udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
482
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 481-482
Névmutató:
Tabajdi Csaba
1996. december 16.
Sikeres, de vitáktól sem mentes időszakként értékelte a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöksége az idei évet. Csoóri Sándor, a nemrégiben megválasztott elnökség hét végi, első ülése utáni dec. 16-i sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az MVSZ millecentenáriumi rendezvényeivel méltó módon ünnepelte az évfordulót. A sajtótájékoztatón részt vettek az elnökség tagja. Papp László amerikai építész, a nyugati régió elnöke hangsúlyozta, hogy az MVSZ-nek minden magyar érték gyűjtőhelyévé kell válnia. A nyugaton élőktől idegen az itthon tapasztalható túlfűtött politikai élet. Dobos László, a kárpát-medencei régió elnöke cselekvési terve legfőbb céljairól elmondta: az MVSZ szorgalmazza a magyar-magyar integráció megvalósulását, támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, a közösségek tulajdonlásának és önkormányzatiságának rendezését. Nehezményezte, hogy az igényeltnél kevesebb támogatást kap az MVSZ. A szlovák kormány 700 millió forintnak megfelelő összeget juttat a szlovák világszövetségnek, az MVSZ-nek viszont, bár sokkal nagyobb a tagsága, csak 162 milliót szán a magyar kormányzat. Kurucz Gyula, az anyaországi régió elnöke célként a nemzeti egyetértés minimumának megteremtését jelölte meg. Csoóri Sándor kijelentette: egyetért az RMDSZ kormányba lépésével. Az RMDSZ-nek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy feladja ezt a pozíciót, ha céljait nem valósíthatja meg. Könnyebb lenne az RMDSZ helyzete, mondta, ha az alapszerződés nem minimális, hanem maximális követelményeket fogalmazott volna meg. /Népszabadság, dec. 17./ Az MVSZ vezetői egyeztető megbeszélést folytattak Tabajdi Csaba államtitkárral a jövő esztendő elején összehívandó újabb magyar-magyar csúcs megszervezésére. /Magyar Hírlap, dec. 17./1996. december 17.
Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke megerősítette, hogy felmentését kérte funkciójából. Az elnök nem kívánta indokolni lemondását. /Magyar Hírlap, dec. 17./ Lábody László hirtelen lemondásának okát hivatalos hírzárlat fedi. Az Új Magyarország több forrásból megtudta, Tabajdi Csabával, a HTMH-t felügyelő államtitkárral romlott meg Lábody viszonya. A konfliktus nem politikai természetű, hiszen Tabajdi és Lábody a nyolcvanas években együtt dolgoztak, előbb az MSZMP külügyi osztályán, utóbb pedig a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságán. Mindkettőjüket az MSZMP népi-nemzeti szárnyán tartották számon, a támadásokat időről időre a szabaddemokratáktól /SZDSZ/ kapják. Kettőjük között nézetazonosság volt az alapszerződés létrejöttében. /Új Magyarország, dec. 18./1996. december 18.
Több mint fél év telt el a romániai magyar sajtóban talán egyedülálló, az Erdélyi Napló főszerkesztője-kiadója, Szőcs Géza ellen irányult puccskísérlet óta. Mint ismeretes, a lap kilenc munkatársa ultimátumot intézett a lapvezetéshez: követelve, Szőcs Géza mondjon le tulajdonosi jogköréről. Ezután hetekig visszhangzott az erdélyi média a "kilencek" protestálásáról. Cikkek jelentek meg a lap szubjektivitásáról. A felszíni hullámzás által eltakart mozgatórugókat a közönség nem ismerhette meg. Németh Tünde megkereste az Erdélyi Napló májusban kilépett munkatársait, most hogyan látják a történteket. Simon Judit, aki most a Brassói Lapokban publikál és Kinde Annamária, aki jelenleg a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium programszervezője, nem kívántak nyilatkozni, T. Szabó Edit nem hajlandó közétenni álláspontját. Varga Eleonóra szerint Sorbán Attila akkori főszerkesztő-helyettes miatt mentek el. Az kellett volna, hogy akkor Szőcs Géza eljöjjön és elbeszélgessenek, de erre nem került sor. Ferencz Zsuzsanna szerint a kilépésük utáni időben a romániai magyar sajtó megszűnt. "Atomizálódott minden." Papp Sándor Zsigmond szerint gazdasági okok miatt történtek meg a kilépések, minden politikai színezet nélkül. Szőke Mária úgy látja, hogy tranzakció áldozatai lettek. Azok, akik a konfliktus kirobbanásakor vállon veregették őket, nem törődtek a kilépettekkel, sem a lappal. Számukra csak az volt fontos, hogy nagyot üssenek Szőcs Gézán. A kilencek lázadása intrikákra épülő konfliktussorozat volt, melyet a megbízott lapvezetőség aljas módon csiholt ki a szerkesztőségben. Ő is sajnálja, hogy nem volt köztük Szőcs Géza. Azt kevesen tudják, hogy Boros Zoltán a magyar tévéadástól már május elején, a Varadinum alatt javasolta, hogy pakoljanak ki bátran Szőcs Géza ellen. A konfliktus idején pedig ott volt a bukaresti tévé adásának magyar stábja, hogy idejében rögzítsen. Ezután viszont senki sem foglalkozott azzal, hogy mi lett a kilépett újságírókkal. "Ekkor már nem voltunk fontosak nekik." A MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ nem igazi érdekvédelmi szervezet, hanem belterjes társaság, tőlük akár éhen is halhattak volna. Szőcs Géza is megszólalt. Szerinte az Erdélyi Napló megsemmisítésére szervezett kísérlet a sajtószabadság elleni legszégyenletesebb merényletként fog fennmaradni. "Amire az Iliescu-rezsim nem mert vetemedni -szétverni az erdélyi magyar sajtó legjelentősebb szerveződését -, arra a budapesti és marosvásárhelyi elvtársak egy csoportja feljogosítva érezte magát." - Az Analog /az Erdélyi Napló, a Kelet-Nyugat, a Családi Tükör, a Cápa, a Média, a Szemfüles kiadója/ 1993 tavaszára fizetésképtelenné vált. Ekkor adta át a részvénytöbbséget Szőcs Gézának Stanik István. Valójában csődtömeget vett át. Az újságírók nem értették meg, hogy a túlélésért kell küzdeni. Szőcs Géza a legfontosabbnak az Erdélyi Napló megtartását tartotta, akár a többi lap kárára. Teljes magánvagyonát a lapra fordította. Amikor támogatást kért a hetilap számára, elutasították. Kidolgozott egy konstrukciót a kárpótlási jegyekkel kapcsolatban, ezt elfogadták: javasolta, hogy az Erdélyi Naplóban és máshol is hirdessék a lehetőségeket a kárpótlási jegyek felhasználására vonatkozóan. - A "kultúra és a sajtó finanszírozása az eszköz, amivel egy közösség a legjobban befolyásolható kívülről. A román állam nem volt hajlandó tudomásul venni az erdélyi magyar közösség kulturális igényeit, ily módon "az egész kulturális felépítmény a budapesti köldökzsinórról kezdett táplálkozni." Ezzel azok, akik a pénzcsapoknál állnak, erdélyi klientúrájukkal együtt totális monopóliumhoz jutnak. Egy centralizált struktúra jött létre, amely nem tűri a kritikát, az ellenvéleményt, a másságot. - Amikor a Hungária Közalapítvány kuratóriumába javasolták Szőcs Gézát, akkor figyelmezették, hogy tönkreteszik. "Tabajdi Csaba felhívta telefonon Markó Bélát és utasította, hogy tiltakozzon a magyar országgyűlésnél." Markó Béla ezt megtette, tiltakozott Szőcs Géza jelölése ellen. Tabajdi és Markó kérte Szokai Imrét, az ÁPV Rt. igazgatótanácsának elnökét, hogy szüntesse be az Erdélyi Napló finanszírozását /vagyis hirdetéssel való ellátását/. Ezután a hetilapnál hatalomátvételt készítettek elő. A cél az volt, hogy szétverjék a szerkesztőséget. - Változás várható a közeljövőben: a tulajdonjogot a Dialog Nyomdára átruházza, ebben az Erdélyi Híradónak van részesedése, a Dialog pedig az Erdélyi Híradót bízza meg a lapkiadással. Gazda Árpád lesz a főszerkesztő. - Szőcs Géza elmondta még, hogy a laptól eltávozott szerkesztők is közölhetnek az Erdélyi Naplóban. /Németh Tünde: Ultimátum és puccs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./1997. január 17.
Nincs a világnak egyetlen olyan térsége, ahol annyira alacsony lenne az egymással szomszédos országok gazdasági együttműködése, mint Kelet-Közép-Európában. Ezen az érintetteknek sürgősen változtatniuk kell, állapította meg Tabajdi Csaba politikai államtitkár jan. 18-án Fehérgyarmaton, a Hármashatár Alapítvány által szervezett Együttgondolkodás 97 elnevezésű fórumon, melyen magyar, román és szlovák politikusok, szakemberek, illetve önkormányzati vezetők vettek részt. /Együttgondolkodás - nemzetközi fórumon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./1997. január 30.
Jan. 29-e és febr. elseje között tartották meg Budapesten az Önkormányzati tudásátadás esélyei című konferenciát. E találkozó része a már két éve tartó önkormányzati tréningnek, amelyen a HTMH támogatásával és szervezésében a Kárpát-medence polgármesterei és más, önkormányzati tisztségviselők vesznek részt. A tizennégy erdélyi RMDSZ önkormányzati tisztségviselő, valamint három román nemzetiségű tanácsos részvételét az Ügyvezető Elnökség Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztálya szervezte meg. Ezen kívül ? a HTMH külön meghívottjaként ? Romániából részt vett Verestóy Attila és Seres Dénes szenátor, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint Petrozsény, Targu Jiu és Ramnicu Valcea polgármesterei. A konferenciát Kuncze Gábor belügyminiszter nyitotta meg, politikai bevezetőt mondott Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese és Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A magyar kormány részéről előadást tartott Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Tóth Sándor PHARE-irodavezető és dr. Balázs István kormányfőtanácsos. Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Felvidék és Délvidék meghívott előadói mellett, Erdélyből Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke tartott előadást az Önkormányzatok részvétele, tapasztalatai önkormányzat-fejlesztési támogatási programokban címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./1997. február 14.
A parlamenti pártok gyakran belpolitikai csatározásokhoz ürügyként használják fel a határon túli magyarság érdekeinek védelmét, pedig e téren józan önmérsékletre lenne szükség, jelentette ki Tabajdi Csaba államtitkár a Friedrich Naumann Alapítvány által febr. 15-én Visegrádon szervezett tanácskozáson. A magyar külpolitika alapvető feladatai közé tartozik, hogy megfelelően képviselj a határon túli magyarság érdekeit az Eu-integráció során. A helyzetet nehezíti, hogy Európában nincs olyan kisebbségi norma, amely javaslatot adhatna kisebbségeket ért sérelem orvoslására. Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő szerint a szomszédos országokkal való kapcsolatokra nem lesz negatív hatással, ha esetleg Magyarországot előbb veszik fel a NATO tagjai közé, mint másokat. Fennáll viszont a tömeges áttelepülés veszélye az egyes országokban alakuló belpolitika függvényében. Csapody bírálta a kormányt, amiért a külpolitikában gyakran gyámoltalanul reagál a különféle kihívásokra. Törzsök Erika, a HTMH megbízott elnöke szerint megérett a helyzet arra, hogy a határon túli magyarok kérdésében ne csupán egyes minisztériumok, hanem a tárcák szélesebb köre vegyen részt. Európában ugyanis mindinkább a regionális politika az elfogadott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./1997. február 14.
Várhatóan Boros Jenő pozsonyi nagykövet lesz a HTMH új elnöke, így értesült az Új Magyarország. A HTMH irányító posztja - Lábody László lemondása miatt - betöltetlen. A hír meglepő, mert Horn Gyula miniszterelnök Törzsök Erikának, a HTMH elnökhelyettesének előléptetését, illetve Petróczi Sándornak, Tabajdi Csaba államtitkár kabinetfőnökének elnöki kinevezését fontolgatta. /Új Magyarország, febr. 15./1997. március 26.
Beszűkítő jellegű alapszerződést kötöttek, állapította meg Tőkés László püspök, a magyar kormány megelégedett a beszűkített, megnyirbált 1201-es dokumentummal is, behatárolták a romániai magyar kisebbség szervezetének mozgásterét. Az új demokratikus hatalommal jobb szerződést lehetett volna kötni. - Az RMDSZ önmagát korlátozta azzal, hogy belépett a kormányba, amely az alapszerződést tartja irányadónak a magyar kérdések vonatkozásában. "Vigyáznunk kell arra, hogy az új román hatalom nehogy egy pozitív stratégia által törekedjen ugyanarra, amit a megelőző hatalmak tiltó, negatív stratégiával" igyekeztek elérni. A pozitív stratégia "talán a korábbiaknál is veszélyesebb, mert leszerelheti ellenállásunkat, és könnyebben áldozatává válhatunk a magyarellenes politikának." Ezért a konstruktív, építő jellegű magatartás lehet eredményes. A romániai magyarságon belüli megoszlás a román hatalomnak segítene. "Én is ezért vagyok dilemmában. Egyfelől látom a veszélyt, másfelől nem akarok odáig jutni a következtetéseimben, hogy ez az RMDSZ-en belüli szakadáshoz vezessen." - A magyar kormány most már leplezetlenül azt a határon túli magyar politikát támogatja, amelyik egyetért az alapszerződéssel, amelyik "inkább a megalkuvás, mint a kompromisszum oldalán áll." "A magyar kormány a támogatása fejében valósággal elvárja, hogyan politizáljon az RMDSZ." Az előző kormányt bírálták, hogy beavatkozik a határon túli magyarság sorsába. Valójában nagyon szerény volt az a befolyás. A jelenlegi kormány Tabajdi Csaba államtitkár, illetve Lábody László, a HTMH leköszönő elnöke által "már-már leplezetlenül igyekezett érvényesíteni az akaratát, a befolyását, és a végén már nem csinált titkot abból, hogy elvárja tőlünk, miként politizáljunk a Bukaresttel való megegyezés érdekében." "A magyar kormány arra a szintre akar szorítani minket, amelyet már Bukarest is elfogadna, ahelyett, hogy kezdeményező módon tágítaná lehetőségeinket..." /Bánó Attila: Csúnya átverés. Beszélgetés Tőkés László királyhágómelléki református püspökkel. = Nyugati Magyarság, márc./ 1997. április 21.
Ápr. 18-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár Budapesten fogadta Gheorghe Tatut Kovászna megye prefektusát és Orbán Árpádot, Kovászna megye tanácselnökét. A megbeszélésen Románia és Magyarország kapcsolatrendszerének egészéről, a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyéről és a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről volt szó. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy az alapszerződés akkor válhat valóban általános érvényűvé, ha az abban foglaltak helyi szinten is megvalósulnak és hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia az elsők között csatlakozzon a NATO-hoz. Gheorghe Tatu elmondta, hogy Veszprém megye minden vezetőjével tárgyaltak, elsősorban a gazdasági és az oktatási kérdések voltak napirenden. Orbán Árpád kiemelte, hogy az RMDSZ nem mond le a Bolyai Egyetemről. Hozzátette, hogy az egyetemnek kihelyezett főiskolai fakultásokat kellene működtetnie Székelyföldön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./Ápr. 18-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár Budapesten fogadta Gheorghe Tatut Kovászna megye prefektusát és Orbán Árpádot, Kovászna megye tanácselnökét. A megbeszélésen Románia és Magyarország kapcsolatrendszerének egészéről, a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyéről és a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről volt szó. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy az alapszerződés akkor válhat valóban általános érvényűvé, ha az abban foglaltak helyi szinten is megvalósulnak és hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia az elsők között csatlakozzon a NATO-hoz. Gheorghe Tatu elmondta, hogy Veszprém megye minden vezetőjével tárgyaltak, elsősorban a gazdasági és az oktatási kérdések voltak napirenden. Orbán Árpád kiemelte, hogy az RMDSZ nem mond le a Bolyai Egyetemről. Hozzátette, hogy az egyetemnek kihelyezett főiskolai fakultásokat kellene működtetnie Székelyföldön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./Ugyanaznap Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő azoknak a volt vagy jelenlegi kormányzati tisztségviselők által beperelt és akár felfüggesztett büntetéssel is sújtott újságírók ügyében, akik ilymódon már bűnözőkké minősülnek, kérvén, hogy a BTK idevágó szakaszainak, továbbá a homoszexuálisokra vonatkozó 200. szakasznak a mielőbbi módosításával vessenek véget az eddigi gyakorlatnak, az ET-ajánlásokra való tekintettel is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./1997. április 22.
Budapesten kétnapos /ápr. 21-22/ tanácskozást tartottak Az egyházak szerepvállalása a nemzeti kisebbségiek közösségépítésében címmel. 1945 óta először találkozott a Kárpát-medence magyar történelmi egyházainak csaknem 150 képviselője. Tabajdi Csaba államtitkár bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala kiemelt feladatának tekinti a kisebbségben élő magyarság önszerveződésének ügyét. Az államtitkár kifejtette: a magyar kisebbségek számára fontos, hogy a történelmi magyar egyházak visszakapják korábban elvett vagyonukat, illetve méltányos módon kárpótolják őket. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hangsúlyozta, hogy az egyház a nemzet lelkiismerete és nem feltétel nélküli szolgálója. Így tudja csak megtartani nemzeti identitását és nyelvét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ Az egyház döntő szerepet játszik a kisebbségek nyelvi és kulturális jogainak megőrzésében, a megmaradásban. Több előadóhoz hasonlóan Gulácsy Lajos munkácsi református püspök is kiemelte, hogy morális megújulásra, új evengelizációra van szükség, mert nem a pénzhiány, hanem a szeretet- és szolidaritáshiány okozza a legsúlyosabb gondokat. Ugyanakkor az egyházaknak a világi célok elérésében is missziós szerepük van, miként azt Kató Béla, Sepsiillyefalváról érkezett lelkész mondta. Erdélyi Géza szlovákiai református püspök az egyháznak a nemzeti önazonosság megőrzésében való szerepéről beszélt. A megjelenteket Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta. /Új Szó (Pozsony), ápr. 22,23./ A moldvai csángóktól a horvátországi magyarokon át az Ausztriában élő magyarságig szinte minden terület gondjait felölelte a tanácskozás. A felszólalásokból kiderült, hogy az egyházak még gazdaságszervezői feladatokat is ellátnak, amíg ezt azt űrt arra hivatottabb nem tölti ki. Többen figyelmeztettek arra, hogy a kisebbségben élő magyarság előtt nem lebeghet állandó fátumkép. Törzsök Erika, a HTMH elnöke kiemelte, hogy az egyház napjainkban is a stabilitást, a folytonosságot és az ellenségképnélküliséget jelenti. Erdélyben nagy lehetőségek mutatkoznak az egyházi iskolák terén, mi ettől lemaradtunk, mondta Utasi Jenő, Tóthfalu plébánosa. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 23./ A határon túli magyar nemzeti közösségek életében az egyház megtartó, identitástudat- és nyelvvédő szerepet is magára vállalt. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 27./1997. április 30.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága ápr. 30-i ülésén éles hangú vitában elemezte a magyar-ukrán alapszerződés végrehajtását és a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ tevékenységét. A bizottság meghallgatta Törzsök Erikát, a HTMH elnökét és Bagi Gábor helyettes államtitkárt is. Tabajdi Csaba államtitkár elmondta, hogy egyrészt objektív okokból, az ukrán gazdaság helyzetéből adódó óriási forráshiány, másrészt a bürokratikus gyakorlat miatt szenved csorbát a kisebbségi érdekérvényesítés. Így volt ez a beregszászi alapítványi főiskola engedélyezésekor, amely csak négyesztendőnyi huzavona után került sor. Az ukrán nemzetállami törekvések felerősödése következtében bizonytalanságérzet jellemzi a kárpátaljai magyarságot. A HTMH tevékenységéről parázs vita folyt, Németh Zsolt /Fidesz/ szerint ebben a kormányzati szakaszban csökkent a HTMH súlya, befolyása az államigazgatás egészére. Németh Zsolt vitába szállt Tabajdi Csaba kijelentésével, miszerint a kormány kisebbségpolitikájának nincs alternatívája, hangoztatva: éppen az lenne, ha partnerként kezelnék a határon túli magyarok képviselőit. A felmerülő vitás kérdések miatt Eörsi Mátyás kijelentette: a bizottság egy későbbi ülésén visszatér a HTMH tevékenységének elemzésére. /Új Magyarország, máj. 2./1997. május 17.
Máj. 17-én számos római katolikus, református, unitárius és evangélikus püspök, hazai és határon túli magyar személyiségek, az RMDSZ parlamenti képviselői, a helyi - Hargita megyei, csíkszeredai - hatóságok jelenlétében kezdődött meg a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsú, a székelyföldi és erdélyi katolikusok /mondhatni: a magyarság/ nagy ünnepe. A csíksomlyói kegytemplom fölötti hegyoldalra összesereglett többszázezer hívő, erdélyiek, moldvai csángók és a határon túlról - elsősorban Magyarországról - is érkezett zarándokok előtt Paskai László bíboros, esztergomi érsek celebrált misét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök segédletével. Több jeles protestáns püspök jelenléte a ceremónia ökumenikus jellegét hangsúlyozta. A hagyományos szentmisén részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ több más országos és megyei, helyi vezetője. Jelen volt Tabajdi Csaba magyar miniszterelnökségi államtitkár, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete és Hodicska Tibor chisinaui magyar nagykövet, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, a Habsburg-család több tagja, külföldi egyházak számos küldötte. A misét és a pünkösdi körmenetet a Duna Televízió egyenes adásban közvetítette. Ez az ünnep a székelyföldi katolikusok és protestánsok, a magyarság együvétartozásának felemelő megnyilatkozása volt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./1997. május 28.
Vjacseszlav Mihajlov orosz nemzetiségügyi miniszter hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett, máj. 28-án Budapesten tárgyalt Tabajdi Csabával, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával és magyar orosz kisebbségpolitikai együttműködésről szóló jegyzőkönyvet írtak alá. Ennek értelmében a két fél évente küldöttséget cserél egymással. Mihajlov elmondta, hogy 25 millió orosz él a határokon túl, tehát minden ötödik orosz él kisebbségként, közülük Ukrajnában 12 millióan /ugyanakkor Oroszországban 179 nemzetiség él, köztük 6 millió ukrán. /Magyar Hírlap, máj. 29./1997. május 30.
Tudatosan tovább kívánjuk építeni a magyar lobbyhálót, mert a külföldön élő magyarok sokat tehetnek hazánk jó híréért - indokolta Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára azt, hogy másodszor is megrendezték a Magyarország 2000-t. Arra a kérdésre, hogy nem kellett volna a Magyarok Világszövetségével közösen megrendezni a találkozót, azt válaszolta, hogy ez nem a magyarok világtalálkozója, hanem szakmai konferencia, de meghívták az MVSZ vezetőségét is. A konferencia országpropagandával foglalkozik. /Épül a magyar lobby. = Magyar Hírlap, máj. 30./1997. május 31.
Másodszor rendezték meg Budapesten /máj. 30-31-én/ a Magyarország 2000, Magyarország képe a nagyvilágban című tanácskozást ismert hazai és külföldi részvevőkkel. Külföldről százötvenen jöttek el az eszmecserére. Idén a központi téma volt Magyarország euroatlanti integrációjának elősegítése és a külföldön élő magyarság kapcsolata az anyaországgal, a modernizációs feladatok tükrében. Horn Gyula miniszterelnök megnyitójában széthúzás helyett magyar összefogást sürgetett. A külvilág elismeréssel adózik Magyarország szomszédságpolitikája iránt, mondta, a magyar-román alapszerződés történelmi esélyt kínál a romániai magyarság helyzetének javítására. A kormányfő köszönetet mondott az RMDSZ jelenlévő képviselőinek a nehéz folyamatban tanúsított együttműködésért. - Szabó István filmrendező kifejtette: az Európai Uniót egyetlen tagállamában sem fordul elő, hogy magánkézbe adják a nemzeti értéknek számító értékeket, ezért is fontos, hogy Magyarországon is megóvják ezeket az értékeket. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter hangsúlyozta, hogy az Internet korában eltűnnek a földrajzi távolságok és a virtuális közösségek nem ezen és jórészt nem is nyelvi alapon szerveződnek. Thomas Schreiber professzor és újságíró tényként állapított meg, hogy a szocialista-liberális kormánynak sem sikerült egy kellően átgondolt, külföld felé irányuló tájékoztatási politikát kialakítani. - A konferencia a következő négy szekcióban folytatta munkáját: Magyarország euroatlanti integrációja, Magyarország képének alakulás a különböző országokban, /ezt javításra szorulónak látták/, a magyar tudományos kultúra terjesztése, a kárpát-medencei magyarság és a nyugati magyarság kapcsolata az anyaországgal. Ez utóbbi szekció munkájáról Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta: Magyarországnak egy eurokonform kisebbségpolitika feladatrendszerét kell kidolgoznia. Nem tartotta megfelelőnek a nyugati magyarság és az anyaország kapcsolatát, a kommunikáció erősítésének eszközeként az Internet és a Duna Televízió szerepét jelölte meg. Horn Gyula zárszavában rámutatott arra, hogy a határon túli magyarság boldogulását az anyaország nem tudja biztosítani, erre csak az ottani hatalom képes. Csak azzal segíthetünk, hogy jó viszont tartunk fenn a szomszédos államokkal, a nemzetközi fórumokon képviseljük érdekeiket, támogatjuk képzésüket és egyházaikat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2, 3./1997. június 23.
Idén jún. 21-22.én rendezték meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napokat, témája az egyházak közösségformáló, nemzetépítő szerepének értelmezéséhez, értékeléséhez kapcsolódott. Az ünnepi megnyitón Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspök, majd Sipos Miklós szatmári református esperes egyházszervezési problémákról beszélt. Tabajdi Csaba államtitkár nem tudott eljönni, kéziratát Muzsnay Árpád olvasta fel, majd többek között a szegedi Vincze Gábor, a csíkszeredai Birtók József, Csoma László felvidéki püspök-helyettes, Pomogáts Béla és Vetési László lelkész tartott előadást. Kötő József, az RMDSZ alelnöke összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a hit-probléma nem csupán erkölcsi, hanem politikai kérdés is. Törzsök Erika, a HTMH elnöke elismerően szólt a Jakabffy Napok jelentőségéről, amely a térség egyfajta eszmetörténeti zarándokhelyévé vált. Az egybegyűltek megkoszorúzták Jakabffy Elemér sírját. /Szatmári Friss Újság alapján: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./1997. június 26.
Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára betöltötte a 45. életévét, 1952. jún. 26-án született. /Mai Nap (Budapest), jún. 26./1997. július 5.
Júl. 5-én a magyarországi Neszmély községben Megvalósítható önkormányzatiság címmel Kárpát-medencei önkormányzati konferenciára került sor a Magyarok Világszövetsége rendezésében. A bevezető előadásokat Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke tartotta. A konferencia három témát érintett: az önkormányzatokra vonatkozó törvénykezés helyzete a Kárpát-medencében; az önkormányzatok társulási lehetőségei, az önkormányzati szövetségek kérdése; az önkormányzati társulások, szövetségek szerepe az európai integrációban. A rendezvényen részt vett és előadást tartott Székely István, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, Tamás Sándor és Varga Attila parlamenti képviselők, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Török Sándor, Kézdivásárhely alpolgármestere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./1997. augusztus 20.
Kovács László külügyminiszter aug. 20-án a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében találkozott a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. A megbeszélésen Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Petróczi Sándor, a HTMH elnökhelyettese is részt vett. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője és Frunda György szenátor képviselte. A megbeszélésen kölcsönös információcserére került sor a határon kívüli magyar kisebbségek helyzetéről, aktuális törekvéseiről, illetve Magyarországnak a határon túli magyar közösségek helyzetének rendezését szolgáló politikájáról, a térség országaihoz fűződő viszonya rendezésére irányuló törekvéseiről az európai és euroatlanti integrációs folyamat tükrében. - "Nagy örömmel tapasztaltam, hogy a korábbihoz képest lényegesen nagyobb a határon túli magyar szervezetek részéről a megértés a magyar külpolitika törekvései, konkrét lépései iránt" - értékelte a találkozót Kovács László. A magyar szervezetek vezetői aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Magyarország előnyös helyzete nem jár-e valamilyen fal kiépülésével Magyarország és közvetlen szomszédai között. "Felerősödtek a magyar- és RMDSZ-ellenes támadások a sajtóban, a kormánykoalíció egy részét is sikerült elbizonytalanítani. A következő időben ezt a kérdést kezelni kell" - szögezte le Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondotta, hogy Magyarország aktív támogatója lehet Románia euroatlanti integrációs törekvéseinek, ugyanakkor rámutatott arra, hogy bár a román kormány megfontoltan és józanul kezelte a madridi döntést, Románia kimaradását a NATO-bővítés első köréből, az mégis egyfajta sokkot okozott az országban. Nagyon fontos tovább erősíteni a román-magyar kapcsolatokat, hangsúlyozta Markó Béla. Duray Miklós kifejtette: "Félünk attól, hogy egyes határon túl élő magyar közösségek különböző módon, de egyértelműen leszakadhatnak a legnagyobb magyar tömbről. Ennek elkerülésére az ősz folyamán szakmai vitát kell folytatni arról, hogy a szlovákiai, romániai, ukrajnai magyarok ne vadidegenként kerüljenek majd a schengeni határok túloldalára." "Ez sokban múlhat a magyar kormányon és a törvényhozáson, s az EU-csatlakozási tárgyalások részeként ezt a témát fel kell vetni." /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 21., 1096. sz./ Határon túli magyar politikusok részvételével aug. 20-án sétahajót indított Szentendrére a Határon Túli Magyarok Hivatala. A határon túli kisebbségi vezetők a külügyminiszteri találkozót követően szálltak hajóra. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./ 1997. szeptember 4.
Molnár Gusztáv keményen kirohant a Fidesz és az egész ellenzék ellen, mert kezdeményezték a külföldiek földhözjuttatása ügyében a népszavazást. Molnár Gusztáv csoportosította az ellenzéket, egyedül az MDF-ből kivált MDNP és a liberális kereszténydemokraták alkotják az elfogadható részt, a többit azok közé a jobboldali pártok közé sorolta /hasonlóan a lengyel Szolidaritás Választási Akcióhoz/, amelyek politikai döntéseikkel kizárják önmagukat a nyugati közösségből. - "Ma már jól látható, mekkora ostobaság volt a kormány korrekt alapszerződés-politikáját a nemzet alapvető érdekei elárulásaként beállítani" - állította eszmefuttatásában.Ugyancsak keményen elítéli a Fidesz javaslatát a magyar-magyar csúcs érdekében, hogy támogassa a szomszédos országokban élő magyar közösségek "autonómiatörekvéseit" /idézőjelet használt/.Tabajdi Csaba államtitkár "volt olyan naiv, hogy a Fidesz sajátosan értelmezett nemzetstratégiai céljait szolgáló tanácskozás házigazdai szerepét elvállalja!" Molnár Gusztáv szerint a földreferendum Magyarország NATO-csatlakozást veszélyeztető diverzió. /Molnár Gusztáv: Egy diverzió természetrajza. = Magyar Hírlap, aug. 27., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ A cikk mellett ott áll a szerző magyarázkodása /Utóhang, avagy a taktika zsarnoksága/: aug. 28-án a kormány azzal állt elő, hogy tartsanak népszavazást a földtulajdonlás és a NATO-csatlakozás ügyében. Ezzel szerinte a "kormánykoalíció magabiztosan besétált az ellenzék által felállított csapdába". Molnár Gusztáv hibáztatja a kormányt és a "nemzetieket", így idézőjelbe téve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept.4./