udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
420
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 391-420
Névmutató:
Szili Katalin
2007. november 7.
November 6-án fogadta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviselőit, hogy meghallgassa a csángók anyanyelvi oktatásának kérdéseit. A találkozón a Moldvai Csángómagyarok Szövetségégének (MCSMSZ) vezetői: Solomon Adrián elnök és Hegyeli Attila, az oktatási program vezetője, valamint a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány képviseletében Várkonyi György, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület képviseletében pedig Hegedűs Dóra elnök vettek részt. Magyar részről Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának külügyi és Európa-ügyi, valamint kulturális és oktatási albizottságainak társelnökei, illetve dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul voltak jelen. Szili Katalin elmondta, jelenleg a Csángóföldön élő gyermekek mindössze tíz százaléka részesülhet magyar nyelvű oktatásban, ezért kérni fogja Bogdan Olteanut, a román házelnököt, járjon közben a magyarul tanulni kívánó csángók anyanyelvi oktatásának kiszélesítésére. „A megbeszélés, mely kérésünkre jött létre, nagyon pozitív eredménnyel zárult, hiszen az elnök asszony biztosított minket a támogatásáról és megígérte, hogy 2008 tavaszán ellátogat Moldvába, ahol oktatási intézményeket is felkeres. Ígéretet tett arra is, hogy a csángóföldi támogatások ügyében levélben fordul a magyar kormányhoz. ” – nyilatkozta Solomon Adrián. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Szilinél a csángók képviselői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./ Solomon Adrián, elmondta, hogy jelenleg 1400 gyermek tanulja a magyar nyelvet anyanyelvként. Ugyanakkor mintegy kilencezer gyermek beszél magyarul, otthon, családja körében is, ők azonban, többek között a pedagógushiány miatt, nem tudnak magyar nyelven tanulni. A magyar költségvetés idén a Petrás Incze János-pályázat keretében 56 millió forinttal támogatja a csángómagyarok identitásának és magyar nyelvének megőrzését szolgáló kulturális, oktatási és kutatási programokat, valamint az intézmények fenntartását. A pályázati forráson belül a moldvai csángómagyar gyermekek magyar nyelvű oktatására szakképzett pedagógusok irányításával 31 millió forintot szán a kormány, míg a fennmaradó 25 millió forintot a csángómagyarok kulturális programjainak támogatására, tudományos programokra, szociológiai kutatásokra és a pusztinai közösségi ház működtetésére ítélték oda. /Fellépés a moldvai csángók anyanyelvű oktatása érdekében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./2007. november 9.
Göncz Kinga külügyminiszter szerint nyitott, együttműködő és integrációpárti a magyar külpolitika, amely egy új stratégia keretében fenntartja és újragondolja a rendszerváltás idején kialakult hármas prioritást. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke viszont jellegtelennek, szürkének, kiszámíthatatlannak és megbízhatatlannak tartja a külpolitikát. A kormány és az ellenzéki Fidesz szakpolitikusa november 8-án folytatott vitát a budapesti Corvinus Egyetemen a Tárcatükör című rendezvényen. A két politikus között az Oroszország-politika, a határon túli magyarsághoz való viszony, illetve a Fidesz Tőkés László melletti romániai európai parlamenti választási kampányolása okozta a legnagyobb nézetkülönbséget. A külügyminiszter szerint a korábbi hármas prioritás (Magyarország európai és északatlanti integrációja, a jószomszédi kapcsolatok erősítése és a határon túli magyarokkal kapcsolatos felelősség érvényesítése) közül az európai uniós és a NATO-tagság már megvalósult, és tekintettel kell lenni a globalizálódó világ biztonsági kihívásaira. Németh Zsolt „katasztrófa sújtotta területnek” nevezte a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati politikát, azzal vádolva Göncz Kingát, hogy egyik vezetője volt a „demagógiakampánynak” a 2004. december 5-i népszavazás előtt, és akkori szociális miniszterként eltitkolta a közvélemény elől, hogy megszületett a magyar-román szerződés arra vonatkozóan, hogy az áttelepülők nyugdíját Románia fogja fizetni. Az ellenzéki külpolitikus ugyanakkor pozitívumként említette Sólyom László köztársasági elnöknek a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját, illetve Szili Katalin szocialista házelnököt, akinek vezetésével megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. Göncz Kinga szerint 2004-ben még távol állt a ratifikálástól az említett magyar-román szociális megállapodás. A külügyminiszter bírálta a Fidesz kampányolását Tőkés László királyhágó-melléki püspök mellett, ami álláspontja szerint azzal a következménnyel járhat, hogy a határon túli magyarság nem jut európai parlamenti képviselethez. Németh Zsolt – akinek véleménye szerint Tőkés László az összmagyarság egyik legkiválóbb képviselője és az Európai Parlamentben a helye – azzal érvelt, hogy Romániában több mint egymillió magyar nemzetiségű választópolgár van, és 400 ezer voks is elég ahhoz, hogy az RMDSZ és Tőkés László is mandátumhoz jusson. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ és belső ellenzéke nem tudott megegyezni a közös listaállításról. /Tőkés László támogatása és az Oroszország-politika vita tárgya Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./2007. december 5.
Többek között a nemzetpolitikai stratégiáról tanácskozott határon túli magyar egyházi vezetőkkel Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke december 5-én Budapesten. Az egyházi vezetők javasolták, hogy év közben is folytassanak hasonló megbeszéléseket, azért, mert idén a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma elfogadta azt a nemzetpolitikai stratégiát, ami alapján jövő év szeptemberére előkészíthető egy nemzetpolitikai törvény. Ez a törvény szabályozza majd a nemzetpolitikával kapcsolatos intézményrendszert, a párbeszéd rendszerét. A KMKSZ négy albizottsága felvállalta, hogy a jövő év tavaszán foglalkozni fog a határon túli egyházi kapcsolatokkal, finanszírozási, oktatás kérdésekkel. /Szili egyházfőkkel tárgyalt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ A nemzetpolitikai stratégiáról tanácskozott a határon túli magyar egyházi vezetőkkel Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke december 4-én Budapesten. Tőkés László református püspök elmondta, a kormányzati megszorítások miatt nemigen tudnak túllépni a protokolláris szinten.,,Minden évben elmondjuk ugyanazt, minden évben megtárgyaljuk ugyanazt, azonban gyakorlati előrelépés alig van” ― fogalmazott. Tőkés László ugyanakkor említésre méltónak nevezte a nemzetpolitikai törvénytervezetet, amelyet Szili Katalin és munkacsoportja szorgalmaz. Szerinte igazán szükség lenne erre a stratégiára, mert a nemzetpolitika ma mélyponton van. A püspök arról is beszélt, hogy az Európai Parlamentben ezután együtt lesz a Felvidék, Erdély és ,,kis-Magyarország” képviselete, ugyanakkor a schengeni csatlakozással kizáródik Kárpátalja és a Délvidék. Emiatt olyan politikai akaratra van szükség, amely nemzetstratégiában gondolkodik, és ,,nem a megszorítások alacsony röptű politikáját folytatja” ― tette hozzá a püspök. /Mélyponton a nemzetpolitika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./2007. december 6.
Nem szabad hagyni, hogy a határon túli magyarok elszigetelődjenek a magyarországiaktól ― erről a kettős állampolgárságról szóló népszavazás harmadik évfordulóján beszélt Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke Budapesten, az egyház zsinati tanácsának ülésén. Bölcskei Gusztáv emlékeztetett arra, hogy három éve az MRE nem értett egyet a népszavazás kérdésfelvetésével; a referendum eredménye viszont a magyarságra nézve szerinte káros következményekkel járt, mert nem adott elegendő lehetőséget a külföldi magyarok számára az érvényesülésre az anyaországban. Egyúttal sajnálatát fejezte ki, hogy a Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével és Sólyom László köztársasági elnökkel folytatott december 4-i egyházi vezetői találkozón nem esett szó erről az eseményről, ami a határon túli magyarok sorsát hosszú távon meghatározza a Magyarországgal tartott kapcsolatban. /Ki kell állni a határon túli magyarokért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./2007. december 8.
Sólyom László köztársasági elnök a történelmi egyházaknak tartott hagyományos adventi fogadásán, december 4-én Budapesten kiemelte, hogy az ország versenyképességének növeléséhez az egyházak szóval és tettel egyaránt hozzájárulnak, amikor a társadalmi kohéziót segítik. Ezért is tartja fontosnak, hogy évről évre találkoznak egymással az egyházak vezetői és kötetlenül elbeszélgethetnek közös ügyeikről. Erre szükség van, mert – ahogy fogalmazott – „súlyos szociális kérdések feszegetik az egész világot az észak-dél globális ellentététől az utcán álló hajléktalanokig”. Az egyházak megoldást kínálnak a szegénység terjedésére és egyéb szociális kérdésekre, ami miatt érdemes a gondolataikat kicserélni – állapította meg. A köztársasági elnök megköszönte, hogy a határon túli püspökök is megjelentek a Sándor-palotában. Ez kifejezi a magyar nemzet kulturális egységét, amelyben az összes történelmi egyháznak helye van – tette hozzá. A határon túli egyházfőkkel Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, is tanácskozott – többek között a nemzetpolitikai stratégiáról is. A hagyományos adventi találkozó után a házelnök újságíróknak azt mondta: az egyházi vezetők javasolták, hogy ne csak ilyenkor, hanem év közben is folytassanak hasonló megbeszéléseket, főleg azért, mert idén a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKSZ) elfogadta azt a nemzetpolitikai stratégiát, ami alapján jövő év szeptemberére előkészíthető egy nemzetpolitikai törvény. /Határon túli egyházfők Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./2007. december 18.
A magyar kormány 1995-ben december 18-át a Kisebbségek Napjának nyilvánította. Ez alkalomból kerül sor immár harmadik éve a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Nemzetiségi Gálájára, amikor is elismeréseket adnak át azoknak, akik a legtöbbet tették a magyarországi kisebbségek kultúrájáért. Ruzsa János román nemzetiségű néptáncoktató elismerésében részesült a gálán. „Negyvenöt éven keresztül néptáncot oktattam, négyezer gyermeket tanítottam – nyilatkozta Ruzsa. „A kultúrák közötti párbeszéd legalább olyan fontos kérdés, mint a politika vagy a gazdaság egyenesben tartása” – mondta Kishegyi Viktória nemzetpolitikai főtanácsadó, Szili Katalin, országgyűlési elnök szavait tolmácsolva, aki személyesen nem tudott megjelenni. Idén, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi, kulturális hagyományainak megtartása és továbbörökítése érdekében végzett kimagasló szakmai munkájáért Pro Cultura Minoritatum Hungariae közművelődési díjat és elismerő oklevelet vehetett át Ruzsa János a román, a Martenica Táncegyüttes a bolgár, Nagyné Váradi Anna a cigány, dr. Sokcsevits Dénes a horvát, a Villányi Asszonykórus a német nemzeti kisebbség részéről, az Örmény Katolikus „Fogolykiváltó Boldogasszony és Világosító Szent Gergely“ Lelkészség, a Magyarországi Szerb Színház és a szlovák nemzeti kisebbséghez tartozó dr. Tóth István. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Díj a kisebbségi kultúráért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2007. december 21.
Lényegét tekintve sikeresnek ítélte a végéhez közelítő évet Gyurcsány Ferenc december 20-án Budapesten. Évzáró értékelésében a magyar miniszterelnök kifejezte reményét, hogy a 2008-as év a nyugodt építkezésé lesz, „egy hosszú út nehéz szakasza. ” Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt másfél esztendő Magyarországon egy illúzióval való végleges leszámolás periódusa volt: azé az illúzióé, miszerint egy ország sikere elválasztható a lakosság teljesítményétől. „Ma már egyértelmű statisztika támasztja alá, hogy 2001-ben a szociális nemzethalál állapotában voltunk, s amit azóta véghezvittünk, azt akár hatalmas politikai sikernek is nevezhetném” – jelentette ki Gyurcsány, aki beszámolójában csak sikereket sorakoztatott, csalódásokról nem volt hajlandó szót ejteni. A sikersorozat élére azt helyezte, hogy Magyarország helyreállította költségvetési hitelességét, s az idei 4 százalékos költségvetési hiány ismeretében biztosra veszi, hogy jövőre az ország képes lesz teljesíteni a maastrichti követelményként ismert 3 százalékos költségvetési hiányt. „Ez kulcsdöntő fontosságú” – fogalmazott. Az év sikertörténetének nevezte, hogy a magyar felsőoktatásban ma az intézmények harcolnak a jó képességű hallgatókért, a diákok a legjobb egyetemek kínálta lehetőségekért, s jó úton halad az állami és magánegyetemek rendszerbe való „összefésülése” is. Az egészségügyi rendszer átalakításának megkezdését nevezte az egyik legnagyobb fegyverténynek. „Olyan rendszert alakítunk ki, amelyben végre minden a helyére kerül, s nem a beteg igazodik a rendszerhez, hanem a szolgáltató keresi a biztosított kegyeit” – fogalmazott a magyar miniszterelnök. Évértékelő beszélgetésre invitálta a sajtót Gémesi Ferenc, a magyar kormány kisebbségi és nemzetpolitikai szakállamtitkára is. A politikus szerint a 2007-es esztendőben elkezdődött a „kilépés a régi támogatási modellekből, amelyek már korábban is meghaladottak voltak”, s a törekvés sikerét a határon túli magyar vezetők pozitív visszajelzései igazolják. Az év megvalósításai között az államtitkár az első helyen a biennálét említette, amelynek keretében „demonstratív módon láthatóvá vált a magyar kultúra egysége. ” A fejlesztéspolitika terén az etnikai alapú fejlesztések helyét átvették a projekt alapúak. A korábbinál nagyobb összegű támogatásokon túl a támogatáspolitika nagy „dobásának” Gémesi azt tartja, hogy sikerült pénzt „kiszorítani” egy intézményrendszer létrehozására is. Új szerepet szánnak a státusirodáknak is, az elkövetkezőkben egy kialakítandó információs-szolgáltatási hálózat részeivé válnak, amelynek feladatai közé tartozik például a határon túli magyarság anyaországi egészségügyi ellátásának elősegítése. A Krónika megkérdezte, milyen szerepet kaphat a támogatáspolitikában a Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke által előterjesztett nemzetpolitikai törvénytervezet. Gémesi Ferenc szerint a tervezet a határon túli kisebbségek ügyeinek parlamenti szintű intézését segítheti, mivel a Máért típusú, ülések ideje lejárt, a sűrűbb, „munkás” összejövetelek sokkal több hatékonyságot ígérnek. /Csinta Samu: Nyugodt évet ígérnek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./2008. január 7.
A Magyar Távirati Iroda Zrt. (MTI) fotóarchívumának fél évszázados „terméséből” láthatnak válogatást hamarosan az érdeklődők Kolozsváron. Az MTI Fotó – 50 év képei – Híres képek, képes hírek című kiállításnak a kolozsvári Magyar Opera ad otthont. A tárlatot Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Vince Mátyás, az MTI elnöke nyitja meg január 9-én. A vándorkiállítás az elmúlt hónapokban megjárta Magyarország több nagyvárosát, láthatták Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Esztergomban, Győrött és Pécsett, hamarosan pedig Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron várja majd a látogatókat. Az MTI fotóarchívuma a legnagyobbak közé tartozik Európában. A kulturális kormányzat 1993-ban védett, muzeális gyűjteménnyé nyilvánította a csaknem 13 millió eredeti fotónegatívot és közel 5 millió mintaképet őrző páratlan fotómúzeumot. Az interneten is elérhető Fotóbank (https://fotobank.mti.hu) jelenleg már közel 1 millió digitális sajtófotót tartalmaz és kínál felhasználásra. /MTI-fotókiállítás nyílik Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./2008. január 10.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke január 9-én Kolozsvárra érkezett, kétnapos erdélyi látogatásának nyitányaként, RMDSZ-es politikusokkal tárgyalt. „A Kárpát-medencei Képviselők Fórumának együttműködéséről tájékoztattam vendéglátóimat” – nyilatkozta Szili Katalin. A megbeszéléseken az EP-választások eredményéi, 2008 várható eseményei és a fejlesztési kérdések kerültek szóba. A politikus elmondta: Magyarország kiegyensúlyozott és egészséges párbeszédet akar folytatni a környező országokkal. „A magyarság nagy része ma már a Kárpát-medencében az EU közösségéhez is tartozik. Úgy gondolom, hogy a 21. században nincs helye az érzelmi alapú politizálásnak” – jelentette ki Szili. Tájékoztatása szerint a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának szeptemberi plenáris ülése után várható, hogy a különböző albizottságok különböző kérdésekben folytatnak párbeszédet. „Az egyik feladat, hogy a stratégiákból olyan nemzetpolitikai irányt dolgozzunk ki, ami az európai elvárásoknak maximálisan megfelel” – mondta. /Pásztor Krisztina: Szili Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./ Románul is szólt néhány szót az egybegyűltekhez Szili Katalin, aki vendége volt Kolozsváron a Magyar Távirati Iroda (MTI) kilencedik, Híres képek, képes hírek című kiállításának. Az MTI kiállítása Sepsiszentgyörgyről érkezett Kolozsvárra. /Pásztor Krisztina: Végállomás Kolozsvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./2008. január 10.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke márciusban ismét többpárti megállapodást szorgalmaz annak érdekében, hogy 2004-hez hasonlóan a magyarországi politikai alakulatok ne szóljanak bele a Romániában idén rendezendő helyhatósági és parlamenti választások kampányába – hangzott el azon a kolozsvári találkozón, amelyen Szili Katalin az RMDSZ megyei szervezetének vezetőivel, önkormányzati képviselőivel folytatott megbeszélést. Az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete élesen tiltakozott Szili Katalin, a politikus útja ellen, kifogásolva, hogy Wass Albert születésének 100. évfordulója után két nappal az író szülőfalujába viszi az MSZP „magyarellenes szellemiségét. ” /Rostás Szabolcs: Választási érdeklődés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./2008. január 10.
Wass Albert születésének századik évfordulójára emlékezett az EMI kolozsvári szervezete az író szülőfalujában, Válaszúton. A küldöttség megkoszorúzta a Bánffy-kúria épületét, melyben a hagyomány szerint az író meglátta a világot; a koszorú szalagján a következő szöveg áll: Helyetted mondjuk, 100 év után, sok 100-an, 100-szor: Adjátok vissza a hegyeimet! A megemlékezés ugyanakkor a Wass Albert-év Erdélyi Magyar Ifjak általi megnyitását is jelentette, a szervezet ugyanis több rendezvénnyel kívánja megünnepelni az írófejedelem századik születésnapját. Első és nagyobb szabású rendezvénysorozatuk a Wass Albert életét bemutató film erdélyi körútja lesz Koltay Gábor rendező részvételével, melyre februárban kerül sor. Az EMI éles hangú közleményben tiltakozott Szili Katalin magyar országgyűlési elnök kolozsvári és válaszúti látogatása ellen. A Soós Sándor elnök és Bagoly Zsolt alelnök által aláírt nyilatkozatban nemkívánatos személynek, sőt, hazaárulónak neveznek minden Erdélyt megtagadó, a román hatalmat kiszolgáló RMDSZ-vezetőkkel cimboráló politikust, és a december 5-i népszavazásra emlékeztetve kijelentik: mi sem megyünk oda húszmillió románként – itthon vagyunk –, ők se jöjjenek mihozzánk. /Wass Albert-évforduló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./2008. január 11.
Bochidán tudta meg Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, hogy az ott képzett kőfaragók is részt vesznek a budapesti parlament épületének felújítási munkájában. Az egynapos erdélyi látogatáson tartózkodó Szili Katalin január 10-én Bonchidán és Válaszúton tett látogatása, a kolozsvári főtéri sétája után kolozsvári magyar értelmiségiekkel folytatott megbeszélést, majd interjút adott a lapnak. Mostani látogatásának alapvető célja a Magyar Távirati Iroda /MTI/ fél évszázados fotótevékenységét bemutató kiállítás megnyitója volt. Ez a vándorkiállítás a kolozsvári Magyar Operába tulajdonképpen a kilencedik helyszínre érkezett: hét magyarországi város után, Erdélyben korábban Sepsiszentgyörgyön és most itt, Kolozsváron került a közönség elé. Szili az RMDSZ vezető politikusaival találkozott, aktuálpolitikai témák kerültek terítékre. Tájékoztatták őt a 2008–as romániai helyhatósági és parlamenti választások előkészületeiről, illetve a most alakuló román választójogi törvényről. Áttekintették a magyar kulturális és nyelvi hagyományok megőrzésének kérdéseit is. Bonchidán a munkát irányító alapítvány vezetői elmondták, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Alap folyamatosan biztosítja egyfelől a szakmai támogatást, másfelől azokat az összegeket, amelyekre az önerő biztosításához van szükségük, amikor különböző európai uniós forrásokra pályáznak. Ismertették a torockói idegenforgalom gondjait és eredményeit. Közösséget összefogó, kulturális–természeti értékeket megőrző, de gazdasági szempontokat is figyelembe vevő fejlesztésekről, felújításokról van szó. – Válaszúton Kallós Zoltán és munkatársai fogadták őt. Szili elismeréssel szólt arról a munkáról, amelyet az alapítvány végez, szórványban élő magyar gyermekek oktatását vállalta magára. Magyar gyermekekről van szó, akik enélkül a lehetőség nélkül bizonyára elvesznének. Szili Katalin a kolozsvári magyar értelmiségiekkel való megbeszélésén az erdélyi, a kolozsvári egyetemi oktatás és az itteni magyar kulturális intézmények helyzetéről tájékozódhatott. Szili azt szeretné, ha a magyar–magyar kapcsolattartás intézményrendszere is törvényben kerülne rögzítésre. Például a KMKF, de más jellegű együttműködések is, amelyek működését pontosan azért kell szabályozni, hogy azok ne váljanak az aktuális kormányzat szájaízétől függő kérdésekké. Az újságíró megkérdezte Szilit, mi a véleménye az erdélyi magyar–magyar szembenállásról. Szili Katalin két hívó szót mondott: „párbeszéd” és „együttműködés”. Szükséges, hogy az anyaország saját feszültségeit ne exportálja. Azokkal az autonómiamintákkal kell foglalkozni, amelyek Európában már léteznek. /Tibori Szabó Zoltán: Két hívó szót mondhatnék: párbeszéd és együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2008. január 11.
Tiltakozni meg tüntetni egy jogállamban szabad. Az Erdélyi Magyar Ifjak óva intették Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, hogy – potenciális hazaárulóként – Erdélybe jöjjön. Szili Katalin a közeljövőben kezdeményezni kívánja, hogy az Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártok fogadjanak el közös álláspontot, miszerint nem avatkoznak be a romániai választási küzdelmek magyar szereplőinek dolgába. Erre nincs sok esély, mert az ellenzéki Fidesznek kellene eddigi magatartásán változtatnia, írta Szűcs László, a lap főmunkatársa. Hangsúlyos volt a jelenlétük Tőkés László független EP-képviselő kampányában. Egyes vélemények szerint a nagyszebeni közös kormányülést megelőzően Gyurcsány Ferenc kormányfő találkozása Markó Béláékkal az RMDSZ melletti burkolt korteskedéssel volt. Szűcs László Gyurcsány segítségére sietett: ez nem befolyásolta az erdélyi választók opcióját. A Szili Katalin által a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán múlt év szeptemberében ismertetett fejlesztéspolitikai központú programot ez év őszén terjeszti a magyar kormány a parlament elé, hogy a stratégiából törvény szülessen. /Szűcs László: Konszenzus és környéke. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./2008. január 12.
Dr. Magyari Tivadar egyetemi docens, magyar tagozat-vezető, rektor-helyettes nyilatkozatban számolt be megbeszéléséről. Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét Dávid Lászlóval, a Sapientia Egyetem rektorával együtt a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről tájékoztatták. Magyari elmondta, hogy egyes karokon felkerültek bizonyos termekre, irodákra hivatalos magyar feliratok is a meglévő román mellé, de ez még kevés. Magyar szövegek, állandó feliratok vannak a 21 karból 14-en. Magyari becslése szerint mindez a szükséges feliratoknak kevesebb mint 10 százaléka. /Tiszta beszéddel a feliratokról – Magyari Tivadar nyilatkozata. = Erdely. ma, jan. 11./2008. január 16.
„Hazaárulók akadtak minden időben. Előbb vagy utóbb ítélt fölöttük a nemzet, s ítélete ellen nem volt fellebbezés. ” Így kezdte Wass Albert Modern hazaárulók című írását 1942-ben. Hazaárulók ma is vannak, itthon és otthon egyaránt. A román hatalmat kiszolgáló RMDSZ-vezetéssel és a Babes–Bolyai magyar díszpintyeivel találkozik Szili Katalin, aki párttagsága révén Gyurcsány Ferenc meghosszabbított keze, olvasható az Erdélyi Magyar Ifjak közleményében. Az EMI tiltakozik Kolozsvár és Wass Albert emlékének meggyalázása ellen, ugyanakkor megkéri Szili Katalint, adja át üzenetüket főnökének: továbbra is persona non grata Erdélyben a kormánypártok valamennyi tagja. /EMI-tiltakozás Szili Katalin erdélyi látogatása ellen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 16./2008. január 23.
„Ha a közösség megóvja a kultúrát, a kultúra is megóvhatja a közösséget” – mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Nagyváradon, a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett gálaműsoron. A gála előtt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete tiltakozó megmozdulásra készült, a fiatalok végül a Himnusz szövegét osztogatták az érkezőknek, köztük Szili Katalinnak is. „Alkotóknak, művészeknek és pedagógusoknak, intézményeknek és egyházaknak, a kultúra terjesztőinek kell köszönetet mondani e napon – folytatta beszédét Szili –, s mindazoknak, akik gyökereiket fel nem adva vállalják a kisebbségi sorsot. ”Markó Béla, az RMDSZ elnöke az erdélyi és partiumi magyarság kulturális sokszínűségét és szabadsághoz való ragaszkodását hangsúlyozta felszólalásában. A beszédek átadták a Magyar kultúráért díjakat. Életműdíjat Dánielisz Endre nagyszalontai helytörténész és Jakobovits Miklós nagyváradi képzőművész kapott, de hagyományőrző egyesület, néptánccsoport is volt a díjazottak között. A gálaműsort a Székelyföld a Partiumban gondolat jegyében szervezték. N. L. : Köszönet a kultúra nagyváradi őrzőinek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./ Az emlékplakettet Földes Béla, Kőrössi P. József és a Szentjobbi Hagyományőrző Huszáregyesület, a díszokleveleket Bradács Aliz, Gagyi-Pálffy Judit, Lászlóffy Zsolt és a magyarremetei Kéknefelejcs Néptánccsoport kapta. /Közt művelő kultdíjasok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./2008. január 24.
Közös nevezőre kell jutniuk az RMDSZ és az erdélyi magyar ellenzéki szervezetek vezetőinek – Szili Katalin szerint – a romániai magyar közösség szavazatainak megszerzése érdekében. Minderről Nagyváradon foglalt állást az Országgyűlés elnöke, miután megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Tőkés Lászlóval. Szili elmondta: Markóval áttekintették a romániai európai parlamenti választások tapasztalatait, és napirendre kerültek az idén rendezendő helyhatósági és parlamenti választások is. A Tőkés Lászlóval folytatott megbeszélésen Szili felkérte az EP-képviselőt, vegyen részt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkálatain. Tőkés elismeréssel szólt a Szili által kezdeményezett nemzetpolitikai stratégiáról. /Fried Noémi Lujza: Szili békítő szándéka. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./ A Tőkéssel való megbeszélést megelőzően Szili Katalin a Bihar megyei Szentimrén megkoszorúzta Szent Imre szobrát, majd Szalárdon emlékplakettet és emléklapot nyújtott át azon települések polgármestereinek, akik részt vettek a Szentjobbi Hagyományőrző Huszáregyesület és Csontos János magyarországi képviselő által szervezett Szent Imre emléktúrán. A huszárok tíz nap alatt lóháton ötszáz kilométert tettek meg, hogy felkeressék az Erdélyben található összes Szentimre nevű települést. /Both Abigél: Markóval, Tőkéssel egyeztetett Szili. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ Nagyváradon a találkozó előtt feltűntek az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) váradi szervezetének tagjai, akik tiltakozni akartak Szili Katalin váradi látogatása ellen, mivel ő a határon túli magyar nemzetrészekhez mostohán viszonyuló Magyar Szocialista Párt egyik vezéregyénisége. A helyi lapokban közzétett kritikus hangvételű állásfoglalás helyett azonban csupán a Himnusz kinyomtatott szövegét hozták magukkal. Mint azt Nagy József Barna, az EMI váradi elnöke elmondta, úgy vélték, a magyar kultúra napján nem kell élőbb, aktuálisabb üzenet, mint nemzeti imádságunk szövege. Az érkező RMDSZ-szimpatizánsok azonban nem ismerték ezt az új EMI-s álláspontot, s többen azt hitték, az ifjak a Szili- és MSZP-ellenes nyilatkozat szövegét osztogatják. Ezért a politikusokat szállító konvoj megérkezésekor kisebb botrány keletkezett, egy vérmes pártaktivista ugyanis nekitámadt Nagynak, leköpte őt és nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illette. Kis híján tettlegességgé fajult a dolog, a román biztonsági emberek elterelték az RMDSZ-es köpködőt, aki ezután tisztes távolságból becsmérelte a fiatalokat. A gálaműsorra érkező emberek közül azonban – noha jórészt az RMDSZ-es tisztségviselők voltak – nagyon sokan az EMI pártjára álltak, s többen mentek oda a fiatalokhoz s kérték tőlük a színes címerrel díszített nyomtatványt, a magyar himnusz teljes szövegét. Az incidens szemet szúrt a bevonulóknak is, pár perc múlva ugyanis Szili Katalin kabinetfőnöke visszatért, s megkérte az EMI-seket, fáradjanak be a kultúrház protokolltermébe, az elnöknő ugyanis személyesen akarja megköszönni, hogy neki is adtak a himnusz szövegéből s meg szeretné ismerni Nagy József Barnáékat. Szili Katalin diplomatikusan fogadta Nagyot, aki miután kezet fogott az Országgyűlés elnökével, felháborodottan mutatott rá, hogy az RMDSZ-esek azért köpték le, mert a magyar himnuszt osztogatta. /Szőke Mária: Egy közösség sokszínűsége: hatalom! = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 24./2008. január 24.
Nagyváradon Szili Katalin házelnök beszédében úgy fogalmazott: „A különböző nemzetek egymás ellen táplált előítéleteit a leghatékonyabban a kultúrák közötti párbeszéd révén lehet felszámolni, e párbeszédben minden téma felvethető, így az európai autonómiaformák sem lehetnek tabutémák. ” Az előítéleteket, a gyűlölködést az esetek többségében kultúremberek táplálták, táplálják – nemzetiségtől függetlenül, írta Szűcs László főmunkatárs. Annak a lehetőségét kellene felvetni, hogy milyen esélyei lehetnek egy-egy adott közösségen belül a politikum és a szellemi elit közötti hídverésnek. Szili Katalin újabb váradi vizitje a magyar–magyar kapcsolatok vonatkozásában is figyelmet érdemlő, a kormánypárti politikus természetesnek mondható partnerei mellett Tőkés László EP-képviselőt is felkereste hivatalában. /Szűcs László: Tabutémák és hídverők. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./2008. január 24.
Az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetének nevezett Kft. a szomszéd országból importálja a szélsőségességet, írta Michael Shafir, Babes–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának professzora. A cikkíró 2005-ben hallott először róluk, a Koltai Gábor által rendezett Trianon dokumentumfilm kapcsán, amelynek alapjául „Raffay Ernő történész kétes tudományos értékkel rendelkező munkái szolgáltak”. A helyi hatóságok súlyos pénzbírságot róttak ki a szervezet tagjaira. Ezzel a szervezőket a szólásszabadság korlátozásának áldozataivá avatták. A cikkíró szerint az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ szervezete a magyarországi revizionista fiatalság egyik helyi nyúlványa (fiókszervezete). Az EMI 2005 októberében bejelentette: bojkottálni fogja az aradi megemlékezéseket. A bojkottra okot valószínűleg Hiller István magyar művelődésügyi miniszter jelenléte szolgáltatta. „Hillert akkor éles, antiszemita kijelentésekkel támadták. ” 2006 márciusában a szervezet néhány tagja megakadályozta Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt, hogy megtartsa beszédét a Sapientia Egyetem kolozsvári tagozatán, azt hozva fel indokul, hogy annak pártja ellenezte a kettős állampolgárság megadását a Magyarország határain kívül rekedt magyaroknak. Szili Katalin házelnököt „hazaáruló” megbélyegzéssel illették. A „magyarországi szélsőségesség importálásával foglalkozó kft. csődbe menne a Fidesz, a Jobbik és a Magyar Gárda tőkebehozatala nélkül”, írta a professzor. /Michael Shafir: Szélsőségességek exportőrei és importőrei. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./2008. január 25.
Michael Shafir még az egyetemi tanári tisztség által biztosított tekintéllyel is visszaélt, valótlanságot állítva rágalmazta az Erdélyi Magyar Ifjakat, mert vezetőik tiltakoztak Szili Katalin látogatása ellen, hazaárulónak nevezve a Gyurcsány Ferenc mellett december 5-e, az októberi rendőrterror és a többi viselt dolga ellenére is kiálló MSZP-s politikust. Wass Albert nem élhet a replika jogával, tíz évvel ezelőtt meghalt. A kommunista román népbíróság halálra ítélte: magyarként, grófként és íróként – ártatlanul. Michael Shafir bevallotta: nem sokat tud az EMI-ről. Bagoly Zsolt tájékoztatta: az EMI 2002-ben alakult (ma hat városban működik), célja, hogy erősítse az erdélyi magyar fiatalságban a nemzeti öntudatot és hazaszeretetet. Michael Shafir „szélsőségesség”-nek nevezi, hogy 2005-ben az EMI levélben kérte Hiller István MSZP-elnököt, ne változtassa füttykoncertté október 6-át, minekutána március 15-én ez sikerült Gyurcsány Ferencnek. Szintén szélsőség, hogy szóvá tették Eörsi Mátyásnak: elfogadhatatlan, hogy magyar politikus gyűlöletet szítson az egyik nemzetrészben a másik ellen. Shafir „félfasiszta” Magyar Gárdáról, helytelenül írt nevű Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomról és egy kézdivásárhelyi (nem létező) Székely Gárdáról beszélt, mondván, ezeknek importálja a szélsőségességét az EMI. A kapcsolat létezésének bizonyítása elmaradt. Shafir szerint ezen szervezetektől az EMI pénzt kap. Ez nem felel meg a valóságnak. /Bagoly Zsolt – (az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke): Wass Albert háborús bűnös, az EMI szélsőséges. Q. E. D. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./