udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
246
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 | 241-246
Névmutató:
Csép Sándor
2011. május 5.
Az Erdély Tv feljelentette a Krónikát a M?RE becsületbíróságánál
A Magyar ?jságírók Romániai Egyesülete (M?RE) becsületbíróságánál tett panaszt a Krónika és annak vezetõ szerkesztõje ellen Szepessy Elõd, az Erdélyi Magyar Televízió ügyvezetõ igazgatója.
marosvásárhelyi székhelyû csatorna ügyvezetõje annak megállapítására kéri fel az etikai bizottságot, hogy összeegyeztethetõk-e az ?jságírói Etikai Kódex elõírásaival Rostás Szabolcs március 31-én megjelent vezércikkében, valamint április 8-án a Szepessy közleményére írt válaszában a televízióval kapcsolatban megfogalmazott állítások és sugalmazások.
Mint ismeretes, Monopolpénzek címû írásában lapunk vezetõ szerkesztõje az Orbán-kormány elszámoltatási biztosának bejelentésérõl fejtette ki véleményét, miszerint a magyar állam által a határon túli magyar szervezeteknek nyújtott támogatások ügyében is beindul a kivizsgálás. Ennek keretében a szerzõ megállapította: tanulságos volna megtudni azt is, pontosan hány százmillió forint vándorolt át a határon az elmúlt években az RMDSZ által gründolt, a profizmus és a nézettség tekintetében ugyanvalóst nem a szakma csúcsát hódítgató Erdély Tv alapítására, mûködtetésére.
Április 8-i Szempont mellékletünkben megjelentetett közleményéhez hasonlóan Szepessy a M?RE-hoz intézett beadványában is valótlanságnak nevezi a megállapítást, miszerint az Erdély Tv-t az RMDSZ gründolta, azaz hozta létre, megjegyezve: a csatornát a marosvásárhelyi Janovics Jenõ Alapítvány mõködteti, amelyet öt magánszemély hozott létre, alapító tagjai között pedig nem szerepel az RMDSZ. (Az alapítvány alapítói: Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Gáspárik Attila, Markó Béla, Takács Csaba - szerk. megj.)
Az ügyvezetõ sérelmezi a csatorna nézettségérõl közölt véleményt is, mondván: az Erdély Tv nézettségi mutatóit hivatalosan mindeddig nem mérték, viszont országos, regionális és helyi kábelszolgáltatókkal megkötött egyezményei alapján adása több mint 100 ezer magyar háztartásba jut el országszerte.
Szepessy Elõd annak megállapítására kéri a M?RE-t, hogy Rostás Szabolcs írásai vétettek-e az etikai kódexben foglaltak ellen, mely szerint Az újságíró (.) írásban, mûsorban szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a munkájához felhasznált adatokat, tényeket az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenõrizni.
Krónika (Kolozsvár)2011. július 11.
Ismét írók „táboroztak” Nagyváradon
„Magyar irodalom – magyar jövő” – ez volt a mottója a nyolcadszor megszervezett Partiumi Írótábornak, amely július 7-e és 9-e között, csütörtöktől szombatig zajlott Nagyváradon.
Barabás Zoltán főszervező szerint irodalmi nemzet a magyar, s az írástudóknak mindenkor felelősséget kellett vállalniuk a magyarságért. Az írótáborba nemcsak a partiumi régióból, hanem Magyarországról, a Felvidékről és Erdélyből is érkeztek írók, költők és irodalmárok. A helyszín, mint az előző alkalmakkor is, a nagyváradi Góbé Csárda volt. A három nap alatt az írótáborban megfordult sok jeles személyiség, többek között Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Mezey Katalin, a Tokaji Írótábor kuratóriumának elnöke és Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke. Ködöböcz Gábor, az egri Agria irodalmi folyóirat főszerkesztője be is mutatta a kiadvány legújabb számát, amelyben váradi költők versei is szerepelnek. Előadást tartott Horváth Béla irodalomtörténész, Benő Attila docens, Szakolczay Lajos műkritikus, Bertha Zoltán irodalomtörténész, Oláh János és Pataki István költők, Vasy Géza irodalomtörténész, Csép Sándor drámaíró, illetve János-Szatmári Szabolcs irodalomtörténész, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora is.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke szombat délelőtti előadásában az irodalom szerepéről értekezett, amelyet a magyar történelemben töltött be. Kifejtette: történelemformáló például a Szentírás magyarra fordítása, amely a nemzet megújulását a reformáció korában segítette. Felemlegette a Te voltál a mi hajlékunk nemzedékről nemzedékre kezdetű zsoltárnak a rendszerváltás előtt betöltött fontos szerepét is – a zsoltárt gyakran a nemzeti Himnusz helyett énekelték, amikor azt nem volt szabad. Az 1991-es II. Református Világtalálkozó mottója is ez az idézet volt. Felsorolta azokat a Biblia-kiadásokat, amelyek Magyarország területén születtek. Felhívta a figyelmet a prédikációirodalom fontosságára is, mondván, a szószéken elhangzott, jó esetben irodalmi értéket képviselő beszédek jutnak el a legtöbb emberhez.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)2011. július 23.
Kolozsvár magyarságának támogatására is számítanak
Hóstáti szobákat rendeznének be a Kétágú templom tornyában
Az egykor állattenyésztéssel, fuvarozással és növénytermesztéssel foglalkozó hóstátiaknak kíván emléket állítani az utókor: a Kolozsvár-Alsóvárosi Református Egyházközség Presbitériuma március 8-i határozatában hóstáti emlékszoba kialakításáról és működtetéséről döntött, amelyet a tervek szerint a Kétágú templom keleti tornyában rendeznének be. Az egyházközség az elmúlt években előkészítette a helyszínt, a további költségek előteremtéséhez, valamint a tárgyi és kulturális emlékek összegyűjtéséhez azonban ennél jóval több szükséges, már ami az anyagiakat illeti. Ennek reményében fordulnak a kincses város magyarságához, valamint a világ különböző részein élőket is arra biztatják: amennyiben tehetik, támogassák az emlékszoba létrehozásának ügyét. Különösen aktuális ez napjainkban, amikor a hóstátiak közössége fellazult, s a leszármazottaknak viszonylag kevés lehetőségük van az egymással való találkozásra, kapcsolatteremtésre.
A hóstátiak életére és kultúrájára kívánják felhívni a figyelmet az emlékszoba ötletének kitervelői, hogy létrehozásával a leszármazottak, a Kolozsváron és a világ más részein élők is megismerjék a várfalakon kívül, egykor földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó közösséget, illetve annak múltját. A Kolozsvár-Alsóvárosi Református Egyházközség Presbitériuma március 8-i határozatában döntött a hóstáti emlékszoba kialakításáról és működtetéséről. Székely József lelkipásztor lapunknak elmondta: azon is gondolkodtak, hogy egy, már létező hóstáti kertes házat vásároljanak meg, és azt alakítsák át a célra, erről azonban csakhamar le kellett mondaniuk: amellett, hogy jóval több anyagi ráfordítást igényelt volna, mint a jelenlegi megoldás, a turisták is nehezebben közelíthették volna meg – például a Pacsirta vagy a Beszterce utcában kevésbé lett volna elérhető, mint a belvárosban, a Magyar/21 Decembrie 1989 utcában).
Kétágú kötődés
– A hóstátiak mindig is ragaszkodtak a Kétágú templomhoz, ezért is szerencsés a választás, hogy az emlékszobát itt rendezzük be. Jelenleg is létezik egy terem, ahol a Bethlen Gábor Földész Dalkör tablói vannak kiállítva. A Kétágú templomhoz való kötődés jele az is, hogy az említett dalkör több mint egy évszázada tevékenykedik itt; éppen az idén, pünkösd után ünnepeltük a dalkör fennállásának 125. évfordulóját. Nem kis dolog, hogy egy kórus – valamennyi rendszerváltás közepette – ilyen hosszú ideig fennmaradt. Csak egy példa: a Mátyás-szobor hivatalos, 1902-es avatásán énekelt az akkori dalkör, a mostani pedig jelen volt és szolgált az idei újraavatáson is. A Kétágúhoz való kötődés jele az is, hogy ősztől tavaszig a gyülekezeti teremben tartják a próbákat, és ünnepi istentiszteleteken rendszeresen énekelnek a templomban – magyarázta Székely.
Tervezik, hogy valamilyen formában a földész dalkör fennmaradt tablóit és zászlóit is kiállítsák; a hóstáti emlékszobák (konyha, tiszta szoba) mellett ugyanakkor egy filmes terem kialakítása is az elképzeléseik között szerepel, ez a legfelső toronyszobában kapna majd helyet. Ebben a teremben az érdeklődők Csép Sándor Hóstátról készített filmjét is megtekinthetik: a Kalandos Társaság, avagy hóstáti ünnep- és hétköznapok címmel 1979–1980-ban készült filmet folytatva és befejezve, a rendező is segíteni kívánja a hóstáti emlékszoba létrejöttét.
Nem elég a jó szándék
A terv megvalósításához a jó szándékon túl pénzre van szükség. Ennek érdekében arra kérnek mindenkit, hogy amennyiben teheti, lehetőségei szerint járuljon hozzá az ügy megvalósulásához. A pénzadományokat a Kolozsvár-Alsóvárosi Református Egyházközség irodájában (1989. December 21 út/Magyar utca 39. sz.) lehet személyesen befizetni hétfőtől péntekig délelőtt 9 és 12, valamint délután 4 és 6 óra között (tel.: 0040-264-592017 begin_of_the_skype_highlighting 0040-264-592017 end_of_the_skype_highlighting; e-mail: [email protected], honlap: www.ketagu.ro). Banki átutalás esetén a következő számlaszámokat lehet igénybe venni: Lej-számla: RO13 CECE CJ01 36RO N010 1659; Euró-számla: RO04 CECE CJ01 C1EU RO68 6461; CEC Bank SA – Sucursala Cluj; Cod BIC (SWIFT): CECEROBUXXX; Parohia Reformata nr. 2. Cluj; Cod fiscal: 5150165.
– Itt az ideje, hogy Kolozsvár magyarsága is megértse: az emlékszobák létrehozása közös ügyünk, s ha itt valami kialakul, az nem csak a mi gyülekezeti közösségünket szolgálja. Ilyen értelemben jó lenne még inkább összefogni, ahogyan több más, közös ügy esetében is szükséges lenne. A gyülekezet jelenleg nem rendelkezik a szükséges pénzalappal, hiszen a tornyok javítása, a templomépület karbantartása minden anyagi lehetőséget felemészt, ezért van szükség arra, hogy aki ezt az ügyet fontosnak tartja, az gyakorlatilag is támogassa – hangsúlyozta Székely József. A kolozsvári polgárok mellett természetesen a világ különböző pontjain – Magyarországon, Svédországban, Kanadában stb. – élők (hóstáti leszármazottak és nemcsak) anyagi hozzájárulására is számítanak. A helyszín adott, s amint a folytatáshoz szükséges pénzösszeg összegyűl, következhet az ablakcsere, a vakolás és a villanyszerelés, ezt követően pedig majd a szoba berendezésén is gondolkodhatnak.
Székely József szerint nagyon fontos, hogy reklámozzuk a tervet: beszéljünk róla baráti körben, rokoni társaságban vagy éppen idegenek előtt is. Míg a hetvenes évek végén voltak hóstáti népviseletbe öltözött hívek az istentiszteleten, addig napjainkra lassacskán nem csak a népviselet, de a valamikori népes közösség is eltűnik. Ezért is van szükség a hóstáti szobára, ahol a különböző használati tárgyak mellett a viseletek is helyet kaphatnak, teszi hozzá a lelkipásztor.
Egyén, közösség, származástudat
Nem ez az első nagyszabású projekt, amelynek a Kétágú templom helyt ad, és amelynek a lebonyolításából kiveszi a részét: idén június elején Kelemen Hunor kulturális miniszter nyitotta meg ott a XVIII. századi orgonaépítő, Michael Kestner életéről és munkásságáról szóló tárlatot. A hóstáti emlékszoba kialakítása mellett pedig egy gyülekezettörténeti kiállítás megszervezését is tervezik; így az ide érkező turisták egyik jeles anyag után a másikat tekinthetik meg, ha a jövőben betérnek hozzájuk.
Az elképzelést Bányai József ügyvéd is felkarolta, aki már korábban is a hóstátiak mellé állt. – Az utódokban általában létezik a származástudat, hogy honnan jönnek, kik ők, és mit akarnak. Természetesen vannak olyanok is, akik ezekről a dolgokról nem vesznek tudomást, vagy eleve szégyellik a származásukat, de ők szerencsére jóval kevesebben vannak. A magam részéről tudomásul veszem, hogy honnan jövök, és megpróbálok tenni is a közösségemért – mondta Bányai. Bár az időt nem lehet visszafordítani, s semmissé tenni a múlt eseményeit, hisz abban, hogy az egyéni előrehaladásnál jóval fontosabb a közösségi szinten való érvényesülés, érdekérvényesítés.
– Az elmúlt harminc év történései – erőszakos kollektivizálás, falurombolás stb. – nyomán ez a közösség fellazult, s bár az egyének továbbra is kisebb-nagyobb csoportokba tömörülve élnek, javarészük szétszóródott a városban, nincsenek meg azok a közösségi formák, amelyekben ezek az emberek találkoznának, hogy kommunikáljanak, szórakozzanak, információt cseréljenek. Kivételt képez ez alól a Kalandos Társaság Máramaros utcában működő kultúrháza, ahol különböző eseményekre kerül sor: bálokat tartanak és rendszeresek a találkozások, a város más területeiről azonban csak ritkán járnak át oda az emberek – részletezte az ügyvéd, aki szerint az emlékszoba létrehozása a hóstáti leszármazottaknak és a kolozsvári magyarságnak egyaránt hasznára lehet.
FERENCZ ZSOLT. Szabadság (Kolozsvár)2011. szeptember 5.
Tiszteletbeli elnök lett Kövér László (Országos tanácsot tartott az MPP)
Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét választotta tiszteletbeli elnökévé a Magyar Polgári Párt (MPP) szombati marosvásárhelyi kongresszusán. Az Országos Tanács (OT) ezúttal valóban ünnepélyesre sikerült, az egyetértés jegyében zajlott, elkerülték az előző két rendezvény botrányai, igaz, szépen, lassan kikoptak a küldöttek közül a Szász Jenő pártelnökkel szembeni vélemények megfogalmazói.
A marosvásárhelyi Kultúrpalotában megtartott rendezvény ígért meglepetése: Szász Jenő javaslatára tiszteletbeli elnökké választották Kövér Lászlót, a küldöttek állva tapsolva jelezték egyetértésüket. Kövér elmondta: az elmúlt húsz évben soha nem érzett késztetést arra, hogy más politikai közösségnek is tagja legyen, de most az MPP-vel lélekben erős közösséget érezve elfogadja a tiszteletbeli elnöki tisztséget. Kövér László hozzátette: ezt nem az Országgyűlés elnökeként és a Fidesz választmányának elnökeként, hanem magánszemélyként, közéleti emberként, szabad európai polgárként és a magyar nemzet tagjaként vállalja. Erkölcsi kötelességének érzi eleget tenni az MPP felkérésének – mondotta, és hozzátette: a tisztség vállalása elismerését jelenti annak a politikai bátorságnak, amellyel az MPP megszerveződött. Utalt arra, hogy a romániai magyarságnak több politikai szervezete is van, amelyek versengenek egymással. Megjegyezte: a demokrácia, a politikai verseny egyetlen közösséget sem gyengít, hanem erősít. Kiemelte: a mai világban nemzetállamok függetlenségét, autonómiáját nem a másik nemzet autonómiára való törekvése fenyegeti, hanem azok a világot uraló hatalmak és tendenciák, amelyek számára a nemzetállamok, a nemzetek akadályt jelentenek. Az MPP rendkívüli kongresszusának fő célja volt a jövő évi romániai önkormányzati választásokra való felkészülés előkészítése. Erről a testület határozatot fogadott el, emellett a kongresszusi küldöttek döntöttek az MPP Országos Önkormányzati Testületének, valamint a Megyei Szervezetek Egyeztető Fórumának megalapításáról. Kincses Mária javaslatára a kongresszuson állásfoglalást fogadtak el a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyében is, és kiosztottak három Wass-Akarat-díjat: a párt Kolozs megyei szervezetének, Csép Sándornak és Fodor Imrének. Döntöttek a Márton Áron Akadémia és az Orbán Balázs Akadémia létrehozásáról is. Szász Jenő, az MPP elnöke a határozatok meghozatalát követően szólalt fel, bő három órával a tanácskozás kezdete után. Elmondta, pártja a romániai önkormányzati választásokon az RMDSZ ellenében kíván nemzeti alternatívát nyújtani, és ennek érdekében készek együttműködni a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, valamint a Székely Nemzeti Tanáccsal. Az erdélyi magyar rendszerváltást sürgette, és kijelentette: "Az RMDSZ népnyúzó, ciános politikáját le kell váltani!" Szász Jenő ismételten elmondta, meggyőződése, az erdélyi magyarság változást akar, az elhibázott két évtizedes baloldali politizálás helyett a testvérharcok megszüntetését és egy nemzeti alternatíva felállítását kínálják.
Az MPP III. Országos Tanácsán a 139 küldöttből 126 volt jelen, és nem volt nagyon népes a hivatalos vendégek tábora sem. Kövér mellett Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője tette tiszteletét, Az RMDSZ soraiból csak a Kereszténydemokrata Platform elnöke, Kelemen Kálmán tett eleget a meghívásnak, de megjelent Izsák Balázs, az SZNT elnöke, román oldalról pedig ott volt Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Claudiu Maior, Marosvásárhely alpolgármestere.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. szeptember 5.
Az első ünnepélyesre sikeredett kongresszusát tartotta az MPP
Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés fideszes elnökét választotta tiszteletbeli elnökévé a Magyar Polgári Párt (MPP) a hétvégén, Marosvásárhelyen megrendezett harmadik országos kongresszusán. A hétvégi munkálatok az erdélyi magyar rendszerváltás szükségességének a kinyilatkoztatása jegyében zajlottak, a kongresszus fő célja a jövő évi önkormányzati választásokra való felkészülés előkészítése volt. Szász Jenő, az MPP elnöke beszédében kifejtette, hogy pártja a romániai önkormányzati választásokon az RMDSZ ellenében úgynevezett nemzeti alternatívát kíván nyújtani, és ennek érdekében az MPP kész együttműködni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, valamint a Székely Nemzeti Tanáccsal.
Röpke fél óra alatt öt határozatot és egy politikai nyilatkozatot fogadtak el Magyar Polgári Párt hétvégi országos tanácskozásának küldöttei, mielőtt a hatodik és egyben utolsó határozat szavazásához érkeztek volna. Az addigi két-három tartózkodó vagy éppenséggel ellenszavazó is igennel voksolt ezúttal, mi több: állva, tapsolva nyomatékosította döntését. Terítéken a párt tiszteletbeli elnökének megválasztása szerepelt, aki Szász Jenő elnök javaslatára Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke lett. A fideszes politikus meghatódva és büszkén fogadta az MPP ajánlatát. „Erkölcsi kötelességem volt elfogadni” – fogalmazott új tisztségéről, a kongresszusról kijövet Kövér, akinek az MPP iránti szimpátiája nem új keletű. „Ez nem egy újabb funkció, hanem egy újabb kapocs, amely ehhez a politikai közösséghez fűz. A polgári alakulatban nagyon sok hasonlóságot vélek felfedezni azzal a fideszes közösséggel, amelynek én a tagja vagyok” – tette hozzá az anyaországi kormánypárt második embere.
Terítéken az RMDSZ és a leváltása
A polgáriak harmadik országos tanácsa, az előző két, botrányosra sikeredett kongresszus után ünnepélyes eseménnyé sikeredett. A parttalan viták, hangzatos sértegetések, látványos kivonulások helyét ezúttal a pártfegyelmet jelző egyetértés, összeborulás és vastaps vette át. Az alakulat elnöke, Szász Jenő is elsöprő sikert aratott az erdélyi magyar rendszerváltás szükségességéről tartott politikai beszámolójával. Az elnök, aki Márton Áron püspök, a közösségi szabadságra buzdító szavaival kezdte mondandóját, ezúttal is hamar átnyergelt kedvenc témájára, és az RMDSZ ostorozására építette beszédét.
„Az RMDSZ népnyúzó, ciános politikáját le kell váltani!” – jelentette ki, miközben az erdélyi magyar rendszerváltást sürgette. „Célunk az erdélyi magyar erkölcsi többség megerősítése, a nemzeti alternatíva felállítása, amely a nemzeti és keresztény értékközösségen túl képes megszólítani a keresztény gondolkodás jegyében mindazon társadalmi rétegeket – a kisnyugdíjasokat, a bérük megcsonkítása által megkárosított pedagógusokat, egészségügyben, oktatásban, kultúrában, közszférában dolgozókat, munkanélkülieket, a jövőjüket reményvesztetten fürkésző fiatalokat, a ki és elvándorlásra kényszerített honfitársainkat – akiket a társadalom peremére sodort az elmúlt években az RMDSZ-PSD, RMDSZ-PNL vagy az éppen ma regnáló RMDSZ-PDL kormány” – mondta az MPP országos elnöke.
Se román zászló, se román himnusz
A szervezők nem voltak hajlandók kitenni a magyar-, székely- és pártzászlók mellé a román trikolórt. Ugyanígy csak a magyar és a székely himnuszt énekelték el, annak ellenére, hogy a Maros megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke, Lokodi Edit Emőke azzal a feltétellel bocsátotta a polgáriak rendelkezésére a Kultúrpalotát, ha hajlandók elénekelni az ország himnuszát is. A tanácselnök írásban közölte a bérbeadási feltételt.
Szász Jenő ismételten kifejtette: ő és alakulata hiszik, hogy az erdélyi magyarság változást akar, az elhibázott két évtizedes baloldali politizálás helyett a testvérharcok megszüntetését és egy nemzeti alternatíva felállítását akarja. Ennek jegyében a teremben mindössze egy alelnök révén képviseltetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz és Tőkés Lászlóhoz fordult az MPP elnöke, abbéli reményét fejezve ki, hogy „összenő, ami összetartozik”.
Autonómia és európai Románia
A szintén egyhangúlag elfogadott politikai nyilatkozatban a Magyar Polgári Párt alternatívát és jövőképet kínál az általa sikertelennek nevezett húszéves, baloldali egyeduralomra. „Az MPP szövetségre kíván lépni mindazokkal, akik célul tűzték ki a kommunizmusból megörökölt, vagy a posztkommunista korszakban kialakult demokrácia-deficit megszüntetését, mind Románia politikai rendszerének egészére, mind az erdélyi magyar közélet sajátos viszonyaira nézve” – áll a nyilatkozatban. Célként Székelyföld autonómiáját, értékeit, nyelvét, kultúráját megőrizni tudó, gyarapodó és élni akaró erdélyi magyarságot akarnak, mely egy dinamikusan fejlődő, európai Romániában találná meg a helyét.
„Hisszük, hogy a szabadság, nemzet, család, erdélyiség, autonómia és keresztény gondolkodás értékei képezik erdélyi magyar közösségünk erkölcsi többségének alapját” – szögezik le a dokumentum megfogalmazói.
A kongresszuson jelen volt többek között Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke, illetve Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetője.
Több román vendég, mint RMDSZ-es
A marosvásárhelyi kongresszuson több román vendég foglalt helyet a Kultúrpalota nagytermében, mint RMDSZ-es meghívott. Míg a szövetség részéről mindössze a Kereszténydemokrata Platform elnöke, Kelemen Kálmán tisztelte meg jelenlétével az MPP-t, román oldalról Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke és Claudiu Maior, Marosvásárhely alpolgármestere üdvözölte az országos tanácskozás munkálatait. Utóbbi a PDL országos alelnökének és a város alpolgármesterének, Dorin Floreának az üdvözlő szavait is tolmácsolta. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke levélben jelezte, hogy egyéb elfoglaltsága miatt nem vehet részt a rendezvényen.
Wass-Akarat díjak a kitartó munkáért
A párt Wass-Akarat díjban részesítette a gazdaság, kultúra és közösségépítés területén kitűnt Kolozs megyei szervezetét, a sajtóbeli- és írói munkásságában hűséget és egyenességet tanúsító Csép Sándort, valamint a hivatali magyar nyelv bevezetését még a helyhatósági törvény megjelenése előtt szorgalmazó Fodor Imrét, Marosvásárhely egykori polgármesterét.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)2011. szeptember 12.
Erőforrás az emlékhely – Szinden avatták az 53. honvédemlékművet
Nem felejtik el a Házsongárdi temetőben nyugvó magyar katonákat sem
A Tordához közeli Szind község környékén 1944 szeptemberében elesett 43 honvédnak állított emlékművet a szindi unitárius templom kertjében szombat délben a Szindi Unitárius Egyházközség, a Magyar Honvédelmi Minisztérium, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) és a Történelmi Vitézi Rend Észak-Erdélyi Törzse. További két kopjafa őrzi a templom udvarán eltemetett hét honvéd és a második világháborúban elesett nem magyar katonák emlékét. A kevesebb mint három százalékában magyarlakta falu emlékműavató ünnepségén elmondott beszédében Florin Pădurean polgármester éves találkozót javasolt a honvédek emlékére. A THHB működésének tizenhárom évében a szindi immár az 53. honvédemlékmű. Felállításán hazai és anyaországi egyházi és világi méltóságok, szakemberek vettek részt. A kolozsvári Házsongárdi temetőben és a zsidótemetőben elhantolt további többszáz honvéd emlékére is jelet állítanának.
Az unitárius templomban 13 órától Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök hirdetett igét, majd a helybéli unitárius pap, Szabó László szólt az egybegyűltekhez. Az egyórás istentisztelet után köszöntő beszédek következtek, majd vitéz Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) elnöke és Bálint Benczédi Ferenc leleplezte az emlékművet. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja és Szind község polgármestere, Florin Pădurean is. Mezei Csaba unitárius pap, Kiss Tibor református lelkipásztor és Florin Gheorghiu görög katolikus pap közösen áldották meg az emlékművet.
Szinden 18 unitárius lakik, és a magyarok számaránya nem éri el a három százalékot. Ennek ellenére a település román polgármestere, Florin Pădurean és a görög katolikus pap, Florin Gheoghiu is eljött az emlékműállításra. (Az ortodox pópa a község határában épp keresztállítással foglalatoskodott.)
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök igehirdetésének középpontjában Mózes 1. könyve 35. fejezetének 14. verse állt, miszerint Jákob oszlopot állított azon a helyen, ahol szólott vele az Isten. – Tiszta, nemes, emberi érzés hozott ma ide minket, hogy ez ünnepi órában halljuk meg szavad, és lélekben megerősödjünk – kezdte igehirdetését Bálint Benczédi Ferenc, majd folytatta: minden ilyen emlékhely „a látható és a láthatatlan világ metszéspontja, ahol az isteni és az emberi lélek találkozik, és ennek következtében erőforrásokat hoznak létre”. – Torda környékén vér öntözte a földet, ám ebből a szeretet, a megértés és a jóság virága kell hogy kinőjön – összegzett a püspök, majd románul is szólt pár szót.
Szabó László helybéli unitárius pap arra figyelmeztetett: eme 43 honvéd emlékére úgy gondoljunk, mintha apáink és nagyapáink lettek volna. – Óvjon meg minket Isten egy újabb háborútól – mondta Szabó, majd ő is románul köszöntötte a polgármestert és a görög katolikus papot.
53 emlékmű 13 év alatt
Az ünnepi istentisztelet után a gyülekezet kivonult a templomkertbe, ahol a Himnusz eléneklésével folytatódott az ünnepség. Vitéz Pataky József, a THHB elnöke beszédében arra összpontosított: az utódok adósságot törlesztenek, amikor emlékművet állítanak a hazáért és nemzetért életüket áldozó honvédeknek. Patakytól megtudtuk: a THHB működése óta eltelt 13 évben 53 helyszínen állítottak emlékművet 2472 honvédnek. A Házsongárdi temetőben nyugvó 251 honvédnek is állítanának egy emlékművet, ám ennek véghezvitele még kérdéses. Egy közelmúltban napvilágra került írásos dokumentum szerint a kolozsvári új zsidótemetőben, két tömegsírban 68 honvéd nyugszik. Zárszóként Pataky köszönetet mondott azon intézményeknek és civil szervezeteknek, amelyek hozzájárultak a szindi honvédemlékmű megvalósításához.
Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja kifejtette: lélekemelő minden magyar számára, hogy méltóképpen emlékezünk hőseinkre, mártírjainkra. Majd emlékeztetett arra, hogy a kommunista diktatúra alatt kemény büntetés járt az ilyesmiért. – Ma nem felelősöket, bűnösöket keresünk. Az irtózatos kegyetlenségeket nevükön kell neveznünk, és a ferdítés kultuszának eltörlésével is tartozunk katonáinknak. Fejet kell hajtanunk más nemzetek – román, német, orosz, ukrán – áldozatai előtt is, hiszen ők nem ellenségek. Ezek utódai is a közös Európa építői – hangoztatta a főkonzul, majd kifejezte abbéli reményét, hogy a pár évvel ezelőtt aláírt román–magyar hadisírápolási egyezmény végre rendbehozza a mulasztásokat.
Florin Pădurean polgármester román nyelvű beszédét Rácz Norbert kolozsvári unitárius lelkész fordította. Pădurean köszönetet mondott az unitárius egyházközségnek, hogy helyet biztosított az emlékmű felállítására. Majd arra emlékeztetett: minden ember, aki a második világháborúban elhunyt, hősi halottnak tekinthető. A polgármester azt javasolta: minden évben szervezzenek találkozót az elesett honvédek emlékére.
Felelősek vagyunk a múlt megismeréséért
A magyarországi vitéz Cech Vilmos egyetemi adjunktus elmondta: 1977-ben járt először Erdélyben, amikor édesapjával ellátogattak Abrudbányára, ahol megtekintették Cech dédszüleinek sírját. Tordán áthaladtukkor édesapja elmondta: az Aranyos-kanyarban a honvédek által tanúsított vitézi helytállás eredményeképpen egy hónapon át sikerült feltartóztatni a hatalmas szovjet hadsereget. Cech azóta minden évben ellátogat Erdélybe családjával, és Pataky Józseffel megalakították a THHB-t, hogy ezáltal biztosítsanak szervezett keretet a honvéd emlékművek állításának.
Az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének nevében Bartha Alpár unitárius lelkész mondott beszédet. – Büszkék és hálásak vagyunk azért, hogy szövetségünkből került ki az a lelkész, aki befogadta ezt az emlékoszlopot. Felelősek vagyunk a múlt megismeréséért, és nekünk is vállalnunk kell azt a küldetést, amelyet Isten ránk rótt, úgy, ahogy a honvédek vállalták küldetésüket, ugyanakkor a békét és a jövendőt kell szolgálnunk – vélekedett a lelkész.
Szedilek Lenke a Kolozs Megyei Tanácsot képviselve arra buzdította a jelenlevőket: őrizzék meg anyanyelvüket, és ne hagyják se a templomot, se az iskolát.
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-erdélyi régiójának elnöke azt hangoztatta: ha életben maradt volna a második világháborúban elesett 300 ezer honvéd, akkor a nemzet „milliókat nyert volna”, a honvédek gyermekei és unokái által.
Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke azt javasolta: a szindi gyülekezet tekintse hivatásának a honvédek emlékének továbbéltetését.
„Az elmúlt 90 év arról szólt, hogy emlékeinket elveszik, temetőinkre ráépítkeznek, mintha soha nem lettünk volna” – mondta vitéz Kocsis László, az Észak-erdélyi Vitézi Rend törzskapitánya, majd kitért arra is, hogy a sok emberéletet követelő, 1944 szeptemberében és októberében lezajlott tordai csatával nem törődtek eddig a történészek: – Ne keressünk bűnösöket, de reménykedjünk, hogy ez intő példa lesz, és soha többet nem fordul elő ilyesmi – összegzett Kocsis László, majd azt kívánta, hogy a többségi román nemzetnek sok olyan polgármestere legyen, mint a szindi.
Ezt követően Pataky József és Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök leleplezte az emlékművet, majd Mezei Csaba unitárius pap, Kiss Tibor református lelkipásztor és Florin Gheorghiu görög katolikus pap megáldotta azt. Szabó László unitárius lelkész köszönetet mondott az emlékmű tordai készítőjének, Péter Árpádnak és a két kopjafa megvalósítójának, a vargyasi Sütő Gábornak, akitől később azt is megtudtuk: családjában ő a 16. nemzedék, aki ilyesmivel foglalatoskodik.
Az ünnepi beszédek után magyarországi és romániai világi és egyházi méltóságok koszorút helyeztek el az 53. erdélyi honvéd emlékművön, majd a Szózat eléneklésével zárult az avatás.
Közreműködött az Alsó- és Felsőszentmihályi vegyeskar (Szabó Zsombor karnagy vezényletével); jelen volt még a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum tanulóiból álló 122-es cserkészcsapat nyolc tagja is. Ezt követően a résztvevőket az unitárius papilakban vendégelték meg, ahol Pataky József díszoklevelet adott át mindazoknak, akik valamilyen módon támogatták a szindi emlékmű felállítását.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)2012. március 30.
Az RMDSZ és az MPP Kolozs megyei szervezeteinek figyelmébe
Tisztelt Máté András Levente elnök úr! Tisztelt Csép Sándor elnök úr!
A közelgő helyhatósági választások ritkán tapasztalt, kiélezett román–román politikai versengést ígérnek, így talán mindannyian egyetértünk abban: idén rendkívül fontos, hogy magyar közösségi képviseletünk a Kolozs megyei és a kolozsvári testületekben is a lehető legnagyobb számban jelen legyen, illetve a mérleg nyelvét jelentse. Politikai szervezeteink együttműködésének erejében bízva, közös mozgósító erőnk tudatában, a tárgyalási szándékunkról kívánunk újfent tanúbizonyságot tenni.
Tiszteletben tartjuk és elismerjük az RMDSZ és az MPP választói bázisát. Ugyanakkor, arra kérjük Önöket, ne tévesszék szem elől: az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését megelőző aláírásgyűjtés is igazolja, hogy jelentős támogató tömeg sorakozik fel a Néppárt mellett. Olyan magyar emberek sokaságáról van szó, akik az elmúlt két évtizedben elfordultak az RMDSZ-től és a MPP mögé sem tudnak jó szívvel odaállni. Jogos elvárás részükről, hogy képviselőik ott legyenek az önkormányzatokban. Meggyőződéssel állítjuk, hogy együtt, a három párt összefogva jóval több magyar választópolgárt képes megszólítani, mintha erőinket külön utakon, önös érdekeket képviselve vezetnénk.
Éppen ezért, az egyik legutolsó lehetőséget kihasználva, tisztelettel kérjük Önöket, vizsgáljuk meg közösen a helyi választási együttműködés lehetséges formáit. Mi a magyarság érdekeit szem előtt tartva, a közös munkához keresünk partnert. Nyitottak vagyunk a méltányos együttműködésre, ahogyan ezt már számos alkalommal elismételtük és bizonyítottuk. Bár kérésünk jobbára válasz nélkül maradt, még bízunk az építő szándékban. Hiszünk abban, hogy tárgyalóasztalhoz ülhetünk, és közös céljainkat felismerve segítő kezet nyújthatunk egymásnak.
Meggyőződésünk szerint a felajánlásunk egybecseng a kolozsvári és Kolozs megyei magyarok túlnyomó többségének elvárásával.
Várjuk megtisztelő válaszukat!
Kolozsvár, 2012. március 29.
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke
Szabadság (Kolozsvár) 2012. április 3.
Eckstein Kovács Péter indul a polgármesteri székért Kolozsváron
Eckstein Kovács Péter indul az RMDSZ színeiben Kolozsváron a polgármesteri tisztség megszerzéséért. Az RMDSZ jelöltje számít az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) támogatására is, mivel ő az egyedüli magyar jelölt. A választások során minden szavazatnak döntő jelentősége van. Ahhoz, hogy Eckstein polgármester lehessen meg kell szereznie legalább a szavazatok 35%-át.
Gergely Balázs, az EMNP elnöke szerint korai lenne még a támogatással kapcsolatos témát boncolgatni, viszont nyitott bármilyenfajta együttműködési lehetőségre. A párt csak akkor fog álláspontot foglalni, miután választ kapott a választási együttműködési javaslatot tartalmazó nyílt levélre Máté András megyei RMDSZ-elnöktől, valamint Csép Sándor megyei MPP-elnöktől.
Eckstein egyébként elnöki tanácsadóként is dolgozott 2009-től a parlamentben, de tavaly lemondott tisztségéről, mivel nem értett egyet a verespataki aranybánya engedélyezésével.
Kolozsváron a hivatalos határidőig tizenegy RMDSZ-es helyi tanácsos-jelölt nyújtotta be a jelentkezéshez szükséges iratokat: Gyenge Zoltán, Irsay Miklós, Molnos Lajos, Csoma Botond, Horváth Botond, Somogyi Gyula, Oláh Emese, László Attila, Geréd Imre, Grabán Zsolt-Attila és Horváth Anna. Rangsorolásuk azonban még nem készült el, feltehetően április 13-án kerül erre sor.
Paprika Rádió. Erdély.ma2012. április 14.
Kolozsváron sem várható magyar összefogás
Mindhárom politikai alakulat jelöltjei versenybe szállnak
Marosvásárhely után Kolozsváron is meghiúsult a magyar összefogás lehetősége a közelgő, június 10-i helyhatósági választásokon. Tegnap az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) helyi képviselői bejelentették, hogy saját polgármesterjelöltet indítanak Gergely Balázs személyében, illetve önálló megyei és tanácsosi jelöltlistával rukkolnak elő. Úgyszintén pénteken az RMDSZ Kolozs megyei szervezete megerősítette Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelöltségét, valamint véglegesítette kolozsvári tanácsosi jelöltlistáját. A Magyar Polgári Párt (MPP) már korábban megnevezte polgármesterjelöltjét Fodor Alpár személyében, tanácsosjelöltjeik névsorát a közeljövőben hozzák nyilvánosságra. Függetlenként méretkezik meg a választásokon Szakáts István kulturális menedzser, aki kolozsvári tanácsosi tisztségért száll versenybe. A feleknek bő két hét áll a rendelkezésére ahhoz, hogy esetleg egyezségre jussanak.
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alelnöke a politikai alakulat kolozsvári polgármesterjelöltje. Ezt maga a néppárti politikus közölte a Farkas utcában, a Szent György szobornál tartott tegnap déli sajtótájékoztatón. Az EMNP csütörtökön, kolozsvári szervezetének küldöttgyűlésén bízta meg Gergely Balázst, hogy lépjen versenybe a város elöljárói tisztségéért folytatott küzdelemben a június 10-i önkormányzati választásokon, illetve rangsorolta városi tanácsosi jelöltjeinek 17 személyt felvonultató listáját. Az EMNP hamarosan véglegesíti megyei tanácsosjelöltjeinek a névsorát is, valamint megnevezi megyei tanácsi elnökjelöltjét is.
Bemutatkoznak a néppárti jelöltek. Balról jobbra Szenkovics Dezső, Gergely Balázs, Sánta Levente és Sándor Eszter
A polgármesterjelölt indítására vonatkozó döntést indokolva Gergely Balázs kifejtette: köztudomású, hogy a másik két magyar politikai szervezet (az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt – MPP) jelöltet állít a tisztség megszerzésére. Az EMNP másfél hete nyílt levélben és személyesen is felkérést intézett az RMDSZ és az MPP Kolozs megyei elnökeihez, Máté András Leventéhez és Csép Sándorhoz az önkormányzati választásokon való együttműködés valamilyen formájának kidolgozása érdekében. Úgy tűnik azonban, hogy kezdeményezésük – legalábbis az RMDSZ irányából – „süket fülekre” talált. A két másik jelölt nevesítése azt az üzenetet hordozza, hogy Kolozsváron mindenki versenyre készül – tette hozzá a politikus. Hangsúlyozta, amennyiben az elkövetkező két és fél hétben, azaz a jelölések benyújtási határidejének lejártáig a három magyar alakulatnak mégis sikerül egy kölcsönösen elfogadott „modus vivendi-t” kidolgoznia, akár vissza is léphet a jelöltségtől.
Új egységképpel „visszahozni” a választókat
A választópolgároknak az urnáktól való egyre nagyobb mérvű távolmaradása azt jelzi, hogy az a bizonyos egységkép, amelyben korábban sokan hittek, ezennel megbukott, s újat kell teremteni – fejtette ki Gergely Balázs. A javasolt új egység és politika alkotóelemeit mindenekelőtt a magyar emberek, a legerősebb közösségmegtartó- és fejlesztő erőnek bizonyult történelmi egyházak, a közéleti ügyek felvállalásában jó példát nyújtó civil szervezetek, valamint a politikai pártok palettája képezik – részletezte. – Mi nem a pártokkal, hanem azzal a szemléletmóddal kívánunk harcolni, amelyet a régi politika és politikai kultúra képvisel – hangsúlyozta Gergely Balázs. Véleménye szerint az elképzelt új egység a politikai szervezetek együttműködését is jelenti, hiszen hosszú távon egymásra vannak utalva. Mindamellett az EMNP az a párt, amely tevékenységével képes „visszacsábítani” a közéletből, a választásokról elmaradt szavazópolgárokat, akiknek száma Kolozsváron – a jövő héten ismertetésre váró közvélemény-kutatás szerint – mintegy 3000-3500 fő. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a tanácsosi jelöltek többsége nem politikai szerepvállaló, hanem értelmiségiek, a lista összeállításában pedig a nemzedékváltás is felsejlik.
A néppártiak programját a közösség írja
Gergely Balázs hangsúlyozta: a kolozsvári néppárti jelöltek programját tulajdonképpen – a kolozsvári családoknál szétosztott véleménykártyák kitöltésével – a közösség írja. Az elmúlt öt napban visszaérkezett 1300 kártya alapján már körvonalazódott, hogy a polgárok munkahelyeket, biztos megélhetést, élhető, zöld Kolozsvárt akarnak, az EMNP pedig az általuk megjelölt legfontosabb témákat jeleníti majd meg – fejtette ki a politikus. Mint mondta, a füstös pártszékházak régi típusú politikájával szemben az EMNP az emberek problémáira összpontosítana, ilyen szempontból üzenetértékű lévén a sajtótájékoztató kevésbé szokványos helyszíne is.
A tanácsosi listavezető, régész-történész végzettségű Gergely Balázst a második helyen követő Szenkovits Dezső filozófiatanár, civil szervezeti aktivista a közösséggel szembeni felelősségvállalás szükségességével indokolta közéleti szerepvállalását. Egy indián közmondást parafrazálva kifejtette: „Kolozsvárt nem őseinktől örököltük meg, hanem gyerekeinktől, fiataljainktól kaptuk kölcsön”, ezért óriási felelősség ennek az értéknek a továbbadása, megőrzése. Hangsúlyozta, tisztán értékek mentén kívánja megjeleníteni mindazt, amit az EMNP hirdet.
A jelöltlista harmadik helyezettje, Sánta Levente közgazdász, kulturális menedzser, a tavalyi Kolozsvári Magyar Napok fesztiváligazgatója elmondta: meggyőződése, hogy az EMNP önzetlenül cselekszik Kolozsvár érdekében, ehhez a törekvéshez járulna hozzá ő is tudásával, tapasztalatával. A jegyzék nyolcadik pozícióját elfoglaló Sándor Eszter fiatal kommunikációs szakember, az EMNP országos kampányszóvivő-helyettese úgy vélte: megtalálta helyét a pártban, és mint mondta, tartozik saját korosztályának azzal, hogy a közélettől elfordult fiatalok megszólítására törekedjen.
Rangsorolták az RMDSZ városi tanácsosjelöltjeit
Nem sokkal az EMNP sajtóértekezlete után kezdődött az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ülése, amelyen rangsorolták a kolozsvári tanácsosjelölteket. A gyűlést Máté András Levente RMDSZ-elnök és Kötő József parlamenti képviselő vezette. A kolozsvári tanácsban 2008–2012 között tevékenykedő öt RMDSZ-es városi tanácsos beszámolója után bemutatkozott a 11 tanácsosjelölt, aki majd a június 10-i helyhatósági választáson méretkezik meg.
Megoldatlan gondok előtt a tanácsosi helyekre pályázók?
A városi tanácsosjelöltek bemutatkozásakor Csoma Botond jogász, városi tanácsos kifejezte abbéli reményét, hogy a júniusi választások után olyan városi tanács jön létre, amelynek majd szüksége lesz az RMDSZ-es tanácsosok szavazatára, mert a román pártok csak akkor „állnak szóba” az RMDSZ-szel, ha ez érdekükben áll. Tervei között szerepel a műemlékeken a többnyelvű (köztük magyar nyelvű) táblák és helységnévtáblák elhelyezése, ifjúsági székház létesítése, bicikliutak bővítése stb.
Geréd Imre három fő célkitűzést említett: családbarát, zöld és fiatalos Kolozsvárt szeretne. – Fontos, hogy a városokat is bevonjuk a zöld kezdeményezésekbe. A fenntartható városok főleg közösségteremtéssel hozhatók létre. A végső cél az, hogy az adott település lakói jól érezzék magukat, és büszkék legyenek a saját városukra. Én magyarként akarok büszke lenni a városomra – mondta a 23 éves egyetemi hallgató, Geréd Imre, aki már elvégezte a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karán a menedzsment szakot, és jelenleg a Római Katolikus Teológia Kar vallástudományi szakán harmadéves hallgató.
A 32 éves Grabán Zsolt Attila Kolozsváron született, a Brassai-líceumben érettségizett, majd szülővárosában elvégezte a Mezőgazdaságtudományi és Állatorvosi Egyetem Állattenyésztő szakát, ezen kívül a BBTE Testnevelési Karán sportmenedzseri képzésben részesült. Grabán a fiataloknak a közéletbe való bevonására, a nemzedékek együttműködésére helyezte a hangsúlyt – természetesen az anyanyelvápolása és az identitás megőrzése mellett.
A következő tanácsosjelölt Gyenge Zoltán Balázs volt, aki hároméves kora óta, azaz 1990-től él Kolozsváron. A kolozsvári zeneakadémián hegedű szakot végzett, jelenleg Szamosfalván kántor, és az ottani RMDSZ ifjúsági szervezetének elnöke. Szervezett már tábort, kirándulást a szamosfalvi fiatalságnak. Még ha nincs is sok tapasztalata a politikában, városi tanácsosként indul, hogy a szamosfalvi, az Írisz- és a Bulgária-telepi lakosokat, főleg a fiatalokat képviselje.
Megnehezíti a helyzetet a három szervezet versengése
Horváth Anna volt fejlesztési államtitkár szerint az idei választások nem csak a gazdasági válság miatt lesznek nehezek, hanem azért is, mert a romániai, az erdélyi és a kolozsvári magyarság szavazatáért három magyar szervezet versenyez. – A mostani versenyhelyzet sárdobálása miatt a magyar szavazók elfordulnak a politikától, a mi feladatunk az, hogy mozgósítsuk a magyar választókat, a kételkedő, elbizonytalanodott magyar embert magunk mellé állítsuk – mondta Horváth Anna.
Horváth Botond 41 éves épületgépész-vállalkozó, két gyermek édesapja, szintén Kolozsváron született, és a Báthory-líceumban érettségizett. Jelenleg a Györgyfalvi negyedi szervezet elnöke, amelynek hat hónapja tagja. Horváth Botond is bevallotta: nem rendelkezik különösebb politikai tapasztalattal. Ennek ellenére úgy érzi: sikerrel képviselheti a magyarság érdekeit.
Irsay Miklós városi tanácsos, vállalkozó szerint a mozgósításnak és a társadalomszervezésnek most kell erőre kapnia. A 44 éves, két gyermekes édesapa reményét fejezte ki, hogy a következő városi tanácsban a magyar tanácsosoknak nem kell elviselniük a román többség megalázását.
László Attila alpolgármester kifejtette: az elkövetkező négy évben még több nehézség várható, ezért feltétlenül szükségesnek látja a közösség megerősítését, a közöny legyőzését. László a legfontosabb célkitűzésnek az oktatás fejlesztését tartotta, ezt követte a családbarát szociális intézkedések meghozatala, illetve munkahelyteremtő és -megőrző stratégiák kialakítása. – Ha a mostani helyhatósági választásokon nem gyűjtünk össze legalább 20 ezer szavazatot, akkor majd mások döntenek rólunk – összegzett az alpolgármester.
Molnos Lajos városi tanácsos azt hangsúlyozta: továbbra is tenni kíván azért, hogy a magyar történelmi egyházak és civil szervezetek pénzt kapjanak a városházától, mert így kíván elégtételt szerezni annak a magyar közösségnek, amely több mint tíz éven át semmit sem kapott az önkormányzattól.
Oláh Emese ügyvezető elnök szerint vérbeli politikusként, nőként és szakemberként is kihívás számára az, hogy harmincévesen városi tanácsosi tisztségért indul. – Ügyvédként az egyéni, ám politikusként a kollektív érdekekért küzdök majd – hangoztatta Oláh Emese.
Somogyi Gyula már több mandátum alatt töltötte be a városi tanácsosi tisztséget. Tanácsosként továbbra is hangsúlyosan a kolozsvári magyarok érdekeit képviselné.
Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelöltségét támogatta a többség: 85 szavazatot kapott a 101-ből.
Eckstein-Kovács Péter polgármesterjelölt hangsúlyozta: számára a legfontosabb az emberekkel való kapcsolattartás, és polgármesterként is erre fektetné a hangsúlyt. Ugyanakkor azt is tudja, hogy a polgármester erejét az a frakció adja, amelynek tagja.
Független kolozsvári tanácsosjelölt
Szakáts István kulturális menedzser az AltArt Alapítvány keretében több mint 12 éve, az Ecsetgyárral pedig 3 éve, azaz megalapítása óta fejleszt kulturális és társadalmi vonatkozású projekteket Kolozsváron. Közéleti szereplőként a verespataki aranykitermelés elleni, illetve a Vasutasok Parkja megmentését célzó kampányokban való nyilvános szerepvállalása kapcsán vált ismerté. A Vizuális Művészetek Bizottságának koordinátoraként a Kolozsvár 2020 Európai Kulturális Főváros igazgatótanácsnak is a tagja. Hitvallása szerint a polgár aktív közéleti szerepvállalása olyan erő, amely társadalmi változást képes előidézni, ezért indul független jelöltként kolozsvári tanácsosi tisztségért. Szakáts István szerint elmúlt a pálya széléről bekiabáló civil társadalom ideje, és egy független helyi tanácsos a civil társadalom ilyen eszköze lehet. Szabadság (Kolozsvár)2012. április 19.
Valószínűleg elmarad a választási együttműködés Kolozs megyében a magyar pártok között
Ugyancsak nyílt levélben válaszolt Gergely Balázsnak, az EMNP közép-erdélyi régióelnöke nyílt levelére Máté András Levente. Gergely Balázs március végén írt Csép Sándornak, a Kolozs megyei MPP elnökének és a Kolozs megyei RMDSZ-elnöknek egy nyílt levelet, amelyben választási összefogásra kéri fel őket. Máté András válaszából az derül ki, hogy a helyhatósági választásokon aligha lesz összefogás a magyar politikai szervezetek között: a Kolozs megyei elnök úgy vélekedik, az EMNP folyamatosan a szövetség lejáratásán, nyilvánvaló érdemei elvitatásának ügyködik, ez a magatartás pedig aligha összeegyeztethető az együttműködés lehetőségével. "Önök szövetséget kötnének olyan politikai szervezettel, amely – konkrét cselekvési program hiányában, pragmatikus elvek érdemi ütköztetése helyett – folyamatosan bírálja az Önök eredményeit, megvalósításait?" - írja nyílt levelében Máté András. Transindex.ro2012. április 20.
Gergely Balázs Úrnak, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs Megyei elnökének
Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke.
Tisztelt Elnök Úr!
Köszönöm a választási összefogással kapcsolatos nyílt levelét, (Szabadság, március 30.), egyben elnézését kérem megkésett válaszomért, de a válasz megírása előtt szükségesnek tartottam a konzultációt az elnökséggel és a választmánnyal is.
Bár személyes találkozásaink során érintettük az együttműködés kérdéseit, helyénvalónak tartom a levélváltásnak ezt a formáját, mert így, közvetítésmentesen nincs lehetőség a félreértelmezésekre, így tudunk csak valóban hitelesen információkat cserélni, és csupán így tudjuk a tényeknek megfelelően tájékoztatni a nyilvánosságot.
Levelének őszinte hangja azt a benyomást tette rám, hogy Ön valóban hisz az együttműködés lehetőségében, és felismerte az elzárkózás tragikus következményeit.
Teljes mértékben ez a véleményem nekem is, de kiegészítem azzal, hogy szerintem ez nem csak lehetőség, hanem szükségszerű megvalósítandó feladat. Ezen állításunk a választások után fog igazolódni. Sajnos!
A mi választási stratégiánk abból indul ki, hogy elsődleges a nemzeti érdek és csak ezután következnek a pártpolitikai szempontok. Legfontosabb, hogy minél több olyan képviselő kerüljön be az önkormányzatokba, aki elkötelezett nemzeti közösségünk érdekeinek képviseletében. Nem kívánunk másokat lejárató, negatív kampányt folytatni, nem kívánjuk energiáinkat, lehetőségeinket, különösen a június 10-éig terjedő rövid időt közösségen belüli harcokra tékozolni. (Főleg, amikor velünk szemben ellenséges erők egész közösségünk Szibériába való kitoloncolásáról ábrándoznak).
„Az élet értékét a szolgálat adja” – hallottuk a minap egymás mellett ülve az EMKE díjátadó gáláján. Reményeim szerint egymás mellett állunk, amikor népünk szolgálatát vállaljuk. Mostani szolgálatunk arra kell irányuljon, hogy minél több képviselőt juttassunk be a mieink közül az önkormányzatokba. Szomorú valamennyiünkre nézve, hogy ezt a szolgálatot nem mindenki vállalja.
Az MPP és EMNP választási bizottságainak tanácskozásán a fentiek szellemében eljutottunk az együttműködés technikai és módszeri részleteinek körvonalazásáig. Az összefogás formái a helyi koalíciótól a kölcsönös támogatásig és méltányos megegyezésig terjedhetnek. Minden esetben a helyi viszonyoknak megfelelő döntést kell hoznia a helyi szervezeteknek, hiszen ők ismerik legjobban a helyi realitásokat.
Gyakran hallani a szállóigévé lett balga aforizmát, miszerint a politikának semmi köze az erkölcshöz. Ha a napi, rövid távú politizálásban ez olykor igazolódni is látszik, a távlatokban gondolkodó és cselekvő pártok a hitelességet és a választók bizalmát csak tisztességes szolgálattal nyerik el.
Churchill, a XX. század zseniális közéleti szolgálattevője, aki 50 éven át volt az angol kormányok tagja, többnyire elnöke, bőséges tapasztalatokkal rendelkezett ahhoz, hogy megállapítsa:„A politikus mindig a következő választásokra gondol – az államférfi pedig a következő nemzedékekre.” Magas mérce, de nem elérhetetlen. Önmérséklettel, felelősséggel, a pillanatnyi és csoportérdekeken felülemelkedő, de programot és elvi álláspontot felnemadó, olykor áldozatot, lemondást is követelőmagatartással megvalósítható.
Tisztelt Elnök Úr, gondoljon vissza: huszonkét évvelezelőtt jött létre az RMDSZ, mint a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete.A teljes közösségnek ígérve a képviseletét. Magam is részese voltam ennek a munkának (lásd Hívó Szó). Sajnos az évek során nem valósult meg ez az eredeti szándék, a másként gondolkodásnak nem maradt helye a szervezetben, hiába voltak azonosak a célokban a különböző árnyalatok.Vállaljuk fel most és a jövőben az eredeti programnak általunk teljesíthető részét – valamennyiünk érdekében.
Tisztelettel és reménységgel:
Kolozsvár, 2012 április 16. Szabadság (Kolozsvár)2012. április 22.
Hárompárti találkozót tartottak a kolozsvári választási együttműködés ügyében
A kolozsvári helyhatósági választások sikeréért a három magyar párt még a héten megvizsgálja az együttműködés lehetséges formáit, és megpróbál egyezségre jutni – legalábbis ebben értettek egyet a felek egy nyilvános fórumon április 20-án, pénteken. Az összefogást sürgető és a találkozót megszervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács meghívottja Gergely Balázs, a Néppárt alelnöke, Kolozsvár polgármester-jelöltje, Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, valamint Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei elnöke volt. Az RMDSZ részéről végül Kötő József, a párt parlamenti képviselője jelent meg.
Kötő József szerint egy polgármesterjelöltet kellene állítani, mert Eckstein-Kovács Péter élvezi Kolozsvár magyar polgárainak a bizalmát. „Politikai rutinnal és tudással rendelkezik, ami karizmatikus lehet, ami vonzhatja a választópolgárokat” – mondta a képviselő.
A hárompárti közös listát elképzelhetőnek tartja, de csak „szigorúan tisztázott elvek” mentén. „Az RMDSZ listája nyitott, a listára való felkerülés és a sorrend szabad” – jelentette ki Kötő József.
A Néppárt azon filozófiájára reagálva, miszerint az 1990-es választások óta lemorzsolódott több mind félmillió magyar választópolgárt szeretnék megszólítani, kijelentette: ebben a csökkenésben a demográfia a hibás, ugyanis a magyar szavazók száma nem csökkent nagyobb mértékben, mint ahogy az Kelet-Európában, vagy épp Romániában történt.
A lehető legtöbb mandátumot csak „bölcs kompromisszumok” révén érhetik el a magyar pártok, ezért a Néppárt kezdeményező a megoldásban – ütötte meg a hangot Gergely Balázs.
Az RMDSZ-es polgármester-jelölt személyéről kijelentette: elismeri Eckstein-Kovács Péter érdemeit, ám úgy gondolja, hogy egy olyan független személyre volna szükség, akit mindenki ismer és elfogad. „Én visszalépnék akkor, ha koalíciós megállapodás köttetne” – jelentette ki Gergely.
A városi tanácsosi lista kapcsán Gergely Balázs „elképzelhetetlennek” tartja, hogy a néppárti jelöltek az RMDSZ listáján induljanak, mert így választóik irányába „elvesztenék a hitelességüket”. Rámutatott: az RMDSZ számára „nem létező” hatodik városi tanácsosi mandátumot egy közös lista esetén a Néppárt megszerezheti, és hasonló logika érvényesül megyei szinten is. Bár a közös választási szignót a törvény értelmében már április 16-ig be kellett volna jegyezni, Gergely Balázs ezt sem látja akadálynak. „Ez csak a választási jel, de jövő héten még be lehet jelenteni a választási szövetséget. A pártok neve úgy is a lapon lesz, az emberek tudnak olvasni, a jel csupán harmadrendű kérdés” – mondta a politikus.
Hozzátette, ha nem sikerül az összefogás, akkor „sincs katasztrófa”: minél több magyar szavazó részvételében bízik, és akkor egy-két, de akár mind a három párt is bejuthat külön-külön a testületekbe.
Gergely Balázs kijelentette: a Néppártot azért hozták létre, mert nyilvánvaló igény volt rá. „Azokat is képviselni kell, akik nem kívánnak az RMDSZ-re szavazni. 2008-ban csak Kolozsváron négyezren szavaztak a Polgári Pártra” – mutatott rá Gergely Balázs. A néppárti jelöltek azért indulnak, mert eddigi sikeres közösségszervezői, érdekképviseleti munkájuk politikai eszközöket is igényel. Mint fogalmazott, több alkalommal is példa volt rá, hogy nem a román tanácsosok, hanem az RMDSZ-es képviselők akadályozták az EMNT munkáját.
Kitért arra is, hogy a Néppárt a „régi politika” fogalma alatt nem az RMDSZ-t érti, hanem a Romániában meghonosult politikai kultúrát. „Szakítani akarunk azzal a gyakorlattal, hogy a politikusok összegyűlnek, beülnek egy füstös pártszékházba, és eldöntik, hogy mi lesz a nyáj sorsa. Azzal, hogy nem jönnek el hozzánk, nem kérdeznek meg minket. Ez az a politikai modell, amit elutasítunk” – fejtette ki. Gergely Balázs szerint az új politika egy hármas szövetséget feltételez, amelyben az évszázados társadalomszervező munkájukkal kitűnő történelmi egyházak, a civil szféra és az egységesen fellépő magyar pártok kapnak helyet. „Az alulról jövő kezdeményezéseket ennek a hármas szövetségnek kell felerősíteni és képviselni” – tette hozzá a polgármester-jelölt.
Mandátumok szintjén csakis akkor lehet meg a népességre visszavetített magyar arányszám, ha mindhárom párt összefog – jelentette ki Csép Sándor. Csép a közeljövőben olyan széles körű tárgyaló delegációt szeretne, amelybe meghívják a négy történelmi egyház püspökét is.
Nincs meg a kellő bizalom az összefogáshoz – mondta Csép. „Az lesz a hős, aki először nem üt vissza, mert különbséget kell tenni az ellenség és az ellenfél között” – fogalmazott. A Néppártra és az MPP-re utalva kijelentette: a jobboldal sem közelít különösebben egymáshoz, de legalább „elvekben megegyezik.”
Elmondta, a polgáriak álláspontja szerint a népesedés a magyarság legfontosabb kérdése, és ebben már régóta pártokon átnyúló együttműködést szorgalmaznak. Erdély.ma2012. április 23.
Kimozdult a holtpontról a kolozsvári összefogás kérdése
Szerdán tárgyalóasztalhoz ülnek a magyar pártok képviselői
Várhatóan szerdán tárgyalóasztalhoz ülnek a három magyar párt képviselői Kolozsváron, hogy megbeszéljék a választási együttműködés lehetőségeit – tájékoztatta lapunkat tegnap Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. Ezt megelőzően a politikai pártok vezetői a pénteken este tartott nyilvános fórumon megegyeztek: mielőbb találkozni fognak, hogy érdemi megbeszélést folytassanak az ügyben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezete által kezdeményezett, Fehér Attila evangélikus lelkész által moderált rendezvényre Máté András Levente, Gergely Balázs, és Csép Sándor voltak hivatalosak, az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezeteinek elnökeként. Máté András Levente helyett az általa megbízott Kötő József parlamenti képviselő vett részt a beszélgetésen, aki az RMDSZ nevében konkrét ajánlatot fogalmazott meg a másik két magyar párt irányába.
A megfelelő választási eredmények, a közösség jövője érdekében való összefogás, az egység csak akkor valósulhat meg, ha nagyobbak és kisebbek egyaránt hajlandóak engedményt tenni – emelte ki a beszélgetést moderáló Fehér Attila evangélikus lelkész, felkérve a három érdekképviseleti szervezet megyei elnökét, hogy fejtsék ki elképzeléseiket a június 10-i helyhatósági választásokon való együttműködés lehetőségeit illetően.
„A korszak hőse az, aki először nem üt vissza”
A beszélgetésen elsőként felszólaló Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke üdvözölte a civil szervezet kezdeményezését, és úgy vélte, ha mindannyian elegendő politikai érettségről tesznek tanúságot, a magyar közösség számarányának megfelelő képviselettel is rendelkezhet majd a helyi és megyei önkormányzatokban. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a korszaknak a hőse az lesz, aki először nem üt vissza. Hozzátette: az együttműködés alapfeltételeként a sérelmeken át kell lépni, a gyűlölködésről le kell mondani, és mindenekelőtt különbséget kell tenni ellenség és ellenfél között. Mint mondta, az MPP-nek és az EMNP-nek már sikerült megegyeznie az elveket illetően, a megye egyes településein pedig a kölcsönös támogatásban, közös jelöltállításban is. A megegyezés irányában tett fontos lépésnek nevezte a kölcsönös bizalmatlanság feloldását. „Tényleg el akarjuk veszejteni egymást? Felelősséggel tartozunk, gyerekeinknek, unokáinknak, az utókornak” – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy mindkét utóbbi népszámlálás során tízezres léptékben csökkent a magyar népesség száma Kolozsváron. – Rengeteg jel, érv van tehát amellett, hogy találjuk meg egymást – emelte ki.
RMDSZ: Eckstein-Kovács Pétert polgármesterjelöltnek
Kötő József parlamenti képviselő kifejtette: egyetért azzal, hogy a közös munka létszükséglet. Hangsúlyozta: az összefogás fogalma azonos entitások együttmunkálkodását jelenti. Emellett tény, hogy mára kialakult három önálló entitást képező párt, amelyek mindegyike határozott eszmei alapon próbálja tennivalóit megfogalmazni. – Ha szót akarunk érteni, és aláhúzom: szót akarunk érteni, akkor nem az összefogás gondolatából kell kiindulnunk, hanem annak a történelmi parancsnak a gyakorlatba ültetésén kell együtt munkálkodnunk, hogy biztosítsuk a magyar nemzeti közösség talponmaradását – részletezte a politikus. Hangsúlyozta: abból kiindulva, hogy elsődleges a nemzeti érdek, a nép szolgálata, alapvető tárgyalási pontként fogadhatóak el a Csép Sándor által megfogalmazott alapelvek a kölcsönös támogatásra, a méltányos megegyezésre vonatkozóan. Az RMDSZ konkrét ajánlata, hogy polgármesterjelöltje, Eckstein-Kovács Péter – aki rendelkezik a megfelelő politikai retorikával, tapasztalattal, karizmával, és a kolozsvári polgárok többségének bizalmát élvezi – mellé sorakozzanak fel a magyar pártok, ugyanakkor a politikai alakulatok vezető testületei által szigorúan tisztázott program és eszközök mentén kellene megalkotni az önkormányzati jelöltek közös listáját. – Ha leülnek, és megtalálják a közös pontokat, az RMDSZ nyitott arra, hogy megbeszélje a listákra való felkerülést, a sorrend megállapítását – jelentette ki.
Fehér Attila lelkész moderátorként a közösség jövője érdekében való összefogásra buzdította a pártokat.
A képviselő azt is megjegyezte, április 11-én lejárt a közös választási jelek bejegyzésének határideje, ezért a törvény nem teszi már lehetővé, hogy mindhárom párt jele alatt induljon a közös lista.
A „régi” és az „új” politikáról
Az EMNP országos alelnöki tisztségét is betöltő Gergely Balázs, a párt kolozsvári polgármesterjelöltje összegezte: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kezdeményezett politikai alakulat azért jött létre, mert erre igény volt. – Egyikünk sem rendelkezik annyi plusz idővel, energiával, és nem vagyunk szellemi fogyatékosok sem, hogy ha valami nagyon jól működik, azzal szemben alternatívát próbáljunk állítani – hangsúlyozta. 2003-ban Tőkés László tiszteletbeli elnöki címének megszüntetésével bekövetkezett az RMDSZ-ben az a szakadás, amely véget vetett a „régi egységnek”. Új mozgalmak, alakulatok jöttek létre az erdélyi politikai porondon, így az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és nem utolsó sorban az MPP – részletezte. A 2008-as választásokon utóbbi arányait tekintve nagyon tisztességes eredményt ért el, Székelyföldön a szavazatok 39 százalékát gyűjtötte be, Kolozsváron és a megyében két-két ezer ember szavazott az RMDSZ melletti egyetlen magyar politikai alternatívára, ami szintén azt jelzi, hogy amennyiben a magyar választók a régebbi politikai alakulatban elvesztették bizalmukat, politikai képviseletük feladatát másnak kell ellátnia – vélekedett a politikus.
Mint kifejtette, az EMNP „régi politika” alatt nem az RMDSZ-t, hanem azt a fajta, Románia-szerte érvényesülő politikai kultúrát, gyakorlatot érti, amelynek értelmében a politikusok „füstös pártszékházakban döntik el a nyáj sorsát”, a választóközönség igényeinek, véleményének figyelembevétele nélkül. – Ezt a típusú politizálást teljes mértékben elutasítjuk. Az „új politika” középpontjába az egyéni választót és a magyar közösséget helyeznénk, megtudva, hogy mit várnak el a politikusoktól – hangsúlyozta. Hozzátette: újra erősíteni kell a háttérbe szorult párbeszédet a politikum és a kis egyházközségekre lebontott történelmi egyházak között, nem feledkezve meg a civil szféra szervezeteiről sem. A politikai pártok feladata ebben a megközelítésben az, hogy a társadalom kezdeményezéseit felerősítse és képviselje. – Az új egységképben a három magyar politikai alakulatnak pillanatnyilag kutyakötelessége együtt dolgozni. Ahol a választási versenyt a demográfiai helyzet nem engedi meg, meg kell egyezni, ezt várja el a közösség – hangsúlyozta Gergely Balázs. Mint mondta, az EMNP együttműködési szándéka őszinte, ezt nyílt levélben is tudomására hozta már a másik két politikai alakulat vezetőségének. – Úgy tudnánk maximalizálni részvételünket az önkormányzati tanácsokban, ha ezt a bölcs kompromisszumot megköthetnénk – tette hozzá.
Az EMNP „új politika” címszó alatt megfogalmazott célkitűzései kapcsán Kötő József emlékeztetett: 1990-ben a fő feladat az volt, hogy a magyarság önmagára ébredve, identitását bátran vállaló közösséggé kovácsolódjon. Az RMDSZ az úgynevezett fehér foltok térképéből kiindulva arra törekedett, hogy minden magyarlakta településen legyen legalább magyar egyesület, alapítvány. Időközben a civil szféra nagykorúsodott, véleményformálóvá vált, négyévente számon kérheti a politikum megvalósításait. – Nem arról van szó, hogy az RMDSZ elengedte a civil társadalom kezét, hanem arról, hogy az immár felnőtt olyannyira, hogy eldöntheti a saját jövőjét – emelte ki a képviselő. Elutasította továbbá, hogy az egyházak és a politikum kapcsolata elsekélyesedett volna: példaként említette az iskolák, templomok és egyéb ingatlanok visszaszolgáltatását lehetővé tevő restitúciós törvény elfogadtatását, és úgy vélte, a dolgokat a maguk folyamatában kellene vizsgálni. Ugyanakkor hangsúlyozta: vannak közös pontok, amelyek kapcsán együtt kell dolgozni, már csak azért is, mert ebben az országban „egy tollvonással minden visszafordítható”.
Választási jelek nélkül is lehet koalíciót kötni
A választási együttműködést illetően Gergely Balázs úgy nyilatkozott: az RMDSZ Kötő József által tolmácsolt ajánlata méltányos, Eckstein-Kovács Péter az általa tisztelt politikusok közé tartozik, nem tartja rossz polgármesterjelöltnek, de adott esetben, a tárgyalások nyomán akár lehetne független, mindhárom pártnak megfelelő, a civil szférából érkező polgármesterjelöltet is állítani.
Emlékeztetett: a kolozsvári magyarság jelenleg öt mandátummal rendelkezik az önkormányzatban. Az EMNP ajánlata értelmében ezekből egy helyet kérnének, amelyet az RMDSZ feltehetően elveszítene az EMNP választási vetélytársként való versenybelépése esetén. Ugyanakkor az EMNP megkísérelné megszerezni az RMDSZ által már az előző választáson elvesztett, függőben levő, úgymond billegő tanácsosi mandátumot.
A választási törvény még mindig lehetővé teszi a helyi koalíciók bejegyzését, így a koalíciót alkotó pártok már csak a nevükkel szerepelhetnek a szavazólapon – tette hozzá Gergely Balázs, aki szerint harmadrendű kérdés a koalíció megkötésének viszonylatában, hogy nem lesznek választási jelek a listákon. Elmondta, a polgármesterjelölt kérdésénél is fontosabbnak tartja, hogy közös tanácsosjelölti listát állítson a három párt. Említette egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás eredményét, amelynek értelmében a kolozsvári magyarságnak 58 százaléka szavazna az RMDSZ-re, ha a szövetség önállóan indul. Egy hárompárti koalíció listáját a felmérés szerint a kolozsvári magyarok 77 százaléka szavazná meg.
Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei elnöke nemzeti érdeknek nevezte, hogy minél több magyar ember legyen a választásokat követően az önkormányza tokban. Arra szólította fel a másik két párt vezető politikusait, hogy már szombaton jelöljék ki a tárgyalódelegációkat, és mielőbb egyeztessenek a konkrét lépésekről.
A június 10-i önkormányzati választásokat szabályozó törvény a korábbi gyakorlattól eltérően egyfordulós polgármester-választást ír elő, így elméletileg fennáll annak a lehetősége, hogy egyes helyeken akár a szavazatok 30-40 százalékával is mandátumot szerezhet egy-egy polgármesterjelölt. Korábban már mindhárom magyar párt megnevezte a kolozsvári polgármesterjelöltjét.
Zay Éva. Szabadság (Kolozsvár)2012. április 23.
Kéznyújtás Kolozsváron?
Egyről a másfélre jutottak a helyhatósági választásokon történő együttműködés ügyében az erdélyi magyar pártok kolozsvári szervezeteinek képviselői péntek délután, a Bocskai-ház Óváry termében. A barátinak mondható megbeszélésen az RMDSZ, az EMNP és az MPP politikusai elvben késznek mutatkoztak a megegyezésre. A történteket Kustán Magyari Attila foglalta össze.
z RMDSZ színeiben a Máté András Levente Kolozs megyei elnök helyett megjelenő Kötő József képviselő, az EMNP képviseletében Gergely Balázs közép-erdélyi régióelnök, az MPP részéről Csép Sándor megyei elnök ült asztalhoz péntek délután Kolozsváron, hogy a helyhatósági választásokon történő együttműködésről egyeztessen, közönség előtt. A vitát Fehér Attila evangélikus lelkész moderálta.
A találkozót Csép Sándor nyitotta meg, aki arra következtetett, hogy a magyarok csak akkor fognak össze, ha már nagyon fájnak a történelem csapásai. „Ha pedig a mai állapotokat vizsgáljuk, akkor, úgy tűnik, ez a fájdalom nem elég erős” – jelentette ki. A pártok közti vitákról azt mondta, szerinte „az lesz ennek a kornak a hőse, aki nem üt majd vissza”. Emlékeztetett arra, hogy az EMNP-vel már egyeztettek, néhány konkrétumot sikerült leszögezniük, most azon a sor, hogy az RMDSZ-szel is kiegyezzenek. „A célok azonosak, így látok arra lehetőséget, hogy az ökölbe szorult kezeket kézfogásra nyújtsák ki” – fogalmazott.
Kötő József pragmatikus síkra emelte a beszélgetést, feltéve a kérdést, hogy létezik-e program és eszköz az összefogásra. Ezekben a történelmi pillanatokban – mondta – nem a különbségekkel kell foglalkozni, hanem azokat a közös pontokat kell megbeszélni, amelyeket mindhárom politikai szervezet a magáénak vallhat. Kifejtette azt is, az RMDSZ szavazóinak számcsökkenése nem egyedülálló, hanem teljesen beillik abba a tendenciába, amit az országban is lehet észlelni: az arányokat tekintve nem áll rosszabbul a két évtizedes magyar párt, mint a román politikai alakulatok. Az RMDSZ konkrét ajánlattal érkezett: az első javaslatuk, hogy a két másik párt sorakozzon fel Eckstein-Kovács Péter polgármesterjelölt mögé, hiszen ő az az ember, aki élvezi a kolozsváriak bizalmát, ugyanakkor megfelelő politikai tapasztalattal és karizmával is bír. Kötő cserében a tanácsosi listák kérdésében nyitottnak mutatkozott.
Gergely Balázs nem zárkózott el Kötő javaslatától, ám kijelentette, az RMDSZ logója mellett nem érzi úgy, hogy polgármesterjelöltként elnyerné a támogatói bizalmát. Ezért azt javasolta, hogy a közös jelölt mellett három párt neve szerepeljen a tulipán helyett a szavazócédulákon (az esetleges közös logót április 11-ig kellett volna a törvény értelmében beiktatni). Gergely kifejtette, szükség volt az EMNP megalakulására. „Új politikát képviselünk. A korábbi romániai politikai kultúrával szemben mi közelebbi kapcsolatot ápolunk az emberekkel” – fogalmazott. Azt is elmondta: ahol a több lehetőség közül való választás luxusát a demográfiai helyzet nem engedi meg, ott valóban az összefogásra kell törekedniük, maga pedig azt szeretné, ha az EMNP színeiben legalább egy tanácsosi helyet betöltenének. Közölte, a néppártot fiatal, inkább lelkes, mint profi csapat alkotja, moderátori kérdésre pedig azt mondta: ha a következő években „kinövik magukat”, – ami szerinte nem kizárt, – akkor „el kell őket csapni”.
A tanácskozáson abban állapodtak meg a felek, hogy hárompárti egyeztető bizottságot hoznak létre az együttműködés módozatainak megbeszélésére. Arra a kérdésre, mi lesz, ha nem sikerült tető alá hozni az együttműködést, Kötő József azt válaszolta, nem kizárt, hogy akkor majd harcolni fognak egymás ellen. Gergely szerint nem jelentene katasztrófát az együttműködés elmaradása. https://erdelyiriport.ro2012. április 27.
Létrejött a magyar koalíció Kolozs megyében
Együttműködés és új egység a magyarság érdekében: ez az a cél, amely létrehozta Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezeteinek megállapodását az önkormányzati választásokon állítandó listák és jelöltek személyeiben.
A megállapodás értelmében Kolozsváron a néppárti polgármester-jelöltet, Gergely Balázst támogatják, és csak a Néppárt állít listát, amelynek második helyére Fodor Alpár, a Magyar Polgári Párt jelöltje kerül fel.
Kolozs megyében a Magyar Polgári Párt tanácselnök-jelöltjét, Csép Sándort támogatják. A megyei koalíciós listát Simon Csaba, a Magyar Polgári Párt jelöltje vezeti, második helyen Szász Péter, a Néppárt jelöltje indul.
A megállapodás alapja, hogy a kolozsvári és a Kolozs megyei magyarság akaratát érvényesítsék a választásokat követően felálló tanácsokban. Mindkét politikai szervezet fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy elkötelezettek a tiszta közélet megteremtése és a népakarat elsődlegessége mellett.
A régi politika ideje lejárt, annak kell történnie Erdélyben, amit az emberek akarnak, s nem annak, amit a politikusok. Sokan csalódottnak, becsapottnak érzik magukat az elmúlt évek kudarcos politikája miatt, ezért távol maradnak a politikai közélettől. A mi célunk az, hogy visszaadjuk hitüket, újra megszólítsunk minden magyart, és erőinket egyesítsük.
Sajnálatosnak tartjuk, hogy az eddigi önkormányzati képviseletet kizárólagosan ellátó RMDSZ ezúttal is távol marad az egységtől, de bízunk benne, hogy a jelölési határidő lejártáig felülvizsgálja az elzárkózó álláspontját, és csatlakozik a magyar koalícióhoz. A jövő az új egységé, amelybe minden magyart, minden kolozsvárit és minden Kolozs megyei választót várunk.
Hiszünk Erdélyben!
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke
Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei elnöke. Erdély.ma2012. április 27.
Nem lesz magyar koalíciós lista Kolozsváron
Nem tudtak megállapodni a választási összefogásban az RMDSZ, az EMNP és az MPP Kolozs megyei szervezetei. A szerdán este kezdődött, csütörtökön lezárult egyeztetéseken az RMDSZ elutasította az EMNP által javasolt közös koalíciós lista létrehozását Kolozsváron. Máté András Levente megyei RMDSZ-elnök ehelyett azt ajánlotta: a szövetség saját listáján, a tulipán jele alatt helyet biztosít a másik két alakulat jelöltjeinek. A Néppárt Kolozs megyei szervezete ezt elutasította, és közölte: a továbbiakban az MPP-vel folytatja együttműködési tárgyalásait.
Az RMDSZ és az EMNP Kolozs megyei szervezetének csütörtökön délután kiadott közleményei:
Közlemény
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete megtette az utolsó lehetséges lépést a kolozsvári és Kolozs megyei magyar összefogás érdekében. Az imént zárult hárompárti egyeztetésen az RMDSZ felajánlotta: méltányos helyeket biztosít az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt jelöltjei számára a „tulipán” választási jele alatt.
A felajánlás elsősorban azon a józan megfontoláson alapul, hogy az eredményes mozgósítás szempontjából egyáltalán nem harmadrendű kérdés az, hogy már nem szerepelhetnek választási jelek a listákon. A kolozsvári magyarság szempontjából rendkívül rossz emlékű Funar-korszak idején ugyanis éppen a tulipán égisze alatt sikerült 8 magyar tanácsost bejuttatnunk a helyi önkormányzatba. Hisszük, hogy bölcs döntés és őszinte összefogási szándék mellett ez most is megvalósítható lenne.
Úgy ítéljük meg, a jelenlegi helyzetben viszont nem engedhetjük meg magunknak, hogy választóinkban zűrzavart keltsünk, és ebből adódó távolmaradásuk révén kockára tegyük képviseleti esélyeinket a helyi testületekben.
Sajnálattal vesszük tudomásul: dacára annak, hogy Kolozsvár és Kolozs megye magyar közössége köztudottan alulmaradt az utóbbi évek demográfiai mutatóinak vonatkozásában, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt helyi szervezetei visszautasították az összefogásra szólító ajánlatot, amely magyar nemzeti közösségünk talponmaradását lenne hivatott szolgálni.
A Kolozs megyei RMDSZ szervezete nevében
Máté András Levente elnök
Kolozsvár, 2012. április 26.
Magyar egység helyett tulipánt akar az RMDSZ
Sikertelen kormányzás, beváltatlan ígéretek, korrupciós ügyek kísérték az elmúlt években az egykor szebb napokat látott RMDSZ-t. Ennek ellenére, az erdélyi új egység létrehozása érdekében az önkormányzati választásokra az Erdélyi Magyar Néppárt nagyvonalú ajánlatot tett a kolozsvári szervezetnek.
Az Erdélyi Magyar Néppárt – egyetértésben a Magyar Polgári Párttal – felajánlotta a közös, koalíciós lista létrehozását, a teljes összefogást, amelyet a civil szervezetek, egyházak, az Erdélyi Nemzeti Tanács is fontosnak tartottak.
Kolozsvári koalíciós listát ajánlottunk, amely három párt közös listája lett volna, s így nem megosztja, hanem egyesíti a kolozsvári magyarságot. Ezen túlmenően pedig felajánlottuk az RMDSZ polgármester-jelöltjének és megyei tanácselnök-jelöltjének a támogatását. Elfogadtuk továbbá, hogy Kolozs megyében csak RMDSZ-lista legyen, amelyen a Néppárt a történelmi egyházak által javasolt személyt jelöli.
Történelmi lehetőség állt előttük, de sajnos, az RMDSZ most is elütötte a kolozsvári magyarok kinyújtott kezét, hivatkozva arra, hogy nem szerepelhetne rajta a tulipán jel, márpedig – ahogyan ők fogalmaztak – a „Tulipán kell, mert az emberek megszokták, és jelentős részük amúgy sem tud olvasni!” Megdöbbentő és elfogadhatatlan sértés ez a Kolozs megyei magyarok számára. E régi, mára már csak saját vezetőinek érdekeit képviselő párt körül egyre fogy a levegő. Egyre többen ébrednek rá – még saját soraikban is –, hogy csak a pozíció, a hatalom, a szavazat fontos számukra, amellyel majd saját érdekükben kereskednek.
A régi politika ideje lejárt, s lejárt a régi, önző politikusok ideje is. Új egységre, új megoldásokra, új együttműködésekre van szükség, amelynek legfontosabb alapja az erdélyi magyarság akarata. Az Erdélyi Magyar Néppárt nem mond le az új egység megteremtéséről, nem mond le a magyarság minden tagjának képviseletéről, nem mond le a tiszta kezek, a korrupciómentes politika megteremtéséről, ezért tovább folytatja együttműködési tárgyalásait a Magyar Polgári Párt Kolozsvári Szervezetével, a civil szervezetekkel, az erdélyi magyar egyházakkal.
Hiszünk Erdélyben!
Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezete
A Magyar Polgári Párt Kolozs megyei és kolozsvári szervezetének sajtóközleménye
Az utóbbi héten több alkalommal folytattunk egyeztető megbeszéléseket a másik két magyar párttal(EMNP, RMDSZ). Bár az utóbbi napokban reménykedtünk abban, hogy sikerül megegyeznünk a választásokon való összefogásban, az utolsó megbeszélésen az RMDSZ merev álláspontja miatt ez meghiúsult.
Az MPP felajánlotta, hogy visszavonja kolozsvári polgármesterjelöltjét, támogatja az RMDSZ jelöltjét és egy közös koalíciós lista összeállítását, lehetőséget teremtve ezzel akár 7-8 magyar tanácsos bejuttatásához a városi tanácsba. Meggyőződésünk, hogy közösségünk jogos elvárása egy széleskörű képviselet az önkormányzatokban. Ez a lehetőség minden igyekezetünk ellenére nem valósul meg, mert az RMDSZ az együttműködést kizárólag a saját listáján és a tulipán jelképe alatt hajlandó elfogadni, a másik két párt kizárásával. Ez azt jelentené, hogy az MPP és EMNP tagjai kilépnek saját pártjukból és beiratkoznak az RMDSZ-be. Saját tagságunkkal szemben egy ilyen megalkuvásba nem mehetünk bele, habár azt is elfogadtuk volna a magyar közösség érdekében, hogy támogatjuk az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltjét, saját megyei listáját és két olyan személy felvételét erre a listára, akik pártfüggetlenek és akiket a civil társadalom képviselői javasolnak.
Ezennel kijelentjük, hogy az összefogás meghiúsulásáért teljes mértékben az RMDSZ a felelős.
A tárgyaló delegáció tagjai:
Csép Sándor megyei elnök
Simon Csaba ügyvezető elnök
Fodor Alpár polgármestejelölt
Kolozsvár, 2012 április 26. Krónika (Kolozsvár)2012. április 28.
EMNP-MPP koalíció jött létre Kolozs megyében
Sikerült megállapodnia pénteken az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) abban, hogy közös listán indítják jelöltjeiket az önkormányzati választásokon.
két párt Kolozs megyei szervezetének elnökei, Gergely Balázs, illetve Csép Sándor által pénteken kiadott közös közlemény szerint a megállapodás értelmében Kolozsváron a néppárti polgármester-jelöltet, Gergely Balázst támogatják, és csak a Néppárt állít listát, amelynek második helyére Fodor Alpár, az MPP jelöltje kerül fel.
Kolozs megyében az MPP tanácselnök-jelöltjét, Csép Sándort támogatják. A megyei koalíciós listát Simon Csaba, az MPP jelöltje vezeti, második helyen Szász Péter, a Néppárt jelöltje indul.
Mint írják, a megállapodás alapja, hogy a kolozsvári és a Kolozs megyei magyarság akaratát érvényesítsék a választásokat követően felálló tanácsokban. Mindkét politikai szervezet fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy elkötelezettek a tiszta közélet megteremtése és a népakarat elsődlegessége mellett.
„A régi politika ideje lejárt, annak kell történnie Erdélyben, amit az emberek akarnak, s nem annak, amit a politikusok. Sokan csalódottnak, becsapottnak érzik magukat az elmúlt évek kudarcos politikája miatt, ezért távol maradnak a politikai közélettől. A mi célunk az, hogy visszaadjuk hitüket, újra megszólítsunk minden magyart, és erőinket egyesítsük” – áll a közleményben.
Az aláírók sajnálatosnak tartják, hogy „az eddigi önkormányzati képviseletet kizárólagosan ellátó RMDSZ ezúttal is távol marad az egységtől”, de bíznak benne, hogy a jelölési határidő lejártáig a szövetség „felülvizsgálja az elzárkózó álláspontját, és csatlakozik a magyar koalícióhoz”.
„A jövő az új egységé, amelybe minden magyart, minden kolozsvárit és minden Kolozs megyei választót várunk” – írja közös közleményében Gergely Balázs és Csép Sándor. Krónika (Kolozsvár)2012. május 2.
Benyújtotta választási listáit a három magyar politikai szervezet
A jelöltlisták benyújtásának utolsó napján immár hivatalossá vált: a legtöbb erdélyi és partiumi megyében hármas magyar versenyre lehet számítani a június 10-i helyhatósági választáson. A jelöltlisták az utolsó száz méteren is módosultak: Kolozsváron a jelenlegi RMDSZ-es alpolgármester, László Attila visszalépett. A Krónika úgy értesült: a lista 11. helyén szereplő Irsai Miklós jelenlegi önkormányzati képviselő és a megyei tanácsosi listán szereplő Fekete Emőke megyei tanácsi alelnök sem vesz részt a megmérettetésen.
jelöltlisták benyújtásának utolsó napján immár hivatalossá vált: a legtöbb erdélyi és partiumi megyében hármas magyar versenyre lehet számítani a június 10-i helyhatósági választásokon. Az RMDSZ már korábban bejelentette: nem kíván közösködni sem az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), sem a Magyar Polgári Párttal (MPP), mi több, ötszázzal több jelöltet állít országszerte a választásokra, mint 2008-ban. Kelemen Hunor szövetségi elnök közlése szerint az RMDSZ részéről 317 polgármesterjelölt, 8459 helyi és 703 megyei tanácsosjelölt indul a megmérettetésen.
Az RMDSZ továbbá Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Hargita, Fehér, Kovászna, Kolozs, Maros, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megyében pályázza meg a megyei önkormányzat elnöki tisztségét. A korábbi önkormányzati választáson a szövetség 184 településen állított polgármestert, 2195 helyi és 89 megyei tanácsosi mandátumot szerzett, ugyanakkor Hargita, Kovászna, Szatmár és Maros megyében az RMDSZ-t képviselő jelölt nyerte el a megyei tanácselnöki tisztséget.
Szabó-Györke Zsombortól, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos sajtófelelősétől megtudtuk: a szervezet lapzártánkig még nem véglegesítette a listáit a székelyföldi megyékben. Azt azonban tudni lehet, hogy a legfiatalabb magyar párt 74 polgármesterjelölttel, 1726 helyi és 260 megyei tanácsosjelölttel vág neki első megmérettetésének. Az EMNP ugyanakkor 7 megyében állít megyei tanácselnökjelöltet.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, a szervezet közel száz településen pályázza meg a polgármesteri tisztséget, az önkormányzati képviselőjelöltek számát azonban lapzártánkig nem tudta pontosan megmondani. „A polgári párt számára a helyhatósági választások tétje az, hogy minél több polgármesteri tisztséget megszerezzen. Célunk, hogy a 2008-ban megszerzett 11 polgármesteri széket megtartsuk, de nyilván szándékunkban áll növelni a tanácsosi mandátumhoz jutott polgári pártiak számát is” – nyilatkozta lapunknak Szász Jenő.
A polgáriak első megmérettetésén egyébként 489 helyi és 10 megyei tanácsosi mandátumot szereztek. Az MPP elnöke sajnálja, hogy a párt nem tudott országos színtű koalíciót kötni az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP): Szász Jenő számításai szerint egy ilyen együttműködés révén a két szervezet 54 településen szerezhette volna meg a polgármesteri tisztséget.
„Sajnos így sok helyen megoszlanak majd a jobboldali szavazatok és így az RMDSZ jelöltje lesz majd a befutó. Együttműködés révén egy olyan eredményt tudtunk volna felmutatni, amely miatt az RMDSZ kényszerhelyzetben nemzeti válogatottat kellett volna felállítson a parlamenti választásokra” – fogalmazott az udvarhelyi politikus. Szász Jenő példaértékűnek nevezte, hogy az MPP és az EMNP Kolozs megyei szervezetének sikerült megállapodnia pénteken abban, hogy közös listán indítják jelöltjeiket az önkormányzati választásokon.
A két párt Kolozs megyei szervezetének elnökei, Gergely Balázs, illetve Csép Sándor által pénteken kiadott közös közlemény szerint a megállapodás értelmében Kolozsváron a néppárti polgármesterjelöltet, Gergely Balázst támogatják, és csak a néppárt állít listát, amelynek második helyére Fodor Alpár, az MPP jelöltje kerül fel. Kolozs megyében az MPP tanácselnökjelöltjét, Csép Sándort támogatják. A megyei koalíciós listát Simon Csaba, az MPP jelöltje vezeti, második helyen Szász Péter, a néppárt jelöltje indul.
Kolozsvár: László Attila visszalépett
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, mint ismeretes, Eckstein-Kovács Pétert indítja a kincses városi polgármesteri tisztségért, míg a szervezet megyei elnöke, Máté András a megyei tanácselnöki mandátumért próbál voksokat gyűjteni június 10-én. Az amúgy is több meglepetésnevet tartogató városi tanácsosjelöltek listáján azonban az utolsó pillanatban is történtek változások: az RMDSZ jelenlegi alpolgármestere, a 7. helyre rangsorolt László Attila bejelentette, nem kíván részt venni a megmérettetésen.
László a Krónikának elmondta, a jelöltállítás „nevetséges módszerét” kifogásolja. „Nem adom a nevem ilyen bohóckodáshoz” – fogalmazott az alpolgármester. A Krónika úgy értesült, László Attilán kívül a lista 11. helyén szereplő Irsai Miklós jelenlegi önkormányzati képviselő sem vesz részt a megmérettetésen. Úgy tudjuk, a megyei tanácsosi listán szereplő Fekete Emőke, a megyei tanácsi alelnök is visszalépett.
Marosvásárhely: leszámolások az RMDSZ-nél
Teljesen felborította az RMDSZ marosvásárhelyi tanácsosjelölt listáját a megyei szervezet vezetősége. Az állandó bizottság szinte semmibe vette a helyi választmány véleményét és új, a városi szervezet székházában soha meg nem fordulót, jóformán még tagsági könyvvel sem rendelkező személyeket is rangsorolt befutó helyekre. Elesett a bejutó pozíciótól maga a választmány elnöke, Csegzi Sándor is. Megyei felettesei azt vetették a város alpolgármesterének a szemére, hogy az elmúlt tizenkét év alatt nem sikerült kibújnia Dorin Florea városatya árnyékából. Nagy István színművész és rádiós személyében a listát egy civil vezeti.
A Rádió GaGa kereskedelmi adó igazgatóját Benedek István, a városi szervezet elnöke, Gombos Csaba egykori wu-shu világbajnok, illetve Peti András jogász követi. Utóbbi kettőt a közvélemény a szervezet nagyágyúinak számító Lokodi Edit Emőke, Kelemen Atilla és Borbély László bizalmi embereiként tartja számon. Az RMDSZ megyei elnökének a fia is bejutó helyre került: Kelemen Márton azonban nem a városi, hanem a megyei önkormányzatot célozta meg.
Azon túl, hogy választmányi elnökként megyei felettesei a 10. pozícióra rangsorolták, Csegzi Sándor úgy érzi, az állandó bizottság méltánytalanul járt el, hisz a listára olyan személyeket is elhelyeztek, akiket ő is jobbára csak névről és hallásból ismer. Véleményét osztja a választmány is; a testület több tagja is szóvá tette, hogy Kelemen Atilla megyei elnök olyanokat kezdett „futtatni”, akiket eddig még soha nem láttak az RMDSZ székházában.
„Számomra provokáció és jelzés is egyben az, hogy a 10. helyre rangsoroltak. Ugyanakkor biztató, hisz még jelentek valamit a marosvásárhelyi magyarság számára, ha azok az emberek állítottak félre, akik ezt megtették” – reagált a Krónikának Csegzi, aki az állandó bizottság döntése után viszszalépett. Az alpolgármester – aki az elmúlt években többször is lemondott mások javára a polgármester-jelöltségről, az idén pedig második lett Vass Levente mögött – belátta, hogy ő, felettesei elvárásával ellentétben, nem akart fék lenni mindabban, amit a város polgármestere, Dorin Florea tesz. Csegzi Sándor ugyanakkor jó ideje az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozik.
A párt országos főtitkára, Kovács Péter szerint azért volt szükség a marosvásárhelyi tanácsosjelölt-lista átszabására, mert a felmérések szerint csökkent a helyi magyarság bizalma a városi RMDSZ-szervezetben és a helyi önkormányzati képviselők egy részében. A Többszemközt című ETV-s műsor meghívottjaként azonban elhallgatta, hogy a közvélemény-kutatás szerint a szövetségnek semmi esélye visszaszerezni a polgármesteri széket. Kovács Péter úgy vélte: ha a polgármester-választáson minden magyar Frunda Györgyre szavaz, Marosvásárhelyen lehet győzni.
A leköszönő tanácsosok mindenáron való menesztési hevében az állandó bizottság egy olyan személyt is rangsorolt a listára, aki zsenge koránál fogva nem választható. Az RMDSZ megyei vezetői utólag belátták tévedésüket, és lecserélték Csata Tímeát. Ezzel szemben az EMNP listája sokkal kevesebb meglepetést tartalmaz. Mint várható volt, a marosvásárhelyi tanácsosjelöltek lajstromát a szervezet megyei, illetve helyi elnöke vezeti, Portik Vilmos és Kali István.
Az igazi húzónevek a harmadik és a negyedik helyet foglalják el, Nagy László unitárius esperes és Hollanda Dénes, a Sapientia volt dékánja és egyben alapítója személyében. A néppártiak listáján továbbá több olyan személy is szerepel, aki korábban az RMDSZ színeiben foglalt el különböző tisztséget: a hatodik helyezett Kirsch Attila például 2000 és 2008 között két mandátumot töltött ki a városi önkormányzat tulipános frakciójában. Az EMNP nem indít saját polgármesterjelöltet, de bejelentette, a függetlenként megméretkező Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét támogatják a megmérettetésen.
Bizonyos híresztelésekkel ellentétben nem mond le a polgármester-jelöltségről az MPP-hez igazolt Benedek Imre. Az ismert kardiológusprofesszor, aki több mandátumon keresztül az RMDSZ megyei tanácsosa volt, kijelentette, esze ágában sincs visszalépni, és folytatja a harcot, amire ötezer támogató aláírás jogosítja fel. A szövetség vezetői Dorin Florea demokrata-liberális polgármester emberének tartják Benedeket, akit az utóbbi időben egyre többször láttak vendéglői asztalnál ülni a jelenlegi városvezetővel.
Háromszéken a megyei tanács elnöke, Tamás Sándor újabb mandátumra pályázik, kihívói a néppárt részéről Nemes Előd, az EMNP megyei elnöke és a polgári pártot képviselő Kulcsár Terza József lesznek.
Az EMNP Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpádot támogatja, aki újabb polgármesteri mandátumot szerezne a megyeszékhelyen, a többi háromszéki városban azonban hármas verseny várható.
Hargita megyében Szabó Soós Klára orvost, az MPP helyi önkormányzati képviselőjét indítja az EMNP a csíkszeredai polgármesteri székért folyó küzdelemben, a Hargita megyei tanácselnöki tisztségért pedig Sorbán Attila mérnök száll versenybe az alakulat színeiben, míg az RMDSZ égisze alatt induló Borboly Csaba újrázna a megyei tanács élén. Csíkszeredában Ráduly Róbert jelenlegi RMDSZ-es polgármester, illetve Bokor Márton gyermekorvos száll még versenybe.
Bihar megye: új és régi arcok
Tegnap, a határidő szerinti utolsó pillanatban nyújtotta be megyei tanácsi, illetve váradi helyi önkormányzati jelöltlistáját a Bihar megyei RMDSZ-szervezet. Nagyvárad polgármesteri címére Cseke Attila jogászt, korábbi egészségügyi minisztert jelölik, a Bihar megyei önkormányzati képviselő-testület élére pedig Pásztor Sándor mérnök, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője pályázik. Az RMDSZ listáit ugyanakkor a megszokottnak mondható nevek vezetik, némileg rendhagyó módon a polgármester- és az elnökjelölt helyett: a városi önkormányzati jelöltek közül Biró Rozália foglalja el az első helyet, ami azt mutatja, hogy az alakulat júniustól is számít rá nagyváradi alpolgármesterként – harmadik mandátumában.
A megyei lista élén pedig az a Kiss Sándor áll, aki korábban már betöltötte a Bihar Megyei Tanács elnöki tisztségét, igaz, még azelőtt, hogy ezt a posztot egyéni választókörzetes szavazással lehetett volna elnyerni. Jelenleg Kiss a megyei önkormányzati alelnök, és a lista alapján valószínű, hogy ezután is az marad. Cseke Attila szenátor nem szerepel egyik listán sem, Pásztor Sándor pedig éppúgy, mint legutóbb, a váradi tanácsosjelölti listán foglal el befutó helyet.
Ezen a jelöltlistán egyébként nincs sok változás, egyetlen kivétellel ugyanazok a nevek szerepelnek a befutó helyeken, akik jelenleg is tanácsosi széket foglalnak el Váradon. Az egyetlen személyi változást Fleisz János történész eltűnése jelenti, akinek helyét Ritli László Csongor jogász, Ritli László egészségügyi miniszter fia vette át a lista egyik, biztos nyerőnek számító helyén. Fleisz Jánost, akinek mandátumvégi tanácsosi beszámolóját el sem fogadta a frakció, tegnap telefonon kerestük meg, ő pedig kérdésünkre kijelentette: a továbbiakban nem kíván politikai szerepet vállalni más párt színeiben sem.
Cseke Attilának egyébként Nagyvárad jelenlegi polgármesterével, Ilie Bolojannal kell felvennie a harcot, ha nyerni akar, magyar ellenfelei ugyanakkor azzal kampányolnak, hogy sem neki, sem más magyar jelöltnek nincs valós esélye a váradi győzelemre. Tény, hogy az előzetes felmérések alapján Bolojan tulajdonképpen biztos nyertesnek látszik. Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének egy friss közleményéből az is kiderül, hogy a szervezet saját, reprezentatív felmérése alapján sok váradi magyar is a népszerű, liberális párti városvezetőre kívánja leadni voksát.
A vélt esélytelenség miatt indít saját váradi polgármesterjelöltet az Erdélyi Magyar Néppárt Zatykó Gyula mérnök személyében, a Bihar megyei önkormányzat élére pedig Szilágyi Ferenc egyetemi tanárt jelölik. Az EMNP még nem hozott nyilvánosságra sem váradi, sem megyei jelöltlistát. Függetlenként jelölteti magát Érmihályfalván a polgármesteri tisztségbe Kovács Zoltán. Mi is beszámoltunk róla, hogy a jelenlegi érmihályfalvi polgármester nemrég kilépett az RMDSZ helyi szervezetéből, később pedig a szövetségből is.
Szilágy megye: RMDSZ vs. EMNP
Szilágy megyében már tudvalevő, hogy huszonegy polgármesterjelöltet indít az RMDSZ. Zilahon Sojka Attila János vállalkozó száll versenybe a polgármesteri címért, a megyei önkormányzat elnöki tisztségéért pedig Csóka Tibor mérkőzik meg. Az EMNP Zilahon Tunyogi Tímeát, a párt helyi elnökét jelöli polgármesternek, a megyei tanács elnöki tisztségére pedig Sándor József orvost.
Szatmár megyében mindhárom magyar politikai szervezet állít megyei tanácselnökjelöltet, Szatmárnémetiben viszont a polgármesteri tisztség elnyeréséért csak az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) száll ringbe.
Az RMDSZ a megyei tanácselnöki székért Csehi Árpádot indítja ismét, aki jelenleg is ellátja ezt a tisztséget, a megyeszékhelyen pedig polgármesterjelöltjük Ilyés Gyula, aki második mandátumát tölti városi elöljáróként. Az MPP négy évvel ezelőtt – saját bevallásuk szerint az RMDSZ kérésére, akik azt akarták, hogy magyar ellenjelöltek ne veszélyeztessék a szövetség pozícióit – nem szállt ringbe sem a szatmárnémeti polgármesteri, sem a Szatmár megyei tanácselnöki székért. Most viszont mindkét pozíciót megpályázzák, mivel úgy vélik, az RMDSZ nem honorálta akkori gesztusukat.
Tanácselnökjelöltjük a párt megyei elnöke, országos MPP-alelnök, Hegedűs Pál, Szatmárnémetiben pedig Zazula Béla helyi vállalkozó lenne polgármester. Az EMNP megyei tanácselnökjelöltje szintén az alakulat megyei szervezetének vezetője, Tivadar Dénes lesz. Polgármesterjelöltet viszont nem indítanak Szatmárnémetiben, amint sajtótájékoztató keretében elmondták, egy általuk végzett közvélemény-kutatás eredményei alapján döntöttek így, melyből az derült ki, hogy a megyeszékhelyen élő magyarok nem akarják, hogy több magyar nemzetiségű polgármesterjelölt induljon, megyei szinten viszont szeretnének változást.
Tanácsosi listájuk viszont lesz a városban is, melyet szintén Tivadar Dénes vezet. Nagykárolyban az RMDSZ és a néppárt jelöltje száll ringbe az elöljárói székért – a szövetség a jelenlegi polgármestert, Kovács Jenőt jelölte ismét, az EMNP pedig a városi szervezet elnökét, Konglovits Évát indítja a magyar többségű településen. Krónika (Kolozsvár)2012. május 9.
„Megnyugtató...”
írja Kolozsvár népesedéséről szólva Kovács Hont Imre (Szabadság, 2012. május 4).
Próbálok megnyugodni, hiszen súlyos lelki tehertől szabadulnék, ha sikerülne. Véget érne agóniánk, szünet nélküli sorvadásunk, rémítő zsugorodásunk, képviselőink számának és számarányának csökkenése az intézményekben, önkormányzatokban, gyermekseregleteink gyérülése, osztályaink összevonása, bezárása, stb. ...
Karácsony Benőre gondolok, indulnék én is a Megnyugvás ösvényein, de nekem nem megy. Vajon neki hogyan sikerült?
„Megnyugtató – olvasom tovább az említett írásban –, hogy a mintegy ötezer elvándorlónak hozzávetőleg a fele a Kolozsvárt övező települések valamelyikében él...” Enyhítene aggodalmamon, ha nem tudnám, hogy az utóbbi tíz évben több, mint tízezer emberünk tűnt el városunk demográfiai térképéről. Ötezerrel tehát nem tudunk elszámolni! Azazhogy: feltehetően kisebb részük külföldre költözött, nagyobb részük viszont a Házsongárd, Kismező vagy a Monostor földjébe. Ennyi tragédia mellett az már csak megdöbbentő, hogy 1200 személy nem vallott nemzeti hovatartozásáról. Talán kiábrándult saját nációjából, annyi csalódás érte az övéi részéről is. – Mert egyébként ma már senkinek sem kell félnie kimondani azt, hogy “Magyar vagyok!”
Nem lehet megnyugodni, amíg „csak” ilyen-olyan viszonyszámokkal fogyatkozunk és ezekkel vigasztaljuk magunkat. Ne bugyoláljuk vergődő lelkünket andalító elégiákba. Maholnap „qantité neglijable” leszünk. Kezdenek nem figyelni ránk! Nem kellünk mérlegnyelvnek a Parlamentben sem. A most közzétett kormányprogramban például már beszédtéma se vagyunk, politikai ellenségeink pedig Szibériába történő telepítésünkről regélnek.
Választások előtt alig egy hónappal megkérdezem: hány érv kellene még, hogy ne legyen senki nyugodt, de keressük egymás kezét, hogy polémia helyett pólyákon, bölcsőkön és bölcsődéken gondolkozzunk?
Csép Sándor. Szabadság (Kolozsvár)2012. június 18.
EMNP: Szász Jenő személye az összefogás akadálya
A Magyar Polgári Párt (MPP) politikusai úgy vélik, nincs más lehetőség az erdélyi magyar jobboldal pártjai számára, csak az összefogás, a labda pedig az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) térfelén pattog. Az EMNP vezetői szerint ugyanakkor a két párt értékrendeiket illetően közel áll egymáshoz, az együttműködésre helyi szinten nagy szükség van, ám országos szinten Szász Jenő pártelnök személye miatt ez kivitelezhetetlen. A Krónika annak kapcsán kereste meg a két párt vezetőit, hogy a múlt vasárnapi önkormányzati választások után Bakk Miklós politológus lapunknak úgy nyilatkozott, az eredmények arra utalnak, hogy az MPP-nek és az EMNP-nek csak akkor van lehetősége növelni politikai részesedését, ha komolyan fontolóra veszi a koalíciót, sőt a fúziót.
Feloldhatatlan ellentét? Toró szerint Szász miatt nem tud együttműködni a jobboldal két pártja
EMNP: Szász gátlástalan
A jobb- és baloldali tipológia nem használható sem Erdélyben, sem Magyarországon – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. „Az RMDSZ 15 éven keresztül pragmatikus, hatalomorientált politikát folytatott, ennek alternatívájaként jött létre az értékelvű politizálását zászlójára tűző Magyar Polgári Párt, ám nem váltotta be a hozzá fűzőtt reményeket, és ezért volt szükség a harmadik politikai erőre, az erdélyi magyar fiatalok erősen értékelvű pártjára, a néppártra” – fogalmazta meg a politikus.
A két párt értékrendileg közel áll egymáshoz, elsősorban az önkormányzatokban van szükség az együttműködésre, a két alakulat helyi képviselői egymásra vannak utalva, mondta Toró. Rámutatott: a néppárt az új egység programját hirdette meg, ennek a laboratóriuma az erdélyi önkormányzatokban lesz, ott kell bebizonyítani, hogy a magyar közélet gondjainak megoldásában van létjogosultsága a pártpolitikának.
„Az MPP-nek meg kell oldania legnagyobb problémáját, hiszen amíg Szász Jenő áll az élén, sem rövid, sem hosszú távon nem látjuk az együttműködést. Szász Jenő ebben a kampányban is hozta a formáját, nincs tekintettel semmire, ha a hatalom megszerzéséről és megtartásáról van szó, nem válogat az eszközökben, gátlástalan. Az RMDSZ-nek is vannak ilyen politikusai, ám az ilyen emberekkel a néppárt nem tudja elképzelni az együttműködést” – mondta Toró T. Tibor.
Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke hasonlóképpen vélekedik. Mint a Krónikának elmondta, az EMNP és az MPP egy tőről fakad, helyi szinten szoros együttműködésre lesz szükség az önkormányzati képviselőik között, hogy az autonómia kérdését markánsan tudják megjeleníteni. „Szász Jenő az önkormányzati választások után is úgy nyilatkozott, azért indult, hogy „helyretegye” a néppártot, tehát nem a székely főváros gondjaira keresett megoldásokat, hanem a néppártnak akart keresztbe tenni, ilyen körülmények között a vele való együttműködés a lehetetlen felé közelít” – fogalmazta meg Papp Előd.
Szász: az MPP a vezető erő
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a Krónikának kifejtette, már az önkormányzati választások előtt szorgalmazták az összefogást, és ha a néppárt hallgatott volna rájuk, sokkal jobb eredményt tudtak volna felmutatni. „Az erdélyi magyar jobboldalt az EMNP osztotta meg, ezentúl is nekik kell eldönteniük, hogy a következőkben kivel fognak össze: az RMDSZ-t segítik, mint ahogy ezt már több esetben megtették, vagy elkezdik a polgári párttal a nemzeti alternatíva építését” – nyilatkozta Szász.
Az MPP elnöke szerint egyértelmű, hogy az erdélyi magyarság két pólust bír meg, a jobboldalt tovább megosztani nem lehet. Mint kifejtette, a baloldali RMDSZ alternatívája akart lenni 2008-ban a Magyar Polgári Párt, akkor jó eredményeket tudott elérni, ám 2012-ben az EMNP-vel együtt sem szereztek annyi szavazatot és mandátumot, mint az MPP négy évvel ezelőtt. „Számomra vigasz, bár a keserűségemet teljesen nem enyhíti, hogy a néppárttal a házi versenyt megnyertük, mi vagyunk a jobboldal vezető ereje” – mondta a politikus, aki szerint két lehetőség van: összefognak és megépítik a nemzeti alternatívát, vagy felszámolódik a demokratikus berendezkedés, és az erdélyi magyarság visszatér az egypártrendszerhez.
Nem minden szinten ilyen éles az ellentét a két párt között. Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei elnöke, aki az önkormányzati választásokon az MPP–EMNP közös jelöltjeként mérkőzött meg a Kolozs megyei tanács elnöki tisztségéért, a Krónikának elmondta, Kolozs megyében megvalósult a koalíció, az együttműködést az RMDSZ-nek is felajánlották, ha pedig elfogadta volna, szerinte jobb eredményeket tudtak volna elérni, és Eckstein-Kovács Péter lehetett volna a polgármester. „Együtt le tudnánk küzdeni a kiábrándultságot, hiszen a választópolgárok nehezen tudják elfogadni, hogy politikusaik képtelenek megegyezni.
A demokráciánk éretlenségére vall, hogy az egyéni ambíciókat, a gőgöt nem tudjuk magunk mögött hagyni. A pártsovinizmus politikai kulturálatlanságra vall” – fogalmazta meg Csép Sándor. Arra a kérdésünkre, mi a véleménye a háromszéki szervezet korábban megfogalmazott javaslatáról, hogy a parlamenti választások előtt, legkésőbb szeptemberben meg kell tartani a párt kongresszusát és meg kell választani a vezetőit, Csép Sándor leszögezte: az MPP-ben jövőre esedékes a tisztújítás.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)