udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
395
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 391-395
Névmutató:
Diaconescu, Zorin
2004. december 4.
A hatalom szövegei. Dokumentumok a romániai magyarságról (1945-1989) címmel rendeztek konferenciát Kolozsváron dec. 2-4. között. Az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja magyar és román történészeket, illetve szakértőket hívott meg a fórumra. A vitaindítókat többek között Stefano Bottoni, Francois Bocholier, a Központnak a témával kapcsolatos forráskiadványát szerkesztő Lucian Nastasa, Fülöp Mihály, Vincze Gábor, Marius Diaconescu tartják, a moderátorok között Csucsuja István, Dragos Petrescu, Ovidiu Pecican nevei szerepelnek. Salat Levente, a Forrásközpont igazgatója szerint a román-magyar kapcsolatok esetében államszinten javulásról lehet beszélni, azonban számolni kell az előítéletek tömeges jelenlétével. A konferencia célja a közgondolkodás árnyalása lenne. Camil Muresan akadémikus az előítéletek kialakulásának történetét vázolta megnyitó beszédében. Az 1918-1944. közötti időszak ebben a tekintetben talán a legszerencsétlenebb periódus volt, ezt akkor nem tudta ellensúlyozni a magyar és a román értelmiség egymásra figyelése. Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója elmondta, a „másikról" alkotott kép minduntalan változik a történelem során. /(Rostás-Péter Emese): Konferencia a román-magyar kapcsolatokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./2005. január 8.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) szerint etnikai diszkriminációval jár, és ellenkezik az európai szabályokkal Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőnek az az elképzelése, hogy Magyarország ötéves beutazási vízumot adjon a határon túli magyarok részére. Cristian Diaconescu volt igazságügy miniszter, aki most a szenátus emberjogi bizottságának alelnöke, felszólította a kormányt: tisztázza álláspontját azzal kapcsolatban, hogy Magyarország „etnikai ismérvek alapján ötéves különleges beutazási vízumot akar bevezetni a határain túl élő magyarok számára”, és lépjen fel „a román állam érdekeinek védelmében”. /Az SZDP ellenzi a „Gyurcsány-vízumot”. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./2005. április 15.
Kétnapos csángókonferencia kezdődött Budapesten, a Teleki László Alapítvány szervezésében. Marius Diaconescu bukaresti történész elmondta, hogy a moldvai katolikus műhelyekben az utóbbi években született falumonográfiák általában megkerülik a csángók eredetének kérdését. Előadás hangzott el a magyarországi románok kétnyelvűségéről, és a román nyelv Moldova köztársaságbeli helyzetéről is. Tánczos Vilmos kolozsvári kutató a csángók asszimilációjáról beszélt. Az 1859-es népszámlálási adatok még azt jelezték, hogy a moldvai katolikusok több mint kétharmad része magyar. Akkor Bákó megyében ez az arány 86 százalékos, Roman megyében pedig 94,6 százalékos volt. Mára a nulla százalékhoz közelít a magyarok népszámlálásokon kimutatott aránya. Albina Dumbraveanu chisinaui nyelvész elmondta, hiába hivatalos nyelv a román a Prut túloldalán, a hétköznapi nyelvhasználatban rendkívüli az orosz nyelv térnyerése. A moldovaiak nem tudnak román nyelvű hivatalos iratokat írni, a szakkifejezéseket pedig csak oroszul ismerik. Borbély Anna a magyarországi románok nyelvvesztési folyamatáról végzett kutatásait ismertette. /Gazda Árpád, Budapest: Román eredmények. Kétnapos csángókonferencia kezdődött Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./2005. június 11.
Az egyik román tévé, Dan Diaconesu OTV-je műsorában minden este megjelennek a román sovén-nacionalizmus élharcosai. Bérelt helye van a műsorban Gheorghe Funarnak, Gigi Becalinak, Adrian Paunescunak, Ion Cojának, levitézlett securitate-tiszteknek, kommunista főembereknek és dilettáns történészeknek. Az OTV teljes terjedelmében hozza Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt vezérének hosszú beszédeit. Hála fejében a párt Tricolor című lapjában mindennap megjelenik Dan Diaconescu fényképe. C.V.Tudor minden alkalommal támadja az RMDSZ-t, amelyet szerinte törvényen kívül kell helyezni, és vezetőit száműzni kell az országból. Ilyenkor mind a vendég, mind a házigazda siet közölni a nézőkkel: ez nem jelenti azt, hogy ők soviniszták, hiszen vannak magyar barátaik, és példának hozzák fel Hajdu Győzőt, aki valóban fel-feltűnik az OTV képernyőjén, hogy a magyar nemzet nevében felháborodva nyilatkozzék az RMDSZ irredentizmusáról, mélységesen elhibázott politizálásáról. Az OTV rendszeresen támadja Magyarország történészeit, a magyar történelmi egyházakat, a Pro Democratiát, a Helsinki Bizottságot, a Securitate Irattárát Felügyelő Bizottságot, általában a magyarokat és a zsidókat. Az OTV-t az Audiovizuális Tanács 2002. szeptember 11-én Corneliu Vadim Tudornak előző este elhangzott antiszemita, xenofób kirohanásai és július 31-i, hasonló szellemű interjúja miatt betiltotta. Emiatt Corneliu Vadim Tudor szenátor és Adrian Paunescu szenátor akkor a szenátus ülésén a sajtószabadság nevében tiltakoztak. Az Audiovizuális Tanács 2004. április 1-jei határozatával jóváhagyta az adó újraindítását. C.V. Tudor és Adrian Paunescu azóta újra állandó meghívottjai az esti műsoroknak. Barabás István újságíró mindezt elítélte és hozzátette, hogy Markó Béla leülhet-e tárgyalni azokkal, akik az RMDSZ-t nemzetárulónak, megalkuvónak bélyegzik meg? /Barabás István: Vendégnek lenni nem kötelező. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./2005. szeptember 30.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem ért egyet teljes mértékben a kisebbségi törvénytervezet tartalmával, ezért a parlamenti vita során törölni szeretné a tervezetből a „túlzásokat”. Erről Mircea Geoana pártelnök nyilatkozott azt követően, hogy találkozott az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi kérdésekkel megbízott főbiztosával, Rolf Ekeusszal. Geoana és Ekeus egyetértett abban, hogy a tervezetnek védelmeznie kell a kisebbségek jogait a nemzetközi kisebbségi jogvédelmi dokumentumoknak megfelelően. Cristian Diaconescu, az SZDP szóvivője szerint Rolf Ekeus világosabb megfogalmazást kért a megszövegezés, illetve az alkalmazási normák esetében, továbbá szerinte a tervezet hátrányos helyzetbe hozza a kis létszámú nemzeti közösségeket. Az EBESZ főbiztosa az RMDSZ képviselőivel is találkozott. A megbeszélésen Markó Attila kisebbségi államtitkár az EBESZ tanácsosainak kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a jogszabály egy kerettörvény, amely kiegészíti és megerősíti az érvényben lévő, kisebbségekre vonatkozó jogokat. Ugyanakkor jelezte, hogy a szenátusi vitán elhangzott felszólalásokban olykor még mindig érezhető volt a magyarellenes magatartás. Ezért is fontos jogszabály mielőbbi elfogadása – tette hozzá Markó Attila. /SZDP-s ellenállás a kisebbségi törvénytervezettel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2005. október 7.
Nem helyes elsőbbségek szerint mérlegelni a diszkriminációt, hiszen bárkiről is legyen szó, az őt ért sérelem a maga szemszögéből a legfájóbb és a legfontosabb – válaszolt Asztalos Csaba az Európai Parlament (EP) emberi jogi albizottsága tagjainak arra a kérdésére, hogy Romániában jelenleg kiket részesítenek leginkább negatív megkülönböztetésben. Az EP küldöttsége október 5. és 7. között tapasztalatot gyűjtött a novemberben esedékes uniós országjelentéshez emberjogi szempontból, különös tekintettel a kisebbségi, diszkriminációs és örökbefogadási ügyekre. A szenátus és az alsóház emberi jogi bizottságainak együttes ülésén arról tájékoztatták Emma Nicholson bárónőt, az EP külügyi bizottságának alelnökét, hogy a parlament kiemelkedő fontosságúnak tekinti a nemzeti kisebbségekről, valamint a vallásról szóló törvény elfogadását. Románia parlamentjében ma nincs diszkriminációt és idegengyűlöletet tanúsító párt – vélte a szociáldemokrata párti Cristian Diaconescu szenátor. Ezzel szemben Asztalos Csaba a lépten-nyomon tapasztalható gyűlöletbeszédet tette szóvá, az EP küldöttei viszont azzal válaszoltak, hogy ez sajnos az Európai Unióban is meglehetősen „divatos”. Az EP küldöttségben résztvevő Dobolyi Alexandra /MSZP/ képviselő nem tett fel a romániai magyarságot érintő, diszkriminációra vonatkozó kérdéseket. /B. E. L.: Asztalos Csaba: minden sérelem egyformán fájó. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./2005. október 12.
„,Tapasztalható-e ma Romániában negatív megkülönböztetés a romákkal és a szexuális kisebbségekkel szemben, valamint a férfi-nő viszonyrendszerben?” – tették fel a kérdést az Európai Unió küldöttei a román parlamentben. A küldöttség október 5. és 7. között vizsgálódott Romániában. Ellátogattak a parlamentbe is, a szenátus és a képviselőház emberjogi bizottságának együttes ülésén megtudhatták, hogy a román politika lényegének tekintett integráció sínen van, az ország igyekszik teljesíteni az elvárásokat, s a parlament, ezen belül is, kiemelkedő fontosságúnak tekinti a nemzeti kisebbségekről és a vallásról szóló törvények elfogadását. A két ház bizottsági tagjai biztosították az uniós küldöttséget, hogy ,,jelenleg Romániában az emberi jogok tekintetében az európai normák és jogi keretek teljes átvételéről lehet beszélni…” A szociáldemokrata Cristian Diaconescu szenátor büszkén fejtegette: ,,a román parlamentben ma nincsen diszkriminációt és idegengyűlöletet tanúsító párt!” Ezt néhány nappal Funar és más nagy-romániás politikusok ellenséges szónoklatai és Adrian Paunescu szociáldemokrata szenátor javaslata után, amelyben a magyarokat nemes egyszerűséggel visszaküldte Ázsiába (!). Asztalos Csaba az Európai Parlament emberjogi albizottsága tagjainak szóba hozta a Romániában ma lépten-nyomon tapasztalható gyűlöletbeszédet is, amelyre az volt az uniós képviselők véleménye, hogy ,,ez sajnos az unió országaiban is meglehetős gyakorisággal tapasztalható”. Az RMDSZ képviselője szerint ,,nem lehetséges semmifajta mérlegelés a diszkriminációban, hiszen mindenkinek, akit sérelem ér, a saját szemszögéből ez a legfájóbb!” A küldöttségben volt magyar képviselő is Dobolyi Alexandra MSZP-s politikus személyében, ő azonban elégedett volt, mert egyetlen (!) kérdést sem tett fel a romániai magyarságot érintő diszkriminációra vonatkozóan. A találkozó elérte a célját, sminkeltek, mellébeszéltek, hazudoztak. /Bogdán László: A sérelmek sminkelése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./2005. október 15.
Október 14-én Vajdahunyadon tartottak szimpóziumot. Az interetnikai kapcsolatok szakosztálya, a nagyszebeni egyetem és a vajdahunyadi Corvin-Savaria Társaság által szervezett kétnapos tudományos eszmecserén kolozsvári, nagyszebeni, gyulafehérvári és természetesen Hunyad megyei régészek, történészek mutatták be szerteágazó kutatásaikat. Dumitru Protase professzor, a Román Akadémia tagja például Torma Károly és Kovács István Erdély régészeti fejlődésében betöltött szerepéről tartott rövid előadást. Ioan Marian Tiplic, a szászvárosi honfoglalás-kori magyar sírok feltárója a középkori magyar, szász és román erdélyi erődökről beszélt, Cristian Roman és Dragos Diaconescu pedig Torma Zsófia régésznő munkásságát méltatta. Emellett egyéb érdekes magyar, szász és román vonatkozású történelmi beszámolókat is lehetett hallani. /CH. A.: Történelmi szimpózium Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./2006. január 11.
Az Országos Audiovizuális Tanács (OAT) január 10-i ülésén 500 millió régi lejes pénzbírságot szabott ki az OTV televízióra a magyarok elleni gyűlöletkeltés miatt. Az OTV Dan Diaconescu in direct című műsorának egyik december második felében sugárzott adásának meghívottja, Gigi Becali egy sor, a romániai magyarságot és a hazai társadalom több személyiségét sértő kijelentést tett. Az OTV televízió 2005-ben 18 alkalommal kapott pénzbüntetést, és 19-szer felszólítást, egy alkalommal pedig tíz percre félbe kellett szakítania sugárzását. Az OAT minden alkalommal bírósághoz fordult, és eddig egyetlen büntetést sem fizetett ki. /Ötszáz milliós büntetés magyarellenes uszításért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2006. január 11.
Január 6-án az OTV televíziós csatornán Ion Diaconescu meghívottjával, Ion Coja professzorral társalgott. A képernyő felső sarkában felirat hirdette: Tariceanu Budapest embere. A professzor utóbbi 16 év összes román kormányát és Románia volt elnökeit elmarasztalta, mert nem tettek semmit a román nemzeti érdekek megvédéséért és a magyar irredentizmus visszaszorításáért. Főleg a mostani kormányt ostorozta, s magát Tariceanu miniszterelnököt, mert behódolt az RMDSZ-nek és Budapest hálójába került. Nem jó román és hazafi, ezért kell eltávolítani a kormány éléről. A parlamentben az RMDSZ a kisebbségi törvény megszavazását sürgeti, amelyet a Tariceanu-kormány támogat. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni, mondja Coja, aki társaival azt tervezi, hogy Basescu elnökhöz fordul a törvény elvetése és a Tariceanu-kormány megbuktatása érdekében. Coja szerint a székelyek nem magyarok, hanem egy keleti dák törzs leszármazottai, akiket a rómaiaknak nem sikerült elrománosítani, a honfoglalás után viszont a magyarok elmagyarosították őket. /Horváth András, Csíkszereda: Budapest embere. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./2006. február 18.
A Dan Diaconescu nevével fémjelzett „garzontévé” vendége Mircea Chelaru ezredes volt, aki elmondta, hogy a Nagy-Románia Pártot rövidesen bekebelezi a médiamágnás által vezetett Konzervatív Párt. A műsor visszatérő motívuma volt: miként lehetne megszabadulni a „fasiszta RMDSZ-től”, illetve hogyan lehetne az RMDSZ-t megkerülve kiérdemelni az Európai Néppárt befogadását? Betelefonálások révén majdnem a teljes román politikai paletta képviselői társultak az ezredes által vezényelt magyarellenes kórushoz: Gica Agrigoroaie, Kovászna megyei NRP elnök, Ovidiu Natea, Maros megyei SZDP elnök, volt prefektus, továbbá Maros megyei polgármester, Zimnicea-i SZDP-s tanácsos asszony. /Juga Tibor: Esti mesére politikai álom. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2006. február 23.
A Szociáldemokrata Párt kéri az RMDSZ-t és a magyar közösség képviselőit, hogy utasítsanak el minden olyan kísérletet, amely „az etnikai tisztaság elvét” hirdeti az állam szintjén, vagy az etnikai alapú területi, illetve közigazgatási szerveződések melletti érvként, nyilatkozta Cristian Diaconescu SZDP-szenátor. Az SZDP szóvivője elmondta, a szociáldemokraták határozottan elutasítják azokat a kijelentéseket, melyek szerint Románia három megyéjében (Hargita, Kovászna és Maros megyében) az etnikai szegregáció fontosabb az európai integráció elvénél, és kérik azokat, akik ilyen kijelentéseket tesznek, hogy vizsgálják felül álláspontjukat. /Furcsa felkérés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./2006. március 29.
Nyílt levélben kérte Mircea Geoanát, a PSD elnökét és Cristian Diaconescut, a PSD etikai bizottságának elnökét Veress Róbert újságíró, az Adevarul napilap egykori riportere arra, hogy zárják ki a pártból Adrian Paunescu szenátort. Veress – aki a 2003 és 2004 között az Adevarulban közölt cikksorozatával felhívta a figyelmet Csibi István csíkszeredai üzletember garázdálkodásaira, kifogásolja, hogy a PSD szenátora nyilvánosan kiállt Csibi mellett. „Paunescu védelmébe vette Csibi István maffiótát, ami a hazai felelős sajtó elleni nyílt támadást jelent” – áll Veress levelében. /S. M. L.: Paunescu kizárását kéri Veress. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2006. május 9.
Nem írja alá az együttműködési megállapodást a két ellenzéki alakulat. A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak „gentlemen agreement”-et, azaz szóbeli egyezséget köt a Nagy-Románia Párttal (PRM) a parlamenti összefogásról – döntötte el a PSD vezetősége. Az európai szocialisták ellenzik, hogy a PSD az általuk idegengyűlölőnek tartott PRM-vel működjön együtt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) felhatalmazta frakcióit arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a Nagy-Románia Párt (PRM) frakcióival a parlamenti együttműködésről. Cristian Diaconescu a PSD szóvivője közölte, első közös feladatuk annak a bizalmatlansági indítványnak a megfogalmazása lesz, amelyet a PSD és a PRM még a jelenlegi parlamenti ülésszak végéig benyújt. A PRM elnöke, Corneliu Vadim Tudor a múlt héten személyesen tárgyalt Mircea Geoanával az együttműködésről. /Cseke Péter Tamás: A szociáldemokraták nem akarnak írásos egyezséget a nagy-romániásokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./2006. május 23.
Május 22-én kihallgatták az 1990. június 13–15. között zajló bányászjárás ügyében Adrian Nastase volt kormányfőt, az SZDP exelnökét és Ion Diaconescut, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) egykori vezetőjét. A képviselőház volt elnökeit tanúként idézték be. Adrian Nastase a sajtónak leszögezte: jelentéktelen szerepet játszott az 1990 júniusi bányászjárásban, mivel akkoriban még nem volt a kormány tagja, a Nemzeti Megmentési Front külügyi főtitkáraként és a front szóvivőjeként tevékenykedett. Az 1990-es bányászjárás perében mintegy húsz személy érintett, köztük Ion Iliescu volt államfő is. A „hadjárat” során tíz személy meghalt, több ezren megsebesültek, a Bukarestet elözönlő bányászok pedig több fontos állami intézmény épületét feldúlták. /Bányászjárás ügyben kihallgatták Nastasét és Diaconescut. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./2006. május 26.
A Kolozsvári Rádióban a leköszönő Zorin Diaconescu helyett, a versenyvizsga megszervezéséig ideiglenesen Rostás-Péter Istvánt nevezték ki a főszerkesztő-helyettesi tisztségbe, aki 1993 óta dolgozik itt. Ez azt jelenti, hogy Rostás-Péter István nem csupán a magyar szerkesztőség, hanem a teljes területi rádióstúdió helyettes vezetője lett. A rádiónál a Bukaresttől való túlzott függőség a régi gond. /Ecsey-Ravasz Ferenc: Saját bőrömön érzem a döntéseim következményét. Interjú Rostás-Péter Istvánnal, a Kolozsvári Rádió főszerkesztő-helyettesével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./2006. június 29.
A Szekuritáté megmaradt az Igazságügyi Minisztérium belső hírszerzésében. A rabokat is törvénytelenül kihallgató, nagyrészt a szeku embereiből álló szolgálat felszámolás alatt áll, de a személyzet a rendszerben marad. Munkamódszereik sem igazán különböztek sokkal a szekusokétól – emlékezett vissza az Igazságügyi Minisztérium keretén belül működő SIPA (Belső Korrupcióellenes Szolgálat) embereivel való találkozására a marosvásárhelyi börtönben raboskodott egykori elítélt. A SIPA fő feladata a börtönökben büntetéseket töltőktől való információgyűjtés volt, az igazságszolgáltatásban elkövetett korrupciós esetek feltárása érdekében. Aki ismeri egy börtön belső viszonyait, az nagyon jól tudja, hogy mennyire lehet megbízható az olyan információ, amit a raboktól őrzőik gyűjtenek össze” – mesélte egy neve elhallgatását kérő volt rab. A fogoly egy csomag cigiért szinte bármit elmond, amit hallani akarnak tőle. A „besúgó osztályként” emlegetett ügynökség felszámolás alatt áll. Ennek ellenére a marosvásárhelyi börtönben még fenntartanak egy irodát is. A SIPA emberei továbbra is bejárnak a börtönbe. A Börtönigazgatóságon megerősítették: az Igazságügyi Minisztérium belső hírszerző szolgálataként emlegetett SIPA ügyosztály még mindig létezik. A SIPA felszámolásának már le kellett volna zárulnia, de a minisztérium halasztást kért. A „besúgó osztály” felszámolásában a tét az archívumok megszerzése. A SIPA-t 1997-ben hozta létre az akkori igazságügyi miniszter, Valeriu Stoica. Létrehozása eleve alkotmányellenes volt, mert egy ilyen szolgálatot nem lett volna szabad létrehozni és működtetni miniszteri határozat alapján. A szociáldemokrata kormányzás alatt sem helyezték törvényes alapokra a működését, csupán átkeresztelték. Cristian Diaconescu PSD-s igazságügyi miniszter a DGPA (Korrupcióellenes Védelmi Ügyosztály) nevet adta neki, a működését azonban nem törvényben szabályozzák, hanem kormányhatározatban. A 637/2004-es kormányhatározat alapján a DGPA országos börtönigazgatóságot, valamint a bíróságokat érintő, a nemzetbiztonságra vonatkozó információkat megszerezheti, feldolgozhatja és felhasználhatja. Ezzel az átkereszteléssel a szolgálat nemcsak más nevet, hanem kiterjesztett hatásköröket nyert. A „besúgó osztály” közvetlenül a miniszternek számolt be tevékenységéről. A DGPA alkalmazottai hatvan százalékban a volt Szekuritáté reaktivált embereiből kerültek ki. A szolgálat egyik parancsnokáról a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS) ki is mutatta, hogy politikai rendőrségi feladatokat látott el 1989 előtt. Marian Ureche parancsnoksága alatt a DGPA nem mutatott be tevékenységéről egyetlen jelentést sem a parlament védelmi bizottságának. A börtönöket felügyelő igazgatóság többször is jelezte, hogy a DGPA tudtuk nélkül folytat információszerző tevékenységet a börtönökben. A szolgálat emberei speciális igazolvánnyal vagy titkosügynökök és informátorok beszerzésével behálózták a börtönöket. A szolgálatnak irodái voltak a börtönökben, kihallgattak embereket, nyomást gyakoroltak rájuk, hírszerző tevékenységekhez használták fel őket. A civil szervezetek képviselőjeként akkor a jelenlegi igazságügyi miniszter, Monica Macovei is követelte ennek a szolgálatnak a beszüntetését. A kihágások sora nagyon hosszú, a DGPA a javítóintézetekben is folytatott tevékenységet. Kiskorúaktól csikartak ki a szüleikre, rokonaikra vonatkozó információkat. De bírák és ügyészek megfigyelésével is foglalkoztak. Az eddigi titkosügynökökből egyszerű börtönőrök válhatnak. Azért csak válhatnak, mert Alexandru Serban, az országos börtönigazgatóság vezetője a közelmúltban javasolta egy, a SIPA-hoz hasonló hírszerzési szolgálat létrehozását az igazgatóságon belül, csak „más működési elvek mentén.” Amennyiben a miniszter elfogadja ezt a javaslatot, akkor a börtönkápók újra akcióba lendülhetnek. /Felszámolás alatt van a SIPA, de az ügynökök a rendszerben maradnak. Aktívak maradtak a szeku börtönkápói. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./2006. július 10.
Politikai infantilizmusnak minősítette Cristian Diaconescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megszüntetésére vonatkozó liberális javaslatot. Cristian Diaconescu a képviselőház liberális elnöke, Bogdan Olteanu kijelentésére reagált, miszerint a CSAT „szovjet típusú” testület, amely csak azért került be 1991-ben az alkotmányba, hogy nagyobb hatalma legyen az akkori államfőnek. /Cs. P.T.: PNL: szovjet típusú intézmény a CSAT. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2006. augusztus 3.
Az ellenzéki pártok egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek a soraikba esetleg bekerülő titkosszolgálati igazgatókkal kapcsolatban. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy amennyiben Radu Timofte be kíván lépni, a párt vezetősége alaposan elemezni fogja az esetet. Cristian Diaconescu szenátor, a szociáldemokraták szóvivője, azt nyilatkozta, nem tárgyaltak Radu Timofte és Gheorghe Fulga bátorításáról a pártjukhoz való csatlakozásuk érdekében. Radu Timofte a szociáldemokraták részéről már töltött be tisztségeket: volt szenátor, védelmi bizottsági elnök és a SIE-t ellenőrző bizottság alelnöke. Gheorghe Fulga brassói szociáldemokrata képviselőként és Ion Iliescu elnöksége idején belpolitikai tanácsadóként szerepelt. /Timofte és Fulga az ellenzék várószobáiban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./2006. augusztus 12.
Elutasította az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) szóvivője, Cristian Diaconescu, hogy pártja bármiféle tárgyalást folytatna a kormánypártokkal, annak ellenére, hogy a párt alelnöke, Ilie Sarbu pont az ellenkezőjéről nyilatkozott. – Tudják meg, konkrét egyeztetések vannak mind a DP és SZDP vezetők, mind a NLP és SZDP között. Képmutató tehát a D.A. Szövetség, amely nyilvánosan távol tartják magukat tőlünk, miközben legtöbb esetben éppen ők kezdeményezik a tárgyalásokat – mondta Sarbu. /Diaconescu: nincs SZDP–D.A. egyeztetés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./