udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
988
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 961-988
NĂŠvmutatĂł:
CsĂki Gergely
2004. mĂĄjus 11.
MĂĄj. 7â9-e kĂśzĂśtt hatodszor kerĂźlt sor a SepsiszentgyĂśrgyĂśn a helyi RMPSZ ĂŠs az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport kĂśzĂśs pedagĂłgusrendezvĂŠnyĂŠre, a Szakmai Napokra, amelynek ezĂşttal a hĂĄromszĂŠkiek voltak a hĂĄzigazdĂĄi. Az elsĹ nap megyei kĂśrĂşttal, telt el. MĂĄsnap a sepsiszentgyĂśrgyi Mikes Kelemen ElmĂŠleti LĂceumban szakmai elĹadĂĄsok hangzottak el, majd az aradiak meglĂĄtogattĂĄk a Csiky brassĂłi testvĂŠriskolĂĄjĂĄt, az Ăprily Lajos ElmĂŠleti LĂceumot, ahol megtekintettĂŠk a vĂŠgre ĂśnĂĄllĂłan mĹąkĂśdĹ magyar nyelvĹą tanintĂŠzmĂŠnyt. /(Kiss): A 21. szĂĄzad pedagĂłgusĂĄnak szerepe. Szakmai Napok â hatodszor. = Nyugati Jelen (Arad), mĂĄj. 11./2004. mĂĄjus 12.
A temesvĂĄri Csiky Gergely ĂŠs az Ăllami NĂŠmet SzĂnhĂĄz lesz a hĂĄzigazdĂĄja a mĂĄj. 14â23 kĂśzĂśtt mĂĄsodik alkalommal megtartandĂł KisebbsĂŠgi SzĂnhĂĄzi FesztivĂĄlnak. TĂz nap alatt harminc elĹadĂĄst mutat be tizenhat szĂntĂĄrsulat, illetve egyĂŠni elĹadĂł magyarul, nĂŠmetĂźl, szerbĂźl, jiddisĂźl ĂŠs romĂĄnul. TĂz magyar tĂĄrsulat: a temesvĂĄri Csiky Gergely, a marosvĂĄsĂĄrhelyi Tompa MiklĂłs ĂŠs Ariel, a sepsiszentgyĂśrgyi TamĂĄsi Ăron, a nagyvĂĄradi Szigligeti Ede, a szĂŠkelyudvarhelyi Tomcsa SĂĄndor, a szatmĂĄrnĂŠmeti Harag GyĂśrgy, a gyergyĂłszentmiklĂłsi Figura StĂşdiĂł, a csĂkszeredai CsĂki JĂĄtĂŠkszĂn ĂŠs a kolozsvĂĄri Ăllami Magyar SzĂnhĂĄz lĂŠp fel. Demeter AndrĂĄs, a Csiky Gergely tĂĄrsulat igazgatĂł hatalmas kihĂvĂĄsnak lĂĄtja a fesztivĂĄlt. /(Pataki ZoltĂĄn): II. KisebbsĂŠgi SzĂnhĂĄzi FesztivĂĄl: âNagy kihĂvĂĄs a temesvĂĄri magyar szĂntĂĄrsulat ĂŠs kĂśzĂśnsĂŠge szĂĄmĂĄra is". = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 12./ 2004. mĂĄjus 13.
Az ASSITEJ (Gyermek ĂŠs IfjĂşsĂĄgi SzĂnhĂĄzak NemzetkĂśzi SzĂśvetsĂŠge) Magyar KĂśzpontja a Nemzeti KulturĂĄlis ĂrĂśksĂŠg MinisztĂŠriuma tĂĄmogatĂĄsĂĄval, a marosvĂĄsĂĄrhelyi Ariel Gyermek- ĂŠs IfjĂşsĂĄgi SzĂnhĂĄz, valamint a kaposvĂĄri CsĂky Gergely SzĂnhĂĄz kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel meghĂvĂĄsos pĂĄlyĂĄzatot hirdetett gyermek ĂŠs ifjĂşsĂĄgi korosztĂĄlynak szĂłlĂł eredeti drĂĄmĂĄk megĂrĂĄsĂĄra. A zsĹąri HathĂĄzi AndrĂĄst is dĂjazta: ĂlomfestĹ cĂmĹą gyerekdrĂĄmĂĄja megosztott harmadik dĂjat kapott, KozsĂĄr Zsuzsanna ĂŠs VĂśrĂśs IstvĂĄn mellett. A mĂĄsodik dĂjat szintĂŠn megosztva kapta Litvai Nelli ĂŠs Pozsgai Zsolt. ElsĹ dĂjat a zsĹąri nem osztott ki. /(kĂśllĹ): DĂjaztĂĄk HathĂĄzi AndrĂĄst. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), mĂĄj. 13./2004. mĂĄjus 15.
MĂĄj. 14-ĂŠn TemesvĂĄron a Csiky Gergely SzĂnhĂĄz CafĂŠ MolnĂĄr elĹadĂĄsĂĄval kezdetĂŠt vette a II. Interetnikus SzĂnhĂĄzi FesztivĂĄl. A rendezĹk tĂz nap alatt 800 szĂnĂŠszt ĂŠs szĂnhĂĄzi szakembert, 18 hivatĂĄsos szĂnhĂĄzat lĂĄtnak vendĂŠgĂźl. /(Sz. I.): II. Interetnikus SzĂnhĂĄzi FesztivĂĄl. = Nyugati Jelen (Arad), mĂĄj. 15./2004. mĂĄjus 19.
KĂśtĹ JĂłzsef, az RMDSZ ĂźgyvezetĹ alelnĂśke felvĂĄzolta a magyar anyanyelvĹą oktatĂĄs helyzetĂŠt. Amikor 1990-ben elkezdtĂŠk a munkĂĄt, az egyetem elĹtti oktatĂĄsban jĂłformĂĄn nem volt ĂśnĂĄllĂł magyar tanintĂŠzmĂŠny. Most viszont 138 lĂceumi szintĹą intĂŠzmĂŠnyben oktatnak magyar anyanyelven, amibĹl 58 ĂśnĂĄllĂł magyar nyelven oktatĂł intĂŠzmĂŠny. Az utĂłbbi idĹszak gyĂźmĂślcse az aradi Csiky Gergely GimnĂĄzium, a mĂĄramarosszigeti LĂśwei KlĂĄra GimnĂĄzium ĂŠs Ăşjra ĂśnĂĄllĂł lett BrassĂłban az Ăprily Lajos GimnĂĄzium. KĂśtĹ bĂzik abban, hogy a kĂśzeljĂśvĹben SzilĂĄgysomlyĂłn is, ĂŠs BĂĄnffyhunyadon is ĂśnĂĄllĂł magyar kĂśzĂŠpiskola lesz. ProblĂŠmĂĄt jelent, hogy az ĂśnĂĄllĂł magyar iskolahĂĄlĂłzat eddig elĂŠggĂŠ beszĹąkĂźlt profilban mĹąkĂśdhetett. Az anyanyelvĹą szakoktatĂĄst megszĂźntettĂŠk. A tanĂźgyi tĂśrvĂŠny mĂłdosĂtott vĂĄltozata lehetĹvĂŠ teszi a szakoktatĂĄs anyanyelvi gyakorlatĂĄt, anyanyelven mĹąkĂśdĹ szaklĂceumok ĂŠs szakemberkĂŠpzĂŠsre szolgĂĄlĂł inasiskolĂĄk illetve tanonciskolĂĄk, mesterkĂŠpzĹk lĂŠtesĂtĂŠsĂŠt. NullĂĄrĂłl kell indulni. HiĂĄnyzott a tankĂśnyv, a szakszemĂŠlyzet, tantervek sem voltak. Most mĂĄr kibontakozĂłban van a szakiskolai hĂĄlĂłzat is. SzaklĂceumok indultak, tĂśbb kĂśzgazdasĂĄgtani osztĂĄly indult kĂśzĂŠpszinten, a SzĂŠkelyfĂśldĂśn tovĂĄbb bĹvĂźlt a szaklĂceumi hĂĄlĂłzat. A posztlĂceĂĄlis ĂŠs vĂĄllalkozĂłi alapon lĂŠtrehozott anyanyelvĹą kĂŠpzĂŠsi formĂĄk elterjedtek ErdĂŠlyben, kĂśzvetlenĂźl tudnak reagĂĄlni a munkaerĹpiaci kĂvĂĄnalmakra, ĂŠs jelentĹs szĂĄmĂş posztlĂceĂĄlis, magĂĄnkĂŠzben levĹ, vĂĄllalkozĂłi alapon mĹąkĂśdĹ kĂŠpzĂŠsi forma indult be. ĂnĂĄllĂł magyar oktatĂĄst kell megszervezni a felsĹoktatĂĄsban is. Ezt mĂŠg nem sikerĂźlt vĂŠghezvinni. Ahhoz kĂŠpest, hogy 1990-ben a felsĹoktatĂĄsban tanulĂł magyar diĂĄkok szĂĄma alig haladta meg a hĂĄromszĂĄzat, jelenleg a Babes-Bolyai TudomĂĄnyegyetemen 58 szakon lehet magyar nyelven tanulni. KĂśzel 5000 hallgatĂł tanulja a szaktantĂĄrgyakat anyanyelvĂŠn, a magyar nyelvĹą szakokon, ĂŠs 8000 fĂślĂśtt van, csak a Babes-Bolyain, a magyar anyanyelvĹą diĂĄkoknak a szĂĄma. A jogon egy-kĂŠt tantĂĄrgyat hallgathatnak magyarul is. A jogon 1998 Ăłta 40 hely van elkĂźlĂśnĂtve magyar diĂĄkok szĂĄmĂĄra. 1996-ban orszĂĄgos viszonylatban mindĂśssze 9 magyar diĂĄk volt a jogon. Amikor a tanĂtĂłkĂŠpzĹi fĹiskolai kĂŠpzĂŠs beindult, akkor hat vĂĄrosban: SzĂŠkelyudvarhelyen, Nagyenyeden, MarosvĂĄsĂĄrhelyen, KolozsvĂĄrt, NagyvĂĄradon ĂŠs KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen lĂŠtesĂźlt magyar anyanyelvĹą, fĹiskolai szintĹą tanĂtĂłkĂŠpzĂŠs. /ZsehrĂĄnszky IstvĂĄn: ĂnĂĄllĂłan â minden szinten. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), mĂĄj. 12., folyt.: mĂĄj. 19./2004. mĂĄjus 28.
A marosvĂĄsĂĄrhelyi Nemzeti SzĂnhĂĄz Tompa MiklĂłs tĂĄrsulatĂĄnak A dilis Resner cĂmĹą elĹadĂĄsa nyerte el a temesvĂĄri EtnikumkĂśzi SzĂnhĂĄzi FesztivĂĄl Jecza PĂŠter-dĂjĂĄt, egy DaphnĂŠ-motĂvumot megjelenĂtĹ bronzszobrocskĂĄt â tĂĄjĂŠkoztatott Demeter AndrĂĄs, a temesvĂĄri Csiky Gergely SzĂnhĂĄz igazgatĂłja. A dĂjat a kĂśzĂśnsĂŠg szavazatai alapjĂĄn ĂtĂŠltĂŠk oda. /B.A.M.: Jecza PĂŠter-dĂj A dilis Resnernek. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), mĂĄj. 28./2004. jĂşnius 4.
Egy hĂŠt alatt kĂŠt nemzetkĂśzi rendezvĂŠnyen is szerepelnek az aradi KĂślcsey SzĂnpad diĂĄkszĂnjĂĄtszĂłi. A NyĂregyhĂĄzĂĄn mĂşlt szombaton megtartott Suliexpo elnevezĂŠsĹą rendezvĂŠnyen hĂŠt orszĂĄg ĂĄltalĂĄnos ĂŠs kĂśzĂŠpiskolĂĄsai talĂĄlkoztak kĂźlĂśnbĂśzĹ versenyeken â szavalĂĄs, nĂŠpi tĂĄnc, nĂŠpmĹąvĂŠszet, ĂŠnek, moderntĂĄnc stb. â, s ott az aradi KĂślcsey SzĂnpad szĂnjĂĄtszĂłi (a Csiky Gergely LĂceum nĂśvendĂŠkei) harmadik dĂjat nyertek a Tabarin, a csodadoktor c. vĂĄsĂĄri komĂŠdiĂĄval. JĂşn. 4-ĂŠn a gyermekcsoport elindul Lakitelekre a hagyomĂĄnyos, kĂŠtĂŠvenkĂŠnt tartott nemzetkĂśzi fesztivĂĄlra, amelyen SeprĹdi JĂĄnos: A hĂres igazlĂĄtĂł c. mesejĂĄtĂŠkĂĄval szerepel. /A KĂślcsey gyermekszĂnpad Lakiteleken. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşn. 4./2004. jĂşnius 29.
IdĂŠn csak szakmai kĂźldĂśttsĂŠg kĂŠpviselte a temesvĂĄri Csiky Gergely SzĂnhĂĄzat a HatĂĄron TĂşli Magyar SzĂnhĂĄzak FesztivĂĄljĂĄn KisvĂĄrdĂĄn. Demeter AndrĂĄs IstvĂĄn igazgatĂł, Fall Ilona, KocsĂĄrdi Levente, Asztalos GĂŠza ĂŠs LĂĄszlĂł PĂŠter szĂnmĹąvĂŠszek jelen voltak a rangos fesztivĂĄlon. /(Sz. I.): TemesvĂĄrrĂłl csak szĂnhĂĄzi kĂźldĂśttsĂŠg. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşn. 29./2004. jĂşlius 7.
TemesvĂĄron Daniel Vighi ĂrĂł a vendĂŠglĹkĂŠnt mĹąkĂśdĹ PelikĂĄn hajĂł fedĂŠlzetĂŠn szervezett vitafĂłrumot, amelynek meghĂvottja volt Victor Ioan Frunza, a Csiky Gergely SzĂnhĂĄz rendezĹje. Elhangzott, hogy rosszszĂĄndĂŠkĂş, a szĂnmĹąvĂŠszethez keveset konyĂtĂł bĂźrokratĂĄk akadĂĄlyozzĂĄk az alkotĂłk munkĂĄjĂĄt. LegutĂłbb a Csiky Gergely SzĂnhĂĄzban, a Matei Visnyec: A kommunizmus tĂśrtĂŠnete elmebetegeknek cĂmĹą, a meghirdetett hatĂĄridĹre el nem kĂŠszĂźlt elĹadĂĄs (rendezĹ Victor Ioan Frunza, dĂszlettervezĹ Adriana Grand) bemutatĂłja kĂśrĂźl tĂśrtĂŠntek olyan rendellenessĂŠgek, amelyek Demeter AndrĂĄs IstvĂĄn, a tĂĄrsulat direktora, illetve a dĂszlettervezĹ, a rendezĹ, a zeneszerezĹ ĂŠs mĂĄs alkotĂłk kĂśzĂśtti, a szĂnhĂĄzi ĂŠletben pĂŠldĂĄtlan pereskedĂŠsbe fulladt. IldikĂł Jarcsek Zamfirescu szĂnĂŠsznĹnek is az ĂĄllĂĄsĂĄba kerĂźlt az a âbĹąne", hogy vĂŠdelmĂŠbe vett egy dĂszlet-elemet ĂŠs kitartott az elvei mellett. Eddig hĂŠt bĂrĂłsĂĄgi per volt, amelyeket egytĹl egyig az alkotĂłk nyertĂŠk meg. â Ennek ellenĂŠre nem kĂvĂĄnatos szemĂŠlyek lettĂźnk a magyar szĂnhĂĄznĂĄl â jelentette ki Victor Ioan Frunza rendezĹ. A vitaesten azonban hiĂĄnyzott a mĂĄsik ĂŠrintett fĂŠl, Demeter AndrĂĄs IstvĂĄn szĂnhĂĄzigazgatĂł ĂŠs hiĂĄnyzott a magyar kĂśzĂśssĂŠg kĂŠpviselete. /(Pataki ZoltĂĄn): A PelikĂĄn hajĂł â âĂĄtvilĂĄgĂtottĂĄk" a temesvĂĄri magyar szĂnhĂĄzat. = RomĂĄniai Magyar SzĂł (Bukarest), jĂşl. 7./2004. jĂşlius 14.
ĂtvilĂĄgĂtja a Csiky Gergely SzĂnhĂĄz mĹąkĂśdĂŠsĂŠt a temesvĂĄri vĂĄrosi tanĂĄcs. ErrĹl a testĂźlet â immĂĄr RMDSZ-es kĂŠpviselĹ nĂŠlkĂźli â kulturĂĄlis bizottsĂĄga dĂśntĂśtt azt kĂśvetĹen, hogy meghallgatta Demeter AndrĂĄs szĂnhĂĄzigazgatĂłt ĂŠs Victor Ioan Frunza fĹrendezĹt, akik kĂśzĂśtt hĂłnapok Ăłta ĂŠles konfliktus dĂşl. A tĂĄrsulat tagjainak tĂşlnyomĂł tĂśbbsĂŠge Demeter mellett ĂĄllt ki. /Gazda ĂrpĂĄd: ElmĂŠrgesĂźlt szĂnhĂĄzi konfliktus. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), jĂşl. 14./2004. jĂşlius 15.
A Csiky Gergely Ăllami SzĂnhĂĄz szerzĹdĂŠses tagjai /56-an, a szĂnhĂĄz tĂĄrsulatĂĄnak 71 szĂĄzalĂŠka/ nyĂlt levelĂźkben a kĂśvetkezĹkre hĂvtĂĄk fel a figyelmet. Az igazgatĂłsĂĄg eddigi munkĂĄjĂĄval, munkĂĄjĂĄnak minĹsĂŠgĂŠvel ĂŠs âA kommunizmus...â cĂmĹą produkciĂł kapcsĂĄn hozott dĂśntĂŠseivel egyetĂŠrtenek. Nem ĂŠrtenek egyet azonban a rendezĹ Victor Ioan Frunza, a dĂszlet- ĂŠs jelmeztervezĹ Adriana Grand ĂŠs a zeneszerzĹ CĂĄri Tibor azon ĂĄllĂtĂĄsaival, miszerint nem tudjĂĄk vĂĄllalni az ĂĄltalunk is lĂŠtrehozott elĹadĂĄst. Nem ĂŠrtenek egyet azzal, hogy a dĂszlet-jelmeztervezĹ kĂźlĂśnfĂŠle tĂĄblĂĄkkal szaladgĂĄljon elĹadĂĄs kĂśzben a jĂĄtĂŠktĂŠrben. /NyĂlt levĂŠl. = Nyugati Jelen (Arad), jĂşl. 15./2004. jĂşlius 22.
Jelenleg folyik a temesvĂĄri Csiky Gergely Ăllami SzĂnhĂĄz ĂĄtvilĂĄgĂtĂĄsa. FĹleg azokat a dĂśntĂŠseket vizsgĂĄljĂĄk, melyeket Demeter AndrĂĄs szĂnhĂĄzigazgatĂł hozott. Az ĂĄtvilĂĄgĂtĂĄst A kommunizmus tĂśrtĂŠnete elmebetegeknek cĂmĹą elĹadĂĄs kapcsĂĄn az igazgatĂł ĂŠs Victor Ioan Frunza rendezĹ kĂśzĂśtt kirobbant ellentĂŠt elĹzte meg. A Victor Ioan Frunza ĂĄltal szĂnpadra vitt Matei Visniec-darabot, A kommunizmus tĂśrtĂŠnete elmebetegeknek cĂmĹą elĹadĂĄs premierje 2003. decemberĂŠben lett volna, az elĹadĂĄs azonban mĂŠg nem volt kĂŠsz. A bemutatĂłt Demeter AndrĂĄs igazgatĂł sĂźrgetĂŠsĂŠre vĂŠgĂźl januĂĄr 31-ĂŠn tartottĂĄk meg, az azonban botrĂĄnyba fulladt. A rendezĹ, Victor Ioan Frunza ĂŠs Adriana Grand dĂszlettervezĹ alkotĂłpĂĄros a bemutatĂł elĹtt nyilvĂĄnosan is kifejtette ĂĄllĂĄspontjĂĄt: a kellĂŠkek, illetve a kosztĂźmĂśk egy rĂŠsze mĂŠg nem kĂŠszĂźlt el. A vita a helyi romĂĄn sajtĂłban nagy teret kapott. A temesvĂĄri romĂĄn ĂŠrtelmisĂŠg egy rĂŠsze egyfajta vĂĄlsĂĄgkezelĹ civilfĂłrumot alakĂtott Celula Civica de Criza (CCC) nĂŠven, amely nyilatkozatban foglalta Ăśssze a tĂśrtĂŠnĂŠseket. âA CCC nĂŠhĂĄny tagja, fĹleg ĂşjsĂĄgĂrĂłk, az utĂłbbi idĹben SztĂĄlinnak, Ceausescunak titulĂĄltak engem, bennem viszont az Ĺ stĂlusuk ĂŠs maga a CCC idĂŠzett hasonlĂł emlĂŠkeketâ â fejtette ki ĂĄllĂĄspontjĂĄt Demeter AndrĂĄs. A januĂĄri botrĂĄny utĂĄn Demeter megrovĂĄsban rĂŠszesĂtette az elĹadĂĄst bojkottĂĄlĂł szemĂŠlyeket, BalĂĄzs AttilĂĄt, Adriana Grandot, Victor Ioan FrunzĂĄt, illetve CĂĄri Tibort. Az ĂŠrintettek a megrovĂĄsok ellen pert indĂtottak. Valamennyi pert a mĹąvĂŠszek nyertĂŠk, a szĂnhĂĄzigazgatĂł azonban azt ĂĄllĂtotta, hogy a bĂrĂłsĂĄg elutasĂtotta a âmegrovottakâ fellebbezĂŠsĂŠt. /BĂĄlint B. Eszter, BothĂĄzi MĂĄria: âElmebetegâ szĂnhĂĄzi tĂśrtĂŠnet. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), jĂşl. 22./2004. szeptember 10.
Az Alma Mater AlapĂtvĂĄny elsĹrendĹą feladatnak tekinti az anyanyelven tanulĂł Arad megyei diĂĄkok tĂĄmogatĂĄsĂĄt, szĂśgezte le dr. PĂĄlfi SĂĄndor elnĂśk. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport tavaly oktĂłberben hasznĂĄlatba adott bentlakĂĄsĂĄn ĂśsztĂśndĂjjal tĂĄmogattĂĄk a diĂĄkokat ĂŠs nevelĹt alkalmaztak, tovĂĄbbĂĄ felzĂĄrkĂłztatĂł ĂłrĂĄkat biztosĂtottak a tanulĂłknak. Az alapĂtvĂĄny segĂtette az oktĂłberben megszervezett vĂŠndiĂĄk-talĂĄlkozĂłt, a SzĂśvĂŠtnek folyĂłirat folyamatos kiadĂĄsĂĄt. A felnĹttek szĂĄmĂĄra tĂśbb elĹadĂĄst terveznek, oktĂłberben Guttai IstvĂĄn mutatja be a BatthyĂĄnyrĂłl ĂŠs az aradi 13-rĂłl szĂłlĂł kĂśnyvĂŠt, majd Ujj JĂĄnos Aradi irodalmi lapok cĂmĹą kĂśnyvĂŠt, november 4-ĂŠn LezsĂĄk SĂĄndor kĂŠpviselĹ Kulcs-kĂŠrdĂŠsek cĂmĹą elĹadĂĄsĂĄt szervezik meg. Az IllyĂŠs KĂśzalapĂtvĂĄny segĂti Ĺket, nagyjĂĄbĂłl ugyanennyit tesz ki a KĂślnbĹl, illetve a nĂŠmetorszĂĄgi ĂŠs az amerikai âkeresztszĂźlĹktĹlâ vĂĄrhatĂł tĂĄmogatĂĄs. /Balta JĂĄnos: KĂŠt tanĂŠv mezsgyĂŠjĂŠn. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./2004. szeptember 13.
A hĂr, hogy Sinka KĂĄroly szĂnmĹąvĂŠsz, a TemesvĂĄri Csiky Gergely SzĂnhĂĄz egykori igazgatĂłja rĂśvidesen betĂślti hetvenedik ĂŠletĂŠvĂŠt, SvĂŠdorszĂĄgbĂłl ĂŠrkezett. Lakatos JĂşlia, aki 1972-tĹl tizenĂśt ĂŠven ĂĄt volt a szĂnhĂĄz titkĂĄrnĹje, mĂg SvĂŠdorszĂĄgba ki nem telepedett, ĂśsszetelefonĂĄlta a fĂŠl vilĂĄgot, hogy kĂŠszĂźljenek az Ăźnnepre. Be is szerzett egy csokornyi kĂśszĂśntĹt, tĂśbbek kĂśzĂśtt a NĂŠmetorszĂĄgban ĂŠlĹ Kiss ErzsĂŠbet ĂŠs GĂĄspĂĄr Marietta szĂnmĹąvĂŠsznĹktĹl. SzĂnĂŠsztĂĄrsai, ismerĹsei elhatĂĄroztĂĄk, hazahĂvjĂĄk Sinka KĂĄrolyt SzegedrĹl, lĂŠpjen szĂnpadra egy elĹadĂĄson. Szept. 16-ĂĄn Ăgy ismĂŠt tapsolhat neki a kĂśzĂśnsĂŠg. /PongrĂĄcz P. MĂĄria:Â RĂŠgi jĂł szĂnĂŠszek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./2004. szeptember 17.
Szept. 16-ĂĄn TemesvĂĄron a CafĂŠ MolnĂĄr elĹadĂĄsĂĄban lĂŠpett fel a 70. szĂźletĂŠsnapjĂĄt ĂźnneplĹ Sinka KĂĄroly szĂnmĹąvĂŠsz. BarĂĄtai, egykori kĂśzĂśnsĂŠge ĂŠs a Csiky Gergely SzĂnhĂĄz vezetĹsĂŠge kĂŠrte meg, hogy egykori szĂnĂŠszi sikereinek helyszĂnĂŠn is kĂśszĂśnthessĂŠk azok, akik szerettĂŠk. Jelenleg Szegeden ĂŠl, az ottani Nemzeti SzĂnhĂĄz nyugdĂjas tagjakĂŠnt jĂĄtszik, tovĂĄbbĂĄ a ForrĂĄs SzĂnhĂĄz mĹąvĂŠszekĂŠnt olyan magyarorszĂĄgi ĂŠs hatĂĄron tĂşli terĂźleteken turnĂŠzik, ahol nem mĹąkĂśdik magyar tĂĄrsulat. /(Sz. I.): Sinka KĂĄrolynak szĂłlt a taps. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./2004. szeptember 21.
TemesvĂĄron a Csiky Gergely SzĂnhĂĄz bĂĄbtagozata szept. 20-ĂĄn indĂtotta idei ĂŠvadjĂĄt. Fodor SĂĄndor nĂŠpszerĹą meseregĂŠnyĂŠbĹl, a CsipikĂŠbĹl LĂĄbadi Ăva bĂĄbszĂnĂŠsz ĂŠs rendezĹ kĂŠszĂtett elĹadĂĄst. /(SzekernyĂŠs): Csipike marionett-elĹadĂĄsĂĄnak bemutatĂłja. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./2004. oktĂłber 4.
Okt. 2-ĂĄn Arad, a magyar Golgota cĂmmel tĂśrtĂŠnelmi vetĂŠlkedĹt szervezett a SzabadsĂĄg-szobor EgyesĂźlet ĂŠs a Csiky Gergely Iskolacsoport Aradon. A tĂśrtĂŠnelmi vetĂŠlkedĹn fellĂŠpett a Csiky Gergely Iskola kĂłrusa. /(nagyĂĄlmos): TĂśrtĂŠnelmi vetĂŠlkedĹ a szabadsĂĄgharcrĂłl. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./2004. oktĂłber 11.
Elhunyt KovĂĄch GĂŠza /SzĂŠkelyudvarhely, 1925. dec. 22. â Arad, 2004. okt. 10./ tudĂłs tĂśrtĂŠnĂŠsz, tanĂĄr, nemzedĂŠkek kĂśzkedvelt ĂŠs kĂśztiszteletben ĂĄllĂł âGazsijaâ. NĂŠhĂĄny nappal azutĂĄn halt meg, hogy megemlĂŠkeztek az aradi vĂŠrtanĂşk mĂĄrtĂriumĂĄrĂłl, melynek tĂśrtĂŠnetĂŠt oly ĂĄtfogĂłan Ărta meg Az emlĂŠkezĹ vĂĄrosban. /Az emlĂŠkezĹ vĂĄros â oktĂłber 6. Arad, 1999/ Dr. KovĂĄch GĂŠza Zilahon a WesselĂŠnyi KollĂŠgiumban ĂŠrettsĂŠgizett, a Bolyai TudomĂĄnyegyetem tĂśrtĂŠnelem-fĂśldrajz szakĂĄt 1948-ban vĂŠgezte el. TĂśbb ĂŠvig JakĂł Zsigmond professzor tanĂĄrsegĂŠdje volt, s ha nem jĂśnnek a diktatĂşra ĂŠvei, bizonyĂĄra fĂŠnyes egyetemi karrier vĂĄrt volna rĂĄ. Aradra kerĂźlt ĂŠs 1951-tĹl 1986-ig tĂśrtĂŠnelemtanĂĄrkĂŠnt tĂśbb iskolĂĄban, de ĂĄllandĂł jelleggel a Csiky Gergely Iskolacsoport jogelĹdjĂŠben tanĂtott ĂŠs nemzedĂŠkek kedvence volt. A nagy szellemi kĂśzpontoktĂłl tĂĄvol esĹ, vidĂŠki kutatĂłkĂŠnt dr. KovĂĄch GĂŠza meglepĹen sokat tett le az asztalra: tucatnyi kĂśnyvet, falumonogrĂĄfiĂĄt, tanulmĂĄnyt, tudomĂĄnyos ĂŠrtekezĂŠst. ErdĂŠlyi ĂŠs kĂśzĂŠp-eurĂłpai levĂŠltĂĄrakban bĂşvĂĄrkodott, hogy aztĂĄn hangyaszorgalommal ĂŠs a tĂśrtĂŠnelmi tĂŠnyek irĂĄnti alĂĄzattal feldolgozza kutatĂĄsait. PublikĂĄlt itthon ĂŠs kĂźlfĂśldi tudomĂĄnyos szaklapokban. NemzetkĂśzi konferenciĂĄkon vett rĂŠszt. A Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia HatĂĄron TĂşli KĂśztestĂźletĂŠnek tagsĂĄga mutatja, hogy az anyaorszĂĄgban is kellĹkĂŠppen ĂŠrtĂŠkeltĂŠk fĂĄradozĂĄsait. NyĂĄron mĂŠg rĂŠszt vett KisiratosrĂłl, majd MajlĂĄthfalvĂĄrĂłl Ărt monogrĂĄfiĂĄjĂĄnak bemutatĂĄsĂĄn, aztĂĄn egyre fogyatkozott ereje ĂŠs ĂŠletkedve. FĹ kutatĂĄsi terĂźlete a gazdasĂĄg- ĂŠs telepĂźlĂŠstĂśrtĂŠnet volt. /Puskel PĂŠter: In memoriam KovĂĄch GĂŠza. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./ LegutĂłbbi kĂśnyve: EltĹąnt telepĂźlĂŠsek Arad megyĂŠben (2004) â nĂŠhĂĄny munkĂĄja: ErdĂŠlyi jobbĂĄgyok panaszlevelei â Kordokumentumok az erdĂŠlyi falu ĂŠletĂŠbĹl 1771-1848. A Temesi BĂĄnsĂĄg mezĹgazdasĂĄgĂĄnak fejlĹdĂŠse a tĂśrĂśk kiĹązĂŠse utĂĄn (1718-1828), 1995 TĂśrtĂŠnelmĂźnk a Duna-medencĂŠben /Polis, KolozsvĂĄr, 1998/ egyik szerzĹje A BĂĄnsĂĄg demogrĂĄfiai ĂŠs gazdasĂĄgi fejlĹdĂŠse, (1716-1848), CsongrĂĄd Megyei LevĂŠltĂĄr, 1999 â monogrĂĄfia.2004. november 2.
Megjelent a Csiky Gergely Iskolacsoport /Arad/ ĂvkĂśnyve. A tavalyi kimaradĂĄs ellensĂşlyozĂĄsĂĄra az ĂvkĂśnyv szerkesztĹi Ăśsszevont szĂĄmmal rukkoltak elĹ. JĂł lesz fellapozni tĂz-hĂşsz ĂŠv mĂşltĂĄn, s megtudni, kik voltak ĂŠvfolyamelsĹk, milyen iskolai ĂŠs mĂĄs jellegĹą versenyeken, milyen eredmĂŠnnyel kĂŠpviseltĂŠk iskolĂĄjukat, Arad egyetlen magyar kĂśzĂŠpiskolĂĄjĂĄban hogyan tanultak a diĂĄkok. /Puskel PĂŠter: Csiky-ĂŠvkĂśnyv. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./2004. november 15.
Nov. 13-ĂĄn Aradon 11 kĂśzĂŠpiskolĂĄsokbĂłl ĂĄllĂł csapat gyĹąlt Ăśssze, hogy a MĂĄrki SĂĄndor tĂśrtĂŠnĂŠszrĹl elnevezett ĂŠs az Alma Mater AlapĂtvĂĄny ĂĄltal rendezett hagyomĂĄnyĹrzĹ versenyen ĂśsszemĂŠrje tudĂĄsĂĄt. Az elsĹ dĂjat a Csiky Gergely Iskolacsoport diĂĄkjai nyertĂŠk el. MĂĄsodik helyezĂŠst kaptak az ĂĄgyai iskolĂĄsok. /(nagyĂĄlmos): A verseny lĂŠnyege: egyĂźtt lenni, egymĂĄstĂłl tanulni. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./