udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7111
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 7111-7111
Névmutató:
Markó Béla
1994. február 5.
Febr. 5-én nagyon kevesen jelent meg Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, a Látó folyóirat 1993-as évfolyamának legjobb írásait jutalmazó díjkiosztó ünnepségen. Markó Béla főszerkesztő három díjazottat köszöntött, a negyedik, Egyed Emese külföldön van. Ferenczes István költő csíkszentdomokosi tényfeltáró riportjáért kapott díjat, az esszé, kritika kategóriában Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó (Kolozsvár) felelős szerkesztője pedig Határátlépés kötetéért. Jelen volt felesége, Kisgyörgy Réka is, aki frissen kiadott kötetét dedikálta. Demény Péter kolozsvári egyetemista verseivel hívta fel magára a figyelmet. /Népújság (Marosvásárhely), Múzsa melléklet, febr. 10./1994. február 9.
Febr. 9-én Markó Béla RMDSZ-elnök Kelemen András magyar külügyi államtitkár meghívására Duray Miklóssal, Ágoston Andrással és Fodó Sándorral együtt Székesfehérváron részt vett a Határon Túliak Fórumán, ahol a Kárpát-medencében élő magyar közösségek helyzetéről, autonómia-törekvéseiről tájékoztatták a résztvevőket. Az RMDSZ küldöttsége febr. 9-én Budapesten megbeszélést folytatott Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, elemezték az intézményesített kapcsolattartás tapasztalatait, körvonalazták az 1994-es év feladatait az oktatás és a művelődés területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ 1994. február 11.
Febr. 11-én Budapesten Boross Péter miniszterelnök fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A találkozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Duray Miklós, az Együttélés, Bugár Béla, az MKDM, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége /KMKSZ/, Pasza Árpád, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Pozsonec Mária, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség elnöke, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Boross Péter leszögezte, hogy a kárpát-medencei őshonos magyarság vonatkozásában Antall József néhai miniszterelnök felfogását kívánja követni. A magyar kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a határon túli magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. A tárgyaló felek leszögezték, hogy ez a kapcsolat már eddig is nagyban hozzájárult a közép-európai térség stabilitásának megerősítéséhez. Megállapították: ez a politika teremtette meg annak alapját, hogy térségünkben a XX. század folyamán felhalmozódott megoldatlan problémák, az ebből szármató válságjelenségek, a nemzeti kizárólagosságra irányuló törekvések, a türelmetlenség, a magyarellenesség és a politikai visszarendeződési folyamatok ellenére a határon túli magyarság megőrizhette politikai józanságát, elkötelezettségét a pluralizmus és a parlamenti demokrácia mellett. A határon túli magyar vezetők kifejtették, továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, illetve közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok számbeli többségben lévő nemzeteivel. Ennek érdekében demokratikus eszközökkel kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat, mindenekelőtt szabadon választott saját képviseletei testületeiken keresztül, amelyek a közösséget, illetve az általa lakott területeket érintő kérdésekben önálló döntési joggal bírnak. Boross Péter miniszterelnök kifejtette: a legitim magyar szervezetek által megfogalmazott elvek teljes mértékben összhangban állnak az európai integráció alapeszméivel és a maastrichti szerződésben megfogalmazottakkal. Az érintett közösségek helyzetének rendezésére kidolgozott konkrét tervezetekhez hasonló modellek számos esetben bizonyultak működőképesnek Európában, ezért a Magyar Köztársaság kormánya a határon túli magyarok ezen jogos törekvéseit teljes egészében, minden rendelkezésre álló legitim eszközzel támogatja. A találkozó résztvevői értékelték az európai közösségek által tett eddigi erőfeszítéseket az Európai Stabilitási Egyezmény létrehozására. Megállapították, hogy az ilyen egyezmény csak akkor töltheti be küldetését Közép- és Kelet-Európa stabilizálásában, ha az egyes országok kormányai és az érintett közösségek legitim képviselői között jön létre megegyezés az adott közösségek jogállását illetően. A Magyar Köztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy ez megteremthet megfelelő feltételeket a térségben a stabilitás hosszú távon biztosítani hivatott kétoldalú egyezményekre irányuló tárgyalásokra is. Az érintettek megállapították, hogy mind a kormányok és a magyar közösségek szervezetei, mind a Magyarország és az illető ország közötti kapcsolatokban jelentős pozitív lépések történtek Horvátország, Szlovénia és Ukrajna vonatkozásában. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a határon túli magyar közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a magyar állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16., Új Magyarország, Magyar Nemzet, febr. 12., Kormányszóvői Iroda közleménye/ 1994. február 12.
Febr. 11-12-én a magyar katolikus egyházfők meghívására az RMDSZ küldöttsége, Markó Béla elnökkel az élen, látogatást tett dr. Paskai László bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érseknél, Seregély István egri érseknél és más egyházi vezetőknél. A találkozók során az RMDSZ vezetői tájékoztatást adtak a Szövetség szerepéről az erdélyi magyarság önépítő munkájának összehangolásában, méltatták a romániai magyar történelmi egyházak társadalmi szerepvállalását. Febr. 11-én Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke találkozott Budapesten Wolfart Jánossal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökével. Tájékoztatták egymást a két ország kisebbségeinek helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16., Magyar Kurír, febr. 15./1994. február 18.
Az RMDSZ sajtóértekezletén Markó Béla elnök beszámolt magyarországi látogatásukról, továbbá arról, hogy Kolozsvárott ismét feszült a helyzet, mert a polgármesteri hivatal kilakoltatott székházukból magyar ifjúsági szervezeteket. Németh János ismertette a képviselőházi tanügyi szakbizottságában elfogadott tanügyi törvénytervezetet: visszalépés még az 1978-as törvényhez képest is. Az RMDSZ reméli, hogy a kormány újabb módosítást kezdeményez, hogy ne kelljen az RMDSZ-nek panasszal fordulni az Európa Tanács jelentéstevőihez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./1994. február 21.
Az RMDSZ meghívására febr. 21-én négynapos látogatásra Bukarestbe érkezett Wolfart János, a budapesti Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségek Hivatalának elnöke. /Magyar Hírlap, febr. 22./ Wolfart János febr. 21-én találkozott az RMDSZ képviselőivel, Markó Béla elnökkel és a parlamenti frakció-vezetőkkel. /RMDSZ Tájékozató, 226. sz., febr. 22./1994. március 1.
Törékeny és védtelen közösség a moldvai csángó közösség, mondta Markó Béla RMDSZ-elnök. Az RMDSZ-nek kötelessége a segítségadás. Saját környezetében, saját hagyományaiban kell megtartani ezt a közösséget. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy a római katolikus egyház döntő lépést tudna tenni a csángók érdekében. /Új Magyarország, márc. 1./1994. március 3.
Az RMDSZ márc. 3-i sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke felolvasta az RMDSZ nyilatkozatát. Ebben az RMDSZ vezetősége visszautasította a külügyi szóvivő Tőkés László püspök elleni támadását, mert az ő kiállása jogos, erkölcsi alapja van hozzá. A támadással el akarják terelni a figyelmet azokról a kötelezettségekről, amelyeket Románia vállalt az ET-felvételkor. Az RMDSZ 1994. jan. 21-én Aide-mémoire-ban kifejtette álláspontját az ET-ajánlásokkal kapcsolatban. Románia nem teljesítette vállalásait. Az RMDSZ javaslatokat tett a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvények kidolgozására. Ezek a javaslatok válasz nélkül maradtak. Az RMDSZ felkéri Románia kormányát, hogy teljesítse az ET ajánlásait.- A Kisebbségi Tanács kirakatintézmény, saját határozatainak sem tudott érvényt szerezni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6., /Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./ - / Corneliu Vadim Tudor kémkedéssel vádolta Tőkés Lászlót és ezt a vádat - célzások formájában - kiterjesztette más RMDSZ-vezetőkre is. /Új Magyarország, márc. 4./1994. március 10.
Horn Gyula, az MSZP elnöke márc. 10-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki az MSZP meghívására érkezett Budapestre. Egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarság ügye nem válhat a választási kampány részévé. /Magyar Nemzet, márc. 11./1994. március 10.
Az MSZP kelet-közép-európai tagozata, élén Tabajdi Csaba elnökkel, márc. 10-én megvitatta az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetét, meghívott szakértőkkel, többek között Bíró Gáspárral. Megállapították, hogy a tervezet mind szövegében, mind szellemében megfelel a nemzetközi szerződéseknek és ajánlásoknak. Markó Béla vitaindító beszédében felidézte a kisebbségi törvénytervezet négyéves vajúdását. /Pesti Hírlap, Népszabadság, márc. 11./ 1994. március 14.
Marosvásárhelyen márc. 14-én kezdődött az 1848-as szabadságharcra és Bemre emlékeztek a Kultúrpalotában. A Teleki háznál Kelemen András magyar külügyminisztériumi államtitkár, Rudas László bukaresti nagykövet, Markó Béla és más RMDSZ-vezetők helyeztek el koszorút. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./1994. március 15.
Marosvásárhelyen márc. 15-én a Székely vértanúk emlékművénél ünnepelt a város magyarsága. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékezett beszédében az 1848-as szabadságharcra. Emlékeztetett arra, hogy ezt a tiszta ünnepet sokan rágalmazzák, tartalmát meghamisítják, akik jogainkat támadják, saját jogaikat teszik támadhatóvá. Beszédet mondott még Kelemen András magyar külügyminisztériumi államtitkár, Borbély László, a megyei RMDSZ-elnök, Ungvári Zrínyi Imre, koszorút helyezett el - többek között - Sütő András, Nagy Győző polgármester és Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./1994. március 15.
Markó Béla József Attila-díjat kapott. A díjat Mádl Ferenc művelődési miniszter adta át Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./1994. március 16.
Márc. 16-án Nagyszebenben Markó Béla, az RMDSZ elnöke találkozott a Romániai Németek Demokrata Fórumának vezetőségével és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó problémákat vitattak meg. Véleménycserét folytattak arról, hogy az RMDSZ miként képzeli el az esetleges újbóli együttmunkálkodást a Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./1994. március 30.
Az ET jelentéstevőinek zsúfolt programja volt, sorra tárgyaltak a pártok, a kisebbségi szervezetek, az egyházak képviselőivel, találkoztak Iliescu elnökkel és Vacaroiu miniszterelnökkel. A kormánypárti képviselők szerint az ET ajánlásainak elfogadása megfelelő ütemben halad. Funar a román állam elleni mesterkedésnek mondta az RMDSZ memorandumát. A Demokratikus Konvenció /DK/ az ellenzék véleményét tolmácsolta: a hatalom elodázza az ajánlások teljesítését. A Liberális Párt`93 memorandumban foglalta össze azokat a területeket, ahol az ajánlásokat nem vették figyelembe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31., Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Gheorghe Funar követelte, hogy a raportőrök jelentését vitassa meg a parlament, König ezt visszautasította. Az RMDSZ nevében Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna politikai alelnök, Frunda György szenátor és Borbély László képviselő tárgyalt. Pontról pontra végigvették, hogy mit teljesített Románia az ajánlásokból. A román kormányban nincs meg a kellő politikai akarat a vállalások teljesítésére, állapította meg Markó Béla. Az RMDSZ írásban nyújtotta be észrevételeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30., Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./1994. március folyamán
A Korunk márciusi számát az RMDSZ-nek szentelte. Salat Levente, a Korunk főszerkesztő-helyettese írta a vitaindítót /A bénultság természetrajza. Vitairat az RMDSZ-ről/, ebben igazságtalanul elmarasztalta a szervezetet, pontokba szedve kifogásait /az RMDSZ világosan megfogalmazható célok kidolgozása helyett szimbolikus politikát folytat, a romániai magyarság helyzetét a románok megkerülésével akarja rendezni, stb./. A vitairatra válaszolók szinte mind elvetették Salat Levente téziseit. Tőkés László megkérdezte, hogy a bírálók miért nem vesznek részt az RMDSZ küzdelmeiben. A félreállók "kívül-és felülállásuk vélt igazával fosztják meg közösségünket igazán szükséges szolgálatukról." "A több évtizede tartó magyarellenes diszkrimináció és a kommunista kontraszelekció által meggyengített, a numerus clausus, a beolvasztó politika és a kivándorlás által megtizedelt, megötödölt kisebbségi népközösségünk" alig képes megfelelő embereket állítani az egyes helyekre. Bodó Barna hangsúlyozta, hogy a "megállapításokkal külön-külön is van vitatkozni valónk." Markó Béla kifogásolta, hogy csak a jelent vizsgálja a vitairat, holott "az elmúlt négy esztendő igazi értékelését csak az elmúlt negyven esztendő valódi elemzése nyomán lehetne elvégezni. Ritkán beszélünk arról, hogy milyen állapotban érte meg 1989 decemberét ez a magyar közösség: kivéreztetve, megcsúfolva, tönkretéve." Szőcs Géza a politikai kultúra teljes hiányáról, a szellemi-morális kivérzettségről írt. Olyan politikusok kellenek, akiknek történelmi helyzetfelismerő és helyzetalakító képességük van. Domokos Géza kijelentette, nem vesz részt a vitában /bár hozzátette, hogy a Salat-írás "elégtétellel töltötte el"/, hogy ne hangozzék el: "álliberálisok fognak össze neokommunistákkal /ez én lennék/ az igazi, felelős magyarok, a következetes autonomisták - Borbély Imre vesszőparipája -, a csalhatatlan Tőkés László követői ellen." /Korunk (Kolozsvár), 1994. 3. sz./1994. április 7.
Az RMDSZ ápr. 7-i sajtóértekezletén Markó Béla, Frunda György és mások értékelték az Európa Tanács jelentéstevőinek látogatását. Romániában nincs valós politikai akarat a vállalások teljesítésére. Iliescu kegyelmi rendelete nem kompenzálhatja a szenvedéseket, az amnesztia ellenére börtönben továbbsínylődők pedig a helyi kiskirályok áldozatai. Az RMDSZ ezután is harcolni fog az ártatlanul bebörtönzöttek /köztük Cseresznyés Pál/ kiszabadításáért. A háborús veteránokkal kapcsolatos törvény az intolerancia, a xenofóbia megnyilvánulása. A tanügyi törvény diszkriminatív jellegét nem is kell hangsúlyozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./1994. április 26.
Az RMDSZ négy éven át küzdött azért, hogy az ártatlanul elítéltek szabadlábra kerüljenek, ennek nyomán került be az ET-dokumentumokba az elítéltek sorsa. Az ET egyik követelménye volt, hogy kiszabaduljanak, állapította meg Markó Béla. Az RMDSZ mindent megtesz, hogy a még börtönben levők is szabadulhassanak. Az ellenzék pártjai, a Demokratikus Konvenció kerülték az elítéltekkel kapcsolatos megnyilvánulásokat. /Pesti Hírlap, ápr. 26./1994. május 6.
Gyergyószentmiklóson a zsinagógában máj. 6-án ökumenikus gyászszertartással emlékeztek meg a holocaust áldozatairól. Igehírdetők: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tőkés László és Csiha Kálmán református püspökök. Beszédet mondott Avshalom Megiddon, Izrael bukaresti nagykövete, a helyi zsidó közösség képviselője. Délután Burján Gál Emil szobrászművész alkotásainak felavatásán beszédet mondott Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Dézsi Zoltán polgármester, SZKT-elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8., Új Magyarország, máj. 6./ 1994. május 17.
Boross Péter miniszterelnök máj. 17-én fogadta a szomszédos országok magyar kisebbségi szervezeteinek vezetőit, így Markó Bélát, az RMDSZ, Ágoston Andrást, a VMDK, Duray Miklóst, az Együttélés és Bugár Bélát, az MKDM elnökét. A megbeszélés tárgya az európai stabilitási egyezménnyel összefüggő álláspont kialakítása volt. /Népszabadság, máj. 18./