udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
264
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 | 241-264
Névmutató:
Irházi János
2009. április 23.
Még húsvét előtt vitafórumot szerveztek a Nyugati Jelen honlapján arról, ki, mit javasol az RMDSZ-nek Arad megye magyar közösségével való kapcsolatuk javítására. A vitafórum következtetéseit Király András megyei elnök, Tóth Csaba ügyvezető elnök, Cziszter Kálmán alelnök vonta meg. Király András szerint szükség van arra, hogy megtudják, hogyan képzelnének el a tagok egy jobban működő szervezetet. A 37 hozzászólás egy része kapcsolódik a témához. Elfogadják, hogy kommunikációs problémái vannak a szervezetnek. Ezért hivatalos szóvivőt fognak kinevezni. Ugyancsak fontos a nyitás. A szociális kérdéssel a nagyobb pártok sem tudnak foglalkozni. Elhangzott, hogy az RMDSZ vezetői vidékre csak pénzért mennek ki. Király András ezt visszautasította. Az sem helytálló, hogy csak négyévenként járnak ki, mert évente mennek a szervezetekhez. Cziszter Kálmán szerint a vitakultúra alacsony, az emberek álnevek mögé bújnak. Felmerült több hozzászólásban a fiatalítás igénye. Ez megtörtént. Tóth Csaba szerint fontos a kommunikáció kérdése, az RMDSZ a hétköznapokon elhanyagolja a sajtójelenlétet. /Irházi János: RMDSZ-reagálás a vitafórumra. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./2009. május 25.
Minek Aradnak Gyula testvérváros, amikor húsz évvel a rendszerváltás után sunyin tekint az Európai-hírű fürdővárosra? Aradnak magyar testvérváros csak azért kell, mert beírva a magyar felet, pénzt lehet kisajtolni az Európai Unióból. A két város, városvezetés között jobbára csak protokolláris kapcsolat él. Május 22-én Gheorghe Falca aradi polgármester megtiltotta a csikys mazsoretteknek /aradi Csiky Gergely Iskolacsoport/, hogy az új, fehér, piros és zöld színekből álló ruhájukban lépjenek fel a Szupermaraton befutóján. Az utolsó pillanatban kellett előkaparni egy régi felszerelést, amelynek színösszetétele már nem zavarta a polgármestert. Beszélnek „békésen egymás mellett élő többnemzetiségek”-ről, „többnyelvűségről”-ről, „vallásközi egyetértésről”. Egyetértés csak addig van, amíg mi, magyarok teljes mértékben meghunyászkodunk, várjuk a kegyelemmorzsákat, szolgai alázattal toljuk a román vezetés székpárnája alá a gyulai, pécsi hódmezővásárhelyi ingyenzabászatokat, írta a lap munkatársa. /Irházi János: Színundor. Minek Aradnak magyar testvérváros? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./2009. július 7.
Egy olyan monográfiára lenne szüksége Aradnak, amelyet komoly történészek dolgoztak ki, amely helyesen, valós tények alapján mutatja be a város múltját – mondta Bognár Levente alpolgármester, aki szerint a most elkészült Arad statútuma határozat-tervezet sajnos az 1999-ben megjelent monográfia alapján (is) állt össze, ezért számtalan benne a hiba, ráadásul bizonyos tényeket elferdítve közöl. A városi önkormányzat 1998-ban döntött egy kiadandó monográfiáról, amely egy évvel később megjelent, ma is ezt használják referenciamunkaként. A statútum szövegének összeállításával megbízott alkalmazottak helyenként szó szerint kimásolták a monográfiából az arra vonatkozó szövegrészt. A mostani statútum szövegében Bogár szerint az egyik legfurcsább, hogy a két háború között Arad magyar lakosainak számát 7,9 százalékra becsüli. Ideje lenne, hogy román, magyar és a többi itt élő nemzetiség történészei leüljenek, és őszintén megbeszéljék ezeket a dolgokat, hisz a korábbi évtizedektől kezdve a történelem megmásítása volt a cél. /Irházi János: Arad statútuma. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./2009. július 30.
Egyetlen tanácsos sem kommentálta, hogy az önkormányzati ülésen levették a napirendről a túlzások, elírások miatt a magyarság körében felháborodást keltett, Arad statútumáról szóló határozat tervezetet, de az ülés után Bognár Levente alpolgármester elmondta, hogy főként ennek a fejezetnek a kijavítása miatt halasztották el a voksolást. /Irházi János: Némi RMDSZ-nyomásra. Átírják Arad statútumát. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./2009. augusztus 15.
Pécska és Battonya, a két testvértelepülés együttműködése példa értékű. A Mezőgazdaság Határok Nélkül kiállítást Pécskán a PhareCBC program keretében az EU finanszírozta. Antal Péter pécskai polgármester elmondta, máris sikerről beszélhetnek, ami feljogosítja a két önkormányzatot a további tervekre. Ezek közül az egyik a Pécskát Battonyával összekötő földút teljes felújítása lenne. /Irházi János: Mezőgazdaság Határok Nélkül. Megkezdődött Pécskán az Új Kenyér Ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./2009. augusztus 24.
Megnyerte az időközi választások második fordulóját Erdős Bálint, az RMDSZ jelöltje, így 2012-ig ő lesz Nagyszintye község – valamint a két falu, Ágya és Szapáryliget – polgármestere. /Irházi János: Erdős Bálint polgármester. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./2009. augusztus 31.
Irházi János újságíró szerint a nyilatkozatháborúból kiderül, hogy húsz év erdélyi magyarságpolitikájának csődje fog kicsúcsosodni hétvégén Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen. A mostani, kritikus gazdasági helyzetben nem nagygyűléseket kellene összehívni, írta, hanem megoldásokat kellene keresni a csődbe jutott erdélyi magyar önkormányzatoknak. Nem kellene elfelejteni, hogy Székelyföldön kívül is élnek még magyarok Erdélyben. /Irházi János: Meggyűlnek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./2009. augusztus 31.
Az erdészeti hivatalok (Romsilva) vagy minimalizálják, vagy nem is mondanak konkrétumokat a szemmel láthatóan ipari méretekben történő falopásokról. S ha a Romsilva-rendőrség közös ellenőrzései során el is csípnek néhány tolvajt, azok megússzák pénzbírsággal. * Arad megye: A Romsilva Rt. aradi erdészeti hivatala semmit nem akart mondani a falopásokról. Szerintük a lopások 300 köbmétert tettek ki. Ez nevetséges, ha csupán az aradi nagypiac környékén strázsáló, fával megpakolt kisteherautókat vesszük figyelembe. Arad megyében körülbelül 207 ezer hektárnyi erdő van, ennek a felét birtokolja a Romsilva, a másik fele magánkézben van. Teherautókkal, szereken hozzák a fát, számlát nem adnak, de alkudni lehet. A Romsilva aradi vezetői hangoztatták, hogy a Hargita, Kovászna vagy Suceava megyékben tapasztalható erdőirtás, falopás itt sokkal kisebb méretekben folyik. * Hunyad megye: Hunyad megyében az illegális fakivágás nem ölt akkora méretet, mint ahogy erdővel borított területe nagysága alapján elvárható lenne. 310 000 hektárnyi erdővel Hunyad megye az elsők között van Erdélyben, az illegális fakivágás mégis kevesebb, mint más, hasonló adottságú megyékben. A Hunyad megyei erdők körülbelül fele került vissza a jogos tulajdonosokhoz, a fele maradt állami kézben. A Romsilva csupán az állami erdők védelmét biztosítja, a magánerdőket csak szerződés alapján. * Temes megye: A megyében az erdőkerülőségektől lehet hivatalosan tűzifát vásárolni. Temes megyében nem annyira jellemzőek a törvénytelen erdőirtások, mint más megyékben. /Pataki Zoltán, Chrimiciu András, Irházi János: Falopás. Vágják a tőkét és eladják. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./2009. szeptember 28.
Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum szeptember 26-i ülése után kihirdették, hogy „működik a magyar összefogás”. Irházi János újságíró szerint valójában csődöt mondott az EMEF, képtelenek stratégiailag megegyezni. Ha valóban működik az összefogás, akkor Markó Béla mikor egyeztetett Tőkés Lászlóval Kelemen Hunor jelöltetéséről? Felállítják az EMEF szakbizottságait. Mire valók ezek a szakbizottságok? A valós problémák elásására, írta a lap munkatársa. Elítélik a szlovák nyelvtörvényt, közben az utcára került magyart, a magyar iskolát húsz kilométerre sem találó magyar szülőt az érdekli, mi lesz vele és családjával. /Irházi János: Fórumosdi. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./2009. október 1.
Először ülésezett a határon túl a Szülőföld Alap Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégiuma Aradon, a Jelen Házban. Az ülésen részt vett Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Döntöttek a 2009 második félévi pályázati felhívásokról, a keretösszegekről. Gémesi Ferenc elmondta, amióta a Szülőföld Alap létrejött körülbelül háromezer pályázatot regisztráltak, s ebből 1400 Romániából érkezett. Az államtitkár megerősítette, hogy a 2010-es költségvetés-tervezetben nem csökkentették a határon túli magyarság támogatására szánt keretösszeget, az Alap jövőre is két milliárd forintból gazdálkodhat. Ismertette, melyek voltak a legnagyobb, pályázati úton elnyert összegek, kiemelve a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont finanszírozását, könyv- és lapkiadási támogatásokat stb. Rajnai Gábor a Kollégium elnöke nyilvánosságra hozta, hogy október 1-től indulnak a második félévi pályázatok, a rendelkezésre álló összeg erre a félévre 122 millió forint, a pályázatokat október 31-ig kell leadni. /Irházi János: Aradon ülésezett a Szülőföld Alap. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./2009. október 3.
A Szülőföld Alap első kihelyezett ülését Aradon tartotta. Rajnai Gábor, az Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégium elnökhelyettese megerősítette, hogy a Szülőföld Alap 2010-ben is nagyjából két milliárd forintból gazdálkodhat. Rengeteg támadás éri a Szülőföld Alapot, főként az elutasított pályázatok oldaláról. Nem agyonpolitizált az elosztási rendszert, hiszen Romániában kizárólag az RMDSZ dönti el, ki, mennyit kaphat? – kérdezte a lap munkatársa. Az RMDSZ-t az itt élő magyarság választotta. Elvárják, hogy széles körű társadalmi egyeztetés történjék a döntések előkészítésében. Nem gondoltak arra, hogy a Magyar Polgári Pártot és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot is bevonják a döntésekbe? Rajnai Gábor azt felelte, hogy sem az MPP sem az EMNT részéről ilyen megkeresés nem volt. A pozsonyi Új Szóban megjelent egy, a Szülőföld Alapot támadó írás, miszerint inkább adnak pénzt hagyományőrzésre, mint értékteremtésre. Ezt Rajnai magánvéleménynek tekinti. /Irházi János: „Olyanok kapják a pénzt, akik a legracionálisabban használják fel” = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./2009. október 5.
A gazdasági helyzet rányomja a bélyegét a városok lélekszámának alakulására. Arad megye lakossága számának csökkenését figyelve, az elmúlt tíz év legnagyobb zuhanása az ezredforduló és 2002 között volt. Ekkor két év leforgása alatt a népesség 12 941 fővel zsugorodott: 2000-ben még 476 373 fő volt a lakosság száma, 2002-ben viszont már csak 463 432. Enyhültek a nyugatra való utazási feltételek, és egy újabb hullám vándorolt ki szerencsét próbálni, de nem csak Arad megyéből, hanem az ország többi régiójából is. 2002-őt követően jelentősen lassult a népesség csökkenése Arad megye lakossága jelenleg 457 306 fő. 2000-ben Arad város lakossága még 183 928 volt, két évvel később viszont 172 759, jelenleg pedig a lakosok száma 166 003 fő. A megyében vannak olyan városok, községek, ahol a lakosság száma, ha csekély mértékben is, de növekedett. Ilyen például Pécska, Tőzmiske, Nagyzerénd vagy Zimándújfalu. Csökken viszont a megye legfiatalabb magyar községének, Kisiratosnak a lakossága: 2005-ben még 1749-en éltek itt, jelenleg pedig 1650 a népesség száma. 2002-ben Arad lakosai közül 22 479 személy volt magyar. Pécskán 4238-an, Pankotán 604-en, Iratoson 1301-en, Fazekasvarsándon 645-en, Nagyzerénden 1347-en, s Arad megyében összesen 49 568-an vallották magukat hivatalosan is magyarnak. Temes megye városaiban többé-kevésbé stabilizálódott a lakosság, A megyeszékhelynek, Temesvárnak 2000-ben 317 660 lakosa volt, 2006-ra a város lélekszáma 303 224-re csökkent, majd lassú növekedésnek indult, 2009 elejére 311 586 főre emelkedett Temesvár lélekszáma. A tíz Temes megyei város közül Zsombolya az egyetlen, ahol 2002 óta folyamatosan növekszik a lakosság: 2002-ben 11 113, idén januárban 11 804 volt az állandó zsombolyai lakhellyel rendelkező személyek száma. A környékbeli falvakról sokan beköltöztek Zsombolyára, ahová sok befektető jött. Nagyszentmiklóson, a megye nyugati csücskében nagyjából stabil, 13 300-13 200 a lélekszám, a megye gazdaságilag valamivel elmaradottabb keleti vidékein viszont enyhén csökkenő tendenciát mutat a lélekszám Lugoson, Facsádon, Buziásfürdőn egyaránt. Gátalján 2005-ben 6142, 2009 elején 6151 volt a lélekszám, tehát alig változik, Dettán valamelyest csökkent 6655-ről (2005) 6547-re (2009). A Temesvár vonzáskörzetéhez tartozó Temesrékason nőtt a lakosok száma 8220-ról (2005) 8402-re (2009). A Temesvárral gyakorlatilag összenőtt Újszentes községet a megyeszékhely “hálószobájának” is nevezik, hiszen a tehetősebb városiak ezrével építettek házakat a község határában. A legutóbbi népszámláláskor 2700 újszentesi lakost tartottak nyilván, 2009-re ez a lélekszám Szilágyi Géza polgármester szerint meghaladja a hatezret! Hunyad megye lakossága folyamatosan csökken. A 2002-es népszámlálás 487 115 lakost regisztrált, 2009. január elsején a megye lakossága 466 586 fő volt. A városi lakosság gyorsabb ütemben csökkent, mint a falusi. 70 449 lakossal továbbra is Vajdahunyad a megye legnépesebb települése. Déván 66 664 személy élt január elsején, Petrozsényban pedig 43 197. Lupény a negyedik 29 281 lakossal, Vulkán az ötödik 28 478-al, Szászvároson pedig 21 471 személy élt az év elején. A magyarság száma és aránya csökkent Hunyad megyében: míg 1992-ben 33 849 magyart regisztráltak, ami az akkori lakosság 6,2%-t jelentette, tíz évvel később csak 25 321-t találtak a népszámlálók, ami a lakosság 5,2%-t tette ki. Az RMDSZ jelenleg olyan 4,8%-os aránnyal számol, ami 22 000 embert jelentene. /Irházi János, Pataki Zoltán, Chirmiciu András: A lakosság száma. Mint a gyertyaszál. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./2009. október 7.
Régen hallottak ilyen hatásos, magvas beszédet Aradon a Vesztőhelyre zarándokoló emlékezők, mint idén. Rácz Sándor, az ‘56-os forradalom legendás alakja, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke kifejtette többek között, hogy „160 éve ide zarándokolunk, hogy erőt meríthessünk a tábornokaink magatartásából, hősi életáldozatukból, mert bizony nagy szükségünk van ma is arra, hogy a ránk mért szenvedéseket ember módjára tudjuk elviselni. 160 évvel ezelőtt történt valami ezen a téren, amit a világ úgy viselt el, hogy nem tiltakozott. ” „ Mi, magyarok 160 év múlva is itt vagyunk, meggyötörve, széttépetten, kifosztva, de magyar szívünk szerint itt teszünk hitet magyarságunkból, és figyelmeztetjük a világot örök tanúságként, hogy aki a magyarra kezet emel, miként fog elpusztulni. 1956-ban a szovjet vezetők vezényelték a magyar forradalom ellen a nagy-nagy Vörös Hadsereget, és tessék megvizsgálni, mi lett ennek a nagyhatalomnak, akkori vezetőinek az életével. Mindegyik kirekesztve élt a társadalomból, a politika szemétdombjára került. A világnak tanulni kellene ebből, hogy a magyarra nem szabad kezet emelni, mert a magyar nem emel kezet senkire. És itt az ideje, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság éppen olyan joggal, szabadságigénnyel, testvéri szeretettel és istennel való hitében úgy éljen, ahogy az európai emberhez méltó. Ne kelljen félnünk, idegeskednünk, merjünk egymás szemébe nézni bármilyen nemzetiségűvel találkozunk. Nincs szüksége a magyarnak, hogy lehajtott fővel járjon az Európai Unióban, megtette azt évszázadokon át. ” Ezt követően a római katolikus, lutheránus egyház képviselői közös istentiszteletet tartottak. /Irházi János: Koszorúzás a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./2009. október 12.
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, államfőjelöltje Aradon, október 5-én a színházban nem volt meggyőző. Többszörösen átfűzött, „agyonragozott” összetett mondatokkal állt ki a színpadra, ráadásul a szöveg hemzsegett a közhelyektől. Olvasta az ólomnehéz szöveget, rettegett, hogy belebukik a szövegbe. Másnap délelőtt a sajtótájékoztatón pergő, tartalmas szöveget zongorázott végig románul, papír nélkül. Érződött, most van igazán elemében. Kelemen Hunornak október 5-én este kellett belopni magát a magyar jelenlévők szívébe. Fölösleges volt a zömében román újságírók előtt brillírozni, azok nem fognak az RMDSZ jelöltjére szavazni. /Irházi János: Kampánybakik. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./2009. október 16.
Arad és Gyula, a két testvérváros október 15-én Gyulán ünnepelte a Kézfogások tizenöt éves fennállását /1994-2009/, azt, hogy az eltelt másfél évtizedben számtalan közös kulturális, oktatási, turisztikai programot bonyolítottak le. Gheorghe Falca aradi polgármester most sem vett részt az ünnepségen, az aradi küldöttséget Bognár Levente alpolgármester vezette. Dr. Perjési Klára gyulai polgármester és Bognár Levente aláírták a kapcsolatokat tovább erősítő dokumentumot, valamint egy közös uniós pályázatot Arad és Gyula közszállításának együttes fejlesztéséről. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapnál a két testvérváros 570 000 eurót pályázik a közszállítási hálózat összehangolt korszerűsítésére. A Kézfogások története 1993-ig nyúlig vissza, és azt nem a politikusok találták ki, hanem Susánszki Imre gyulai középiskolás diák, aki javaslatát elküldtem Jeszenszky Géza külügyminiszternek, továbbá Románia budapesti nagykövetének, Gyula és Arad városok önkormányzatainak stb. Dr. Jeszenszky Géza válaszlevelében üdvözölte és támogatásáról biztosította a javaslatot. Dr. Pocsay Gábor, Gyula akkori polgármestere és Cristian Moisescu, Arad polgármestere szintén a kezdeményezés mellé álltak, emlékezett vissza Susánszki, a Kézfogások Magyar-Román Baráti Találkozó elindítója. A mindkét városban megrendezett találkozóra, programokra 1994. júniusában került sor. A két város között együttműködési szerződést 1994. december 8-án Aradon írta alá a két polgármester, dr. Pocsay Gábor és Cristian Moisescu. /Irházi János: Arad – Gyula. Tizenöt éve fogtak kezet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./2009. október 30.
A 90 évvel ezelőtt elhunyt Kálmány Lajos, a magyar népköltészeti gyűjtés klasszikusa – aki a városban káplán volt – lesz a Pécskán hagyományosan, novemberben megrendezendő Klebelsberg-nap középpontjában. A Kálmány Lajos nevét viselő helyi közművelődési egyesület 2008-ban már közreműködött Péter László, a Szegedi Tudományegyetem ny. professzorának a folklórgyűjtő több mint fél évszázadon át írott tanulmányainak kiadásában. – Most Kálmány Lajosnak szétszórtan megjelent, szinte hozzáférhetetlen mitológiai és folklorisztikai írásait gyűjtöttük egybe – mondta Nagy István, az egyesület elnöke. A Péter László által szerkesztett, és Kálmány Lajos – Magyar hitvilág címet viselő kötet a Szegedi tudósok címmel tervezett sorozat első kötete. A november 7-én Pécskán szervezendő Klebelsberg-napon Barna Gábor a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet Tudományi Kar Néprajzi Tanszékének tanszékvezető professzora tart előadást Kálmány Lajos gyűjtőmunkájának jelentőségről, majd Czégényi Dóra a kolozsvári BBTE Bölcsészkar, Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék egyetemi tanársegédje beszél Kálmány hiedelemkutatásainak tudománytörténeti jelentőségéről, végül bemutatják az említett kötetet. /Irházi János: Klebelsberg-nap Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./2009. november 2.
A román és a magyar halottakról egyaránt megemlékezett november 1-jén Bukarestben Szekeres Imre honvédelmi miniszter: a Dinamo stadion klubházának falán felavatta Marian Cozma emléktábláját, a Calvineum református temetőben pedig a Magyar hősi parcellát és az ott felállított emlékművet. A Magyar hősi parcella emlékművének alapkövét 2002 októberében helyezték el. Azóta elkészült a művészi emlékmű és 2008 márciusában létrejött a román–magyar hadisírok jogi helyzetéről szóló megállapodás is. /Fleischer Hilda: Román-magyar közös hősök. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter a Marian Cozma emléktábla avatásán olyanokat állított, hogy tisztelnünk kell a két nép hőseit, hogy a modern időkben román és magyar már csak sportban küzd egymás ellen, azután kezet fogunk, hogy Cozma meggyilkolása példa nélküli összefogásra ösztönözte a két országot és népet, meg hasonló üres, a valóságtól távol álló dolgokat. Marian Cozma halála után a két nép nem fogott össze, csak annyi történt, hogy a románok azóta is türelmesen várják a gyilkos(ok) elítélését. Román és magyar között nem valósul meg a példaként emlegetett német–francia kibékülés. Az egyik ugyanis kénytelen történelmi, társadalmi, kulturális ezeréveket utólag pótolni meg púderezni, a másik pedig alkata, lelkülete miatt még sokáig Trianon foglya marad. Maximum megpróbálnak itt Európában ellenni egymással. A Szekeres által emlegetett „összeborulás” egy felszínes érdekbékesség, a román és magyar politikusok ügyesen játsszák szerepüket. Amennyiben Szekeres Imrét érdekli az igazi, valóságos viszony román és magyar között, repüljön be légyként egy magyar–román focimeccsre, jusson fülébe mindegyik, magyart bozgorozó román átkozódás, minden büdösoláhozó magyar átkozódás, írta a lap munkatársa. /Irházi János: Jó kis viszony. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./2009. november 9.
November 7-én Magyarpécskán, a hagyományos Klebelsberg-napon kevesebb szó esett a névadóról. Nagy István, a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke jelezte, a fő cél a méltatlanul elfelejtett, vagy háttérbe szorult pécskai szülöttek tevékenységének, munkásságának a bemutatása. Barna Gábor a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet Tudományi Kar Néprajzi Tanszékének tanszékvezető professzora tartott előadást Kálmány Lajos /1852–1919/ gyűjtőmunkájának jelentőségről. Elmondta, hogy Kálmány Lajos, mint magyarpécskai káplán, itt kezdte népköltészeti gyűjtését. Kálmányt nem hagyták hosszabb ideig egyetlen plébánián sem, sok helyre áthelyezték. Ilyen módon hosszabb-rövidebb ideig a Szeged környéki és a bánsági magyar katolikus lakosságú falvak többségében megfordult a mintegy négy évtizedes papi szolgálata során. Az állandó helyváltoztatás a terület alapos áttekintését és óriási népköltési gyűjtést tett lehetővé. Pótolhatatlan nagy értékű folklórt mentett meg a múlt századi Alföld egészében még tradicionális világából. Értékes gyűjteményeit jórészt saját költségén adta ki. Jelentős kéziratos hagyatékának egy része több mint harminc évvel halála után látott napvilágot. Bemutatták Péter László, a Szegedi Tudományegyetem ny. professzora szerkesztette Kálmány Lajos – Magyar hitvilág című kötetet, amely a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesülettel közös kiadásban látott napvilágot. /Irházi János: Klebelsberg-nap Pécskán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./2009. november 12.
November 11-én Gyula és Arad város önkormányzata, civil szervezetei Aradon találkoztak, hogy közös programmal emlékezzenek a Kézfogások 15. évfordulójára. Gheorghe Falca aradi polgármester beszédében kiemelte, a 15 év nagyon sokat számított mindkét város önkormányzatának, lakosságának, ezért köszönetet mond annak az akkor 17 esztendős fiatalembernek – a gyulai Susánszki Imréről van szó –, aki kiötlötte a Kézfogásokat és bábáskodott körülötte. Dr. Perjési Klára gyulai polgármester beszélt Arad és Gyula kapcsolatának másfél évtizedes történetéről. /Irházi János: Kézfogások Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./2009. december 7.
Nem ment el szavazni, vallotta be Irházi János újságíró. Azok, akik négyévenként átfestik harci színeiket, attól függően, hogy kik fizetnek, most majd mondják, micsoda szemétség nem elmenni, és nem Geoanara szavazni, mert ő lesz most a magyarság megmentője. Éljen az öregkorra megérlelődött szabad véleménynyilvánítás. Irházi nem ment el, mert mindkét elnök-jelölt tojik az erdélyi magyarságra. Markó Béla, az RMDSZ elnöke már kora reggel a változásra, vagyis Geoanara szavazott. Miért gondolja az RMDSZ elnöke, hogy Geoanaval jobb lesz? Vagy miért gondolja az ellentábor, hogy Basescuval jobb lesz? /Irházi János: Választási nyomor. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./