udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
201
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 151-180 | 181-201
NĂŠvmutatĂł:
Muzsnay ĂrpĂĄd
2014. mĂĄrcius 5.
TĹkĂŠs pĂĄrtos kizĂĄrĂłlagossĂĄggal vĂĄdolja az RMDSZ-t
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł sĂŠrelmezi, hogy az RMDSZ elutasĂtotta a pĂĄrbeszĂŠdet az erdĂŠlyi magyar pĂĄrtok koalĂciĂłjĂĄrĂłl, ĂŠs âpĂĄrtos kizĂĄrĂłlagossĂĄggalâ egyedĂźl vĂĄg neki az eurĂłpai parlamenti vĂĄlasztĂĄsoknak.
Az ErdĂŠlyi Magyar Nemzeti TanĂĄcs (EMNT) elnĂśke (kĂŠpĂźnkĂśn) kedden szerkesztĹsĂŠgĂźnkhĂśz eljuttatott nyilatkozatĂĄban bĂrĂĄlja a szĂśvetsĂŠget amiatt, hogy csak kĂŠt brĂźsszeli mandĂĄtum megszerzĂŠsĂŠt tekinti cĂŠljĂĄnak, holott 2009-ben az erdĂŠlyi magyarsĂĄg hĂĄrom kĂŠpviselĹt juttatott az eurĂłpai tĂśrvĂŠnyhozĂĄsba.
âAz RMDSZ mostani kormĂĄnyra lĂŠpĂŠsĂŠbĹl is kitĹąnik, hogy mint mindig, ez alkalommal is inkĂĄbb szĂłt ĂŠrt a Victor Ponta vezette romĂĄn utĂłdkommunistĂĄkkal, mint sajĂĄt magyar autonĂłmiapĂĄrti nemzettĂĄrsaivalâ â ĂĄllapĂtja meg az erdĂŠlyi EP-kĂŠpviselĹ.
TĹkĂŠs fĂĄjdalmasnak nevezte, hogy az RMDSZ figyelmen kĂvĂźl hagyta mĂŠrtĂŠkadĂł erdĂŠlyi ĂŠrtelmisĂŠgiek ĂśsszefogĂĄsra szĂłlĂł felhĂvĂĄsĂĄt, tovĂĄbbĂĄ a Magyar PolgĂĄri PĂĄrt (MPP) âirĂĄnyvesztett vezĂŠrkarĂĄtâ eszkĂśzĂźl felhasznĂĄlva az erdĂŠlyi nemzeti oldalt is megosztotta. Szerinte mĂĄr-mĂĄr a politikai-erkĂślcsi perverzitĂĄs hatĂĄrĂĄt sĂşrolja a kĂŠt alakulat tĂśrekvĂŠse, hogy jeles egyhĂĄzi szemĂŠlyisĂŠgeket âhajtsanak felâ az RMDSZ EP-jelĂśltlistĂĄjĂĄra.
âAz amĂşgy mindannyiunk teljes bizalmĂĄra ĂŠrdemes BĂśjte Csaba ferences szerzetes ĂŠs Gergely IstvĂĄn rĂłmai katolikus pap indĂtĂĄsi kĂsĂŠrlete kĂsĂŠrtetiesen emlĂŠkeztet SĂłgor Csaba reformĂĄtus lelkĂŠsz 2007-ben valĂł vĂĄlasztĂĄsi indĂtĂĄsĂĄra, amikor is szintĂŠn egy egyhĂĄzi kĂśzszereplĹ bevetĂŠsĂŠvel prĂłbĂĄltĂĄk letĂśrni a mĂĄsik egyhĂĄzi jelĂślt â vagyis szerĂŠny szemĂŠlyem â vĂĄlasztĂĄsi esĂŠlyeitâ â emlĂŠkeztetett az EMNT elnĂśke.
TĹkĂŠs egyĂşttal felrĂłja a Kelemen Hunor vezette alakulatnak azt is, hogy szĂł nĂŠlkĂźl elment CsirĂĄk Csaba ĂŠs Muzsnay ĂrpĂĄd, az RMDSZ SzatmĂĄr megyei alapĂtĂłinak a napokban kĂśzzĂŠtett indĂtvĂĄnya mellett, amely kĂśzĂśs EP-lista ĂĄllĂtĂĄsĂĄt, ezen pedig a volt reformĂĄtus pĂźspĂśknek a harmadik helyen tĂśrtĂŠnĹ szerepeltetĂŠsĂŠt kezdemĂŠnyezte.
Az EP-kĂŠpviselĹ kĂśzĂślte, az EMNT idĂŠn is rĂŠszt vesz a szĂŠkely szabadsĂĄg napja mĂĄrcius 10-ei, marosvĂĄsĂĄrhelyi rendezvĂŠnyĂŠn. âMerjĂźk remĂŠlni, hogy a nagygyĹąlĂŠs petĂciĂłjĂĄt Kelemen Hunor miniszterelnĂśk-helyettes ĂŠs BirĂł Zsolt pĂĄrtelnĂśk egyĂźtt fogjĂĄk benyĂşjtani az Ăşj romĂĄn kormĂĄnynakâ â ĂĄllapĂtotta meg TĹkĂŠs LĂĄszlĂł.
ĂllĂĄsfoglalĂĄsban reagĂĄlt kedden az ErdĂŠlyi Magyar NĂŠppĂĄrt is az RMDSZ kormĂĄnyzati szerepvĂĄllalĂĄsĂĄra, amely hatĂŠkonysĂĄgĂĄnak igazi fokmĂŠrĹje az EMNP szerint az lehet, hogy tĂśrtĂŠnik-e elĹrelĂŠpĂŠs az autonĂłmia ĂźgyĂŠben.
Az alakulat aggasztĂłnak tartja, hogy a szĂśvetsĂŠg kormĂĄnyzati szerepvĂĄllalĂĄsĂĄt rĂśgzĂtĹ dokumentum semmilyen garanciĂĄt nem tartalmaz az erdĂŠlyi magyar kĂśzĂśssĂŠg jogainak ĂŠrvĂŠnyesĂtĂŠsĂŠre. âNem sokat ĂgĂŠrnek az olyan megfogalmazĂĄsok, mint hogy a kormĂĄny tovĂĄbbra is tĂĄmogatni fogja a hosszĂş ĂŠvek Ăłta szĂĄndĂŠkosan hĂĄtrĂĄltatott kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠny elfogadĂĄsĂĄtâ â vĂŠli TorĂł T. Tibor EMNP-elnĂśk.
KrĂłnika (KolozsvĂĄr),2014. mĂĄjus 10.
MagyarsĂĄgteljesĂtmĂŠny" - PestrĹl nĂŠzve
NĂŠhĂĄny napig SzatmĂĄrnĂŠmetiben jĂĄrtam egy tudomĂĄnyos konferenciĂĄn, ezt az EMKE (az ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet) rendezte meg a DĂłzsa GyĂśrgy ĂĄltal vezetett 1514-es parasztfelkelĂŠs ĂśtszĂĄzadik ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl. A parasztvezĂŠr alakja kĂśrĂźl mostansĂĄg vagy nagy csend, vagy a csendet alig megtĂśrĹ vita tapasztalhatĂł: hallok hangokat, miszerint a paraszthĂĄborĂş korĂĄbbi egyĂŠrtelmĹąen pozitĂv megĂtĂŠlĂŠse alighanem revĂziĂłra szorul. Ezt a vitĂĄt most nem szeretnĂŠm ĂŠrdemben ĂŠrinteni.
A valamikor szinte teljesen magyar lakossĂĄgĂş vĂĄrosban szerzett friss tapasztalataimat adnĂĄm elĹ. Vagy kĂŠt ĂŠvtizede jĂĄrok oda, kĂźlĂśnfĂŠle tĂśrtĂŠnelemtudomĂĄnyi, irodalomtĂśrtĂŠneti elĹadĂĄs-sorozatok vendĂŠgekĂŠnt, ismerem a vĂĄrost, szĂĄmos barĂĄtot szereztem a mĂşlĂł ĂŠvek sorĂĄn. NĂŠhĂĄny esztendeje SzatmĂĄrnĂŠmetinek mĂŠg magyar polgĂĄrmestere volt, ĂŠs a vĂĄrosi kĂŠpviselĹtestĂźletben is tekintĂŠlyes szĂĄmban foglaltak helyet magyarok.
MĂĄra a helyzet megvĂĄltozott. KorĂĄbban ugyanis a magyar vĂĄlasztĂłpolgĂĄrok egykĂŠnt a RomĂĄniai Magyar Demokrata SzĂśvetsĂŠg (RMDSZ) mĂśgĂśtt sorakoztak fel, a romĂĄn vĂĄlasztĂłk pedig hĂĄrom vagy nĂŠgy romĂĄn pĂĄrt kĂśrĂźl tĂśmĂśrĂźltek. MĂĄra (nem kis rĂŠszben a budapesti politizĂĄlĂĄsnak kĂśszĂśnhetĹen) hĂĄrom politikai erĹ verseng a magyar vĂĄlasztĂłk kegyeiĂŠrt, a romĂĄn pĂĄrtok pedig Ăśsszefogtak, Ăgy nem csoda, hogy a magyarokat szinte teljesen sikerĂźlt a vĂĄrosvezetĂŠsbĹl kiszorĂtani.
Mindezzel egyĂźtt a vĂĄros fejlĹdĂŠse is megakadt, a valamikor tĂşlnyomĂł, majd relatĂv tĂśbbsĂŠgben (a huszadik szĂĄzad elejĂŠn 98 szĂĄzalĂŠkban, a trianoni bĂŠkeszerzĹdĂŠs utĂĄn 66 szĂĄzalĂŠkban, Ăszak-ErdĂŠly ĂŠs a SzĂŠkelyfĂśld visszacsatolĂĄsa utĂĄn 92 szĂĄzalĂŠkban, majd a kilencvenes ĂŠvekben mĂĄr csak 41 szĂĄzalĂŠkban) magyar lakossĂĄgĂş vĂĄros mĂĄra nemcsak a magyar vĂĄrosvezetĂŠsĂŠt veszĂtette el, hanem korĂĄbbi tĂśrtĂŠnelmi karaktere is erĹsen megkopott.
A hajdan legendĂĄs szĂŠpsĂŠgĹą fĹtĂŠr lĂĄtvĂĄnyosan elhanyagolt, pĂŠldĂĄul a magyar szecessziĂł ĂŠpĂtĂŠszetĂŠnek egykori remekmĹąve: a Dacia szĂĄlloda mĂĄr ĂŠvek Ăłta lakatlan ĂŠs szinte romhalmazzĂĄ vĂĄlt. SzatmĂĄrnĂŠmeti, mint magyar politikai ĂŠs kulturĂĄlis kĂśzpont mĂĄra mĂĄsodrendĹą helyzetbe kerĂźlt, a hazai politikai ĂŠrdeklĹdĂŠs a SzĂŠkelyfĂśldet, KolozsvĂĄrt, NagyvĂĄradot cĂŠlozza meg, ĂŠs olyan egykor magyar tĂśrtĂŠnelmi ĂŠs kulturĂĄlis kĂśzpontok, mint Arad, TemesvĂĄr, Zilah ĂŠs SzatmĂĄrnĂŠmeti tulajdonkĂŠppen kĂvĂźl esnek a budapesti ĂŠrdeklĹdĂŠs kĂśrĂŠn.
KĂśzismert, hogy viszonylag jelentĹs tĂĄmogatĂĄsban rĂŠszesĂźlnek bizonyos erdĂŠlyi szervezetek ĂŠs programok, mindenekelĹtt azok, amelyeket a budapesti hatalom a sajĂĄt szĂśvetsĂŠgesĂŠnek tekint. Az ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet, amely (leszĂĄmĂtva a kommunista uralom tĂśbb mint ĂŠgy ĂŠvtizedĂŠt) 1885-Ăśs alapĂtĂĄsa Ăłta folyamatosan ĂŠs igen eredmĂŠnyesen mĹąkĂśdĂśtt, ĂŠs a nyolcvankilences rendszervĂĄltozĂĄs Ăłta az erdĂŠlyi magyarsĂĄg leginkĂĄbb hatĂŠkony kulturĂĄlis szervezete, sajnos nem tartozik ezek kĂśzĂŠ. Csak egyetlen fĂĄjdalmas pĂŠldĂĄt emlĂtek meg: Muzsnay ĂrpĂĄd, az EMKE partiumi elnĂśke, tĂśbb mint kĂŠt ĂŠvtized Ăłta ĂşgyszĂłlvĂĄn "tĂĄrsadalmi munkĂĄban" vĂŠgzi feladatait, Ăgy a SzatmĂĄrnĂŠmetiben rendezett ĂśsszejĂśvetelek szervezĂŠsĂŠt.
Ăvek Ăłta tapasztalom, hogy egy rĂŠgi belvĂĄrosi ĂŠpĂźletben lĂŠvĹ elsĹ emeleti lakĂĄsĂĄt, minthogy az ĂŠpĂźlet lĂŠpcsĹhĂĄza egy korĂĄbbi fĂśldrengĂŠs kĂśvetkeztĂŠben leomlott, csak egy "tyĂşklĂŠtrĂĄn" lehet megkĂśzelĂteni. Nincs arra tĂĄmogatĂĄs, hogy az erdĂŠlyi magyar mĹąvelĹdĂŠs egyik leginkĂĄbb Ăśnzetlen ĂŠs eredmĂŠnyes munkĂĄsa emberi mĂłdon jusson el lakhelyĂŠre. Most meg arrĂłl szereztem tudomĂĄst, hogy a mĂśgĂśttĂźnk lĂŠvĹ tĂŠlen (szerencsĂŠre ez ErdĂŠlyben is enyhĂŠnek bizonyult) Muzsnaynak arra sem volt pĂŠnze, hogy kifizesse fĹątĂŠsi szĂĄmlĂĄjĂĄt, Ăgy aztĂĄn hĂłnapokig fagyoskodott.
EltĹąnĹdtem azon, hogy mikĂśzben csak Ăşgy repkednek a milliĂłk a kisebbsĂŠgi vilĂĄgban ĂŠlĹ familiĂĄrisok kezĂŠbe, miĂŠrt kell a nemzeti kultĂşra ĂŠs az erdĂŠlyi magyar identitĂĄs ĂźgyĂŠnek elkĂśtelezett ĂŠs bizonyĂthatĂł mĂłdon hatĂŠkony intĂŠzmĂŠnyeknek ĂŠs ĂŠrtelmisĂŠgieknek megalĂĄzĂł kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzepette dolgozniok.
A mĂśgĂśttĂźnk maradt ĂŠvtizedekben igen sokszor kerĂźlt a kĂśzbeszĂŠd terĂŠbe az a fogalom, amelyet hasznĂĄlĂłi "magyarsĂĄgteljesĂtmĂŠnykĂŠnt" ĂŠrtelmeztek. ValĂłban, szĂźksĂŠg van ilyen "teljesĂtmĂŠnyre", nevezetesen arra, hogy kisebbsĂŠgi magyarok ĂŠs magyar intĂŠzmĂŠnyek, szervezetek Ĺszinte elkĂśtelezettsĂŠggel szolgĂĄljĂĄk a KĂĄrpĂĄt-medencei magyar ĂŠlet ĂŠs megmaradĂĄs ĂźgyĂŠt. (ĂmbĂĄr ezt nem neveznĂŠm "magyarsĂĄgteljesĂtmĂŠnynek", ez a kifejezĂŠs idĂŠtlen ĂŠs fĂŠlrevezetĹ lehet.)
Tapasztalataim szerint azonban nem mindig ez a teljesĂtmĂŠny rĂŠszesĂźl elismerĂŠsben ĂŠs tĂĄmogatĂĄsban, gyakran az ĂśsszekĂśttetĂŠsek, a retorikai teljesĂtmĂŠnyek szabjĂĄk meg azt, hogy Budapest kinek a "magyarsĂĄgteljesĂtmĂŠnyĂŠt" dĂjazza ĂŠs ismeri el. Holott a kisebbsĂŠgi magyar kĂśzĂśssĂŠgek ĂŠs kultĂşrĂĄjuk megmaradĂĄsĂĄt nem a hangos retorika ĂŠs nem az Ăźgyes helyezkedĂŠs szolgĂĄlja, hanem a mindennapi szĂvĂłs munka. Az a munka, amelyet a Muzsnay ĂrpĂĄdok vĂŠgeznek, mindig szemĂŠlyes erĹfeszĂtĂŠseikkel, szorgalmukkal, ĂĄldozatvĂĄllalĂĄsukkal szolgĂĄlvĂĄn a nemzeti-nemzetisĂŠgi megmaradĂĄst.
Az igazi "magyarsĂĄgteljesĂtmĂŠny", legalĂĄbbis az ĂŠn meggyĹzĹdĂŠsem szerint, nem a pĂĄrtpolitikai felszĂnen, hanem a hĂŠtkĂśznapok mĂŠlyebb (ĂŠs emberprĂłbĂĄlĂłbb) vilĂĄgĂĄban talĂĄlhatĂł.
PomogĂĄts BĂŠla. NĂŠpszava2015. mĂĄjus 12.
PĂĄskĂĄndi Napokra kĂŠszĂźlnek SzatmĂĄron
Tizennyolcadik alkalommal tartjĂĄk meg e hĂŠt vĂŠgĂŠn SzatmĂĄrnĂŠmetiben ĂŠs SzatmĂĄrhegyen (PĂĄskĂĄndi GĂŠza szĂźlĹhelyĂŠn) a PĂĄskĂĄndi Napokat. A csĂźtĂśrtĂśkĂśn kezdĹdĹ hĂĄromnapos rendezvĂŠnynek kĂźlĂśn jelentĹsĂŠget ad az a tĂŠny, hogy a sok megprĂłbĂĄltatĂĄson keresztĂźlment, a CeauČescu-korszakban a duna-deltai bĂźntetĹtĂĄborba hurcolt, majd kĂŠsĹbb Budapesten Kossuth-dĂjban rĂŠszesĂźlt PĂĄskĂĄndi GĂŠza halĂĄlĂĄra is emlĂŠkeznek annak huszadik ĂŠvfordulĂłjĂĄn.
Az ĂrĂł mĹąveibĹl megyei vers- ĂŠs prĂłzamondĂł versenyt tartanak, amit irodalmi kerekasztal kĂśvet, olyan kĂśzismert ĂrĂłk ĂŠs irodalomtĂśrtĂŠnĂŠszek rĂŠszvĂŠtelĂŠvel, mint LezsĂĄk SĂĄndor, LĂĄng GusztĂĄv, DĂĄvid Gyula, Cseke PĂŠter, Ăcs Margit vagy TĂłfalvi ZoltĂĄn, s termĂŠszetesen az Ăśzvegy, PĂĄskĂĄndinĂŠ SebĹk AnikĂł. VĂŠgĂźl kĂźlĂśn mĹąsoros megemlĂŠkezĂŠs lesz a szatmĂĄrhegyi PĂĄskĂĄndi szobornĂĄl, az ĂĄllandĂł PĂĄskĂĄndi kiĂĄllĂtĂĄs megtekintĂŠse, s termĂŠszetesen koszorĂşzĂĄs. Mint korĂĄbban annyiszor, a rendezvĂŠny fĹszervezĹje a kortĂĄrs Muzsnay ĂrpĂĄd ĂşjsĂĄgĂrĂł, az EME partiumi alelnĂśke.
Sike Lajos
maszol.ro 2015. augusztus 5.
VisszakerĂźlt KĂślcsey Ferenc szĂźlĹhĂĄzĂĄra a kĂŠtnyelvĹą emlĂŠktĂĄbla SzĹdemeteren
Az augusztus 6-7-ĂŠn zajlĂł KĂślcsey-megemlĂŠkezĂŠs meghatĂł nyitĂĄnyĂĄnak tekinthetjĂźk az augusztus 4-ĂŠn, kedden kĂŠsĹ dĂŠlutĂĄn SzĹdemeteren tĂśrtĂŠnteket. HosszĂş ĂŠvek Ăłhaja vĂĄlt valĂłra.
VisszakerĂźlt a KĂślcsey-szĂźlĹhĂĄz, a helybeli gĂśrĂśgkatolikus hĂvek jelenlegi parĂłkiĂĄjĂĄnak falĂĄra a 25 esztendĹvel elĹbb RomĂĄnia ĂŠs MagyarorszĂĄg mĹąvelĹdĂŠsi minisztĂŠriumai, valamint a KĂślcsey TĂĄrsasĂĄg ĂĄltal elhelyezett, de nĂŠhĂĄny hĂŠt mĂşlva eltĂźntetett kĂŠtnyelvĹą szĂśveg.
Az a tĂĄbla, amelyik 1992-ben az EMKE szorgalmazĂĄsĂĄra Ăşjra elkĂŠszĂźlt, de elhelyezĂŠsĂŠt kĂśvetĹ hĂŠten ismeretlen kezek ĂśsszetĂśrtek, s a reformĂĄtus templomkertbe hajĂtottak.
A most rozsdamentes keretben falra kerĂźlt Ăśsszeragasztott tĂĄblĂĄt ĂŠveken keresztĂźl a szĹdemeteri reformĂĄtus templom szĂłszĂŠke alatt lehetett lĂĄtni.
A helybeli gĂśrĂśgkatolikusok egyhĂĄztanĂĄcsa hosszĂş tĂĄrgyalĂĄsok vĂŠgeredmĂŠnyekĂŠpp Florin HolhoĹ parĂłkus ĂŠs Gheorhge Marian polgĂĄrmester, egyhĂĄztanĂĄcsi tag javaslatĂĄra Ăşgy engedĂŠlyezte a 200. szĂźletĂŠsi ĂŠvfordulĂłrĂłl megemlĂŠkezĹ ĂŠs a szĂźlĹhĂĄzat megjelĂślĹ kĂŠtnyelvĹą emlĂŠktĂĄbla Ăşjra elhelyezĂŠsĂŠt, hogy az az ĂŠpĂźletnek a bal oldali bejĂĄrati kapu felĂŠ esĹ sarkĂĄn kapjon helyet a parĂłkia âcĂŠgtĂĄblĂĄja" kĂśzvetlen szomszĂŠdsĂĄgĂĄban. Ăgy jĂłl lĂĄthatĂł ĂŠs kĂśnnyen megtekinthetĹ.
Kedden kĂŠsĹ dĂŠlutĂĄn Muzsnay ĂrpĂĄd ĂŠs Bendel JĂłzsef jelenlĂŠtĂŠben KovĂĄcs Albert lĂĄzĂĄri vĂĄllalkozĂł ĂŠs munkatĂĄrsai: SzĂĄsz GyĹzĹ ĂŠs Valenszki Gyula tettĂŠk fel (remĂŠlhetĹleg: ĂśrĂśk idĹkre) KĂślcsey Ferenc anyai dĂŠdnagyanyja, BideskĂşti ZsigmondnĂŠ egykori kĂşriĂĄja falĂĄra a nemzeti imĂĄnk szerzĹjĂŠnek szĂźlĹhĂĄzĂĄt romĂĄn ĂŠs magyar nyelven hirdetĹ tĂĄblĂĄt.
szatmar.ro
ErdĂŠly.ma2015. november 23.
A Magyar PĂĄneurĂłpa UniĂł sajtĂłdĂjĂĄval tĂźntettĂŠk ki Muzsnay ĂrpĂĄdot
Muzsnay ĂrpĂĄd, az ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet (EMKE) alelnĂśke vehette ĂĄt a Magyar PĂĄneurĂłpa UniĂł (MPU) idei sajtĂłdĂjĂĄt.
Az elismerĂŠs ĂĄtadĂĄsĂĄra az EurĂłpĂĄra nehezedĹ migrĂĄciĂłs nyomĂĄs gyĂśkereirĹl rendezett konferencia zĂĄrĂłakkordjakĂŠnt kerĂźlt sor, amelyet az MPU, Budapest XII. kerĂźletĂŠnek ĂśnkormĂĄnyzata ĂŠs a Konrad Adenauer AlapĂtvĂĄny rendezett.
Muzsnay ĂrpĂĄd ĂşjsĂĄgĂrĂł, tanulmĂĄnyĂrĂł 1941-ben szĂźletett SzatmĂĄrnĂŠmetiben. KĂśzĂŠpiskolai tanulmĂĄnyait szĂźlĹvĂĄrosĂĄban, a KĂślcsey Ferenc LĂceumban vĂŠgezte el (1957), a BabeČâBolyai TudomĂĄnyegyetemen magyar nyelv ĂŠs irodalom szakos tanĂĄri diplomĂĄt szerzett (1963). ĂltalĂĄnos iskolĂĄban tanĂtott Kiskolcson ĂŠs Batizon, 1973-tĂłl az ElĹre, 1974-tĹl a Falvak DolgozĂł NĂŠpe, 1990-tĹl a Falvak NĂŠpe rovatvezetĹ munkatĂĄrsa.
Riportjai, szĂnhĂĄzi ĂŠs kĂŠpzĹmĹąvĂŠszeti jegyzetei a SzatmĂĄri HĂrlap, IfjĂşmunkĂĄs, TanĂźgyi ĂjsĂĄg, Korunk, Utunk hasĂĄbjain jelentek meg. A NyIrk 1971/1. szĂĄmĂĄban kĂśzĂślte Az âĂrkĂĄdia-per" c. irodalmi tanulmĂĄnyĂĄt, melyben a Csokonai-sĂrkĹ kĂśrĂźl tĂĄmadt vitĂĄt mint Kazinczy stĂlusĂşjĂtĂł mozgalmĂĄnak tudatos elĹkĂŠszĂtĂŠsĂŠt ĂŠrtĂŠkeli.
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)2015. december 9.
MĂŠrlegen a 25 esztendĹ
CsĂźtĂśrtĂśkĂśn nagyszabĂĄsĂş rendezvĂŠnnyel Ăźnnepli a SzatmĂĄrnĂŠmeti RMDSZ megalapĂtĂĄsĂĄnak 25 ĂŠves ĂŠvfordulĂłjĂĄt. Ennek kapcsĂĄn KereskĂŠnyi GĂĄbor elnĂśk foglalta Ăśssze a szervezet elmĂşlt negyed ĂŠvszĂĄzada sorĂĄn elĂŠrt legfontosabb eredmĂŠnyeket.
December 10-ĂŠn 18 Ăłrai kezdettel a Szakszervezetek MĹąvelĹdĂŠsi HĂĄzĂĄnak nagytermĂŠben Ăźnnepli a SzatmĂĄrnĂŠmeti RMDSZ alapĂtĂĄsĂĄnak 25. ĂŠvfordulĂłjĂĄt.
Az Ăźnnepi rendezvĂŠnyen dĂjazni fogjĂĄk a szervezetben az elmĂşlt kĂŠt ĂŠs fĂŠl ĂŠvtizedben fontos szerepet betĂśltĹ szemĂŠlyisĂŠgeket, felszĂłlal majd Kelemen Hunor, az RMDSZ orszĂĄgos elnĂśke ĂŠs fellĂŠp a CsĂk zenekar is.
A rendezvĂŠnyre a belĂŠpĹk rekordidĹ alatt, kĂŠt nap alatt fogytak el.
Az Ăźnnepi pillanathoz kĂśzeledve KereskĂŠnyi GĂĄbor parlamenti kĂŠpviselĹ, a SzatmĂĄrnĂŠmeti RMDSZ elnĂśke Ăśsszegezte a szervezet ĂĄltal elĂŠrt eredmĂŠnyeket. Az ĂrĂĄst vĂĄltoztatĂĄsok nĂŠlkĂźl tesszĂźk kĂśzzĂŠ.
MĂŠrlegen a 25 esztendĹ
KĂśzĂśssĂŠgĂźnk nĂŠhĂĄny fontosabb eredmĂŠnye a szĂĄmok tĂźkrĂŠben
I. Restitutio in integrum
A restitĂşciĂł RomĂĄnia szintjĂŠn az utĂłbbi idĹben sajnos megtorpant, sĹt (lĂĄtva a sepsiszentgyĂśrgyi SzĂŠkely MikĂł KollĂŠgium ĂźgyĂŠt) visszarendezĹdĂŠsi tĂśrekvĂŠsek figyelhetĹk meg. SzatmĂĄrnĂŠmetiben a visszaszolgĂĄltatĂĄsok folyamatĂĄt 2010-re nagyjĂĄbĂłl lezĂĄrta a vĂĄros: egyhĂĄzi ĂŠs vilĂĄgi javaink nagy rĂŠsze visszatĂŠrt jogos tulajdonosĂĄhoz, a jogutĂłdokhoz, illetve ĂśrĂśkĂśsĂśkhĂśz.
A jogtalanul elkobzott ingatlanok visszaszolgĂĄltatĂĄsa keretĂŠn belĂźl tĂśrtĂŠnelmi magyar egyhĂĄzainknak visszajuttattunk 22 kĂśzponti ĂŠpĂźlet-ingatlant ĂŠs kĂśzel 361,5 hektĂĄr fĂśldterĂźletet SzatmĂĄrnĂŠmeti vĂĄros terĂźletĂŠn, a kĂśvetkezĹ leosztĂĄsban:
- RĂłmai Katolikus PĂźspĂśksĂŠg: 15 ĂŠpĂźlet ĂŠs 261,7258 ha fĂśldterĂźlet
- LĂĄncos ReformĂĄtus EgyhĂĄzkĂśzsĂŠg: 6 ĂŠpĂźlet ĂŠs 49,4670 ha fĂśldterĂźlet
- NĂŠmeti ReformĂĄtus EgyhĂĄzkĂśzsĂŠg: 1 ĂŠpĂźlet ĂŠs 21,3404 ha fĂśldterĂźlet
- Szent MiklĂłs Magyar GĂśrĂśg-Katolikus ParĂłkia: 25,1837 ha fĂśldterĂźlet.
A szatmĂĄrnĂŠmeti restitĂşciĂłk mellett megemlĂthetjĂźk a szomszĂŠdos PĂĄlfalvai ReformĂĄtus EgyhĂĄzkĂśzsĂŠg ĂĄltal visszakapott 3 ĂŠpĂźletet ĂŠs 6247 ha fĂśldterĂźletet.
II. UtcĂĄk, terek magyar elnevezĂŠsei
A 90-es ĂŠvek elejĂŠn ĂŠrdekvĂŠdelmĂźnk mindĂśssze hĂŠt magyar szemĂŠlyisĂŠgrĹl elnevezett utca nevĂŠt tudta megtartani (Ady Endre, BartĂłk BĂŠla, Bolyai Farkas, Dsida JenĹ, JĂłzsef Attila, LĂźkĹ BĂŠla, PetĹfi SĂĄndor) ĂŠs az 1990 ĂŠs 2004 kĂśzĂśtti idĹszakban csupĂĄn egy (!) Ăşj utcanevet sikerĂźlt adni (HĂĄm JĂĄnos). 2004-ben a Gradina Romei mellett megjelent a Kossuth-kert felirat is vĂĄrosunk egyik legszebb ĂśvezetĂŠnek bejĂĄratĂĄn.
2004-tĹl egy dinamikus tanĂĄcsosi gĂĄrda, a magyar polgĂĄrmester ĂŠs nem utolsĂł sorban az Ăşj idĹk szava hatĂĄsĂĄra 11 magyar szemĂŠlyisĂŠgrĹl neveztĂźnk el utcĂĄt vĂĄrosunkban: Ăcs Alajos, Bethlen GĂĄbor, Jean Calvin, Csipler SĂĄndor, GellĂŠrt SĂĄndor, Kaffka Margit, KĂĄroli GĂĄspĂĄr, KrĂşdy Gyula, PĂĄskĂĄndi GĂŠza, Ruha IstvĂĄn, Scheffler JĂĄnos, Teleki Blanka. (SzĂĄndĂŠkosan soroltam ide a nagy reformĂĄtort, Jean Calvint, hisz gondolhatja a kedves OlvasĂł, hogy az Ĺ szemĂŠlye inkĂĄbb hozzĂĄnk ĂĄll kĂśzelebb, mint a tĂśbbsĂŠgi nemzet tanĂĄcsosaihoz.)
Az RMDSZ-frakciĂł javaslatĂĄra 2008-tĂłl mintegy ĂĄltalĂĄnossĂĄ vĂĄlt az az eljĂĄrĂĄs, hogy amennyiben Ăşj utcaneveket adunk SzatmĂĄrnĂŠmetiben ĂŠs ezek szemĂŠlynevek, akkor fele-fele arĂĄnyban javasol a magyar ĂŠs a romĂĄn kĂśzĂśssĂŠg neveket, amennyiben az Ăşj utcĂĄk semleges nevek, akkor pedig a felirat romĂĄn ĂŠs magyar nyelven is meg kell jelenjen a tĂĄblĂĄkon. Ennek eredmĂŠnyekĂŠppen Ărhattuk ki magyarul is a Mese, MezĹ, Gesztenye, Cseresznyefa, KertĂŠsz, BetyĂĄr, RigĂł, TermĂŠs, Bodza, KalĂĄsz, KaptĂĄr utcĂĄk elnevezĂŠseit magyar nyelven is.
Persze a fentebb emlĂtett enyhĂźlĂŠs, ĂŠs az Ăşj idĹk szava a romĂĄn kollĂŠgĂĄinknĂĄl mĂŠg nem tart ott, hogy tĂĄmogassanak bennĂźnket a vĂĄros tĂśrtĂŠnelmi utcaneveinek megnyugtatĂł rendezĂŠsĂŠben. BĂzunk azonban abban, hogy ebben a kĂŠrdĂŠskĂśrben is lesz pozitĂv elmozdulĂĄs a kĂśzeljĂśvĹben.
III. A kĂŠtnyelvĹąsĂŠg egyĂŠb megnyilvĂĄnulĂĄsai
A vĂĄrosi tanĂĄcs RMDSZ frakciĂłja kĂśvetkezetesen zĂĄszlajĂĄra tĹązte az anyanyelvhasznĂĄlat kĂŠrdĂŠsĂŠt. A 215/2001-es helyi kĂśzigazgatĂĄsrĂłl szĂłlĂł tĂśrvĂŠny megadta a jogszabĂĄlyi kereteket az anyanyelvhasznĂĄlat bĹvĂtĂŠsĂŠre, kiterjesztĂŠsĂŠre. Ennek nyomĂĄn - de nagy politikai csatĂĄrozĂĄsok ĂĄrĂĄn - kerĂźlhetett ki SzatmĂĄrnĂŠmeti bejĂĄratĂĄhoz a hĂĄromnyelvĹą helysĂŠgnĂŠvtĂĄbla 2003-ban.
2004-tĹl e tĂŠmĂĄban is szĂĄmos kĂŠzzelfoghatĂł eredmĂŠny szĂźletett: a vĂĄroshĂĄza alĂĄrendeltsĂŠgĂŠben mĹąkĂśdĹ kĂśzintĂŠzmĂŠnyeinek megnevezĂŠse kifĂźggesztetett magyar nyelven is. Sok polgĂĄrtĂĄrsunk szĂĄmĂĄra szimbolikus jelentĹsĂŠggel bĂr, ha meglĂĄtja az AnyakĂśnyvi Hivatal, a LakossĂĄgi ĂgyfĂŠlfogadĂł Iroda, LakossĂĄgnyilvĂĄntartĂł IgazgatĂłsĂĄg, Helyi RendĹrsĂŠg, SzociĂĄlis KĂśzszolgĂĄlat, Transurban KĂśzlekedĂŠsi VĂĄllalat stb. tĂĄblĂĄkat az intĂŠzmĂŠnyek bejĂĄratainĂĄl.
Ugyanakkor ennĂŠl is fontosabb, hogy az ĂĄllampolgĂĄrok Ăźgyes-bajos dolgaikat magyarul is a hivatalnok tudtĂĄra tudjĂĄk adni, azok pedig magyarul (is) tudjanak vĂĄlaszt adni. EzĂŠrt kĂźlĂśnĂśsen figyeltĂźnk arra, amikor rĂŠsztvettĂźnk a vĂĄrosvezetĂŠsben, hogy a VĂĄrosi TanĂĄcs alĂĄrendeltsĂŠgĂŠben mĹąkĂśdĂś minden intĂŠzmĂŠnyben, ahol a lakossĂĄggal kĂśzvetlen kapcsolattartĂĄs szĂźksĂŠges, rendelkezĂŠsre ĂĄlljanak magyarul tudĂł tisztviselĹk.
Az anyakĂśnyvi eljĂĄrĂĄsok sorĂĄn pedig felemelĹ ĂŠrzĂŠs, hogy a hĂĄzzassĂĄgkĂśtĂŠs âigen"-jĂŠt immĂĄr tĂśbb ĂŠve anyanyelvĂŠn mondhatja ki a boldog pĂĄr.
IV. EmlĂŠkjelhagyĂĄsok
1990-tĹl lehetĹsĂŠg nyĂlt arra, hogy a szatmĂĄrnĂŠmeti magyar kĂśzĂśssĂŠg szobrok, emlĂŠktĂĄblĂĄk ĂĄllĂtĂĄsĂĄval elmĂŠkezzen meg nagyjairĂłl. Ez a lehetĹsĂŠg sokĂĄig csak elmĂŠleti sĂkon lĂŠtezett ugyanis minden kĂśztĂŠri szoborĂĄllĂtĂĄshoz a vĂĄrosi tanĂĄcs jĂłvĂĄhagyĂĄsa szĂźksĂŠges. E helyen feltĂŠtlenĂźl szĂłt kell ejtenĂźnk Muzsnay ĂrpĂĄd mĹąvelĹdĂŠsszervezĹrĹl, a SzatmĂĄrnĂŠmeti KĂślcsey KĂśr elnĂśkĂŠrĹl, a megyei RMDSZ egykori elnĂśkĂŠrĹl, akinek munkĂĄssĂĄga nĂŠlkĂźl biztosan szegĂŠnyebb lenne vĂĄrosunk nĂŠhĂĄny bĂźszttel.
SzatmĂĄrnĂŠmetiben a KĂślcsey KĂśr, az ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet ĂŠs a vĂĄrosi RMDSZ ĂŠgisze alatt felavatott emlĂŠktĂĄblĂĄk ĂŠs szobrok:
- KĂślcsey Ferenc szobor (1991, Lakatos PĂĄl alkotĂĄsa ĂŠs ajĂĄndĂŠka, a felĂĄllĂtĂĄsi munkĂĄlatokat KovĂĄcs Albert vezette)
- Dsida JenĹ emlĂŠktĂĄbla (1992, KovĂĄcs Albert kivitelezte)
- SzilĂĄgyi Domokos szobor (1993, Kolozsi Tibor elsĹ kĂśztĂŠri szobra, a talapzat ĂŠs a mĹąkĹ-vĂĄltozat kivitelezĹje KovĂĄcs Albert, a most lĂĄthatĂł bronz vĂĄltozatot a marosvĂĄsĂĄrhelyi Balogh JĂłzsef ĂśntĂśtte)
- Dsida JenĹ szobor (1997, AndrĂĄsi Kurta JĂĄnos alkotĂĄsa, a talapzatot KovĂĄcs Albert kĂŠszĂtette, a talapzatot borĂtĂł mĂĄrvĂĄnytĂĄblĂĄkat Benedek Piroska ajĂĄndĂŠkozta)
- PĂĄskĂĄndi GĂŠza bĂźszt (1998, a KĂślcsey Ferenc FĹgimnĂĄziubman talĂĄlhatĂł, Laborcz MĂłnika alkotĂĄsa) - PetĹfi SĂĄndor emlĂŠktĂĄbla (1998, kivitelezĹ KovĂĄcs Albert, a tĂĄbla Benedek Piroska ajĂĄndĂŠka)
- Gonzeczky JĂĄnos emlĂŠktĂĄbla (1999, kivitelezĹ KovĂĄcs Albert)
- KovĂĄcs LeĂł hĂĄromnyelvĹą emlĂŠktĂĄblĂĄja (2000, kivitelezĹ KovĂĄcs Albert, a tĂĄblĂĄk Benedek Piroska ajĂĄndĂŠka - 8 ĂŠve eltĹąnt)
- PetĹfi SĂĄndor szobor (2004, DeĂĄk ĂrpĂĄd alkotĂĄsa, a talapzat mĂĄrvĂĄnyborĂtĂĄsa Benedek Piroska ajĂĄndĂŠka
- Jakabffy ElemĂŠr emlĂŠktĂĄbla (2008, a feliratot a SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg kiviteleztette, a tĂĄbla Benedek Piroska ajĂĄndĂŠka)
- Olajos BĂŠla emlĂŠktĂĄbla (2010, kivitelezĹ KovĂĄcs Albert)
- Kiss Gedeon szobor (2010, Szodoray-ParĂĄdi Hajnalka alkotĂĄsa. Ătletgazda: BĂŠkĂŠssy ErzsĂŠbet)
- II. RĂĄkĂłczi Ferenc mellszobra (2012, DeĂĄk ĂrpĂĄd alkotĂĄsa, talapzat: SzlĂŠzinger Marcel)
- Mohy SĂĄndor emlĂŠktĂĄbla (2012, kivitelezĹ KovĂĄcs Albert)
- Az 1970-es ĂĄrvĂz ĂĄldozatainak emlĂŠktĂĄblĂĄja (2015, kivitelezĹ a Promocraft kft.)
A fentieken kĂvĂźl egyhĂĄzaink ĂŠs civil szervezeteink is jeleskedtek az emlĂŠkjelhagyĂĄs tekintetĂŠben, mely akciĂłkat minden esetben az RMDSZ vĂĄrosi szervezete, illetve ĂśnkormĂĄnyzati tisztsĂŠgviselĹi is felkaroltak. Ide sorolhatĂł a SzatmĂĄrnĂŠmeti RĂłmai Katolikus EgyhĂĄzmegye ĂĄltal ĂĄllĂttatott hĂĄrom kĂśztĂŠri alkotĂĄs ĂŠs a Szamos-negyedi ReformĂĄtus EgyhĂĄzkĂśzsĂŠg ĂĄltal kezdemĂŠnyezett Bethlen-szobor, valamint a NĂŠmeti reformĂĄtus templom kertjĂŠben talĂĄlhatĂł Doni HĹsĂśk EmlĂŠkmĹąve:
- HĂĄm JĂĄnos pĂźspĂśk szobra (1999, Lakatos PĂĄl alkotĂĄsa)
- Bethlen GĂĄbor szobor (2007, Erdei IstvĂĄn alkotĂĄsa)
- ĂrpĂĄdhĂĄzi Szent ErzsĂŠbet szobra (2008, Gergely ZoltĂĄn alkotĂĄsa)
- Az Ăşj, egĂŠsz alakos HĂĄm JĂĄnos szobor (2015, Zagyva LĂĄszlĂł alkotĂĄsa)
A hagyomĂĄnyĂĄpolĂĄshoz nagymĂŠrtĂŠkben hozzĂĄjĂĄrultak civil szervezeteink, tĂśrtĂŠnelmi magyar egyhĂĄzaink ĂŠs intĂŠzmĂŠnyeink, akiknek kĂśszĂśnhetĹen emlĂŠktĂĄbla hirdeti KrĂşdy Gyula, Katona MihĂĄly, Luby Margit, BĂĄnhidi Antal ĂŠs GrĂłf SzĂŠchenyi IstvĂĄn nevĂŠt, emlĂŠkmĹą kĂŠszĂźlt Pfaff FerencrĹl, szobor Csipler SĂĄndorrĂłl ĂŠs dombormĹą Ăcs AlajosrĂłl. Ez tĂśbbek kĂśzĂśtt az Ady Endre TĂĄrsasĂĄg, a SzatmĂĄrnĂŠmeti Ăszaki SzĂnhĂĄz Harag GyĂśrgy TĂĄrsulata, a SzĂŠchenyi EmlĂŠkbizottsĂĄg, a RomĂĄniai Magyar PedagĂłgusszĂśvetsĂŠg SzatmĂĄrnĂŠmeti FiĂłkja munkĂĄjĂĄt dĂcsĂŠri.
V. KĂśzĂśssĂŠgmegtartĂł ĂŠs ĂŠpĂtĹ rendezvĂŠnyek
1990-tĹl vĂĄrosunk magyarsĂĄga szabadon ĂŠlhetett a gyĂźlekezĂŠsi szabadsĂĄg jogĂĄval, megemlĂŠkezve dicsĹ elĹdeinkrĹl, tĂśrtĂŠnelmĂźnk fordulĂłpontjairĂłl, valamint lehetĹsĂŠg nyĂlt Ăşjabb ĂŠs Ăşjabb mĹąvelĹdĂŠsi rendezvĂŠnyek szervezĂŠsĂŠre.
A SzatmĂĄrnĂŠmeti RMDSZ a Szent IstvĂĄn KĂśrrel ĂŠs kĂŠsĹbb a Magyar IfjĂşsĂĄgi KezdemĂŠnyezĂŠssel (MIK) karĂśltve minden ĂŠvben mĂŠltĂłkĂŠppen megemlĂŠkezett MĂĄrcius 15., Augusztus 20., OktĂłber 6. ĂŠs OktĂłber 23. jelentĹsĂŠgĂŠrĹl. A Szent-GyĂśrgyi Albert TĂĄrsasĂĄg megszervezte a Hajnal akar lenni nĂŠpdalversenyt ĂŠs a GellĂŠrt SĂĄndor vers- ĂŠs prĂłzamondĂł versenyt, a Madisz a Gyereknapot, a HĂşsvĂŠti ĂŠs KarĂĄcsonyi ĂźnnepvĂĄrĂłt, tĂĄnchĂĄzat ĂŠs szĂĄmos kirĂĄndulĂĄst, a MIK az IfjĂşsĂĄgi Napokat ĂŠs a Partiumi Teremfoci KupĂĄt, az RMDSZ az ingyenes jogi tanĂĄcsadĂĄst, lakossĂĄgi fĂłrumokat, a farsangi ĂŠs szilveszteri bĂĄlt, akad tehĂĄt rendezvĂŠny bĹven, pezseg a szervezeti ĂŠlet. S ebbe a pezsgĂŠsbe Ăşj ĂŠletet vitt a 2012-ben megalakult NĹszervezetĂźnk.
EngedjĂŠk meg azonban hogy kĂŠt - immĂĄr hagyomĂĄnyossĂĄ vĂĄlt - nagy rendezvĂŠnyĂźnket kiemeljm: a Partiumi Magyar Napokat 2015-ben tizennegyedik alkalommal, a CsalĂĄdi HĂŠtvĂŠgĂŠt pedig tizedjĂŠre szerveztĂźk meg. A szatmĂĄriak ugyanis megĂŠrdemlik azt, hogy legyen kĂŠt polgĂĄri jellegĹą rendezvĂŠny egy ĂŠvben, ami csak rĂłluk szĂłl, nekik szĂłl, szatmĂĄriaknak, kicsiknek ĂŠs nagyoknak egyarĂĄnt, ami az Ĺ ĂźnnepĂźk. S hogy mennyire magukĂŠnak ĂŠrzik a szatmĂĄriak ezeket az Ăźnnepeket, ĂĄllon itt bizonysĂĄgul a 14. Partiumi Magyar Napok nĂŠhĂĄny statisztikai adata: 8 nap, 15 helyszĂn, tĂśbb mint 150 program, 50.000 feletti rĂŠsztvevĹ, 137 ĂśnkĂŠntes szervezĹ, 672 fellĂŠpĹ, tĂśbb mint 3.000 gyermek-lĂĄtogatĂł, kĂśzel 150 rendfenntartĂł, 1.020 liter bogrĂĄcsos ĂŠtel, 3.360 liter sĂśr, 8.000 feletti kattintĂĄs fotĂłsaink rĂŠszĂŠrĹl, 78 ĂłrĂĄnyi videĂłanyag, 25 partner civil szervezet, 29 mĂŠdiatĂĄmogatĂł, 70 szponzor.
Ăme nĂŠhĂĄny megvalĂłsĂtĂĄs, az elmĂşlt 25 ĂŠv tĂśrtĂŠnetĂŠbĹl. Ez a pĂĄr sor termĂŠszetesen alkalmatlan arra, hogy felidĂŠzze az eredmĂŠnyek mĂśgĂśtti fĂĄradsĂĄgos munkĂĄt. A sokak kitartĂł munkĂĄjĂĄt, amiĂŠrt e helyen is szeretnĂŠk kĂśszĂśnetet mondani mindazoknak, akik talĂĄn szeretteiktĹl vettĂŠk el az idĹt egy mĂŠg nagyobb csalĂĄdĂŠrt, a szatmĂĄrnĂŠmeti magyarsĂĄgĂŠrt.
szatmar.ro2016. februĂĄr 13.
CsĹąry BĂĄlintra emlĂŠkeztekÂ
CsĹąry BĂĄlint nyelvĂŠszprofesszora emlĂŠkeztek szĂźlĹfalujĂĄban, Egriben szĂźletĂŠsĂŠnek szĂĄzharmincadik ĂŠs halĂĄlĂĄnak hetvenĂśtĂśdik ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl a helyiek ĂŠs mĂĄshonnan ĂŠrkezett tisztelĹi.
Tegnap a helyi kultĂşrotthonban Nagy Andrea, a CsĹąry BĂĄlint ĂltalĂĄnos Iskola igazgatĂłja kĂśszĂśntĂśtte a rĂŠsztvevĹket, kifejezve ĂśrĂśmĂŠt, hogy ilyen nagy szĂĄmban jĂśttek el a falu nagy szĂźlĂśtte emlĂŠkĂŠre szervezett ĂźnnepsĂŠgre. GĂĄti GĂĄbor felolvasta azt a verset, amit nagymamĂĄja Ărt egykoron CsĹąry BĂĄlint emlĂŠkĂŠre. Muzsnay ĂrpĂĄd, az EMKE vezetĹsĂŠgi tagja kĂśszĂśntĂśtte a magyarorszĂĄgi TolcsvĂĄrĂłl ĂŠrkezett KĂĄrpĂĄtok GyĹąrĹąjĂŠben AlapĂtvĂĄny kĂŠpviselĹit, akik 2750 kĂśtetbĹl ĂĄllĂł kĂśnyvadomĂĄnyt hoztak az iskolĂĄnak. SzabĂł Elek, Egri kĂśzsĂŠg polgĂĄrmestere elĂŠgedetten szĂłlt arrĂłl, hogy egyre rangosabb esemĂŠnyeket szerveznek a CsĹąry-ĂŠletmĹą megismertetĂŠsĂŠre. A vilĂĄgszerte ismert professzor emlĂŠkĂŠt Egriben emlĂŠktĂĄbla ĂŠs szobor Ĺrzi ĂŠs rĂłla neveztĂŠk el az iskolĂĄt.
A megemlĂŠkezĂŠsen hĂĄrom elĹadĂĄs hangzott el, mindhĂĄrom CsĹąry nyelvĂŠszi munkĂĄssĂĄgĂĄt mĂŠltatta. Kiss KĂĄlmĂĄn rĂśviden ismertette CsĹąry ĂŠletĂştjĂĄt, kiemelve a SzamoshĂĄti SzĂłtĂĄr jelentĹsĂŠgĂŠt. HangsĂşlyozta, hogy CsĹąry nemcsak nyelvĂŠsz volt, hanem kivĂĄlĂł pedagĂłgus is, aki pĂŠldakĂŠpe lehetne a mai pedagĂłgusoknak. âEleget tudunk-e tenni az elvĂĄrĂĄsoknak? â tette fel a kĂŠrdĂŠst Kiss KĂĄlmĂĄn. â Vagyunk-e elĂŠggĂŠ pĂŠldamutatĂłan vallĂĄsosak, tiszteljĂźk-e elĂŠggĂŠ a reĂĄnk bĂzott ĂŠs nevelĂŠsre szorulĂł diĂĄkot, kellĹ empĂĄtiĂĄval tudunk-e egyĂźttmĹąkĂśdni a szĂźlĹkkel, a kollĂŠgĂĄkkal, eleget tudunk-e tenni az adminisztratĂv kihĂvĂĄsoknak? Mindennapi ĂŠs mindenkori kĂśtelessĂŠgĂźnket betartjuk-e, emberismeretĂźnk kellĹen megalapozott ĂŠs szemĂŠlyre szabott-e, hisz az ismeretĂĄtadĂĄsnak csak akkor van ĂŠrtelme, ha az kĂślcsĂśnĂśs. Az alapos tudĂĄs elsajĂĄtĂtĂĄsa csak tudomĂĄnyos alapismeretek ĂĄtadĂĄsa ĂĄltal lehetsĂŠges. ĂsztĂśnĂśzzĂźk-e elĂŠggĂŠ tanĂtvĂĄnyainkat, hogy elmĂŠlyĂźljenek a tudomĂĄny vilĂĄgĂĄban, hogy majdani felnĹttkĂŠnt olyan tudomĂĄnyos munkĂĄkban, felfedezĂŠsekben ĂŠs ĂşjĂtĂĄsokban vegyenek rĂŠszt, amelyek egĂŠsz nemzetĂźnk, sĹt az emberisĂŠg szolgĂĄlatĂĄba ĂĄllĂthatĂłk?â
Lovas JĂĄnos a SzamoshĂĄti SzĂłtĂĄr jelentĹsĂŠgĂŠrĹl beszĂŠlt. Kiemelte, hogy minden kĂŠsĹbbi nyelvĂŠszeti tanulmĂĄny erre a kĂŠtkĂśtetes mĹąre vezethetĹ vissza. MĂĄra mĂĄr bebizonyosodott, hogy nem lehet Ăşgy beszĂŠlni a nyelvĂŠszetrĹl, hogy ne vegyĂźk figyelembe a tĂĄjnyelveket, a nĂŠpi kifejezĂŠseket ĂŠs azok ĂŠrtelmĂŠnek a jelenig tartĂł fejlĹdĂŠsĂŠt. Lovas JĂĄnos is sokat foglalkozott ĂŠs foglalkozik ma is nyelvĂŠszettel, a szamoshĂĄti szemĂŠlynevekkel ĂŠs azok hasznĂĄlatĂĄval. MunkĂĄjĂĄnak elismerĂŠsĂŠĂźl 2000-ben Budapesten megkapta a CsĹąry BĂĄlint EmlĂŠkplakettet.
Bondici Nicolae helytĂśrtĂŠnĂŠszkĂŠnt sokat foglalkozott ĂŠs foglalkozik ma is CsĹąry-kutatĂĄssal. KutatĂĄsi eredmĂŠnyeit egy magyar ĂŠs egy romĂĄn nyelvĹą kĂśtetben kĂśzĂślte. Azt vallja, hogy SzatmĂĄr megyĂŠben nem Ărhat helytĂśrtĂŠneti munkĂĄt az, aki nem beszĂŠli a magyar nyelvet.
A tovĂĄbbiakban a rĂŠsztvevĹk megkoszorĂşztĂĄk a CsĹąry BĂĄlint-emlĂŠktĂĄblĂĄt ĂŠs az iskola udvarĂĄn lĂŠvĹ szobrot. A szobornĂĄl Nt. KovĂĄcs SĂĄndor, a SzatmĂĄri ReformĂĄtus EgyhĂĄzmegye esperese rĂśvid beszĂŠdĂŠben arra figyelmeztetett, hogy minden gyerek bĂźszke kell legyen szĂźleire, minden kĂśzĂśssĂŠg elĹdeire, az egrieknek bĂźszkĂŠknek kell lenniĂźk CsĹąry BĂĄlintra. A rĂŠsztvevĹk vĂŠgig jĂĄrtĂĄk a felĂşjĂtott ĂŠs kibĹvĂtett iskola folyosĂłit ĂŠs tantermeit, a megemlĂŠkezĂŠs a himnusz elĂŠneklĂŠsĂŠvel ĂŠrt vĂŠget.
Elek GyĂśrgy. frissujsag.ro2016. ĂĄprilis 11.
TovĂĄbbra is a kĂśzĂśssĂŠg ĂŠpĂtĂŠsĂŠn fĂĄradozik az EMKE
Ăjabb nĂŠgy ĂŠvre vĂĄlasztottĂĄk az ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet (EMKE) elnĂśkĂŠvĂŠ SzĂŠman PĂŠtert a szervezet ĂĄprilis 9-i, szombati tisztĂşjĂtĂł kĂśzgyĹąlĂŠsĂŠn. A ProtestĂĄns TeolĂłgiai IntĂŠzet dĂsztermĂŠben a kĂźldĂśttek arrĂłl is dĂśntĂśttek, hogy Muzsnay ĂrpĂĄd eddigi alelnĂśk tĂśltse be mostantĂłl a fĹtanĂĄcsosi tisztsĂŠget, ugyanakkor az orszĂĄgos elnĂśksĂŠg ĂśsszetĂŠtelĂŠrĹl is hatĂĄroztak. MegszavaztĂĄk az EMKE IfjĂşsĂĄgi SzervezetĂŠnek lĂŠtrehozĂĄsĂĄt ĂŠs az egyĂŠni tagsĂĄg visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄt, majd a kĂśzgyĹąlĂŠs folytatĂĄsakĂŠnt ĂĄtadtĂĄk az erdĂŠlyi OscarkĂŠnt is emlegetett kitĂźntetĂŠseket. EMKE-dĂjban rĂŠszesĂźlt tĂśbbek kĂśzĂśtt BedĹ Ăgnes karnagy, a Guttman MihĂĄly PedagĂłguskĂłrus vezetĹje, PorĂĄczky RozĂĄlia, a Lucian Blaga Egyetemi KĂśnyvtĂĄr fĹigazgatĂł-helyettese, SerfĹzĹ Levente, a HĂD â Szebeni Magyarok EgyesĂźletĂŠnek elnĂśke, Bartalis Gabriella szĂnmĹąvĂŠsz ĂŠs SarĂĄny IstvĂĄn ĂşjsĂĄgĂrĂł.
Egyik legfontosabb feladatĂĄnak tartja az 1885. ĂĄprilis 12-ĂŠn megalakult ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet, hogy alulrĂłl, fiatalok irĂĄnyĂĄbĂłl ĂŠrkezĹ kezdemĂŠnyezĂŠs nyomĂĄn lĂŠtrehozza az EMKE IfjĂşsĂĄgi SzervezetĂŠt â jelentette be SzĂŠman PĂŠter, az egyesĂźlet elnĂśke a szombati kĂśzgyĹąlĂŠsen, majd jelezte azt is, hogy a fiatalok mindjĂĄrt rendezvĂŠnnyel debĂźtĂĄlnak: ĂĄprilis 15-ĂŠn immĂĄr mĂĄsodjĂĄra szervezik meg a KĂśnyvturi| ĂŠlĹKĂśnyvtĂĄr elnevezĂŠsĹą esemĂŠnyt. Az ifjĂşsĂĄgi szervezet megalapĂtĂĄsa mellett arra is rĂĄbĂłlintottak a kĂśzgyĹąlĂŠs rĂŠsztvevĹi, hogy lehetĹvĂŠ vĂĄljĂŠk egyĂŠni tagok felvĂŠtele is az EMKE-be, ez irĂĄnyĂş igĂŠnyĂźket tĂśbben is jeleztĂŠk az elmĂşlt idĹszakban.
TovĂĄbbi terveik kĂśzĂśtt szerepel a kĂśzmĹąvelĹdĂŠs kĂźlĂśnbĂśzĹ terĂźletein tevĂŠkenykedĹ szakemberek kĂŠpzĂŠse, kĂśzĂśsen a Magyar Nemzeti MĹąvelĹdĂŠsi IntĂŠzettel ĂŠs a HagyomĂĄnyok HĂĄzĂĄval. TĂśbbek kĂśzĂśtt az interetnikus kĂśrnyezetben dolgozĂł, mĹąkĂśdĹ civil szervezetek ĂŠs kĂśzmĹąvelĹdĂŠsi intĂŠzmĂŠnyek vezetĹi, az ĂśnkormĂĄnyzatok, civil szervezetek ĂŠs egyhĂĄzak csalĂĄdvĂŠdelemmel ĂŠs szociĂĄlis kĂŠrdĂŠsekkel foglalkozĂł munkatĂĄrsai, valamint az ĂśnkormĂĄnyzatok kultĂşrĂĄval foglalkozĂł munkatĂĄrsai is cĂŠlcsoportjai a Magyar Nemzeti MĹąvelĹdĂŠsi IntĂŠzettel egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsben szervezett kĂŠpzĂŠseknek, a HagyomĂĄnyok HĂĄzĂĄval kĂśzĂśsen pedig nĂŠpmĹąvĂŠszeti mĂłdszertani mĹąhelyeket tartanak (jĂĄtĂŠk ĂŠs tĂĄnc az iskolĂĄban, a nĂŠphagyomĂĄny alkalmazĂĄsa az ĂłvodĂĄban, citerakurzus stb.). Az EMKE tovĂĄbbi feladatai kĂśzĂŠ tartozik a Magyar HĂĄz-hĂĄlĂłzat ĂŠpĂtĂŠse, amelyet a novemberi IV. Magyar HĂĄzak TalĂĄlkozĂłjĂĄn szeretnĂŠnek folytatni.
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2016. ĂĄprilis 13.
TisztĂşjĂtĂĄs az EMKE szervezetĂŠben
Fekete RĂŠka veszi ĂĄt a megyei elnĂśki munkakĂśrt
Szombaton, ĂĄprilis 9-ĂŠn kerĂźlt sor KolozsvĂĄron az ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet orszĂĄgos kĂśzgyĹąlĂŠsĂŠre. RendhagyĂł mĂłdon kezdĹdĂśtt, a rĂŠsztvevĹk a HĂĄzsongĂĄrdi temetĹ kapujĂĄban talĂĄlkoztak, ĂŠs megkoszorĂşztĂĄk az EMKE ânagyjainakâ â SĂĄndor JĂłzsef, KĂśtĹ JĂłzsef ĂŠs Guttman MihĂĄly â sĂrjĂĄt. A ProtestĂĄns TeolĂłgiai IntĂŠzet dĂsztermĂŠben dr. SzĂŠman PĂŠter elnĂśk megnyitĂłja utĂĄn Fodor TamĂĄs MagyarorszĂĄg KolozsvĂĄri FĹkonzulĂĄtusĂĄnak konzulja, illetve SzĂŠkely IstvĂĄn, a KulturĂĄlis AutonĂłmia TanĂĄcs elnĂśke az RMDSZ nevĂŠben kĂśszĂśntĂśtte az egybegyĹąlteket. EzutĂĄn Lakatos MihĂĄly, az Emberi ErĹforrĂĄsok MinisztĂŠriumĂĄnak osztĂĄlyvezetĹje tartott elĹadĂĄst Otthon a nyelvben, kultĂşrĂĄban cĂmmel aktuĂĄlis kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠsekrĹl.
A beszĂĄmolĂłk ĂŠs a hozzĂĄszĂłlĂĄsok utĂĄn kerĂźlt sor az Ăşj vezetĹsĂŠg megvĂĄlasztĂĄsĂĄra. Az EMKE orszĂĄgos elnĂśke tovĂĄbbra is dr. SzĂŠman PĂŠter orvos maradt, a fĹtanĂĄcsosi tisztsĂŠget a szatmĂĄrnĂŠmeti Muzsnai ĂrpĂĄd, eddigi partiumi alelnĂśk tĂślti be. A tĂśbbi 11 elnĂśksĂŠgi tag kĂśzĂźl hĂĄrom Ăşj, kĂśzĂśttĂźk az aradi Fekete RĂŠka.
DĂŠlutĂĄn kerĂźlt sor az idei EMKE-dĂjak ĂĄtadĂĄsĂĄra szĂnĂŠsz, ĂşjsĂĄgĂrĂł, vĂĄllalkozĂł, nĂŠptĂĄncoktatĂł, kĂśnyvtĂĄros, mĹąvelĹdĂŠsszervezĹ kategĂłriĂĄkban, illetve idĂŠn elĹszĂśr adtĂĄk ĂĄt a KĂśtĹ JĂłzsef-dĂjat. Ez utĂłbbit BognĂĄr Levente Arad vĂĄros alpolgĂĄrmestere kapta, aki tisztsĂŠge rĂŠvĂŠn hathatĂłsan hozzĂĄjĂĄrul a magyar kĂśzĂśssĂŠg kĂśzmĹąvelĹdĂŠsi ĂŠletĂŠnek anyagi fenntartĂĄsĂĄhoz, illetve ezeknek szellemi tĂĄmogatĂłja. A dĂ ĂĄtadĂĄsok utĂĄn az elnĂśk megkĂśszĂśnte Matekovits MĂĄriĂĄnak 25 ĂŠves aradi- ĂŠs erdĂŠlyi tevĂŠkenysĂŠgĂŠt, dĂszoklevĂŠl kĂsĂŠretĂŠben az EMKE ĂśrĂśkĂśs tagja cĂmet adomĂĄnyozta a visszavonulĂł orszĂĄgos alelnĂśknek.
Az ĂźnnepsĂŠg fĂŠnyĂŠt nagyban emelte a Guttman MihĂĄly nevĂŠt viselĹ pedagĂłgus kĂłrus ĂŠnekeivel. Az egyetlen erdĂŠlyi magyar pedagĂłgus ĂŠnekkar munkĂĄjĂĄval akĂĄr pĂŠlda is lehetne mĂĄs megyĂŠk irĂĄnyĂĄba.
Az EMKE Arad megyei elnĂśki munkakĂśrĂŠt a kĂśzeljĂśvĹben veszi ĂĄt Fekete RĂŠka, a KamaraszĂnhĂĄz produkciĂłs ĂŠs mĹąvĂŠszeti titkĂĄra.
Matekovits MihĂĄly
Nyugati Jelen (Arad)2016. mĂĄjus 1.
RĂĄkĂłczi erĹt kell adjon, ma is meg kell vĂŠdeni a kĂśzĂśssĂŠget
1711. ĂĄprilis 30-ĂĄn kĂśtĂśtte meg a szatmĂĄri bĂŠkĂŠt KĂĄrolyi SĂĄndor a szĂśvetkezett rendek kĂŠpviseletĂŠben III. KĂĄroly kirĂĄly megbĂzottjĂĄval, PĂĄlffy JĂĄnos csĂĄszĂĄri fĹparancsnokkal, vĂŠget vetve ezzel a sok ĂŠves szabadsĂĄgharcnak. II. RĂĄkĂłczi Ferenc vezĂŠrlĹ fejedelem nem vett rĂŠszt a bĂŠkekĂśtĂŠsben, ugyanis ĂŠppen az orosz I. PĂŠter cĂĄrral tĂĄrgyalt. A bĂŠkeszerzĹdĂŠst SzatmĂĄrnĂŠmetiben, a VĂŠcsey-palotĂĄban ĂrtĂĄk alĂĄ a nemessĂŠg kĂŠpviselĹi.
Erre a magyarsĂĄg tĂśrtĂŠnelme szĂĄmĂĄra kiemelten fontos esemĂŠnyre emlĂŠkeztek meg - idĂŠn is - pĂŠnteken ĂŠs szombaton SzatmĂĄrnĂŠmetiben, illetve a majtĂŠnyi fegyverletĂŠtel helyszĂnĂŠn.
Az ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet ĂĄltal szervezett kĂŠt napos ĂźnnepsĂŠgsorozat nyitĂĄnyakĂŠnt a megyei mĂşzeumban tĂśrtĂŠnelmi tanĂĄcskozĂĄst szerveztek, melyen MĂŠszĂĄros KĂĄlmĂĄn tudomĂĄnyos kutatĂł, hadtĂśrtĂŠnĂŠsz ( Budapest), Bene JĂĄnos fĹmuzeolĂłgus (NyĂregyhĂĄza), ZubĂĄcsi LĂĄszlĂł egyetemi oktatĂł ĂŠs kutatĂł ( BeregszĂĄsz - Ukrajna), KĂłnya PĂŠter egyetemi tanĂĄr (Eperjes - SzlovĂĄkia), CzigĂĄn IstvĂĄn tudomĂĄnyos kutatĂł (Budapest), TamĂĄs Edit fĹmuzeolĂłgus, mĂşzeumigazgatĂł ( SĂĄrospatak), Egyed Ăkos akadĂŠmikus ( KolozsvĂĄr), LukĂĄcs Olga tudomĂĄnyos kutatĂł ( KolozsvĂĄr), KĂłnya AnnamĂĄria tudomĂĄnyos kutatĂł (Eperjes - SzlovĂĄkia), Mandula Tibor helytĂśrtĂŠnĂŠsz, tanĂĄr (SzatmĂĄrnĂŠmeti) ĂŠs CsatĂĄry GyĂśrgy tudomĂĄnyos kutatĂł, tanszĂŠkvezetĹ (BeregszĂĄsz - Ukrajna) ĂŠrtekezett a szabadsĂĄgharcrĂłl, a szatmĂĄri bĂŠkĂŠrĹl, annak jelentĹsĂŠgĂŠrĹl, RĂĄkĂłczi fejedelemrĹl, a kurucairĂłl. Ĺket KereskĂŠnyi GĂĄbor parlamenti kĂŠpviselĹ kĂśszĂśntĂśtte a tanĂĄcskozĂĄs nyitĂĄnyĂĄn.
A tanĂĄcskozĂĄst megelĹzĹen kĂśzĂśs fĹhajtĂĄsra ĂŠs koszorĂşzĂĄsra kerĂźlt sor a fĹtĂŠri VĂŠcsey-hĂĄz falĂĄn elhelyezett kuruc-emlĂŠktĂĄblĂĄnĂĄl, a tanĂĄcskozĂĄst kĂśvetĹen pedig II. RĂĄkĂłczi Ferencnek a reformĂĄtus LĂĄncos-templom szomszĂŠdsĂĄgĂĄban talĂĄlhatĂł szobra elĹtt.
Szombaton aztĂĄn a majtĂŠnyi sĂkon felĂĄllĂtott emlĂŠkmĹąnĂŠl Muzsnay ĂrpĂĄd fĹszervezĹ mellett Gheorghe David, MajtĂŠny kĂśzsĂŠg polgĂĄrmestere, Pataki Csaba szenĂĄtor ĂŠs Mile Lajos, MagyarorszĂĄg kolozsvĂĄri fĹkonzulja kĂśszĂśntĂśtte az egybegyĹąlteket.
âMa arra emlĂŠkeztĂźnk, hogy II. RĂĄkĂłczi Ferenc fejedelem ĂŠs kurucai megvĂvtĂĄk a maguk csatĂĄjĂĄt. Ez nekĂźnk is erĹt kell adjon a mindennapi harcainkhoz. A RomĂĄniai Magyar Demokrata SzĂśvetsĂŠgnek ma ismĂŠt legfĹbb teendĹje az, hogy megvĂŠdje a kĂśzĂśssĂŠget, megteremtse a biztonsĂĄgot az erdĂŠlyi magyarok szĂĄmĂĄra. KiĂĄllni. KĂŠpviselni. Kiharcolni - ez a hĂĄrmas parancs vezĂŠrli az RMDSZ munkĂĄjĂĄt a kĂśvetkezĹ idĹszakban", foglalta Ăśssze a szabadsĂĄgharc ĂźzenetĂŠt Pataki Csaba.
A kegyelet koszorĂşinak elhelyezĂŠse mellett a nĂŠptĂĄnccsoportok elĹadĂĄsai ĂŠs a fiatalok szavalatai tettĂŠk teljessĂŠ a megemlĂŠkezĂŠst.
szatmar.ro2016. mĂĄjus 17.
Jakabffy Napok ĂŠs PĂĄskĂĄndiâmegemlĂŠkezĂŠs
MĂĄjus 19-20-ĂĄn Jakabffy ElemĂŠr, a kivĂĄlĂł kisebbsĂŠgpolitikus szĂźletĂŠsĂŠnek 135. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl szervezik meg a JeszenszkyâkĂśnyvbemutatĂłval bĹvĂtett Jakabffy Napokat, majd 20-ĂĄn kora este SzatmĂĄrhegyen tisztelegnek PĂĄskĂĄndi GĂŠza emlĂŠke elĹtt.
KĂŠt jelentĹs, a magyar irodalomhoz ĂŠs mĹąvelĹdĂŠsiâpolitikai ĂŠlethez kapcsolĂłdĂł esemĂŠny mentĂŠn szervez kĂĄrpĂĄt-medencei tanĂĄcskozĂĄst, valamint megemlĂŠkezĂŠst mĂĄjus 19â20âĂĄn SzatmĂĄrnĂŠmetiben ĂŠs SzatmĂĄrhegyen az ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet (EMKE) â tudtuk meg Muzsnay ĂrpĂĄd nemrĂŠg megvĂĄlasztott egyesĂźleti fĹtanĂĄcsostĂłl ĂŠs a rendezvĂŠnyek fĹszervezĹjĂŠtĹl. âAz EMKE ĂĄprilisi tisztĂşjĂtĂł kĂśzgyĹąlĂŠsĂŠn nem jelĂśltettem magam a partiumi rĂŠsz alelnĂśkĂŠnek, mondvĂĄn: 75 ĂŠves kor utĂĄn adjunk teret mĂĄsoknak, de nem akartak elengedni, felajĂĄnlottĂĄk ĂŠs megvĂĄlasztottak fĹtanĂĄcsosnak. Ez nagy megtiszteltetĂŠs, s egyben komoly kihĂvĂĄs is, hiszen KĂśtĹ JĂłzsef nyomdokaiba lĂŠpnem nem lesz kĂśnnyĹą. TermĂŠszetesen a huszonhat ĂŠv alatt ĂŠletre hozott rendezvĂŠnyeket folytatni akarom, amĂg erĹm engedi, de komolyan foglalkoztat bizonyos mĂłdosĂtĂĄsok eszkĂśzĂślĂŠse a kĂśvetkezĹ ĂŠvekben. IdĂŠn azonban mĂŠg minden az eddig megszokott mederben zajlik ĂŠs mĹąvelĹdĂŠsi esemĂŠnyekben gazdag napok elĂŠ nĂŠzĂźnk ezen a hĂŠten SzatmĂĄrnĂŠmetiben.â â magyarĂĄzta. Jakabffy ElemĂŠr, a kivĂĄlĂł kisebbsĂŠgpolitikus szĂźletĂŠsĂŠnek 135. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl tizenkettedik alkalommal rendezi meg az EMKE a rĂĄ emlĂŠkezĹ, szellemi ĂśrĂśksĂŠgĂŠt ĂŠltetni hivatott Jakabffy Napokat s ezen belĂźl a Jakabffy ElemĂŠr munkĂĄssĂĄgĂĄnak generĂĄciĂłkat ĂĄtĂvelĹ idĹszerĹąsĂŠge cĂmĹą kĂĄrpĂĄt-medencei tanĂĄcskozĂĄst â a KĂĄrpĂĄtâmedence magyarok ĂĄltal lakott terĂźleteirĹl ĂŠrkezĹ jeles politikusok, kisebbsĂŠg-kutatĂłk, tĂśrtĂŠnĂŠszek, politolĂłgusok rĂŠszvĂŠtelĂŠvel. A tanĂĄcskozĂĄs mĂĄjus 19âĂŠn 16 Ăłrakor kezdĹdik a SzatmĂĄr Megyei MĂşzeum (Vasile Lucaciu sugĂĄrĂşt 21. szĂĄm) mĂĄsodik emeleti dĂsztermĂŠben s ugyanott folytatĂłdik mĂĄjus 20âĂĄn dĂŠlelĹtt 10 ĂłrĂĄtĂłl is, majd 16 Ăłrakor megkoszorĂşzzĂĄk Jakabffy ElemĂŠr szatmĂĄri emlĂŠktĂĄblĂĄjĂĄt, valamint a hĂdon tĂşli rĂłmai katolikus temetĹben talĂĄlhatĂł sĂrjĂĄt, ezt kĂśvetĹen pedig a tanĂĄcskozĂĄs meghĂvottai 19 ĂłrĂĄtĂłl SzatmĂĄrhegyen tisztelegnek PĂĄskĂĄndi GĂŠza emlĂŠke elĹtt. âSzatmĂĄr megye kĂŠt, jelentĹs kaliberĹą szemĂŠlyisĂŠgĂŠrĹl van szĂł. Hiszen Jakabffy nem csak publicista, az egyik legjelentĹsebb kisebbsĂŠgi folyĂłirat, a Magyar KisebbsĂŠg fĹszerkesztĹje volt hĂşsz ĂŠven ĂĄt, de kĂŠt mandĂĄtumban SzatmĂĄr megyei kĂŠpviselĹ is, aki szoros kapcsolatban ĂĄllt a svĂĄbokkal, rĂĄadĂĄsul ĂŠlete utolsĂł ĂŠveit SzatmĂĄrnĂŠmetiben tĂśltĂśtte â igaz, a nagypolitikĂĄtĂłl mĂĄr tĂĄvol, de emlĂŠkiratait mĂĄr itt vĂŠglegesĂtette. PĂĄskĂĄndi GĂŠza pedig halĂĄlĂĄig ĂzigâvĂŠrig szatmĂĄrinak ĂŠrezte magĂĄt s vele kapcsolatban is beszĂŠlhetĂźnk politikai tevĂŠkenysĂŠgrĹl s kerek ĂŠvfordulĂłrĂłl: 60 ĂŠve zajlottak az 1956âos esemĂŠnyek ĂŠs a romĂĄniai magyar ĂrĂłk kĂśzĂźl PĂĄskĂĄndi Ăźlt legtĂśbbet bĂśrtĂśnben ezen esemĂŠnyekben valĂł rĂŠszvĂŠtele miatt. A PĂĄskĂĄndiâmegemlĂŠkezĂŠs felemelĹ pillanata lesz Kelemen Hunor kĂśltĹ, az RMDSZ szĂśvetsĂŠgi elnĂśke ĂŠs DudĂĄs KĂĄroly szabadkai ĂrĂł beszĂŠde, valamint a mĂŠg tavaly â tegyĂźk hozzĂĄ: kissĂŠ megkĂŠsve â PĂĄskĂĄndi GĂŠzĂĄnak odaĂtĂŠlt dĂszpolgĂĄri cĂm a kĂśltĹ lĂĄnyĂĄnak valĂł ĂźnnepĂŠlyes ĂĄtadĂĄsaâ â mondja a fĹszervezĹ. HozzĂĄtĂŠve: mivel a Jakabffy-tanĂĄcskozĂĄs programjĂĄnak vĂŠglegesĂtĂŠsĂŠt kĂśvetĹ napokban kerĂźlt ki a nyomdĂĄbĂłl a rendszervĂĄltĂĄs koronatanĂşja, Jeszenszky GĂŠza volt kĂźlĂźgyminiszter KĂsĂŠrlet a trianoni trauma orvoslĂĄsĂĄra cĂmĹą kĂśtete â mely az Antall, majd a Boross-kormĂĄny szomszĂŠdsĂĄgpolitikĂĄjĂĄt ĂŠs nemzetpolitikĂĄjĂĄt mutatja be a szerzĹ birtokĂĄban lĂŠvĹ dokumentumokra ĂŠs sajĂĄt beszĂŠdeire, ĂrĂĄsaira, feljegyzĂŠseire, emlĂŠkeire tĂĄmaszkodva â a szerzĹ jelenlĂŠtĂŠt kihasznĂĄlva a Jakabffy Napok 19-e dĂŠlutĂĄni tanĂĄcskozĂĄsĂĄnak szĂźnetĂŠben (programon kĂvĂźl) a kĂśtet irĂĄnt ĂŠrdeklĹdĹk szĂłt vĂĄlthatnak nĂŠhĂĄny perc erejĂŠig Jeszenszky GĂŠzĂĄval ĂŠs megvĂĄsĂĄrolhatjĂĄk, valamint dedikĂĄltathatjĂĄk is a kĂśnyvet. A szervezĹk minden ĂŠrdeklĹdĹt szeretettel vĂĄrnak a Jakabffy Napok ĂŠs a PĂĄskĂĄndi-megemlĂŠkezĂŠs programjaira.
SzabĂł Kinga MĂĄria
frissujsag.ro2016. jĂşnius 21.
75. szĂźletĂŠsnapja alkalmĂĄbĂłl kĂśszĂśntĂśttĂŠk Muzsnay ĂrpĂĄdot
KĂśszĂśntĂśttĂŠk az embert, akinek a szervezĹi munkĂĄjĂĄt nĂŠhĂĄny intĂŠzmĂŠnynĂŠl is megirigyelhetnĂŠk.
A SzatmĂĄr Megyei HagyomĂĄnyos KultĂşrĂĄt MegĹrzĹ ĂŠs TĂĄmogatĂł KĂśzpont kiĂĄllĂtĂłterme zsĂşfolĂĄsig telt kedden 17 Ăłrakor: ekkor kĂśszĂśntĂśttĂŠk ĂźnnepĂŠlyes keretek kĂśzĂśtt Muzsnay ĂrpĂĄdot 75. szĂźletĂŠsnapja alkalmĂĄbĂłl. ElĹbb az intĂŠzmĂŠny vezetĹje, LĂĄszlĂł RĂłbert idĂŠzte fel a pillanatot, amikor nemrĂŠg 25. szĂźletĂŠsnapjĂĄn felkĂśszĂśntĂśtte Ĺt Muzsnay. "Azt ĂgĂŠrte, hogy a 75. szĂźletĂŠsnapom alkalmĂĄbĂłl majd ĂźnnepsĂŠget szervez nekem. RemĂŠlem Ăgy lesz" - mondta. Felician Pop, a SzatmĂĄr Megyei MĂşzeum igazgatĂłja vĂŠgtelenĂźl szerĂŠny emberkĂŠnt jellemezte Muzsnayt, aki nem is akarta, hogy ilyen nagyszabĂĄsĂş Ăźnnep legyen a szĂźletĂŠsnapjĂĄbĂłl. "Megmondtam neki, ha eljĂśn, ha nem, de mi megĂźnnepeljĂźk a szĂźletĂŠsnapjĂĄt" - mondta nevetve a mĂşzeumigazgatĂł.
Veres IstvĂĄn, az Ăźnnepelt egykori kollĂŠgĂĄja ĂŠs barĂĄtja rendhagyĂł laudĂĄciĂłjĂĄban beszĂŠlt Muzsnay ĂrpĂĄdrĂłl mint pedagĂłgusrĂłl, ĂşjsĂĄgĂrĂłrĂłl, a SzatmĂĄr Megyei RMDSZ megalapĂtĂĄsĂĄban kulcsszerepet jĂĄtszĂł szemĂŠlyrĹl, kĂŠsĹbbi elnĂśkrĹl ĂŠs megyei tanĂĄcsosrĂłl. Jelenleg Muzsnay ĂrpĂĄd rendezvĂŠnyszervezĹnek tartja magĂĄt, ami vĂŠgĂźlis jogos, hiszen Ĺ szervezi a szatmĂĄrhegyi PĂĄskĂĄndi MegemlĂŠkezĂŠst, a Jakabffy Napokat, az Ărmindszenti zarĂĄndoklatot, a KĂślcsey-megemlĂŠkezĂŠst, a sort pedig folytathatnĂĄnk. A rendezvĂŠnyszervezĂŠs mellett viszont Ĺ a szatmĂĄri mĹąvelĹdĂŠsi-kulturĂĄlis ĂŠlet egyik mozgatĂłrugĂłja, a megyĂŠben szĂĄmos szobor ĂĄllĂtĂĄsa is az Ĺ nevĂŠhez fĹązĹdik.
KereskĂŠnyi GĂĄbor polgĂĄrmester a szatmĂĄrnĂŠmeti PetĹfi-szobor ĂĄllĂtĂĄsa kapcsĂĄn folytatott kĂśzĂśs munkĂĄra emlĂŠkezett.
Az Ăźnnepelt meghatottan kĂśszĂśnte meg a sok jĂłkĂvĂĄnsĂĄgot, az esemĂŠnyt pedig tĂĄrogatĂł-jĂĄtĂŠk tette mĂŠg ĂźnnepibbĂŠ.
szatmar.ro2016. jĂşnius 23.
Muzsnay ĂrpĂĄdrĂłl egy kicsit mĂĄskĂŠnt
A 75 ĂŠves Muzsnay ĂrpĂĄd ĂŠletĂŠnek nĂŠhĂĄny olyan mozzanatĂĄrĂłl beszĂŠl a vele kĂŠszĂtett interjĂşban, ami bizonyĂĄra sokak szĂĄmĂĄra ismeretlen. KĂśszĂśntĂŠsĂŠre ma, a Mihai Viteazul utca 32. alatti SzatmĂĄr Megyei HagyomĂĄnyĹrzĹ ForrĂĄskĂśzpont dĂsztermĂŠben kerĂźl sor, 17 Ăłrakor.
â Sokan kĂŠrdezik ĂśntĹl, miĂŠrt kĂśtĹdik ennyire ahhoz a hĂĄzhoz, amelyikben ĂŠl.
â A vĂĄlasz egyszerĹą. Nem volt pĂĄrttitkĂĄr nagybĂĄtyĂĄm, nem volt sohasem nagy fizetĂŠsem â a nyugdĂjamrĂłl ne is beszĂŠljek â, ĂŠs Ăgy nem volt lehetĹsĂŠgem jobbat szerezni. SzĂĄmomra, ĂŠs a lakĂłk egy rĂŠsze szĂĄmĂĄra â bĂĄr voltak, akik mindent megtettek ĂŠs megtesznek, hogy elkorhadt gerendĂĄkkal kĂśrbevĂŠve a vĂĄros szĂŠgyenekĂŠnt, romhalmaznak tĹąnjĂŠk az az ĂŠpĂźlet, melyet az ĂĄltaluk egykor vezetett intĂŠzmĂŠny munkatĂĄrsainak hanyagsĂĄga ĂŠs gondatlansĂĄga megrokkantott â rĂŠszben mĂŠg mindig lakhatĂł. Persze ĂĄldatlan ĂĄllapotok ĂŠs kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt. Nekem szĂźlĹhĂĄzam. De ami annĂĄl tĂśbb: a ZĂĄrda ĂŠpĂźletĂŠvel szemben lĂŠvĹ egykori RĂĄcz-hĂĄz olyan tĂśrtĂŠnelmi emlĂŠk, amilyet EurĂłpa e tĂŠrsĂŠge egyetlen vĂĄrosa sem tud felmutatni. Ha toleranciĂĄrĂłl beszĂŠlĂźnk, kĂźlĂśnĂśsen SzatmĂĄrral kapcsolatosan, akkor ez az ĂŠpĂźlet vitathatatlan bizonyĂtĂŠk. Hiszen az 1860-as ĂŠvekben az ĂŠpĂźlet rĂŠgi rĂŠszĂŠben mĹąkĂśdĂśtt SzatmĂĄrnĂŠmeti elsĹ zsidĂł leĂĄnyiskolĂĄja. MĂĄramarossziget, NagyvĂĄrad vagy akĂĄr a tĂŠrsĂŠgĂźnkben szintĂŠn komoly zsidĂł kĂśzĂśssĂŠget magĂĄĂŠnak tudhatĂł KisvĂĄrda nem tud felmutatni hasonlĂł â mĂŠg ĂĄllĂł, rendbe tehetĹ â ĂŠpĂźletet, pedig ezekben a vĂĄrosokban is mĹąkĂśdtek zsidĂł iskolĂĄk. Ez bizonyĂtja azt is, hogy a szatmĂĄriak mindig adtak az oktatĂĄsra. Akkor senkit sem zavart, hogy ĂŠpp a ZĂĄrdĂĄval szemben felĂŠpĂźlt egy mĂĄsik felekezet vagy etnikum tanintĂŠzete. Ăn mĂŠg gyerekkoromban az ĂŠpĂźlet padlĂĄsĂĄn talĂĄltam hĂŠber kĂśnyveket. Csak kĂŠsĹbb jĂśttem rĂĄ arra, hogy a szatmĂĄri zsidĂłk tudatĂĄban voltak, hogy ez az ĂŠpĂźlet valamikor az ĂśvĂŠk s kultĂşrĂĄjuk egy rĂŠsze volt, ezĂŠrt jĂśttek oda elĹszeretettel lakni. A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşt megelĹzĹen nĂŠgy, azt kĂśvetĹen pedig a mĂşlt szĂĄzad hatvanas ĂŠveiig legkevesebb hĂĄrom zsidĂł csalĂĄd lakott ott. A deportĂĄlĂĄsbĂłl csak egy csalĂĄd jĂśtt vissza, gyerek nĂŠlkĂźl, mert Ĺ odaveszett. Felber Etelka nĂŠni kĂŠsĹbbi sĂłgornĹjĂŠvel kalandos Ăşton ĂŠrkezett haza AuschwitzbĂłl, a fĂŠrje pedig szovjet hadifogsĂĄgba kerĂźlt munkaszolgĂĄlatoskĂŠt menekĂźlt meg, ĂŠs engedtĂŠk haza 1947-ben. Ezzel a csalĂĄddal szĂźleim ĂŠs ĂŠn nagyon jĂł viszonyt ĂĄpoltunk. Ortodox zsidĂłk voltak, szombatonkĂŠnt ĂŠn gyĂşjtottam be a tĂźzet ĂŠs segĂŠdkeztem olyan dolgokban, amit nekik azon a napon nem volt szabad. A nĂŠnit â valĂłszĂnĹą â emlĂŠkeztettem az odaveszett, velem egy ĂŠvben szĂźletett ZoltĂĄn fiĂĄra. Sokszor mesĂŠlt Etelka nĂŠni nekem a szatmĂĄri magyar zsidĂłkrĂłl a sĂłgora kapcsĂĄn is, kit szintĂŠn ZoltĂĄnnak hĂvtak, Felber Zolinak â talĂĄlkoztam is vele tĂśbbszĂśr â, aki magyarsĂĄgĂĄra sokat adĂł, magyar keresztnevĂŠre bĂźszke, jĂł labdarĂşgĂłja volt vĂĄrosunknak. EmlĂŠkszem, Etelka nĂŠni hĂvta fel a figyelmemet Markovits Rodionra, Zelk ZoltĂĄnra, akikrĹl Ăşgy beszĂŠlt mint egykori szemĂŠlyes ismerĹseirĹl.
â Milyen volt a gyerekkora?
â Nekem a hĂĄborĂşt kĂśvetĹ nyomorĂşsĂĄg, a ma mĂĄr sokak ĂĄltal hallomĂĄsbĂłl sem ismert pontrendszer, az alapvetĹ ĂŠlelmiszerekĂŠrt valĂł â sokszor â fĂŠlnapos sorban ĂĄllĂĄsok ellenĂŠre is, Ăşgy ĂŠrzem, szĂŠp gyerekkorom volt. Nem a rendszernek, hanem az engem kĂśrĂźlvevĹ, velem kapcsolatba kerĂźlt kitĹąnĹ embereknek kĂśszĂśnhetĹen, akik meghatĂĄroztĂĄk ĂŠletemet, ĂŠs mintha ma, hĂĄromnegyed szĂĄzaddal szĂźletĂŠsemet kĂśvetĹen a kezemet fognĂĄk, bĂĄtorĂtanĂĄnak. Az irodalom ĂŠs a kultĂşra szeretetĂŠt elsĹsorban anyĂĄmtĂłl ĂśrĂśkĂśltem. Ĺ mindig bĂźszke volt arra, hogy reformĂĄtus lĂŠtĂŠre vĂĄrosunk legjobb iskolĂĄjĂĄnak, a szĂĄmtalan kivĂĄlĂł pedagĂłgust foglalkoztatĂł ZĂĄrdĂĄnak volt tanulĂłja. Az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂşt kĂśvetĹen pĂŠldĂĄul olyan magyar szakos tanĂĄrnĹje volt, aki diĂĄkjainak â a lĂĄnyoknak â 1920-ban, a ZĂĄrdĂĄban Ady EndrĂŠrĹl beszĂŠlt, a legnagyobb szeretettel ĂŠs elismerĂŠssel. AnyĂĄm irodalomkedvelĹ volt, talĂĄn a budapesti Veress PĂĄlnĂŠban âfertĹzĹdĂśttâ meg â hiszen, amĂg a PetĹfi TĂĄrsasĂĄg tagja, de kĂźlĂśnben kiskereskedĹ nagyapĂĄm anyagi lehetĹsĂŠge megengedte, abba az iskolĂĄba jĂĄratta a lĂĄnyĂĄt. ĂdesanyĂĄm szerette, sokszor idĂŠzte Ady EndrĂŠt, JĂłzsef AttilĂĄt, MĂŠcs LĂĄszlĂłt, RemĂŠnyik SĂĄndort. LĂŠnyegĂŠben a kĂśnyv gyĹąjtĂŠsĂŠnek szenvedĂŠlyĂŠt is tĹle ĂśrĂśkĂślhettem. KistisztviselĹ apĂĄmmal a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtt megjelent s olcsĂłn megvĂĄsĂĄrolhatĂł vilĂĄg- ĂŠs magyar irodalmi klasszikusok sorozatait gyĹąjtĂśtte. Igaz, akkor lehetett vigĂŠcektĹl rĂŠszletre kĂśnyvsorozatokat vĂĄsĂĄrolni. De kĂśnyvei kĂśzĂśtt nem egy NyĂrĹ JĂłzsef-, TamĂĄsi Ăron-, Herczeg Ferenc-, SomogyvĂĄri Gyula- ĂŠs Zilahy Lajos-kĂśtet is volt â tĂźkrĂśzve a szĂĄzadelĹ szatmĂĄri magyar irodalmi ĂzlĂŠsĂŠt. JĂł nĂŠhĂĄny olyan kĂśnyv is akadt kĂśztĂźk, melyeket a nĂŠpi demokrĂĄcia ĂŠveiben a padlĂĄson rejtegettĂźnk lekvĂĄrosszilkĂŠkben â onnan keltek majd lĂĄbra, valĂłszĂnĹą az Ăłcskasorra, valamelyik jĂł szomszĂŠdnak kĂśszĂśnhetĹen. A kĂśnyv nĂĄlunk a legĂŠrtĂŠkesebb ajĂĄndĂŠkok egyike volt â ma is fĂŠltve ĹrzĂśm a karĂĄcsonykor kapottakat.
Mindig mĂŠrvadĂłnak tartottam ĂŠdesanyĂĄm vĂŠlemĂŠnyĂŠt. KezdĹ tanĂĄrkĂŠnt, mikor hazaĂŠrkeztem, az aznap megĂŠrkezett ĂşjsĂĄgokkal vĂĄrt. Ki volt kĂŠszĂtve, mit ĂŠrdemes â szerinte â feltĂŠtlenĂźl s elsĹkĂŠnt elolvasnom. Minden akkor megjelent romĂĄniai kĂśzponti magyar nyelvĹą ĂşjsĂĄgra, sĹt, ĂŠdesapĂĄmnak kĂśszĂśnhetĹn, ki a postĂĄn, s ott egy ideig a sajtĂłterjesztĂŠsnĂŠl is dolgozott, nĂŠhĂĄny magyarorszĂĄgi lapra is elĹfizettĂźnk â mĂg a cenzĂşra engedte. Sokat kĂśszĂśnhetek ugyanakkor egykori tanĂĄraimnak is, akik a jelen ĂŠs a jĂśvĹ pedagĂłgusainak mintakĂŠpei lehetnĂŠnek. Az Ĺ ĂŠrdemĂźk, hogy az ĂĄllamosĂtĂĄst kĂśvetĹen a szatmĂĄri oktatĂĄs nem csupĂĄn megĹrizte, de jelentĹsen nĂśvelte addigi szĂnvonalĂĄt. PĂŠldamutatĂłan fĂĄtylat tudtak borĂtani a felekezeti ĂŠs egyĂŠb kĂźlĂśnbsĂŠgekre, ellentĂŠtekre. MegszĹąntek SzatmĂĄrnĂŠmeti neves egyhĂĄzi iskolĂĄi, de lĂŠtrejĂśtt egy szellemiekben nagyon komoly, kivĂĄlĂł tanĂĄrokat foglalkoztatĂł ĂĄllami fiĂş- ĂŠs leĂĄnylĂceum, amelyekben a legjobb reformĂĄtus ĂŠs rĂłmai katolikus tanĂĄrok oktattak. Ĺk â ĂŠs ez igaz a reĂĄl ĂŠrdeklĹdĂŠsĹą tanĂĄrainkra is â nagyon erĹs, irodalom ĂŠs tĂśrtĂŠnelem irĂĄnti ĂŠrdeklĹdĂŠst neveltek belĂŠnk.
â Ăn nem tanĂĄrnak kĂŠszĂźlt, de nem is ĂşjsĂĄgĂrĂłnak.
â Mint minden fiatal, ĂŠn is sok minden szerettem volna lenni. ĂrdeklĹdtem pĂŠldĂĄul a szĂnmĹąvĂŠszet irĂĄnt. SzerencsĂŠm volt, hogy nagyon fiatalon ĂŠrettsĂŠgiztem â mĂŠg 16 ĂŠves sem voltam, s ezĂŠrt egy ĂŠvet itthon maradtam. MĂŠg a szĂnhĂĄznĂĄl is dolgoztam Harag GyĂśrgy igazgatĂĄsa alatt. SegĂŠdkellĂŠkese voltam a ma klasszikuskĂŠnt emlegetett egykori tĂĄrsulatnak. SzerencsĂŠre mĂĄr a marosvĂĄsĂĄrhelyi felvĂŠteli elĹtt rĂĄjĂśttem arra, hogy nem is vagyok ĂŠn olyan nagy tehetsĂŠg, mint amilyennek kĂŠpzeltem magamat, ĂŠs mĂĄr akkor elkezdtem a felkĂŠszĂźlĂŠst a bĂślcsĂŠszkarra. A sikertelen szĂni vizsgĂĄt kĂśvetĹen azonnal a magyar nyelv ĂŠs irodalom szakra jelentkeztem, ĂŠs jutottam be az elsĹk kĂśzt. BolyaiskĂŠnt kezdtĂźk â az elsĹ ĂŠvfolyam vĂŠgĂŠn egyesĂtettek az egykori BabeĹ-sel. De ez a tĂśrtĂŠnet kĂźlĂśn beszĂŠlgetĂŠs tĂŠmĂĄja lehetneâŚ
â Amikor kihelyeztĂŠk Kiskolcsra, mennyire ismerte a falusi ĂŠletet?
â Nem nagyon, bĂĄr szoros kapcsolat fĹązĂśtt gyerekkoromban Ărva Bethlen Kata szĂźlĹfalujĂĄhoz, a KĂźkĂźllĹ menti BonyhĂĄhoz. De ott lĂŠnyegĂŠben mindig vendĂŠg voltam â kĂvĂźlĂĄllĂł. Kiskolcsot azonban mĂŠg annyira sem ismertem, mint BonyhĂĄt, holott egyik osztĂĄlytĂĄrsam, Csomai MiklĂłs annak a falunak a szĂźlĂśtte volt. EgyszerĹąen az volt a helyzet, hogy tanulmĂĄnyi eredmĂŠnyeim alapjĂĄn harmadikkĂŠnt vĂĄlasztottam helyet az egyetem elvĂŠgzĂŠse utĂĄn. LehetĹsĂŠgem lett volna SzĂĄszmedgyesre menni. Ez volt a legrangosabb hely a kĂŠt kutatĂłi stĂĄtus mellett, amit az 1963-ban vĂŠgzett magyar szakosoknak felkĂnĂĄltak. Ăn haza akartam jĂśnni SzatmĂĄrnĂŠmeti kĂśzelĂŠbe. Ăgy vĂĄlasztottam Kiskolcsot mint olyan telepĂźlĂŠst, amelyiket abban az idĹben SzatmĂĄrnĂŠmetibĹl nap mint nap legkĂśnnyebben meg lehetett kĂśzelĂteni. Egyik kedves tanĂĄrom fel is rĂłtta nekem, amiĂŠrt nem Medgyest vĂĄlasztottam. De Ăşgy vĂŠlem, megĂŠrtette vĂĄlaszomat, ĂŠrvelĂŠsemet. Nekem itt, a szĂźlĹfĂśldemen mĂŠg a kĂśvek is mesĂŠlnek. Ismerem ennek a vidĂŠknek a tĂśrtĂŠnelmĂŠt, itt ĂŠrzem otthon magamat. Nem vĂŠletlen, hogy az elmĂşlt ĂŠvtizedekben szĹąkebb pĂĄtriĂĄm lakosai mellett, amikor csak tehettem, mindenki figyelmĂŠt igyekeztem felhĂvni arra, hogy SzatmĂĄrnĂŠmeti ĂŠs vidĂŠke milyen sokat adott a magyar kultĂşrĂĄnak. AnyanyelvĂźnk, amit kĂśz- vagy irodalmi nyelvkĂŠnt ismerĂźnk, hasznĂĄlunk ĂŠs gyakorlunk. KĂĄroli GĂĄspĂĄrnak, valamint Kazinczy Ferencnek kĂśszĂśnhetĹen a szatmĂĄri nyelvjĂĄrĂĄson alapszik. Ăs ki kinek a nyelvĂŠn Ărta meg legszebb imĂĄnkat, az ĂśsszmagyarsĂĄg himnuszĂĄt?! De ne folytassuk ezt a tĂŠmĂĄt. ErrĹl kĂśteteket lehetne mondani, Ărni.
â A ma embere, fĹkĂŠnt a fiatalok tudatĂĄban vannak ennek?
A Magyar PĂĄneurĂłpa UniĂł ĂŠs a Konrad-Adenauer-Stiftung 2005-ben EĂśtvĂśs-dĂjat adomĂĄnyoztt Muzsnay ĂrpĂĄdnak
â Hadd kĂŠrdezzek vissza: tudatosĂtjuk-e egyĂĄltalĂĄn bennĂźk? Sokan azzal mentegetĹznek, hogy nincs benne a tananyagban. VĂŠlemĂŠnyem szerint nem is muszĂĄj s kĂŠptelensĂŠg is, hogy minden benne legyen a tananyagban. RĂŠgebben sem volt, de a tanĂĄraink ĂŠs a szĂźleink megtanĂtottĂĄk nekĂźnk, felhĂvtĂĄk, amire csak lehetett a figyelmĂźnket. Holott nem csekĂŠly veszĂŠllyel jĂĄrt akkoron. Az iskolai ĂŠs azon kĂvĂźli oktatĂĄsra ĂŠs a nevelĂŠsre ĂłriĂĄsi felelĹssĂŠg hĂĄrul abban, hogy valaki tudatĂĄban legyen, tudatosuljon benne: honnan szĂĄrmazik, s tudja azt, hogy mit kĂśszĂśnhet, mivel tartozik elĹdeinek, ĂŠs adĂłsa a jĂśvĹ nemzedĂŠknek, annak a szĹąkebb vagy tĂĄgabb kĂśzĂśssĂŠgnek, melynek tagjai kĂśzĂŠ szĂźletett ĂŠs amelyhez tartozĂłnak vallja magĂĄt. Valamilyen csodabogĂĄrkĂŠnt nĂŠztek egyszer rĂĄm, amikor felvetettem: miĂŠrt ne lehetne pĂŠldĂĄul magyar irodalombĂłl olyan ĂŠrettsĂŠgi dolgozatot Ăratni, amelyik az illetĹ iskola egykori nĂśvendĂŠkĂŠrĹl, annak kultĂşrĂĄnk terĂŠn vĂŠgzett munkĂĄssĂĄga jelentĹsĂŠgĂŠrĹl szĂłlna? Hogyan ismerjĂźk meg ĂŠs ĂŠrtĂŠkeljĂźk kellĹen tĂśrtĂŠnelmĂźnket ĂŠs kultĂşrĂĄnkat, ha kĂśzvetlen kĂśrnyezetĂźnkkel kapcsolatos ismereteink hiĂĄnyosak ĂŠs felĂźletesek? MĂłricz Zsigmond SĂĄraranya jut eszembe: ĂŠszre sem vesszĂźk, lĂĄbbal tapossuk a sĂĄrba ĂŠrtĂŠkeinket.
â ĂjsĂĄgĂrĂłkĂŠnt is a szerencsĂŠsebbek kĂśzĂŠ tartozott. Ez hogy sikerĂźlt?
â A tanĂźgybĹl 1973 elejĂŠn helyi tudĂłsĂtĂłkĂŠnt az ElĹre nevĹą napilaphoz szerzĹdtem. Ma mĂĄr ĂĄldott szerencsĂŠnek tekintem, hogy egyik cikkem miatt alig mĂĄsfĂŠl ĂŠv utĂĄn a Falvak DolgozĂł NĂŠpĂŠhez âpasszolt ĂĄtâ az orszĂĄgos napilapunk teljhatalmĂş fĹszerkesztĹje. Olyan hetilaphoz kerĂźltem, amelyiket a cenzĂşra nem piszkĂĄlgatott kĂźlĂśnĂśsebben, s amelyik olyan egykori munkatĂĄrsakkal bĂźszkĂŠlkedhetett, mint KacsĂł SĂĄndor, Asztalos IstvĂĄn vagy SĂźtĹ AndrĂĄs, kollĂŠgĂĄja lehettem ugyanakkor Cseke PĂŠternek, ZĂĄgoni AttilĂĄnak, Ferenczes IstvĂĄnnak vagy a kivĂĄlĂł agronĂłmus szak- ĂŠs kĂśzĂrĂł Nagy MiklĂłsnak, hogy csak nĂŠhĂĄnyukat emlĂtsem. Abban az idĹben pĂŠldĂĄul mi nemegyszer kĂśzvetve, de Ărtunk a falurombolĂĄsrĂłl. Nem tĂĄmadĂł jelleggel, hanem olyan megkĂśzelĂtĂŠsben, hogy milyen ĂŠrtĂŠkeket kĂŠpvisel ĂŠs mutathat fel egy-egy kis telepĂźlĂŠs. MĂĄriĂĄs JĂłzsef, a Falvak DolgozĂł NĂŠpĂŠnek is ĂrogatĂł kivĂĄlĂł szatmĂĄri ĂşjsĂĄgĂrĂł indĂtotta be lapunkban a Kicsi falvak nagy problĂŠmĂĄi cĂmĹą nagy sikerĹą riportsorozatunkat. Ezek az ĂrĂĄsok a kis telepĂźlĂŠsek, a kis kĂśzĂśssĂŠgek megmentĂŠsĂŠt voltak hivatottak szolgĂĄlni, szĂłltak a kis telepĂźlĂŠseink tervezett oktalan felszĂĄmolĂĄsa ellen. âFalvaknĂŠpĂŠskĂŠntâ nekem fĹleg SzatmĂĄr, MĂĄramaros, SzilĂĄgy ĂŠs Maros megye volt a âvadĂĄszterĂźletemâ, ez utĂłbbiban a Kis-KĂźkĂźllĹ menti falvakat jĂĄrtam ĂŠs azokrĂłl Ărtam. ElsĹsorban is a kulturĂĄlis ĂŠs tĂĄrsadalmi kĂŠrdĂŠseket feszegettem, mĂĄr amennyire ezt meg lehetett tenni abban az idĹben egy agrĂĄrlapnak tekintett sajtĂłtermĂŠkben. Szerettem a terepjĂĄrĂĄst, mert lehetĹsĂŠgem volt elbeszĂŠlgetni az emberekkel, dokumentĂĄlĂłdnom a helysĂŠgek tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl.
â Miben lĂĄtja a magyarsĂĄg jĂśvĹjĂŠt?
â KisebbsĂŠgben ĂŠlĹ magyarsĂĄgunk jĂśvĹjĂŠt az ĂśnĂĄllĂł intĂŠzmĂŠnyeink teljes kĂśrĹą lĂŠtrehozĂĄsĂĄban lĂĄtom. Ez pĂŠldĂĄul â SzatmĂĄr megyĂŠre vonatkoztatva â fontos lenne a szĂnhĂĄz vonatkozĂĄsĂĄban is. Ha visszagondolok arra, hogy amikor ĂŠn kĂśzĂŠpiskolĂĄs voltam, mĹąkĂśdĂśtt megyeszĂŠkhelyĂźnkĂśn egy nagyon erĹs ĂśnĂĄllĂł magyar fiĂşlĂceum ĂŠs egy nagyon erĹs lĂĄnylĂceum, ĂŠs ezekkel pĂĄrhuzamosan lĂŠtezett a Mihai Eminescu romĂĄn fiĂşlĂceum ĂŠs a D-na Stanca romĂĄn leĂĄnylĂceum, az messzemenĹen hasznos volt a vĂĄros ĂŠs a megye alkotta mindkĂŠt nemzeti kĂśzĂśssĂŠg szĂĄmĂĄra. EgĂŠszsĂŠges ĂŠs becsĂźletes versenyre sarkallta Ĺket: tanĂĄrokat, diĂĄkokat egyarĂĄnt. Valamilyen kis csĂrĂĄjĂĄt lĂĄtni vĂŠlem most a KĂślcsey ĂŠs az Eminescu esetĂŠben, de ez mĂŠg nem az igazi. BĂĄntĂł ĂŠs bĂŠnĂtĂł a mĂŠg mindig erĹs kĂśzpontosĂtĂĄsi tĂśrekvĂŠs ĂŠs annak kikĂŠnyszerĂtett gyakorlata. Szabad kezet kell adni a mĹąvelĹdĂŠsi ĂŠletnek s az oktatĂĄsnak egyarĂĄnt, ĂŠs nem szabad spĂłrolni sem az egĂŠszsĂŠgĂźgyĂśn, sem a tanĂźgyĂśn, sem pedig a kultĂşrĂĄn. MindhĂĄrom messzemenĹ tĂĄmogatĂĄsa egy olyan tĂĄvlati befektetĂŠs, ami kĂŠsĹbb kamatostĂłl megtĂŠrĂźl.
Egy kĂśzĂśssĂŠg jĂśvĹje tagjai mindegyikĂŠtĹl fĂźgg. A mĂşlt, jelen ĂŠs a vĂĄrhatĂł jĂśvĹ ismeretĂŠtĹl ĂŠppĂşgy, mint a lĂŠtet garantĂĄlĂł egyĂŠni hozzĂĄĂĄllĂĄstĂłl. Nem vĂŠletlen, hogy mĹąvelĹdĂŠssel foglalkozĂłkĂŠnt tanĂĄcsolhatom: tĂśrekedjĂŠk mindenki szĂźlĹfĂśldje ĂŠs kultĂşrĂĄjĂĄnak, csalĂĄdja tĂśrtĂŠnetĂŠnek megismerĂŠsĂŠre. A csalĂĄd ĂŠs a szĂźlĹfĂśld tĂśrtĂŠnete ugyanis kicsiben a nemzet, az orszĂĄg tĂśrtĂŠnete. Az ĂŠn nemzedĂŠkemet nĂŠpszolgĂĄlatra neveltĂŠk. Ăn hittem ĂŠs ma is hiszek ĂŠrtelmĂŠben, ĂŠs tiszta szĂvbĹl ajĂĄnlom a nemes ĂŠrtelemben vett nĂŠpszolgĂĄlat gyakorlĂĄsĂĄt napjaink politikusainak is. Egykori egyetemi tanĂĄrom, Balogh EdgĂĄr igyekezett belĂŠnk nevelni, hogy azt, amit kaptunk: az ingyen tanulĂĄs lehetĹsĂŠgĂŠt s azt, hogy egy kĂśzĂśssĂŠg ĂŠrtelmisĂŠgĂŠhez tartozĂłaknak tudhatjuk magunkat, vissza kell adnunk. TĂŠnykedĂŠsĂźnket kĂśzĂśssĂŠgĂźnk ĂŠrdekei, cĂŠljai kell hogy meghatĂĄrozzĂĄk. Azokat kell szolgĂĄlnunk, akik szĂĄrnyra bocsĂĄtottak ĂŠs lehetĹsĂŠget teremtettek arra, hogy tanuljunk, hogy dolgozhassunk. âKi a kĂśznek ĂŠl, annak ĂŠlni ĂŠrdemes!â â vĂĄlasztotta jelmondatĂĄul az ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet, az a mĹąvelĹdĂŠsi szervezet, melynek tagjakĂŠnt tĂśbb szĂĄz rendezvĂŠnyt szerveztem az elmĂşlt negyedszĂĄzadban. Az ĂŠlet ĂŠrtĂŠkes ajĂĄndĂŠka szĂĄmomra, hogy a nĂŠpszolgĂĄlat fontossĂĄgĂĄnak hitĂŠben ĂŠs gyakorlĂĄsĂĄban tĂĄrskĂŠnt sokakat ĂŠrezhettem mindig magam mellett. A jĂśvĹ attĂłl is fĂźgg, hogy az utĂĄnunk kĂśvetkezĹk kĂśzĂśssĂŠgben tudnak-e majd gondolkodni ĂŠs cselekedni â jobban ĂŠs eredmĂŠnyesebben, mint a mi nemzedĂŠkĂźnk.
Elek GyĂśrgy
frissujsag.ro2016. jĂşlius 19.
MegĂşjulĂł hagyomĂĄny
HĂĄrom hĂłnapon ĂĄt szerveznek Ady-dĂŠlelĹttĂśket ĂŠs irodalmi dĂŠlutĂĄnokat a korszerĹą magyarsĂĄgszemlĂŠlet kialakĂtĂĄsa cĂŠljĂĄbĂłl.
A SzatmĂĄr Megyei MĂşzeum Ady-karavĂĄn cĂmmel hĂĄrom hĂłnapos tĂĄjolĂĄst szervez szerte a megyĂŠben. A diĂĄkok szĂĄmĂĄra âAdy-dĂŠlelĹttĂśketâ, az idĹsebb korosztĂĄly szĂĄmĂĄra irodalmi dĂŠlutĂĄnokat tartanak. Az alĂĄbbiakban az esemĂŠnysorozat kezdemĂŠnyezĹjĂŠt KereskĂŠnyi SĂĄndor muzeolĂłgust kĂŠrdeztĂźk:
- Honnan szĂĄrmazik az Ăśtlet?
Az Ăśtletet egy Ady-vers, illetve annak utolsĂł sora adta. A szĂŠtszĂłrĂłdĂĄs elĹtt cĂmĹą emblematikus kĂśltemĂŠny Ăgy fejezĹdik be: âElveszĂźnk, mert elvesztettĂźk magunkatâ. Ennek a tragikus gondolatnak ellentmond egy mĂĄsik Ady-sor:âIsten ne hagyj elveszni minketâ. Az Ady-hagyomĂĄny ellentmondĂĄsos ĂŠs Ăśsszetett, lĂŠnyege az, hogy ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsra kĂŠsztet. IsmĂŠt Adyval: âAkarom, hogy tisztĂĄn lĂĄssatokâ! Ennek jegyĂŠben szeretnĂŠnk eljĂĄrni, vagyis egy kritikus ĂŠs Ăśnkritikus magyarsĂĄgtudat jegyĂŠben.
- Mennyiben kĂśthetĹ ez Ady EndrĂŠhez ĂŠs a magyar modernizĂĄciĂłhoz?
â Ha csupĂĄn Ady NagykĂĄrolyi barĂĄtaira gondolok (JĂĄszi OszkĂĄr, Kaffka Margit, Kabos Ede, Marchis OtĂlia, Pop AurĂŠl), mĂĄr akkor ĂŠrzĹdik, hogy micsoda korona volt Ĺ a XX. szĂĄzad eleji magyar megĂşjulĂĄsnak. Egy olyan megĂşjulĂĄsnak, amely romĂĄn ĂŠs zsidĂł elemeket egyarĂĄnt szerzett. Hadd emlĂtsem ebben az ĂśsszefĂźggĂŠsben KrĂşdy Gyula nevĂŠt is, akirĹl tudjuk, hogy notĂłrius Ady kedvelĹ volt. Igen, Ady kĂśrĂźl kristĂĄlyosodtak ki a magyar ĂŠs a szatmĂĄri ĂŠrtĂŠkek ĂŠs Ady jelenti szĂĄmukra a hidat bĂĄrmifĂŠle etnokulturĂĄlis problĂŠma tudatosĂtĂĄsĂĄban. EzĂŠrt az Ady-karavĂĄn ĂĄllomĂĄsainak ĂĄllandĂł szereplĹje lesz az Ady-vers Nagy OrbĂĄn szĂnmĹąvĂŠsz elĹadĂĄsĂĄban.
- Rajta kĂvĂźl kik szerepelnek mĂŠg a rendezvĂŠnyeken?
Olyanok, akik ĂŠvek Ăłta foglalkoznak magyar sorskĂŠrdĂŠsekkel ĂŠs a tĂŠrsĂŠg mentalitĂĄstĂśrtĂŠneti problĂŠmĂĄival. Az ismertebbeket emlĂtenĂŠm: Egyed PĂŠter filozĂłfus, JĂĄnosi ZoltĂĄn, Nagy Ăva, VĂŠgh-BalĂĄzs BĂŠla irodalomtĂśrtĂŠnĂŠszek, TakĂĄcs PĂŠter tĂśrtĂŠnĂŠsz, Telegdi Zsolt szociolĂłgus ĂŠs termĂŠszetesen Felician Pop mĂşzeumigazgatĂł.
â Milyen Ăştvonala lesz a âkaravĂĄnnakâ?
â TermĂŠszetesen ĂrmindszentrĹl indul ĂŠs oda is ĂŠrkezik meg. Lesz ĂĄllomĂĄs NagykĂĄrolyban, SzatmĂĄrnĂŠmetiben, TasnĂĄdon. AvasfelsĹfaluban romĂĄn kĂśzĂśssĂŠgnek romĂĄnul fog Ăźzenni. MikolĂĄban pĂŠldĂĄul GellĂŠrt SĂĄndor Ady-kĂŠpĂŠrĹl fogunk beszĂŠlgetni, nyilvĂĄn magyarul.
â Ez a program nem ĂźtkĂśzik-e mĂĄs jelentĹs ĂŠs immĂĄr nagy hagyomĂĄnyĂş rendezvĂŠnyekkel? Gondolok itt az Ărmindszenti ZarĂĄndoklatra vagy a MikolĂĄban kĂŠszĂźlĹ GellĂŠrt-ĂŠvfordulĂłra?
â Nem hiszem, hogy az Ady-ĂŠletmĹą nagy kĂŠrdĂŠsĂŠt tematizĂĄlĂł helyi rendezvĂŠnyek egy percig is zavarhatnĂĄk Muzsnay ĂrpĂĄd immĂĄr KĂĄrpĂĄt-medencei sĂşlyĂş Ady-megemlĂŠkezĂŠsĂŠt. Ami pedig GellĂŠrt szĂĄzĂŠves szĂźletĂŠsnapjĂĄnak mikolai megĂźnneplĂŠsĂŠt illeti, nos annak valĂłban az Ady-kapcsolat az egyik fĹ motĂvuma, azaz a gellĂŠrti ĂŠletmĹą elhelyezĂŠse irodalmunk ĂŠs kultĂşrĂĄnk hagyomĂĄnyrendszerĂŠben, pontosan ennek mĂŠrvadĂł tudatosĂtĂĄsa. A GellĂŠrt-Ăźnnepre van igĂŠny, de az nem elĂŠg. Meg kell talĂĄlnunk azokat az ĂŠrtĂŠkelĂŠsi szempontokat, amelyek rĂŠvĂŠn GellĂŠrt SĂĄndor vĂŠgre mĂŠltĂł helyĂŠre kerĂźlhet.
â Ebben tehĂĄt mĂŠg segĂthet is az Ady-karavĂĄn?
â FeltĂŠtlenĂźl. AnnĂĄl is inkĂĄbb, mert egy korszerĹą magyarsĂĄgszemlĂŠlet kialakĂtĂĄsa nĂŠlkĂźl â ĂŠs az Ady-karavĂĄn cĂŠlja ĂŠppen ez â mĂŠg egy jĂł szĂĄndĂŠkĂş ĂŠs nagyszabĂĄsĂş GellĂŠrt-megemlĂŠkezĂŠs is belefuthat a nosztalgiĂĄzĂł szentimentalizmus csapdĂĄjĂĄba, az ĂśnĂźnneplĹ fesztivizmusba.
Elek GyĂśrgy
frissujsag.ro2016. augusztus 5.
NagykĂĄrolyi Anziksz
ANZIKSZ A FĹHAJTĂSRĂL
Nemzeti imĂĄnkat, a Hymnus, aâ Magyar nĂŠp zivataros szĂĄzadaibĂłl cĂmĹą kĂśltemĂŠnyt mondta el Varga SĂĄndor SzatmĂĄrnĂŠmeti szĂnmĹąvĂŠsz SzĹdemeteren, a helyi istenhĂĄza elĹtt lĂŠvĹ KĂślcsey Ferenc-szobor talapzatĂĄnĂĄl a kĂśltĹ-gondolkodĂł-politikus szĂźletĂŠsĂŠnek 226. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl megtartott ĂźnnepsĂŠg nyitĂĄnyakĂŠnt.
ImmĂĄr a 27. alkalommal sereglettek egybe azok, akik fĹt kĂvĂĄntak hajtani KĂślcsey munkĂĄssĂĄga, ĂŠletmĹąve elĹtt. A KĂślcsey-megemlĂŠkezĂŠsek szervezĹje, Muzsnay ĂrpĂĄd, az ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet fĹtanĂĄcsosa kĂśszĂśntĂśtte a rĂŠsztvevĹket. âSzĹdemeter s az itt szĂźletett eurĂłpai gondolkodĂĄsĂş KĂślcsey gyĹąjtĹ fĂłkuszĂĄvĂĄ kell vĂĄljĂŠk mindazoknak, akik KĂĄrpĂĄt-medencei szĂĄrmazĂĄsĂşnak valljĂĄk magukat, arra bĂźszkĂŠk, s hozzĂĄnk tartozĂłkkĂŠnt gondolkodnak ĂŠs viselkednek!â â fogalmazott. PakulĂĄr IstvĂĄn reformĂĄtus lelkĂŠsz, a szĹdemeteri gyĂźlekezet tiszteletese beszĂĄmolt arrĂłl, hogy anyaorszĂĄgi tĂĄmogatĂĄs rĂŠvĂŠn ĂŠpĂźlĹfĂŠlben van a KĂślcsey KulturĂĄlis KĂśzpont. TĂśbbek kĂśzĂśtt szintĂŠn ĂźdvĂśzĂślte a szĂŠpszĂĄmĂş egybegyĹąltet Pataki Csaba, a megyei ĂśnkormĂĄnyzat vezetĹje.
A Moldovai Magyarok EgyesĂźletĂŠnek egy kĂźldĂśttsĂŠge is jelen volt. A Moldovai KĂśztĂĄrsasĂĄgban ĂŠlĹ magyar eredetĹąek kĂśzĂźl kevesen beszĂŠlnek magyarul, ĂĄm szĂĄrmazĂĄsĂşkra bĂźszkĂŠk. RomĂĄn nyelven mondtak KĂślcsey-kĂśltemĂŠnyeket. A lĂŠlekmelengetĹ rendezvĂŠnyen szĂĄmos mĂĄs diĂĄk is szolgĂĄlt versmondĂĄssal, illetĹleg szĂŠp nĂłta-ĂśsszeĂĄllĂtĂĄssal a Dancs Lajos NĂŠpdalkĂśr. A rendezvĂŠny a koszorĂşk elhelyezĂŠsĂŠvel, illetve nemzeti imĂĄnk elĂŠneklĂŠsĂŠvel zĂĄrult.
Impresszum: Az Anziksz egy NagykĂĄrollyal ĂŠs vidĂŠkĂŠvel foglalkozĂł blog, vlog, vilĂĄghĂĄlĂłs ĂşjsĂĄg. MegjelentetĹje Megyeri TamĂĄs RĂłbert mint magĂĄnember.
anziksz.com2016. augusztus 6.
SzĹdemeteren emlĂŠkeztek KĂślcsey Ferenc szĂźletĂŠsĂŠre
Augusztus 5-ĂŠn a kĂśltĹ szĂźlĹfalujĂĄban, a KĂślcsey-szobornĂĄl tartottak megemlĂŠkezĂŠst.
PĂŠnteken, augusztus 5-ĂŠn tartottĂĄk az immĂĄr hagyomĂĄnyos KĂślcsey-megemlĂŠkezĂŠst a Himnusz kĂśltĹjĂŠnek szĂźlĹfalujĂĄban, a SzatmĂĄr megyei SzĹdemeteren. Az esemĂŠnyt immĂĄron 27. alkalommal tartottĂĄk meg, a helyszĂn most is a telepĂźlĂŠs reformĂĄtus templomĂĄnak szomszĂŠdsĂĄgĂĄban talĂĄlhatĂł KĂślcsey-szobor volt.
Az ĂźnnepsĂŠg keretĂŠben felszĂłlalt Pataki Csaba, a rendezvĂŠnyt tĂĄmogatĂł SzatmĂĄr Megyei TanĂĄcs elnĂśke, a fĹszervezĹ Muzsnay ĂrpĂĄd, az EMKE fĹtanĂĄcsosa, a KĂślcsey nevĂŠt viselĹ SzatmĂĄrnĂŠmeti fĹgimnĂĄzium igazgatĂłja, Pataki EnikĹ, de a beszĂŠlĹk kĂśzĂśtt volt SzĹdemeter polgĂĄrmestere, Gheorghe Marian is.
Az ĂźnnepsĂŠgre tĂĄvolabbrĂłl is ĂŠrkeztek rĂŠsztvevĹk: KĂłnya Melinda a Hollandiai Magyar SzĂśvetsĂŠg kĂŠpviseletĂŠben szĂłlalt fel, Ungurean Vladimir pedig a Moldvai Magyarok EgyesĂźletĂŠnek elnĂśkekĂŠnt tette tiszteletĂŠt az esemĂŠnyen. ĂrdekessĂŠg, hogy az MME tagjai alig beszĂŠlik a magyar nyelvet, ĂĄm ennek ellenĂŠre magyarnak tartjĂĄk magukat. A kĂźldĂśttsĂŠggel ĂŠrkezĹ egyik szavalĂł a Himnuszt is romĂĄn nyelven adta elĹ.
Az esemĂŠny Ăźde szĂnfoltja volt a mĂĄtĂŠszalkai Dancs Lajos NĂŠpdalkĂśr fellĂŠpĂŠse - ennek tagjai olyan dalokkal ĂŠrkeztek, amelyeket KĂślcsey Ferenc is ismerhetett.
A megemlĂŠkezĂŠst a KĂślcsey-szobor megkoszorĂşzĂĄsĂĄval ĂŠs a Himnusz elĂŠneklĂŠsĂŠvel zĂĄrult.
szilagy.ro2017. ĂĄprilis 10.
TovĂĄbbra is magyarsĂĄgtudatot erĹsĂt az EMKE munkĂĄja
ĂletmĹądĂjat adomĂĄnyoztak Vizi E. Szilveszter volt MTA-elnĂśknek
RendhagyĂł helyszĂnen, a patinĂĄs BĂĄnffy-palotĂĄban zajlott le szombaton KolozsvĂĄron az ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet (EMKE) kĂśzgyĹąlĂŠse. AzĂŠrt ott, mert az erre a cĂŠlra hagyomĂĄnyosan igĂŠnybe vett ProtestĂĄns TeolĂłgiai IntĂŠzet dĂsztermĂŠt a reformĂĄciĂł fennĂĄllĂĄsĂĄnak 500. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄval jelenleg nagyszabĂĄsĂş felĂşjĂtĂĄsnak vetik alĂĄ. Az esemĂŠnyt sok, a kĂśzmĹąvelĹdĂŠs terĂŠn ismert hazai ĂŠs magyarorszĂĄgi tisztsĂŠgviselĹ tisztelte meg jelenlĂŠtĂŠvel, kĂśszĂśntĹjĂŠvel, mĂŠltatĂł beszĂŠdĂŠvel, elhangzottak tovĂĄbbĂĄ az ilyenkor elmaradhatatlan elnĂśki, pĂŠnzĂźgyi ĂŠs cenzori beszĂĄmolĂłk, hozzĂĄszĂłlĂĄsok ĂŠs tervek, mindezt pedig tĂśbb zenei mĹąsor szĂnezte. IdĂŠn is ĂłriĂĄsi ĂŠrdeklĹdĂŠs mellett dĂŠlutĂĄn kiosztottĂĄk az âerdĂŠlyi Oscaroknakâ is becĂŠzett hagyomĂĄnyos EMKE-dĂjakat, majd az ErdĂŠlyi MĂşzeum EgyesĂźlet tĂĄrsszervezĂŠsĂŠben bemutattĂĄk ĂbrĂĄm ZoltĂĄn a CsodĂĄlatos tanĂşsĂĄgtĂŠtel. Vizi E. Szilveszternek sok szeretettel ErdĂŠlybĹl cĂmĹą kĂśtetĂŠt.
NĂśvekvĹ hazai ĂŠs anyaorszĂĄgi tĂĄmogatĂĄs
Az ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet (EMKE) szombaton KolozsvĂĄron megtartott kĂśzgyĹąlĂŠsĂŠn elhangzott kĂśszĂśntĹjĂŠben SzĂŠkely IstvĂĄn, az RMDSZ tĂĄrsadalomszervezĂŠsĂŠrt felelĹs ĂźgyvezetĹ alelnĂśke kĂśszĂśnetĂŠt fejezte ki azok irĂĄnt, akik kis kĂśzĂśssĂŠgi szinten reflektorfĂŠny nĂŠlkĂźl teszik a dolgukat a kĂśzmĹąvelĹdĂŠs ĂŠrdekĂŠben, ĂŠs javasolta nekik, hogy tĂĄrsszervezĹi minĹsĂŠgben forduljanak az ĂśnkormĂĄnyzatokhoz a pĂĄlyĂĄzatok megszerzĂŠsĂŠĂŠrt. MagyarorszĂĄg kolozsvĂĄri fĹkonzulĂĄtusa rĂŠszĂŠrĹl Csige SĂĄndor konzul fejezte ki elismerĂŠsĂŠt az EMKE szĂĄzharminc ĂŠvre visszatekintĹ munkĂĄjĂĄĂŠrt. ZĂĄvogyĂĄn Magdolna, az Emberi ErĹforrĂĄsok MinisztĂŠriumĂĄnak kultĂşrĂĄĂŠrt felelĹs helyettes ĂĄllamtitkĂĄra rĂŠszletesen taglalta a magyar kormĂĄny erĹfeszĂtĂŠseit a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠben magyarul beszĂŠlĹk ĂŠs a magyar kultĂşra megmentĂŠse ĂŠrdekĂŠben. Minden tĂĄjegysĂŠget mĂĄs-mĂĄs kihĂvĂĄs jellemez, ezĂŠrt budapesti sablonok helyett a helyi igĂŠnyeknek megfelelĹ lĂŠpĂŠseket kell szorgalmazni. Ăsszesen szĂĄzkĂŠt milliĂł forint pĂĄlyĂĄzhatĂł meg az idei projektek rĂŠvĂŠn, amelyek haszonĂŠlvezĹi szĂnhĂĄzak, kĂśnyvtĂĄrak, mĹąvĂŠszeti karavĂĄnok stb. Az EMKE fontos szerepet jĂĄtszhat abban a tervben, amelynek keretĂŠben a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠben ĂśtszĂĄz jĂĄrĂĄsi nĂŠpfĹiskolĂĄt akarnak beindĂtani ĂŠs felkarolni â fejtette ki.
MegĂşjulĂĄst sugall az EMKISZ
SzĂŠman PĂŠter EMKE-elnĂśk beszĂĄmolĂłjĂĄban, tĂśbbek kĂśzĂśtt, a 2016-os âsikerĂŠvâ 49 ĂśnĂĄllĂł rendezvĂŠnyĂŠre tĂŠrt kit. A programok kĂśzĂśtt olyanokat talĂĄlni, mint pĂŠldĂĄul a VII. KolozsvĂĄri Magyar Napokon valĂł rĂŠszvĂŠtel, a hagyomĂĄnyos EMKE-rendezvĂŠnyek, az orszĂĄgos ĂŠs nemzetkĂśzi kitekintĂŠsĹą esemĂŠnyek stb. Legnagyobb sikernek SzĂŠman PĂŠter ifjĂşsĂĄgi szervezetĂźk, az EMKISZ megalakulĂĄsĂĄt tekinti, amely lelkes fiatalok bevonĂĄsĂĄt, munkaterĂźletĂźk kiszĂŠlesĂtĂŠsĂŠt jelentette. Ătven ĂśnkĂŠntessel dolgozik, ĂŠs ĂşjdonsĂĄgkĂŠnt emlĂtette, hogy idĂŠn jĂşnius 23-24-ĂŠn megrendezik a KulturĂĄlis IfjĂşsĂĄgi Filmnapokat. A pĂŠnzĂźgyi jelentĂŠs ĂŠs a cenzori beszĂĄmolĂł elfogadĂĄsa utĂĄn a hozzĂĄszĂłlĂĄsok kĂśzĂśtt DĂĄnĂŠ Tibor KĂĄlmĂĄn, a MĹąvelĹdĂŠs folyĂłirat fĹszerkesztĹje kĂśszĂśnetĂŠt fejezte ki amiatt, hogy intĂŠzmĂŠnye az EMKE-hĂĄzban otthonra lelt. A SzatmĂĄr megyei szervezet elnĂśke, Muzsnai ĂrpĂĄd azt indĂtvĂĄnyozta, hogy az EMKE, az RMDSZ ĂŠs az Emberi ErĹforrĂĄsok MinisztĂŠriuma egyeztessen az Ăśsszmagyar rendezvĂŠnyek pĂĄlyĂĄzati vonatkozĂĄsaiban. A dĂŠlelĹtti ĂźlĂŠsen a szabadkai GĂśrĂśg EnikĹ ĂŠs NoĂŠmi (GĂśrĂśg Sisters) zongoraduĂł szĂnezte a hangulatot.
TĂz EMKE-dij lelt gazdĂĄra
DĂŠlutĂĄn a dĂjkiosztĂł gĂĄlĂĄn a hagyomĂĄnynak megfelelĹen tĂz EMKE-dĂj talĂĄlt gazdĂĄra: BalĂĄzs Ferenc-dĂj: BalĂĄzs SĂĄndor unitĂĄrius lelkĂŠsz (laudĂĄciĂł: BĂĄlint BenczĂŠdi Ferenc); BĂĄnyai JĂĄnos-dĂj: Kinda IstvĂĄn mĂşzeumigazgatĂł (laudĂĄciĂł: Pozsony Ferenc); Janovics JenĹ-dĂj: Essig JĂłzsef fotĂłmĹąvĂŠsz, szerkesztĹ-operatĹr (laudĂĄciĂł: Katona Zs. JĂłzsef); KacsĂł AndrĂĄs-dĂj: Benedek ĂrpĂĄd nĂŠptĂĄncoktatĂł (laudĂĄciĂł: PĂĄlfi JĂłzsef); Kun KocsĂĄrd-dĂj: Marius Tabacu (laudĂĄciĂł: Mile Lajos); Gr. MikĂł Imre-dĂj: Nagy PĂŠter (laudĂĄciĂł: Papp-SzenttamĂĄsi GyĂśrgy); Monoki IstvĂĄn-dĂj: Kopacz Katalin-MĂĄria (laudĂĄciĂł: Kelemen Katalin); Nagy IstvĂĄn-dĂj: KĂĄllay MiklĂłs TĂźnde zenetanĂĄr, karnagy (laudĂĄciĂł: Harbula Hajnal); Spectator-dĂj: Nagy MiklĂłs Kund (laudĂĄciĂł: GĂĄspĂĄr SĂĄndor); Szolnay SĂĄndor-dĂj: Gergely ZoltĂĄn szobrĂĄszmĹąvĂŠsz (laudĂĄciĂł: DabĂłczi GĂŠza). Tiszteletbeli tagsĂĄgot adomĂĄnyoztak Beder Tibornak a kĂśzmĹąvelĹdĂŠst ĂŠs civil szervezĹdĂŠst elĹsegĂtĹ tevĂŠkenysĂŠgĂŠĂŠrt, aki viszont egĂŠszsĂŠgĂźgyi okokbĂłl nem lehetett jelen. Az ĂźnnepsĂŠgen fellĂŠpett a Guttmann MihĂĄly PedagĂłguskĂłrus.
ĂletmĹądĂj Vizi E. Szilveszternek
RendkĂvĂźli mĂłdon, az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet (EME) tĂĄrsszervezĂŠsĂŠben, elsĹ Ăzben nyĂşjtottak ĂĄt ĂŠletmĹądĂjat, Gergely ZoltĂĄn kĂŠpzĹmĹąvĂŠsz tervezte EMKE-plakettel. A megtiszteltetĂŠs Vizi E. Szilveszternek, a nemzetkĂśzileg elismert orvosprofesszornak, farmakolĂłgusnak, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia (MTA) 2002 ĂŠs 2008 kĂśzĂśtti elnĂśkĂŠnek jutott, aki nemcsak tudomĂĄnyos kutatĂłmunkĂĄja miatt elismert, hanem sokoldalĂş identitĂĄsmegĹrzĹ tevĂŠkenysĂŠgĂŠĂŠrt is. LaudĂĄciĂłjĂĄban egykori tanĂtvĂĄnya, ĂbrĂĄm ZoltĂĄn â akinek szerkesztĂŠsĂŠben jelent meg fĂŠlĂŠvvel ezelĹtt a CsodĂĄlatos tanĂşsĂĄgtĂŠtel. Vizi E. Szilveszternek sok szeretettel ErdĂŠlybĹl cĂmĹą kĂśtet âvĂĄzolta az ĂŠrdemeket. Sipos GĂĄbor EME-elnĂśk arra emlĂŠkeztetett, hogy egyesĂźlete a Vizi professzor elnĂśksĂŠge alatt kĂśtĂśtt egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsi megĂĄllapodĂĄst az MTA-val, amely azĂłta is szoros anyaorszĂĄgi tĂĄmogatĂĄst biztosĂt az erdĂŠlyi magyar tudomĂĄnyossĂĄg szĂĄmĂĄra.
Az Ăźnnepelt â aki nemrĂŠg tĂśltĂśtte be nyolcvanadik szĂźletĂŠsnapjĂĄt â elmondta: ĂŠrdemes tanulni ĂŠs tanĂtani, mert bebizonyosodott: a mi kis nĂŠpĂźnk tĂśbbet adott a vilĂĄgĂśrĂśksĂŠgnek, mint amennyit szĂĄmarĂĄnya szerint vĂĄrni lehetne tĹle. Mint fogalmazott, hĂĄlĂĄs nekĂźnk azĂŠrt, mert ErdĂŠlyben, KolozsvĂĄrtĂłl CsĂksomlyĂłig tanulta meg igazĂĄn, hogy mit is jelent magyarnak lenni ĂŠs megmaradni.
ĂrdĂśg BĂŠla / SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)2017. mĂĄjus 3.
TanĂĄcskozĂĄs ĂŠs megemlĂŠkezĂŠs RĂĄkĂłczi korĂĄrĂłl
Ăprilis 28-ĂĄn tudomĂĄnyos tanĂĄcskozĂĄsra ĂŠs megemlĂŠkezĂŠsre kerĂźlt sor SzatmĂĄrnĂŠmetiben II. RĂĄkĂłczi Ferenc ErdĂŠly fejedelme cĂmmel. A rangos rendezvĂŠnyen elĹadĂĄst tartott dr. Fleisz JĂĄnos nagyvĂĄradi tĂśrtĂŠnĂŠsz is.
A rendezvĂŠny fĹszervezĹje a szatmĂĄrnĂŠmeti Muzsnay ĂrpĂĄd, az EMKE fĹtanĂĄcsosa megnyitĂł beszĂŠdĂŠben hangsĂşlyozta, hogy a RĂĄkĂłczi-szabadsĂĄgharc egyike az olyan esemĂŠnyeknek, amely egy tĂĄborba gyĹąjtĂśttĂŠk a kĂźlĂśnbĂśzĹ tĂĄrsadalmi, vallĂĄsi ĂŠs etnikai kĂśtĹdĂŠsĹą embereket, emiatt a szabadsĂĄg szeretet mellett mĂĄig aktuĂĄlis Ăźzenete van: megfelelĹ vezetĹ esetĂŠn lĂŠtrejĂśhet a szĂŠles tĂĄrsadalmi ĂśsszefogĂĄs a kĂśzĂśs cĂŠlokĂŠrt.
Az ErdĂŠlyi Magyar MĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet (EMKE) fĹszervezĂŠsĂŠben lĂŠtrejĂśtt rendezvĂŠnyen mintegy 12 tudomĂĄnyos elĹadĂĄs hangzott el. Mellette szĂnvonalas mĹąvĂŠszeti esemĂŠnyekre, bensĹsĂŠges koszorĂşzĂĄsokra ĂŠs barĂĄti beszĂŠlgetĂŠsekre kerĂźlt sor.
Az elĹadĂĄsok fĹ kĂŠrdĂŠsei az egyes terĂźleteken vĂŠgbemenĹ esemĂŠnyek, a kutatĂĄs nemzetkĂśzi, orszĂĄgos ĂŠs helyi eredmĂŠnyei, lehetĹsĂŠgei, kĂźlĂśnbĂśzĹ szintĹą egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsek kialakĂtĂĄsa volt. SzatmĂĄrnĂŠmetiben a megyei mĂşzeum dĂsztermĂŠben tĂśbbek kĂśzĂśtt CsatĂĄry GyĂśrgy ĂŠs Zubanics LĂĄszlĂł (BeregszĂĄsz) Balogh BĂŠla (NagybĂĄnya), CzigĂĄny IstvĂĄn ĂŠs MĂŠszĂĄros KĂĄlmĂĄn (Budapest), KĂłnya PĂŠter (Eperjes), MolnĂĄr SĂĄndor (Vaja), Gyulai Ăva (Miskolc), illetve Keresztesi Csaba, Mandula Tibor, PĂłti EduĂĄrd-JĂĄnos, KereskĂŠnyi SĂĄndor (SzatmĂĄrnĂŠmeti) tartottak elĹadĂĄst. Dr. Fleisz JĂĄnos nagyvĂĄradi egyetemi tanĂĄr, az EMKE alelnĂśke NagyvĂĄrad ĂŠs kĂśrnyĂŠke a RĂĄkĂłczi-szabadsĂĄgharc idĹszakĂĄban (1703â1711) cĂmĹą elĹadĂĄsĂĄt mutatta be. Ebben ĂŠrtekezett NagyvĂĄrad ĂŠs Bihar helyzetĂŠrĹl a szabadsĂĄgharcban, a helyi esemĂŠnyekrĹl, illetve a vĂĄradi vĂĄr elhĂşzĂłdĂł ostromĂĄnak menetĂŠrĹl ĂŠs a vĂĄros szituĂĄciĂłjĂĄrĂłl a szabadsĂĄgharc utĂĄn. KitĂŠrt arra a kettĹs helyzetre, hogy a vĂĄradi vĂĄrat nem sikerĂźlt elfoglalni, a vĂĄrost pedig hol egyik, hol a mĂĄsik tĂĄbor pusztĂtotta, a vĂĄradiak szabadsĂĄgszeretete mĂŠgis a fenntartotta RĂĄkĂłczi szabadsĂĄgharc kultuszĂĄt, hiszen pĂŠldĂĄul a 20. szĂĄzad elejĂŠn a vĂĄros fĹutcĂĄjĂĄt RĂĄkĂłczi Ăştnak neveztĂŠk el. ĂsszessĂŠgĂŠben, a RĂĄkĂłczi-kutatĂĄst tovĂĄbb fejlesztĹ, a kuruc-kor nĂŠhĂĄny alapvetĹ kĂŠrdĂŠsĂŠt Ăşj megvilĂĄgĂtĂĄsba helyezĹ tanulmĂĄnyok, hangzott el.
MĂĄsnap, ĂĄprilis 29-ĂŠn, szombaton âAz ĂŠlĹ RĂĄkĂłcziâ nĂŠven immĂĄr 28. alkalommal megrendezett majtĂŠnyi megemlĂŠkezĂŠsre kerĂźlt sor. KĂźlĂśn szĂnfoltja volt az idei rendezvĂŠnynek, hogy a KĂĄrpĂĄt-medence egykori RĂĄkĂłczi-birtokainak jelenlegi megye vezetĹi is rĂŠszt vettek a megemlĂŠkezĂŠsen. A nagyszabĂĄsĂş rendezvĂŠny sorozatot jĂśvĹre is megszervezik.
F. J. NagyvĂĄrad / Reggeli ĂjsĂĄg (NagyvĂĄrad)2017. mĂĄjus 20.
MegkoszorĂşztĂĄk Dsida JenĹ szobrĂĄt
Az ErdĂŠlyi Magyar KĂśzmĹąvelĹdĂŠsi EgyesĂźlet mĂĄjus 18-ĂĄn ĂŠs 19-ĂŠn Dsida JenĹ Napokat tartott SzatmĂĄrnĂŠmetiben.
Ennek keretĂŠben csĂźtĂśrtĂśkĂśn este a PĂźspĂśki Palota aranytermĂŠben Banner ZoltĂĄn szatmĂĄri szĂĄrmazĂĄsĂş elĹadĂłmĹąvĂŠsz kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel irodalmi estet tartottak Ăn vagyok a te tĂĄvoli tĂĄrsad cĂmmel.
PĂŠnteken dĂŠlelĹtt pedig a ReformĂĄtus Esperesi Hivatal tanĂĄcstermĂŠben kerĂźlt sor irodalmi tanĂĄcskozĂĄsra, amelyet A kĂśltĹ feltĂĄmad cĂmmel szerveztek Dsida JenĹ szĂźletĂŠsĂŠnek 110. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl. SzĂĄmos kĂśltĹ, mĹąfordĂtĂł, irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz ĂŠs publicista vett rĂŠszt ezen, hatĂĄron innen ĂŠs tĂşlrĂłl. ElĹadĂĄst tartott mĂĄsok mellett FĂźzesi Magda, Medvigy Endre, Cseke PĂŠter, ĂŠs SzĂŠman Emese RĂłzsa.
A kĂŠtnapos rendezvĂŠnyen Dsida JenĹ mellett PĂĄskĂĄndi GĂŠzĂĄrĂłl is megemlĂŠkeztek. Indokolt az egymĂĄst kĂśvetĹ ĂŠs kĂśzĂśs fĹhajtĂĄs, hiszen 1957-ben PĂĄskĂĄndi GĂŠza egyike volt azoknak az erdĂŠlyi ĂŠrtelmisĂŠgieknek, kik Dsida JenĹ szĂźletĂŠsĂŠnek 50-ik ĂŠvfordulĂłja ĂźrĂźgyĂŠn felhĂvtĂĄk a figyelmet a hosszĂş idĹn keresztĂźl elhallgatott erdĂŠlyi kĂśltĹ jelentĹsĂŠgĂŠre, szorgalmaztĂĄk emlĂŠkĂŠnek ĂĄpolĂĄsĂĄt.
PĂŠnteken 17 Ăłrai kezdettel pedig SzatmĂĄrnĂŠmetiben, a Titulescu tĂŠren koszorĂşztĂĄk meg a rendezvĂŠny rĂŠsztvevĹi Dsida JenĹ szobrĂĄt. RĂśvid beszĂŠdben kĂśszĂśntĂśtte a rĂŠsztvevĹket Muzsnay ĂrpĂĄd fĹszervezĹ, felszĂłlalt mĂĄsok mellett Nm. Ft. SchĂśnberger JenĹ megyĂŠspĂźspĂśk ĂŠs Pap-FĂźr JĂĄnos kĂśltĹ, a Tokaji ĂrĂłtĂĄbor titkĂĄra. A koszorĂşzĂĄst kĂśvetĹen a rendezvĂŠnysorozat SzatmĂĄrhegyen zĂĄrult, ahol PĂĄskĂĄndi GĂŠza emlĂŠktĂĄblĂĄjĂĄnĂĄl ĂŠs szobrĂĄnĂĄl emlĂŠkeztek a kĂśltĹre. szatmar.ro2017. szeptember 18.
KĂślcsey-kultusz SzatmĂĄr megyĂŠben
A legtĂśbb szatmĂĄri lakos szĂĄmĂĄra nyilvĂĄnvalĂł, hogy KĂślcsey Ferenc ezer szĂĄllal kĂśtĹdik a tĂŠrsĂŠghez. MegyĂŠnkben szĂźletett, itt ĂŠltek Ĺsei, tevĂŠkenysĂŠgĂŠnek legjelentĹsebb rĂŠsze is ide kĂśtĹdik, itt halt meg. KĂśltĹ, ĂrĂł, politikus, vĂĄrmegyei fĹjegyzĹ, kĂśvet, nyelvĂŠsz, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia tagja, a Kisfaludy TĂĄrsasĂĄg alapĂtĂł tagja, korĂĄnak egyik legkivĂĄlĂłbb szĂłnoka volt.
A szatmĂĄri ReformĂĄtus GimnĂĄziumnak jelentĹs gyĹąjtemĂŠnye volt KĂślcsey-relikviĂĄkbĂłl, amelyeket egy ideig mĂĄs ĂŠrtĂŠkes tĂĄrgyakkal egyĂźtt az Ormos hĂĄzban Ĺriztek, majd ezek a vĂĄrosi, kĂŠsĹbb a megyei mĂşzeum tulajdonĂĄba kerĂźltek. Az Ăśtvenes ĂŠvekben az Ormos hĂĄzban ĹrzĂśtt gyĹąjtemĂŠnyek felĂźgyelĹje, gondnoka Ligeti L. ZoltĂĄn tanĂĄr Ăşr, az egykori igazgatĂł fia volt. A szĂnhĂĄz utcĂĄjĂĄnak az oldalĂĄn, a papĂrkereskedĂŠs helyĂŠn, a PetĹfi-emlĂŠktĂĄbla kĂśzelĂŠben volt a bejĂĄrata.
SzatmĂĄron is volt KĂślcsey KĂśr, 1933-bĂłl ĹrzĂśk egy Tereh GĂŠzĂĄnak Ărott levelet a vezetĹsĂŠge rĂŠszĂŠrĹl. A szatmĂĄri kĂśrt 1862-ben kezdemĂŠnyeztĂŠk, de valĂłjĂĄban csak 1892-tĹl mĹąkĂśdĂśtt. Ligeti L. ZoltĂĄn javaslatĂĄra alapĂtottĂĄk Ăşjra a rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn.
TanulsĂĄgos tĂśrtĂŠnet az 1957-es iskolai nĂŠvadĂĄs. A szatmĂĄri FiĂşlĂceum a KĂślcsey nevet egy ĂŠvvel az 1956-os esemĂŠnyek utĂĄn csak Ăşgy kaphatta meg, hogy a bukaresti fĹnĂśkĂśknek fogalmuk sem volt arrĂłl, hogy valĂłjĂĄban ki volt. 1961-ig, a M. Eminescu LĂceummal valĂł egyesĂtĂŠsig viselte ezt a nevet, majd az 1989-es vĂĄltozĂĄsok utĂĄn kapta vissza ĂŠs tartotta meg a mai napig.
SzatmĂĄrnĂŠmeti rendelt egy KĂślcseyt ĂĄbrĂĄzolĂł egĂŠsz alakos festmĂŠnyt a 19. szĂĄzad vĂŠgĂŠn BartĂłk LajostĂłl, amelyet a kĂśzelmĂşltig a megyei mĂşzeumban Ĺriztek. IlyĂŠs Gyula porgĂĄrmestersĂŠgĂŠnek idejĂŠn az iskola a Boromisza konviktus ĂŠpĂźletĂŠbe kĂśltĂśzĂśtt, ide kaptĂĄk a frissen restaurĂĄlt festmĂŠnyt, amely jelenleg is a tanĂĄri szobĂĄban tekinthetĹ meg.
SzatmĂĄrnĂŠmeti egy KĂślcseyt ĂĄbrĂĄzolĂł mellszoborral bĂźszkĂŠlkedhetett a 19. szĂĄzadban. NagykĂĄrolynak volt egy ennĂŠl jĂłval impozĂĄnsabb, egĂŠsz alakos, a talapzattal egyĂźtt nĂŠgy meter magas szobra, KallĂłs Ede alkotĂĄsa, amelyet a Millenium tiszteletĂŠre ĂĄllĂtottak 1897-ben. Ezt 1934-ben ismeretlen tettesek lefejeztĂŠk, a megcsonkĂtott szobrot elszĂĄllĂtottĂĄk ĂŠs beolvasztottĂĄk. A talapzata 1964-ig maradt a helyĂŠn, a kastĂŠlykert kĂśzelĂŠben, akkor a csatornĂĄzĂĄsok miatt vĂŠgleg eltĂĄvolĂtottĂĄk.
NagykĂĄrolyban jelenleg kĂŠt KĂślcseyt idĂŠzĹ emlĂŠktĂĄbla is talĂĄlhatĂł, az elsĹ 2001-bĹl, a mĂĄsodik 2004-bĹl valĂł. Az elsĹn elĂrtĂĄk a kĂśltĹ halĂĄlĂĄnak ĂŠvĂŠt: 1839.
KĂślcsey-szobrot CsapĂł SĂĄndor szatmĂĄri rajztanĂĄr is kĂŠszĂtett. Ez mellszobor, gipszĂśntvĂŠny volt, amelyet az 1957-es ĂŠvfodulĂłs ĂźnnepsĂŠgen ĂĄllĂtottak ki mĂĄs festmĂŠnyekkel, dokumentumokkal egyĂźtt a reformĂĄtus gimnĂĄzium tornatermĂŠben. EbbĹl az alkalombĂłl kĂŠszĂtett ugyancsak Ĺ emlĂŠkĂŠrmeket, amelyekkel az iskola legjobb tanulĂłit, legeredmĂŠnyesebb sportolĂłit tĂźntettĂŠk ki.
A Muzsnay ĂrpĂĄd ĂĄltal szervezett irodalmi megemlĂŠkezĂŠsek, zarĂĄndoklatok, tanĂĄcskozĂĄsok sorĂĄban kiemelkedĹ helyet foglalnak el a szĹdemeteri megemlĂŠkezĂŠsek augusztus 8-ĂĄn, a kĂśltĹ szĂźletĂŠsnapjĂĄn ĂŠs januĂĄr 22-ĂŠn, a magyar kultĂşra napjĂĄn. KĹ PĂĄl KĂślcsey-szobrĂĄt 1991-ben lepleztĂŠk le a budapesti VI. kerĂźleti KĂślcsey Ferenc GimnĂĄziumban. A mĹą mĂĄsolata a szĹdemeteri reformĂĄtus templom kertjĂŠben lĂĄthatĂł, mintegy 150 mĂŠterre a kĂśltĹ szĂźlĹhĂĄzĂĄtĂłl.
Ne feledkezzĂźnk meg GellĂŠrt SĂĄndor KĂślcsey cĂmĹą kĂśtetĂŠrĹl (Polis KĂśnyvkiadĂł, KolozsvĂĄr, 2004), amelyben a szerzĹ rĂśviden, lĂŠnyegretĂśrĹen Ăgy jellemzi a megye nagy szĂźlĂśttĂŠt: âTeljes ember volt.â
SzatmĂĄrnĂŠmetiben termĂŠszetesen volt KĂślcsey utca is, szemben a KĂĄlvin tĂŠrrel, ez kĂŠsĹbb a Decebal, Puskin, Rozelor ĂŠs a Iuliu Maniu nevet kapta.
1863 tĂĄjĂĄn, halĂĄlĂĄnak 25. ĂŠvfordulĂłja kĂśzeledtĂŠvel szĂźletett SzatmĂĄron a dĂśntĂŠs, hogy szobrot ĂĄllĂtanak neki a vĂĄros fĹterĂŠn, a tornyos hĂĄzzal szemben, ahol egy ideig dolgozott. Ennek szorgalmazĂłja Gyene KĂĄroly, a SzatmĂĄr Megyei GazdasĂĄgi EgyesĂźlet pĂŠnztĂĄrnoka volt. Ĺ rendelte meg a mellszobrot Budapesten, Gerenday Antal mĹąhelyĂŠben. Hat lĂĄdĂĄba csomagolva Debrecenig vasĂşton, onnan SzatmĂĄrig szekereken szĂĄllĂtottĂĄk. Az avatóßnnepsĂŠgnek orszĂĄgos jellege volt, hiszen tĂśbb vĂĄrmegye, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia, orszĂĄgos tudomĂĄnyos ĂŠs mĹąvĂŠszeti tĂĄrsasĂĄgok kĂŠpviselĹi is SzatmĂĄrra jĂśttek ebbĹl az alkalombĂłl.
A szoboravatĂł tĂĄrsasĂĄg dĂŠlben a ZĂśldfa fogadĂłban (ez a mai âfehĂŠr hĂĄzâ helyĂŠn ĂĄllt), valamint a Korona SzĂĄllĂł vendĂŠglĹjĂŠben (a mĹąvĂŠszeti mĂşzeummal szemben) fogyasztotta el a dĂszebĂŠdet. A mozsĂĄrĂĄgyĂş dĂśrgĂŠsĂŠvel, tĹązijĂĄtĂŠkkal kĂsĂŠrt felvonulĂĄs a vĂĄros akkori legdĂszesebb, legforgalmasabb utcĂĄjĂĄn, a SzĂŠchenyi utcĂĄn (ahol a pĂźspĂśki palota van) zajlott, a fĹtĂŠrtĹl a SĂŠtatĂŠrig. Az igazsĂĄghoz tartozik, hogy nem volt ez mĂŠg igazi kĂśztĂŠri szobor, formĂĄja, karcsĂşsĂĄga miatt inkĂĄbb sĂremlĂŠket idĂŠzett. Ezt a jelleget tovĂĄbb fokozta a talapzatot kĂśrbevevĹ vasrĂĄcs, amire termĂŠszetesen szĂźksĂŠg volt, hiszen vĂŠdeni kellett az alkotĂĄst a forgalmas, zsĂşfolt piactĂŠr nyĂźzsgĂŠsĂŠtĹl. Mivel nem igazĂĄn ĂŠrvĂŠnyesĂźlt az akkor mĂŠg csupasz tĂŠren, ĂĄthelyeztĂŠk a LĂĄncos-templom elĹtti kis parkba.
Az impĂŠriumvĂĄltĂĄs utĂĄn lefejeztĂŠk a szobrot, a maradvĂĄnyait pedig ĂĄtkĂśltĂśztettĂŠk a templom mĂśgĂśtti kis tĂŠrre. Ăvtizedekig ĂĄllt ott az intolerancia, az ĂŠrtelmetlen agresszivitĂĄs mementĂłjakĂŠnt, e sorok ĂrĂłja az Ăśtvenes ĂŠvekben a reformĂĄtus gimnĂĄzium (akkor FiĂşlĂceum) tanulĂłjakĂŠnt naponta lĂĄtta. TĂśbbek kĂśzĂśtt az ilyen emlĂŠkek erĹsĂtik meg az emberekben a hagyomĂĄnyok tiszteletĂŠt. Erre a kommunista vezetĹk is rĂĄĂŠrezhettek, mert kĂŠsĹbb csendben, vĂĄratlanul elhordattĂĄk a csonka szobrot. MĂşzeumba kerĂźlt, a talapzat, az oszlop ĂŠs a megcsonkĂtott szobor jelenleg a VĂŠcsey-hĂĄz (mĹąvĂŠszeti mĂşzeum) udvarĂĄn tekinthetĹ meg.
A nagyobb kĂśzĂśssĂŠgek szĂĄmĂĄra fontos jelkĂŠpek elpusztĂthatatlanok. A szatmĂĄri magyarsĂĄg az 1989-as vĂĄltozĂĄsok utĂĄn elsĹrendĹą feladatĂĄnak â az ĂŠrdekkĂŠpviselet megteremtĂŠse, a magyar nyelvĹą kĂśzĂŠpiskolĂĄk ĂşjraalakĂtĂĄsa mellett â a KĂślcsey-szobor ĂşjraĂĄllĂtĂĄsĂĄt tekintette. 1991-ben meg is tĂśrtĂŠnt, tĂśbb ezren vettĂźnk rĂŠszt azon a meghatĂł ĂźnnepsĂŠgen, amelyen lelepleztĂŠk az ĂşjraĂĄllĂtott KĂślcsey-szobrot, Lakatos PĂĄl szatmĂĄri szĂĄrmazĂĄsĂş szobrĂĄszmĹąvĂŠsz alkotĂĄsĂĄt. Ahogyan az elsĹ szoborĂĄllĂtĂĄsnak a mindenese Gyene KĂĄroly volt, ennek is volt lelkes kezdemĂŠnyezĹje, ĂŠlharcosa, szĂłszĂłlĂłja Ligeti LĂĄszlĂł ZoltĂĄn tanĂĄr Ăşr szemĂŠlyĂŠben, aki a szatmĂĄri KĂślcsey-kultusz egyik legkĂśvetkezetesebb ĂĄpolĂłja volt. A vĂŠndiĂĄkszĂśvetsĂŠg ĂşjraalapĂtĂłjakĂŠnt, tiszteletbeli elnĂśkekĂŠnt azt javasolta, hogy KĂślcsey FerencrĹl nevezzĂŠk el azt. TĂśbben kifogĂĄsoltĂĄk ezt azzal az indoklĂĄssal, hogy SzatmĂĄron mĂĄr van KĂślcsey-szobor, KĂślcsey KĂśr, KĂślcsey Ferenc FĹgimnĂĄzium. MiĂŠrt viselje akkor ugyanezt a nevet a vĂŠndiĂĄkszĂśvetsĂŠg? â kĂŠrdeztĂŠk. Ligeti elmosolyodott, ĂŠs nagyon rĂśviden, de hatĂĄrozottan vĂĄlaszolt: âCsak!â
A szobor harmonikus formavilĂĄgĂş, klasszicista pĂŠldĂĄkat idĂŠzĹ, egysĂŠges, kivĂĄlĂł munka, amely nem annyira a hasonlĂłsĂĄgot, sokkal inkĂĄbb KĂślcsey szellemisĂŠgĂŠt sugĂĄrozza. Menet kĂśzben pĂĄlyĂĄzattal szerettĂŠk volna eldĂśnteni a kezdemĂŠnyezĹk, hogy vĂŠgsĹ soron ki kĂŠszĂtse el a szobrot, de amikor Ligeti meglĂĄtta Lakatos szobortervĂŠt, ennyit mondott: âNincs szĂźksĂŠg pĂĄlyĂĄzatra, ez marad.â
A fentieket olvasva sokan gondolhatjĂĄk, hogy elszĂĄnt vezĂŠregyĂŠnisĂŠg, megfellebbezhetetlen tekintĂŠly volt a vĂĄrosban. ValĂłjĂĄban egy halk szavĂş, kivĂĄlĂł pedagĂłgus, sportember, kĂśztiszteletben ĂĄllĂł szemĂŠlyisĂŠg volt. Az ĂĄltala lĂŠtrehozott vĂŠndiĂĄkszĂśvetsĂŠg megbeszĂŠlĂŠsein csak ritkĂĄn, rĂśviden szĂłlalt meg, sohasem ĂśnĂśs ĂŠrdekbĹl beszĂŠlt. Mindenki tudta rĂłla, hogy KĂślcseyhez hasonlĂłan hosszĂş tĂĄvon, kitartĂłan olyan ĂŠrtĂŠkek mellett kĂśtelezte el magĂĄt, amelyek a kĂśzĂśssĂŠg szolgĂĄlatĂĄban ĂĄllnak.
Muhi SĂĄndor / frissujsag.ro