udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
278
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 271-278
Névmutató:
Göncz Árpád
1999. február 1.
Göncz Árpád köztársasági elnök - több közép-európai államfő társaságában - az Aacheni Dómért Európai Alapítvány alakuló ülésén vett részt a Frank Birodalom kiemelkedő királya, Nagy Károly egykori székvárosában. Aachenban találkozott a magyar és a román elnök. Emil Constantinescu tájékoztatta Göncz Árpádot hazája belső helyzetéről. kifejtve, hogy a problémák megoldását a reformokban és a privatizáció felgyorsításában látja. Külön kiemelte a romániai magyar kisebbség pozitív, bölcs viselkedését az elmúlt hetekben. Göncz Árpád hangsúlyozta: Magyarország viszonya Romániához változatlan. A két ország közötti jó kapcsolat egyértelműen szükséges, az együttműködés elengedhetetlen. /Göncz-Constantinescu találkozó Aachenban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./1999. február 1.
Göncz Árpád államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntette ki a Ferenczy István marosvásárhelyi színművészt művészi munkásságáért, Szilágyi István írót a Kolozsváron megjelenő Helikon című hetilap főszerkesztőjét pedig a romániai magyar irodalom terén végzett munkásságáért. A kitüntetéseket Marosvásárhelyen adta át bensőséges ünnepség keretében Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete. Jelen volt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is. /Ferenczy István és Szilágyi István kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./1999. február 9.
Radu Vasile miniszterelnök febr. 9-én kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A kormányfőt több minisztere elkísérte útjára, köztük volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter. Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt Radu Vasilével. "A magyar kormány tényként kezeli azt, hogy Románia döntést hozott a Petőfi-Schiller kétnyelvű egyetem felállításáról, így a romániai önálló magyar egyetem visszaállítása is megtörténhet" - jelentette ki Orbán Viktor. Radu Vasile megerősítette, hogy a magyar-román miniszterelnöki találkozókat mindkét fél rendszerességgel képzeli el. Magyarország Csíkszeredán szeretne új főkonzulátust nyitni, nyilatkozta Orbán Viktor. A magyar fél szívesen fogadná, ha Budapesten román, Kolozsvárott pedig magyar kulturális intézet nyílna. Radu Vasilét és a román küldöttséget fogadta még Göncz Árpád köztársasági elnök, illetve Áder János, az Országgyűlés elnöke. A két kormányfő tárgyalása mellett magyar és román miniszterek is találkoztak. Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter vendége volt Traian Basescu román közlekedésügyi miniszter, akivel az autópálya mellett határátlépők megnyitásának ügyéről is tárgyaltak. Torgyán József magyar és Ioan Avram Muresan román mezőgazdasági miniszter tárgyalásainak végeredménye az, hogy megállapodtak: a jövőben a felvetődő kérdéseket jó szomszédokként és barátokként fogják megoldani. Torgyán szerint a vámemelés kérdése föl sem vetődött, s a románok is a kereskedelem fejlesztése mellett nyilatkoztak. Hámori József magyar és Ion Caramitru román művelődésügyi miniszter megállapodtak abban, hogy a kulturális együttműködésről szóló tervet a bukaresti magyar Kulturális Hét keretében írják alá. Eckstein-Kovács Péter romániai kisebbségvédelmi miniszter felkereste Magyar Bálintot, az SZDSZ elnökét. Ez alkalommal leszögezték: április folyamán a párt küldöttsége felkeresi Romániát. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./1999. április 14.
Ápr. 14-én tartotta a bukaresti magyar nagykövetség évi sajtótalálkozóját, amelyen megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök is. Szőcs Ferenc nagykövet elmondta, hogy a vajdasági Duna-hidak lebombázása érzékenyen érintette a magyar dunai szállítást, miközben a magyar kormány nem észlel a vajdasági magyarságot érintő atrocitásokat, de érzékeli a megoldatlan kisebbségi helyzetből adódó gondokat. A 2002-ben teljes európai uniós tagságra számító Magyarország gazdasági mutatói biztatóak. A bruttó nemzeti össztermék 5,1%-kal nőtt, s az egy főre eső GDP 4542 dollárt tett ki 1998-ban. A magyar-román kapcsolatokat továbbra is kiegyensúlyozottaknak találta Szőcs Ferenc, noha 1998-ban kevesebb konkrét eredménnyel jártak, mint 1997-ben. Idén, talán a második félévben, sor kerül mind Göncz Árpád államfő, mind pedig Orbán Viktor kormányfő romániai látogatására. Ellátogat egymás országába idén Áder János, az ország gyűlés elnöke, illetve Ion Diaconescu képviselőházi elnök. A jövő hét végén várják Magyarországra Radu Berceanu iparügyi minisztert, a közeljövőben pedig Constantin Degeratu vezérkari főnököt és több parlamenti szakbizottságot. Radu Vasile februári budapesti megbeszéléseinek folyományaként szóba jöhet a Konstanca-Trieszt olajvezeték magyar területen át történő haladása, a kis- és középvállalatok együttműködésének elősegítése. Új határátkelőhelyeket nyitnak Érmihályfalván, Ágerdőmajornál, Csanádon és Csalánosnál. Magyarország konzulátust szeretne nyitni a Székelyföldön, és a nemrég megnyílt konstancai után további két-három tiszteletbeli konzulátust Erdélyben. Várható a győri román tiszteletbeli és a gyulai alkonzulátus megnyitása. A magyar-román gazdasági kapcsolatok keretében a magyar kivitel 564, a behozatal 150 millió dollárt jelentett 1998-ban, az egyenleg 378 millió dollárt mutat a magyar fél javára. Ezen a román miniszterelnök a román kivitel növelésével szeretne javítani. Noha 1997-hez képest 50%-os emelkedést jelent a 750 millió dolláros kétoldali kereskedelmi összforgalom, valós lehetőség van az 1 milliárd dollár elérésére is. Magyarország 2741 cége összesen 86 millió dollárt fektetett be eddig Romániában, és ezzel Magyarország a 11. helyen áll a külföldi befektetők sorában. Romániából eddig 1954 vállalat részéről 36 millió dollárt fektettek be Magyarországon. - A romániai magyar kisebbség minden követelését, az egyetemtől az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáig, a mindenkori magyar kormány támogatja, mint ahogy a magyar katolikus püspöki kar és Orbán Viktor egyaránt értésére adta a pápának, hogy romániai látogatása Erdély érintése nélkül nem a legszerencsésebb. E téren a magyar-magyar csúcstalálkozón intézményesített Magyar Állandó Értekezlet a nyilatkozatok szintjéről a gyakorlati megvalósításokra történő áttérést jelzi. Ez utóbbit sem a román, sem a nyugati média nem támadta annyira, mint az 1996-os magyar-magyar találkozót. Az új magyar kormány növelni fogja a határain túl élő magyarok támogatását az Illyés, Új Kézfogás és Apáczai alapítványok, illetve a millenniumi rendezvények révén. /Balló Áron: Sajtótalálkozó a magyar nagykövetségen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./1999. június 7.
Emil Constantinescu elnök jún. 5-én Marosvásárhelyre látogatott, ahol "figyelmeztette" a helyi román értelmiséget: "felelősen" viszonyuljanak ahhoz az - értesülése szerint - országszerte terjesztett "újabb tervhez", amely Erdély autonómiájának az újratárgyalását célozza. Constantinescu kijelentette: tudomása van arról, hogy erdélyi értelmiségi körökben egy nyilatkozat készül, amely autonómiát követel Erdély és a Bánság részére Románia föderalizálása keretében. Constantinescu leszögezte, hogy "soha semmilyen formában nem fogad el olyan szeparatista nézeteket, amelyek tagadják az alkotmány alapelveit és ellentmondanak a román nép legfontosabb érdekeinek". Az államfő szerint a koszovói drámába torkollott jugoszláviai válság is a szerb értelmiség nevezetes nyilatkozatával kezdődött. A különböző értelmiségiek ehhez hasonló "kalandjai" végül a közembereken csattannak. Személy szerint semmi olyan kezdeményezést nem támogat, hangsúlyozta Constantinescu, amely Románia területi egységét veszélyezteti, és nemkívánatosnak minősítette a regionális autonómiának a gondolatát. Rasvan Popescu elnöki szóvivő közölte: Emil Constantinescu a figyelmeztetéssel annak kívánta elejét venni, hogy a Budapesti Nyilatkozat évfordulójára tervezett lépés olyan helyzetet teremtsen, amelyet a szélsőséges nacionalista erők használhatnának ki. Emlékeztetőül: 1989. június 16-án - Nagy Imre és társainak újratemetése alkalmával - emigrációban élő román ellenzéki politikusok találkoztak Budapesten a Magyar Demokrata Fórum tagjaival, s e találkozó résztvevői adtak ki egy nyilatkozatot, amely a Ceausescu-diktatúra felszámolását, a román és a magyar nép párbeszédét sürgette. A nyilatkozatot aláírta többek között Göncz Árpád és I. Mihály volt román király is. /Constantinescu figyelmeztet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7., A nyilatkozattervezethez az RMDSZ-nek nincs köze. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./1999. június 15.
Szinte kórusban határolódott el az ország politikai elitje attól a "Kolozsvári Nyilatkozattól", mely Erdély, a Bánság és a Részek (Partium) közigazgatási autonómiája mentén kívánta vitára késztetni a hazai politikumot. Az aláírókként megjelölt politikusok közül tulajdonképpen csak Bakk Miklós lugosi önkormányzati képviselő, az RMDSZ helyi szervezetének alelnöke ismerte el, hogy köze van a dokumentumhoz. Bakk Miklós hangsúlyozta, a nyilatkozat lényegében folytatása a Nagy Imre újratemetésekor 1989 júniusában elfogadott román-magyar nyilatkozatnak. Ez utóbbi, öt hónappal Ceausescu bukása előtt kinyilvánította, hogy Erdélynek a kulturális és vallási pluralizmus modelljévé kell válnia. Biztosítania kell mindegyik nemzet jogát az autonóm képviselethez és a kulturális autonómiához. Azt a dokumentumot magyar oldalról többek között Bíró Gáspár, Csoóri Sándor, Für Lajos, Jeszenszky Géza, Molnár Gusztáv, Kulin Ferenc, Mészöly Miklós, Göncz Árpád, Mécs Imre, Szent-Iványi István, Szabad György, Vásárhelyi Miklós és mások is aláírták, a román emigrációból pedig Mihnea Berindei, Ariadna Combes, Ion Vianu, Dinu Zamfirescu, Doru Braia, Matei Cazacu, Paul Goma, I. Mihály király, Virgil Ierunca, Eugène Ionesco, Monica Lovinescu és mások látták el kézjegyükkel. Amint Bakk Miklós az Erdélyi Naplónak kifejtette, a mostani nyilatkozattal az volt a szándékuk, hogy vitát csiholjanak a román állam szerkezeti alkotmányos reformjáról, ráirányítsák a figyelmet e reform szükségességére. A nyilatkozat a szubszidiaritás és a devolúció elvét követve azt szorgalmazza, hogy a döntések Romániában is mennél közelebb kerüljenek a helyi közösségekhez. Értelmezése szerint a nyilatkozat egy olyan államszerkezeti reformra utal, amelyben a központi kormányzat hatáskörében csupán a külpolitika, a honvédelem s a fontosabb pénzügyi (államháztartási) döntési jogkörök maradnának meg, a többi hatáskör átszállna a tartományokra, melyek e jogkörök mellett rendelkeznének a saját intézményrendszer kialakításának a szabadságával is. Az ország ilyen berendezkedése teljesen új keretet nyújtana a kisebbségi kérdés rendezésének is. Bakk Miklós szerint rendőrállami reflexekről árulkodna, ha eljárás indulna a kolozsvári nyilatkozattervezet néhány föltételezett aláírója ellen. - A Kolozsvári Nyilatkozat szövege a legrosszabb hiszemű értelmezés esetén sem fogható fel úgy, hogy ez érdekek, értékek valamelyikét sértené. /Gazda Árpád: A vállalt dokumentum. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 15./1999. június 22.
Jún. 21-én Göncz Árpád köztársasági elnök Budapesten, hivatalában fogadta Victor Babiuc nemzetvédelmi minisztert, aki a NATO Workshop rendezvényére érkezett Magyarországra. Mindkét fél jónak ítélte a magyar-román katonai kapcsolatokat, különös tekintettel a sikeres Nyitott Égbolt együttműködésre. Victor Babiuc elismerését fejezte ki Göncz Árpádnak azért a támogatásért, amelyet Magyarország Romániának nyújt a NATO-csatlakozás érdekében. /Göncz Árpád fogadta Babiucot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./1999. szeptember 13.
A balti- és a fekete-tengeri térség országainak együttműködését elősegítendő, kétnapos konferenciára hívta az érintett államok vezetőit Leonyid Kucsma ukrán elnök. A tanácskozás címe: A 21. század elválasztó vonalak nélküli, integrált Európája felé. A szept. 10-11-i eszmecsere résztvevői hasznosnak s tovább fejlesztendőnek tartották az összefogást egymással és az európai integrációs szervezetekkel. Szó volt a nemzetközi szervezett bűnözés, a környezetszennyezés elleni közös küzdelemről, a távközlési, közlekedési és energetikai összekötő hálózatok kiépítéséről, a gazdasági kapcsolatokról. Az észak- és délkelet-európai államférfiak megerősítették, hogy nem lenne kívánatos új elválasztó vonalak kialakítása az euroatlanti szervezetek keleti terjeszkedése nyomán. Ezzel kapcsolatban a román és a magyar elnök négyszemközti megbeszélésén jó példaként említették, hogy a kétoldalú kapcsolat semmit sem változott Magyarország NATO-ba lépését követően, ami bizonyítja a viszony megalapozottságát és sokrétűségét. Emil Constantinescu megköszönte a nemzetközi fórumokon Budapest által országának nyújtott támogatást, Göncz Árpád pedig emlékeztette kollégáját a még megoldatlan ügyek, így a kisebbségi kérdés és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása rendezésének szükségességére. /Román-magyar csúcstalálkozó Jaltán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./1999. szeptember 17.
Szept. 15-én kezdődött Szentlőrincen az Első Magyar-Román Polgármester Találkozó. A magyar és román polgármesterek határokon átnyúló kézfogása váljék a két ország értékes közéleti hagyományává - írta Göncz Árpád köszöntő levelében. A köztársasági elnök sorait a húsz romániai és húsz magyarországi település elöljáróinak részvételével megrendezett hagyományteremtő fórumon olvasták fel, melyen az önkormányzati demokrácia és a kisebbségi együttélés kérdéseit vitatták meg. A fórumon közkinccsé tették a magyarországi kistérség-, illetve régiószervezés tapasztalatait is, melyek az Európai Unió régiópolitikájában megfogalmazódó követelmények teljesítésében segíthetik a romániai települések vezetőit. A résztvevők elhatározták, hogy jövőre Romániában rendezik meg következő fórumukat. Szept. 16-án az önkormányzatok kisebbségekkel kapcsolatos teendőiről tanácskoztak, majd a társaság aradi tagjainak kezdeményezésére magyar és román nemzeti színekkel díszített koszorúkat helyeztek el Pécsett, a tizenhárom mártír-tábornok mellszobrainál. Szept. 17-én az üdülőfaluba, Orfűre látogatnak, ahol az idegenforgalom települést átformáló hatásait tanulmányozhatják. /Magyar-román polgármester találkozó Szentlőrincen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./1999. szeptember 17.
Técsőn számtalan helybéli, és a környékről összesereglett, ünneplőbe öltözött ember igyekezett a Hollósy Simon nevét viselő magyar tannyelvű iskolába. Ambrus Pál igazgató felolvasta az ukrajnai Oktatásügyi Minisztérium határozatát, amely szentesítette a Hollósy Simon nevét viselő magyar tannyelvű gimnázium és kollégium megnyitását, s megköszönte a magyar és ukrán kormány támogatását, az Illyés Alapítvány anyagi segítségét, mindazon helyi és anyaországi szervezetek és személyek önzetlenségét, akik hozzájárultak ezen első és egyedülálló intézmény létrehozásához. László Károly esperes átnyújtotta a hivatalos iratot, miszerint az egyház örökös használatra a tanintézet rendelkezésére bocsátotta az otthonául szolgáló épületet. Viski János ungvári magyar főkonzul Göncz Árpád köztársasági elnök levelét olvasta fel, aki gratulált az igazgatónak, a tanári karnak és a tanulóknak, "a magyar nyelvhatár végváraként" emlegetett Técső minden lakosának, kifejezve reménységét, hogy a gimnázium-kollégium "az identitás, a hazaszeretet példaértékű bástyája" lesz a jövendőben. Ezután többek között Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának kárpátaljai referense, Kincs Gábor, a kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának elnöke, Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke méltatták az esemény jelentőségét. Dr. Antall Józsefnét: leleplezte az épület falát díszítő emléktáblát. A fekete márvány kompozíción ? melyet az Antall József által 1993-ban kiöntött és az alapító-levelet tartalmazó tégla fölött helyeztek el a néhai magyar miniszterelnök bronzba öntött képmása látható (Domokos Béla érdi művész alkotása), és a kétnyelvű felirat: "dr. Antall József tiszteletbeli igazgatónk emlékére, 1999. augusztus 28." Az emléktáblát elborították a tisztelet és megemlékezés koszorúi és virágcsokrai. Díszelőadás következett, a gimnázium színjátszó-, tánc- és énekcsoportja, valamint a ruszin vendégek közreműködésével. /Levél Kárpátaljáról. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 17-23. -647. szám/1999. szeptember 24.
Szept. 24-én Gheorghe Funar polgármester megtartotta az újabb tiltakozó gyűlését. Kolozsváron, a Városháza nagytermében szervezett nyilvános összejövetelre a polgármester Alföldi László magyar főkonzult is meghívta, aki természetesen nem ment el. A résztvevőknek szétosztották a polgármester Göncz Árpád magyar államfőnek írt levelét. A levél szerint szándékosan nem tudatták Göncz Árpáddal, hogy a kolozsvári magyar főkonzulátus élére a magyar hírszerző szolgálat volt kommunista tisztjét nevezték ki, akit 1988-ban kémkedés vádjával kiutasítottak az országból. Funar szerint "a magyarokat gyávaság jellemzi", ezért nem jött el Alföldi László erre a gyűlésre. Funar arról értesült, hogy Eckstein-Kovács Péter és Frunda György segítségével Alföldi pert akar indítani ellene. "Alig várom, hogy a bíróság elé kerüljünk" - mondta. Funar bemutatta a hajdani 0110-es kémelhárító osztag vezetőjét Ion Serbanoiut, akit arra kért, fedje fel a magyar főkonzulátuson 1988 előtt zajlott kémtevékenységet. Serbanoiu elmondta: feladata a Ceausescu által beszüntetett kolozsvári magyar főkonzulátuson zajlott kémtevékenység felderítése és elhárítása volt. "Elmondhatom Önöknek, hogy 1988-ban a román állam valóban nem nyilvánította nemkívánatos személynek a magyar főkonzulátus alkalmazottait, mert a testvéri kapcsolatot fenntartó szocialista országok között ez nem történhetett meg. De ez nem azt jelenti, hogy nem foglalkoztak kémkedéssel és románellenes tevékenységgel" - mondta. Funar bejelentette: szeptember 28-án utcai tüntetést szervez. /Tiltakozó gyűlés a Városházán. Göncz Árpáddal "levelezik" a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 30.
Integráció és a Kárpát-medence, Esélyek és veszélyek címmel szept. 30-án kezdődik Balatonszemesen az Európai Ifjúsági Akadémia első tábora. Az Akadémiát az Alapítvány a társadalmi párbeszédért, Magyarország jövőjéért, a Kisebbségvédelmi Egyesület, és az Összefogás Egyesület hozta létre azzal a céllal, hogy meghatározott időközönként más-más helyszínen ifjúsági-szakmai táborokat rendezzen. Az első balatonszemesi táborba Romániából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egylet és a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete kapott meghívást. Képviseltetik magukat a szlovákiai, kárpátaljai és délvidéki magyar ifjúsági szervezetek is. A politizáló fiatalok azzal a céllal jönnek össze, hogy együtt keressenek válaszokat a közép- és kelet-európai államok euroatlanti integrációja során felmerülő kérdésekre. A tábort Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke; Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és dr. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Kisebbségvédelmi Egyesület elnöke nyitja meg. Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntőlevelet küldött a résztvevőknek. /Európai Ifjúsági Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./1999. október 14.
Okt. 12-én ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit az 51. frankfurti könyvvásár, amelynek fõszereplõje, díszvendége ebben az évben Magyarország és a magyar kultúra. A hivatalos megnyitón Göncz Árpád magyar köztársasági elnök is megjelent. Esterházy Péter író beszédében egyenesen irodalmi nagyhatalomnak nevezte Magyarországot, ugyanakkor hozzáfûzte, hogy a magyar nyelv elszigetelõdött, immár börtön az irodalmárok számára. A könyvvásár okt. 13-án nyílt meg a nagyközönség számára. A világ legnagyobb könyvvásárán nem csupán magyarországi, hanem határokon túli és nyugati magyar kiadók is kiállítják könyveiket. Erdélyi kiadók - köztük a Bihari Napló Kiadóvállalat vagy a Romániai Magyar Könyves Céh - a Török Miklós vezette Frankfurti Német-Magyar Társaság standján nyertek kiállítási helyet. Több jeles erdélyi író és költõ, többek között Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár és Kántor Lajos is ellátogatott Frankfurtba. /Králik Lóránd: Helyszíni tudósítás a frankfurti könyvvásárról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./ A Frankfurt '99 Nemzetközi Könyvvásáron okt. 13-18-a között a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó 46 könyvcímmel vesz részt. /A Pallas-Akadémia Frankfurtban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./1999. október 20.
Az 1956-os forradalom 43. évfordulója alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök Nagy Imre Emlékplaketteket adott át Budapesten, okt. 20-án, a Parlament Munkácsy-termében. A magyar köztársasági elnök, egyben a Nagy Imre Emlékplakett Kuratóriumának elnöke méltatásában szólt arról, hogy a kitüntetettek tevékenyen hozzájárultak 1956 valódi arcának megismertetéséhez. Emlékplakettben részesültek: Domahidy Miklós drámaíró, az emigrációban írt Könyörtelen évek című kötetéért, amelyben hitelesen mutatta be a forradalom történetét; Timothy Garton Ash brit történész és politológus, aki a rendszerváltásról írt tudományos és népszerű műveiben nagy figyelmet fordított a magyar forradalom problematikájára; Joachim Gauck, az egykori Német Demokratikus Köztársaság Állambiztonsági Minisztériumának iratait felügyelő szövetségi biztosa, akinek németországi tevékenysége és magyarországi személyes fellépései nagy segítséget nyújtottak a múlt feltárásához és a zárolt iratok megismeréséhez; Kabdebó Tamás író, történész, aki a Danubius-Danubia című regényében nagyszabású emléket állított a forradalomnak; Kahler Frigyes jogtörténész, aki Brusznyai Árpád életéről és haláláról írt könyvében méltó emléket állított a forradalom veszprémi mártírjának; Kapiller Imre főlevéltáros, aki a rendszerváltás óta feltárta a forradalom Zala megyei történetét, s e témában számos publikációt írt; Kiss Tamás jogász, az 1956-ban Szegeden működő Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége (MEFESZ) egyik alapítója, aki köztisztviselőként éveken át koordinálta és szervezte az 1956-os megemlékezéseket és nagy munkát végzett az 1956-os emlékművek, különösen a Kossuth Lajos téren felállított emlékláng elhelyezése érdekében; Lipták Béla, az 1956-ban Szegeden létrejött MEFESZ egyik alapítója, aki amerikai emigrációjának éveiben lankadatlanul küzdött a magyar forradalom becsületének helyreállításáért, és következetesen támogatta a magyar ellenzék ez irányú hazai tevékenységét; Lossonczy Tamás festőművész, aki 1956-nak szentelt grafikai műveivel még a Kádár-rendszerben hozzájárult a forradalom szellemének ébrentartásához; Nádas Péter író, az Emlékiratok könyve című regényéért, amelyben hitelesen mutatta be a forradalom történetét, s a hazai irodalomban először nevezte forradalomnak az 1956-ban történteket; Rácz Sándor, a Nagy-budapesti Munkástanács egykori elnöke azért a tevékenységéért, amellyel a 1970-1980-as években következetesen küzdött a forradalom emlékének ébrentartásáért ; Schreiber Tamás újságíró, aki 1956 után ébren tartotta a francia sajtóban és a tudományos életben a magyar forradalom emlékét, és írásaival tájékoztatta a francia közvéleményt; Sulyok Vince író, történész annak elismeréseként, hogy norvég nyelvű irodalmi és történelmi műveiben folyamatosan emléket állított a forradalomnak; Tischler János történész, aki a fiatal tudós-nemzedék kiemelkedő tagjaként feltárta a lengyel-magyar kapcsolatok történetét, különös tekintettel az 1956-os forradalomra; Varga F. János film- dokumentátor történész az 1956-ról szóló, főleg külföldi dokumentumfilmek és filmtöredékek összegyűjtéséért és bemutatásáért; Zsombolyai János filmrendező az 1956-ról szóló, mély átérzéssel és színvonalas rendezői és operatőri munkával készült dokumentum- és játékfilmjeiért; Puchert János nyugállományú alezredes azért az önkéntes gyűjtőmunkájáért, amellyel egy évtized óta elősegíti elsősorban a forradalom vidéki eseményeinek kutatását is. /Átadták a Nagy Imre Emlékplaketteket. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./1999. november 1.
Okt. 31-én a pákozdi (Magyarország) doni emlékkápolnánál örök nyugalomra helyezték a Don-kanyarban elesett ismeretlen katona földi maradványait, amelyet okt. 30-án szállítottak haza. A koporsót katonai ünnepség keretében fogadták a tököli repülőtéren. A katona földi maradványaira a Dontól 300 méterre találtak rá. A 38-40 év körüli férfit valószínűleg 1943 januárjában ölte meg egy gránátszilánk. Becslések szerint a Don-kanyarban ekkor 10 nap alatt összesen 147 ezer magyar pusztult el. /Pákozdon eltemették a Donnál elesett ismeretlen katonát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 1./ Ökumenikus gyászszertartás keretében, katonai tiszteletadással helyezték végső nyughelyére a Don-kanyar Emlékkápolna szarkofágjában az elesett ismeretlen magyar katona földi maradványait. Göncz Árpád köztársasági elnök kifejtette: a magyar településeinken mindenütt emléktáblák, emlékoszlopok őrzik a világtörténelem két, talán legvéresebb háborújában elesettek nevét. Azokét, akik - ma már nyugodt lélekkel mondható - áldozatok voltak, s akiket megillet a tisztelet, mert katonahalált, hősi halált haltak. Tisztességben képviselték hazánkat a Don mellett is, ahol az óriási túlerővel vívott csatában három nap alatt felőrlődtek, a fegyverek, a tömeg ereje legyőzte őket. Az egyházi szertartás keretében mondott imát az ő és hős társai lelkiüdvéért Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Márkus Mihály református püspök, valamint Labosa Lajos evangélikus püspök-helyettes, Fröhlich Róbert dandártábornok, vezető tábori rabbi pedig emlékbeszédet mondott. /Végső nyughelyén az ismeretlen magyar katona. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./1999. november 2.
Bandi Dezsőt a Székelyföldön élő magyarság azonosságtudatának és a magyar- román barátság ápolása érdekében - különösen a népművelés területén - kifejtett munkássága, eddigi életútja elismeréseként 80. születésnapja alkalmából aranyéremmel kitüntette ki Göncz Árpád köztársasági elnök. Bandi Dezső életműve: a népi kultúra értékeinek tudatosítása, a tárgyalkotó népi művészek felpártolása, segítése, irányítása. Most is faragókört irányít Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban kapott erre helyet. Elmondta, hogy élete során munkájához segítséget kapott a romániai magyar értelmiségtől, a legnagyobb segítséget a lapok és folyóiratok felkínált tere jelentette. Bandi Dezső nem tartja megfelelőnek azt az elgondolást, hogy csak a civil szerveződésekre bízzák a népi kultúra ápolását. /B. D. [Bölöni Domokos]: Göncz Árpád: Örülök, hogy személyesen is találkozhattunk. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./1999. november 12.
Nov. 11-én megkezdődött Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet /MÁÉRT/ ülése. A nemzeti érdek és a határon túli magyarok nemzeti érdekeinek összehangolása és ezek érvényesítése a Magyar Állandó Értekezlet célkitűzése - jelentette ki köszöntőjében Tőkés László. A MÉRT résztvevőit levélben köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök: "percig sem vitás, hogy a határon kívül és a határon belül élő magyarok alapvető érdeke azonos és magába foglalja a közös nyelvi eredetből és kultúrából fakadó hagyományaink ápolását, építését, a kulturális együttműködést." Göncz Árpád kettős kötődésről beszélt: "egyfelől azt, hogy a Kárpát-medence valamennyi országában élő magyarság közös érdeke a Magyar Köztársaság boldogulása, tekintélye, jóléte és békéje, másfelől azt, hogy mindegyikük érdeke annak az országnak a jóléte és békéje is, amelyben él." Németh Zsolt politikai államtitkár elmondta: a MÁÉRT létrehozásával sikerült tisztázni a viszonyokat, átlátható és világos struktúra jött létre a különböző magyar szervezetek között. /Magyar Állandó Értekezlet. Őszintén beszélni a problémás kérdésekről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ Mára helyreállt a Magyarország három fő külpolitikai célkitűzései közötti egyensúly és új minőségű szomszédkapcsolatok alakultak ki - közölte az államtitkár. - Magyarország határozottan kiáll a vajdasági magyar pártok egységes, hármas autonómia-koncepciója mellett. Nagy jelentőségű eseménynek nevezte, hogy november 4-én az USA szenátusa egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek egyik cikkelye a vajdasági magyarok által kidolgozott autonómia-koncepció támogatására szólítja fel az amerikai kormányzatot. Németh Zsolt leszögezte: a romániai magyarság megmaradásának alapvető feltétele a romániai magyar anyanyelvű oktatás teljes spektrumának megteremtése. - Továbbra sem mondunk le az állami magyar egyetem létrehozásáról, hangsúlyozta. A magyar kormány támogatja az erdélyi történelmi egyházak kezdeményezését egy alapítványi egyetem létrehozására. A szlovákiai magyarok helyzetével összefüggésben kijelentette: a kisebbségek hivatali nyelvhasználatáról szóló törvény elfogadásának módja azt jelzi, hogy a szlovák politikai életben mélyek a magyarellenes reflexek. A kárpátaljai magyarok helyzete nehéz, tavaly hatalmas árvíz is sújtotta az ott élőket. A nagymértékű elvándorlás megállítására a magyar kormány igyekszik segíteni a kárpátaljai magyarok szülőföldjükön való megmaradását és gyarapodását. - A kormány kiemelt támogatást nyújt a beregszászi főiskolának és komoly forrásokkal segíti körülbelül 12 ezer ember termőföldhöz jutását. Előrehaladottak a magyarországi munkavállalási feltételek javításáról szóló tárgyalások is. Németh Zsolt végül elmondta: "az ezredforduló elhozta annak lehetőségét, hogy mozaiknemzetből szerződéses nemzetté váljunk". - Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke vitaindító előadásában hangsúlyozta: Az értekezlet egyik legfontosabb kérdése a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése. Tudatosítani kell, hogy az "értekezlet asztalánál jogon belüliek és jogidegenek ülnek együtt". - A kérdés az, hogy lehet ezt a különbséget eltüntetni. - Németh Zsolt elmondta, hogy a nov. 11-i, délutáni zárt ülésen Dienes Egon az integráció kérdéseiről tájékoztatta a résztvevőket, Kontrát Károly az önkormányzati és állampolgári ügyekről beszélt, míg Őry Csaba a szociális és egészségügyi kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. Várhegyi Attila, a kulturális szakbizottság elnökeként a határon túli magyarság legidőszerűbb kérdéseit említette meg és Deutsch Tamás miniszter az ifjúsági ügyekről számolt be. Fónagy János az ülésen a Magyarország és a szomszédos országok közötti gazdasági kapcsolatok megerősítésének fontosságát emelte ki. /Magyar Állandó Értekezlet: Mozaiknemzetből szerződéses nemzetté válunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Nov. 12-én a MÁÉRT-konferencia zárt ülését követő sajtótájékoztatón Martonyi János magyar külügyminiszter kijelentette: Eredményesen és sikeresen zárult le a második Magyar Állandó Értekezlet. A legnagyobb vitákat kiváltó kérdéskörök, amelyekben továbbra sincs egyetértés, a státustörvény, a határon túli magyarok jogállásának kérdése, illetve a külföldön élő magyar állampolgárok választójogának kérdései voltak. A külföldön élő magyar állampolgárok választójogának kérdésében a kormányzó pártok és a MIÉP szerint a világban bárhol élő magyar állampolgároknak rendelkeznie kellene ezzel a joggal, míg az MSZP és az SZDSZ ezt ellenezte. Hozzátette: a magyar kormány a konszenzus érdekében eltekintett ettől a mondattól a nyilatkozatban. /MÁÉRT Konszenzus megoldás született Nagy vitákat váltott ki a státustörvény és a külföldön élő magyarok szavazati joga. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Nov. 12-én zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a Magyar Állandó Értekezlet. A dokumentum indítványozta, hogy a magyar kormány kezdeményezze a kisebbségben élő magyarok anyaországi különleges jogállásának törvényi szabályozását. Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy továbbra is fennáll a határon túli magyar közösségek veszélyeztetettsége, lásd romániai vonatkozásban a nacionalista erők fokozott aktivitását Erdélyben, a kolozsvári magyar főkonzulátust ért atrocitásokat, vagy az Agache-ügyet. A MÁÉRT résztvevői - többek között - történelmi jelentőségűnek tartják az erdélyi magyar egyetemre szánt magyar országi támogatást. A vita során az MSZP-s és SZDSZ-es politikusok támadták a határon túli magyarok különleges anyaországi jogállásának törvényi szabályozására vonatkozó javaslatot. Végül minden politikai tényező elfogadta, hogy a határon túli magyarok olyan nemzetrészt képviselnek, amely megkülönböztetett státust kell hogy élvezzen. - A határon túli magyarok képviselői történelmi jelentőségűnek tartják az erdélyi önálló magyar egyetem létrehozását célzó magyarországi támogatás szereplését a 2000. évi költségvetési tervbe. /Székely Kriszta: Különleges státus a határon túli magyaroknak. Takács: érdekünk a magyar parlamenti pártok közti konszenzus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./1999. november 17.
A 80 éves Bandi Dezső munkássága elismeréséül kitüntetést kapott Göncz Árpád köztársasági elnöktől. Minden idejét leköti a Marosvásárhelyen működő faragókör vezetése. Nem jár szakmai konferenciákra, értekezletekre, mert a tárgyalkotás folyamatát fontosabbnak tartja. Nem ért egyet azzal, hogy a folklórizmust fölösleges. Bandi Dezső /sz. Magyarsáros, 1919. okt. 7./ Ösztöndíjasként elvégezte Budapesten a Képzőművészeti Főiskolát. A fiatal művész az egyéni alkotómunka helyett a közösségépítést, a nép felkarolását helyezte tevékenységének előterébe. 1957-től, több mint egy évtizeden át, a Népi Alkotások Háza Maros megyei irányítója. 1963-ban már 170 népi alkotási kört irányított több mint ezer taggal. A naiv művészeti ágak - festészet, szobrászat - és a szellemi néprajz hagyományainak felkarolásával foglalkozott. Cikkeit az A Hét, az Utunk, az Előre és a Művelődés közölte. 1990 után sem szűnt meg kapcsolata a művészi tárgyak alkotóival. /Bölöni Domokos: Néhány perc Bandi Dezső tanár úr társaságában. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), nov. 17./1999. november 20.
Göncz Árpád köztársasági elnök Senkálszky Endre színművésznek, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagjának hat évtizedes művészi pályája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést, Benkő András zenetörténésznek és zenepedagógusnak a kolozsvári Protestáns Teológia nyugalmazott egyetemi tanárának pedig az erdélyi zenetörténet és zenepedagógia terén kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozza. A kitüntetéseket Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul adja át. /Magyar állami kitüntetés Senkálszky Endrének és Benkő Andrásnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./1999. november 22.
Nov. 22-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki Senkálszky Endre színművészt, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját és Benkő András zenetörténészt, zenepedagógust, a kolozsvári Protestáns Teológia nyugalmazott tanárát. Az ünnepségen Benkő Samu, az EME elnöke köszöntötte a kitüntetetteket. Senkálszky Endre 1947-től a kolozsvári társulat helyettes igazgatója, majd 1964 és 1969 között igazgatója volt. 1957-től érdemes művész. Benkő András zenetörténész egyszemélyes erdélyi magyar zenetörténeti "intézetként" mindent felvállalt, ami ebbe a munkakörbe belefér, dokumentumok fölkutatásától, közlésétől és zenetörténeti értékelésétől a zenetörténeti múlt népszerűsítéséig. A laudációk után Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul átadta a Göncz Árpád köztársasági elnök adományozta kitüntetéseket. /Papp Annamária: Kitüntették Senkálszky Endrét és Benkő Andrást Alföldi László főkonzul adta át a magyar állami kitüntetéseket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./