udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
484
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 481-484
Névmutató:
Bíró Zsolt
2014. július 25.
Tusványos 25 – Beáll az EMNP az MPP ernyője alá?
Ha egy a tábor, akkor miért kettő vagy akár annál is több a zászló? Ugyanakkor a felmerülő igények ellenére vajon miért nem születik meg a politikai pártok között az egység? – tette fel a kérdést Csinta Samu moderátori tisztségben Biró Zsoltnak, a Magyar Polgári Párt elnökének és Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének a kérdést csütörtök délután a 25. Tusványosi szabadegyetemen az Egy a tábor, hány a zászló? című pódiumbeszélgetésen.
Biró Zsolt a kérdésre válaszolva kihangsúlyozta, hogy az az egy tábor, amiről beszélünk nem más mint maga az erdélyi magyarság. A legfontosabb feladat a pluralizmus maga helyén való kezelése, fel kell nőni a többpártrendszerhez és akkor talán lesz esély a sokat hangoztatott autonómia kivívására. Toró T. Tibor szerint mindkét párt a bálványosi folyamat szellemi terméke. Hozzátette: ott van a helye mindkét pártnak a nemzeti táborban, és a Biró által említett pluralizmus mindig is ott volt a Néppárt szemléletében is, viszont a pluralizmus sérelme nélkül az erdélyi magyarokat nem lehet egy szervezetbe tömöríteni. Szerinte a fő törésvonalat a román főhatalomhoz való viszonyulás jelképezi. Két tábor létezik: az ún. „labancok", akik azt gondolják, hogy mindenképpen be kell épülni a főhatalomba és készek arra is, hogy elárulják a magyar ügyet ennek érdekében, illetve az ún. „kurucok", akik távol maradnak a főhatalomtól és megpróbálják megvalósítani az autonómia leginkább kívánatos szintjeit.
Biró Zsolt erre reagálva megjegyezte, hogy nem szabad az erdélyi magyarságot ilyen szinten két táborra osztani. Észre kell venni, hogy egy kisebbségi közösség vagyunk, amelyben együttműködésre van szükség. Annál is inkább furcsállja Torónak ezt a hasonlatát, mivel amikor az MPP-t létrehozták, Toró még az általa említett „labancok" oldalán harcolt, az RMDSZ ernyője alatt politizált.
Toró történelemnek nevezte Biró megjegyzését, és hozzátette, hogy a Néppárt jelen pillanatban arra törekszik, hogy az RMDSZ oszd meg és uralkodj elvét megszüntesse és rákényszeríts, hogy végre kezdje el az autonómista elvet követni.
Biró szerint nem engedhetik meg maguknak, hogy aki nem úgy gondolkozik autonómia-ügyben, mint a Néppárt azzal „nem barátkoznak". Az MPP a választás szabadságát vallja, szerinte minden virág virágozhat. Amikor együttműködésre van szükség, akkor mindent meg kell tenni, hogy megteremtődjön ennek a feltétele. Példának okáért megemlítette a kézdivásárhelyi autonómiahatározat elfogadását, amely egy RMDSZ-es polgármester jóváhagyásával született meg. Nem megoldás a skatulyázás – tette hozzá Biró.
Toró vitába szállt. Kijelentette: Biró „maszatol a témában", mert nyilvánvaló, hogy az RMDSZ ellenérzéssel kezeli az autonómia kérdését. Például eddig egyszer se szabta a kormányra lépésének feltételeként az autonómia biztosítását.
Toró bevallása szerint a Néppárt létrehozása „lehet, hogy nem volt a legjobb döntés", de most félre kell tenni a sérelmeket és a két kis párt együtt kellene felkészüljön a 2016-os választásokra. Arra a kérdésre, hogy miben látja erre a megoldást, Toró megjegyezte, hogy szerinte ezt az önkormányzatoknál kellene kezdeni. Biró szerint viszont az önkormányzatoknál csak akkor lehet eredményt elérni, ha többséget tudnak teremteni az RMDSZ-el szemben.
A közönség soraiból felszólaló Sándor Krisztina EMNT-vezető javaslatára egy ad-hoc szavazásra is sor került, amelyben a hallgatóság döntő többsége kinyilvánította abbéli akaratát, hogy a két pártvezető üljön egy asztalhoz, és folytasson tiszta, átlátható, érthető párbeszédet egymással, majd álljanak a közösség elé egy konkrét közös programmal.
Biró megjegyezte, hogy 2014 végéig körvonalazódni fog az MPP-n belül a jelöltek listája a 2016-os választásokra, és javasolta, hogy ahol nincs jelen egyik kispárt sem, ott dolgozzanak össze, viszont azt sem kell elfejteni, hogy versengeni lehet, de bizonyos helyeken etnikai alapon kell döntést hozni. Például Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Nagyváradon arra kell törekedni, hogy magyar polgármesterjelölt kerüljön a választásokra. Az MPP erre nyitott. A döntés a Néppárt kezében van.
Toró szerint közös értékek alapján kell egyezségre jutni, hogy rátudják kényszeríteni az RMDSZ-t a későbbi integrációra. Az RMDSZ-el csak konjunkturális partnerséget lehet kötni, ami természetesen szükségszerű, de nem minden áron.
A feszültség kicsit megtört, amikor Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke a közönség soraiból felszólalt és kérte a pártok vezetőit, hogy húzzanak vonalat és egyesüljön a két párt, erősítsék meg egymást. Sőt mi több kezdeményezett a jelenlévők között egy gyors szavazást, amelyben arra kérte a jelenlévőket emeljék fel a kezüket azok, akik akarják, hogy leüljenek tárgyalni az elnökök – a többség erre természetesen felemelte a kezét.
Arra a kérdésre, hogy az autonómiát hol kell keresni mindkét pártvezető egyetértett abban, hogy mindenhol kell keresni: Brüsszelben, Budapesten, Bukarestben, az önkormányzatokban sőt mi több önmagunkban. A beszélgetést Biró zárta, amelyben kihangsúlyozta, hogy van értelme az MPP-RMDSZ paktumnak, mert jelen pillanatban is dolgoznak egy közös statutúmtervezeten, amely az SZNT statútumára épül és ha minden a tervek szerint alakul, akkor szeptemberben a parlament asztalára kerül. Tehát van értelme a keretegyezménynek, csak tartalom kell hozzá.
A beszélgetésből nem igazán lehetett kivenni, hogy mikor lesz az a bizonyos EMNP-MPP tárgyalás, viszont a terv megszületett, a Tusványosi nagyközönség tanúsíthatja, a többi már csak a pártvezetőkön múlik.
György Erzsébet, Erdély.ma2014. július 25.
„Ne ássuk tovább a lövészárkot” avagy virágozzon minden virág
Ki a felelős az úgynevezett autonomista tábor „szétmaszatolásáért”?
Van-e esély az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) közötti együttműködésre? Hogyan néz ki a közös jövő? – többek között ezeket a kérdéseket vitatta meg a két politikai alakulat vezetője, Toró T. Tibor és Biró Zsolt a 25. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor harmadik napján. A Tusnádfürdőn kedden kezdődött és szombatig tartó rendezvénysorozat keretében tartott tegnapi eszmecserén a pártvezetők abban egyetértettek, hogy a tusványosi folyamatnak jelentős szerepe volt a két alakulat létrejöttében. Konszenzus volt abban is, hogy az erdélyi magyar politikai pluralizmusnak helye és jogosultsága van a régiónkban. Ezen kívül azonban a két politikusnak semmi másban nem sikerült közös nevezőre jutnia, adott pillanatban parázs vita alakult ki közöttük.
Szabadság (Kolozsvár)2014. július 25.
Magyar önkormányzatiság
Nem hiteles a magyar nemzetpolitika
Számomra nem hiteles a magyar nemzetpolitika addig, ameddig a két legnagyobb magyarországi gazdasági szereplő, a MOL és az OTP romániai leányvállalatainak székhelye nem Székelyföldön, hanem Bukarestben van – jelentette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az Önkormányzatiság a Kárpát-medencében: országos, kontra helyi érdekérvényesítés című panelben, csütörtökön a Tusványosi Szabadegyetemen.
A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint természetes az, hogy Bukarestben ott kell lenniük a magyar csúcsvállalatoknak, hiszen „ott történnek a nagy dolgok”, de ez nem ok arra, hogy az adminisztratív központjukat is ott tartsák. Jót tenne a székelyek közérzetének, ha itt tudnánk magunk között ezeket a cégeket – mondta Antal.
A sepsiszentgyörgyi polgármester kifejtette: a decentralizációt „elintézte” a román Alkotmánybíróság, amikor „politikai parancsra” megvétózta a decentralizációról szóló törvényt.
– Mi Bukarestnek csak a külügyet és a hadsereget szeretnénk hagyni – minden egyébben mi szeretnénk dönteni. Ragaszkodunk ahhoz is, hogy az okmányokat is mi bocsássuk ki, mert akkor biztos, hogy beszél magyarul az irodavezető – mondta Antal Árpád.
Mindezt olyan körülmények között is vállaljuk, hogy hat év alatt 127-ről 73-ra csökkent az alkalmazottak száma, miközben a munka mennyisége a háromszorosára nőtt, és – nem utolsósorban – a fizetések 45 százalékkal csökkentek – részletezte.
Esélyek az együttműködésre
Népes közönség volt kíváncsi az Egy a tábor, hány a zászló című beszélgetésre, amelyben Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP), és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a romániai magyar nemzeti oldal együttműködési esélyeit latolgatta. Elhangzott: mindkét párt a bálványosi folyamat szellemi termékeként jött létre, és mindkét pártnak helye van a többpólusú erdélyi magyar politikai palettán.
Toró szerint a fő törésvonal a magyar politikusok között a bukaresti hatalomhoz való viszonyban van. Eszerint – nem a tagság, hanem a vezetők szintjén – vannak „labancok”, akik beépülnének a hatalomba, és onnan próbálnák a magyarság útját egyengetni, és „kurucok”, akik megerősödnének a hatalomtól távol, és úgy próbálnák érvényesíteni érdekeiket.
– Most arról beszélhetünk – miután a labancok (értsd, az RMDSZ) képviselői nem jöttek el –, hogy a kuruc oldalon hogyan lehetünk eredményesek – vélte az EMNP elnöke.
Bíró Zsolt többíziglen visszautasított mindenféle, kuruc-labanc, autonomista és nem autonomista tábor-szerű „beskatulyázást” és úgy vélte, az árokásás helyett az együttműködésen a hangsúly.
– Akkor lesz autonómiánk, amikor fel tudunk nőni a feladathoz, amikor elfogadjuk azt, hogy egy másfélmilliós magyarságnak több pártja lehet, akik bizonyos ügyekben összefognak – mondta Bíró Zsolt, az MPP elnöke.
A nemzet és határai
A magyar nemzet határai addig terjednek, amíg elérnek a magyar intézmények hatásai – fogalmazta meg a Bethlen Gábor sátorban Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár. Ezért fontos fejleszteni az intézményrendszert (elsősorban az iskolahálózatot), amely a nemzet megmaradásának kulcsa, hiszen ez élteti a közösségeket. Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár számokkal „igazolta” a helyes nemzetpolitikát: míg 2010 előtt átlagosan ötezer ember kérte egy év alatt az állampolgárságot, az állampolgársági törvénnyel ez évi 200 ezerre nőtt.
– Mostanig mintegy 650 ezer ember kérte az állampolgárságot, és ebből 600 ezer már le is tette az esküt – mondta a helyettes államtitkár.
A 2011-ben újjáépített tudósítói hálózat eredményeiről számolt be Szabó László Zsolt. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a Nemzetben gondolkodás a közszolgálati médiában című beszélgetésen elmondta: az MTVA 68 csapattal áll szerződéses viszonyban a Kárpát-medencében, amelyek tavaly napi átlag tíz televíziós és nyolc rádiós tudósítást küldtek. Elérték azt, hogy ezek nem elkülönített műsorban jelennek meg, hanem a magyar nemzet egyesítésének „médiakivetítéseként” átszövik a teljes műsorstruktúrát – magyarázta a magyar közszolgálati média első embere.
Erdély András, Krónika (Kolozsvár)2014. július 25.
Üzenet Kárpátaljára
Nem volt ugyan tabudöntögető, nyílt és őszinte magyar–román párbeszéd a legbefolyásosabb bukaresti közéleti szereplők részvételével, de azért Tusványos román törzsvendégei nem maradtak el.
Smaranda Enache, Dinu Zamfirescu ott voltak, fel is vetették, hogy érdemes volna folytatni a dialógust. Sabin Gherman újra előadást tarthatott arról, hogy mit jelent számára az erdélyi identitás, Sergiu Constantin a dél-tiroli autonómia műhelyébe nyújtott betekintést – nem volt túl sok román résztvevő, politikus meg egyáltalán, de egy minden eddiginél keményebbnek ígérkező államfőválasztási kampány előtt talán nem is lehetett elvárni ennél erőteljesebb részvételt bukaresti vagy helyi román politikusok részéről.
A magyar–magyar párbeszéd is olyanná sikerült kicsit, mint Mátyás király története az okos leánnyal, aki hozott is ajándékot meg nem is, fel is öltözött, meg nem is. Volt is párbeszéd, meg nem is: a székelyföldiek ugyan eljöttek, de az RMDSZ csúcsvezetése nem képviseltette magát. A jobboldal elnökeinek vitája pedig meglehetősen felemás eredménnyel zárult: bár egymásra utaltságukkal tisztában vannak, sérelmeiken túllépni nem tudnak, így aztán Toró T. Tibor Néppárt-elnök hiába döngetett kaput, falat, Bíró Zsolt MPP-elnök mindegyre csak pártja régóta nem létező függetlenségét féltette. Jobban működött viszont Tusványos Kárpát-medencei magyar találkozóhely-funkciója: a nemzetpolitikai kerekasztal egyfajta seregszemlévé nőtte ki magát, melyen a külhoni magyar szervezetek vezetői nem csak siránkozva vázolják helyzetüket, de megosztják tapasztalataikat, tanulhatnak egymás történeteiből, megoldásokat villantanak fel. Mindenekelőtt pedig kinyilváníthatják szolidaritásukat: így lesz egyszeriben minden erdélyi számára fontossá, hogy például a felvidéki Komárom ne váljon Marosvásárhellyé, a muravidékieknek sikerüljön összehozni ama mintagazdaságot, mely talán kínálhat munkalehetőséget, megélhetést magyar fiataloknak, szurkolhatunk annak, hogy tovább fejlődjék az egyetlen működő autonómia, a vajdasági. Abban meg csak reménykedni tudunk, hogy a kárpátaljai magyarok is megéreznek valamit abból az aggódó féltésből, amely a tekintetekből áradt, amikor képviselőjük, Brenzovics László az ukrajnai helyzetet ecsetelte. Talán meghallják Tusványos hangját, és sikerül erőt meríteniük az itt elhangzott szavakból, abból, hogy a magyar kormány illetékesei biztosították őket támogatásukról, és a Kárpát-medence magyarsága szolidáris velük.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. július 31.
Tusványos törékeny egyensúlya
Szakmai beszélgetések, „súlyos” témákat körüljáró előadások és vérbeli fesztivállét kölcsönzött sajátos jellemzőket a 25. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábornak, amelynek törékeny egyensúlyát tartani nem kis kihívás a mindenkori táborszervezők számára. Nemzetpolitikától a zuhanyzókig – minden, ami Tusványos.
Ha valaki csupán a médiából tájékozódik, talán némi tisztelettel vegyes tartózkodással tekint Tusványosra, a diáktábor és szabadegyetem köré szerveződő szellemiségre, amelynek alappillérét a politikáról, közéletről, társadalmi folyamatokról szóló viták, előremutató ötletek és nagy gondolatok képezik, és ahol pár méterenként felbukkan egy médiából ismert arc, aki igen gyakran tekintélyes politikus vagy véleményvezér. Aztán ha valaki eljön Tusnádfürdőre, a vasúti átjárónál aláereszkedik a táborba, és tesz néhány sétát a bevett útvonalakon, rögtön érzi, roppant emberi, otthonos és közvetlen helyre érkezett. Csak bele kell például hallgatni a napról-napra ziláltabb táborlakók szabadidős beszélgetéseibe, máris feltűnik: az alaptéma szinte kivétel nélkül az időjárás, a párkapcsolat (és a hozzá kötődő komplex tevékenységi láncolat) és a buli (és persze az a köré szerveződő tennivalók).
A szakmai beszélgetések, a súlyos témákat körüljáró előadások valamint a koncertek, a partik és a fesztivállét adta érdekes kettősség igen sajátos jellemzője Tusványosnak, amelynek törékeny egyensúlyát tartani nem kis kihívás a mindenkori táborszervezők számára. Különösen érződött ennek súlya idén, hiszen – vélhetőleg a Félsziget elmaradása is az oka, és talán az is, hogy felfedezték a tábor ingyenes voltát – különösen sok középiskolás diákkal találkozhattunk a rendezvényen, akiket érezhetően (és láthatóan) elsősorban nem a szabadegyetem témafelvetései vonzottak oda.
Eső, a kegyetlen
Idén nem véletlenül volt központi téma az időjárás: az eső szinte naponta eleredt, és olyan sártengert hagyott maga után, amely sokat megélt szántóvetők számára is kihívást jelentett volna. Így hát a kocsmaasztaloknál szabadegyetemhez illő tudományos alapossággal tekintették át sokan sokfelé rendületlen, hogy milyen lábbeli a legjobb ide – a hosszú szárú profi katonai bakancs vezetett rögtön a gumicsizma előtt, amely ugye, bár vízhatlan, kissé hideg és jól beleizzad a láb. Utóbbit egyébként irigyelték a boldog tulajdonosoktól azok, akiknek nem volt – többen is javasolták, hogy jó lenne jövőre például Tusványos feliratú gumicsizmát, esőkabátot is árulniuk a szervezőknek. A résztvevők egyébként remekül állták a sarat, a koncertek helyszínéül szolgáló sportpályán dagonyázás névvel látták el a bulizást, és például a nulladik napi Kiscsillag koncert végére sokan úgy festettek, mintha inkább iszapbirkózást néztek volna az első sorból. De ugyanez történt a pályaszéli kocsmák látogatásakor is, cuppogva és csúszkálva caplathatott el a sörcsapig az, akinek effélét kívánt a szervezete. Márpedig sok ilyen szervezettel találkozhattunk arrafelé. Elmondhatjuk hát: Tusványoson néhány napig mindenki egyformán sáros volt társadalmi helyzetre, ismertségre és hovatartozásra való tekintet nélkül. És persze ide találna most egy arról szóló hasonlat is, amely a közéletünk sarának hasonlóan nagyszerű közös állására világítana rá, képzelje hát ide saját szája íze szerint a nyájas olvasó. A sarat valamelyest a rászórt fűrészporral sikerült csökkenteni, ám a ki-kisütő forró nap és párás levegő miatt a moszt rothadásnak indult, így szombatra már Orbán Viktort és Tőkés Lászlót a lelkes és vidám tömeg mellett – ezt adták az égiek – hamisítatlan pajtaszag fogadta
Negyedszázad hozadékai
Aki követte a tusványosi beszámolókat – feltehetőleg sokan lehetnek ilyenek, hisz mintegy 200 újságíró regisztrált a sajtóközpontban – már bizonyára tudja, hogy idén 25 éves születésnapját ünnepelte a rendezvény. Történetekből történelem mottóval a tábor a negyedszázados múlt felelevenítését és nem kevéssé hozadékainak leszűrését, továbbgondolását helyezte a középpontba, így sok olyan rendezvénnyel találkozhattunk, amely az alapítók segítségével erre világított rá. Toró T. Tibor, a Néppárt elnöke köztársaságnak nevezte a diáktábort, amelyben azok, akik legalább egyszer eljönnek ide, és befogadják az itteni szellemiséget, megkapják az állampolgárságot és egyben a köztársaság parlamentjének is tagjai lesznek. Sántha Attila író-költő úgy véli, Tusványos az a platform, ahol egyszerre mehet végbe az egyéni kifejeződés (az autonómia) és a közösséghez tartozás (a szolidaritás). Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint: aki eljön ebbe a táborba, rossz ember nem lehet – ez az a fórum, amely számtalan személyes szállal tudta a nemzetegyesítést elősegíteni. A szintén alapító Szabó Miklós neonatológus úgy látja, az első bálványosi tábornak is ugyanaz volt a lényege, mint a mostani, huszonnégy évvel későbbinek: az elválasztottság után megismerni egymást. A sztorik felelevenítésekor az első táborok résztvevői közül sokan azt mesélték el, miként találkoztak először a medvével és hogyan ismerkedtek meg Orbán Viktorral. Azt nem tudjuk, idén mennyi esélye volt az egyszerű földi halandónak személyesen szót váltani a kormányfővel, de medvével idén is találkoztak Tusnádfürdőn: a Székelyhon portál munkatársai a benzinkút közelében éjszaka hazafele tartva pillantottak meg egy, az úton áthaladó medvemamát három boccsal. Azt mondják, bár a sztorik alapján hatalmas fenevadaknak gondolták a helyi medvéket, ez az anyamackó ahhoz képest meglehetősen kicsinek tűnt, úgyhogy ezentúl majd tessék alacsony medvékre is gondolni, ha tusnádiakról van szó.
A bűvös huszonötös
Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy az első rendezvényeken még egyetlen komolyabb előadás volt délelőtt, egy kulturális pedig délután. Az idei Tusványoson huszonöt helyszínen reggeltől éjszakáig várták a rendezvények a résztvevőket, és tényleg a bőség zavarával küszködtek, ha programokat kívántak válogatni aznapra az érdeklődők. Gyakran párhuzamosan zajlottak roppant érdekes beszélgetések, viták, előadások, szinte esélye sincs az újságírónak, hogy képet adjon valamennyiről.
A bevezetőben említett kettősséget fejezi ki talán az is, hogy míg Farkas Tibor budapesti szexológus a tábor legnagyobb sátrában tartott előadásán fürtökben lógtak az emberek, és annyi kérdés érkezett a közönségtől, hogy nem is sikerült mindenikre választ adni, addig a Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel ugyanabban az időpontban az ukrán konfliktusról tartott beszélgetésre sem lehetett beférni, és szintén záporoztak a kérdések. Persze a legfajsúlyosabb előadások idén is közéleti-politikai problémákhoz kapcsolódtak, olykor parázs viták is kialakultak a felek közt – például az LMP-s Schiffer András és a Fideszes Rogán Antal, az MPP-elnök Biró Zsolt és a Néppárt-elnök Toró T. Tibor közt – a jelenlévők nem kis örömére. De aki belefáradt a regionalizmus, az autonómia, az önkormányzatiság vagy az ifjúságpolitika kérdéseibe, belekóstolhatott például Borbás Marcsi főztjébe, beszélgethetett az elektronikus zeneszerzés kulisszatitkairól, a gyereknevelésről vagy akár a székely vendéglátásról, de találkozhatott az esti koncertek előadóival is.
Vagy egyszerűen csak lézenghetett, hisz e tevékenység hozzátartozik Tusványoshoz, közben rég nem látottak jönnek szembe, új ismeretségek köttetnek. És persze napi kötelesség belemerülni a koncertekkel, bulikkal tarkított éjszakába (12 nagykoncertet, 10 kiskoncertet és több mint 30 bulit tartottak idén), amelybe imitt a rock’n’roll sikít bele, túl a tucc-tucc zene dübörög, amott pedig alternatív együttes új dala ontja ránk sok világfájdalmát.
Súly alatt
Mindeközben több ezer embert kell ellátni, kiszolgálni – idén 350 előadás, beszélgetés és egyéb rendezvény közül válogathattunk, 400 előadót láttak vendégül, 150 szervező dolgozott, és a legnépesebb estéken 16 ezren voltak a tábor területén. És ez nem könnyű, a helyszín nehezen bírja el önnön terheltségét.
Egy délelőtt a frissen felújított mellékhelyiséget veszem igénybe. A zuhanyzók előtt kígyózó sor. Kitűzőmről meglátják, hogy újságíró vagyok, körülvesznek a lányok, és ömlik a panasz: írjam meg feltétlenül, nagyszerűen érzik magukat itt, csodás a szervezés, de kihívás zuhanyozni, vécére menni. A sorban a harmadik lány egy órája várakozik, kinyitja a zuhanyajtót, hogy nézzek be. A látvány elborzaszt: bokáig álló fekete lében állnak a zuhany alatt a lányok, a víz hideg, a padlón fekete iszapszerű képződmény, s a tájba felázott használt tamponok, betétek képe simul. Szemeteskuka sehol, a vécéknél sincs, s bár mindenki igyekszik magával vinni a teste folyamataihoz kapcsolódó végterméket, ha néhányan ottfelejtik, már elég. A lányok megoldást is kínálnak, mutatják a zuhanyzók előtti kihasználatlan, szemetes területet: azt kellene megtisztítani, mobilzuhanyzókkal ellátni – ezekből egyébként idén kettő van a sátortáborban, de nem elegendő sehogysem.
Merre tovább Tusványos?
A szervezőknél érdeklődve kiderül, üröm az örömben, hogy bár a tábor működtetője felújította a mellékhelyiségeket, a munka felszínesnek bizonyult. Van ugyan zuhanyrózsa, szép a fajansz és újak a vécécsészék, de a vízhálózat, a csatornázás továbbra sem bírja a terhelést. Vass Orsolya erdélyi főszervező mégis optimista, hiszen, mint mondja, ebben az évben elindult egy folyamat, biztatóak a jelek, mindez reménykeltő. A jövőről, a tábort jellemző kényes egyensúly megtartásának kihívásairól azt mondja, Tusványos sajátosságát, hogy nappal kvázi konferenciaként, este fesztiválként működik, a következőkben is megpróbálják megtartani, hiszen erre van igény. „Hogy mit hoz a jövő, egyelőre nem látom, mivel egyre nagyobb a tábor, egyre szűkebb a hely. Néhány év még biztosan hasonló módon fog eltelni, de ha marad az érdeklődés a nappali és esti programjaink iránt egyaránt, és ebben az ütemben növekedik a tábor, nagyon el kell gondolkodni azon, hogy miképpen és merre terjeszkedjen a rendezvény.”
Tragédiák fesztiválja
Beárnyékolta az idei rendezvényt a hír: a tusványosi tábor közelében eltűnt a 18 éves korondi Tófalvi Csaba. Lapzártánkkor még nem találták meg az utoljára szerdáról csütörtökre virradóra hajnali háromkor a Csukás-tó környékén látott fiút. A keresést a tűzoltóság négy szakértőjének bevonásával, illetve egy keresőcsónak segítségével a Csukás-tavon és a Szent Anna-tavon is folytatták, egy búvár közreműködésével pedig az Olt medrét kutatják át. Megtalálása érdekében országos keresést adtak ki, a hatóságok munkáját pedig számos hozzátartozó, barát és önkéntes egészítette ki, sőt, kutyás keresőcsapatokat is mozgósítottak. Egy 16 éves sepsiszentgyörgyi fiatal viszont minden bizonnyal öngyilkossági szándékkal lépett egy éjszakai vonat elé a tábor közelében, őt halálra gázolta a szerelvény.
Botházi Mária, Erdélyi Napló (Kolozsvár)2014. augusztus 5.
Rajt az EMI-táborban
Lehet-e Nyírő József- vagy Wass Albert-műveket nyilvánosan felolvasni? Háború zajlik Ukrajnában, hogyan érinti ez a kárpátaljai magyarokat? Autonómia – kérdések és témák, amelyek terítékre kerülnek a kedden kezdődő, 10. EMI-táborban.
Épül az előadósátor, folynak az EMI-tábor előkészületei, ezt láthattuk hétfőn Borzonton, a Dorka panziónál. A szervezőket „kézről kézre adták” máris a különböző hatóságok, a rutinellenőrzésekkel engedélyek meglétét vizsgálva. Ez korántsem meglepő, az EMI vezetői megszokták, hogy kiemelt figyelemmel tekintenek rájuk a hivatalos szervek. Minden rendben találtatott, a helyszín megfelel a tábor követelményeinek. A nagyszínpad és a sörsátrak a kezdésre a helyükön lesznek. Jöhetnek a táborozók.
Vissza- és előretekintés a nyitónapon
A tábor ezúttal is fontos közéleti-nemzetpolitikai előadásoknak, kerekasztalnak ad helyet, az előadósátorban neves történészek, politikusok, közgazdászok szólalnak majd meg. Kedd délután azonban még a „háziaké” lesz a főszerep. Az ötkor történő hivatalos megnyitó után 6-kor kezdődik az EMI-tábor – ahogy volt és ahogy lesz című kerekasztal, ahol az elmúlt tíz évre tekintenek vissza, és persze a jövő terveiről is szót ejtenek az egykori és mostani szervezők. Ha az előadósátorban kedden még nem is lesznek nagy nevek, a nagyszínpadon már igen. Az első esti bulit a Pokolgép és a Nevergreen együttes biztosítja, este 8, illetve 10 órától.
Ami a héten igazán érdekes lehet
Sorbán Attila Örs főszervező Raffay Ernő, Szántai Lajos, Vona Gábor, Hetesi Zsolt nevét említette, mint olyanokat, akik előadását valószínűleg nagy figyelem övezi majd, de minden napra jut olyan program, amelyet mindenképpen érdemes követni, amit kár lenne kihagyni.
Szerdán délután 4-től Mit tehetnek az autonómiáért önkormányzataink? címmel zajlik kerekasztal, ahol mindhárom erdélyi magyar párt tisztségviselői megszólalnak, így Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke (RMDSZ), Márton Zoltán, Makfalva polgármestere (MPP), Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere (MPP), Sorbán Attila, Hargita megye tanácsosa (EMNP).
Csütörtökön 12-től tartja előadását Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője. Pénteken délután 4-től Nemzetpolitikai kilátások és törekvések témában Kőszegi Zoltán, Dabas polgármestere (Fidesz) és Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök előadását hallgathatják meg az érdeklődők.
Szombat „Autonómianap” lesz, amelyet idén is az SZNT szervez közösen az EMI-vel. Itt délelőtt 10-kor Az autonómiatörekvés állomásai 2014-ben címmel zajlik kerekasztal, amelyen Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke osztja meg gondolatait. Táborzáróként délután 6-tól ökumenikus istentisztelet lesz, Böjte Csaba atya, Fülöp Júlia unitárius lelkész és Krizbai Imre református lelkész hirdet igét.
Koncertek: változatos kínálat
Kedden a Pokolgép és a Nevergreen, szerdán az Ismerős Arcok és a Leander Rising, csütörtökön az Atilla Fiai Társulat: Kalapács József, Rudán Joe, Varga Miklós, valamint a Beatrice, pénteken a Hot Jazz Band és a P. Mobil, szombaton pedig a Road és a Kárpátia koncertezik. A koncertek este 8 és 10 órakor kezdődnek mindennap. Emellett a kisszínpadon is számos együttes lép fel esténként, illetve éjszakánként. Itt koncertezik például a Transylmania vagy a Bagossy Brothers Company is
Hasznos tudnivalók
Az EMI-táborba a korábbi évekhez hasonlóan menetrend szerinti járatok viszik az érdeklődőket Gyergyószentmiklósról. Fontos tudni, hogy visszafelé a városba éjfélkor és 2 órakor is indul busz a tábor helyszínéről. A táborba a napi belépő 21, a heti belépő 93 lejbe kerül, a belépés 7 év alatti gyermekeknek ingyenes, 14 év alatt pedig csak a jegy ellenértékének felét kell fizetni.
Gergely Imre, Székelyhon.ro2014. augusztus 11.
Mindenkinek tennie kell az autonómiáért (Tizedik EMI-tábor)
Harmadszor szenteltek egész napos előadás-sorozatot az autonómia témájának az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Borzont mellett tartott nyári táborában. A szombati előadás-sorozat Székelyföld autonómiaküzdelmének néhány állomását tekintette át, majd breton és baszk meghívottak ismertették a régiók helyzetét.
A nemzeti gondolkodású ifjak táborában Az autonómiatörekvések állomásai 2014-ben című panelben nagyszámú érdeklődő hallgatta meg az előadók, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke előadását, majd vitáját. Ferencz Csaba, lapunk munkatársa moderátorként három nagyobb témakört javasolt.
A felvetett témák: fordulópont volt-e a székelyek nagy menetelése az autonómiaküzdelemben, kiszabadítható-e, ki kell-e szabadítani a pártpolitikai logikából az autonómiatörekvéseket, és milyen lépéseket terveznek idén a szervezetek annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk az autonómiához. Izsák Balázs röviden összefoglalta az SZNT megalakulása óta eltelt évtized eredményeit. Az SZNT elnöke szerint a küzdelem öt szinten zajlott, elsősorban az érintett közösségben kellett és kell tudatosítani fontosságát, megfogalmazni és felmutatni az önrendelkezés iránti igényt és akaratot, de a székely közösségek számára jelenleg legmagasabb hatalmi szintet jelentő önkormányzatok felelőssége és mozgástere is jelentős. Fontos továbbá, hogy a román közvélemény és politika, a magyarországi nemzetegyesítés rendszere, illetve az európai fórumok napirendjén is szerepeljen a székelyek ügye – szögezte le Izsák Balázs, aki szerint a különböző megmozdulások, akciók több szinten is éreztetik hatásukat. Az SZNT elnöke bejelentette: mindeddig huszonhét önkormányzat fogadott el autonómiapárti határozatot, a folyamat – Tulit Attila SZNT-alelnök megfogalmazása szerint – immár a székely önkormányzatok nagy menetelésének is nevezhető. Izsák ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a már elfogadott határozatokat sorra támadják meg a prefektusok, fel kell készülni arra, hogy a közösségek, ha kell, maguk álljanak ki a határozatot felvállaló vezetőik mellett. Bíró Zsolt hangsúlyozta, hogy a pártpolitika, annak eszközei nem elhanyagolhatóak az autonómiaküzdelemben, és ígérte, hogy ennek jegyében hamarosan Marosszéken is több településen a Magyar Polgári Párt önkormányzati képviselői kezdeményezik az autonómihatározatok elfogadását. Az MPP elnöke ugyanakkor bejelentette, az RMDSZ-szel közösen alakított autonómia-munkacsoport befejezte munkáját, hamarosan közvitára bocsátják a statútumtervezetet. Bíró úgy vélte, a székelyek nagy menetelése rendkívül fontos esemény volt, ám utólag nem sikerült teljes mértékben az abból fakadó lehetőséget kihasználni. Toró T. Tibor mérföldkőnek nevezte az októberi megmozdulást, amely nemcsak hatásos, a hazai és európai közvélemény és politika ingerküszöbét elérő esemény volt, hanem akcióegységet teremtett a politikai és civil szervezetek, az egyházak között, és ez alkalommal maga a közösség vált politikai tényezővé. Az EMNP elnöke szerint az erdélyi magyar politikában a törésvonal nem a különböző szervezetek között, hanem az autonomista és a kollaboránsok, a román hatalomba beépülők között húzódik, ezért minél hamarabb tiszta vizet kell önteni a pohárba. (Ebből vita is támadt, hiszen Bíró Zsolt reakciójában nem a törésvonalak kijelölését, hanem a minél hatékonyabb együttműködést nevezte prioritásnak.) Toró ugyanakkor felidézte a romániai magyarság háromszintű autonómiakoncepcióját, amely ma is az egységes autonómiaküzdelem elvi alapja lehet, s amelynek szerves része Székelyföld autonómiája. A rövid előadásokat követő kérdések során kiderült, egyetlen, Székelyföld autonómiájára vonatkozó elképzelés létezik, a Székely Nemzeti Tanácsé. Toró T. Tibor kijelentette, büszke arra, hogy egyike lehetett azoknak a képviselőknek, akik ezt a tervezetet benyújtották a román parlamentbe. Bíró Zsolt úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ-szel alkotott munkacsoport szintén az SZNT koncepcióját vette alapul. A vitára egyébként a szervezők az RMDSZ-nek is küldtek meghívót, ám a szövetség képviselője nem jött el a táborba. Az autonómiaküzdelem nemzetközi színterének jellegzetes történéseiről számolt be egy másik beszélgetésben Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke és Márton Zoltán, Makfalva MPP-s polgármestere, akik ismertették a Regionális és Helyi Önkormányzatok Európai Kongresszusa Monitoringbizottságának kisinyovi gyűlésén történteket, és beszéltek a várható fejleményekről és feladatokról. Magyar Anna, a monitoringbizottság tagjaként vett részt a kisinyovi ülésen, és segítette, hogy az autonómiapárti önkormányzati határozatok ügye napirenden maradjon. A magyar politikus leszögezte, Brüsszel nem fog autonómiát biztosítani Székelyföldnek, ennek ellenére arra biztatta az erdélyi szervezeteket, hogy használják ki az Európa Tanács, de más nemzetközi fórumok által nyújtott lehetőségeket is. Márton Zoltán hangsúlyozta, rendkívül fontos, hogy legalább száz önkormányzati határozatot még a monitoringbizottság őszi ülése előtt elfogadjanak, és a dokumentumokat továbbítsák is a bukaresti hatalomnak és a különböző európai fórumoknak. Márton arra biztatta polgármester kollégáit, hogy győzzék le a „két kilométer aszfalt”-szindrómát, s akár annak árán is, hogy kevesebb pénzt kapnak, nyíltan álljanak ki az autonómia mellett. A nap másik két előadásában Lainé Yves breton politikus beszélt a bretonok történelméről, jelenlegi helyzetéről, a franciaországi központosított igazgatásról, majd Jose Felix Merladet, a Baszk Nemzeti Párt külügyi kabinetjének tagja Baszkföld rendkívül dinamikus fejlődését mutatta be. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy mindezeket a gazdasági sikereket autonómia nélkül nem tudták volna megvalósítani. (Dánél)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. augusztus 11.
EMI-tábor: menetelő önkormányzatok
A tavalyi nagy székely menetelés után jelenleg az „önkormányzatok nagy menetelése” zajlik – jelentette ki az EMI-tábor zárónapján elhangzott beszédében Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Rámutatott: a székelyföldi önkormányzatokon a sor, hogy előterjesszenek és elfogadjanak egy olyan határozatot, amelyben kinyilvánítják, egy régióba, a Székelyföldhöz kívánnak tartozni. Mint mondta, a határozat elfogadása után minden bizonnyal bírósági eljárások fognak következni, hiszen a prefektusok várhatóan közigazgatási bíróságon fogják megtámadni a határozatokat.
„Minden lépésünkről tájékoztatjuk az Európai Uniót és az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ), tudniuk kell a törekvéseinkről, azt pedig semmiféle bírósági ítélet nem semmisítheti meg. A közösségnek pedig szolidaritást kell vállalnia a bíróságra citált önkormányzatokkal” – fogalmazott az SZNT-elnök.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke az RMDSZ-szel közösen elkészített autonómia-törvénytervezetről beszélt a táborlakóknak. Elmondta, rendkívül fontosnak tartja a tervezet benyújtását megelőző nyilvános közvitát. „Tudatosítani kell, hogy a statútum nem a polgári párté, nem az RMDSZ vagy az SZNT dokumentuma, hanem a teljes székelyföldi közösségé. Az autonómia elfogadtatását azonban nem a parlamenti képviselet fogja elérni, ezt majd egy alkalmas nemzetközi politikai helyzetben lehet megvalósítani” – fogalmazott.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke leszögezte: az autonómiapárti polgári pártnak és az EMNP-nek együtt kell működnie, éppen azért, hogy azok is felsorakozzanak a kezdeményezéseik mögé, akik nem támogatják az önkrendelkezési törekvéseket. Az elnök szerint az együttműködés eredménye már a 2016-os helyhatósági választásokon meg kell mutatkozzon.
Gergely Imre
Krónika (Kolozsvár)2014. augusztus 12.
Erdélyi magyar politikai vezetők az államfőválasztásról
Először fordulhat elő, hogy két magyar jelölt indul a romániai államfőválasztásokon, ugyanis Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egyik alelnöke személyében kihívója akadt Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének.
Amennyiben mindkét jelöltnek sikerül összegyűjteni az induláshoz szükséges 200 ezer aláírást, magyar-magyar viszonylatban újrarajzolódhatnak az erővonalak, vagy legalábbis reális kép alakulhat ki az erdélyi magyar pártok támogatottságáról. Ugyanakkor a két irányba leadott magyar szavazatok kevésnek bizonyulhatnak egy esetleges román-magyar alkuhelyzetben.
Szilágyi Szabolcs előbb Szilágyi Zsoltot, az EMNP alelnökét kérdezte. Szilágyi Zsolt szerint a két magyar jelölt ugyanazzal az eséllyel, illetve ugyanazzal az esélytelenséggel indul a választáson, hiszen nincs az 5 százalékos „görcs”, nincs olyan tét, amely megfoszthatná a magyarságot valamitől, ebből a kampányból az erdélyi magyarok csak nyerhetnek. Hozzátette: az a feladatunk, hogy lebontsuk az autonómia kapcsán létező gátakat, félelmeket.
Az EMNP alelnöke úgy véli elhibázott az elmúlt 25 év romániai magyar politikája, mert keményebben, és következetesebben kellett volna fellépni, az a tény pedig nagyon sokat elmond, hogy az autonómia tervezetét csak néhány képviselő adta be – 10 évvel ezelőtt – és a az elmúlt 25 évben a hivatalos magyar képviselet egyetlen autonómiatervezetet sem nyújtott be a bukaresti parlamentbe. Szilágyi Zsolt azt mondta: ők azt szeretnék, ha az erdélyi magyar közösségen belül meglenne a politikai sokszínűség mellett az összefogás esélye is, ez a választás pedig a nemes verseny lehetőségét adná.
A Kossuth Rádió munkatársa ezután Kovács Péterrel, az RMDSZ kampányfőnökével beszélgetett, aki szerint korai még két magyar jelölt indulásáról beszélni, mert szerinte kétséges, hogy az EMNP-nek sikerül összegyűjteni a Szilágy Zsolt indulásához szükséges 200 ezer támogató aláírását. A kampányfőnök azonban egészen biztos abban, hogy az RMDSZ a rutinjával, az országos struktúrájával, és szervezettségével 2-3 hét alatt sikerül összegyűjtse a Kelemen Hunor indulásához szükséges szavazatszámot.
Kovács azt is elmondta: ő nem tudja elképzelni, hogy Tőkés László asszisztense hitelesen felléphet ebben a kampányban, ez a próbálkozás azonban megossza az erdélyi magyar közösséget, felaprózza a közösség erejét.
Kelemen Hunor egy komoly, és kiegyensúlyozott vezető, aki jól ismeri a közösségünk értékeit és gondjait, a magyarok ismerik és bíznak benne, a román politikusok pedig tisztelik, és meghallgatják őt, ezért van szükség egy ilyen jelöltre – hangsúlyozta Kovács Péter.
Benkei Ildikóval beszélgetve, Toró T. Tibor, az EMNP elnöke azt mondta: még nem jött el ideje annak, hogy Romániának magyar államelnöke legyen, viszont a választási kampányban érdemes majd megnyitni a néppárt által 2012-ben elindított vitát a föderális államról, mert ebben minden benne van: az erdélyi magyarság sorsa, a jövőképe, és a tervei.
Ugyancsak Benkei Ildikónak, Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke így nyilatkozott: az MPP mindegyik államfőjelölttel párbeszédet kezdeményez, hogy megtudja, miként viszonyulnak a Székelyföld autonómiájának kérdéséhez, mindegyiknek elküldi az öt pontos alkotmánymódosító csomagját, ettől teszik függővé, melyik jelöltet fogják támogatni.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Benkei Ildikónak azt mondta, hogy bár az elmúlt államfőválasztásokon is volt magyar jelölt, az semmit nem hozott az autonómiaküzdelemnek. Viszont most amennyiben lesz rá esély, hogy a magyar jelölt, vagy jelöltek megjelenítsék az autonómia ügyét, annak kifejezetten örülni fognak, mert ez egy jó lehetőség elmagyarázni a románoknak mi is az autonómia.
Kossuth Rádió, Erdély.ma2014. augusztus 14.
A kulturális autonómia tervezetének sincs realitása"
Nem csak a székelyföldi autonómia tervezete, hanem a parlamentbe korábban beterjesztett, kulturális autonómiáról szóló törvény sem állná ki az alkotmányosság próbáját a jelenlegi román alkotmány keretei között – jelentette ki a maszol.ro-nak adott interjúban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, akit a közvitára váró autonómia-statútumról kérdeztünk.
Lezárta munkáját a Székelyföld autonómiatervezetét kidolgozó RMDSZ-MPP szakértői munkacsoport. Biró Zsolt MPP-elnök egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az RMDSZ ígérete szerint augusztus 15-ig nyilvánosságra kerül Székelyföld autonómia-statútumának tervezete. Mikor kezdődhet el a közvita?
Jelenleg még készül a tervezet magyar fordítása, és természetesen szeretnénk minél hamarabb nyilvánosságra hozni a szövegét. Előtte azonban összehívnám az RMDSZ elnökségét. A testület tagjainak egy része szabadságon van, de remélem, augusztus 15-20. között valamikor ülésezni tudunk, és utána nyilvánosságra kerül a szöveg. A tervezet magyar nyelvű változata kapcsán még néhány – elsősorban terminológiai – kérdést tisztázni kell. A jogszabályon dolgozó kollégák románul fogalmazták meg a szöveget, egyrészt mert így kerülhet majd a parlamentbe, másrészt a közvitát románul is le szeretnénk folytatni. Én láttam a fordítást, még kell dolgoznunk egy kicsit rajta.
Hogyan zajlik majd a tervezet közvitája?
A közvita nem abból áll majd csak, hogy közzétesszük az RMDSZ honlapján a szöveget, és várjuk a hozzászólásokat. Mint korábban is jeleztük, szakmai beszélgetéseket, konferenciákat is szerveznénk.
Meglehetős visszhangja volt a múlt hét végi kijelentésének, miszerint a mai alkotmányos keretek között nincs realitása az elkészült autonómia-statútumnak. Az EMNT elnöke, Tőkés László az EMNP államfőjelöltje, Szilágyi Zsolt támogatását kérő szerdai állásfoglalásában megállapította, hogy az RMDSZ az őszi elnökválasztási kampányban ismét csak szavazatvadászatra kívánja használni az autonómiát. Erre mi a válasza?
A SIC Festen tartott előadásomban nem mondtam semmi újat, csupán őszintén beszéltem. Tőkés Lászlóról pedig annyit, hogy nyilván a saját titkárnője, bocsánat, titkára számára kéri a szavazatokat. Hazakiabál a távoli Brüsszelből, és butaságokat beszél. Ez azonban a legkevesebb, hiszen ehhez hozzászoktunk 25 év alatt. Tőkés Lászlónak inkább azt kellett volna megmondania, hogy miként lehet a mostani alkotmányos keretek közé beilleszteni azt a fajta autonómiatervezetet, amelyet még az RMDSZ-ből kikopott EMNP-s politikusok is nagy mértékben helyesnek tartanak. Tervezetünknek nincsen semmiféle propagandisztikus üzenete, ez csak Tőkés László megtévelyedett megközelítésében látszik így. Az RMDSZ tavaly, a módosított alkotmány tervezetének megszövegezésekor benyújtott olyan javaslatokat, amelyek lehetővé tették volna a kulturális autonómia intézményének az alkotmányban való rögzítését, illetve alrégiók létrehozását a közigazgatási régiókon belül. Indítványaink lehetővé tették volna azt is, hogy államalkotó tényezőként ismerjék el a kisebbségi őshonos közösségeket és a romániai nemzeti közösségek használhassák a szimbólumaikat. Ezeket a javaslatainkat az alkotmánybíróság mind alkotmányellenesnek nyilvánította. Ismerve az alkotmánybíróság döntését és indoklását meggyőződésem, hogy sajnos még a parlamentben lévő, kulturális autonómiáról szóló törvénytervezetünk sem állná ki az alkotmányosság próbáját. Ez a területi autonómiáról szóló tervezetről is egyértelműen kimondható. A jelenlegi alkotmány szerint a román állam közigazgatási egységei a falvak, községek, városok, municípiumok és megyék. Ám az autonómia megvalósítása is egy közigazgatási egység létrehozását feltételezi, amit azonban az alkotmány már nem tartalmaz. Ezért mondom azt, hogy új alkotmányra van szüksége Romániának, és az új alaptörvénynek kell megteremtenie az autonómia jogi kereteit. Ez nem propaganda, ez őszinte beszéd. Aki nem ezt mondja, az hazudik, vagy nem ismeri az autonómia román alkotmányjogi akadályait. Vagy mindkettő egyszerre.
Az RMDSZ 1993-ban foglalta be a programjába célkitűzésként az autonómiát. Nem lehetett volna már jóval korábban, évekkel ezelőtt úgy kommunikálni az autonómiáról, hogy „dolgozunk a tervezetén, de a román alkotmány korlátai miatt egyelőre nincs realitása”?
Korábban az alkotmánybíróságnak nem volt olyan döntése, amely egyértelműsítette volna az autonómia alkotmányos akadályait. Az RMDSZ nem csak tavaly, hanem a 2003-as alkotmánymódosításkor is megpróbálkozott az alkotmányos keretek tágításával. De nem volt olyan alkotmánybírósági döntés, amely számomra egyértelműen, meggyőzően azt üzeni, hogy a jelenlegi román alaptörvény foltozgatásával nincs miért foglalkozni. A közösségi jogok bővítésére irányuló valamennyi törekvésünket az alkotmánybíróság a jelenlegi alkotmányhoz viszonyítja és alkotmányellenesnek tartja. És mint mondtam, ez a kulturális, illetve a területi autonómiáról szóló tervezetünkre egyaránt érvényes.
Ha ad absurdum tavaly az alkotmánybíróság elfogadta volna az RMDSZ javaslatait, és most Romániának ezeknek megfelelően módosított alkotmánya lenne, akkor lenne alkotmányjogi akadálya a most közvitára váró autonómiatervezetnek?
Nem lenne. Az RMDSZ javaslatai szerint módosított alkotmány kereteibe ez a tervezet belefér volna. Korábban azon dilemmáztunk, hogy olyan tervezetet készítsünk, amely belekényszeríthető a mostani alkotmány kereteibe, de amelyről mi is tudjuk, hogy számunkra túl kevés. Rájöttünk azonban, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között nem dolgozható ki olyan jogszabály, amely legalább megközelíti azt, amit mi az autonómiáról gondolunk. Ezért azt a megoldást választottuk, hogy felvázoljuk elképzeléseinket az autonómiáról, és ehhez hozzátesszük, hogy érvényesítésükhöz alkotmánymódosításra van szükség. Ezért a tervezetünket alkotmánymódosító csomaggal együtt terjesztjük a parlament elé. Szerintem jó megoldást választottunk. Egyébként nagyon szívesen meghallgatnám a 25 éve hihetetlenül rugalmasan politizáló Tőkés Lászlónak azokat az érveit is, hogy a mostani alkotmányos keretek közé miként lehet beilleszteni nem csak az RMDSZ tervezetét, hanem az általa képviselt autonómiakoncepciót, amelyet papíron még csak nem is ismerünk.
Cseke Péter Tamás
maszol.ro2014. augusztus 19.
Egymás mellett, egymást erősítve
Szent István-nap Székelyszentistvánon
Az államalapító királyunkról, Szent Istvánról elnevezett egyetlen székelyföldi településen, Székelyszentistvánon vasárnap rendezték a hagyományos Szent István-napi megemlékezést és falunapot. Az ünnep alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten Kiss Dénes református, Tőkés Lóránt unitárius lelkipásztor és Vitus Lajos római katolikus plébános szolgált.
Tőkés Lóránt a honfoglalás és az államalapítás jelentőségét méltatta, rávilágítva, hogy ezerszáz éves Kárpát-medencei megmaradásunk az élni akarásunk bizonyítéka. Ez a tény feljogosít arra, hogy dicső történelmünkből táplálkozva pozitív jövőképet vázoljunk közösségünk számára.
A helyi vegyes kórus műsorát követően az első székelyföldi Szent István-szobor állításának történetéről Kiss Dénes református lelkipásztor vetített képes előadását nézhették meg az ünneplők. Az istentisztelet után megkoszorúzták a templomkertben felállított Szent István-szobrot.
A református egyház nevében Szász János és Lőrinczi Gyula szentistváni és csókfalvi megyebírók koszorúztak, az unitárius egyház nevében Tőkés Lóránt lelkész és Faluvégi József volt főgondnok, a római katolikus egyház koszorúját Vitus Lajos plébános és Csonta Ferenc gondnok helyezte el, koszorúzott továbbá a gazdakör nevében Nemes József, a Szent István iskola nevében Albert Csilla igazgató, Bartalis Ibolya, az RMDSZ hármasfalui szervezetének elnöke. A történelmi magyar egyházak, a helyi civil szervezetek és a gazdakör képviselői mellett Makfalva község nevében Márton Zoltán polgármester és Vass Imre alpolgármester, a Székely Nemzeti Tanács nevében Izsák Balázs elnök és Csonta Ferenc, a települési székely tanács elnöke, míg a Magyar Polgári Párt nevében Biró Zsolt országos és Muszka Árpád helyi elnök koszorúzott.
"…Semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség"
A koszorúzási ünnepség utáni oldottabb hangulatú, a "gulyáságyúk" védelmében zajló programrészt Márton Zoltán polgármester nyitotta meg. Rövid üdvözletében a Szent István király Imre herceghez írott intelmének az alázatra vonatkozó, örök érvényű és kevesek által betartott passzusát idézte, miszerint: "…semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség".
Kiemelte, hogy az autonómiáért folytatott küzdelemben mindenkinek helye, szerepe és felelőssége van. "Segíteni kell a szorgalmas angyaloknak, hogy eredménnyel olajozzák odafönn a csillagok tengelyét és idelenn degenyegezni kell az idő kerekét, hogy könnyebben forduljon végre a javunkra."
Ezek után felkérte Izsák Balázst mint "fő degenyegezőt", hogy köszöntse az ünneplő közösséget.
Nyugati keresztényekként szeretnénk élni, nem bizánci erkölcsök és értékek szerint
Az SZNT elnöke, Izsák Balázs felvezetőjében az alapokról, Szent Istvánról, az államalapításról szólt, majd áttért a napi aktualitásokra. Elmondta, hogy a magyarság a kereszténység felvételével tulajdonképpen a nyugati keresztény civilizáció legkeletibb részévé vált. Ez jelenleg is így van. "Nyugati keresztényekként szeretnénk élni, nem bizánci erkölcsök és értékek szerint, ezért van szükség autonómiára. Mindent meg fogok tenni azért, hogy a székely autonómiamozgalom egysége megmaradjon, ne sikerüljön letérítenie senkinek arról az útról, amelyen több mint tíz éve elindultunk", jelentette ki egyebek között a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Egy a nemzet!
Köszöntőbeszédében Biró Zsolt az autonómia melletti kiállást méltatta. "Makfalva községre, Hármasfalura és ezen belül Székelyszentistvánra mindig úgy tekintünk, mint az autonómiaharc marosszéki bástyájára. Itt tűzték ki először a székely zászlót, Marosszéken itt fogadták el elsőként a székelyföldi autonómiahatározatot. A történelem kereke forog – hallottuk az igehirdetés alatt is. Néhány éve itt nem szólhattunk, kirekesztettek, de a következetes kiállásunk meghozta gyümölcsét. Ma nem a kirekesztésről, hanem az egység fontosságáról kell beszélnünk. Egy a nemzet! – fogalmazhatjuk meg a magyar államalapítás ünnepén, és jó érzéssel tölt el, hogy ma tényleg elmondhatjuk: viharos évtizedek után ma az állampolgárság kiterjesztésének köszönhetően közjogilag is a magyar nemzet részei vagyunk. Érezzük a gondoskodást, az odafigyelést. (…) A román külügyminiszter autonómiát tagadó kijelentéseire érkező válasz több mint jelzésértékű számunkra. Az anyaország immár nem mostohaanyaként viszonyul hozzánk. Az autonómia melletti kiállás, annak támogatása evidencia, és ez az egyik feltétele küzdelmünk sikerének. A másik tényező viszont a mi kezünkben van! Közösen kell felmutatnunk az autonómiaigényünket itthon is, mindannyian, közéleti szereplők, politikusok és civilek egyaránt. Egymást nem kirekesztve, hanem kiegészítve, egymás mellett, egymást erősítve. Legyen ez az idei augusztus 20-i ünnepség legfőbb üzenete Székelyföldön", mondta az MPP elnöke.
A falunap szabadtéri műsorral folytatódott.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)2014. augusztus 27.
Kirajzolják Székelyföld határait
Az MPP és az RMDSZ közös bizottságai által kidolgozott autonómia-tervezetet az RMDSZ nyújtsa be szeptember 23-áig, különben hiteltelen Kelemen Hunor államfőjelölti kampánya – vélte az MPP elnöke.
Végzett az RMDSZ és az MPP közös bizottsága az autonómia-statútum kidolgozásával, a következő lépés tehát a közvitára bocsájtás és a parlament elé terjesztés. Ebben a kérdésben – is – véglegesítette álláspontját az MPP vezetősége a hétvégén Szovátán tartott konferenciáján.
„Az államfőválasztáson való induláshoz szükséges aláírásokat szeptember 23-áig kell benyújtani. Eddig a határidőig nyilvánosságra kell hozni, közvitára kell bocsájtani és a parlament elé is be kell terjeszteni az autonómia-tervezetet, különben hiteltelen Kelemen Hunor kampánya. A tervezet a dél-tiroli modellt követi, és e mögé fel kell sorakozzon a teljes magyar közösség. A statútumban sok a rokonság a Csapó József által kidolgozott SZNT elképzeléssel, nagyon nagy mértékben azzal megegyezik, de nem a széki rendszeren, hanem megyerendszeren alapul, amelynek alrésze lenne a székek mentén létrejövő NUTS 4 mikrorégió-hálózat” – mondta az MPP elnöke, Biró Zsolt. Hozzátette, Székelyföld határait világosabban meg kell fogalmazni, ezért mellékletben leszögezték azokat a településeket, amelyek a történelmi Székelyföldet alkották.
A térség összes önkormányzata népszavazással eldöntené, hogy akar-e Székelyföldhöz tartozni, vagy pedig másik megyéhez csatlakozna – utóbbi eset főként Maros megye nem marosszéki részében lenne fontos, mert a román többségű települések így kinyilváníthatnák, hogy melyik megyéhez (Szeben, Fehér, Kolozs, Beszterce) akarnak tartozni (mint volt az az 1968-as megyésítés előtt, amikor Marosszékhez hozzácsatolták őket). „Kirajzolódna, hogy Székelyföld a jelenlegi Kovászna és Hargita megyéből, néhány Brassó és Bákó megyei településből, valamint a leendő új Maros megye a történelmi Marosszékből állna” – ismertette Biró Zsolt.
Gáspár Botond, Székelyhon.ro2014. augusztus 28.
Wetzel: Marosvásárhely továbbra is erős központja lesz a magyarságnak
Amikor képes összefogni a magyarság, olyan mint egy katalizátor – emelte ki a helyettes államtitkár
Marosvásárhely továbbra is erős központja lesz a magyarságnak, a nemzet erős bástyája marad, és ehhez összefogás szükséges – jelentette ki szerdán Wetzel Tamás a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára Marosvásárhelyen.
A helyettes államtitkár részt vett a Vásárhelyi Forgatag elnevezésű marosvásárhelyi magyar kulturális napok nyitóünnepségén. A helyi Kultúrpalota nagytermében megtartott gálán Wetzel Tamás kifejtette, hogy amikor képes összefogni a magyarság, olyan mint egy katalizátor. Példaként említette a Kolozsvári Magyar Napokat, amelyeknek sikeressége példaértékű. Kiemelte: fontos, hogy Marosvásárhelyen is sikeresek legyenek a magyar kulturális napok.
Biztató jelnek nevezte, hogy Marosvásárhely belvárosában magyar nyelvű utcanév-táblák is vannak már, hiszen a kétnyelvűség – mint mondta – természetes dolognak számít Európa-szerte. Reményét fejezte ki, hogy Marosvásárhely román városvezetése még nagyobb segítőkészséggel fog hozzájárulni a jövőben a vásárhelyiek közös ünnepéhez, a Forgatag megszervezéséhez.
Semmi nem pótolhatja a kulturális párbeszédet
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, romániai miniszterelnök-helyettes beszédében elmondta: szükség van Marosvásárhelyen és Erdélyben a kulturális párbeszédre, ezt nem pótolhatja semmi. El kell foglalni azokat a multikulturális tereket, ahol a magyar kultúra értékei felmutathatók – tette hozzá.
Az RMDSZ elnöke a közösségépítés intézményeinek nevezte az Erdély több városában újonnan alapított magyar kulturális napokat, amelyek alkalmából – mint mondta – a politikai szereplők félre tudták tenni a nézeteltéréseket.
Fontosnak nevezte, hogy a magyar kormány támogatja a határon túli magyar közösségek törekvéseit, beleértve az autonómiát. Mint mondta, a román politikának nem szabad ezt beavatkozásnak tekintenie. Rámutatott: a gyanakvás megszüntetéséhez elsősorban arra van szükség, hogy a kelet-közép-európai országok teljes nyitottsággal folytassanak párbeszédet.
Ami a politikában nem, az a kultúrában sikerült
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke az összefogás fontosságát hangsúlyozta beszédében. Mint mondta, a Vásárhelyi Forgatag hozzájárul a nemzet- és közösségépítéshez, és ennek megvalósításához szükség volt összefogásra. Mint mondta, Marosvásárhelyen nem sikerült a politikában megvalósítani azt az összefogást, ami a kulturális napok alkalmából viszont létrejött. A fesztivál szervezői bebizonyították – hangoztatta az EMNP elnöke -, hogy lehetséges az együttműködés. Hozzátette: ezt meg kell tenni a 2016-os önkormányzati választásokon Marosvásárhelyen, és a néppárt nyitott erre.
Az ünnepségen Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is részt vett.
Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere bejelentette: bízik benne, hogy a jövő évben már a marosvásárhelyi középkori várban és a város főtéren is meg lehet szervezni a Vásárhelyi Forgatagot, amelynek jelenlegi fő helyszíne a város szélén található Maros-part.
magyarhirlap.hu, Erdély.ma2014. szeptember 6.
Az autonómiáról is egyeztetett erdélyi magyar pártokkal Kövér
Az erdélyi magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos együttműködési szándékukról és a román alkotmánymódosítást célzó javaslataikról is tájékoztatta Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét Bíró Zsolt, a romániai Magyar Polgári Párt elnöke.
Az Országgyűlés Sajtóirodájának az MTI-hez szombaton eljuttatott közleménye szerint a házelnök hivatalában fogadta a Magyar Polgári Párt elnökét.
Széles együttműködés a cél
Bíró Zsolt tájékoztatta az Országgyűlés elnökét a Magyar Polgári Párt azon szándékáról, hogy az erdélyi magyar autonómiatörekvések számára a romániai magyar politikában a lehető legszélesebb együttműködést teremtsen, valamint a pártnak a román alkotmánymódosítást célzó javaslatairól.
„A felek a Kárpát-medencei magyarság közös sikereként értékelték és nemzetközi vonatkozásban is példaértékűnek tartják az elmúlt négy esztendő magyar nemzetpolitikáját, amely egyaránt erősítette a magyar emberek nemzeti összetartozását, valamint a térség biztonságát és politikai stabilitását” – áll a közleményben.
Az Országgyűlés Sajtóirodája hozzátette: e felelős nemzetpolitika folytatásának érdekében Kövér László házelnök további támogatásáról biztosította a Magyar Polgári Párt elnökét.
Toróék is jártak Kövérnél
A sajtóiroda előzőleg azt közölte, hogy a házelnök fogadta az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőit, Toró T. Tibor pártelnököt és Szilágyi Zsolt alelnököt, a néppárt államfőjelöltjét, akik a romániai elnökválasztás fejleményeiről, a támogató aláírások összegyűjtésének üteméről, az erdélyi magyar–magyar kapcsolatok alakulásáról és az autonómiatörekvések helyzetéről tájékoztatták.
Bura László /Szatmárnémeti, 1932. március 31. − Szatmárnémeti, 2014. augusztus 31./
MNO2014. szeptember 19.
Körvonalazódik a nemzeti oldal fúziója
A nemzeti oldal összefogását sürgetik az MPP székelyföldi politikusai, akik szerint a polgári pártnak az EMNP-vel közös listát kell állítania a 2016-os helyhatósági választásokon. A néppárt elnöksége nyitott az autonomista pártok együttműködésére.
A Magyar Polgári Párt (MPP) székelyföldi politikusai szerint az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) és az MPP-nek össze kell fognia, a két szervezetnek közösen, közös jelöltek állításával kellene készülnie a 2016-os helyhatósági választásokra.
Kulcsár Terza József, a polgári párt Kovászna megyei elnöke és Salamon Zoltán Hargita megyei MPP-elnök kedden Sepsiszentgyörgyön elmondta: egy belső konzultáció során arra derült fény, hogy a párt tagsága a nemzeti oldal együttműködését támogatja. „Önkormányzati képviselőinkkel, a helyi szervezetek vezetőivel egyeztetve kiderült, hogy a tagság a két párt együttműködését sürgeti annak érdekében, hogy a nemzeti oldal a két év múlva esedékes helyhatósági választásokon közös jelöltekkel méretkezzen meg” – mondta Kulcsár Terza József.
A háromszéki politikus emlékeztetett, első lépésként helyi szinten – például a Kovászna megyei tanácsban – már korábban felkérték a néppárti képviselőket, hogy csatlakozzanak az MPP frakciójához.
Az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke rámutatott, 2007-ben az európai parlamenti választásokon függetlenként megméretkező Tőkés László mögé felsorakozott a nemzeti oldal, és jó eredményt tudtak elérni. Ezzel szemben 2012-ben – amikor már megkezdte működését az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – az lett volna a legjobb döntés, hogy a két szervezet közös jelölteket állítson az önkormányzati választásokon, így Kulcsár szerint jobb eredményeket értek volna el.
„A tusványosi vita során elhangzott a beismerés, hogy tévedés volt az EMNP megalapítása, ám azóta nem történt előrelépés. Mi azon dolgozunk, hogy a két pártot összekapcsoljuk” – szögezte le Kulcsár Terza József. A sepsiszentgyörgyi politikus elképzelhetőnek tartja a két párt fúzióját is, s mint mondta, az összefogás mikéntjéről a novemberi államfőválasztás után mindenképp tárgyalnia kell a két szervezet elnökségének.
Újságírói kérdésre Kulcsár kifejtette, mindez nem zárja ki az MPP és RMDSZ együttműködését, mert az csak nemzetpolitikai kérdésekre vonatkozik. Mint ismeretes, a polgári párt és az RMDSZ márciusban kötött hosszú távú stratégiai megállapodást, melynek következtében az MPP szerepet vállalt a szövetség autonómiatörvény-tervezetének a kidolgozásában is.
Biró Zsolt: semmi újat nem mondtunk
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt országos elnöke a Krónikának elmondta, a polgáriak felhívásában semmi újdonság nincs. „Mi mindenkivel tárgyalni akarunk a nemzeti érdekérvényesítés érdekében, így jött létre az RMDSZ-szel közös paktum is. Furcsálltuk, hogy a nemzeti oldalon nem tudtuk ezt megbeszélni, de nem adtuk fel a reményt, hogy erős jobboldali alternatívát állítsunk fel” – fogalmazott a pártelnök.
Emlékeztetett, a tusnádfürdői szabadegyetemen Toró T. Tibor EMNP-elnök beismerte, hogy hiba volt a jobboldal megosztása. „Azért tartottunk fontosnak egy ilyen gesztust, hogy visszahozzuk a tékozló fiút a nemzeti oldalra” – fogalmazott. Biró hozzátette, a néppárt külön utakon jár, amikor egy „esélytelen elnökválasztáson” indít jelöltet.
Az EMNP nyitott az együttműködésre
Zakariás Zoltán, az EMNP országos választmányának elnöke lapunknak elmondta, a néppárt elnöksége nyitott az együttműködésre, és úgy véli, az autonomista szervezetek egységes fellépésére szükség van, és örülnek annak, ha ezt az MPP is így gondolja. Zakariás emlékeztetett, hogy az utóbbi két évben a néppárt több ízben kinyilvánította nyitottságát ezzel kapcsolatban.
„Meggyőződésünk, hogy felelős és higgadt tárgyalással meg tudjuk találni a két szervezet egyesítésének legoptimálisabb módját. Erre minden aktuálpolitikai történéstől, így az államfőválasztástól is függetlenül minél hamarabb sort kell keríteni, hogy megfelelően felkészülhessünk a 2016-os önkormányzati választásokra” – jelentette ki Zakariás Zoltán.
Amint arról beszámoltunk, a két ellenzéki párt esetleges fúziójáról 2013 tavaszán megkezdett tárgyalások az év júniusában kudarcba fulladtak. Akkor az MPP vezetői távol maradtak a kitűzött tárgyalási fordulóról, és bejelentették, ragaszkodnak pártjuk önállóságához.
Az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében megszervezett beszélgetésen Toró T. Tibor, az EMNP elnöke és Biró Zsolt MPP-elnök megígérte, a két szervezet elnöksége újra megpróbál egy asztalhoz ülni, hogy tárgyaljon a két szervezet stratégiai együttműködéséről, erre azonban máig nem került sor. A tusványosi beszélgetés során Toró T. Tibor kijelentette, az autonómiát zászlajára tűző két kis pártnak egyesülnie kell, hogy közösen hozzanak létre olyan politikai pólust, melynek az ereje összemérhető az RMDSZ-ével.
Azt is elmondta, a két szervezetnek közösen, közös jelöltek állításával kellene készülnie a 2016-os helyhatósági választásokra. Azt a felvetést, hogy a 2011-ben megalapított EMNP politikusai térjenek vissza a 2008 óta hivatalosan működő MPP soraiba, és így valósuljon meg a szorgalmazott egység, Toró azért tartotta problémásnak, mert az MPP-t – amely nem vett részt az utóbbi két parlamenti választáson – a törvény értelmében bármikor feloszlathatja az ügyészség.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Krónika (Kolozsvár)2014. szeptember 19.
Nincs új a nap alatt
Az RMDSZ egyelőre még nem végleges, csupán tervezetként kiszivárogtatott autonómia-statútuma körül bontakozott ki az újabb román–magyar, illetve erdélyi magyar–magyar szembenállás.
Köztudott: az autonómia kérdésköre amolyan lakmuszpapír az erdélyi magyar politikában, amely az autonomisták és a román hatalomba beépülők, a kurucok és labancok közötti törésvonalat mutatja ki. Hogy ki hol, melyik oldalon helyezkedik el az említett törésvonal mentén, az nem titok senki előtt.
Az RMDSZ eddig enyhén szólva nem sokat tett az önrendelkezésért, s ezt a választópolgárok, ha elfogadni nem is tudták, így könyvelték el. Az autonómia-küzdelem legutóbbi látványos eseményei, különösen a 2013-as székelyföldi élőlánc, valamint a marosvásárhelyi márciusi tüntetések lépéskényszerbe hozták az RMDSZ-t. Úgy tűnik, felismerték, ha gátat akarnak szabni szavazóik folyamatos lemorzsolódásának, változtatni kell eddigi imázsukon, önrendelkezés-párti fazont kell szabni maguknak.
Erre pedig az SZNT mögött felsorakozó tábor megosztása tűnt a legkézenfekvőbb megoldásnak. Vélhetően ezt a célt szolgálja a saját, jó hosszan lebegtetett autonómia-statútumuk is. Aminek az a legfőbb erénye, hogy a sajátjuk. Emellé keresik majd a támogatókat, főleg az SZNT táborából.
Ezt ismerte fel Izsák Balázs is, aki az autonómia-mozgalom megosztására tett kísérletként értékelte az RMDSZ egyelőre tervezetként ismert statútumát. Jobb későn, mint soha – mondhatnánk a márciusi marosvásárhelyi tüntetésen elhangzott szavaira utalva, amelyekkel az RMDSZ-ellenes rigmusokat bekiabálókat utasította rendre indokolatlan ingerültséggel.
A „szövetségi” manőver két szakaszban zajlott: először a politikai ellenzéket osztották meg az MPP ki tudja, milyen eszközökkel történt magukhoz szelidítése – kényszerítése? – által, most pedig jól láthatóan az autonomista tábor került sorra. Csak most jutott igazán tudathasadásos állapotba az MPP, miután a közösnek titulált RMDSZ-MPP autonómia-törvény tervezete kapcsán szembekerült az SZNT-vel, amelynek – legalábbis eddig – természetes szövetségese volt.
Arra mindenképpen kíváncsi lennék, hogyan magyarázza meg Biró Zsolt, hogyan oldja fel a feloldhatatlannak tűnő ellentmondást, hogy MPP-elnökként az RMDSZ-szel közös autonómia-statútumot támogatja, állandó bizottsági tagként pedig az SZNT által kidolgozottal azonosul.
A legutóbbi hetek történései ismét csak azt igazolták, hogy a korábban említett törésvonal mentén az erdélyi magyar politika két vonulata áll szemben egymással: a román hatalomba beépülők és az autonomisták. Az egyik oldalon a saját jelöltje ellenére a posztkommunista PSD-nek kampányoló RMDSZ, a másik oldalon az SZNT támogatását élvező EMNP, illetve azok államelnök-jelöltjei.
Tehát: nincs új a nap alatt. Nem lesz nehéz választani.
Szentgyörgyi László, Székelyhon.ro2014. szeptember 20.
Kissé megkésve, de annál nagyobb szeretettel?
Bíró Zsolt szerint az MPP bizottságban kifejtett munkája nélkül ma nem ezzel a közvitára szánt változattal találkoznánk
Álszerénység nélkül kijelenthető, hogy a Magyar Polgári Párt bizottságban kifejtett munkája nélkül ma nem ezzel a közvitára szánt autonómiastatútum-változattal találkoznánk, és ugyanúgy kijelenthető, hogy a Székely Nemzeti Tanács tízéves kitartó és következetes munkája nélkül sem tartana ott az autonómiamozgalom, ahol tart – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Bíró Zsolt, az MPP elnöke.
Fontosnak nevezte, hogy a Kolozsváron két nappal ezelőtt bemutatott és közvitára bocsátott autonómiatervezetben 25 év után az RMDSZ is kimondja, hogy Székelyföld esetében területi autonómiát akar, nem elegendő a személyi elvű vagy kulturális autonóma. Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa, egy olyan terület, ahol az elmúlt negyedszázad exodusa ellenére a magyarság legalább részarányát őrzi. Olyan körülmények között, amikor naponta átlagosan 65 magyarral számlálunk kevesebbet Erdélyben, ezt szem előtt kell tartani.
Olyan egységre van szükség, mint a Nagy Menetelés alkalmával
Véleménye szerint a közvita során egyrészt meg kell győzni a román közvéleményt, hogy az autonómia nem ördögtől való, és semmilyen hátrányuk nem származik belőle; másrészt a magyar közösségen belül kell kialakítani a lehető legszélesebb konszenzust. Olyan egységre van szükség, mint a Nagy Menetelés alkalmával.
– Képletesen azt is mondhatom, hogy tovább menetelünk, és ezen menetelés állomásai a közvita, majd a tervezet parlament elé terjesztése. Bizakodva tekintek a közvita elé, és tartalmas, higgadt párbeszédre számítok, még akkor is, ha az előjelek nem túl kedvezőek sem román, sem magyar oldalon – mondta az MPP elnöke.
Elmondta, hogy az autonómiastatútum kolozsvári ismertetőjét, illetve közvitára bocsátását megelőzően Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és az MPP közösen végezte el az utolsó kiigazításokat.
– Erre azt szokták mondani, hogy kissé megkésve, de annál nagyobb szeretettel ajánljuk a közvélemény figyelmébe. A magunk részéről szerettük volna, hogy ha ez a tervezet hamarabb és az előre beütemezett terv szerint lát napvilágot, éppen azért, hogy a különböző félreértéseket el lehessen kerülni, hogy ne szülessenek különböző összeesküvés-elméletek, hogy tisztán és világosan ki legyen mondva: itt van egy tervezet, ehhez hozzá lehet szólni, sőt hozzá kell szólni, hogy ki tudjunk alakítani egy olyan törvénytervezetet, amely mögött a lehető legszélesebb konszenzus létezik.
Székelyföld esetében mindenki területi autonómiát akar
Az elnök a tervezet legnagyobb jelentőségét abban látja, hogy az erdélyi magyar politika minden közszereplője által kimondatott az, hogy Székelyföld esetében területi autonómiára van szükség. – Nem elegendő Székelyföld vonatkozásában kulturális vagy személyi elvű autonómiáról beszélni, ennél többet akarunk. Ez úgy tűnik, hogy az elmúlt 25 évben nem nagyon mondatott ki az RMDSZ részéről, ezért bíráltuk is éppen eleget, és örülünk, hogy ez a konszenzus végre megteremtődött. Innentől kezdve világos a képlet Bukarestben is, Brüsszelben is, és mondhatom, Budapesten is, hiszen sokszor szembesültünk azzal a problémával, hogy nem nagyon értették külföldi barátaink, de román barátaink sem, hogy lényegében mit akarunk, és miért akarunk többen többfélét.
Egy dolog most már világos: Székelyföld esetében területi autonómiát akar az RMDSZ-től a Magyar Polgári Párton, a Néppárton és a Székely Nemzeti Tanácson át mindenki, hogy hogyan nézzenek ki a hatáskörök, hogy mit veszük ennek alapjául, arról lehet, sőt kell is vitatkozni, de az alapelv egy, és innentől kezdve nem lehet ezt a dolgot megkerülni – hangsúlyozta Bíró Zsolt.
A tervezetről elmondta, hogy a dél-tiroli modellből indul ki, alapvető elemeit ebből meríti, "kissé fellágyítva a korzikai tervezet elemeivel", és "nem követi a best practice, azaz a legjobb gyakorlat elvét, amely elvhez való ragaszkodás természetes kellene legyen a 21. században.
Újságírói kérdésre válaszolva Biró Zsolt úgy fogalmazott, hogy a skót népszavazás jelentős előrelépés és hiva tkozási alap akkor, amikor a népek, nemzetek önrendelkezése kerül szóba.
– Számunkra az a legfontosabb üzenet, hogy ott békésen lezajlik egy ilyen referendum, a londoni egységpártiak nem letiltanak, ellenszegülnek, hanem kampányolni mennek, és mint az eredmény mutatja, nem is sikertelenül. Írjuk ki az autonómia- népszavazást, és szívesen látunk minden bukaresti politikust a kampányrendezvényekre – tette hozzá.
Izsák Balázs az eddig képviselt elvet egy mozdulattal felrúgta
Lapunk felvetésére, hogy Izsák Balázs, az SZNT elnöke Szilágyi Zsoltot támogatja, kijelentette: – Ez Izsák Balázs személyes döntése, aki magánemberként annak a román államelnökjelöltnek ír alá, akinek éppen akar, de ezt nem a sajtó előtt kellett volna megtennie, hiszen ez nem a Székely Nemzeti Tanács álláspontja, erről a kérdésről nem volt konzultáció sem a tanácsban, sem annak vezető testületében, sem az állandó bizottságban. Meggyőződésem, hogy ez nem szolgálja az autonómia ügyét. Egyrészt feladja azt az elvet, amit következetesen képviselt, s ezt most egy mozdulattal felrúgta. A másik veszélye pedig az, hogy mi történik akkor, ha a Szilágyi Zsolt által összegyűjtött néhány tízezernyi szavazat kerül csupán az autonómiatervezet mögé mint kvázi támogatott változat? Az SZNT elnökének volt egy korábbi felhívása – "egymillió szavazat az autonómiára" –, és ha csak pár tízezer szavazat gyűl össze, az nem hiszem, hogy használna az autonómia ügyének
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)2014. szeptember 22.
Futócipőt húzott Tőkés László és Szilágyi Zsolt
Futócipőt húzott Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, illetve államfőjelöltje, akik péntek délután az Érmelléken csatlakoztak a Via Revolutiae emlékmaraton keretében útnak indult Juhos Gábor maratonfutóhoz.
Tőkés az érmihályfalvi református templom udvarán mondott útravaló beszédében a civil áldozatvállalás olyan mintapéldájának nevezte Juhos Gábor teljesítményét, amelyre méltán büszkék lehetünk.
„Fontos, hogy ne szoruljon háttérbe a határ menti magyarság ügye sem, ezért külön öröm, hogy a tavaly teljesített székelyföldi maraton mintájára, az önrendelkezés ügyét zászlajára tűzve, a Partiumot is végigfutja Juhos Gábor. Ez a régió hátrányosabb helyzetben van, mint a Székelyföld, mert betelepítéssel, megfélemlítéssel felőrölték a térség magyarságát” – fogalmazott az EP-képviselő. Hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a Székelyföldnek és a Partiumnak két erős hídfőállásként kell alátámasztania az erdélyi magyarság jövőjét.
Szilágyi Zsolt hangsúlyozta: Juhos Gábor példája arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak politikai eszközökkel, hanem a sporttal is lehet üzenni a kisebbségi és a többségi erdélyi közösségnek. „Ahhoz, hogy elérjünk az út végére, az utat is végig kell járnunk, mindeközben pedig tanulni kell, sohasem szabad lemondani a célról. Ilyen az autonómiaküzdelem is” – hangsúlyozta az EMNP államfőjelöltje.
A gondolat kapcsán Juhos Gábor egy tibeti tanítást idézett, miszerint az élet értelme nem a cél elérése, hanem maga az odáig vezető út. „A maratonfutás a kitartásról szól, és a szabadsághoz vezető úthoz is legfőképpen erre van szükség. Ennek a szimbolikus üzenetnek a továbbadásáért indultam útnak Temesvárról, ezzel akarom felrázni mindazokat, akikkel útközben találkozom” – fejtette ki a maratonfutó.
Juhos Gábor a Via Revolutiae keretében két napot töltött az Érmelléken. Biharon Biró Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (MPP) elnöke fogadta, Paptamásiban pedig helybeli fiatalokkal beszélgetett a 89-es temesvári eseményekről és az autonómiáról, majd a maratont szülővárosa, Székelyhíd irányába folytatta. Érmihályfalván Sas Kálmán vértanú lelkipásztor emléke előtt tisztelgett Tőkés Lászlóval, Szilágyi Zsolttal és a helyiekkel közösen.
Az EMNT által kezdeményezett Via Revolutiae maratonfutással a résztvevők a Romániában 25 évvel ezelőtt bekövetkezett rendszerváltás hőseire és áldozataira emlékeznek. A székelyhídi származású, Budapesten élő Juhos Gábor szeptember 14. és 25. között Temesvárról rajtolva Aradon át rója a kilométereket Nagyvárad irányába, hogy onnan szülőhelyére látogatva, Piskolton keresztül Szatmárnémetinek vegye az irányt.
Juhos már tavaly is felhívta a figyelmet az autonómia fontosságára, akkor a Székelyföld önrendelkezéséért 91 települést érintve, mintegy 500 kilométert megtéve szaladta körbe a Székelyföldet, de az idei nagy meneteléshez is csatlakozott a Bereck és Kökös közötti táv lefutásával.
Krónika (Kolozsvár)2014. szeptember 23.
Összenő, ami összetartozik?
Két-három éves kilengés után ismét tisztulni látszanak a vizek a romániai magyar politikában, a sokfelé szakadás, ellenségeskedés, acsargás után talán-talán kialakul a két pólus, és értelmetlen haragszomrádok helyett az érdemi vita is elkezdődhet.
Minden jel azt mutatja, hogy végre egyesülni próbál az úgynevezett nemzeti oldal, az RMDSZ ellenzéke. El kellett telnie jó pár évnek, számos kudarcra volt szükség ahhoz, hogy rájöjjenek, egymást legyúrni, a másikat felszámolni nem tudják, csak gyengítik a tábort, s a hasznot a nagy közös vetélytárs, az RMDSZ fölözi. Túl kellett lépni személyes sérelmeken, sértettségen, mely egy adott pillanatban odáig fajult, hogy sokkal inkább a hasonló elveket valló másikat látták ellenségnek, kivel szemben akár a kezdeti ellenféllel, az RMDSZ-szel is társulni lehetett. Csalódások, kudarcok egész sorára volt szükség, hogy végre valamiféle megvilágosodásként eljussanak a felekhez Tőkés szavai: „egy tőről fakadnak, összetartoznak”. Egyelőre még csak a szándék körvonalazódik, a Néppárt elnökének, Toró T. Tibornak nyári felhívására jó két hónapos késéssel érkezett a polgáriak válasza, nem is legfelső szinten – Bíró Zsolt egyelőre hallgat –, a két legerősebb, a Hargita és Kovászna megyei szerveztek elnökei fogalmazták meg. Mint mondották, a háttérben zajlottak azért egyeztetések, és ha a politikai akarat létezik – márpedig létezik, állítják –, akkor nem lehet akadálya a megállapodásnak. Erre utal az is, hogy a semlegességére mindeddig oly kényes Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke múlt héten nyíltan kiállt a Néppárt államelnökjelöltje, Szilágyi Zsolt mellett. Pedig mostanáig az SZNT az MPP-nek volt „stratégiai partnere”.
Ha hinni lehet a nyilatkozatoknak, egyértelmű jelzéseknek, hamarosan az erdélyi „nemzeti oldal” újraegyesülésének lehetünk tanúi. Kár az elvesztegetett évekért, a fölöslegesen eltékozolt energiáért, de jobb később, mint soha. Ha a közeljövőben megszületik az egyezség, és akár pártszövetségként, akár egyik vagy másik párt színeiben újraegyesül az EMNP és MPP, lesz idejük felkészülni az 2016-os önkormányzati választásokra, és ami még fontosabb, sokkal hathatósabban szállhatnak be az autonómiastatútumról szóló közvitába, akár súlya is lehet érveiknek, elképzeléseiknek. Ha nem sikerül megállapodniuk, néhányak önfejűségén ismét elbukik a megegyezés, akkor akár pártjaik temetésére is készülhetnek, évekre, akár évtizedekre ellehetetlenítik a képviselt elvek, eszmék érvényesülésének lehetőségét. Ez pedig több lenne mint hiba, ez már bűn. A megbocsáthatatlanok közül való.
Farkas Réka, v2014. október 1.
Üzenet az új államfőnek: tartsák be nagyapáik ígéretét
Ha a jelenlegi román politikai vezetők nagyapái önrendelkezést ígértek a magyarok nagyapáinak, akkor azt az unokák szinten tartsák be – fogalmazott az MPP elnöke, Biró Zsolt.
A Magyar Polgári Párt elnöke, Biró Zsolt október elsejei marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján ismételten elmondta: a romániai magyarság számára tét nélkülinek tartja az államfőválasztást, egyrészt azért, mert a november másodikai első fordulóban csak akkor hirdethetnek győztest, ha a tizennégy jelölt egyike megszerzi a választási névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár felének plusz egy személynek a voksát, másrészt azért, mert a romániai társadalom nem érett meg arra, hogy magyar nemzetiségű államfőt válasszon.
„A választási részvétel pótcselekedet, hiszen a román társadalmat például az autonómiatervezet vagy az alkotmánymódosító javaslatok közvitája kapcsán is meg lehetne szólítani. Az MPP ötpontos alkotmánymódosító javaslatcsomagját tegnap (szeptember 30-án – szerk. megj.) elküldtük a két magyar jelöltnek, Szilágyi Zsoltnak és Kelemen Hunornak, és elküldjük a további tizenkét indulónak is. A következő Victor Ponta lesz, mert ő már elindította kampányát, és programjában a román egységről beszélt az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatra alpozva. Márpedig az MPP azt szeretné, hogy a 100 évvel ezelőtti ígéretek váljanak valóra” – mondta Biró Zsolt.
Hozzátette, Romániában 18 elismert nemzeti kisebbség létezik, közöttük a mintegy 1,2 milliós magyarság, így nem lehet kizárólag a románajkúak érdekeit képviselni. Elmondta, a tizennégy jelölt között nincs olyan, aki esélyes és a magyarság számára elfogadható lenne, hiszen sem Victor Ponta, sem Klaus Johannis programjában nem esik szó a kisebbségek ügyeiről. Továbbá az RMDSZ-szel kötött megállapodás a magyar ügyekre vonatkozik, az államfőválasztást pedig nem tartja ilyennek, ezért ez nem is szerepelt az egyeztetések napirendjén.
„Azt szeretnénk, ha a nemzeti közösségeket államalkotó tényezőként ismernék el az alkotmányban. Az RMDSZ is ezeket az elveket célozta meg, de a mi újításunk abban áll, hogy mi az ígéretekre hivatkozunk. És ha már Victor Ponta beszélt arról, hogy a családjában mekkora esemény volt 1918. december 1., említette erdélyi felmenőit, akkor a Ponta nagyapja által az én nagyapámnak tett ígéretet az unokák szintjén váltsák be” – fogalmazott a politikus, aki azt szeretné, hogy az alkotmánymódosítás és az ötpontos javaslatcsomag kerüljön az államfőválasztási kampány középpontjába.
Sepsiszentgyörgyre november végén
Ennek nyomatékosítására november utolsó hétvégéjén Sepsiszentgyörgyön szerveznek nagyméretű tiltakozást, hogy számonkérjék a be nem tartott ígéreteket. A rendezvény logisztikai kidolgozása még zajlik – mondta Biró –, és várják a civil szervezetek, az egyházak és az összes erdélyi magyar politikai párt képviselőit is, hogy továbbítsák az üzenetet: a december 1-jei nyilatkozat szellemében tartsák be a kisebbségek jogait az Európai Unió-tag Romániában. „Amit akkor a 20. század eleji politikai nyelven megfogalmaztak, az a 21. században azt jelenti: autonómia. Ha valaki tehát ma megkérdőjelezi az autonómiához való jogot, az a gyulafehérvári nyilatkozatot kérdőjelezi meg. November végére lesz új államfő, így neki is megmutathatjuk, hogy a magyar közösség nem tágít, ragaszkodik az önrendelkezéshez” – mondta az MPP elnöke.
Kikre voksolhatunk november 2-án?
A tizennégy államfő-jelölt a szavazólapon található sorrendben: Kelemen Hunor (RMDSZ), Klaus Johannis (Keresztényliberális Szövetség – ACL), Dan Diaconescu (Dan Diaconescu-féle Néppárt – PPDD), Victor Ponta (Szociáldemokrata Párt – PSD), William Brânză (Román Ökológus Párt – PER), Elena Udrea (Népi Mozgalom Pártja – PMP), Mirel Mircea Amariţei (Prodemo), Teodor Meleşcanu (független), Gheorghe Funar (független), Szilágyi Zsolt (EMNP), Monica Macovei (független), Constantin Rotaru (Szocialista Alternatíva Pártja – PAS), Călin Popescu Tăriceanu (a Liberális Reformpárt – PLR által támogatott független), Corneliu Vadim Tudor (Nagy Románia Pártja – PRM).
Gáspár Botond
Székelyhon.ro