udvardy frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
 

talĂĄlatszĂĄm: 988 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 961-988

NĂŠvmutatĂł: CsĂ­ki Gergely

2004. mĂĄjus 11.

Máj. 7–9-e között hatodszor került sor a Sepsiszentgyörgyön a helyi RMPSZ és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport közös pedagógusrendezvényére, a Szakmai Napokra, amelynek ezúttal a háromszékiek voltak a házigazdái. Az első nap megyei körúttal, telt el. Másnap a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban szakmai előadások hangzottak el, majd az aradiak meglátogatták a Csiky brassói testvériskoláját, az Áprily Lajos Elméleti Líceumot, ahol megtekintették a végre önállóan működő magyar nyelvű tanintézményt. /(Kiss): A 21. század pedagógusának szerepe. Szakmai Napok – hatodszor. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./

2004. mĂĄjus 12.

A temesvári Csiky Gergely és az Állami Német Színház lesz a házigazdája a máj. 14–23 között második alkalommal megtartandó Kisebbségi Színházi Fesztiválnak. Tíz nap alatt harminc előadást mutat be tizenhat színtársulat, illetve egyéni előadó magyarul, németül, szerbül, jiddisül és románul. Tíz magyar társulat: a temesvári Csiky Gergely, a marosvásárhelyi Tompa Miklós és Ariel, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron, a nagyváradi Szigligeti Ede, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor, a szatmárnémeti Harag György, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a csíkszeredai Csíki Játékszín és a kolozsvári Állami Magyar Színház lép fel. Demeter András, a Csiky Gergely társulat igazgató hatalmas kihívásnak látja a fesztivált. /(Pataki Zoltán): II. Kisebbségi Színházi Fesztivál: „Nagy kihívás a temesvári magyar színtársulat és közönsége számára is". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

2004. mĂĄjus 13.

Az ASSITEJ (Gyermek és Ifjúsági Színházak Nemzetközi Szövetsége) Magyar Központja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával, a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház, valamint a kaposvári Csíky Gergely Színház közreműködésével meghívásos pályázatot hirdetett gyermek és ifjúsági korosztálynak szóló eredeti drámák megírására. A zsűri Hatházi Andrást is díjazta: Álomfestő című gyerekdrámája megosztott harmadik díjat kapott, Kozsár Zsuzsanna és Vörös István mellett. A második díjat szintén megosztva kapta Litvai Nelli és Pozsgai Zsolt. Első díjat a zsűri nem osztott ki. /(köllő): Díjazták Hatházi Andrást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2004. mĂĄjus 15.

Máj. 14-én Temesváron a Csiky Gergely Színház Café Molnár előadásával kezdetét vette a II. Interetnikus Színházi Fesztivál. A rendezők tíz nap alatt 800 színészt és színházi szakembert, 18 hivatásos színházat látnak vendégül. /(Sz. I.): II. Interetnikus Színházi Fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./

2004. mĂĄjus 19.

Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke felvázolta a magyar anyanyelvű oktatás helyzetét. Amikor 1990-ben elkezdték a munkát, az egyetem előtti oktatásban jóformán nem volt önálló magyar tanintézmény. Most viszont 138 líceumi szintű intézményben oktatnak magyar anyanyelven, amiből 58 önálló magyar nyelven oktató intézmény. Az utóbbi időszak gyümölcse az aradi Csiky Gergely Gimnázium, a máramarosszigeti Löwei Klára Gimnázium és újra önálló lett Brassóban az Áprily Lajos Gimnázium. Kötő bízik abban, hogy a közeljövőben Szilágysomlyón is, és Bánffyhunyadon is önálló magyar középiskola lesz. Problémát jelent, hogy az önálló magyar iskolahálózat eddig eléggé beszűkült profilban működhetett. Az anyanyelvű szakoktatást megszüntették. A tanügyi törvény módosított változata lehetővé teszi a szakoktatás anyanyelvi gyakorlatát, anyanyelven működő szaklíceumok és szakemberképzésre szolgáló inasiskolák illetve tanonciskolák, mesterképzők létesítését. Nulláról kell indulni. Hiányzott a tankönyv, a szakszemélyzet, tantervek sem voltak. Most már kibontakozóban van a szakiskolai hálózat is. Szaklíceumok indultak, több közgazdaságtani osztály indult középszinten, a Székelyföldön tovább bővült a szaklíceumi hálózat. A posztlíceális és vállalkozói alapon létrehozott anyanyelvű képzési formák elterjedtek Erdélyben, közvetlenül tudnak reagálni a munkaerőpiaci kívánalmakra, és jelentős számú posztlíceális, magánkézben levő, vállalkozói alapon működő képzési forma indult be. Önálló magyar oktatást kell megszervezni a felsőoktatásban is. Ezt még nem sikerült véghezvinni. Ahhoz képest, hogy 1990-ben a felsőoktatásban tanuló magyar diákok száma alig haladta meg a háromszázat, jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 58 szakon lehet magyar nyelven tanulni. Közel 5000 hallgató tanulja a szaktantárgyakat anyanyelvén, a magyar nyelvű szakokon, és 8000 fölött van, csak a Babes-Bolyain, a magyar anyanyelvű diákoknak a száma. A jogon egy-két tantárgyat hallgathatnak magyarul is. A jogon 1998 óta 40 hely van elkülönítve magyar diákok számára. 1996-ban országos viszonylatban mindössze 9 magyar diák volt a jogon. Amikor a tanítóképzői főiskolai képzés beindult, akkor hat városban: Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Kolozsvárt, Nagyváradon és Kézdivásárhelyen létesült magyar anyanyelvű, főiskolai szintű tanítóképzés. /Zsehránszky István: Önállóan – minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., folyt.: máj. 19./

2004. mĂĄjus 28.

A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának A dilis Resner című előadása nyerte el a temesvári Etnikumközi Színházi Fesztivál Jecza Péter-díját, egy Daphné-motívumot megjelenítő bronzszobrocskát – tájékoztatott Demeter András, a temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója. A díjat a közönség szavazatai alapján ítélték oda. /B.A.M.: Jecza Péter-díj A dilis Resnernek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

2004. jĂşnius 4.

Egy hét alatt két nemzetközi rendezvényen is szerepelnek az aradi Kölcsey Színpad diákszínjátszói. A Nyíregyházán múlt szombaton megtartott Suliexpo elnevezésű rendezvényen hét ország általános és középiskolásai találkoztak különböző versenyeken – szavalás, népi tánc, népművészet, ének, moderntánc stb. –, s ott az aradi Kölcsey Színpad színjátszói (a Csiky Gergely Líceum növendékei) harmadik díjat nyertek a Tabarin, a csodadoktor c. vásári komédiával. Jún. 4-én a gyermekcsoport elindul Lakitelekre a hagyományos, kétévenként tartott nemzetközi fesztiválra, amelyen Seprődi János: A híres igazlátó c. mesejátékával szerepel. /A Kölcsey gyermekszínpad Lakiteleken. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./

2004. jĂşnius 29.

IdĂŠn csak szakmai kĂźldĂśttsĂŠg kĂŠpviselte a temesvĂĄri Csiky Gergely SzĂ­nhĂĄzat a HatĂĄron TĂşli Magyar SzĂ­nhĂĄzak FesztivĂĄljĂĄn KisvĂĄrdĂĄn. Demeter AndrĂĄs IstvĂĄn igazgatĂł, Fall Ilona, KocsĂĄrdi Levente, Asztalos GĂŠza ĂŠs LĂĄszlĂł PĂŠter szĂ­nmĹąvĂŠszek jelen voltak a rangos fesztivĂĄlon. /(Sz. I.): TemesvĂĄrrĂłl csak szĂ­nhĂĄzi kĂźldĂśttsĂŠg. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşn. 29./

2004. jĂşlius 7.

Temesváron Daniel Vighi író a vendéglőként működő Pelikán hajó fedélzetén szervezett vitafórumot, amelynek meghívottja volt Victor Ioan Frunza, a Csiky Gergely Színház rendezője. Elhangzott, hogy rosszszándékú, a színművészethez keveset konyító bürokraták akadályozzák az alkotók munkáját. Legutóbb a Csiky Gergely Színházban, a Matei Visnyec: A kommunizmus története elmebetegeknek című, a meghirdetett határidőre el nem készült előadás (rendező Victor Ioan Frunza, díszlettervező Adriana Grand) bemutatója körül történtek olyan rendellenességek, amelyek Demeter András István, a társulat direktora, illetve a díszlettervező, a rendező, a zeneszerező és más alkotók közötti, a színházi életben példátlan pereskedésbe fulladt. Ildikó Jarcsek Zamfirescu színésznőnek is az állásába került az a „bűne", hogy védelmébe vett egy díszlet-elemet és kitartott az elvei mellett. Eddig hét bírósági per volt, amelyeket egytől egyig az alkotók nyerték meg. – Ennek ellenére nem kívánatos személyek lettünk a magyar színháznál – jelentette ki Victor Ioan Frunza rendező. A vitaesten azonban hiányzott a másik érintett fél, Demeter András István színházigazgató és hiányzott a magyar közösség képviselete. /(Pataki Zoltán): A Pelikán hajó – „átvilágították" a temesvári magyar színházat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2004. jĂşlius 14.

Átvilágítja a Csiky Gergely Színház működését a temesvári városi tanács. Erről a testület – immár RMDSZ-es képviselő nélküli – kulturális bizottsága döntött azt követően, hogy meghallgatta Demeter András színházigazgatót és Victor Ioan Frunza főrendezőt, akik között hónapok óta éles konfliktus dúl. A társulat tagjainak túlnyomó többsége Demeter mellett állt ki. /Gazda Árpád: Elmérgesült színházi konfliktus. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

2004. jĂşlius 15.

A Csiky Gergely Állami Színház szerződéses tagjai /56-an, a színház társulatának 71 százaléka/ nyílt levelükben a következőkre hívták fel a figyelmet. Az igazgatóság eddigi munkájával, munkájának minőségével és “A kommunizmus...” című produkció kapcsán hozott döntéseivel egyetértenek. Nem értenek egyet azonban a rendező Victor Ioan Frunza, a díszlet- és jelmeztervező Adriana Grand és a zeneszerző Cári Tibor azon állításaival, miszerint nem tudják vállalni az általunk is létrehozott előadást. Nem értenek egyet azzal, hogy a díszlet-jelmeztervező különféle táblákkal szaladgáljon előadás közben a játéktérben. /Nyílt levél. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 15./

2004. jĂşlius 22.

Jelenleg folyik a temesvári Csiky Gergely Állami Színház átvilágítása. Főleg azokat a döntéseket vizsgálják, melyeket Demeter András színházigazgató hozott. Az átvilágítást A kommunizmus története elmebetegeknek című előadás kapcsán az igazgató és Victor Ioan Frunza rendező között kirobbant ellentét előzte meg. A Victor Ioan Frunza által színpadra vitt Matei Visniec-darabot, A kommunizmus története elmebetegeknek című előadás premierje 2003. decemberében lett volna, az előadás azonban még nem volt kész. A bemutatót Demeter András igazgató sürgetésére végül január 31-én tartották meg, az azonban botrányba fulladt. A rendező, Victor Ioan Frunza és Adriana Grand díszlettervező alkotópáros a bemutató előtt nyilvánosan is kifejtette álláspontját: a kellékek, illetve a kosztümök egy része még nem készült el. A vita a helyi román sajtóban nagy teret kapott. A temesvári román értelmiség egy része egyfajta válságkezelő civilfórumot alakított Celula Civica de Criza (CCC) néven, amely nyilatkozatban foglalta össze a történéseket. „A CCC néhány tagja, főleg újságírók, az utóbbi időben Sztálinnak, Ceausescunak tituláltak engem, bennem viszont az ő stílusuk és maga a CCC idézett hasonló emlékeket” – fejtette ki álláspontját Demeter András. A januári botrány után Demeter megrovásban részesítette az előadást bojkottáló személyeket, Balázs Attilát, Adriana Grandot, Victor Ioan Frunzát, illetve Cári Tibort. Az érintettek a megrovások ellen pert indítottak. Valamennyi pert a művészek nyerték, a színházigazgató azonban azt állította, hogy a bíróság elutasította a „megrovottak” fellebbezését. /Bálint B. Eszter, Botházi Mária: „Elmebeteg” színházi történet. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

2004. szeptember 10.

Az Alma Mater Alapítvány elsőrendű feladatnak tekinti az anyanyelven tanuló Arad megyei diákok támogatását, szögezte le dr. Pálfi Sándor elnök. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport tavaly októberben használatba adott bentlakásán ösztöndíjjal támogatták a diákokat és nevelőt alkalmaztak, továbbá felzárkóztató órákat biztosítottak a tanulóknak. Az alapítvány segítette az októberben megszervezett véndiák-találkozót, a Szövétnek folyóirat folyamatos kiadását. A felnőttek számára több előadást terveznek, októberben Guttai István mutatja be a Batthyányról és az aradi 13-ról szóló könyvét, majd Ujj János Aradi irodalmi lapok című könyvét, november 4-én Lezsák Sándor képviselő Kulcs-kérdések című előadását szervezik meg. Az Illyés Közalapítvány segíti őket, nagyjából ugyanennyit tesz ki a Kölnből, illetve a németországi és az amerikai “keresztszülőktől” várható támogatás. /Balta János: Két tanév mezsgyéjén. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

2004. szeptember 13.

A hír, hogy Sinka Károly színművész, a Temesvári Csiky Gergely Színház egykori igazgatója rövidesen betölti hetvenedik életévét, Svédországból érkezett. Lakatos Júlia, aki 1972-től tizenöt éven át volt a színház titkárnője, míg Svédországba ki nem telepedett, összetelefonálta a fél világot, hogy készüljenek az ünnepre. Be is szerzett egy csokornyi köszöntőt, többek között a Németországban élő Kiss Erzsébet és Gáspár Marietta színművésznőktől. Színésztársai, ismerősei elhatározták, hazahívják Sinka Károlyt Szegedről, lépjen színpadra egy előadáson. Szept. 16-án így ismét tapsolhat neki a közönség. /Pongrácz P. Mária: Régi jó színészek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2004. szeptember 17.

Szept. 16-án Temesváron a Café Molnár előadásában lépett fel a 70. születésnapját ünneplő Sinka Károly színművész. Barátai, egykori közönsége és a Csiky Gergely Színház vezetősége kérte meg, hogy egykori színészi sikereinek helyszínén is köszönthessék azok, akik szerették. Jelenleg Szegeden él, az ottani Nemzeti Színház nyugdíjas tagjaként játszik, továbbá a Forrás Színház művészeként olyan magyarországi és határon túli területeken turnézik, ahol nem működik magyar társulat. /(Sz. I.): Sinka Károlynak szólt a taps. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./

2004. szeptember 21.

Temesváron a Csiky Gergely Színház bábtagozata szept. 20-án indította idei évadját. Fodor Sándor népszerű meseregényéből, a Csipikéből Lábadi Éva bábszínész és rendező készített előadást. /(Szekernyés): Csipike marionett-előadásának bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

2004. oktĂłber 4.

Okt. 2-án Arad, a magyar Golgota címmel történelmi vetélkedőt szervezett a Szabadság-szobor Egyesület és a Csiky Gergely Iskolacsoport Aradon. A történelmi vetélkedőn fellépett a Csiky Gergely Iskola kórusa. /(nagyálmos): Történelmi vetélkedő a szabadságharcról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

2004. oktĂłber 11.

Elhunyt Kovách Géza /Székelyudvarhely, 1925. dec. 22. – Arad, 2004. okt. 10./ tudós történész, tanár, nemzedékek közkedvelt és köztiszteletben álló “Gazsija”. Néhány nappal azután halt meg, hogy megemlékeztek az aradi vértanúk mártíriumáról, melynek történetét oly átfogóan írta meg Az emlékező városban. /Az emlékező város – október 6. Arad, 1999/ Dr. Kovách Géza Zilahon a Wesselényi Kollégiumban érettségizett, a Bolyai Tudományegyetem történelem-földrajz szakát 1948-ban végezte el. Több évig Jakó Zsigmond professzor tanársegédje volt, s ha nem jönnek a diktatúra évei, bizonyára fényes egyetemi karrier várt volna rá. Aradra került és 1951-től 1986-ig történelemtanárként több iskolában, de állandó jelleggel a Csiky Gergely Iskolacsoport jogelődjében tanított és nemzedékek kedvence volt. A nagy szellemi központoktól távol eső, vidéki kutatóként dr. Kovách Géza meglepően sokat tett le az asztalra: tucatnyi könyvet, falumonográfiát, tanulmányt, tudományos értekezést. Erdélyi és közép-európai levéltárakban búvárkodott, hogy aztán hangyaszorgalommal és a történelmi tények iránti alázattal feldolgozza kutatásait. Publikált itthon és külföldi tudományos szaklapokban. Nemzetközi konferenciákon vett részt. A Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Köztestületének tagsága mutatja, hogy az anyaországban is kellőképpen értékelték fáradozásait. Nyáron még részt vett Kisiratosról, majd Majláthfalváról írt monográfiájának bemutatásán, aztán egyre fogyatkozott ereje és életkedve. Fő kutatási területe a gazdaság- és településtörténet volt. /Puskel Péter: In memoriam Kovách Géza. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./ Legutóbbi könyve: Eltűnt települések Arad megyében (2004) – néhány munkája: Erdélyi jobbágyok panaszlevelei – Kordokumentumok az erdélyi falu életéből 1771-1848. A Temesi Bánság mezőgazdaságának fejlődése a török kiűzése után (1718-1828), 1995 Történelmünk a Duna-medencében /Polis, Kolozsvár, 1998/ egyik szerzője A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése, (1716-1848), Csongrád Megyei Levéltár, 1999 – monográfia.

2004. november 2.

Megjelent a Csiky Gergely Iskolacsoport /Arad/ Évkönyve. A tavalyi kimaradás ellensúlyozására az Évkönyv szerkesztői összevont számmal rukkoltak elő. Jó lesz fellapozni tíz-húsz év múltán, s megtudni, kik voltak évfolyamelsők, milyen iskolai és más jellegű versenyeken, milyen eredménnyel képviselték iskolájukat, Arad egyetlen magyar középiskolájában hogyan tanultak a diákok. /Puskel Péter: Csiky-évkönyv. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2004. november 15.

Nov. 13-án Aradon 11 középiskolásokból álló csapat gyűlt össze, hogy a Márki Sándor történészről elnevezett és az Alma Mater Alapítvány által rendezett hagyományőrző versenyen összemérje tudását. Az első díjat a Csiky Gergely Iskolacsoport diákjai nyerték el. Második helyezést kaptak az ágyai iskolások. /(nagyálmos): A verseny lényege: együtt lenni, egymástól tanulni. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./


lapozĂĄs: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 961-988




(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk