udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 301 találat lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 301-301

Névmutató: Bunta Levente (Zoltán)

2012. június 6.

Hajtóvadászat a Néppárt szimpatizánsai ellen
Beszterce-Naszód megyében minden aláírót megkeres a rendőrség
Néhány hete újra több erdélyi megyében is ellenőrzik az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési listáinak hitelességét. Az EMNP tavalyi bejegyzési folyamatával párhuzamosan már ügyészségi eljárás indult a bejegyzéshez szükséges aláírások hitelességének vizsgálatára: előbb Vâlcea megyében nyomoztak, majd tavaly decemberben Hunyad megyében lendült munkába a rendőrség.
, valamint a környékbeli szórványmagyar falvakban zajlanak legnagyobb hévvel a Hunyad, Szeben és Beszterce-Naszód megyei, választás előtt kivizsgálások. Az utóbbi megyében nyilvántartásba vett 714 aláírót felkeresik a rendőrök, győződhettünk meg, amikor Kerekes Zoltán nyugalmazott állatorvos, a Néppárt bejegyzését támogató aláírások Beszterce-Naszód megyei listáinak koordinátora kíséretében bekopogtunk néhány bethleni és magyarberétei családhoz, ahol a napokban fordult meg a rendőrség. Kiderült: minden listán szereplő személyt megkeresnek. Ha valakit nem találnak otthon, a rendőr visszatér – akár többször is –, amíg személyesen találkozik az illetővel.
A rendőrség kiemelt érdeklődését Kerekes annak tulajdonítja, hogy elsőként Beszterce-Naszód megyében végeztek az aláírásgyűjtéssel, ami minden bizonnyal nem csak az RMDSZ-nek, hanem a román államhatalomnak is szemet szúrt. Úgy véli, az aláírók választások előtti zaklatása összefüggésben van a kormányváltással is, hiszen az új román miniszterelnök, Victor Ponta egyértelművé tette: a Néppártot szélsőséges, nemkívánatos pártnak tekinti.
Karhatalmi nyomozás
Zoltán Emese Ildikó nyugalmazott bethleni magyartanárnő nem ijedt meg, ha bekopogott hozzá a rendőr azzal a kérdéssel, hogy ő írta-e alá másfél évvel ezelőtt az inkriminált listát. Elmondja: a nála is házaló fiatal rendőr további negyven aláíróhoz volt hivatalos. Ez azt jelenti, hogy a megyei rendőrség legalább 18 beosztottja napokon át vadászott gyanútlan emberekre, hátha akad olyan, aki azt mondja, nem írta alá a listát. Kerekes szerint ilyenről nemigen tudnak, viszont mindenki felháborítónak tartja a rendőrség módszerét.
Kertész László nyugdíjas azt mondta, idős, beteg emberként bizony megijedt, amikor rányitott a rendőr, és olyan esemény felől érdeklődött, amire ő maga is nehezen emlékezett már. Kertész hosszas gondolkodás után aztán rájött, hogy mit is írhatott alá tavaly tavasszal. A férfi elcsukló hangon mondja: mindig becsületes ember volt, ezért is tartja elképesztőnek az ilyesfajta nyomozást. Veres Sándor nyugalmazott értelmiségiként átlát a szitán. Több magyar lap olvasójaként jól tájékozott a közéletben, sok időt tehát nem kellett eltöltenie vele a rendőrnek. A módszert ő is felháborítónak tartja.
A Bethlentől 14 kilométerre fekvő Magyarberétén az RMDSZ-elnökön kívül mindenki aláírta a listát. Ide is ellátogatott a rendőrség, és sorra vette a zömében gazdálkodó, egyszerű embereket. Egy istentisztelet után terjedt el a hír, hogy a faluban házalnak a rendőrök, és mindenkit kihallgatnak. Sokan megijedtek: van, aki azt mondta, hogy gyakran berendelik őket bethleni rendőrségre. Éder Károly – az aláírásügyben a faluba látogató állatorvos ismerőseként – elkísérte Kerekes Zoltánt az emberekhez. Elmondta, Kerekes mindenkinek elmagyarázta részletesen, milyen listáról van szó, aki akarta, odaadta személyazonosságiját, az aláírásgyűjtő pedig ennek alapján töltötte ki az aláíró adatait a listán. Egy idősebb házaspár kivételével valamennyi aláíró elismerte, hogy az ő kézjegye szerepel a listán.
Csak Lakatos Erzsébet nyilatkozta a rendőröknek, hogy már nem emlékszik, aláírta-e, vagy sem. Erzsébet asszony érdeklődésemre azzal mentegetőzött, ő már nem emlékszik, hogy mi volt másfél évvel ezelőtt. A rendőr úgy jegyezte fel, hogy sem ő, sem pedig férje nem írta alá a listát, holott az íven valamennyi személyes adatuk szerepel az aláírásukkal együtt. A férje agyvérzésen esett át, ő meg nem emlékezett a részletekre. Kerekes Zoltán és Éder Károly viszont egyaránt jól emlékeztek, hogy a házaspár is aláírta azt. Kerekes szerint kizárt, hogy olyan ember került volna a listára, aki nem írt alá, az adatokat az illető a lakosok személyi igazolványa alapján vezette fel. Ha valaki nem akarta aláírni, oda sem adta a személyi igazolványát az aláírásgyűjtőnek.
Ifj. Kerekes Zoltán, a Néppárt megyei elnöke szerint egyértelműen megfélemlítésről van szó. Azzal, hogy otthonaikban és munkahelyükön zaklatják az illetékesek a Néppárt szimpatizánsait, eltántoríthatják őket attól, hogy elmenjenek szavazni.
Az EMNP vezetőit nem tájékoztatták
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor elfogadhatatlannak tartja a rendőrség megfélemlítő akcióját, és tiltakoznak ellene. Az elnök furcsállja, hogy a több megyében elindított eljárásokról sem a rendőrség, sem pedig az ügyészség nem tájékoztatta a Néppárt vezetőit. Toró szerint azzal is összefüggésbe hozható a mostani sietség, hogy július 1-től változik a büntető törvénykönyv. Az új rendelkezések arra kötelezik a nyomozó szerveket, hogy minden hasonló esetben az érintettek tudomására hozzák, milyen vádak alapján nyomoznak. Valószinüleg ezt akarják most elkerülni a hatóságok, hiszen senkit nem tájékoztatnak az eljárásról. A Néppárt vezetősége azzal szembesül, hogy több megyében is zaklatják szimpatizánsaikat. Toró ügyvédi segítséget ígért a jogtalanul meghurcolt aláírásgyűjtők megsegítésére.
Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése során amúgy előreláthatónak nevezte, hogy a különböző fellebbezések és feljelentések nem érnek véget a helyben hagyó bírósági döntéssel. A több hónapig elhúzódó bírósági pártbejegyzés idején a román hatalom elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok pénzügyi ellenőrzésére összpontosított. Az ellenőrzéseket akkor nem követte elmarasztalás vagy büntetés, az ellenőrzők mindent rendben találtak, erről jegyzőkönyvek is készültek.
Demokrácia Központok: csatolt áru
Miután pénzügyi szempontból nem találtak támadható felületet, a Demokrácia Központok működésének ellenőrzését átvette az ügyészség. A marosvásárhelyi Demokrácia Központ ellen bűnügyi feljelentés érkezett: Bunta Levente ügyészséghez eljuttatott feljelentése azzal vádolta a központ munkatársait, hogy a magyar állampolgárság igénylésére benyújtott dossziéját csak úgy voltak hajlandók kezelni, ha aláírja a Néppárt támogatólistáját. Az ügyészségi eljárás során Kali István, a Demokrácia Központ vezetője egyértelművé tette: nyilvántartásukban nem szerepel Bunta Levente nevére összeállított állampolgársági dosszié, sőt, az Erdélyi Magyar Néppárt listáit sem írta alá ilyen nevű ember, soha nem találkoztak Bunta Leventével. Kali lapunknak elmondta, hogy a temesvári ügyészségtől kapott értesítést arról, hogy bűntény hiányában a nyomozást leállítják.
„Gyanús” aláírások Hunyad megyében
A párt aláíráslistáinak ellenőrzése már a pártbejegyzés során elkezdődött Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd óvása, illetve feljelentése nyomán. Elsőként a Kárpátokon túli listákba nézett bele a rendőrség. A Vâlcea megyei, 792 aláírást tartalmazó lista ügyében értesüléseink szerint Zatykó Gyula partiumi és Pap Előd székelyföldi régióelnököket vádolták meg, a rendőrség azonban még egyiküket sem hallgatta ki, a tavaly elkezdett nyomozásnak nincsenek újabb fejleményei. Sándor József, a Néppárt szilágysági elnöke lapunknak elmondta, kiemelten vigyáztak a Kárpátokon túli megyékben gyűjtött aláírások hitelességére, hiszen várható volt, hogy ezek a térségek szolgáltatják majd az első támadási felületet. Sándor József a Suceava megyei aláírásgyűjtést ellenőrizte, és mivel úgy vélte, hogy az összegyűjtött aláírások között hibás is lehet, a teljes listáról lemondtak.
Adrian Drăghici – illetve a mögötte álló ismeretlen személyek – az erdélyi szervezetek közül elsőként a Hunyad megyeit jelentette fel még júniusban. A rendőrség decemberig pihentette a feljelentést, majd kihallgatásra rendelte be a megyében összegyűjtött 813 aláírás hét intézőjét és hitelesítőjét. Szász Péter, a Néppárt Kolozs megyei szervezetének alelnöke lapunknak elmondta: a dévai kihallgatáson a rendőrök nem tudtak vádat emelni ellenük, ugyanakkor tájékoztatták őket arról is, hogy eljárás indult a listák átvilágítására. Szász szerint a kihallgatáson jelen lévők ezt nehezményezték, és a rendőrök tudomására hozták, hogy alaptalan gyanúsítgatások mentén indítanak eljárást ellenük. A rendőrségről kilépő néppártiak az esetről az intézmény bejáratához összehívott, rögtönzött sajtótájékoztató keretében számoltak be. Szász elmondta: az azóta eltelt több mint hat hónap alatt nem kereste őket a rendőrség, azonban a Néppárt helyi tisztségviselői folyamatosan arról tájékoztatnak, hogy a rendőrség személyesen keresi fel a listát aláíró személyeket, hogy rákérdezzen: tudják-e, mit írtak alá, és valóban ők írták-e alá a listákat? Szász szerint nem véletlen, hogy a rendőrség a szórványmegyék magyarságát próbálja megfélemlíteni és megalázni, ugyanis arra alapoznak, hogy szórványban kiszolgáltatottabb a magyarság, mint a tömbvidékeken.
Az erdélyi Napló által megkérdezett jogi szakértő lapunknak elmondta: mivel a nyomozók nem fogalmaznak meg vádat, az emberek elutasíthatják a rendőrökkel való együttműködést. A rendőrök legtöbbször mézes-mázas szavakkal keresik fel az embereket, azzal pedig, hogy egy közel másfél évvel ezelőtti aláírás hitelessége felől érdeklődnek, megijesztik, zavarba hozzák őket. Ez is a céljuk, hiszen így sokkal könnyebb olyan embereket találniuk, akik azt nyilatkozzák, hogy nem emlékszenek, mihez adták aláírásukat. A nyilatkozatokat később felhasználhatják bűnügyi eljárás keretében az aláírási listákat hitelesítők ellen. Ha sikerül rábizonyítani valakire, hogy aláírást hamisított, két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. A jogász szerint azonban az eljárás későbbi fázisaiban a rendőrök kénytelenek elfogadni a védőügyvéd jelenlétét, aki sokat segíthet védence ártatlanságának bizonyításában.
Rabló kiált pandúrt?
A Beszterce-Naszód megyei rendőrség szóvivője, Gorgan Antonela lapunknak elmondta: a megyében folyó nyomozás az Erdélyi Magyar Néppárt támogatólistáinak ügyében egy tavaly július elsejei feljelentés alapján indult. A szóvivő szerint egy bukaresti ügyvédi iroda által tett feljelentés szerint a megyében gyűjtött aláírások között vannak hamisak is, ezért indította el rendőrség a nyomozást. Kérdésemre, hogy a feljelentés nyomán miért egy év múlva kezdtek el nyomozni, a szóvivő azt válaszolta, hogy az eljárást már sokkal hamarabb elkezdték, a több száz aláírás ellenőrzése azonban lassan halad. Elmondta: a teljes lista ellenőrzése után a megyei ügyészség dönt arról, hogy történt-e bűncselekmény, vagy sem.
Noha a feljelentő kilétéről a szóvivő nem nyilatkozott, vélhetően ugyanaz az Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd áll az ügy mögött, aki már a kezdetektől akadályozta a Néppárt bejegyzését, az aláíráslistákkal kapcsolatban pedig több más feljelentést is tett. A Krónika egyik korábbi cikke szerint Adrian Drăghici jó kapcsolatot ápol több bukaresti RMDSZ-tisztségviselővel: az ő felhatalmazásával Budai Richárd, a szövetség bukaresti szervezetének elnöke és Novák Levente, Kelemen Hunor volt kulturális miniszter tanácsosa hozzájuthatott az EMNP valamennyi támogatólistájához.
A bukaresti román sajtó szerint Adrian Drădhici, a „Termoelectrica-dosszié” vádlottja jelenleg szabadlábon védekezik egy 23 millió eurós korrupciós ügyben: a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) adatai szerint a jogász mintegy 3,8 millió eurós összeghez jutott jogtalanul.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2012. június 9.

Román arcok 2.
„Eminescu vérmes antiszemitizmusa és nacionalizmusa kritikusok és moralisták hordáját hívná ki maga ellen, akik a legjobb esetben is kioktatnák Románia kötelezettségeiről a kisebbségekkel szemben, a humanitárius hozzáállásról, francia szövetségeseinkről stb.” Mircea Eliade filozófus és vallástörténész írta ezt 1936. július 5-én a Vremeában. Eliade a legismertebb román értelmiségi. Amúgy a Vasgárda aktív tagja, szintúgy antiszemita, és nem utolsósorban magyargyűlölő. Éppen olyan magyargyűlölő, mint Geo Bogza. Akinek Jakob Oniszia című novellája világirodalmi remekmű, már 14 évesen forgatókönyvet írtam belőle, és hosszú-hosszú ideig dédelgettem az álmot, hogy majd én fogom megfilmesíteni. Arról az Eminescuról írta ezt Eliade, akinek minden sarkon szobra van Romániában, lévén a románság nemzeti költője. Méltán az. Publicisztikája pedig mélyen és fanatikusan antiszemita. Csak a legenyhébbet idézzük tőle: „Ahol Európában emancipálják a zsidókat, beleavatkoznak az ország kultúrájába, meghamisítják és elrontják azt.” Ettől még ugye nem fogják Eminescut kiutálni a román szellemi panteonból? Gondolom, nem. Már csak azért sem, mert a román rendszerváltás hajnalán a román zsidó hitközség felemeli szavát Eminescu mellett, mondván, Eminescu attól függetlenül óriási költő, hogy antiszemita írásai voltak. A magyar rendszerváltás hajnalán Landeszmann rabbi arról értesített bennünket, hogy a magyar kultúra a fütyülős barackból és a bő gatyából áll. Hmm… Amúgy a Beszélőben értekeztek néhány esztendeje arról, vajon mekkora is a felelősségük a román értelmiségieknek a második világháborúban s azt megelőzően elkövetett bűnökért: „Eliade nemzedékének sokkal súlyosabb a felelőssége, mintha csupán megtévelyedett »párttagok« vagy »útitársak« lettek volna. Politikailag támogatták a Gárdát, ezenfelül pedig a Gárda minden cselekedetéhez ideológiai támogatást szolgáltattak. Nekik köszönhető a gyilkosságok, sőt pogromok »ideológiai, metafizikai magyarázata«. A vasgárdista jelenség éppen azért olyan hosszú életű, mert olyan ragyogó elmék propagálták, mint például Cioran és Eliade.”
Fontos mondatok ezek, a nagy Nyirőzés és nyilasozás közepette. S ha már felmerült Cioran neve, álljon itt egy idézet tőle is: „A magyarok messziről gyűlölnek, a zsidók középen, centrumunkban. Miként asszimiláljuk mi, szegény nép a történelem legirreduktibilisebb jelenségét. Egy népet, amelynek aktívumát a történelem legnagyobb népein aratott győzelmei alkotják, miként asszimilálhatna egy olyan nép, amely a magyarok, törökök és görögök sötétjében látott napvilágot? A zsidó vitalitás olyan agresszív és a zsidó szerzési vágy olyan szívós, hogy ezzel a munkás és kizsákmányoló néppel szembeni toleranciánk biztos bukásunkat jelentené.” A szöveg 1936-ból való. Eliade ’37-ben pedig így jajdul fel: „Megengedhetjük-e, hogy a román nép olyan szomorú véget érjen, olyan módon hulljon szét, aminőt nem ismert még a történelem – hogy nyomor és vérbaj roncsolja, zsidók és idegenek özönöljék el, hogy elcsüggedjen, elárulják és eladják alig pár százmillió lejért?”
Amikor most a román újságírók Kövérnek szegezték Nyirő József antiszemitizmusát, és a válaszban előkerült Eliade neve is, a román újságíró így felelt: „Az más.” Ugyanis a román újságíró az román. Ott nem fordulhatna elő az, ami idehaza természetes: hogy egy publicista akár szemenszedett hazugságok leírása árán is hátba szúrja a kormányát. Aczél Endre megteszi a Népszabadságban. Ő az egykori kommunista ügynökök legfelkészültebbje, ezért szavait nem tudhatom be tudatlanságnak, kizárólag tudatos gazemberségnek. Aczél-Acsádi ezt írja többek között: „Kövér (…) bukaresti politikustársai soha nem akkor utaztak külföldre, amikor a célországban önkormányzati választásokra készültek.” Ócska hazugság. Román politikusok egymásnak adják a kilincset Kisinyovban, úgy kampányolnak például a Bukarestnek tetsző főpolgármester megválasztásáért. Aczél-Acsádi másik érve, hogy Moldovában hetven százalék a románok aránya, tehát oda mehetnek kampányolni a románok. Székelyföldön nyolcvan százalék feletti a magyarság aránya, Székelyudvarhelyen pedig 96 százalék. Végül pedig ezt írja az ügynök: „Spanyolországban semmiféle román politikai erők nem léteznek”, csak román vendégmunkások, „akiknek a szavazata odahaza minden választáson számít.” Aljas hazugság.
Alcala de Henares-ben például az ottani 18 ezer román vendégmunkást keresték fel román politikusok Bukarestből. A vendégmunkásoknak szavazati joguk van a helyi önkormányzati választásokon, és képviselő-testületi tagokat, sőt polgármestert is indítottak! A román politikusok pedig arra agitálták őket, hogy vegyenek részt a HELYI szavazáson, és támogassák a HELYI jelöltjeiket. Az egyik román miniszter így fogalmazott: ha a spanyol hatóságok vegzálják őket, annak egy ellenszere van: juttassanak minél több képviselőt a HELYI önkormányzatokba. Ennyit Aczél hazugságairól. Remélem, jól fizetik érte, akár Romániából is…
S mindez persze üzenet Ponta úrnak is. Akinek a szemüvege nagyon európai, de nem illik az arcához, s mindahhoz, ami a fejében fészkel. Ahhoz a Ceausescut idéző ügybuzgósághoz, amellyel megszünteti a marosvásárhelyi magyar kart az orvosegyetemen. Ahogy kirugdalja a magyar prefektusokat a magyar többségű megyék éléről. Ahogy ártani akar nekünk bármi áron, mert nem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy az örök barát RMDSZ-en kívül más politikai szervezetei is vannak az erdélyi magyarságnak. Az persze tökéletesen érthető, hogy Ponta az RMDSZ-t szereti. Azt az RMDSZ-t, amelynek felső vezetéséből nyolc főt még a nyolcvanas években szerveztek be a román titkosszolgálatba – legalábbis így tudják odakint a magyarok. Azt az RMDSZ-t, amelynek egykori elnöke 2002-ben elsőként gratulált a „23 millió románozó” Kovács Lászlónak. Igen, Markó Béláról van szó, aki ezután Kovács Lászlóval együtt törölteti a státustörvényből az „egységes magyar nemzet” fogalmát. Arról a Markó Béláról, aki miniszterelnök-helyettesként a román alkotmánybíróságot megelőzve alkotmányellenesnek nyilvánítja a Székely Nemzeti Tanács népszavazási kezdeményezését a székelyföldi autonómiáról. S aki aztán pofátlanul ráírja minden választáskor a plakátjaikra, hogy „AUTONÓMIÁT”. Igen, ez az az RMDSZ, amelyik Bunta Levente polgármester segítségével az utolsó pillanatban lehetetlenné teszi Nyirő temetését, majd cserébe azt kéri a román kormánytól, hogy tiltsák ki Kövér Lászlót Erdélyből. Ahogy annak idején ez az RMDSZ és ez a Markó Béla tiltatott ki engem is, méghozzá azzal a váddal, hogy terrorista vagyok. Ez a Markó most a Vörösmarty téren dedikál éppen, és arról gügyögnek mind, hogy nem szabad magyar politikusoknak kampányolni Erdélyben, mert megosztják a kinti magyarságot.
S akkor álljon itt egy idézet végezetül Ujhelyi Istvántól, aki 2008 szeptemberében Nagyváradon ezt mondta az ott összegyűlt ifjú RMDSZ-es aktivistáknak: „Tény, hogy az MSZP sokat segített az RMDSZ-nek, mi mindig mindenben támogattuk őket, de ők azt kérték, ezt ne mondjuk el sehol, nehogy Erdélyben kiderüljön a dolog.” Istenem, édes jó Istenem…
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap. Erdély.ma

2012. június 11.

Az RMDSZ szerint 170 polgármesteri tisztséget nyert a szövetség
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 170 polgármesteri tisztséget nyert a romániai helyhatósági választásokon az éjféli összesítés szerint.
Az RMDSZ kolozsvári országos kampányközpontjában a szövetség munkatársai úgynevezett párhuzamos szavazatszámlálást végeznek a saját biztosaiktól beérkezett információk alapján.
A hétfőn 3 óra 10 perckor közzétett összesítés szerint az RMDSZ 170 polgármesteri mandátumot szerzett, de remélik, hogy a megnyert polgármesteri mandátumok száma 200-hoz fog közelíteni a végleges eredmények szerint.
Az RMDSZ szerint a szövetség jelöltje nyert egyebek között olyan fontos székelyföldi településen, mint Székelyudvarhely, ahol Bunta Levente jelenlegi RMDSZ-es polgármester Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt elnökével mérkőzött meg a városvezetői tisztségért. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád RMDSZ-es jelölt nyert, akit az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is támogatott. Székelykeresztúron is az RMDSZ-es Rafai Emil győzött a szövetség párhuzamos szavazatszámlálása szerint. Baróton Lázár Kiss Barna nyert. Ott az elmúlt négy évben MPP-és polgármester vezette a települést.
Maros megyében Erdőszentgyörgyön és Nyárádszeredában is az RMDSZ jelöltjei nyerték meg a polgármester-választást. Meglepetésnek számít, hogy Kolozs megyében a Kolozsvárral szomszédos Kisbácsban sikerült az RMDSZ jelöltjének győznie olyan körülmények között, hogy a helyi magyarság számaránya mintegy 30 százalék. MTI. Erdély.ma

2012. június 11.

A kormánypártok győztek az önkormányzati választásokon
A kormányzó baloldali Szociálliberális szövetség (USL) fölényes győzelmet aratott a vasárnap rendezett romániai önkormányzati választásokon az urnazárás után közzétett becslések (exit pollok) szerint. A magyar szavazatokért először versengett három romániai magyar párt, amelyek saját választási biztosaik jelentéseire hivatkozva eltérően értékelték az általuk elért eredményeket. Az első hivatalos részeredmények hétfő délelőttre várhatók.
A szavazóhelyiségből távozó választók nyilatkozatai alapján végzett felmérek szerint Románia legtöbb nagyvárosában, közöttük Bukarest mind a hat kerületében, Temesváron, Jászvásáron (Iasi), Kolozsváron, Nagyváradon is az USL jelöltjei szerezték meg a polgármesteri tisztséget.
Ugyancsak az USL támogatásával nyert magabiztosan, a voksok több mint 60 százalékát megszerezve újabb mandátumot Bukarest független főpolgármestere, Sorin Oprescu.
Az első becslések szerint Marosvásárhely az egyedüli nagyváros, amelyben a jobbközép Demokratikus Liberális Párt, a PDL megőrzi a polgármesteri széket: a GeoPol közvélemény-kutató intézet exit pollja szerint Dorin Florea jelenlegi polgármester több mint 50 százalékos támogatottsággal nyerhet az RMDSZ-es Frunda György előtt.
Victor Ponta miniszterelnök, az USL társelnöke az első becslések közzététele után azt mondta: az általa vezetett kormány a vasárnap lezajlott önkormányzati választásokon kapta meg a választói felhatalmazást az ország vezetésére. A Ponta-kabinet parlamenti bizalmi szavazás nyomán vette át május elején az ország irányítását.
A nagyvárosokra összpontosító exit pollokból nem derült ki, hogyan szerepeltek a választáson az egymással is versengő magyar pártok, amelyek saját választási biztosaikra hivatkozva hétfőre virradó éjjel eltérően értékelték az eredményeket.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) párhuzamos szavazatszámlálására hivatkozva vasárnap éjfél körül bejelentette: a szövetség 123 polgármesteri tisztséget nyert a romániai helyhatósági választásokon.
Az RMDSZ – urnabiztosaira hivatkozva – közölte, hogy Székelyudvarhelyen (Bunta Levente), Sepsiszentgyörgyön (Antal Árpád) és Székelykeresztúron (Rafai Emil) újraválasztották tisztségébe a szövetség polgármesterét. Azt valószínűsítik, hogy Baróton és Kézdivásárhelyen is az RMDSZ polgármesterjelöltje győzött a Magyar Polgári Párt (MPP) hivatalban lévő polgármesterével szemben. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vasárnap este úgy vélekedett: a magyar-magyar verseny nem segített a mozgósításban a romániai helyhatósági választásokon, és ez várhatóan a mandátumokban is mérhető lesz. A politikus a szövetség kolozsvári kampányközpontjában az urnazárás után elmondta: a románok és magyarok által vegyesen lakott, úgynevezett interetnikus környezetben a magyar szavazóknak a választáson való részvétele alacsonyabb volt, mint a román választóké.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke viszont úgy látta: a tavaly alakult új párt munkája is benne van abban, hogy a választók nagyobb arányban vettek részt a választásokon, mint négy évvel ezelőtt, és sikerült mozgósítania azokat, akik az elmúlt években távol maradtak a politikai közösségtől.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) több száz képviselőt juttatott az önkormányzati testületekbe, és ezzel a második legfontosabb romániai magyar politikai erővé lépett elő – állította Toró T. Tibor, az EMNP elnöke.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke eltérően értékelte az erdélyi magyar pártok támogatottságát, szerinte az MPP „rávert" az EMNP-re. Szász szerint az újonnan alakult EMNP megosztotta az RMDSZ-szel szemben álló jobboldalt, amely állítása szerint így együttvéve sem tudott olyan eredményt felmutatni, mint 2008-ban az MPP egymagában.
Szász Jenő a közelgő parlamenti választásokra utalva kijelentette: valamennyi romániai magyar szervezet részvételével nemzeti konszenzust kell felállítani annak érdekében, hogy közösen jelenítsék meg „a magyar érdeket a bukaresti nacionalizmussal" szemben. Az MPP elnöke Székelyudvarhely polgármesteri tisztségére jelöltette magát, a tisztséget 1996 és 2008 között ő töltötte be. Az urnabiztosok gyorsjelentéseiből azonban úgy tűnik, alulmaradt a négy éve hivatalban lévő RMDSZ-es Bunta Leventével szemben.
A vasárnapi önkormányzati választások hivatalos eredményeinek közzétételét a jórészt papíralapú adatfeldolgozás hátráltatja. A szavazás e módja mellett a csalások megelőzésére hivatkozva tartott ki a román választási hatóság. A hatóságok szerint a versengő pártok képviselői a szavazóhelyiségekben még tudnak figyelni egymásra, az általuk nagy körültekintéssel megírt jegyzőkönyvek pedig forrásértékű dokumentumoknak számítanak, amelyeket fegyveresek kísérnek egészen a megyei hatóságig.
Minden egyes választóhelyiségben négy jegyzőkönyv készül, ezeket beszállítják a települési bizottsághoz, onnan pedig – előzetes ellenőrzés után – a dokumentumok a megyei választási irodához kerülnek. Így az adatok hétfő hajnalban jutnak számítógépbe: a statisztikai hivatal emberei előbb beszkennelik a jegyzőkönyveket, és csak azután kezdik az adatokat összesíteni.
A sajtónak a világhálón nincs rálátása a részeredmények alakulására: hivatalos adatokat csak úgy lehet megtudni, hogy a választási irodák négyóránként közleményben összegzik addigi munkájukat.
A részeredményekre vonatkozó első hivatalos jelentést hétfő délelőttre ígérte a román központi választási iroda, a véglegesnek tekinthető, de még mindig nem hivatalos eredmény hétfő estére várható. MTI. Erdély.ma

2012. június 13.

Fölényesen nyert a Székelyföldön, veszített a Partiumban az RMDSZ tarolt, a Partiumban viszont sokat veszített az RMDSZ. Míg Kovászna és Hargita megyében megyei tanácselnöki tisztséget és fölényes többséget szerzett a képviselőtestületekben, a Maros megyében megméretkező Lokodi Edit Emőke elveszítette a megyei tanácselnöki tisztségért folytatott versenyt. Szatmár megyében és Szatmárnémetiben nemcsak a megyei tanácselnöki és polgármesteri tisztségeket veszítette el a szövetség, a tanácsban is kisebbségbe került. Akárcsak a Bihar megyei és nagyváradi önkormányzatban, ahol húsz év után ellenzékbe kerülhet az RMDSZ. Kolozs megyében ellenben a mérleg nyelveként megyei alelnöki és kolozsvári alpolgármesteri tisztséget kér a szövetség.
Egyedi eset. Mezei János polgármester és MPP-s csapata újrázni tudott Gyergyószentmiklóson
A RMDSZ-es Lokodi Edit Emőkének nem sikerült megőriznie a Maros megyei önkormányzat elnöki tisztségét, annak ellenére, hogy lényegesen több szavazatot kapott, mint a szövetség listája. Míg megyeszerte 96 324-en (a voksok 37,87 százaléka) szavaztak a szövetség jelöltjére, a magyarellenességgel tarkított, agresszív kampányt folytató balliberális kihívója, Ciprian Dobre 112 265 voksot (40,64) gyűjtött be. A vártnál lényegesen gyengébben szerepelt a Szövetség Marosért névre keresztelt PDL-s alakulat képviselője, Marius Paşcan prefektus, akinek a lakosság mindössze 20,43 százalékát sikerült meggyőznie. Az MPP színeiben induló Bíró Zsolt a szavazatok 4,05 százalékát szerezte meg, ami szám szerint 11 198 voksot jelentett.
„Az eredmények tükrében nem látom értelmét a nyilatkozatháborúnak, inkább a jövőbe tekintek és igyekszem folytatni a nyolc évvel ezelőtt megkezdett munkámat. A megyei tanácsnak folytatnia kell az útjavítást és -építést, a hulladéktároló kialakítását, a repülőtér fejlesztését, a motorversenypálya megépítését. Ugyanakkor folytatnunk kell az uniós pályázatok lehívását” – fogalmazta meg az elkövetkezendő négy évre szóló célokat Lokodi Edit Emőke.
Mondandójából érezhető volt, hogy a továbbiakban vállalja az alelnöki tisztséget, amit újságírói kérdésre meg is erősített. Mint hangsúlyozta, ezzel hozzájárulna az önkormányzati munka folytonosságához. A vereséget illetően Lokodi úgy vélekedett, ez elsősorban a románság lényegesen nagyobb szavazókedvének tudható be. Ennek okát pedig elsősorban Dobre nacionalista kampányában (Itt az esély, hogy 12 év után Maros megyét ne a magyarok vezessék! volt a liberális politikus leggyakrabban használt jelmondata) és a Fidesz-vezetők erdélyi jelenlétében látta.
„Bíró Zsolt semmire sem ment a 11 ezer szavazatával, de a fideszes vezetőkkel karöltve elérte, hogy megtévessze a választókat és urnák elé csalogassa a románokat. Ezen a magyar diplomáciának el kellene gondolkodnia” – üzente a hazai magyar ellenzéknek és a budapesti kormányerőknek az RMDSZ tisztségviselője. Kérdésünkre, hogy az MPP-vel ellentétben mennyire érezte az EMNP „hallgatólagos támogatását”, mint ahogy azt Portik Vilmos, az alakulat megyei elnöke megfogalmazta, Lokodi Edit Emőke kifejtette, hogy ő még nem hallott erről a fogalomról.
„Lehet, hogy nem támadtak, de én nem éreztem semmiféle támogatást a részükről. Sőt úgy tudom, inkább Bíró Zsolt megszavazására bíztatták az embereket” – nyilatkozta a Krónikának a leköszönő elnöknő. Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentésére reagálva, miszerint az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete gyengén dolgozott, Lokodi elmondta: ő teljesen másként látja a helyzetet, hisz megítélésében az elmúlt időszakban mindenki nagy erőbedobással dolgozott.
Az RMDSZ hivatalosságai közül – a Fideszen, az erdélyi versenypártokon, a magyarellenes kampányt folytató vetélytársakon és a vásárhelyi szervezeten kívül – egyesek a választópolgárokat is hibáztatják, mert nem járultak megfelelő arányban az urnák elé.
Benedek Imre: többé nem műtök
Hasonló álláspontot képvisel az MPP polgármesterjelöltje, Benedek Imre is, aki a tegnap délelőtti sajtóértekezletén kijelentette: mivel a választópolgárok megbüntették (a szavazatok alig 1,68 százalékát szerezte meg), többet nem hajlandó műteni. „Egyetemi előadótanár és klinikavezetőként fogok dolgozni tovább. Ha kell, műtök Moldvában, Arábiában vagy Magyarországon, de itthon, többé nem” – jelentette ki ingerülten az ismert szívspecialista.
A Maros megyei tanács legnagyobb, 13 tagú frakcióját az elkövetkezendő négy évben is az RMDSZ fogja alkotni. A szövetség egy tanácsost veszített 2008-hoz képest. A Szociálliberális Unió (USL) szintén 13 képviselővel kezdi az új szakaszt, a Szövetség Marosért hattal, míg a populista PPDD kettővel. A marosvásárhelyi önkormányzatban a visszaosztás után az RMDSZ megőrizte 10 tanácsosi mandátumát, a Szövetség Marosért 7-et az USL 6-ot kapott.
Hargita megye: fölényben az RMDSZ
Hargita megyében fölényes győzelmet aratott az RMDSZ: nem hivatalos adatok szerint a szövetség 51 településen állított polgármestert, míg a Magyar Polgári Párt (MPP) színeit képviselő jelölt 5 településen nyert.
A voksok alapján a következő négy évben is Borboly Csaba vezetheti a megyei önkormányzat képviselőtestületét – az elöljáró a szavazatok 69 százalékát gyűjtötte be –, melyben az RMDSZ a tanácsosi mandátumok kétharmadát kapta meg. A végleges eredmények szerint a szövetség 21, az MPP 4, az Erdély Magyar Néppárt (EMNP) és a Szociálliberális Unió (USL) pedig 3-3 képviselőt küld a megyei tanács döntéshozó testületébe. A 2008-as eredményekhez képest az RMDSZ kettővel többet, az MPP pedig hattal kevesebb mandátumot szerzett.
Csíkszeredában 13 RMDSZ-es, 2 MPP-s, 2 EMNP-s és 2 USL-s tanácsosból áll a helyi önkormányzat képviselőtestülete, melyet továbbra is Ráduly Róbert Kálmán (RMDSZ) polgármester vezet. Az elöljárót a szavazatok 64 százalékával választották újra a megyeszékhelyen.
A voksolás eredményét kommentálva Ráduly a Hargita Népe napilapnak úgy nyilatkozott, ebből nem szabad messzemenő konklúziókat levonni, mert a helyhatósági választások elsősorban helyi emberekről, helyi csapatokról szólnak. „Itt a választás nem pártszimpátiák, hanem személyek, csapatok mentén zajlott” – fogalmazott. Mint mondta, elsősorban nem a győzelem ízét, hanem a felelősség súlyát érzi, hiszen munkájuk elismerése mellett az elvárások is nőttek.
Székelyudvarhelyen a polgármesteri tisztség mellett az RMDSZ 11 tanácsosi mandátumot szerzett, míg az MPP-t 5, az néppártot pedig 3 tanácsos képviseli majd a Bunta Levente (RMDSZ) polgármester vezette testületben. Az MPP polgármesterjelöltje, Szász Jenő pártelnök (aki a szavazatok kevesebb, mint 30 százalékával elveszítette a megmérettetést) a néppárt sikeres megosztási kísérletének tulajdonítja a vereséget. A Hargita Népének adott interjújában úgy fogalmazott: a kampányban tudathasadásos állapot uralkodott.
„Az egyik színpadon kampányolt Szász Jenő Kövér Lászlóval, az országgyűlés elnökével, a másikon Tankó László, az EMNP helyi polgármesterjelöltje Németh Zsolttal, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkárával. Arról nem is beszélve, hogy Udvarhelyen a régi hálózatokat is mozgásba lendítették: bizonyíték erre, hogy a románok is az RMDSZ-re szavaztak, nem saját jelöltjeikre. A másik magyarázat, hogy Udvarhely lakossága alig 33 ezer főre csökkent, s főként a jobboldali szavazók vándoroltak külföldre” – magyarázta a napilapnak Szász Jenő.
Gyergyószentmiklóson viszont ismét jól szerepelt a Magyar Polgári Párt: újra polgármestert állított Mezei János személyében, s mivel 11 tanácsosa jutott mandátumhoz, kétharmados többséget tudhat magáénak az önkormányzati képviselőtestületben. A tanács munkájában 7 RMDSZ-es tanácsos is részt vesz.
„Egy dolgot biztosan megígérhetek: a politika nem fog felülkerekedni a város érdekein. Ahogy eddig is tettük, a képviselőtestülettel közösen a városért dolgozunk és nem politizálunk” – mondta el Mezei János.
„Tulipános” Háromszék is
A helyhatósági választások egyértelmű győztese az RMDSZ Kovászna megyében is, ahol 2008-hoz képest az MPP támogatottsága a felére csökkent. Az összesítések szerint az RMDSZ összesen 307 mandátumot szerzett a helyi tanácsokban és 18-at megyei önkormányzatban. A szövetség 35 településen állíthat polgármestert, míg a megyei önkormányzat élén Tamás Sándor újrázhatott.
Tischler Ferenc, a háromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, több mandátumot és több települést bíztak rájuk a választók, mint négy esztendővel ezelőtt: „Elveszítettük Maksát és Nagyborosnyót, ahol az EMNP jelöltje nyerte el a polgármesteri tisztséget, Gelencét és Nagybacont, ahol MPP-s elöljáró lesz, de visszaszereztük Kézdivásárhelyt, Barótot, Kőröspatakot és Előpatakot is.” Nem végleges adatok szerint az MPP-nek 62, az EMNP-nek 53 helyi tanácsosa lesz. Nemes Előd, a néppárt háromszéki elnöke a Krónikának elmondta, egy fiatal, mindössze féléves múlttal rendelkező párt a második politikai erő lett Sepsiszentgyörgyön és Háromszéken.
MPP: visszaestünk, fiatalítani kell
Bálint József, a polgári párt megyei elnöke jelentős visszaesésként értékelte az MPP szereplését: míg négy évvel ezelőtt 123 tanácsosuk volt, Kézdivásárhelyen polgármestert állíthattak, majd a választások után az addig független Nagy István baróti polgármester is belépett a pártba. „Építkezni kell a pártban, a fiatalítást már a választások előtt megkezdtük és tovább folytatjuk” – mondta Bálint József.
Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád 79,01 százalékos támogatottsággal kezdheti második mandátumát, az önkormányzatba az RMDSZ 14 tanácstagot küld, az EMNP, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt két-két tanácsosi helyet kap, míg az MPP elveszítette többségét: kilenc helyett mindössze egy képviselőt juttatott be. Kézdivásárhelyen Bokor Tibor, az RMDSZ jelöltje a szavazatok 46,24 százalékával nyerte a választásokat, a tanácsban az RMDSZ kilenc, az MPP és az EMNP négy-négy tanácsi mandátumhoz jutott. Kovásznán Lőrincz Zsigmond több mint 80 százalékot hozott az RMDSZ-nek, és elnyerte a második mandátumát.
A tanácsban az RMDSZ-nek 11 képviselője van, rajtuk kívül öt USL-s képviselő és egy független jutott mandátumhoz. Az MPP és az EMNP nem jutott be a fürdővárosi testületbe, holott az elmúlt négy évben három MPP-s képviselő volt. Baróton Lázár Kiss Barna, az RMDSZ jelöltje győzött és a tanácsban is megvan az RMDSZ-es többség. Tamás Sándor 56,7 százalékkal nyerte el a háromszéki önkormányzat elnöki tisztségét. A 30 tagú megyei tanácstestületben 18 képviselője lesz az RMDSZ-nek, 4 tanácsosa az EMNP-nek, 3 az MPP-nek, ugyancsak 3 a PSD-nek és 2 a PNL-nek. Tamás Sándor úgy nyilatkozott, a következő időszakban elszámoltatják a leköszönő kézdivásárhelyi és baróti MPP-s polgármestereket.
A Szociálliberális Unió (USL) sepsiszentgyörgyi alpolgármesteri tisztséget és megyei alelnökséget követel. Horia Grama, a pártszövetség Kovászna megyei társelnöke hangsúlyozta, választópolgárok 15 százaléka szavazott a szövetségre, ez az eredmény feljogosítja arra, hogy megkapják ezeket a tisztségeket, hiszen így a román közösség is méltóképpen képviselve lenne ezekben a testületekben.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2012. június 16.

Győzött az RMDSZ, önkormányzati tényező a Néppárt
A Szociálliberális Unió (USL) országosan elsöprő győzelmét hozták a június 10-én megtartott önkormányzati választások. Magyarlakta vidékeken – főleg Székelyföldön – az RMDSZ aratott látványos győzelmet, interetnikus környezetben azonban helyenként jelentős veszteségeket könyvelhet el a magyarság. A Magyar Polgári Párt több polgármesteri széket és számos önkormányzati képviselői helyet veszített el, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig első választási megmérettetésén felkerült Erdély önkormányzati térképére.
A helyhatósági választások részlegesen feldolgozott, kedd délutáni eredményei szerint a Szociálliberális Unió (USL) Románia több mint harminc megyéjében és Bukarestben aratott elsöprő győzelmet. A balliberális szövetség szerezte meg a megyék többségének az elnöki székét, és közel 42 százaléknyi szavazatot söpört be a polgármesteri tisztségekért folyó küzdelemben. Jóval mögötte – 20 százalék alatti eredménnyel – szerepel a Demokrata Liberális Párt (PDL), 8 százalék körüli eredményt ért el a Dan Diaconescu-féle populista Néppárt, és ezt követi 5,5 százalék körüli eredményével az RMDSZ. A helyhatósági választások legnagyobb vesztese a volt kormánypárt, a PDL, amely szavazóbázisának több mint felét vesztette el. Románia legfontosabb 10 városából mindössze hármat tudott megtartani, azt is Erdélyben: Kolozsváron, Brassóban és Aradon maradt demokrata-liberális polgármester és jelentősebb önkormányzati képviselet. A kolozsvári polgármesteri székért folyó küzdelem országos eseménnyé vált: a választások napján készült, az USL győzelmét jósló exit-pollos eredmények ellenére Emil Boc kevesebb mint 1500 szavazat előnnyel nyert. Politológusok véleménye szerint a négy évvel ezelőtti szavazási részvételt meghaladó érdeklődés annak tulajdonítható, hogy a választók többsége büntetni akarta az elmúlt évek megszorító intézkedéseiért felelős Demokrata Liberális Pártot. Erre vezethető vissza az USL mindent elsöprő győzelme, ami előrevetíti az ősszel sorra kerülő parlamenti választások kimenetelét is.
A magát „túlnyerő” RMDSZ
A kisebbik kormánypártot, az RMDSZ-t elkerülte a magyar protesztszavazás, és valamivel jobb eredményt ért el, mint négy évvel ezelőtt. 95 százalékos feldolgozottság mellett a 410 ezer szavazatnak országosan 5,50 százalék az értéke: ez 2219 önkormányzati képviselőt, 57 megyei tanácsost és 199 polgármestert, valamint két megyei tanácselnököt jelent. A két székely megyében az RMDSZ többséget szerzett olyan településeken is, ahol négy évvel ezelőtt még az MPP-nek termett babér. A Hargita és Kovászna megyében elkönyvelt elsöprő sikere ellenére a Szövetséget jelentős veszteségek érték vegyes lakosságú településeken: immár nem csak Marosvásárhely polgármesteri széke veszett el harmadszorra, hanem a megyei tanácselnöki tisztség is elúszott. De elveszett Szatmárnémeti polgármesteri és a megye tanácselnöki széke is. Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt eredményeihez viszonyítva az RMDSZ sikert aratott. Kelemen Hunor pártelnök szerint Székelyföldön az RMDSZ mindenhol javította önkormányzati pozícióit, ugyanakkor a vegyes lakosságú településeken – a magyar–magyar verseny miatt – helyeket is veszített. Az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott, az EMNP nem mozgósította a választókat, és sok helyen kárt okozott a magyar közösségnek. Kelemen azt tanácsolta a két párt vezetőjének, hogy politizálás helyett keressenek maguknak más munkát.
EMNP és MPP
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor kolozsvári sajtóértekezletén úgy vélte, elért eredményeik – a várható 250 helyi és megyei önkormányzati képviselői hely, valamint a néhány általuk támogatott polgármesteri tisztség – nem értékelhetőek kedvezőtlennek. Toró elismerte, hogy az RMDSZ a helyhatósági választások magyar győztese. Ez az eredmény a PDL büntetése mellett is bejött, az RMDSZ vezetőinek ugyanis sikerült a kormányzás felelősségét áthárítaniuk a koalíciós partnerre, fogalmazott a pártelnök. Toró számottevő megvalósításnak tartja, hogy az MPP-vel szemben a Néppártnak sikerült kitörnie Székelyföldről, és interetnikus környezetben is eredményeket elérnie. Néhány vegyes lakosságú községben – az EMNP kampányának köszönhetően – az eddiginél több magyar önkormányzati képviselő jutott be a helyi képviselő-testületbe. Toró a hiányosságok közt említette, hogy a vegyes lakosságú megyék és nagyvárosok önkormányzatába – Kolozsvár, Nagyvárad, Zilah, Szatmárnémeti és Marosvásárhely – nem sikerült képviselőt bejuttatni, amit az RMDSZ riogató kampánya is jelentősen befolyásolt. Az Erdélyi Napló kérdésére, hogy a Néppárt és az MPP szélesebb körű összefogása nem lett volna-e eredményesebb, Toró azt válaszolta: ez nem a Néppárton múlott. Az EMNP több helyen szorgalmazta az összefogást, ezt azonban Szász Jenő országos protokollumtól tette függővé. E mögött az állt, hogy a Néppárt Szászt támogassa a székelyudvarhelyi polgármesteri megmérettetésben, amit viszont az EMNP nem tudott vállalni. A kedd délutánig összesített adatok szerint az EMNP helyi tanácsosi listájára Erdélyben 36232-en voksoltak, ez 207 helyi önkormányzati képviselőt, négy megyei önkormányzati képviselőt és két polgármestert igazol vissza.
Szász Jenő szerint a Néppárt és az MPP együttvéve nem érik el az MPP 2008-as eredményeit. A pártelnök ezt a jobboldali összefogás elmaradásával magyarázza, amiért a Néppártot tette felelőssé. Szász továbbra is az MPP-t tartja az erdélyi magyar jobboldal vezető pártjának. Újságírói kérdésre úgy fogalmazott: „az EMNP részéről történt megosztás gyakorlatilag meggyilkolta a jobboldalt, megnehezítette a jobboldali szavazók helyzetét”.
A választási eredmények 95 százalékos feldogozottsága mellett az MPP helyi önkormányzati képviselői listájára 31 996 személy szavazott: ez 259 helyi önkormányzati képviselőt, 3 megyei képviselőt valamint 7 polgármesteri széket jelent.
Az MPP lényegesen gyengébb teljesítményt könyvelhet el, mint négy évvel korábban. Több polgármesteri széket veszített, és jelentős vereséget szenvedett számos székelyföldi város és a két tömbmagyar megye önkormányzati testületeiben is.
Az önkormányzati választások második helyét mindkét párt magáénak tulajdonítja, a Néppárt azért, mert Erdély viszonylatában több listát állított, mint az MPP. Tény, hogy a négy évvel ezelőtti, hozzávetőleg 80 ezres MPP-szavazótábor köszönt vissza 2012-ben, immár két pártra leadott voksok formájában.
Székelyföldi körkép
Háromszéken, Csíkban, Udvarhelyszéken, Gyergyóban és a marosszéki falvakban egyértelműen az RMDSZ tarolt. Nagy többséggel nyerte meg Hargita és Kovászna megye elnöki székét – Borboly Csaba és Tamás Sándor megyei tanácselnökök maradtak –, ugyanakkor mindkét megyei önkormányzatban többséget szerzett a Szövetség. A két megyében az MPP és az EMNP is szerzett mandátumokat a megyei közgyűlésben, illetve a székelyföldi városok többségében. Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád az EMNP támogatásának is köszönheti elsöprő győzelmét, a csíkszeredai, székelyudvarhelyi, baróti és kézdivásárhelyi hármas küzdelemben azonban magabiztosan nyert az RMDSZ jelöltje. Székelyudvarhelyen Bunta Levente a szavazatok 54 százalékát söpörte be, míg Szász Jenő pártelnök 27,6 százalékot. A Néppárt jelöltje, Tankó László ennek valamivel több mint felét érte el. Az MPP mind Udvarhelyen, mind Sepsiszentgyörgyön elveszítette önkormányzati mandátumainak többségét. A polgáriaknak három székelyföldi városa maradt: Gyergyószentmiklós, Tusnádfürdő és Szováta. Mezei János gyergyószentmiklósi polgármestert az EMNP is támogatta, noha az EMNP itt nem jutott be a városi önkormányzati testületbe.
A székelyföldi magyarságot legérzékenyebben Marosvásárhely polgármesteri székének és a megyei önkormányzat elnöki tisztségének az elvesztése érinti. Amint az várható volt, Dorin Florea PDL-s polgármester nyert 50 százalék fölötti eredménnyel, Frunda György – ettől messze elmaradva – 37,26 százalékot szerzett, míg az MPP jelöltjére, Benedek Imrére a szavazatok mindössze 1,68 százaléka jutott. Az EMNP által is támogatott Smaranda Enache 2,63 százaléknyi szavazatot kapott. A Maros megyei magyarság számarányánál kevesebb képviselői mandátumot ért el: 13 helyet a 31 tagú önkormányzatban. Hasonlóan rossz az arány a megyeszékhely városi közgyűlésében is. Az adatok ismeretében egyértelmű: Maros megyében 5 százalék fölötti hozama lett volna egy közös EMNP–MPP-listának. Kedd délelőtt derült ki az is, hogy Lokodi Emőke szintén elveszítette megyei testületi elnöki mandátumát, helyét a liberális Ciprian Dobre veszi át.
Jó kampány, apró veszteségek Közép-Erdélyben
Kolozs, Fehér és Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ megőrizte polgármesteri székeit, a kemény néppárti kampánynak köszönhetően azonban több községben nőtt a magyar önkormányzati képviselők száma. A Néppárt több községben is önkormányzati mandátumhoz jutott. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón hosszú idő óta most van először magyar polgármester, ami egyértelműen a két párt közötti verseny mozgósító hatásának köszönhető. Vegyes lakosságú környezetben Kolozsváron zajlott az egyik legjobban felépített RMDSZ- és EMNP-kampány, Eckstein-Kovács Péter és Gergely Balázs polgármesterjelöltek azonban számottevően nem tudták befolyásolni saját pártjaik önkormányzati listáit sem. Kolozsváron és a megyében a szokásosnál egy-két mandátummal kevesebb lesz, ami megkérdőjelezi a kolozsvári magyar alpolgármester, illetve a megyei magyar tanácselnök-helyettes kilátását is.
Etnikai szavazás a Partiumban
Marosvásárhely mellett Szatmárnémeti és Szatmár megye a magyarság legnagyobb „vérvesztesége”. Itt az RMDSZ elveszítette a megye mindkét vezető tisztségét: megbukott Illyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, illetve a megyei önkormányzat eddigi magyar elnöke, Csehi Árpád is. Az MPP szatmárnémeti polgármesterjelöltje, Zazula Béla mindössze 467 voksot kapott, ami lényegesen nem befolyásolta az RMDSZ-es polgármester eredményét. A Néppárt szerint a szatmári vereség egyértelműen az RMDSZ-polgármester megosztó személyiségnek tudható be. Amint az várható volt, Nagyváradon fölényesen nyert Ilie Bolojan USL-s polgármester. A magyarság valós részaránya azonban itt sem mutatkozik meg az elnyert 6 önkormányzati mandátumban. A következő négy évben aligha lesz magyar alpolgármestere Nagyváradnak. Az RMDSZ szerint a szokatlanul magas részvétel okolható a gyengébb eredményekért, ugyanis jelöltjeik valamivel több szavazatot kaptak, mint négy évvel ezelőtt. A szilágysági magyarság 14 településen nyerte meg a polgármesteri széket. A három legjelentősebb partiumi megyében – az RMDSZ-dominancia mellett – a községekben főleg a Néppárt, szerzett mandátumokat, a városi, illetve megyei közgyűlések listáin azonban nem tudta átlépni az 5 százalékos küszöböt.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2012. június 27.

A székelyudvarhelyi tanács tegnapi alakuló ülése előtt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke bejelentette, lemond tanácsosi mandátumáról, mivel inkább az országos politikában szeretne tevékenykedni.
„Nem kívánok részt venni a helyi politikában. Azért is jutottam erre a következtetésre, mert lassan két hét eltelt a választások óta, mérlegeljük, hogy gyakorlatilag mi történt az egész Székelyföldön, és azt látom, hogy az Ungureanu-kabinet bukása nem jött jól az erdélyi magyar ellenzéknek, az RMDSZ-szel szemben álló ellenzéknek” – fejtette ki Szász Jenő, aki átadja tisztségét a listán következő Bálint Mária Magdolnának.
Lemondott tanácsosi mandátumáról Molnár Miklós is, aki másodikként szerepelt az MPP jelöltjeinek listáján. Molnár a Székelyhon portálnak azt nyilatkozta, az új tanács összetétele esélyt sem ad arra, hogy a polgári párt értékrendjét érdemben képviselni lehessen. „Elegem van a bábszínházból” – tette hozzá. Helyét Tamás Zoltán foglalhatja el.
Tegnap délben a városháza Szent István Termében beiktatták Székelyudvarhely újonnan megválasztott képviselőit, a tanácstagok mellett pedig a város polgármestereként újraválasztott Bunta Levente is letette esküjét. Az alakuló ülés második felében a 19 tagú, 11 RMDSZ-es, 5 MPP-s és 3 Erdélyi Magyar Néppártos (EMNP) tanácsosból álló testület az RMDSZ-es Benedek Árpád Csabát választotta meg alpolgármesternek tizenegy szavazattal.
„Köszönöm az RMDSZ-frakció bizalmát, hisz a szavazatok számából kitűnik, hogy ők voksoltak rám, és remélem, az elkövetkező hónapokban az EMNP-s és MPP-s tanácstagok megbizonyosodnak majd: bánhatják, hogy nem rám szavaztak” – fogalmazott Benedek. A polgári párt egyébként Mike Leventét javasolta a tisztségre, míg az EMNP nem kívánt jelöltet állítani
Szász Jenő lemondott tanácsosi tisztségéről
A székelyudvarhelyi tanács tegnapi alakuló ülése előtt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke bejelentette, lemond tanácsosi mandátumáról, mivel inkább az országos politikában szeretne tevékenykedni.
„Nem kívánok részt venni a helyi politikában. Azért is jutottam erre a következtetésre, mert lassan két hét eltelt a választások óta, mérlegeljük, hogy gyakorlatilag mi történt az egész Székelyföldön, és azt látom, hogy az Ungureanu-kabinet bukása nem jött jól az erdélyi magyar ellenzéknek, az RMDSZ-szel szemben álló ellenzéknek” – fejtette ki Szász Jenő, aki átadja tisztségét a listán következő Bálint Mária Magdolnának.
Lemondott tanácsosi mandátumáról Molnár Miklós is, aki másodikként szerepelt az MPP jelöltjeinek listáján. Molnár a Székelyhon portálnak azt nyilatkozta, az új tanács összetétele esélyt sem ad arra, hogy a polgári párt értékrendjét érdemben képviselni lehessen. „Elegem van a bábszínházból” – tette hozzá. Helyét Tamás Zoltán foglalhatja el.
Tegnap délben a városháza Szent István Termében beiktatták Székelyudvarhely újonnan megválasztott képviselőit, a tanácstagok mellett pedig a város polgármestereként újraválasztott Bunta Levente is letette esküjét. Az alakuló ülés második felében a 19 tagú, 11 RMDSZ-es, 5 MPP-s és 3 erdélyi magyar néppártos (EMNP) tanácsosból álló testület az RMDSZ-es Benedek Árpád Csabát választotta meg alpolgármesternek tizenegy szavazattal.
„Köszönöm az RMDSZ-frakció bizalmát, hisz a szavazatok számából kitűnik, hogy ők voksoltak rám, és remélem, az elkövetkező hónapokban az EMNP-s és MPP-s tanácstagok megbizonyosodnak majd: bánhatják, hogy nem rám szavaztak” – fogalmazott Benedek. A polgári párt egyébként Mike Leventét javasolta a tisztségre, míg az EMNP nem kívánt jelöltet állítani. Krónika (Kolozsvár)

2012. július 8.

A rivális pártoknak is köszönhető az RMDSZ fölényes győzelme
Szombaton, a marosfői EU-tábor zárónapján az önkormányzati választások abszolút győztesei kaptak főszerepet. A két meghívott, Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere és Tóth Sándor, Nyárádszereda elöljárója egybehangzóan azt vallotta, hogy a konkurens pártok mocskolódásai és tisztességtelen kampányfogásai is jelentősen hozzájárultak a sikereikhez.
„Az igazi győzelem az, hogy sikerült meggyőzni a közösséget az elmúlt mandátumunk munkáival” – mondta Bunta, hozzátéve, hogy ha az RMDSZ nem tudott volna tisztességes kampánnyal a választópolgárok elé állni, akkor inkább lemondott volna a jelöltségről. „Láttam már kampánybulit és -koncertet, de kampánytemetést még nem. Tanulságosak voltak a Nyírő-ügyben folytatott tárgyalások, amelyek során direkt megkérdeztem a hozzám érkező küldöttségtől, hogy tudnak-e olyan negatív dologról az íróval kapcsolatban – mivel köztudott, hogy viharos időkben politizált –, amit a román állam esetleg kifogásolni fog. Ebből az lett, hogy az általam megfogalmazott kérdéseket és elmondottakat felnagyítva, elmásítva tárták a közvélemény elé. Ennek ellenére én még reménykedem abban, hogy a politika nem kell feltétlenül mocskos legyen” – tette hozzá a székelyudvarhelyi elöljáró, elismerve, hogy voltak időszakok, amikor nagymértékben esett a népszerűsége – többek között a sokat szellőztetett temetési igazolás visszavonása és a riválisok ingyenkazán-ígéretei miatt. „A mi malmunkra hajtotta a vizet, hogy az MPP nagyon mocskolódó, magánéleti dolgokat kiteregető stratégiát folytatott, ráadásul ezeket hetente megjelenő újságokban tették. Azt gondolom, hogy – erkölcsi értelemben is – ők az igazi vesztesei a választásoknak. Mi a kampányunkat a munkára építettük, rengeteg előadást tartottunk a megvalósításainkról, mert tudtuk, hogy az embereket tájákoztatni kell a jelöltek tevékenységéről. A megvalósítások sajnos könnyen elfelejtődnek, de ha bármilyen apró hibát követünk el, az sokáig megmarad az emberekben” – nyilatkozta Tóth Sándor. „Én inkább a közösségi munkát választottam politizálás helyett, ezzel is sok embert magam mellé tudtam állítani” – tette hozzá. A következő négy év új helyzetet és új kihívásokat jelent mindkét polgármesternek. Bunta olyan modern, európai közigazgatást szeretne, amely megalapozná a város hosszú távú fejlődését, ennek érdekében szükségesnek tartja egy fiatalítási folyamat elindítását is. „A fontos pozíciókat betöltő politikusok sokszor úgy alakítják a dolgokat, hogy még párton belül se legyen konkurenciájuk. Én a versenyben hiszek, ezért lehetőséget akarok biztosítani új, fiatal, jó szakembereknek, legyen egyfajta versengés közöttük.” Tóth Sándor szerint, aki tíz-húsz évet stagnál a politikában, arra nem biztos, hogy szükség van. „Azokat, akik hosszú időn keresztül nem tettek semmi érdemlegeset, le kell cserélni, mert csupán három-négy – odaadóan dolgozó – ember nem oldhat meg mindent. Nehéz lesz, de meg kell beszélni az idősebbekkel, hogy vagy felzárkóznak a lendületes, fiatalos csapathoz, vagy át kell adniuk a helyüket.
Pinti Attila
Székelyhon.ro

2012. július 19.

Uniós pénzekben reménykednek az elöljárók
Magyar tervek Szatmártól Háromszékig
Új helyzetet teremtettek Erdélyben az idei helyhatósági választások. Vegyes lakosságú városainkban gyengült a magyar érdekérvényesítés lehetősége, számos településen már alpolgármesterre sem „futja”.
Székelyföldön az RMDSZ-dominancia a jellemző, olyannyira, hogy csak egyetlen várost vezet más magyar párt soraiból származó alpolgármester. Összeállításunkban erdélyi magyar politikusok „vallanak” terveikről.
A vártnál kisebb sikert hoztak a megyei és a városi önkormányzati vezetők tisztségeiről szóló, az RMDSZ és a román pártok közötti egyeztetések. Miután Szatmárnémetiben elúszott a magyar polgármesteri szék, az önmagát is túlteljesítő Szociálliberális Unió (USL) magyar alpolgármesteri tisztséget sem volt hajlandó biztosítani. Nagyvárad is magyar alpolgármester nélkül maradt, akárcsak több olyan erdélyi város, ahol a magyarság részaránya az utóbbi húsz évben drasztikusan visszaesett. Kivételt jelent Zilah, Kolozsvár és Marosvásárhely, ahol a román pártokkal folytatott tárgyalások eredményesnek bizonyultak.
Elsődleges cél a folytatás
A partiumi és belső-erdélyi megyei önkormányzatok magyar elnökhelyettesei a zömmel európai uniós pénzekből elkezdett beruházások folytatását, illetve befejezését tekintik fő célkitűzésüknek. Csehi Árpád, a Szatmár megyei önkormányzati testület alelnöke szerint az idei évtől más a helyzet, mint az elmúlt négy esztendőben, amikor a városnak és a megyének magyar elöljárója volt, az RMDSZ pedig kormányzati tényezőként segítette munkájukat. Ez egyaránt befolyásolja az érdek-képviseleti munka hatékonyságát és a magyar többségű helyi önkormányzatok támogatottságát. Csehi szerint – magyar alpolgármester híján – rá hárul majd a szatmárnémeti magyarság részéről származó gondok, kérések kezelése. Arra törekszik, mondta, hogy az előző mandátum során elkezdett megyei beruházásokat sikeresen be tudják fejezni, valamint kiemelten kezeli a helyi magyar kultúra, a helyi rendezvények támogatását. Csóka Tibor, a Szilágy megyei önkormányzati testület alelnöke ugyancsak a Szociálliberális Unióval kötött egyezség értelmében lett helyettes megyei vezető. A megegyezés révén az RMDSZ zilahi alpolgármesteri tisztséget is kapott, noha a Szövetség mindössze három képviselővel rendelkezik a 21 fős városi testületben – ez a rendszerváltás óta a legrosszabb eredmény. Csóka a több mint 100 millió eurós uniós projektek kivitelezését és befejezését nevezi meg legfontosabb célkitűzéseként. „Szilágyság számára ez szinte Marshall-tervnek számít. Saját költségvetésükből a települések húsz év alatt sem tudnák korszerűsíteni az út-, az ivóvíz- és a szennyvízelvezető hálózatot” – mondta az alelnök. Csóka szerint a magyar települések fejlődése szempontjából elengedhetetlen az RMDSZ kormányzati szerepvállalása. „Várjuk ki a végét!” – válaszolja felvetésemre, miszerint a következő négy évben stratégiaváltásra lesz szükség, amennyiben az RMDSZ ellenzékben marad. Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzati testület alelnöke árnyaltabbnak látja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. „Az uniós pályázatok önrészének előteremtésénél előnyt jelentett, hogy az RMDSZ a bukaresti kormány tagja volt. Ezt most keményebb helyi érdek-képviseleti munkával kell áthidalni” – fogalmazott. A megyei önkormányzat – a bíróság által is megerősített döntés nyomán – visszaszolgáltatja a magyar tulajdonosoknak a gyalui kastélyt. A Kolozsvár közeli híres épületegyüttest turisztikai látványosságnak szánják. A Kolozs megyei magyar elöljáró kiemelt beruházásnak tartja a Mezőség orvosi ellátását biztosító mócsi kórház újbóli megnyitását. A megye és a régió szempontjából az egyik legfontosabb beruházásnak viszont a kolozsvári reptér korszerűsítési munkálatai számítanak: az új, 3,5 kilométer hosszú le- és felszállópálya az eddiginél nagyobb teher- és utasszállítógépek fogadását is lehetővé teszi. Kiss Sándor, a Bihar megyei önkormányzati testület alelnöke az RMDSZ megyei tisztújító közgyűlésén úgy fogalmazott: Nagyvárad polgármestere, Ilie Bolojan az előzetes megegyezés ellenére sem biztosított alpolgármesteri helyet a partiumi város magyar közösségének. „Mindent meg fogok tenni, hogy az alelnöki tisztség értékesebb legyen annál, mint amekkora jelentőséget ellenfeleink tulajdonítanak neki” – fogalmazott Kiss.
Két Fadrusz-szobor Zilah főterén?
Városaink magyar elöljárói is az infrastruktúrafejlesztést kezelik elsődleges célként. Az utóbbi négy évben sokat sikerült behozni a települések hatalmas lemaradásából, de még távol van a korszerű, lakható város képe. A harmadik mandátumát kezdő Kovács Jenő nagykárolyi polgármester prioritásként kezeli a több pályázatból álló, rekordösszegű – mintegy 10 millió euró értékű – beruházások kivitelezését. Nagykároly teljes infrastruktúrája megújul a következő négy évben. A beruházásokat kormánypénzek is segítik: 150 új lakás épül, amiből 90 szociális célokat szolgál – rászorulók igényelhetik –, további 60 pedig ANL-lakás. „A kormánypénzekből finanszírozott beruházásokat is be kell fejezni, függetlenül attól, hogy éppen ki van hatalmon Bukarestben” – reménykedik a polgármester.
Fazekas Miklós, Zilah alpolgármestere az immár 17 százalékra csökkent zilahi magyarság szempontjából elengedhetetlennek tartja egy fedett piac létrehozását, ahol zömmel szilágysági magyar falvakból származó, zöldséget, gyümölcsöt és tejtermékeket forgalmazó árusok kínálhatnák portékáikat. Az alpolgármester az RMDSZ által vezetett Ady-ház felújításáról is beszélt: a városiak kedvenc gyülekezőhelye megújulva várná a közös találkozókra járó zilahi magyarságot. „Erdélyben egyediek leszünk abban, hogy a város főterén két Fadrusz-munka áll majd” – jelentette ki Fazekas. A turulszobor a református templom udvarán várja köztéri elhelyezését, miután a zilahi önkormányzati testület 2010-ben már elfogadott egy erre vonatkozó, kedvező határozatot. „Terveink között szerepel, hogy Zilah bejáratainál négynyelvű – köztük magyar – tábla fogadja a városba érkezőket. A kétnyelvű tábla kivitelezhetetlen, a négynyelvű már könnyebben elfogadtatható” – ecsetelte az alpolgármester a zilahi közhangulatot. A magyarellenes közhangulat szempontjából Kolozsvár sincs jobb helyzetben. A kincses városban a Demokrata-Liberális Párttal (PDL), Kolozs megyében pedig a Szociálliberális Unióval egyezett ki az RMDSZ, bár az erdélyi viszonylatban egyedi eset egyetlen román pártnak sem tetszett. Horváth Anna kolozsvári alpolgármester úgy véli, munkájában előnyt jelent, hogy az Emil Boc vezette kabinetben koalíciós partner volt az RMDSZ. Ez a kapcsolat Kolozsváron továbbra is gyümölcsöző lehet. Horváth szerint a kolozsvári magyarság jó esélye az Európa Kulturális Fővárosa címért 2015-ben leadandó pályázat előkészítése lehet. A pályázat nem csak a város, de a megye prioritása is, Nagyszeben példája igazolja, hogy a projekt óriási lendületet kölcsönözhet egy egész régiónak. A polgármester asszony a nyelvi és kulturális örökség előtérbe helyezésében látja a magyar elvárások megoldását: műemlékeinkre felkerülnének a magyar feliratok, civil szervezeteink pedig hangsúlyosabban vehetnének részt a város mindennapi életében. A Mátyás-szoborcsoport előtti illegális felirat ügyében bűnvádi eljárás folyik az elkövetők ellen, a közeljövőben várható bírósági döntés orvosolná a helyzetet, de keresik a megoldást a kétnyelvű táblák kihelyezésére is, amit az Európa Tanács egyik újabb ajánlása segíthet. „Kiemelten fontosnak tartom az élhetőbb Kolozsvárért elindított beruházások folytatását. Kerékpárutakra, tiszta belvárosra és gondozott külvárosra van szükség” – összegezte Horváth a kincses város szempontjából elengedhetetlen kívánalmakat.
A száműzött marosvásárhelyi alpolgármester
Szatmárnémetivel és Nagyváraddal ellentétben Marosvásárhelyen ugyan van magyar alpolgármester, ám a helyzet olyan, mintha mégsem lenne. Az RMDSZ a marosvásárhelyi és a Maros megyei önkormányzati testületben az USL-vel egyezett ki, így mind a kormánypárt, mind az RMDSZ állíthatott alpolgármestert. Válaszként a demokrata-liberális Dorin Florea a szövetség mindkét alpolgármesterét kitiltotta a polgármesteri hivatal főépületéből, gyakorlatilag megfosztotta őket munka-, illetve hatáskörüktől. A történet a Funar-korszak hangulatát idézi, amikor Boros János kolozsvári alpolgármester – hosszú semmitevés után – a pataréti szeméttelepen számolgatta a szemeteskocsikat, míg a helyi tanács jobb belátásra nem bírta a román polgármestert. Úgy tűnik, Marosvásárhelyen Dorin Florea „gondozza” a funari örökséget. Józsa Tibor szerint Floreát az zavarja, hogy a PDL nem kaphatott alpolgármesteri tisztséget. Revansként maga mellé édesgette a volt magyar alpolgármestert, Csegzi Sándort, aki újabban személyes tanácsadóként dolgozik. Józsa úgy véli, Csegzi az elmúlt években is ugyanezt tette, nem volt önálló hangja, így nem csoda, hogy a városvezetés hanyagolta a magyar ügyeket. „ Daniela Ciotlăuș nemzeti-liberális alpolgármester asszonynak részletesen bemutattam követeléseinket a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésétől iskoláink helyzetéig. Személyes segítségét, valamint a helyi koalíció hozzájárulását kértem ahhoz, hogy a sok éve húzódó ügyek kimozduljanak a holtpontról. Az új alpolgármester asszony támogatásáról biztosított” – összegezte első tapasztalatait Józsa. Úgy véli, ha az USL-nek, illetve az RMDSZ-nek sikerül hatékonyan együttműködnie Marosvásárhelyen, vége szakadhat Dorin Florea nyolc éve tartó egyeduralmának. „A helyi önkormányzatban nehéz meccsek következnek, a képviselő-testület kitartásán múlik, hogy ki lesz a győztes” – fogalmazott. Lokodi Editet, a Maros megyei önkormányzati testület alelnökét szabadságolása miatt nem tudtuk elérni. Borboly: meg kell menteni a kistelepüléseket
A két székelyföldi megyében tiszta a kép. A kétharmados fölényben lévő RMDSZ nem érezte szükségét a magyar pártokkal való tárgyalásnak. Antal Árpád újraválasztott polgármesternek köszönhetően csak Sepsiszentgyörgyön kapott alpolgármesteri tisztséggel felérő intézményvezetői beosztást Nemes Előd néppárti önkormányzati képviselő. Nemes a közösségépítés, a Székely Szórvány Partnerség-, illetve a Székely–Csángó-programot koordinálja a jövőben. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint miközben a testület a 2013–2020 közötti európai pályázati kiírásokra készül, saját erőből is keresi a megoldásokat. „Folytatnunk kell az elmúlt négy évben elkezdett Kisfalu programunkat: vonzóbbá, élhetőbbé kell tennünk a kistelepüléseket, infrastrukturális beruházásokkal – az elektromos, illetve vízhálózat, valamint csatornarendszer kiépítésével, aszfaltozással, a helyi termelők felkarolásával –, hogy a fiatalok ne költözzenek be a városba, ne néptelenedjenek el a kis falvak. Továbbra is támogatnunk kell a fiatalok szakképzését, a vendéglátóipart, az élelmiszer-termelést, és a fafeldolgozó-ipart, hogy a faanyag saját középvállalkozóink kezében maradjon, illetve ők értékesítsék” – mondta Borboly Csaba, aki szerint az elkövetkező időszak kulcsszavai: „jó hangulat”, „törődés”, „egymásra figyelés” és „kicsiből sokat”. A megyei önkormányzat elnöke úgy véli, „az ellenzéki szerep nehezíti a munkát, de csak az RMDSZ képes biztosítani a munkavégzéshez szükséges keretet és lehetőséget. Bízom benne, hogy az őszi választásokat követően olyan parlament alakul, amelyben – a magyarság képviseletében – az RMDSZ segíteni tudja az önkormányzatok munkáját.” A másik két magyar párttal történő együttműködésről azt mondta: „Több mint ötven Hargita megyei RMDSZ-es polgármester mellett van négy MPP-s, az EMNP-t pedig egyetlen Hargita megyei közösség sem tüntette ki bizalmával, hogy ráruházza a település irányítását. Az MPP-s polgármesterekkel keresem az együttműködés lehetőségét, hiszen az általuk vezetett települések lakosságáért is szeretnék tenni.” Megújuló székely városok
Az RMDSZ-es sorból „kilógó” egyetlen nagyobb lélekszámú erdélyi település, Gyergyószentmiklós hetvenszázalékos többséggel újraválasztott MPP-s polgármestere, Mezei János elmondta: nagy előny, illetve hatalmas lehetőség, hogy folytathatja a négy évvel ezelőtt elkezdett városfejlesztési terveket, beruházásokat. A távfűtés kérdésének megnyugtató rendezése után a város ivóvíz- és csatornahálózatát akarják teljesen felújítani. Fontos feladatnak tartja a tulajdonviszonyok rendezését, ezzel ugyanis adós a polgármesteri hivatal a város közösségének. Mezei a helyi és a környékbeli turizmus fejlesztésében és támogatásában látja a város és környéke kitörési lehetőségét. A polgármester úgy véli, a közigazgatásilag hozzájuk tartozó Gyilkos-tó kiváló turistacsalogató a város számára, ezt a lehetőséget pedig alaposan ki kell használni.
Bunta Levente, Székelyudvarhely újraválasztott RMDSZ-es polgármestere szintén merész városfejlesztési tervekről számolt be. Ezeknek egy része már elkezdődött az elmúlt években, mások új uniós projektek keretében valósulnak majd meg. A távfűtést biomasszával működtetett hőerőművel szeretnék korszerűsíteni, új óvodát és bölcsődét terveznek, bővítenék a város egyetemi oktatását, támogatják egy magánklinika megépítését, mélyfúrással keresnek jobb minőségű ivóvizet, befejeznék a város körgyűrűjének munkálatait. Bunta úgy véli, a jelenlegi 3–4 millió eurós uniós projektek mellé hamarosan újak is felsorakozhatnak.
Az utóbbi évek egyik leglátványosabban fejlődő székely városa, Csíkszereda polgármestere, a szabadságoló Ráduly Róbert helyett Antal Attila alpolgármester beszélt olyan fejlesztésekről és beruházásokról, amelyek eddig általában meghaladták a székelyföldi városok lehetőségeit. A régi-új csapat harmadik mandátuma során Csíkszeredának teljesen felújított főtere, korszerűsített hulladékgazdálkodása és vízhálózata, számos közösségépítő programja – azaz alapjaiban átalakuló arculata – lesz. Ehhez ma 20 millió eurónyi elnyert uniós pályázat áll a rendelkezésükre, ami a város egyéves költségvetésének felel meg. Antal büszkén említette, hogy az eddigi beruházásokhoz nem volt szükségük kölcsönre, nem adósították el a várost.
Kézdivásárhelyen polgármesterváltás történt: a volt MPP-s polgármestert a választás nyomán Bokor Tibor volt RMDSZ-es szenátor váltotta. Az új polgármester szerint gyakorlatilag mindent újra kell kezdeni, a város ugyanis kimaradt a székelyföldi régióra jellemző nagyobb fejlesztésekből. Problémásnak nevezte a már elkezdett ipari parkot építő uniós projekt kivitelezését: a polgármester szerint a megkötött szerződés hátrányos a városnak. Bokor elsőrendű feladatának tartja a város úthálózatának gyors rehabilitálását, hogy a céhes város élhetőbb településsé váljon. „Hosszú évek után nagytakarítást végeztünk, kitakarítottuk az udvartereket, hogy az itt lakók és az ide érkezők is jól érezzék magukat” – mondta az elöljáró. Ma Kézdivásárhelyen is négy uniós projekt vár kivitelezésre, közülük az ivóvízhálózat felújítása, valamint a hulladékgazdálkodás átalakítása a legégetőbb. A háromszéki önkormányzati testület elnöke, Tamás SÁndor többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy újraválasztott polgármestere a következőképpen összegezte törekvéseit: „Én a szentgyörgyi emberek közérzetének további javítását tűztem ki elsődleges célomul. Mindezt az infrastrukturális és a kulturális-közösségépítő fejlesztések egészséges arányának megtalálásával szeretném elérni.”
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2012. augusztus 14.

III. Szent István-napi ünnepség
Sajtótájékoztatót tartott Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere abból az alkalomból, hogy összeállt az idei Szent István-naphoz kapcsolódó programsorozat.
A magyar állam és az összmagyarság legkiemelkedőbb ünnepnapja, I. István királyunk temetésének (1038) és szentté avatásának (1083) évfordulója is egyben. Szerte a Kárpát-medencében igény van e nap méltó megünnepléséhez, amely alól nem képezhetnek kivételt a mai Magyarországon kívül elhelyezkedő települések sem.
Ebben az évben a város 50 ezer lejt szánt a háromnapos rendezvénysorozatra. Az önkormányzat szervezőpartnerei az Amigo & Intercost Kft., illetve a Romantika Étterem és Panzió, főtámogató a Heineken Románia.
A polgármester tájékoztatásul elmondta, hogy idén a lakosság minden rétegét szeretnék megszólítani. A szombat délelőtt 10 órakor kezdődő programok jelentős része a gépkocsiforgalom elől lezárt Kossuth Lajos utcában zajlik majd, két színpadon és egy úgynevezett Történelmi Sátorban – amely újonnan bevezetett helyszínt jelent –, a múzeumban, a Patkóban, a Szent István-teremben, a főtéren és a várban. Igyekeztek neves külföldi előadókat is meghívni, többek között a P. Mobil együttes lép fel – vasárnap este 21 órától –, de nem feledkeztek meg a helyi és a környékbeli előadókról sem.
Székelykeresztúrról, Szentegyházáról, Homoródalmásról hívtak előadókat. Negyven őstermelő fogja kiállítani és árusítani a saját gazdaságában termelt és előállított portékákat, több alkalommal is szabadtéri táncház, utcabál lesz, vasárnap este 11 órakor pedig tűzijátékot szerveznek. Gyakran párhuzamosan zajló rendezvények is lesznek, amelyeket a városban élő különböző generációknak szánnak.
Mivel augusztus 20. az idén hétfői napra esik, s bár nincsen munkaszüneti nap ekkor Romániában, igyekeztek műsorokat „tartalékolni”, úgy időzítenek, hogy erre a napra is jusson rendezvény. Este 8 órakor darabont díszőrségváltás lesz, majd 9 órakor a Tomcsa Sándor Színház művészei A fösvény című vígjátékot mutatják be Csurulya Csongor rendezésében a Székely Támadt-várban.
Péntek délután 4 órától hétfő hajnalig a forgalmat a Városháza előtt terelik. A szervezők bíznak abban, hogy ez a korlátozás nem fog nagyobb fennakadásokat okozni, mint egy-egy megszokott útjavítási munkálat.
A polgármester több ezer embert vár a háromnapos ünnepségsorozatra, s bízik abban, hogy ki-ki megtalálja a számára legemlékezetesebb és leginkább tartalmas programokat. Végezetül hangsúlyozta, hogy a következő években, amikor augusztus 20. a hét közepére esik és nem érintkezik majd a hétvégékkel, akkor is lehetőséget fognak teremteni a magyar államiság méltó megünneplésére Székelyudvarhelyen.
Székelyhon.ro

2012. augusztus 19.

Akik Szent István napján egymás vendégei vagyunk
Az idei székelyudvarhelyi Szent István-napok alkalmával az látszik, hogy leginkább a királyi törvény 24. pontját lenne érdemes elővennünk, amelyben többek között ez áll: „Ha valaki vendéget jóakarattal fogad be, és táplálását tisztességesen végzi, [a vendég] mindaddig, amíg szándéka szerint táplálják, ne hagyja el eltartóját, sem szállását ne tegye át más valakihez."
Maga az ünneplés alapötlete is nagyszerű, hiszen a végeken is fel kell ismerni a Szent Korona összetartó erejét, s olyan együttlétet lehet hatása révén szervezni, amely a következő időszakra terjedően kovácsolja, ha tetszik: lélekben drótozza össze a közösségeinket.
Ez a minden nyűgtől megszabadult és vasárnapi kedv jellemezte a rendezvénysorozat első napját. Kissé vontatottan kezdődött ugyan, a délelőtti programokat egyrészt inkább az árusok berendezkedése, másrészt a vendégek, azaz az itt lakók és a távolról érkezők terepszemléje jellemezte. Sátrak és pavilonok tucatjai sorakoztak fel a Kossuth Lajos utca mindkét oldalán. Öröm volt látni, hogy mintegy negyven ponton bukkantak fel a helyi termékek. Itt-ott megjelentek ugyan a saját márkajeleink, de azért továbbra is ugatott ránk a más nyelveken megszólaló trend és a reklám, a „cuci", a „h"-val gazdagított, 1801 méternyi magasságig emelkedő hegyünk „brand"-esített neve, meg a „perla". Még a nagyszínpadról is. Jó ötlet volt azonban az emberi erővel, de manele nélkül hajtott ringlispíl: a fából készült népi körhinta. Szombat délután négy órától tartották Sófalvi András könyvbemutatóját, amely azt a tanulmányt tartalmazza, amelyet a Jézus Szíve-kápolnánál szervezett 2011-es ásatás nyomán írt. Úgy látszik, hogy nagyjából három évszázaddal fiatalabb ez az épület, mint korábban gondoltuk, javítani kell az útikönyveket, és rá kell venni önmagunkat arra, hogy ezek után ne emlegessünk Árpád-kori kápolnát, ha az idelátogatónak máris megmutatnánk az első büszkeségünket az autó ablakán át jobbra bökve, ha lentről jövet átlépjük a város határát. Azt kell mondani, hogy feltehetően a 16. század legvégén épülhetett. Derzsy András teológus, a Szent Miklós Római Katolikus Plébánia algondnoka a kiadvány előszavában azt írja, hogy a „jelentős történelmi múlt – függetlenül a kápolna építési idejétől – csak emeli a hely szentségét és méltóságát. Ezt igazolja az a tény is, hogy a kápolna búcsú-ünnepén, Jézus Szíve napján, évről-évre egyre többen gyűlnek össze az ünnepi szentmisére."
Szép kezdeményezés a gyémánt, arany és ezüstlakodalmas házaspárok köszöntése. A Szent István teremben Kulcsár-Székely Attila színművész, városi tanácsos köszöntötte az érintetteket, majd Bunta Levente polgármester szólalt fel. Zorkóczy Zenóbia színművész jóvoltából egy kétrészes előadóestet láthattunk a Szent István teremben. A megszokott színvonalon hozta Karády és a pesti kabarék világát. A műsor jó volt. Talán egy kicsit sok volt benne a lipótvárosi könnyedség, a Heltai Jenős „izé". Inkább az asszony, a családanya megtartó erejéről kellett volna kicsivel többet énekelni és szólni, semmint a házasságtörésről. Mivel korban és mentalitásban kissé vegyes volt – s kevésbé színházon szocializálódott – a közönség, az udvari pezsgőzés során itt-ott elhangzott, hogy „hosszú volt, de ki lehetett bírni". Nem a házasság, hanem a műsor! Egyébként hangilag valóban nem volt rendben minden, az egyébként kitűnő akusztikájú teremben csak nagy füleléssel és fantáziával lehetett az elhangzottakat értelmezni, mert minden harmadik szó odaveszett. Feltételezhető, hogy az előadó már délelőtt elhasználta az orgánuma napi adagját a Rosszcsont Zénó utcai előadása során. Itt jól jött volna némi hangtechnika alkalmazása.
Amikor a Pipacsok Néptáncegyüttes kívánt fellépni, este 9-kor, külön népzenei gyűjtést kellett a szervezőknek indítaniuk, mert az a fránya hanghordozó, amelyen a zene volt, sehogy sem akart előkerülni a gépből. Szólt helyette Queen. Mert nincsen fesztivál malőr nélkül. Akik nem erre voltak hangolódva, azok már-már abbahagyták a várakozást, sőt némi gajdolás is kezdetét vette-forma a tömegben, hiszen a Kossuth utcában akkor nem csak polgárok tartózkodtak. Szerencsére, amikor megérkezett a biciklis folklór-futár és a vele s CD, 9.30-tól megnézhettük a Pipacsok előadását. Mezőségi, sóvidéki, kőrispataki dalok és táncok. Ebből talán a több is kevés lett volna.
Biztos, hogy sokan ismerték az egyik magyarországi kereskedelmi tévéből Mészáros János Eleket, az idei Csillag születik nyertesét, aki a János Vitézből vett dalokkal egyből belopta magát a hallgatóság szívébe itt is. Aztán jött a többi. A nép gyermekeként, kertészmérnökként irtott némi parlagfüvet a lelkekből és a fülekből. Szükség volt rá. A népdalokat és népdalfeldolgozásokat kedvelő és azokat szívesen éneklő előadó érdekes és értékes színfolt volt a szombati programok végén, igazi tetőpont, amely után jól esett még egy sör és elégedetten lehetett távozni. Ennyi fért egy napba. Lehet, hogy másoknak több és egyéb programok jutottak, hiszen bőség volt, párhuzamosan több előadás is zajlott a nap folyamán.
Úgy látszik, hogy az időjárás is kedvez. Semmi akadálya annak, hogy vasárnap is hasonló élményekben legyen része a vendégek seregének Udvarhely belvárosában. Nem kellett eltérni a kiadott műsorrendtől. Mindössze egy változást jelentettek be a szervezők: hétfőn este 9 órakor a Tomcsa Sándor Színház társulata által bemutatandó Fösvény című vígjátékot – Csurulya Csongor rendezésében – nem a Székelytámadt-várban, hanem a Városháza udvarán fogják játszani.
Simó Márton
Székelyhon.ro

2012. október 11.

Nyirő-ügy: Bunta ne beszéljen hülyeségeket
Cáfolja az író hamvainak újratemetésével kapcsolatos híreket a Nyirő József Emlékbizottság elnöke.
"Szemenszedett, megalapozatlan hazugságnak" és "fölösleges riogatásnak" nevezte Nyirő hamvainak újratemetésével kapcsolatosan a román és magyarországi médiában megjelent híreket a néhai író végakaratát beteljesíteni kívánó Nyirő József Emlékbizottság elnöke.
Balázs Árpád szerint a sajtóban megjelent nyilatkozatok csak a román fél álláspontját tükrözik. Véleménye, hogy a teljes igazságot már csak azért sem lehet ismerni, mert az ügyben a magyarországi fél nem tett hivatalos nyilatkozatot, így pontos információk nincsenek arról, hogy az újratemetéssel kapcsolatosan mi hangzott el konkrétan a román és magyar külügyminiszter, Titus Corlățean és Martonyi János budapesti tárgyalásán.
„Minden szó hazugság, kezdve attól, hogy újra elkezdődtek a május 27-ére tervezett, de az udvarhelyi polgármesteri hivatal által egy rosszul kiállított okmány miatt formai okokból meghiúsult újratemetés előkészületei, folytatva azzal, hogy a holokauszt emléknapján vagy a decemberi választások előtt kívánjuk újratemetni Nyirő József hamvait" - részletezte Balázs Árpád.
"Ismételten hangsúlyozom a korábbi álláspontunkat, hogy Nyirő József újratemetése kegyeleti és nem politikai kérdés. Az újratemetéssel kapcsolatosan megjelent információk fals bombahírek, nem felelnek meg a valóságnak. Figyelemelterelő eszközként használta a román sajtó azért, hogy ezzel riogassa a népet. A témával orrba-szájba hülyítették az embereket" - fogalmazott.
Hozzátette: Bunta Levente polgármesternek a Népszavában közölt nyilatkozata is hazugság. „Bunta állítsa ki a korrekt engedélyt és ne beszéljen hülyeségeket" – kommentálta a városvezető nyilatkozatát Balázs Árpád.
Megerősítette: Nyirő József hamvai jó helyen, biztonságban vannak, az újratemetés tervéről természetesen nem mondtak le.
A hamvak újratemetésének dátuma még nincs pontosítva.
Lázár Emese
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

2012. október 22.

Össze kell húzza magát az udvarhelyi könyvtár
Sokéves hercehurca után eldőlni látszik a székelyudvarhelyi városi könyvtár épületének tulajdonjogi kérdése: a legutóbbi bírói döntés értelmében a tulajdonosoknak vissza kell szolgáltatni az ingatlan egyharmadát. Az érintett épületszárnyban több raktár és vendégszoba is van, ezek elvesztése ugyan nem akadályozza a városi téka működését, a visszaszolgáltatás viszont nemcsak az intézetnek, hanem a városnak is nagy érvágás. Pánikra azonban Bunta Levente polgármester szerint nincs ok, a városvezetőség a mindenki számára megfelelő megoldás keresi.
„Tudomásom szerint júniusban járt le a tulajdonjogi per, minket nemrég értesítettek a polgármesteri hivataltól, hogy a visszaszolgáltatás módjára megoldásokat keressünk” – mondta el Szabó Károly könyvtárigazgató. A könyvtárépület históriája bonyodalmas, tudtuk meg az intézetvezetőtől, ugyanis a Kőkereszt téri ingatlan valamikor a MÜTF Oktatási Központot és egy másik épületet is magában foglalt. A tulajdonosok egy részét néhány éve sikerült kárpótolni, akkor azonban a könyvtár épületének ügye nem oldódott meg. „Elődöm a család egyik részét kárpótolta, a többi tulajdonos viszont kisemmizve érezte magát, ezért más megoldást nem látván peres úton próbálták visszaszerezni a könyvtár székhelyeként szolgáló épületet” – avatott be a részletekbe Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere.
Az említett épületszárnyban a két vendégszoba és társalgó mellett a kölcsönző egy része működik jelenleg, és többek közt az alagsorban két raktára is van a könyvtárnak. „Az régi épületet valamikor a város bővítette ki kétszeresére. Tehát a leválasztandó szárny egységes része az épületnek, az elválasztás több szempontból is körülményes lenne” – magyarázta Szabó Károly. Az intézetvezető egyébként javaslatot tett a városvezetésnek, hisz szerinte az ingatlan megvásárlása lenne az üdvös mind a város, mind a könyvtár szempontjából.
Egyelőre nem kell költözni
„Eléggé meggyötört ügy ez. Nehéz helyzetben vagyunk, mert az előző városvezetés viszonyulásának következtében sok keserűség felgyűlt a tulajdonosokban. Megpróbáljuk megtalálni az emberséges hangnemet és minél hamarabb a felek számára megfelelő megoldást keresni” – ígérte a polgármester. A legutóbbi bírósági döntés továbbá azt is kimondja, hogy a több száz négyzetméteres épületrészre a városnak visszamenőleg is ki kell fizetnie az évi közel 50 ezer lejes bért, az összeg pedig jelentősen megterheli majd a jövő évi városi kasszát, tudtuk meg Bunta Leventétől. Költözni azonban egyelőre nem kell – nyomatékosította a városvezető –, hisz az önkormányzat hároméves türelmi időt kapott, hogy az alárendelt városi könyvtár további sorsáról döntsön. „Két hét múlva ügyvédek jelenlétében találkozunk a tulajdonosokkal. A könyvtár sorsa iránt nem közömbös a város, folytatódik a visszaszolgáltatás feltételeinek egyeztetése, reméljük, a legjobb megoldás születik majd” – summázott Bunta.
Mellesleg Bunta Levente korábban portálunknak elmondta, hogy ingatlanhiánnyal küzd a város, hisz több iskola és alárendelt intézmény is bérelt épületekben működik. A városi könyvtáréhoz hasonló a Haáz Rezső Múzeum helyzete, melynek a jelenleg is székhelyéül szolgáló Kossuth Lajos utcai épületből jövő évig ki kell költöznie. Időközben azonban negyedmillió euróért az önkormányzat megvásárolta a Haberstumpf-villát, a tervek szerint jelentős felújítás után ide költözne a múzeum.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro

2012. november 15.

Történelmi konferencia a tudomány napján
Bartha Miklós és kora címmel csütörtökön tudományos konferenciát tartottak a székelyudvarhelyi városháza Szent István termében. A magyar tudomány napja alkalmából szervezett eseményen a  meghívottak előadásait élő adásban is követhették az érdeklődők.
A konferenciát Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere nyitotta meg, majd az 1848. november 14-én Rugonfalván született Bartha Miklósról, munkásságáról és kalandos életéről hallgathatott előadásokat a nagyérdemű.
Elsőként Ferenczi Szilárd történész beszélt Bartha Miklós kolozsvári tartózkodásáról, ahol megalapította az Ellenzék napilapot, majd az ebben közölt cikkei miatt nagyon sok – szóbeli és fizikai – támadás érte. Szintén Bartha kezdeményezésére Kolozsváron megalakult az EMKE (Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület) és az Erdélyi Irodalmi Társaság is.
A székely puccs és Bartha Miklós című előadásban Veres Péter muzeológus aprólékosan bemutatta a székely légió megszervezésében betöltött szerepét és annak sikertelenségét az 1877–78-as orosz–török háború idején.
Botlik József történész, egyetemi docens Egán Edéről tartott előadást, akinek szarvasmarha-tenyésztési munkásságáról Bartha írt könyvet, Kazárföldön címmel. Ezt követően Hermann Gusztáv Mihály egyetemi adjunktus Orbán Ottó szerepéről beszélt a székely puccs „akcióban”, majd Balaton Petra egyetemi adjunktus tartott értekezletet Állami akciók a lemaradó régiók fejlesztésére címmel.
Székelyföld közlekedésügyének 19–20. századi fejlődéséről Gidó Csaba történelemtanár beszélt, majd a konferenciát Novák Károly helytörténész előadása zárta, aki Székelyudvarhely dualizmusbeli fejlődését mutatta be. A rendezvényt állófogadással zárták a részvevők.
Simon Eszter
Székelyhon.ro

2012. december 19.

Kitereget Jakab Attila
„A hivatalos propaganda sikersztorijainak” ellenszereként és a lakosság hiteles tájékoztatása érdekében saját blogot indított Jakab Attila székelyudvarhelyi EMNP-s önkormányzati képviselő. A virtuális felületen az önkormányzati képviselő-testület ülésein elhangzottakat, de főként az elhallgatottakat osztja meg Jakab, egyben arra ösztönözve a városlakókat, hogy ők is osszák meg hozzászólásaikat, észrevételeiket.
„Az önkormányzati képviselő-testület és a polgármesteri hivatal tevékenységéről Székelyudvarhely lakói nem értesülnek kellőképpen. Sőt a hivatalos kommunikációt átfogó sikerpropaganda jellemzi, melyben kizárólag a pozitív dolgok jelennek meg, a kudarcokat pedig elhallgatják” – magyarázta a blog (www.jakabattila.ro) életre hívásának indokait Jakab szerdán, december 19-én a sajtó képviselőinek. A kezdeményezés aktualitását egy nemrégiben történt eset igazolja: november 20-ára rendkívüli tanácsülést hívott össze Bunta Levente polgármester, bejelentvén, hogy minisztériumi forrásokból jelentős pénzösszeggel gazdagodott a városi kassza. Az összeg egy részét – a kórháznak szánt 1,9 millió lejt – azonban még aznap visszavonta a minisztérium, a döntést a városatyák a novemberi rendes havi ülésen tudomásul is vették, viszont a „kudarcra” vonatkozó hír már nem tevődött közzé.
A blogra elsősorban ilyen jellegű közéleti témák, de más, közlésre méltó ügyek is felkerülnek – magyarázta az önkormányzati képviselő, aki egyébként szívesen fogadja a lakosság hozzászólásait, véleményét is.
A tájékoztató második felében Zakariás Zoltán néppárti önkormányzati képviselő a szerdai rendes havi tanácsülésre előterjesztett napirenddel kapcsolatos észrevételeit osztotta meg. A helyi adók és illetékek módosítására vonatkozó határozattervezettel kapcsolatosan kifejtette: bár erre vonatkozó tervezet volt, olyan kormányrendelet nem született, mely előírná a helyi adók és illetékek infláció szerinti, háromévenkénti kiegyenlítését, ám a tanács elébe megy az ügynek, tovább terhelve a helyi lakosságot. A továbbiakban három napirendre tűzött fejlesztési projekt költségéről beszélt, megjegyezvén: véleménye szerint az elővetített befektetési értékek túl vannak duzzasztva.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro

2013. február 11.

Székelyudvarhely polgármestere csütörtökön ismertette 2013-as terveit, ekkor közölte azt is, hogy az általa vezetett hivatal felkért egy komoly szerkesztőgárdát, hogy írja meg Székelyföld történetét.
Tavaly adták ki a Hargita és a Kovászna Megyei Tanács támogatásával, Maros megye korábbi megyei elöljáróinak és számos történésznek, közismert szaktekintélynek a közreműködésével a Székelység története című alternatív tankönyvet, amelyet az általános iskolák VI. és VII. osztályosainak szánnak, illetve azoknak a felnőtteknek, akik érdeklődnek történelmünk iránt. A könyv több ezer példánya jutott el immár az olvasókhoz. A román sajtóban komoly reakciója volt és van ennek a kulturális eseménynek, kedélyeket borzolt.
Bunta Levente polgármester hangsúlyozta, hogy fel kell idéznünk az annak idején Magyarországon megjelent Erdély története című háromkötetes munkát, amely – bár sok vihart kavart – máig ott van minden igényesebb család könyvespolcán. „Három, egyenként legalább ötszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötetre kell gondolni. A szerkesztőbizottság elnöke Egyed Ákos professzor, akinek tudásához, szakmai hozzáállásához nem férhet semmi kétség.”
Egyed Ákost nem sikerült utolérnünk ezekben a napokban, de kiderítettük, hogy a munkacsoport egyik koordinátora a Székelyudvarhelyen élő Hermann Gusztáv Mihály történész, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) adjunktusa, aki úgy nyilatkozott: „Elkészült a tervezett tartalom- és tematikajegyzék. A szerzői gárda még nem végleges, és a tartalomjegyzék is kiegészülhet, bővülhet a továbbiakban. Főleg egyes alfejezetek szerzőinél lehet még változás, ezért a fejezetek szigorú, tételszerű emlegetése még korai. Biztos a három kötet és a polgármester által említett legalább háromszor ötszáz oldal, de akár meg is haladható a bruttó ezerötszáz oldal.”
A tervek alapján az első kötet a székelyek őstörténetével és az eredetkérdéssel foglalkozik majd (Kordé Zoltán és Benkő Elek szakértői és szerkesztői közreműködésével), illetve Erdély és a Székelyföld életét tanulmányozza a magyar királyság idején, egészen 1542-ig. A következő, nagyobb tartalmi egység az 1542 és a Rákóczi-szabadságharc bukása (1711) közti időszak, amikor Erdély gyakorlatilag önálló fejedelemségként működött. Feltételezhető, hogy A székelyek és a Székelyföld a 18. században (szerző-koordinátor: Pál-Antal Sándor) című fejezet már a második kötet bevezető részét fogja képezni, amelyet Az abszolutizmustól az 1948–1849-es forradalomig terjedő időszak vizsgálata követ (szerző-koordinátor: Hermann Gusztáv Mihály). Egyed Ákos – saját szakterületén fog dolgozni – A Székelyföld és a székelyek 1848–1949-ben című fejezetet írja és szerkeszti, amelyet A kiegyezés kora címet viselő fejezet követ (szerző-koordinátorok: Pál Judit és Balaton Petra). A második kötetet A Székelyföld és a székelység 1914 és 1918 között című téma zárja (szerző-koordinátor: Csikány Tamás). A hosszú huszadik század elejétől, az első világháborút lezáró békétől napjainkig, a közelmúlt eseményeiig terjed a harmadik kötet. A huszadik századi történéseket feldolgozó fejezeteket Bárdi Nándor, Oláh Sándor és Nagy József, valamint Novák Csaba Zoltán írja és szerkeszti. A tervek szerint a három kötet megjelenésére egyszerre, 2015 októberében fog sor kerülni.
Simó Márton
Székelyföld.ro,

2013. március 15.

Március 15. Erdélyben és a Partiumban
Erdély és a Partium szinte valamennyi magyarlakta településén megünneplik március 15-én a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napját, az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdetét, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Az erdélyi magyar politikai alakulatok a legtöbb helyen külön-külön, máshol viszont közösen tisztelegnek a ’48-as magyarországi és erdélyi hősök emléke előtt a forradalom kirobbanásának 165. évfordulóján. – ESEMÉNYBEHARANGOZÓ
Arad megye Arad 17 órától hagyományos ünnepi megemlékezést tartanak a Szabadság-szobornál. 19 órától a Ioan Slavici Klasszikus Színházban A kőszívű ember fiai című darabot tekinthetik meg az érdeklődők a Békéscsabai Jókai Színház előadásában.
Bihar megye Nagyszalonta Az RMDSZ szervezésében 18 órától ünnepi megemlékezés lesz Kossuth Lajos köztéri szobránál, majd fáklyás felvonulás. 19.30-tól ünnepi gálaműsort tartanak a Zilahy Lajos Művelődési Házban, fellépnek a kolozsvári magyar operaház művészei. Nagyvárad Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ünnepi programja 14 órakor kezdődik Szacsvay Imre szobránál, az Ezredévi emléktéren. A rendezvény keretében beszédet mond Tőkés László EMNT-elnök és Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke. Az RMDSZ szervezte program keretében 17 órától ünnepi műsor veszi kezdetét Szacsvay szobránál, majd huszárok, cserkészek és fúvószenekar által vezetett zászlós, fáklyás felvonulás lesz a Fő utcán a Petőfi-szoborig. 21 órától díszelőadás lesz a Szigligeti Színházban Óh napja márciusnak címmel. Brassó megye Brassó Az EMNP Brassó megyei szervezete az RMDSZ-szel közösen részt vesz a Brassó környéki ünnepségeken. 11 órától Brassó főterén, a Bem-emléktáblánál beszédet mond Sándor Levente, az EMNP Brassó megyei elnöke és Toró Tamás városi tanácsos, az EMNT Brassó megyei elnöke. Csíkszék Csíkszereda 10 órától ünnepi megemlékezés kezdődik a Petőfi Sándor Általános Iskolában. Az önkormányzat szervezte rendezvénysorozat a Gál Sándor szobránál folytatódik 12 órától, majd 18 órakor a hagyományos gálaest keretében a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ünnepi műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Nyerges-tető 14 órától a Nyerges-tetőn szervezett megemlékezésen vesz részt, és mond ünnepi beszédet Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A nyerges-tetői ünnepi műsor a huszárok bevonulásával veszi kezdetét, ezt követően felszólal a rendezvény főszónokaként Kelemen Hunor szövetségi elnök, majd Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A rendezvényen Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is részt vesz. Gyergyószék Gyergyószentmiklós 12 órától ünnepi szentmisét tartanak a Szent Miklós-templomban, ezt követően kezdődik a felvonulás a Petőfi- és Kossuth-szoborhoz, ahol 13 órától ünnepi műsor és koszorúzás lesz. 18 órakor nyílik a Megismételt pillanat című kiállítás a Tarisznyás Márton Múzeumban. 19 órakor a Figura Stúdiószínház előadására várják az érdeklődőket a művelődési ház színháztermében. Háromszék Kézdivásárhely 11 órától a felvonulók gyülekezője a Gábor Áron téren, 12 órától megemlékező ünnepség a Gábor Áron-szobornál, koszorúzás. Köszöntőbeszédet mond Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. 19 órától ünnepi műsor veszi kezdetét Kelj, zendülj ismét! címmel, helyszín a Vigadó Művelődési Ház. Kovászna 12 órától a hagyományoktól eltérően ezúttal Csomakőrösön, a helyi református templomban kezdődik a megemlékezés, amit a Csoma Sándor-szobornál történő koszorúzás követ. A fürdővárosban, akárcsak az előző években, idén is 14 órakor az erdészeti hivatal előtt sorakoznak fel a Zabola és Barátos községből érkező lovasok és szekeresek, valamint a helyi iskolák diákjai. Ezt követően ünnepi megemlékezés kezdődik a főtéri színpadon. Ünnepi beszédet mond Thiesz János polgármester. Sepsiszentgyörgy A polgármesteri hivatal szervezésében 16 órától ünnepi emlékműsor lesz a színház előtti színpadon. Beszédet mond Antal Árpád polgármester. 19 órától a Tamási Áron Színház nagytermében a hagyományos ünnepi hangversenyt követően Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes átadja a Magyar Érdemrend középkeresztjét Egyed Ákos történésznek. Kolozs megye Bánffyhunyad Az EMNP és az EMNT, a Magyar Polgári Párt helyi szervezetével közösen tartja központi rendezvénysorozatát, melynek keretében 20 órától ünnepi műsorra várják a helybelieket. Az est folyamán ünnepi köszöntőt mond Vincze János, az MPP bánffyhunyadi szervezetének elnöke, Gergely Balázs, az EMNP alelnöke, Toró T. Tibor, a néppárt elnöke és Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke. Kolozsvár 11 órától ünnepi felvonulás kezdődik a protestáns teológia épületétől a Szent Mihály-templomhoz, ahol 12 órától ökumenikus istentiszteleten vehetnek részt az ünneplők. Ezt követően a Biasini Szállóhoz vonulnak az ünneplők a 14 órakor kezdődő koszorúzási ünnepségre. Maros megye Marosvásárhely A RMDSZ marosvásárhelyi szervezete egész napos ünnepi rendezvénysorozat keretében emlékezik meg a 1848–1849-es forradalomról és szabadságharcról. 11 órától a Bernády téren megkoszorúzzák a Bem-emléktáblát. 16 órától a Postaréten folytatódik az ünnepség. Az EMNT és EMNP 14 órától a Petőfi-szobornál ünnepel, ahol beszédet mond Portik Vilmos, a néppárt megyei szervezetének alelnöke. Szatmár megye Nagykároly Az RMDSZ szervezésében 16 órától lesz az ünnepi rendezvény a Petőfi-szobornál. Szatmárnémeti A Petőfi-szobornál 17 órakor kezdődik az ünnepi műsor, ahol Tilki Attila országgyűlési képviselő, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke, Fehérgyarmat polgármestere és Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke mond ünnepi beszédet. Udvarhelyszék Székelyudvarhely Az önkormányzat szervezésében 12 órától kezdődik az ünnepi program a Márton Áron téren, ahol megkoszorúzzák a Vasszékely szobrát. A történelmi egyházak képviselőinek imája és áldása után Bunta Levente polgármester és a meghívottak mondanak ünnepi beszédet, majd 13 órától a Boróka és a Kékiringó néptánccsoport előadását tekinthetik meg az ünneplők.
Krónika (Kolozsvár),

2013. április 20.

Orvoskongresszus Székelyudvarhelyen
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya idei, sorrendben 23. tudományos ülésszakát Székelyudvarhelyen rendezte meg.
E város már harmadszor gazdája az erdélyi magyar orvosok seregszemléjének, 1991-ben az első és 2000-ben a tizedik kongresszust is itt tartották. Április 11-én a továbbképző előadásokra került sor, délután pedig a Művelődési Ház nagytermében az ünnepélyes megnyitóra. Ezen Bunta Levente polgármester a székely anyaváros nevében köszöntötte Erdély magyar orvosait, gyógyszerészeit, valamint a határon túlról érkezetteket. Lukács Antal, a helyi kórház igazgatója, Szilágyi Tibor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettese, Andrészek Csaba, a helyi szervezőbizottság elnöke, valamint Egyed-Zsigmond Imre professzor, szakosztályi elnök mondott üdvözlőbeszédet. Első alkalommal osztották ki a tavaly alapított Csőgör Lajos-díjat, mely az orvosi egyetem első rektorára emlékeztet, s az egyetemszervezésben érdemeket szerzett oktatónak jár ki. A díjat Szabó Béla nőgyógyász professzornak ítélték oda, aki a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés legkövetkezetesebb harcosa volt az elmúlt években. Szilágyi Tibor olvasta fel méltatását. A Lencsés György-díjat az idén Kata Mihály szegedi gyógyszerész, egyetemi tanár kapta a marosvásárhelyi gyógyszerészképzés támogatásáért. Kopp Elemér-díjjal két kutatásban kitűnt diáklányt jutalmaztak.
A következő két napon sor került négy plenáris előadásra, s 16 szekcióban 159 dolgozatot illetve posztert mutattak be. A 650 résztvevőből 66 volt külföldi, majdnem mind Magyarországról jöttek, mindegyik ottani orvosi egyetem több tanárral is képviseltette magát. Különösen a fül-orr-gégészeti szekcióra érkeztek sokan, ennek szinte minden magyar tanára jelen volt. Az ülésszervező, Szentannai Dénes helybéli főorvos Töredékek a fül-orr-gégészet történetéről Erdélyben című előadása részletesen ismertette az első, Kolozsvárt 1916-ban Gyergyay Árpád professzor által megnyitott szakklinika történetét is. Az Infektológia–immunológia–labordiagnosztika szekció üléselnöke Bódizs György kolozsvári főorvos volt. Az Orvos- és gyógyszerésztörténelmi szekcióban Gaal György a Házsongárdi temető két világháború közötti orvossírjairól tartott előadást, Korcsog Mátyás kolozsvári nyugalmazott gyógyszerész pedig a Nivea-termékek történetét ismertette.
Az ünnepélyes megnyitó előtt a résztvevők a Szent Miklós-plébániatemplomban meghallgathatták a Szentegyházi Gyermekfilharmónia sikeres koncertjét. A zárókirándulást Székelyderzsre rendezték, ahol az UNESCO-Világörökség részét képező műemlék templomban unitárius istentiszteletre, majd a híres freskók ismertetésére került sor. A helybéli művelődési házban népi zenészek muzsikája mellett gulyásparti zárta a rendezvényt.
G. Gy.
Szabadság (Kolozsvár).

2013. június 21.

Sütő- és Vörösmarty-szobrot avatnak
A magyar irodalom két jeles alakjának állítanak emléket vasárnap Erdélyben: Székelyudvarhelyen Sütő András mellszobrot avatnak, míg a Beszterce–Naszód megyei Cegőtelkén Vörösmarty Mihály büsztjét leplezik le.
A Sütő András Baráti Egyesület székelyudvarhelyi tagjai és az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) tavaly év végén kezdett adománygyűjtésbe, hogy felállíthassák Sütő András mellszobrát a helyi művelődési ház szomszédságában. Az avatóünnepség vasárnap 16 órakor könyvbemutatóval kezdődik a művelődési házban: a Sütő András-szoboravatás emlékkönyvét a szerkesztők, Ferenczy Ferenc és Lőrincz György ismertetik, majd Székely Ferenc mutatja be Sápadt fényben gyertya ég című, Sütő András utolsó éveit dokumentáló kötetét.
Az ünnepi program folytatásaként a Nagy Gábor rendezte Nyáresti medvenézőben című filmet vetítik le. A 18 órakor kezdődő szoboravatási ünnepségen felszólal többek között Bunta Levente polgármester, Pomogáts Béla irodalomtörténész és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, majd a történelmi egyházak képviselői áldják meg a műalkotást.
Vasárnap avatják fel Vörösmarty Mihály mellszobrát a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkén, a 14. Lármafa-találkozó keretében. A magyarlakta szórványtelepülésen 1998-ban avatták a Cserhalom emlékművet, Kolozsi Tibor szobrászművész közel tíz méter magas alkotása Szent László királynak a kun sereg felett 1068-ban aratott győzelmének állít emléket az egykori csatamező közelében. A Cserhalom Művelődési Egyesület most a győztes csatát Cserhalom című eposzában megéneklő költő előtt tiszteleg, Zawaczki Walter Levente szobrászművész mellszobra a református templomkertben kapott helyet.
Az ünnepség istentisztelettel kezdődik a református templomban, ahol Szegedi László, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora hirdeti az igét, majd a szobor felavatása és ünnepi műsor következik. Ezt követően az ünneplők megkoszorúzzák a református temetőben található Cserhalom emlékművet, 14 órától pedig a művelődési házban a Szent László, légy velünk! című rockoperát mutatják be.
Krónika (Kolozsvár)

2013. június 23.

„Sütő András szobra áll mindenütt, ahol magyarul beszélnek”
A Sütő András Baráti Társaság székelyudvarhelyi tagjainak és az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kezdeményezésére, illetve számos irodalombarát támogatásával vasárnap délután, az országban elsőként Székelyudvarhelyen avatták fel Sütő András szobrát.
Vasárnap délután kettős könyvbemutatóval vette kezdetét a székelyudvarhelyi Sütő András-szobor avatóünnepsége, majd a Nyáresti medvenézőben című Sütő-mű alapján készített film vetítése után a népes tömeg a Művelődési Ház mellett már álló, ám még lepelbe borított szoborhoz vonult.
A magyar himnusz eléneklése után Székelyudvarhely polgármestere, Bunta Levente mondta el köszöntőbeszédét. „Szobrot emeltünk annak az embernek, aki nem csupán szóval, gondolattal, hanem akár élete árán is hajlandó volt védelmezni, oltalmazni jogainkat. Műveiben bizonyította, számára az igazmondás erkölcsi kötelesség minden időben” – hangsúlyozta az elöljáró. Folytatásként Gálfalvi Zsolt irodalomtörténész osztotta meg ünnepi gondolatait, mondván: habár az udvarhelyi Sütő András első szobra Erdélyben, de ha az irodalom világában gondolkodunk, akkor mindnyájan tudjuk azt, hogy Sütő András szobra már rég áll Erdélyben és mindenütt, ahol magyarul beszélnek és olvasnak. „Ez a szobor nem fémből, bronzból, gipszből készült, hanem szavakból, gondolatokból és nem utolsó sorban abból a magatartásból épült ki, amelyet Sütő András alakított ki olvasóinak, nézőinek százezreiben” – fejtette ki.
A továbbiakban az íróról és a barátról emlékezett meg Nagy Pál, a Sütő András Baráti Társaság marosvásárhelyi elnöke, illetve felszólat Lőrincz György, a szoboravatás egyik megszervezője. Folytatásként Zetelaka község polgármestere, Nagy Attila mondta el ünnepi beszédét, kiemelvén: Sütő András a kölcsönös tisztelet és szeretet jegyében volt Zetelaka egyetlen díszpolgára, valamint kifejezte abbéli reményét is, hogy a közeljövőben a község is méltó emléket állíthat majd az írófejedelemnek. Az ünnepségen felszólalt még Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, valamint Ferenczy Ferenc, a Sütő András Baráti Társaság székelyudvarhelyi tagja, a szoboravatás kezdeményezője. A történelmi egyházak képviselőinek áldása után a leleplezett mellszobrot megkoszorúzták a jelenlévők, a Székely Dalegylet Férfikórusának a közreműködésével az ünnepség a székely himnusz és a Szózat eléneklésével zárult.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro

lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 301-301




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék