udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
240
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240
Névmutató:
Csoma Botond
2017. március 17.
Megkérdezte Csoma Botond és Soós Sándor a belügyminisztert, hogy illegális-e Erdély zászlója
Kérdést intézett Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, RMDSZ-es képviselő és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezetének elnöke Carmen Dan belügyminiszterhez, amiben számon kérték a csendőrség március 15-i fellépését kolozsvári felvonuláson. A csendőrség ugyanis többek között Fancsali Ernőt, az EMNP kolozsvári elnökét és Soós Sándort is leigazoltatta, és felszólította őket, hogy vonják be az Erdély zászlót, illetve megrótta és bírságot állított ki. A levél írói megjegyezték, hogy a csendőrség azzal indokolta a zászlóbevonásra vonatkozó felszólítását, hogy ez a szervezők kérése volt. 2016-ban is történt hasonló eset - áll még a levélben. Azonban akkor a hatóságok azt állították, hogy az Erdély-zászló illegális, és azért kell azt bevonni, mert az alkalmas diszkrimináció- és gyűlöletszításra. Az ügyben elmarasztaltak magyarázatot kértek a rendőrségtől, azonban csak egy semmitmondó választ kaptak. A két politikus egyértelműsítette, hogy az Erdély zászlóját hordozóknak békés magatartásuk volt a tüntetés során, egy olyan zászlót vittek, amelynek címere részét képezi Románia hivatalos címerének. A levén írói azt is megjegyezték, azzal, hogy a csendőrség feltartóztatta az Erdély zászlót hordozókat, megakadályozta őket abban, hogy részt vegyenek a felvonulásban, ezzel megsértve alkotmányos jogaikat. Két kérdést tettek fel Carmen Dan belügyminiszternek, az egyikben azt kérdezik, hogy illegálisnak számít vagy sem Erdély zászlója, ha azt olyan személyek viszik, akik úgy érzik, a zászló őket képviseli, illetve megfelelőnek tartja vagy sem a csendőrség eljárását az ügyben. (agerpres)
Transindex.ro2017. március 17.
Erdély-zászlóvivők: nem álltak ki mellettünk a szervezők
A március 15-ei kolozsvári ünnepi rendezvényen Erdély-zászlójuk miatt igazoltatott, illetve megbírságolt néppártos felvonulók a Krónikának elmondták, nem értik, a szervezők miért nem avatkoztak közbe a helyszínen. Fancsali Ernő nem fizeti ki az 500 lejes bírságot. A történtek Sabin Ghermant is felbosszantották.
Nem fizeti ki Fancsali Ernő a március 15-ei kolozsvári ünnepi felvonuláson Erdély-zászlója miatt kiszabott 500 lejes bírságot, és bíróságra viszi az ügyet. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, nem számítottak arra, hogy az idei március 15-ei felvonuláson is szemet szúr a lobogó. Fancsali ugyanis a 2016-os ünnepségen is hasonlóan járt: a csendőrök akkor is felszólították arra, hogy csavarja össze az Erdély-címeres, kék-piros-sárga zászlót.
„Mivel akkor beszédet kellett mondanom, és nem akartam elkésni, eleget tettem a felszólításnak” – magyarázta lapunknak a transzszilvanista mozgalom támogatója, aki ennek nyomán tavaly „megúszta” bírság nélkül. Rámutatott, más rendezvényeken nem okoz problémát a lobogó jelenléte: a március 10-ei marosvásárhelyi székely szabadság napi felvonuláson például gond nélkül lobogtathatták a jelenlévők a zászlót. Sőt szerdán ők maguk is probléma nélkül lesétálhattak a Hajnal lakónegyedből a kincses város központjában tartott ünnepségre, és miután távoztak a rendezvényről, akkor sem szúrt szemet senkinek a kibontott lobogó.
Fancsali azt is elmondta: nem fogadják el a Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-elnök által felajánlott jogi segítséget, hiszen egyrészt van saját jogi képviseletük, másrészt úgy véli, az ünnepséget szervező szövetség tagjainak a helyszínen, a csendőri fellépéskor kellett volna kiállniuk mellettük, megakadályozva, hogy megbírságolják őket.
Az EMNP kolozsvári elnöke Facebook-oldalán közölte: a szervezők szerint a csendőrség egy nappal a rendezvény előtt értesítette őket, hogy „nemkívánatos Erdély zászlaja”. Ennek nyomán a március 15-ei felvonuláson a szervezők arról tájékoztatták őket, hogy a lobogókkal csak saját felelősségre vonulhatnak, jelenlétükről pedig értesíteniük kell a csendőrséget. Ezt követően a csendőrök kiragadták őket a tömegből a szervezők kérésére hivatkozva, illetve arra, hogy „nemkívánatos személyek a zászlókkal”. Fancsali nem írta alá a helyszínen a bírságolási jegyzőkönyvet, így még nem kapta kézhez a hivatalos iratot, de amint ez megtörténik, az ügyet bíróságra viszi, tehát a bírságot nem fizeti ki.
Közösen vonják kérdőre a belügyminisztériumot
A kolozsvári megemlékezésen kibontott Erdély-zászlóval vonult Soós Sándor, az EMNP Kolozs megyei szervezetének elnöke is, akit a csendőrök emiatt igazoltattak, egyelőre azonban nem tudni, rá kirónak-e bírságot. Soós a Krónikának kifejtette: összesen négy személyt állítottak elő, közülük egyvalaki figyelmeztetésben részesült, a hatóságok ugyanakkor a másik három személyre egyenként 500 lejes bírságot róttak ki – egyelőre csak azt tudni, hogy az egyik szankció Fancsalit „illeti meg”. Soós úgy fogalmazott: nem tud arról, hogy őt is megbírságolták volna.
Az EMNP megyei elnöke azt is elmondta: a március 15-ei ünnepség szervezői a felvonulás során több ízben is odamentek hozzá, és felszólították, hogy csavarja össze az Erdély-zászlót, mivel azt alkotmányellenesnek minősítették – ellenkező esetben kénytelenek lesznek értesíteni a csendőrséget. Az ügy azzal zárult, hogy a Főtér környékén több csendőr kiszólította a tömegből, és igazoltatta, egyébként Soós sem írta alá a jegyzőkönyvet.
Rámutatott: nem tudja, hogy az RMDSZ vezetői mennyire látták át a teljes rendezvényt, de tény, hogy Czirmay Zoltán, a szövetség kolozsvári szervezetének ügyvezető elnöke és csapata első ízben szervezett ilyen rendezvényt. Fancsalihoz hasonlóan a néppárt megyei elnöke is azt kifogásolja, hogy a szervezők a helyszínen nem álltak ki mellettük, illetve az Erdély-zászló használata mellett. Soós arról is beszámolt: egyeztettek az ügyben Csoma Botonddal, és abban állapodtak meg, hogy közösen – a szervezők és a sértett fél nevében – a belügyminisztériumhoz fordulnak, magyarázatot kérve a történtekre, majd Csoma interpellálni fog a képviselőházban.
Sabin Gherman szerint a hatóságoknak valamilyen okból mindig az Erdély-zászlóval gyűlik meg a bajuk, míg Bukovina, Moldva és a Bánság lobogója gond nélkül használható különféle rendezvényeken. „Vajon a dák farkast ábrázoló zászló nem 1918 előtti? Vagy a máramarosi lobogó, mely előtt még Tăriceanu is tisztelgett miniszterelnökként?” – tette fel a kérdést bejegyzésében a televíziós műsorvezető, aki szerint ismét a nacionalista logika érvényesült. Gherman megjegyezte, március 15-én a dési ünnepségen gond nélkül loboghatott a magyar és a román zászló mellett Erdély és az Európai Unió zászlaja.
Erdély-zászló: egymásra mutogat az RMDSZ és a csendőrség A román csendőrség kolozsvári mobil egysége közleményben tudatta: nem az Erdély-zászló lobogtatásáért bírságolta meg a kolozsvári március 15-ei felvonulás négy résztvevőjét, hanem azért, mert a szervezők felszólítása ellenére sem hagyták el a felvonuló tömeget. Eközben az RMDSZ magyarázatot vár a csendőrségtől az Erdély-zászlókkal kapcsolatos eljárás miatt.
Gyergyai Csaba, Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)2017. március 17.
Eckstein: egyértelműen a csendőrség túlkapásáról van szó
Bár a Szabadság által megkérdezett jogászok szerint erre nincs jogalap, a Román Csendőrség alkotmányellenesnek tartja, hogy Március 15-e alkalmából a kolozsvári magyarok Erdély-zászlóval vonuljanak fel. Értesüléseink szerint ezt a tényállást közölték is a csendőrség kolozsvári vezetői az RMDSZ Kolozs megyei és kolozsvári szervezetének képviselőivel az eseményeket megelőző egyeztető gyűlésen, hosszas történelmi értekezésbe bocsátkozva. Ugyanakkor az is köztudott: a szervezők, azaz az RMDSZ képviselői értesítették a csendőrség álláspontjáról azokat, akikről tudták, hogy – akárcsak a tavaly – Erdély-zászlóval szándékoznak felvonulni a megemlékezésen. A csendőrség azt állítja: a szervezők elhatárolódtak az Erdély-zászlóval vonuló személyektől, és azt kérték tőlük, tekerjék a rúdra azokat vagy hagyják el a felvonulást. A kékruhások továbbá azt állítják: az Erdély-zászlósok nem voltak hajlandók eleget tenni a szervezők kérésének, ezért utóbbiak a csendőrséghez fordultak segítségért. A Biasini-szállodánál zajlott ünnepséget követően Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a Szabadságnak határozottan cáfolta a csendőrség által állítottakat, mi több, szembesítette a tényekkel azt a civil ruhás csendőrségi vezetőt, aki az Erdély-zászlóval megjelenő Soós Sándort, az EMNP Kolozs megyei szervezetének elnökét emiatt feltartóztatta. A csendőrrel folytatott szemközti beszélgetés során a politikus túlkapásnak és elfogadhatatlannak nevezte a karhatalmi akciót. Eckstein-Kovács Péter ügyvéd, volt RMDSZ-es szenátor lapunknak elmondta: nincs olyan törvénycikkely, amely tiltaná az Erdély-zászló használatát.
– Ismét zászló-háború van, lásd korábban a Székely-zászló kifüggesztése körüli botrányt. Közeledik 2018, s minden jel szerint a Román Egyesülés szelleme mélyen áthatja a karhatalmi szerveket. Véleményen szerint törvénytelen a kihágási jegyzőkönyv. Románia címerében különben is fellelhető az Erdély-címer. Akik tehát ezt kifogásolják, azok Románia címerét támadják. Az érintettek minden valószínűség szerint perelni fognak, a pert vélhetően meg is nyerik. Nyilvánvaló, hogy a csendőrség túlkapásáról van szó – fogalmazott Eckstein-Kovács Péter.
Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári elnöke azt nyilatkozta: óvást emel a kihágási jegyzőkönyv ellen.
– Ezáltal az is kiderül, ki mond igazat – mondta a Szabadságnak március 15-i ünnepséget követően. Tegnap Facebook-falára a következőket írta: „1. A szervezők szerint a csendőrség egy nappal a rendezvény előtt értesítette őket, hogy nem kívánatos Erdély zászlaja. 2. Erről a helyszínen levő szervezők értesítettek, tehát a zászlókkal csak saját felelősségre vonulhattunk. Azt is elmondták, hogy tájékoztatniuk kell a csendőröket a jelenlétünkről. 3. Tájékoztatták a csendőröket, megjelölve az Erdély-zászlósokat. 4. Kiragadtak a tömegből a szervezőkre hivatkozva, éspedig, hogy nemkívánatos személyek vagyunk a zászlókkal, 500 lejre büntettek a csendőrök, a jegyzőkönyvbe is ez került. 5. Amint az általam alá nem írt jegyzőkönyvet megkapom, megteszem a szükséges lépéseket. A bírósági eljárás során kiderül, hogy mi az igazság. 6. Nem vádolom a szervezőket Erdély zászló-ellenességgel, sőt. Azt róvom fel nekik, hogy nem álltak ki mellette és hagyták, hogy vegzáljanak. 7. Teljességgel elfogadhatatlan, hogy a helyszínen ott nem lévők különböző elméleteket gyártanak és relativizálják a kérdést. Az utólagos magyarázkodások is feleslegesek. Vannak felvételek és jegyzőkönyvek. Nem kívánok többet hozzászólni a kérdéshez, csak ha érdemben szükséges.”
Csoma Botond interpellálni fog
Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő bejelentette: a felháborító eset kapcsán a parlamentben interpellálni fog, a történtekkel kapcsolatban kérdőre vonja a belügyminisztérium illetékeseit.
Szerkesztőségünk a Kolozs megyei csendőrparancsnokhoz fordult az ügy tisztázásáért. Többek között arra vagyunk kíváncsiak, mely törvénycikkelyek alapján kötötték feltételhez, az Erdély-zászló mellőzéséhez a rendezvény engedélyezését és büntették meg a felvonuló fiatalokat. Ugyanakkor azt kértük tőle, tájékoztassanak, melyik szervező kérte őket az Erdély-zászlót vivők eltávolítására, megbüntetésére és figyelmeztetésben részesítésére.
Kiss Olivér
Szabadság (Kolozsvár)2017. március 17.
Túlkapás az Erdély-zászló bevonatása
A csendőrség nem az Erdély-zászló használatáért bírságolta meg a kolozsvári március 15-ei felvonulás négy résztvevőjét, hanem azért, mert a szervezők felszólítása ellenére sem hagyták el a rendezvény helyszínét – tudatta maga a hatóság tegnapi közleményében. Az RMDSZ cáfolja, hogy kérte volna az Erdély-zászlóval felvonuló személyek eltávolítását, és túlkapás miatt panaszt tesz a belügyminiszternél. Fancsali Ernő kolozsvári EMNP-elnök azonban a bíróságon keresi igazát, és nem kér az RMDSZ segítségéből: szerinte helyben kellett volna közbelépni.
„A felvonulás békésen és civilizáltan zajlott, de a felvonulók között megjelent négy személy, aki Erdély 1918 előtti zászlaját lobogtatta. A rendezvény szervezője elhatárolódott ezektől a személyektől, azt kérvén, hogy vonják be a zászlót, vagy hagyják el a felvonulók menetoszlopát. A négy személy nem vetette alá magát a kérésnek, ezért a szervezők a csendőrség segítségét kérték” – áll a közleményben, amely szerint a négy személyt összesen 1500 lejre bírságolták meg.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke azonban határozottan cáfolta, hogy a felvonulást szervező RMDSZ-nek lenne kifogása az Erdély-zászlóval szemben, és perverziónak nevezte, hogy a csendőrség a szövetségre próbálja hárítani a felelősséget. Elmondta: a rendezvényt megelőző egyeztetésen a csendőrség arra figyelmeztetett, hogy az Erdély-zászló románellenes és alkotmányellenes szimbólum, a szervezőknek kell eltávolítaniuk. A felvonuláson is a csendőrség kérte a kolozsvári RMDSZ ügyvezető elnökétől, szólítsa fel távozásra az Erdély-zászlót vivő személyeket.
„Nem értem, hogy mi a baja a csendőrségnek az Erdély-zászlóval, amikor az ezen szereplő szimbólumok részei Románia címerének. Hogy lehet románellenesnek tekinteni azt a zászlót, amely alatt 1918-ban a gyulafehérvári nagygyűlésre vonultak az erdélyi románok, hogy Erdély és Románia egyesülését kérjék?” – kérdezte Csoma Botond. Ha a csendőrségnek baja van Erdély zászlajával, ne hárítsa a felelősséget az RMDSZ-re, hanem vállalja álláspontját, és jelölje meg azt a törvénycikkelyt, amely alapján eljár – szögezte le. Hozzátette: az RMDSZ kész minden jogi segítséget megadni azoknak az EMNP-s politikusoknak, akiket az Erdély-zászló miatt bírságoltak meg. Első lépésként az RMDSZ és az EMNP közös levélben hívja fel a belügyminiszter figyelmét a csendőrségi túlkapásra, ő maga pedig interpellálni fog a képviselőházban a március 15-ei kolozsvári felvonuláson történtek miatt. Fancsali Ernő, az EMNP kolozsvári szervezetének elnöke szerint az RMDSZ-nek a helyszínen, a csendőri fellépéskor kellett volna kiállnia mellettük. Nem is fogadja el a felajánlott jogi segítséget, hiszen van saját jogi képviseletük – nyilatkozta a Krónikának. Azt is elmondta: nem fizeti ki a bírságot, és perelni fog. Emlékeztetett: tavaly március 15-én is felszólították az Erdély-zászló összecsavarására, és akkor eleget is tett a kérésnek, mert beszédet kellett mondania, és nem akart elkésni. Rámutatott: más rendezvényeken nem okoz problémát a lobogó, például március 10-én a marosvásárhelyi székely szabadság napi felvonuláson is azzal vonult fel. A történtekhez Sabin Gherman, a transzilvanista mozgalom egyik szószólója is hozzászólt – tudósít a Krónika. A kolozsvári újságíró szerint a hatóságoknak valamilyen okból mindig az Erdély-zászlóval gyűlik meg a bajuk, míg Bukovina, Moldva és a Bánság lobogója gond nélkül használható különféle rendezvényeken. „Vajon a dák farkast ábrázoló zászló nem 1918 előtti? Vagy a máramarosi lobogó, mely előtt még Tăriceanu is tisztelgett miniszterelnökként?” – kérdezi, és megjegyzi: március 15-én a dési ünnepségen gond nélkül loboghatott a magyar és a román zászló mellett Erdély és az Európai Unió zászlaja.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. március 17.
RMDSZ–Néppárt összefogás Erdély-zászló ügyben
Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyei szervezeteinek vezetői közös panasszal fordultak a román belügyminiszterhez az Erdély-zászló elleni szerdai csendőrségi fellépés miatt.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott dokumentumban Soós Sándor EMNP-elnök és Csoma Botond RMDSZ-elnök tájékoztatta Carmen Dan belügyminisztert arról, hogy a csendőrség kolozsvári mobil egysége megbírságolta az RMDSZ által szervezett március 15-i felvonulás Erdély-zászlót vivő, az EMNP-hez kötődő résztvevőit. Megjegyezték, hogy a csendőrség a szervező kérésére hivatkozva igazoltatta és szólította fel távozásra az Erdély-zászlót vivő személyeket, noha a szervezők a helyszínen cáfolták, hogy ők kifogásolnák a zászló használatát. A Kolozs megyei politikusok úgy vélték: a csendőrség több alkotmányos jogot is megsértett, amikor kiemelte a tömegből az Erdély-zászlót vivő személyeket, visszatartotta őket, és megakadályozta, hogy részt vegyenek a rendezvény további részén. Az aláírók azt is megemlítették, hogy a hatóság már 2016-ban is hasonlóan járt el. Akkor gyűlöletkeltő és diszkriminációra felbujtó szimbólumnak tekintette Erdély zászlaját. Arra is kitértek, hogy az Erdély-zászlón szereplő címer Románia címerének a része. A panasz aláírói állásfoglalásra kérték a belügyminisztert. Azt kérdezték tőle: törvényesnek és helyénvalónak találja-e a csendőrök eljárását, valamint azt, hogy törvényesnek tartja-e az Erdély-zászló használatát?
MTI
Erdély.ma2017. március 19.
Az RMDSZ nem védte meg a magyarok szimbólumait, most az Erdély-zászlót hagyta üldözni
A Kolozsváron lezajlott nemzeti ünnep néhány momentuma a tavalyihoz hasonlóan botrányosra sikerült és úgy tűnik, az ügy még messze nincs lezárva, ezért a tényeket kronológiai sorrendben összeszedtem – írja Facebook-bejegyzésében Soós Sándor, a Néppárt Kolozs megyei elnöke.
Múlt:
Az ünnepségsorozatot néhány évvel ezelőtt nem egyedül az RMDSZ szervezte. 2005-ös plakát.
A Protestáns Teológiától induló felvonulás korábban spontán módon zajlott, majd 2006-tól az ifjúsági egyesületek szervezett formában bonyolították. A zászlós, énekes felvonulás többnyire nem a járdán, hanem a fél úttest lezárásával történt.
2010: Kilenc ifjúsági szervezet összefogásával kétnapos rendezvénysorozatra került sor.
2013: A továbbiakban is az ifjúsági szervezetek hirdették meg a rendezvénysorozatot, ahol a székely zászló, és a HVIM zászlaja is ott volt.
2014: Az ünnepség a Petőfi szobornál kezdődött.
Több féle zászlót lobogtattak a résztvevők, szervezeti zászlók mellett a székely zászló és az Erdély-zászló is jelen volt. A HVIM-eseket igazoltatták.
2015: Az RMDSZ szervezte az ünnepséget. A szervezők kérésére betiltották a HVIM-zászlót és az árpád-sávos zászlót.
2016: Az ünnepséget az RMDSZ szervezte, a rendőrök az Erdély-zászlós fiatalokat kapcsolták le a felvonulók közül. (Erdon, Krónika)
Idén:
2017. március elején felvettem a kapcsolatot Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ elnökkel, hogy egyeztessünk az idei rendezvénysorozatról. Ő átirányított Antal Gézához, az RMDSZ Kolozs megyei ügyvezető elnökéhez, akinek a következőt írtam:
„Szia, Csoma Botond mondta, keresselek meg a márc. 15-i rendezvény kapcsán. Egyrészt a Biasini előtti felszólalás és koszorúzás kapcsán kéne, ahol a megyei és a kolozsvári Néppárt nevében egy felszólaló és az EMNT nevében még egy felszólaló lenne, ha lehetséges. Másrészt, ha lesz egyeztetés a zászlók kapcsán a hatóságokkal, akkor az Erdély-zászlót is be kéne foglalni.”
Antal Géza két napos késéssel átirányított Czirmay Zoltánhoz, az RMDSZ kolozsvári szervezetének ügyvezető elnökéhez. Vele már Fancsali Ernő, a Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke vette fel a kapcsolatot.
Közben az RMDSZ az egyházakkal és az civil szervezetekkel tartott egy egyeztető megbeszélést, amelyre a Néppárt képviselőit nem hívták meg.
Március 15.:
Reggel 10-kor a Hajnal negyedi Petőfi szobornál kezdődött az ünnepség, amelyet a Szent Kamill Öregotthon vezetője, Tokay Rozália szervezett. Erdély-zászló, székely-zászló és HVIM-zászló is megfért.
A Hajnal negyedből Fancsali Ernővel együtt négyen kibontott Erdély-zászlóval gyalogoltak le a Teológiához. Habár volt csendőri kíséret, semmilyen intézkedésre, számon kérésre nem került sor.
A Teológiánál Czirmay Zoltán a szervezők nevében felszólította az Erdély-zászlós fiatalokat, hogy a csendőrség által alkotmányellenesnek nevezett zászlót ne használják, illetve csak saját felelősségre bontsák ki.
A menetben a János Zsigmond Unitárius Kollégiumig láthatóak voltak a kibontott Erdély-zászlók.
A felvonulás alatt a János Zsigmond Unitárius Kollégium mellett a csendőrök kiszorították Fancsali Ernőt, Vincze Zoltánt és társaikat a menetből, feltartóztatva, igazoltatva és megbüntetve őket.
Boros Istvánnal valamivel előbbre voltunk a menetben, minket is megszólított a csendőrség, megkért álljunk ki „az emberek közül, mert beszélni akar velünk”. Mondtam, hogy ünnepelni jöttem, nem beszélgetni. Utána nyomatékosította, hogy álljak ki a menetből, mert beszélni akar velem. Azt válaszoltam, hogyha beszélni akar, akkor jöjjön velem, amit meg is tett, majd felszólított, hogy tekerjem fel a zászlókat. Mivel az egyik kezemben magyar zászló, a másikban Erdély-zászló volt, visszakérdeztem, hogy melyikre gondol, azt válaszolta, hogy mindkettőre. Erre határozottan felé fordultam, megkérdeztem, hogy tényleg arra szólít fel, hogy nemzeti ünnepünkön a magyar zászlót tekerjem fel? A csendőr zavarba jött és elment.
A Főtér sarkán a Szentegyház utca mellett megint mellém jött egy fiatal szervező, aki megkért, tekerjem fel az Erdély-zászlót, amennyiben ezt nem teszem meg kénytelen lesz szólni a csendőröknek. Mondtam neki, hogy amennyiben szervezőként szól a csendőröknek, akkor a felelősség az övék, hagyja, hogy a csendőr jöjjön magától, mert akkor a csendőrséget fogja terhelni a felelősség.
Bem József emléktáblája után a templom irányába Czirmay Zoltán és több csendőr gyülekezett a hátam mögött, majd Mátyás király-szobor mellett a csendőrök megállítottak. Az esetet Márkó László felvette és közzé tette.
A média jelenléte előtt a csendőrök és a szervezők egymásra mutogatva bizonygatták, hogy egyiknek sincs baja velem vagy a zászlóval, csak a másik feljelentőként kérte eltávolításomat. Igazoltatás után tovább engedtek.
A Biasini előtt a csendőrök végig mellettem voltak.
Az események után a csendőrség közleményben a szervezők utasítására hivatkozott.
Ezt Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke cáfolta.
Közösen küldtünk levelet a belügyminiszternek, kivizsgálást remélve és magyarázatot kérve.
A csendőrség ezután képekkel próbálta alátámasztani, hogy a szervezők kérték az Erdély-zászlósok kiemelését, amit a belügyminisztérium is megosztott.
Véleményem:
Az RMDSZ kiszorítósdit játszott az elmúlt években, előbb a civil szervezeteket hagyta ki a szervezésből, majd más pártot, így a Néppártot is kihagyta az előzetes egyeztetésekből, sőt idén már felszólalási lehetőséget sem biztosított a Biasini szálló előtt.
Az RMDSZ nem védte meg a magyarok szimbólumait, előbb az árpád-sávos, majd a HVIM zászlaját, most az Erdély-zászlót hagyta üldözni.
A tavalyi és az idei szervezés a megszokott programpontokat hozta és a kivitelezésükben is visszalépés tapasztalható: járdán vonulás, a piros lámpánál megállás, a résztvevők zaklatása, a koszorúk földön hagyása az ünnepség után, a Petőfi-emléktábla melletti elszáradt koszorúk jelenléte. Ez így nem méltó március 15. szellemiségéhez.
Valószínűsíthető, hogy a csendőrség túljátszotta a szerepét, de sajnos az RMDSZ is hibázott, mert nem képviselte hatékonyan a hatóságokkal való tárgyalás során a magyarok érdekeit.
Éljen a magyar szabadság! Éljen Erdély!
Soós Sándor
[Forrás: Facebook]
https://itthon.ma/szerintunk2017. március 20.
Csoma Botond Erdély-zászló ügyben: a csendőrség hazudik
A csendőrség hazudik, és rá akarja kenni a március 15-i, kolozsvári ünnepségen az Erdély-zászlóval vonuló személyek vegzálását az RMDSZ-re - mondta el megkeresésünkre Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke azok után, hogy hétvégén a csendőrség Facebook-oldalán is megjelentetett közleményében azt írta, hogy a felvonulást szervező RMDSZ-esek kérték, hogy lépjenek fel az Erdély-zászlót hordozó személyek ellen. A csendőrség ugyanis többek között Fancsali Ernőt, az EMNP kolozsvári elnökét és Soós Sándort is leigazoltatta, és felszólította őket, hogy vonják be az Erdély-zászlót, illetve megrótta őket és bírságot állított ki. Csoma Botond a Transindexnek elmondta, Czirmay Zoltán szervezőként vett részt azon a múlt hétfői egyeztető gyűlésen, amelyen a csendőrség képviselőivel megbeszélte a két nappal későbbi, március 15-i felvonulás részleteit. Ezen a gyűlésen Czirmaynak azt mondták a csendőrök, hogy őt teszik felelőssé, ha valamilyen törvénysértés történik, és elismételték neki azt az álláspontjukat, hogy az Erdély-zászló alkalmas a gyűlöletkeltésre és diszkrimináció generálására. "Egyértelmű, hogy megpróbálta megfélemlíteni Czirmayt a csendőrség" - mondta a képviselő. Csoma úgy vélekedett, hogy múlt kedden kellett volna elejébe menni a visszaélésnek, és egy közleményben kellett volna nyilvánosságra hozni a csendőrség hozzáállását az Erdély-zászlóhoz. (hírszerk.)
Transindex.ro2017. március 21.
Interpellált az Erdély-zászlók körül kialakult incidens miatt Csoma Botond
Írásban interpellált Carmen Daniela Dan belügyminiszterhez Csoma Botond. Az RMDSZ Kolozs megyei képviselője a március 15-i kolozsvári csendőri eljárás jogosságáról kér felvilágosítást. Mint ismeretes, a csendőrség gyűlöletkeltésre és diszkriminációra hivatkozva figyelmeztette a szervezőket: ne legyenek Erdély-zászlók a felvonuláson.
„A csendőrség hazudik, rá akarja kenni a március 15-i kolozsvári ünnepségen Erdély-zászlóval vonuló személyek vegzálását az RMDSZ-re – nyilatkozta Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs Megyei szervezetének elnöke. A politikus elmondta: Czirmay Zoltán szervezőként vett részt azon a múlt hétfői egyeztető gyűlésen, amelyen a csendőrség képviselőivel megbeszélte a két nappal későbbi, március 15-i felvonulás részleteit.
Ezen a gyűlésen Czirmaynak azt mondták a csendőrök, hogy őt teszik felelőssé, ha valamilyen törvénysértés történik, továbbá elismételték neki azon álláspontjukat, miszerint az Erdély-zászló alkalmas a gyűlöletkeltésre és a diszkrimináció generálására. „Egyértelmű, hogy megpróbálta megfélemlíteni Czirmayt a csendőrség" – mondta a képviselő.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, a március 15-i rendezvényt megelőző tájékoztató gyűlésen a csendőrség felhívta a szervezők figyelmét arra, hogy Erdély-zászlóval tilos vonulni, mert az 1918 előtti erdélyi zászló a jelenlegi többségi nemzetet nem képviseli. Azt is tudomásukra hozták, hogy ha valaki ilyen zászlóval érkezik a felvonulásra, a szervezőknek kötelesség figyelmeztetni őket arra, hogy csomagolják össze ezeket a zászlókat.
"Nem én, nem mi kértük azt, hogy emeljék ki az erdélyi zászlót vivőket a tömegből. Ahogy az az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének korábbi közleményében olvasható, mi kizárólag a felvonulás helyszínére és időpontjára vonatkozóan küldtünk tájékoztatást a csendőrségnek, sem zászlók felvonultatására, sem zászlók bevonására nem kértünk engedélyt. A csendőrség azon állítása, miszerint jómagam vagy az RMDSZ mint az esemény szervezője kértük volna, hogy távolítsák el az erdélyi zászlókat vagy az erdélyi zászló vivőket a felvonulásról, valótlan” – részletezte Czirmay Zoltán, az esemény főszervezője.
Csoma úgy vélekedett, hogy múlt kedden kellett volna elejébe menni a visszaélésnek, és egy közleményben kellett volna nyilvánosságra hozni a csendőrség hozzáállását az Erdély-zászlóhoz. A képviselő hozzátette: interpellációt nyújt be, amelyet a képviselőházban is fenntart. Az interpellációban két kérdést fogalmaztak meg, egyik a csendőri eljárás hasznosságára és jogosságára vonatkozik, a másik pedig az erdélyi zászló használatának jogosságát hivatott tisztázni.
maszol.ro2017. március 21.
A belügyminisztertől kért magyarázatot az Erdély-zászlók körül kialakult incidens miatt az RMDSZ
Interpellációt fogalmazott meg Carmen Daniela Dan belügyminiszter felé Csoma Botond, amelyben a március 15-i kolozsvári csendőri eljárás jogosságáról kér felvilágosítást. Mint ismeretes, a csendőrség gyűlöletkeltésre és diszkriminációra hivatkozva figyelmeztette a szervezőket: ne legyenek Erdély-zászlók a felvonuláson. „A csendőrség hazudik, rá akarja kenni a március 15-i kolozsvári ünnepségen Erdély-zászlóval vonuló személyek vegzálását az RMDSZ-re – nyilatkozta Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének elnöke.
Csoma Botond elmondta: Czirmay Zoltán szervezőként vett részt azon a múlt hétfői egyeztető gyűlésen, amelyen a csendőrség képviselőivel megbeszélte a két nappal későbbi, március 15-i felvonulás részleteit. Ezen a gyűlésen Czirmaynak azt mondták a csendőrök, hogy őt teszik felelőssé, ha valamilyen törvénysértés történik, továbbá elismételték neki azon álláspontjukat, miszerint az Erdély-zászló alkalmas a gyűlöletkeltésre és a diszkrimináció generálására. „Egyértelmű, hogy megpróbálta megfélemlíteni Czirmayt a csendőrség" – mondta a képviselő.
Az interpellációban két kérdést fogalmaztak meg, egyik a csendőri eljárás hasznosságára és jogosságára vonatkozik, a másik pedig az erdélyi zászló használatának jogosságát hivatott tisztázni.
Szabadság (Kolozsvár)2017. március 22.
Elindulhatnak a magyar előkészítők Kolozs megyében
Annak ellenére elindulhatnak a Kolozs megyei tanfelügyelőség által jóváhagyott beiskolázási tervben szereplő magyar tannyelvű előkészítő osztályok, hogy tízzel kevesebb gyerek jelentkezését vették nyilvántartásba, mint egy évvel korábban – tájékoztatta a Krónikát Török Zoltán.
A Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, összesen tizenhárom osztály indul az állami iskolákban és egy a Montessori-módszerrel oktató Tálentum Református Iskolában. „Mindenhol lesz legalább 15 gyerek, több helyen 20 gyerek körüli lesz a létszám, tehát örömmel mondhatom, hogy nem veszítünk egyetlen osztályt sem" – mondta a pedagógus.
Megtudtuk továbbá, csak két magyar tannyelvű iskolában volt túljelentkezés. A Báthory István Elméleti Líceumban a meghirdetett 25 helyre tízzel többen jelentkeztek, itt végül 30 fős gyereklétszámmal indul az osztály, míg a János Zsigmond Unitárius Kollégium által meghirdetett 50 helyre – két osztályba – 63 jelentkező volt. Török Zoltán elmondta továbbá, a lakónegyedi iskolákban sem lesznek létszámgondok: a Donát lakónegyedi Onisifor Ghibu Gimnáziumban, a monostori Octavian Goga és a Györgyfalvi lakónegyedben találathaló Nicolae Titulescu Általános Iskolában is elindulnak a magyar tannyelvű előkészítő osztályok.
Brassai-ügy: csütörtökön dönthetnek
Legkorábban csütörtökön születhet döntés arról, hogy a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnáziumban megmaradhat-e természettudományi osztály, a tanfelügyelőség ugyanis most nem ér rá ezzel a témával foglalkozni – tudtuk meg Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettestől. A Brassai érdekében egyébként Csoma Botond parlamenti képviselő is felszólalt a parlamentben, ahol azt kérte az oktatási minisztériumtól, hogy a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban tarthassa meg a természettudományi osztályát.
„A vidéki iskolák esetében mindegy, hogy hány gyereknek kérték az előkészítő osztály elindítását, ha egy osztály létszáma elérte a 12 főt, akkor önálló osztályt indíthattak, ha nem, szimultán oktatásban indulhatott el az előkészítő osztály" – fűzte hozzá a főtanfelügyelő-helyettes. A szülőket egyébként legkésőbb holnap tájékoztatják arról, hogy a kiszemelt iskola testülete elfogadta-e a jelentkezési iratcsomót. Megyeszerte több mint 5400 gyerek szülei várják a beiratkozási kérelmek elbírálását, a tervek szerint Kolozs megyében 290 előkészítő osztály indul.
A Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta továbbá, magyar szempontból nem változtak a trendek: a belvárosi iskolák továbbra is népszerűbbek a magyar szülők körében.
Ehhez képest Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő hétvégi sajtótájékoztatóján arról beszélt, az előkészítő osztályok bevezetése óta először volt nagyobb az érdeklődés a lakónegyedi iskolák iránt a belvárosiakkal szemben Kolozsváron. Török megjegyezte: ez a megállapítás csak a többségi oktatásra vonatkozik. Az előkészítőbe való beiratkozás első szakaszában egyébként a legtöbb kérvényt a Donát (Grigorescu), Mărăşti, Monostor és Hajnal negyedi iskolákba nyújtották be.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)2017. március 22.
Kényszervezők
A román hatóságok immár következetesen nem merik nyíltan felvállalni az Erdély-zászló üldözését – ez is egyfajta győzelem lehetne, ha a csatát nyerő fél felfogná. Ám erre sajnos még nem képes.
A március 15-ei kolozsvári rendezvényen történt zaklatások joggal nevezhetők tragikomikusnak: legfőképpen annak tudatában, hogy az Erdély-zászlóval vonuló ünneplők háborgatását követő magyarázkodások során a szervezőgárda és a csendőrség tavaly is ugyanígy passzolgatott a felelősséggel. Egymásra mutogatás a kitiltott Erdély-zászló ügyében – ezt a címet kapta a tavalyi afférról beszámoló cikkünk, amelyben Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke elmondta: a rendőrök már napokkal a rendezvény előtt jelezték az Erdély-zászlóval kapcsolatos kifogásaikat a szervezőcsapatnak. Csakhogy eközben a rendőrség azt állította, a felvonulás szervezőinek kérésére igazoltatták a zászlóvivőket.
Még egyszer: nem idén, hanem 2016-ban írtuk ezt. A beszámoló kísértetiesen hasonlít az ideire, a különbség „csak” annyi, hogy egy hete pénzbírságokat is kiszabtak – a csendőrség szerint nem az Erdély-zászló miatt, hanem azért, mert a lobogóvivők ellenszegültek a szervezők felszólításának, és nem távoztak a tömegből.
A sorozatban másodszor eljátszott egymásra mutogatás láttán is inkább a szervezőgárdának hinnénk, de nem lehet szó nélkül hagyni, milyen könnyen beetethetők az ünnepi események lebonyolítói, akiket idén is a megfelelési kényszer, és nem az eszük vezérelt. Reméljük, immár az RMDSZ ifjai előtt is egyértelművé vált, hogy a karhatalmi erők szívesen kihasználják a szervezők naivitását, puhányságát – a március 15-ei rendezvények „gazdáira” hivatkozva szabadon rondíthatnak bele az ünnepi hangulatba, összeugraszthatják a magyarokat, és a transzilvanista mozgalomba is rúghatnak egyet, miközben bakancsuk tiszta marad. Mert egyértelmű, hogy a hiszékeny rendezők közreműködése nélkül nem mernek agitálni – a csendőrök most is tagadják, hogy az Erdély-zászló szúrt szemet.
Eközben a román transzilvanisták is átláttak a szitán, és lehetőségeikhez mérten nagy visszhangot keltettek a többségi médiában – ebből a szemszögből nézve nem ártott a regionalista érzelmeket felkorbácsoló ügy. A kolozsvári RMDSZ azonban még túl kicsi ahhoz, hogy meglovagolja ezt a hullámot. Gyenge testalkatú ahhoz, hogy Erdély fővárosának markáns érdekvédelmi szervezetévé izmosodjon, vagy hogy – a szövetség tavalyi kampányszlogenjéből kiindulva – valóban megmentse Kolozsvárt Bukaresttől.
Dicséretes, hogy a zászlóvivőket „adó” EMNP, illetve az RMDSZ megyei vezetői közösen vonták kérdőre a belügyminisztert, az immár parlamenti képviselőként is tevékenykedő Csoma Botond pedig a honatyák elé viszi a lobogóügyet – de ennyi nem elég. 2018. március 15-én sokkal többet kell felmutatni: sokkal nagyobb bátorságot, sokkal egyenesebb beszédet, sokkal erősebb akaratot. És sokkal több Erdély-zászlót.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)2017. március 22.
Elfogadta Horváth Anna lemondását a városi tanács
Egyetlen párt sem jelölt új alpolgármestert
„Kihívásokkal teli szép időszakot hagyok magam mögött. Szerettem az alpolgármesteri munkát, a közösségért való tevékenykedést. Az elkövetkező időszakban az RMDSZ-es városi tanácsosoknak az lesz a céljuk, hogy a kolozsvári magyarok ne éljék meg visszalépésként ezt az időszakot. Meg kell találnunk azokat az eszközöket és megoldásokat, hogy a kolozsvári magyarok érdekei ne sérüljenek” – jelentette ki Horváth Anna, Kolozsvár volt alpolgármestere a tegnapi tanácsülés után, amelyen a tanács elfogadta lemondását. Sem a liberális, sem a szociáldemokrata párt nem állított új jelöltet Horváth Anna helyére, ezért a leendő alpolgármester megválasztását elhalasztották egy következő tanácsülésre. Gergely Balázs magyarul is megköszönte Horváth Annának eddigi munkáját, a tanácsosok pedig megtapsolták a leköszönő alpolgármestert.
Horváth Anna ellen korrupciós vádakkal indított vizsgálatot az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, akit öt hónapja eltiltottak tisztségének gyakorlásától, március 9-én jelentette be, hogy visszalép, városi tanácsosi mandátumát azonban megőrzi.
Az RMDSZ Kolozs megyei és kolozsvári szevezete még nem döntött arról, kit jelöl helyébe, értesüléseink szerint Oláh Emesének jó esélye van arra, hogy átvegye a megbízatást. Úgy tűnik, a szövetség kivár, abban az esetben ugyanis, ha Emil Boc kolozsvári polgármester fellebbez a kétnyelvű táblák ügyében, az RMDSZ-liberális helyi koalíciónak nincs, nem igazán lehet tovább értelme. Román források szerint Boc-éknak nincs szándékában elorozni az RMDSZ által kialkudott alpolgármesteri tisztséget és nem állítanak ellenjelöltet, amennyiben az RMDSZ úgy dönt, hogy megtartja a tisztséget. Azt viszont szinte biztosra vehetjük, hogy a városi tanács szociáldemokrata frakciója pályázik az alpolgármesteri mandátumra, kérdés, hogy sikerül-e megszerezni a liberális tanácsosok támogatását.
Horváth Annát befolyással való üzérkedéssel vádolja a DNA, és 2016. október elejétől hatósági felügyelet alá helyezték az alpolgármestert, aki fizetés nélküli szabadságot vett ki eltiltása idejére. A vádirat szerint Horváth Anna hatvan fesztiválbérletet fogadott el a júniusi választási kampányban tevékenykedő önkéntesei számára egy ingatlanfejlesztőtől, cserében pedig megsürgette számára a városházán egy építési engedély kiadásához szükséges jóváhagyások kibocsátását.
Szintén nem világos, hogy a képviselői mandátumot nyert Csoma Botond helyébe ki lép a „várólistáról”. A következő a sorrendben a fiatal Nisztor Dániel építészmérnök, őt Kinizsi Zoltán, a Kolozsvár Arena aligazgatója követi.
Szabadság (Kolozsvár)2017. március 22.
A Brassai iskola ügyében szólalt fel a képviselőházban Csoma Botond
Mai felszólalásomban a képviselőház plénuma előtt arra kértem a tanügyminisztériumot, hogy maradjon meg a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban a természettudományi osztály” – tájékoztat a képviselő.
A 2017-2018-as tanévre vonatkozó beiskolázási terv értelmében a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban is megszűnik egy kilencedik osztály. A Kolozs megyei tanfelügyelőség nem hagyta jóvá a brassaisok kérését, hogy az elméleti képzést nyújtó osztály helyett a kilencedikes szakosztályt szűnjön meg. A tanintézet vezetősége és a szülői közösség attól tart, hogy az elméleti osztály megszűnésével az iskola elveszti elméleti líceumi státusát.
Szabadság (Kolozsvár)2017. március 25.
Közös panasz
Úgy tűnik, túlértékeltük az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) „összefogásának” jelentőségét. Múlt héten Csoma Botond és Soós Sándor bejelentették, nem hagyják, hogy a csendőrség összeugrassza a magyar szervezeteket, majd közösen kérték számon a belügyminiszteren, amiért a zsandárok megint keresztbe tettek az Erdély-zászlók felvonultatásának a kolozsvári március 15-i rendezvényeken. Voltak, akik reménykedve, mások viszont cinikusan jegyezték meg, hogy no lám, végre Kolozs megyében is sikerült összefogni a közös bánatban, megaláztatásban, de érdekes módon csak kevesen kételkedtek a gesztus őszinteségében.
Nekem hirtelen a drága jó Móricz Zsigmond megjegyzése ugrott be az Erdély-trilógiából, az a fejezet, ahol az író nagy ráérzéssel az erdélyi rendekről beszél, merthogy történelmi dolog ez az összefogás-dilemma. Az erdélyiek olyanok, hogy még panaszkodni is külön járnak az uralkodó elé! – írta. El is szórakoztattam magam egy pillanatig: nocsak, el kellett telnie néhány évszázadnak ahhoz, hogy legalább panaszkodni együtt járjunk Bukarestbe, ha már a közös céloknak, közös érdeknek az istenért se sikerül egy útra, közös útra terelni minket. A Kolozs megyei EMNP csütörtöki közleménye azonban szertefoszlatta ennek az örömteli pillanatnak az emlékét. Hiába a nagy közös bánat, megaláztatás, az EMNP stratégiát váltott. Hősiesen játszotta egy darabig a partnert a megpróbáltatásban, hogy így, meg úgy nem ugrik be a markában röhögő csendőrség diverziójának , de ennek vége. Csak vért akar, na! RMDSZ-vért, ha már talált rést a vértezetükön, nyilvános bocsánatkérést, „amiért szervezési mulasztások miatt nem megfelelő keretek között zajlott le nemzeti ünnepünk.”
Fenntartva álláspontomat, hogy a helyi RMDSZ-nek zászló-ügyben sokkal korábban kellett volna észbe kapnia az előrelátható botrány elkerülése érdekében, visszatetszőnek tartom, ahogy az itteni néppártosok most mégis megpróbálnak politikai tőkét kovácsolni ebből az egész szerencsétlen helyzetből. Arra lennék kíváncsi, hogy ők maguk vajon hány olyan rendezvényt kevertek le az évek során, ahol az Erdély-zászlónak zöld utat adott a kolozsvári csendőrség. Mert ha lenne ilyen, arra most precedensként hivatkozhatnánk. Naivan még olyan forgatókönyvet is el tudtam volna képzelni, hogy maga a néppárt megy a dolgok elébe – hiszen a tavalyi hasonló incidensből ők is levonhatták a következtetéseket – és még időben garanciákat kér, szerez, javasol arra vonatkozóan, hogy az Erdély-zászló felvonultatása nem ütközik akadályokba. Persze, ha elsősorban az lett volna a céljuk.
De nem az volt. Hol maradt volna az EMNP „inputja”, ha minden simán megy? Mondom ezt azzal a kockázattal, hogy megvádolnak: a szervezők felelősségét akarom a néppártiak nyakába varrni. Nem akarom. A bajom csupán az, hogy megint egymás gyilkolászásának van prioritása, miközben az igazi gond mégiscsak az, hogy bármelyik vastagnyakú csendőrparancsnok még mindig azt tehet itt, amit akar. Tudom, hogy a néppárt támogatottságát illetően bajban van Kolozs megyében, Kolozsváron, és kellenek a jó pontok, RMDSZ-skalpok az iroda falára. De csodálkoznék, hogy azok, akik az EMNP-t annak idején létrehozták, ilyen méltatlan balhék során képzelik el a párt népszerűségének növekedését. Arról is meg vagyok győződve, hogy valahol a lelkünk mélyén mindannyian tudják: „nem a muszka van a másik parton” – hogy stílusosan ismét Móricz-idézethez folyamodjak. Nem az RMDSZ, vagy az EMNP az igazi ellenség. Ez a zászlós-ügy most fix az a pillanat, amikor ehhez végre tartani is kellene magukat. Bármennyire is erős legyen az agressziós ösztön…
Székely Kriszta
Szabadság (Kolozsvár)2017. március 28.
Örökségünk Őrei: a Purjesz-Óváry Ház és a Sétatér csapata nyerte a kolozsvári vetélkedőt
Hétfő este a Kolozsvári Magyar Operában zárult az Örökségünk Őrei − Fogadj örökbe egy műemléket! kolozsvári vetélkedője. A zsűri, figyelembe véve a csapatok több hónapos tevékenységét, illetve a döntőre összeállított szkeccseket, eredményt hirdetett: a Református Kollégium, illetve a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának csapata megosztva kapta az első díjat.
A kolozsvári vetélkedőbe 13 csapat nevezett be szeptember végén, közülük hat iskola hat csapata jutott a döntőbe. Rajtuk kívül még húsz csapat őrködik műemlékek felett Erdélyben a program keretében.
A szakmai zsűri tagjai Benkő Levente, a Művelődés kulturális folyóirat szerkesztője, Gaál György irodalom- és művelődéstörténész, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, Kádár Magor, kommunikációs szakértő, a BBTE tanára, Kozma Eliz, az Onisifor Ghibu Elméleti Líceum diákja, Makkai Bence reklámgrafikus, Maksay Ágnes, a kolozsvári Video Pontes stúdió vezetője, Tamás Ágnes, az RMDSZ kommunikációs szakértője, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke voltak.
Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke üdvözölte, hogy a versenyző fiatalok nem a romos épületeket látják csupán a műemlékekben. „Ha merünk nagyot álmodni, és egész életünket feltenni rá, ha megértjük azt, hogy mindenkire szükség van, idősre, fiatalra, civilekre, politikusokra, mindenkire, aki műemlékeinkért tenni tud és akar, akkor hiszem, hogy a ti erőfeszítésetek, a mi közös mozgalmunk sem lesz hiábavaló!”− fogalmazott.
Winkler Gyula EP-képviselő, az Örökségünk Őrei lelkes támogatója szerint a program megérdemelné, hogy európai szinten bevált jó gyakorlatként népszerűsítsék, amit ő már kétszer meg is tett Brüsszelben, az Európai Régiók Tanácsában, majd Strasbourgban a FUEN elnökség előtt. „Meggyőződésem, hogy tájékozott, céltudatos európai fiatal és tájékozott, céltudatos erdélyi fiatal ugyanazt jelenti”- fogalmazott, majd javasolta, hogy a csapatok ezután több nyelven készítsék el a műemlék-ismertetőket.
„Az, ami fontos nekünk, azt senki más nem fogja helyettünk megvédeni. Mi vagyunk ma felnőttek, akik ezzel tudunk foglalkozni, és holnap, akik ma az Örökségünk Őreiben vesznek részt” – figyelmeztetett Hegedüs Csilla, majd megköszönte a diákokat támogató tanárok, szülők munkáját.
A színpadon dübörgött a történelem
Ezután következtek a produkciók, többnyire dramatizált időutazások, amelyek során az örökbefogadott műemlékek vagy lakóik történetével ismertették meg a közönséget a diákok. Konkrét adatokat is megtudtunk, például azt, hogy a Marianum épületében működő leánynevelő intézet diákjai nemhogy csecsebecséket, de még rövid ujjú ruhát sem viselhettek, vagy hogy a Purjesz-Óváry Házban szovjet katonák rejtélyes parancsra lemészárolták a vacsoravendégeket, de azért előzetes készülés nélkül nem mindig volt követhető a tartalom, sokkal inkább a kreatív és bájos színpadi megoldások vonták el a figyelmünket.
A Státus paloták őrei, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum csapata remekül válogatott zenékkel érzékeltette az időutazást.
A Báthory István Elméleti Líceum csapata a Mauksch-Hintz-házat, azaz a patikamúzeumot fogadta örökbe. Előadásukban élő hegedűjáték is volt, de a legjobban mégis a kis Johann Martinon és tanulótársán mosolyogtunk, akik a gyógyszerésztudomány, illetve a matematika elsajátítása közben egymásba szerettek.
A Purjesz-Óváry ház örökbefogadói, a Református Kollégium csapatának tagjai bátran, minden „playback” nélkül dalra fakadtak és Szilvássy Karolájuk is legalább annyira megkerülhetetlen jelenség volt, mint amilyen az eredeti grófnő lehetett az Óváry-szalon híres vacsoráin.
A Sétateret örökbe fogadó Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának csapata megmutatta, hogy milyen erős, amikor egy csomó fehérkesztyűs gyerek jelel élőzenére, a Marianumot (ma a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának épülete) örökbe fogadó Brassai Sámuel Elméleti Líceum csapatának előadása pedig a dokumentum és fikció keverésével lepett meg: kosztümös előadásukba egy visszaemlékező hangját szőtték bele.
Utolsóként lépett fel a János Zsigmond Unitárius Kollégium csapata, a tavalyi első díjasak, akik most a Tűzoltótornyot fogadták örökbe. Így a dramaturgiailag és színészileg legkiforrottabb előadás zárta a döntőt, az egykori Takácsok tornya történetét a jól ismert magyar népmesei keretbe helyezték, voltak benne „meg nem erősített krónikákból” merített poénok is, illetve Bogdán Farkas tavalyi, New York-szállós sikerre emlékeztető intermezzója.
Ez volt az egyetlen előadás, amelybe beleszőtték az aktuálpolitikát: bár a Tűzoltótorony épp felújítás előtt áll, Kolozsvár polgármesterét irgalmatlanul kifigurázták. Megemlítették a kétnyelvű táblák ügyét, a vésővel megtámadott műemlékeket vagy azt, hogy senki sem tudja, hogy mi történik a felállványozott New York szállóval.
Megosztott első díjat adott a zsűri
A zsűri tanácskozásának idejét helytörténeti kvízzel töltötték ki a szervezők, a közönség pedig – bár nem sikerült bevonni – türelmesen várt. Valóban éles vita folyhatott a háttérben, ugyanis az est házigazdája, Szilágyi Szabolcs legjobb rádiós tudását latba vetve tartotta szóval a közönséget, míg megérkezett a színpadra Hegedüs Csilla, aki a zsűri értékelését tolmácsolta.
„A legjobban azt az embert tisztelem, aki túllépi a saját határait, és ti ezt ma este is és az elmúlt hat hónapban is megcsináltátok”, mondta Hegedüs Csilla a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájából érkezett első díjas csapatnak, akik a Communitas Alapítvány Bölcs Diákok táborában való részvételt nyertek (vezető tanárok: Blaga Júlia és Albert Nagy Erika).
Ugyancsak első díjat nyert a Református Kollégium csapata, a Purjesz–Óváry-ház őrei (vezető tanár: Antal Andrea), ők Winkler Gyula EP-képviselő jóvoltából Brüsszelbe utazhatnak. „Meglepetés-házzal, slammel, takarítással – hozzák mindazt, amit számomra az Örökségünk Őrei jelent” – dicsérte meg a csapatot Hegedüs Csilla.
A Transylvania Trust Alapítvány felajánlásának, az Electric Castle fesztivál jegyeknek a János Zsigmond Unitárius Kollégium csapata, a Tűzoltótorony őrei (vezető tanár: Solymosi Zsolt) örülhettek. Szintén ők a döntő kvízjátékának nyertesei is, így az április 3–9. között megrendezendő Humorfeszten is részt vehetnek.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének, Csoma Botond képviselőnek és László Attila szenátornak köszönhetően az Apáczai Csere János Elméleti Líceum csapata, a Státus paloták őrei (vezető tanárok: Antal Orsolya és Adorjáni Mária) Vibe Fesztivál belépőjegyekkel lettek gazdagabbak.
A MIÉRT EU-táborába a Báthory István Elméleti Líceum csapata, a Mauksch-Hintz-ház őrei (vezető tanár: Vincze Csilla) mehetnek.
Az IDEA Könyvtér könyvjutalmát a Brassai Sámuel Elméleti Líceum csapata, a Marianum őrei (vezető tanárok: Szász Enikő és Vajnár János Zsolt) vihette haza. A döntős csapatok mindegyike részt vehet az Örökségünk őrei nyári táborában.
Zs. E.
maszol.ro2017. március 29.
Örökségünk őrei kolozsvári döntő: az örökségvédelem trendi
Hétfő este hat döntőbe jutott helyi iskola közül, ünnepélyes keretek között hirdettek győztest az RMDSZ által szervezett Örökségünk őrei − Fogadj örökbe egy műemléket! kolozsvári vetélkedőjén.
Ketten osztozhatnak az RMDSZ által szervezett Örökségünk őrei − Fogadj örökbe egy műemléket! kolozsvári vetélkedőjének első díján: a Református Kollégium, illetve a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának csapata. A hétfő esti döntőn hat iskola hat csapata kiselőadásban számolt be értékmentő tevékenységéről. A két első díjas közül a Református Kollégium csapata, a Purjesz–Óváry-ház őrei (vezető tanár: Antal Andrea) nyerte a Winkler Gyula EP-képviselő jóvoltából felajánlott brüsszeli tanulmányutat, a másik első díjas, a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának csapata, a Sétatér őrei (vezető tanárok: Blaga Júlia és Albert Nagy Erika) pedig a Communitas Alapítvány Bölcs Diákok táborában való részvételt.
A Transylvania Trust Alapítvány felajánlásának, az Electric Castle fesztivál jegyeknek a János Zsigmond Unitárius Kollégium csapata, a Tűzoltótorony őrei (vezető tanár: Solymosi Zsolt) örülhetettek. Szintén ők a döntő kvízjátékának nyertesei is, így az április 3–9. között megrendezendő Humorfeszten is részt vehetnek. Az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének, Csoma Botond képviselőnek és László Attila szenátornak köszönhetően az Apáczai Csere János Elméleti Líceum csapata, a Státus paloták őrei (vezető tanárok: Antal Orsolya és Adorjáni Mária) Vibe Fesztivál belépőjegyekkel lettek gazdagabbak. A MIÉRT EU-táborába a Báthory István Elméleti Líceum csapata, a Mauksch-Hintz-ház őrei (vezető tanár: Vincze Csilla) mehetnek. Az IDEA Könyvtér könyvjutalmát a Brassai Sámuel Elméleti Líceum csapata, a Marianum őrei (vezető tanárok: Szász Enikő és Vajnár János Zsolt) vihette haza.
A döntős csapatok mindegyikének nyereménye, hogy részt vehet az Örökségünk őrei nyári táborában.
Ilyés Zalán
Szabadság (Kolozsvár)2017. április 3.
Száz erdélyi magyar értelmiségi kéri a „lex CEU" visszavonását
Száz erdélyi magyar oktató, kutató, véleményformáló írta alá azt a levelet, amelyben a magyarországi felsőoktatási törvény tervezett módosításának visszavonására szólítják a budapesti kormányt. Szerintük ellehetetlenedhet a Közép-Európai Egyetem (CEU) budapesti működése.
A nemzetközileg elismert tudás érték Erdélyben című levél címzettje Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. Az aláírók emlékeztetnek, hogy az előző évszázadokban számos fiatal diák megfordult nyugati egyetemeken, és tért haza Erdélybe tudásban, lélekben gazdagodva, jelentős mértékben hozzájárulva a magyar tudományosság fellendüléséhez; de erdélyiségünk, illetve magyarságunk megőrzéséhez, megmaradásához is.
Megemlítik, hogy az 1990-es rendszerváltást követő időkben a budapesti Közép-Európai Egyetemről (CEU) hazatérő fiatalok hasonló értéket képviselnek az erdélyi magyar társadalomban. A száz értelmiségi szerint különösen a társadalomtudományi szakok képviselői profitálhattak sokat ennek az intézménynek a létéből; elsősorban azok, akik diákjai voltak, vagy doktori címet szereztek ott.
„De sokan mások is: akik konferenciákon, nyári egyetemeken, tanterv-fejlesztési vagy más posztgraduális képzéseken vettek részt. A páratlan könyvtárának olvasóiként is elmondhatjuk, hogy a Közép-Európai Egyetem szakmai fejlődésük igen fontos állomását jelentette. A hazahozott tudás – akárcsak elődeink esetében – közösségi létünk garanciája, és úgy gondoljuk ez a megállapítás a XXI. századi történelmi körülmények között nemcsak az erdélyi, hanem a többi határon túli magyar közösségre is érvényes a szóban forgó oktatási intézmény vonatkozásában is" – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben.
Az erdélyi értelmiségiek szerint a magyar kormánynak a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításáról szóló javaslata olyan helyzetet teremt, amelyben ellehetetlenedik a Közép-Európai Egyetem budapesti működése. Éppen ezért arra kérik Balog Zoltán minisztert, vizsgálja felül és vonja vissza törvénymódosítási javaslatát. „Meggyőződésünk, hogy ezzel jó ügyet támogat, hiszen nekünk létfontosságú érdekünk, hogy benne maradjunk a nemzetközi tudományos vérkeringésben, amelynek fontos központja a budapesti székhelyű Közép-Európai Egyetem" – állapítja meg a felhívás.
Az aláírók között szerepel a Sapientia EMTE, valamint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem számos oktatója, ugyanakkor többek között Bakk Miklós politológus, docens, Barabási Albert László hálózatkutató, Csata Zsombor szociológus, Csoma Botond jogász, parlamenti képviselő, Demény Péter író, a Látó szerkesztője, Eckstein-Kovács Péter ügyvéd, Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója, Horváth István szociológus, Lupescu Radu történész, Magyari Tivadar egyetemi tanár, volt CEU-hallgató (az RMDSZ ügyvezető alelnöke), Szilágyi N. Sándor nyelvész, Sándor D. Attila biológus, Szabó Á. Töhötöm néprajzkutató, Szabó Levente irodalomtörténész. Krónika (Kolozsvár)2017. április 3.
Oláh Emese: csapatban tudunk érvényt szerezni a kolozsvári magyarok érdekeinek
Oláh Emesét jelöli a következő tanácsülésen az alpolgármesteri tisztségre az RMDSZ Kolozsvári szervezete – tudatja az RMDSZ helyi szervezetének szombati közleménye. A döntést a március 31-én tartott választmányi ülésen hozta meg a kolozsvári szervezet, ezt követően az RMDSZ Megyei Állandó Tanácsa egyhangúan hagyta jóvá a javaslatot.
Március 31-én, délután ült össze az RMDSZ Kolozsvári Szervezetének választmánya. Az ülést a kolozsvári szervezet elnöke, Horváth Anna hívta össze, azt követően, hogy március 21-én hivatalosan is benyújtotta lemondását Kolozsvár alpolgármesteri tisztségéről. A kongresszusi küldöttek megválasztása és a jelenlegi politikai helyzet kiértékelése mellett, a harmadik napirendi pont az alpolgármester-jelölt nevesítése volt. Ugyancsak ezen gyűlés keretében nevesítették a városi RMDSZ-frakció új tagját is, hiszen Csoma Botondnak képviselővé történt megválasztása után le kellett mondania városi tanácsosi tisztségéről.
„Horváth Anna munkabírásának és városvezetői képességeinek köszönhetően a kolozsvári magyarok visszanyerték a városvezetésbe vetett bizalmukat. Ezt a bizalmat továbbra is meg kell őriznünk. A tisztség, melyre ma megbízást kaptam, hatalmas felelősséggel és sok munkával jár. Az elmúlt öt év városházi tapasztalatai segítenek a felelősség felvállalásában és az öt tagú frakció, Horváth Annával az élen segít majd a munkában. Csak így, csapatban tudunk érvényt szerezni a kolozsvári magyarok érdekeinek” – nyilatkozta Oláh Emese az ülést követően.
Döntés született arról is, hogy Csoma Botond parlamenti képviselő helyét a városi tanácsban Nistor Dániel, a tavaly júniusi választási lista hatodik helyén szereplő fiatal építőmérnök veheti át. A városi választmány nevesítéseit a soron következő városi tanácsülésen kell jóváhagynia a megyeszékhelyi tanács testületének. Szabadság (Kolozsvár)2017. április 5.
Oláh Emesét választották Kolozsvár alpolgármesterévé
Letette az esküt Nistor Dániel, az új RMDSZ-es városi tanácsos
Nem volt ellenjelöltje Oláh Emesének, az RMDSZ alpolgármester-jelöltjének, akit egyhangúlag szavazott meg a tegnapi ülésén a Kolozsvári Városi Tanács. A 27 tanácsos közül 25 volt jelen, Oláh Emese ügyvéd így huszonöt igen szavazattal szerezte meg az alpolgármesteri tisztséget. Ezt megelőzően azonban az RMDSZ-es Nistor Dániel is letette tanácsosi esküjét. Nistor azt követően került be a tanácsba, hogy Csoma Botond képviselői mandátumot nyert. A tanács tegnap több mint háromszáz napirendi pontot hagyott jóvá, miután a sportkluboknak és kultúrával foglalkozó civil szervezeteknek kiosztandó támogatást külön határozattervezetekbe foglalták. A tanácsosok futószalagon, nyugodtan szavazták meg ezeket a határozatokat, így a 8. Kolozsvári Magyar Napok megszervezésére vonatkozó dokumentumot is, amely által a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal idén 410 ezer lejjel támogatja a helyi magyar közösség számára oly értékes rendezvényt.
Izgatott volt a légkör a Kolozsvári Városi Tanács tegnapi ülésén: az izgalom egyrészt az alpolgármester megválasztása miatt, másrészt pedig a civil szervezeteknek kiutalandó támogatások megszavazásának volt tudható. Bár az alpolgármester-választás a különféléknél szerepelt legutolsó napirendi pontként, a gyűlés elején Emil Boc polgármester kérte az alpolgármester választásra vonatkozó határozattervezet előrehozását. Miután az RMDSZ bejelentette, hogy jelöltje Oláh Emese, az ülésvezető kérte a további javaslatok megtételét. A szociáldemokrata tanácsosok részéről felszólaló személy azonban kifejtette: nincs jelöltjük, és támogatják, mi több, sok sikert kívánnak Oláh Emesének. Ezt követően sorra szólították a teremben felállított szavazófülkéhez a tanácsosokat, akik, miután kitöltötték a szavazólapot, bedobták ezt egy hatalmas, átlátszó műanyagdobozba. A szavazás és a szavazatok megszámlálása után bejelentették: a 25 jelen levő tanácsos közül Oláh Emese 25 szavazattal lett Kolozsvár alpolgármestere.
– Szeretném folytatni azt a tevékenységet, amit Horváth Anna végzett. Számomra is fontos Kolozsvár belvárosának, a műemléképületek homlokzatának felújítása, a városi közszállítás korszerűsítése, és az alternatív közlekedési megoldások, például a biciklivel való közlekedés támogatása – nyilatkozta megválasztása után a helyi magyar sajtónak Oláh Emese.
– Az első és legfontosabb feladatunk, hogy újra megnyissuk azokat a csatornákat, amelyek segítségével újra elérhetik a városházi adminisztrációt a kolozsvári magyarok. Ennek érdekében a lehető legrövidebb időn belül újraindítjuk a fogadóórákat és igyekszünk megoldást találni a telefonos tanácsadás újraindítására is – tudhattuk meg az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közleményéből az új alpolgármester, Oláh Emese véleményét.
Ugyancsak a tegnapi tanácsülésen tette le a hivatali esküt Nistor Dániel. A fiatal építőmérnök Csoma Botond helyét veszi át az RMDSZ frakcióban, aki tavaly decemberben képviselői mandátumot szerzett, és ezért le kellett mondania városi tanácsosi tisztségéről. – Legjobb tudásom és szakértelmem segítségével szeretném szolgálni a kolozsváriakat. Építőmérnökként hozzám legközelebb az urbanisztikai bizottság áll, ugyanakkor a frakcióban még át kell beszélnünk, hogy milyen feladatokat kell majd ellátnom – mondta el Nistor, aki az urbanisztikai bizottságban fog tevékenykedni.
Gergely Balázs bejelentette: a Kolozsvári Városi Tanács RMDSZ-es frakcióvezetője Horváth Anna lesz ezen túl, aki a tanácsosok alkotta jogi bizottság tagja is lesz.
Az ülés 78. napirendi pontja volt a 8. Kolozsvári Magyar Napokat támogató 410 ezer lej odaítélése. Ahogy a többi határozattervezetet, úgy ezt is másodpercek alatt szavazta meg a Kolozsvári Városi Tanács.
Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)2017. április 7.
Három plusz egy nyelvű helységnévtáblákat helyeznek ki Kolozsváron
Négynyelvű – latin, román, magyar és német – helységnévtáblákat helyeznek ki Kolozsváron. A latin felirat a háromnyelvű tábla fölé kerül – közölte pénteken Emil Boc polgármester.
Az elöljáró kifejtette: döntésével tiszteletben kívánja tartani a helyi közösségek elvárásait. Elismerte: az elmúlt években valóban problémát jelentett a többnyelvűség kérdése Kolozsváron, és a megoldáshoz a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szakértőinek véleményét kérte ki a város multikulturalizmusáról. A BBTE történészei pedig azt javasolták: helyeztessen ki többnyelvű helységnévtáblákat, amelyek tükrözik a város sokszínűségét, és magukba foglalják a város történetét a kezdetektől.
A polgármester ezt követően ismertette a szakértők álláspontját a város első írásos említéséről, amely tartalmazta a Napoca nevet. Felolvasta azokat a főbb pontokat, amelyeket az egyetemi oktatók kiemeltek a város történetéből. "Kolozsvár az első román város, amely része volt a római birodalomnak, a latin név emlékezetét ezért örökké fenn kell tartani" – húzták alá a szakértők.
A BBTE oktatói azt javasolták, hogy a város latin (Municipium Aelium Napocense), román, magyar és német neve a táblára kerüljön, illetve kitértek a betűtípusokra is: ezek a római karaktereket utánozzák majd. Két külön táblát helyeznek ki, fent a latin nyelvűt, lent pedig a háromnyelvűt.
Újságírói kérdésre válaszolva Emil Boc elmondta, a táblák egy-másfél hónap múlva kerülnek ki a város határába. "Ez egy hosszabb procedúra, be kell szereznünk az engedélyeket" – magyarázta.
Kelemen: ez volt az egyedüli helyes döntés
Az egyedüli helyes döntést hozta meg Emil Boc polgármester Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint. „Ez egy régóta várt lépés, a kolozsvári magyar emberek és minden erdélyi magyar ember sikere. Egy hosszú, több évtizedes időszak vége, amikor is végleg lezárulhat a funari korszak, és amikor esély nyílik a tényleges multikulturalizmus megvalósulására” – olvasható a politikus állásfoglalásában.
A szövetségi elnök az RMDSZ nevében gratulált a civil szervezeteknek és mindazoknak, akik hittek a győzelemben, s nem hátráltak meg akkor, amikor mindez még lehetetlennek tűnt. „Külön köszönet illeti azokat a román értelmiségieket és véleményformálókat, akik a magyar közösség mellé álltak, az ügy támogatását pedig nyilvánosan is felvállalták” – írta Kelemen Hunor.
Közlése szerint a következő hetekben olyan közigazgatási törvénymódosítási csomagot terjeszt a parlament elé, amelyben a húsz százalékos anyanyelv-használati küszöb csökkentését is megfogalmazza. A javaslat egyértelműen megkönnyítené azoknak a magyar közösségeknek a helyzetét, amelyek Erdély más településein élnek.
„Továbbra is hisszük, hogy a társadalom elvárásaira és problémáira a civil szférának és a politikumnak közösen kell megoldást találnia, a magyar közösséget érő ügyekben egymást kiegészítve kell eredményeket elérni” – zárul az állásfoglalás.
Csoma: az együttes fellépés győzte meg Bocot
Az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, Csoma Botond szerint a február 21-i bírósági döntés már a második alkalom volt, amikor jogilag is sikerült érvényt szerezni a kolozsvári magyarok több évtizedes igényére. Emlékeztetett: az első döntést végül procedurális okok miatt elutasították, most azonban a Minority Right Egyesület munkájának köszönhetően sikerült felszámolni ezeket az akadályokat.
A képviselő állásfoglalása szerint a második döntés óta eltelt másfél hónap alatt Horváth Annával együtt több ízben egyeztetett a polgármesterrel annak érdekében, hogy a városvezető ne fellebbezzen a döntés ellen, de az RMDSZ intenzív tárgyalása mellett a civil szervezetek is határozottan foglaltak állást a táblaügyben. A Musai-Muszáj csoport aktivistái, közvetve vagy közvetlenül több alkalommal is üzentek Emil Boc-nak – idézte fel a politikus.
Felidézte azt is, hogy 2002-ben az RMDSZ-frakció kezdeményezésére fogadták el azt a tanácshatározatot, amelyre a mostani döntés során is hivatkozott a bíróság. 2013-ban több mint 13500 aláírást gyűjtöttek össze az ügy érdekében. 2015-ben több százan, köztük a városi frakció tagjai is, csatlakoztak a második táblaperhez. „Úgy gondolom, hogy ez az együttes fellépés győzte meg végül a polgármestert arról, hogy ne fellebbezzen. Örömmel nyugtázzuk, hogy ezáltal egy több évtizedes közösségi ügy végére tehetünk pontot, a kolozsváriak számára megadatik az a tisztelet, melyet a város múltja és jelene már régóta indokolt” – mondta el a Csoma Botond.
A képviselő hozzátette, elismerés illeti meg mind a Minority Right Egyesület munkatársait, mind azokat a civileket, akik az elmúlt időszakban lelkiismeretesen kiálltak a többnyelvű táblák ügye mellett. Külön köszönet illeti azokat a román értelmiségieket és véleményformálókat, akik a magyar közösség mellé álltak, az ügy támogatását nyilvánosan is felvállalták.
Mint azt korábban megírtuk, március 23-án közzétette a Kolozs megyei törvényszék a többnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését elrendelő elsőfokú ítélet indoklását - a kolozsvári városházának 15 napja maradt arra, hogy eldöntse, megóvja-e a döntést vagy sem. Az indoklás itt olvasható.
Csütörtökön több kolozsvári szervezet kérte Emil Boc polgármestert, hogy nyújtson be fellebbezést a Kolozs megyei törvényszék azon döntése ellen, amely a kétnyelvű - román és magyar - helységnévtáblák kihelyezésére kötelezi a városvezetést.
Kustán Magyari Attila / maszol.ro