udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1461
találat
lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-240 ... 1441-1461
Névmutató:
Tamás Sándor
2006. március 27.
125 esztendővel ezelőtt született Nagyszentmiklóson a XX. század egyik legnagyobb komponistája, népdalgyűjtő és előadóművész: Bartók Béla. A Pro Bartók Társaság egy hétig tartó rendezvénysorozatot szervezett a zeneszerző tiszteletére. A magyar és a román kormány, valamint az Európai Parlament képviselői, a két ország művelődési életének személyiségei, világhírű muzsikusok, politikusok hajtottak fejet a népek testvérré válásának eszméjét hirdető Bartók Béla emléke előtt. Bartók-domborműavató ünnepséggel emlékezett névadójára a Bánság legnagyobb magyar iskolája, a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/, mely 35 éve lett önálló magyar középiskola. A nagyszentmiklósi Bartók-mellszobor után a zeneszerzőt másodszor is megörökítő Jecza Péter jelenlétében ünnepélyesen leleplezték a Bartók Bélát hangjegyként stilizáló domborművét a középiskolában. Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastélyban megtartott tudományos értekezleten a kolozsvári Almási István és László Ferenc, Gheorghe Firca bukaresti és Stachó István budapesti zenetudósok számoltak be Bartók Béla munkásságával kapcsolatos kutatásaik eredményéről. Az etnomuzikológus Bartók című népzenei hangversenyen a kolozsvári Mircea Campean és zenekara, valamint a budapesti Muzsikás együttes és vendégei, Petrás Mária népdalénekes és a világhírű hegedűvirtuóz, a londoni Alexander Balanescu lépett fel az erre az alkalomra felújított nagyszentmiklósi Művelődési Ház színpadán. A Bartók-rendezvénysorozat zárónapján, március 26-án Nagyszentmiklóson bemutatták Szekernyés János Bartók és a Bánság című könyvét. Délután a II. Szegedi Nemzetközi Bartók Zongoraverseny díjazottjainak gálaműsorát, és a kolozsvári Magyar Opera szimfonikus zenekarának hangversenyét hallgathatta meg a nagyszentmiklósi közönség. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul részvételével Bartók Béla emlékkiállítást avattak, végül a Szegedi Kortárs Balett Csodálatos mandarin előadása zárta az ünnepségsorozatot. A jubileum alkalmával a Bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezésében megkoszorúzták Bartók Béla bukaresti szobrát, s a román rádió több műsorral ünnepelte a zeneszerző születésnapját. Bartókra emlékeztek a nagybányai Teleki Magyar Házban. Ünnepeltek a világ magyar intézetei is, Londontól Kairóig. Limában Bartók-szobrot avattak, Mongóliában első ízben került sor Bartók-koncertre az ulánbátori operaházban. /Pataki Zoltán: Szentmiklósi Bartók-ünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Március 25-én kezdődtek Bartók Béla szülővárosában a világhírű magyar zeneszerző, emlékére szervezett rendezvények. New York, Róma, Budapest után Nagyszentmiklós is felkerült a nemzetközi Bartók-év térképére, köszönhetően a Bartók-kultuszt ápoló helybéli Pro Bartók Társaságnak, illetve elnöke, Tamás Sándor állhatatos szervező munkájának. – Temesváron a Bartók-szobornál Tamás Sándor után többek között Becsey Zsolt fideszes euro-parlamenti képviselő, Benedek András, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Zsehránszky István, a román Kisebbségügyi Hivatal igazgatója, Szép Gyula, az RMDSZ országos művelődési alelnöke, valamint Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő beszélt és koszorúzott. /Pataky Lehel Zsolt: Bartók-emléknapok Nagyszentmiklóson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./2006. május 4.
A ,,törvényesített falopásra”, az állami erdészet ténykedéseire hívta fel a figyelmet a parlamentben politikai nyilatkozatában Tamás Sándor képviselő. Kijelentette: ,,A magántulajdonosoké az elsőbbség az állami erdészettel szemben.” Még a visszaszolgáltatás előtt hatalmas kitermelésbe kezdett a jelenlegi állami erdőhasználó (Romsilva). /Le kell állítani a fakitermelést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./2006. május 12.
Május 13-án Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban megnyílik az Erdély térképeken című kiállítás. A kiállítás házigazdája, valamint a közszemlére tett anyag tulajdonosa Tamás Sándor parlamenti képviselő, akiről Erdélyben a legnagyobb és legértékesebb térkép-kollekcióval rendelkezik. A kiállítással egybekötve a magyarországi Feiszt György történész, levéltáros, Szombathely alpolgármestere, valamint Gróf László, Oxfordban élő és munkálkodó térképtörténész diavetítéssel egybekötött előadására is sor kerül, Erdély címerei és térképei címmel. Tamás Sándor képviselő közel száz régi térképpel rendelkezik, térképész-szakemberek véleménye szerint gyűjteménye páratlan Erdélyben. A képviselő elmesélte, legalább másfél évtizede szenvedélyszerűen hódol hobbijának, mely szülőföldje iránti szeretetéből fakad. Kedvence egy 1566-ból származó, Zsámboky János felvidéki térképész által készített Erdély-térkép. /Gyergyai Csaba: Térképkiállítás a múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 12./2006. május 23.
Az RMDSZ képviselőházi frakciója bejelentette, igényli, hogy a jogi bizottság sorait Tamás Sándor Kovászna megyei képviselővel egészítsék ki, ezt a politikai algoritmussal magyarázták. Az alsóház jogi bizottságának jelenleg egyetlen RMDSZ-es képviselő, Máté András a tagja. /G. G.: Tamás Sándort akarják az alsóházi jogi bizottságba. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./2006. május 25.
Jóváhagyta a képviselőház állandó bizottsága a jogi bizottság összetételének két tisztséggel való kibővítését, amelyből egyet az RMDSZ-es Tamás Sándor foglalhat el. „Nyolc évig voltam a jogi bizottság tagja, és köztudott, hogy a világon mindenhol, minden parlamentben ez a legfontosabb bizottság, hiszen ide fut be minden törvénytervezet” – fejtette ki Tamás Sándor. A bővítésről jövő heti ülésén szavaz a képviselőház. /Gujdár Gabriella: Visszatér a jogi bizottságba. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./2006. június 12.
Az idei Bartók-év rendezvényei keretében Nagyszentmiklóson bemutatták Velcsov Margit magyartanárnő Bartók Béla és Nagyszentmiklós (1971–2006) című könyvét. A Partiumi Füzetek című sorozatot gazdagító kötet a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB) gondozásában jelent meg, a helytörténeti kutatómunkát is folytató Velcsov Margit személyes élményeit foglalta csokorba. A könyv Bartók levelezésének egy részét, a Romániában megjelent Bartók-interjúkat, a Bartók-szobor történetét, valamint a közelmúlt emlékünnepségeiről szóló sajtótudósításokat is tartalmazza. A Nákó-kastélyban (melyben a Bartók-emlékmúzeum is működik) tartott rendezvényen a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság nagyváradi tagjai is részt vettek, az ő nevükben Dukrét Géza elnök üdvözölte a megjelenteket. Az emlékműsort Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Temes megyei RMDSZ és a Magyarok Világszövetsége is támogatta. Imre Beatrix és Aida Marc, a temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karának hallgatói népdal-feldolgozásokat adtak elő, Tamás Sándor, a helyi Pro Bartók Társaság elnökének üdvözlő szavai után Péter László irodalomtörténész, szegedi egyetemi tanár Ady Endre és Bartók munkássága között vont párhuzamot, a fennállásának 35 évfordulóját idén ünneplő temesvári Bartók Béla Kórus történetét Tácsi Erika ismertette. /P. L. Zs.: Könyvbemutató köré épült Bartók-emlékünnepség. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./2006. június 22.
Hosszú szünet után Borbély László miniszter, valamint Tamás Sándor parlamenti képviselő szorgalmazására a közelmúltban a vasúti társaság Maksától Bereckig felszerelte a kétnyelvű helységtáblákat a vasútállomások homlokzatára. 2003-ban indult meg a kétnyelvű táblák felszerelése azon településeken, ahol a lakosság számaránya eléri a húsz százalékot. Összesen háromszáz állomásra szerelnek román–magyar helységnévtáblát. Kézdivásárhelyen is van már kétnyelvű tábla. /Iochom István: Kétnyelvű vasúti táblák Maksától Bereckig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./2006. július 19.
Kocsis Károly, az 500. számát ünneplő Székely Hírmondó /Kézdivásárhely/ igazgatója elmondta, hogy kezdetben egy 486-os számítógép állt rendelkezésre, se nyomtató, se telefon, se fax. Tíz évvel ezelőtt ezerkétszáz példánnyal indultak, mostanra túl vannak a tízezren. Egy évvel ezelőtt költöztek új, korszerű szerkesztőségbe, egy magyar rádió beindítását, a Profi Rádió adását erre a hónapra tervezik. Kocsis cáfolta, hogy a lap Tamás Sándor parlamenti képviselő hatása alatt van, a képviselő nem tagja a szerkesztőségnek, s nem tulajdonosa a kiadónak. Korábban közvetlen érdekeltségei is voltak a lapot kiadó cégeknél, de akkor sem szólt bele a szerkesztésbe. /Domokos Péter: Lapidőutazás Kézdivásárhelyen. Interjú Kocsis Károllyal, az 500. számát ünneplő Székely Hírmondó igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./2006. szeptember 27.
Egyikünk sem említette, hogy megkülönböztető jelzéssel kell ellátni a székelyföldi autókat és kutyákat – tiltakozott sajtóközleményben Tamás Sándor és Antal Árpád. A román média szeptember 26-án azt írta a képviselőről, hogy javasolták: a Székelyföld imázsának egyediségéhez „a kutyáknak valamelyik székely szimbólummal ellátott nyakörvet, karszalagot vagy medált kellene hordaniuk”. „Úgy gondoljuk, hogy a sajtó a hamis hírek átvételével mondandónk eredeti jelentésének elferdítésére törekedett, miszerint mindenképpen használnunk kell sajátos szimbólumainkat a Székelyföldön” – mutatott rá a két képviselő. /S. B.: Nem kell karszalag a székelyföldi kutyáknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2006. október 14.
Még jóformán meg sem kezdődtek az RMDSZ és ellenzéke közötti tárgyalások, már kiderült: túlzottan optimista volt, aki valós nyitásban bizakodott. A helyi szintű, közeledést rövidre zárta a központ. Markó Béla korábban már hangoztatott, a népszavazás szükségességét megkérdőjelező nyilatkozata után az elnök szavait előbb Tamás Sándor képviselő, majd Kelemen Hunor kezdte szajkózni: nincs szükség népszavazásra, hisz mindenki tudja, a székelység több mint 90 százaléka autonómiát akar. /Farkas Réka: A rövidre zárt nyitás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./2006. október 14.
Mindent megpróbáltunk megtenni, hogy kellő mozgósítás legyen az agyagfalvi nagygyűlésre, de ez emberi okokból mégsem sikerült megfelelően, ismerte el Tamás Sándor képviselő, aki Antal Árpáddal közösen tartott sajtótájékoztatón hívta fel ismét a figyelmet a rendezvény jelentőségére. A plakátokat, szórólapokat sikerrel ragasztották ki. Kevésbé látványosak az előkészületek Alsó-Háromszéken. Sepsiszentgyörgyön csak három helyen látható plakát. /(-kas): Akadozó szervezés (Agyagfalvi megemlékezés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./2006. november 3.
Diverziónak nevezte Antal Árpád András RMDSZ-es képviselő azt, hogy Csapó József SZNT-elnök lemondása kapcsán az RMDSZ emblémájával ellátott szórólapok kerültek az emberek postaládájába. „Csapó József lemondása ezekben a nehéz pillanatokban egy újabb bizonyíték az SZNT autonómiakérdésben tanúsított komolytalan hozzáállására” – szerepelt a szórólapokon. A röpcédulát „Tamás Sándor és Antal Árpád képviselő támogatói” írták alá. Antal Árpád szerint a röpcédulák a március óta megjelenő azon nyomtatványok közé sorolhatók, amelyek célja a magyarság megosztása. „A magyar közösség és határozottan elutasítom, hogy a magyar közösség nevében bárki is hasonló szórólapokat terjesszen” – jelentette ki a képviselő. Úgy vélte, egyeseket zavar az, hogy az elmúlt időszakban az RMDSZ és SZNT helyi képviselői között elindult egyfajta együttműködés. Albert Álmos, az alsó-háromszéki RMDSZ területi szervezet elnöke az ügy kapcsán kifejtette: „az RMDSZ nem szórólapokkal oldja meg célkitűzéseit, és főleg nem másokat vádolva”. /G. G.: Az RMDSZ szerint diverzió a röpcédula-ügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./2006. november 6.
A Magyar Művészetért kuratóriuma Bartók Béla-emlékdíjat adományozott az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének (Bálint Zoltánnak), amelyhez a Herendi Pocelánmanufaktúra Rt. által készített Bartók-mellszobor járul. “Bartók hallotta és hallatta az egész Kárpát-medence hangját. S most azoknak mondunk köszönetet, akik hallják és hallatják, látják és láttatják a Kárpát-medence népét szerte a világon” – olvasható az emlékdíjhoz járuló emléklapon. A díjat a régióból a Nagyszentmiklósi Pro Bartók Alapítvány (Tamás Sándor) kapta még meg. A díjazottak között van Tőkés László, Tempfli József és Böjte Csaba, valamint az Erdélyi Népfőiskolai Collegium, a nagyváradi Filharmonikusok, a Nyíló Akác táncegyüttes, a Partiumi Magyar Művelődési Céh, a Szatmárnémeti Filharmónia, a Szigligeti Társulat, Thurzó Sándor, Varadinum vonósnégyes. A díjakat a nagyváradi színházban adták át. /Bartók Béla-emlékdíj az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./2006. november 14.
Jövőre lesz tíz éve annak, hogy a Kovászna megyei ozsdolaiak sikertelenül próbálják visszaszerezni erdőségeiket a Vrancea megyei Tulnici községtől. Több mint kétezer hektárnyi erdőt veszített Háromszék az 1968-as megyésítéskor, ezt követelik vissza a volt tulajdonosok. A kárvallottak utolsó jogorvoslati reménye maradt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Amennyiben a szomszédos megyétől végre visszakapnák a hivatalos iratokkal igazolható 2400 hektárnyi erdőtulajdonukat, a közeljövőben akár száz munkahelyet lehetne teremteni az alig 40 százalékban foglalkoztatott Ozsdolának. A tulniciak arra hivatkoznak, hogy az erdőket Stefan cel Mare moldvai vajdától kapták adománylevél alapján a XVI. században. /!/ Az egyesület érdekképviseletét felvállaló Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő a vranceai törvénytelenségekre, valamint a konstancai törvényszék és táblabíróság elpolitizálására hívta fel a figyelmet. Nem erősítik meg a tulniciak tulajdonjogát a háromszékiek levéltárakban fellelt dokumentumai sem. Például az 1934-es keltezésű tulajdonlap és az 1931-es telekkönyvi kivonat részletesen feltünteti a jelenleg részben Tulniciban található ozsdolai birtokokat. Mi több, az 1923-as tulnici-i alapszabályzatban világosan szerepel az Osztrák- Magyar Monarchia határáig tartó birtokperem-vonal. /Domokos Péter: Strasbourghoz fordulnak az ozsdolaiak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./2007. február 23.
Internetorientált korunkban is ragaszkodnak a szakkutatások, dolgozatok nyomtatott formában történő kiadásához – hangzott el Sepsiszentgyörgyön, a Magyar Kisebbség című, kolozsvári nemzetpolitikai szemle szerkesztőségének olvasótalálkozóján a Holló Ernő Sajtópincében. Székely István főszerkesztő idézte Bárdi Nándor budapesti történészt, aki értelmiségi arroganciának minősítette a ragaszkodást a papíron történő kiadáshoz. A továbbiakban elmondta: a Trianon utáni új jogi viszonyok közt szükség volt a nemzetiségi, kisebbségi entitás helyzetének tudományos feldolgozására, erre vállalkozott 1922-ben dr. Jakabffy Elemér, volt magyar országgyűlési képviselő, dr. Sulyok István és dr. Willer József. Politikai, egyházi, közigazgatási személyiségek, írók, kutatók közreműködésével megjelentették (1944-ig) az erdélyi magyar kisebbség helyzetét adatszerűen tárgyaló, Erdély történetét kutató Magyar Kisebbség című folyóiratot. 1995-től 1999-ig újra kiadták a szemlét Tamás Sándor jelenlegi parlamenti képviselő főszerkesztésében. A lap a Transindex hírportállal partnerségben felépítette a jelenleg több mint egymillió oldalt kitevő digitalizált társadalmi adatbankot. Itt megtalálhatók az 1989-as rendszerváltás utáni politikai történések, valamint a XX. század első felének eseményei is. Rekonstruálás folyamatában van az 1989 utáni romániai sajtó, illetve adatbázis készül a volt román állambiztonság levéltárából származó iratokból. A Jakabffy Elemér Alapítvány kiadásában negyedévente, 400-500 példányban megjelenő Magyar Kisebbség szakfolyóiratot „politikafüggőnek” mondta a finanszírozás tekintetében Toró T. Tibor honatya, lapszerkesztő. /Domokos Péter: Kihívó arrogancia? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./2007. április 2.
A bánsági Nagyszentmiklós két nagy szülöttje: Bartók Béla és Révai Miklós. Tavaly volt Bartók Béla születésének 125., idén a pap-tanár, költő és nyelvész Révai Miklós halálának 200. évfordulója. Rájuk emlékeztek meg hazai és anyaországi magyarok március 31-én a Révai Miklós Egyesület és a Pro Bartók Társaság szervezésében. Böcskei László általános helynök a helyi római katolikus templomban szentmisét cerebrált a Révai családért, majd a templomban leleplezték és felszentelték a kegyesrendi áldozópap, egyetemi tanár, nyelvész és költő emlékére elhelyezett, In memoriam Révai Miklós 1749–1807 feliratú márványtáblát. A megemlékezők ezután Bartók Béla köztéri szobrához vonultak, ahol a zeneszerző tiszteletére elhelyezték a kegyelet koszorúit. Az ünnepi műsor a Nákó-kastélyban tudományos szimpóziumnal folytatódott, Velcsov Margit, a Révai Miklós Egyesület titkára köszöntötte az egybegyűlteket, majd Révai és a szülőföld kapcsolatáról értekezett. Révai tiszteletére szülővárosában emlékoszlopot állítottak 1893-ban, a torontáli néptanítók adakozásából, az oszlopon elhelyezett bronz Révai-dombormű készítője Holló Barnabás. Az emlékoszlop 1925-ig állt Nagyszentmiklóson, amikor Eminescu-szobrot helyeztek el a talapzaton. A Révai bronzrelief sorsa ismeretlen, de feltételezik hogy beolvasztották. Dr. Nagy János egyetemi tanár, a Magyar Nyelvtudományi Társaság képviselője, Baranyai Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem docense és Szekernyés János temesvári helytörténész Révai Miklós tudományos munkásságát méltató, illetve bánsági kötődéseit bemutató dolgozataikat ismertették. Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnökének köszöntője után hangverseny következett. /Pataki Zoltán: Révai és Bartók a Nákó-kastélyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./2007. április 7.
Nem a törékeny egyensúly borul fel, hanem a rend áll helyre – vélte Tamás Sándor képviselő Petre Strachinaru nyilatkozatára reagálva. A demokrata képviselő ugyanis amiatt aggódott, hogy pártja kormánytól való távozását követően le kell mondaniuk a megyei vezető tisztségekről, és így az önkormányzatok után teljesen magyar kézbe kerül az intézmények irányítása.,,Két dolog miatt nem értek egyet a képviselőtársam által felvetettekkel. Először is, mert csak a rend áll helyre a demokraták távozásával, és remélhetőleg megszűnik a demokratákat jellemző erőszakos politizálás. ” Másodsorban pedig, ismerve a román politikai szokásokat, néhány nap alatt demokratából liberálisokká vagy szociáldemokratákká válnak majd, hogy a »húsos fazekak« mellett maradhassanak, nyilatkozta Tamás Sándor. /(-kas): Nyereség a demokraták távozása (Tamás Sándor másként látja). = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./2007. április 12.
Lemondtak a demokrata államtitkárok, a 13 demokrata államtitkár lemondásáról Adriean Videanu, a PD ügyvezető elnöke értesítette a kormányfőt, helyi szinten azonban a PD megtartaná az intézményvezetői tisztségeket. Arra is akad példa, hogy a demokrata politikus inkább pártjától válik meg, mintsem hogy lemondjon tisztségéről. Petre Strachinaru, a PD Kovászna megyei képviselője szerint a párt hatalomból való eltávolításával a székelyföldi autonómia beteljesült tény lesz. Tamás Sándor RMDSZ-es képviselő szerint azonban a demokraták a hatalomhoz való ragaszkodás miatt nem akarnak lemondani különböző intézményvezetői tisztségeikről. „Ismerve a román politikai szokásokat, várható, hogy a jelenlegi demokrata intézményvezetők néhány nap alatt liberálisokká vagy szociáldemokratákká vedlenek át, csak azért, hogy a húsosfazekak mellett maradhassanak” – tette hozzá Tamás Sándor. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ vezetője elmondta: hamarosan elkezdik a tárgyalásokat a Kolozs megyei liberálisokkal az intézményvezetői tisztségek elosztásáról. /Mennek is, maradnak is. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./2007. április 23.
Milyen Székelyföldet akarunk? címmel szervezett konzultációt április 20-án önkormányzati vezetőknek és vállalkozóknak a Pro Regio Siculorum Egyesület Ojtozfürdőn. Tamás Sándor képviselő hangsúlyozta, hogy szerinte hiányoznak a jó pályázatok. Csáka József, a Kis- és Középvállalkozók és Szövetkezetek Országos Hatóságának elnöke közölte, hogy élni kell a meghirdetett pályázati lehetőségekkel. /Domokos Péter: Milyen Székelyföldet akarunk? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./2007. május 9.
Az irodalmi lapok és folyóiratok mellett elsősorban az RMDSZ-párti napi- és hetilapokat támogatta a Communitas Alapítvány sajtószaktestülete. Idén 790 000 lejt osztottak ki. Egyetlen lej támogatást sem kapott a kritikus Erdélyi Napló és a Krónika. A Háromszék a Roma Szombat mellékletére 3000 lejes támogatást vehet át. 30 000 lejes támogatást kap a Verestóy Attila szenátor tulajdonában lévő Erdélyi Riport, ennek főszerkesztője, Szűcs László a pénzosztó bizottság tagjaként egy másik, általa szerkesztett lapra, a Várad folyóiratra is szerzett 12 000 lejt. A bizottság másik tagja, Ambrus Attila, a MÚRE elnöke és a Brassói Lapok főszerkesztője nemcsak saját újságának lobbizott 15 000 lejt, de a MÚRE lapjának is 10 000-et. A Tamás Sándor képviselő tulajdonában levő Székely Hírmondó 15 000 lejt kapott. Kelemen Hunor a tulajdonában levő Transindex hírportálnak 25 000 lejes támogatást szerzett, miközben más internetes újságok jó esetben alig pár ezer lejt kapnak az alapítványtól. A napilapok közül a szintén Verestóy tulajdonában levő Új Magyar Szó és a marosvásárhelyi Népújság kapott jelentősebb anyagi segítséget, a Communitas Alapítvány 15 000-15 000 lejjel támogatja mellékleteiket. Az alapítvány ebben az évben is támogatja az irodalmi, művelődési lapokat, a legnagyobb összegeket a Látó, a Helikon, a Korunk és a Székelyföld kapja 40 000-40 000 lej értékben, de 30 000 lej jutott az RMDSZ vezetőségéhez közel állók által szerkesztett Magyar Kisebbség folyóiratnak is. A gyermeklapok közül 15 000 lejt kapott a Napsugár, 10 000-et a Szivárvány, 5000 lejjel támogatják a Cimbora megjelenését. /Farkas Réka: Megfizetik az RMDSZ-hűséget (Kiosztották a Communitas sajtótámogatásait). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./