udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 1921-1950 | 1951-1980 | 1981-2010 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
2002. október 1.
Szept. 28-án ünnepelte Simonyifalva a falu alapításának 120. évfordulóját. Az RMDSZ-fórum után Szívós László községi tanácsos falubemutatója következett. Dr. Árpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője Simonyi Imrével kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. Magyar népviseletbe öltözött táncosok énekelve, táncolva vonultak végig a főutcán. Legelöl haladt a gyulai Körös Népitánc Együttes, amelyet a simonyifalvi Pitypang, a kisiratosi iskola néptánccsoportja, a nagyzerindi Ibolya követett, a sort pedig a helybeli Leveles zárta. Simonyi Imre emlékkiállítást tekintettek meg az érdeklődők, a másik szobában pedig Simonyi óbester lovasszobrának kicsinyített változatát, illetve a korára emlékeztető helytörténeti kiállítást. A nagy teremben került sor az irodalmi, tudományos értekezletre, amelyet a Simonyi Társaság elnöke, dr. Hevesi József vezetett. Méltatta a két Simonyi, Simonyi Imre, a költő, valamint báró Simonyi József, a legendás Simonyi óbester helybeli kötődéseit. Megköszönte az 500-500 ezer forint támogatást a gyulai, valamint a debreceni önkormányzatoknak, Haász Tibor polgármester pedig Simonyifalva Díszpolgára oklevelet nyújtott át Dancs László gyulai polgármesternek, valamint Kósa Lajos debreceni polgármester részére ennek megbízottjának, dr. Mazsu Jánosnak. Köszöntötték a Simonyi Társaság tiszteletbeli elnöki címe várományosát, Böszörményi Zoltánt, aki 1200 dollárral járult hozzá a Simonyi-díj létrehozásához. /Balta János: Simonyifalva 120 éves. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./2002. október 3.
Újfajta együttműködés kialakításáról tárgyaltak okt. 2-án a magyar külügyminisztériumban a magyar és a román megbízottak, annak érdekében, hogy Magyarország átadhassa tapasztalatait Romániának a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban. Erről Balázs Péter, a magyar Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára, valamint Vasile Puscas, a román EU Integrációs Minisztérium főtárgyalója tájékoztatta a megbeszélést követően az újságírókat. A két fél elsősorban azokról a témákról tárgyal majd, amelyek nehézséget okoztak, illetve okoznak az EU- integrációs tárgyalások során - mondta Balázs Péter. /Tapasztalatcsere az EU- tagságról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./2002. október 3.
Az aradi minoriták központi templomának lengyel nemzetiségű plébánosa, Bogdan Adamczyk magyarul írt könyvet Ferences lelkiség címmel. Szent Ferenc kordájával (a derekán levő kötéllel) megkötötte a középkor pusztulásába rohanó kerekét. Az átívelő híd a gazdagok és a szegények között Krisztus lett. A szegény is, a gazdag is szeresse Krisztust. /Bíró atya: Új könyv, régi tartalommal. Ferences lelkiség. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./2002. október 4.
A Pallas-Akadémia Könyvkiadó /Csíkszereda/ tíz éve alakult meg és eddig kétszáz könyvet adott ki. Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője több mint tíz évig könyvtáros volt. A kiadó sorozatai sokat mondanak olvasóiról is: Bibliotheca Transsylvanica, Műterem, Mesevonat, Nagyapó mesefája, Barangolás a Székelyföldön (útikönyvek), Erdély hegyei (turisztikai kalauz), Dióhéjban és vannak még önéletírások, kortárs szépirodalmi alkotások stb. Tőzsér József, a kiadó igazgatója harminc éve dolgozik a könyvkereskedelemben és munkássága kezdete óta hangsúlyozza a személyes találkozás semmivel sem helyettesíthető szerepét és értékét. Könyveik közül Szabó Gyula Képek a Kutyaszorítóból című önéletírása nagy port kavart. Domokos Géza Igevár című Kriterion-emlékei pert vonzottak a Kriterion-embléma kapcsán, ami díszítőelemként jelent meg. /Parászka Boróka: Kétszáz könyv. Beszélgetés Kozma Máriával, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztőjével. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./2002. október 5.
A Nagy-Románia Párt (NRP) bíróságon követeli majd, hogy az RMDSZ szolgáltassa vissza az 1990-2002 között kapott állami támogatásokat, jelentette be okt. 4-i sajtótájékoztatóján Dan Brudascu Kolozs megyei nagy-romániás képviselő. Brudascu leszögezte: a bukaresti törvényszék két nappal ezelőtt hozott döntésében szerepel, miszerint az RMDSZ nem politikai párt, hanem kulturális szövetség, emiatt nem áll jogában költségvetési támogatásokat kapni a többi parlamenti párthoz hasonlóan, sőt részt venni a választásokon a többi párthoz hasonlóan. Frunda György szenátor, az RMDSZ védőügyvédje elmondta: Brudascunak a törvényszéki végzésre vonatkozó kijelentései hamisak. "Az NRP valóban kérte politikai pártként való betiltásunkat egy, a 2-es számú fővárosi bírósághoz benyújtott perirattal. Én ellenben megfellebbeztem mindezt, mivel szerintem ez az Alkotmánybíróságra tartozik. Az NRP megfellebbezte ezt a javaslatot, a bukaresti törvényszék neki adott igazat, és visszaküldte a periratot a bíróságra" - fejtette ki Frunda, aki szerint a döntést közel három héttel ezelőtt hozták meg. /Szolgáltassák vissza az állami támogatásokat! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2002. október 5.
Okos Márton idézte a Nemzetőr augusztusi számában Kerényi Imrétől, Orbán Viktor volt miniszterelnök egyik közismert támogatójától és szószólójától a Márciusi Ifjak 12 pontjának Mit kíván a magyar nemzet mai értelmezését: "Tisztelt olvasó! A politikai magyar nemzet csodálatos alkotása a Tizenkét pont. Értékeljük közösen e nemes pontokat, aktualizáljuk mondanivalójukat. Lásd, mire jutottunk 1848 tavaszától 2002 őszéig." A 12. pont: "Unió (Erdéllyel) Ez ma így hangzik: Európai Unió." "A nemzeti oldal 15 millió magyarban gondolkodik. A nemzeti oldal beviszi Romániát és Szlovákiát az Európai Unióba. " Okos Márton ironikusan magyarázta ezt a pontot, majd idézte még az 5. pontot és magyarázatát: "5. Nemzeti őrsereg Ez ma így hangzik: Szerződéses katonaság." A cikkíró emlékeztetett, ezelőtt kb. tíz évvel Kerényi Imre még azt mondta, hogy Magyarországnak nem kell katonaság, és a határon netalán megjelenő ellenséget fehér ingben és kenyérrel fogadják. - Az természetes, hogy az MSZP a Román Szociáldemokrata Párttól a támogatásért nem kér cserébe semmit, hisz ez testvéreknél normális. Viszont annál érthetetlenebb a korábban hatalmon lévő polgári kormány külpolitikájától, hogy ők is feltétel nélkül támogatták Iliescu kormányát az euroatlanti csatlakozás kérdésében. /Okos Márton: Orbán nemzeti stratégiája? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2002. október 7.
Méltóságteljesen emlékeztek meg okt. 6-án Aradon az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc tizenhárom aradi vértanújáról. A vesztőhelyi obeliszk körül mintegy ötezer román és magyar hallgatta meg a két ország himnuszát és az ünnepi beszédeket. Vasile Dan Ungureanu, Arad megyei prefektus és Doru Popa aradi polgármester a román és a magyar nép egymásrautaltságát hangsúlyozta. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy 1848 "a más-más nemzetbéliek szolidaritását is megteremtette". Úgy vélekedett: "mivel a Szabadság-szobor egyszerre magyar és közös érték", annak méltó köztéri elhelyezését mielőbb meg kell oldani. Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke kijelentette: "Az aradi vértanúk kálváriája - legalább egy napra - mindig egységbe forrasztja a nemzetet." Szili Katalin beszédét tucatnyi fiatal próbálta füttyel és bekiabálással megzavarni. Az előző esztendőkben minden alkalommal román szélsőségesek igyekeztek zavart kelteni, idén ezt magyarországiak próbálták véghezvinni. A zavarkeltők a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom nevű szervezet fiataljai voltak. A koszorúzási ünnepségen jelen volt Igyártó István bukaresti magyar nagykövet, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Dávid Ibolya, az MDF elnöke és több RMDSZ-es képviselő és szenátor. /T. Sz. Z. /Ünnepségek Aradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./2002. október 7.
Dr. Hiller István, a magyar Oktatásügyi Minisztérium politikai államtitkára, az ELTE docense, okt. 4-én Marosvásárhelyen, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) dísztermében Az Erdélyi Fejedelemség a kora újkori Európában címmel tartott előadást, majd okt. 5-én egyetemi tanárokkal találkozott. Béres András, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora tájékoztatta a magyar államtitkárt a városban létező egyetemekről, az ezeken működő román illetve magyar tagozatokról. A határon túli magyar felsőoktatásra szánt összegekről Hiller István, a 2003-as országos költségvetés hiányában nem tudott nyilatkozni. Szó esett arról, hogy a MOGYE-n még mindig nincs önálló magyar tagozat, a gyógyszerészeti oklevelek romániai honosítása nehézségekbe ütközik, a két országnak ilyen téren is megállapodást kellene kötnie. Hiller István megjegyezte, hogy a diplomák kérdésében fontos a kétoldalú megállapodások megújítása. Kifejtette, hogy a magyar kormány szándéka létrehozni a Deák Ferenc nemzeti ösztöndíjprogramot, amely megoldást jelent majd a problémákra. /"Nem hiszem, hogy Budapestről kell megmondani, itt mi a jó". = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./2002. október 7.
A román kormánynál keresik igazukat azok a sepsiszentgyörgyi magyar szülők és tanárok, akik a múlt héten a református egyház elleni kirohanásokkal szálltak síkra a Székely Mikó Kollégium újraállamosításáért. Az okt. 4-i botrányos találkozóról beszámolt Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ területi elnöke. Teljes dokumentációt nyújtottak át a Székely Mikó Kollégium ügyében érintett szülők és tanárok Ecaterina Andronescu tanügyminiszternek. Ezzel azt próbálják igazolni, hogy törvénytelen volt a Mikó épületének visszaszolgáltatása az egyháznak. Albert Álmos azt vallja: mindent vissza kell adni az egykori tulajdonosoknak. A nyári viták, a többszöri egyeztetések után azt hitte, sikerült megoldani a kérdést. Ezért volt furcsa, hogy a román sajtó az elmúlt napokban ismét a Székely Mikó Kollégiumról kezdett cikkezni. Az írások szerint a református egyház butikokat hoz létre az iskola épületében, a református egyház kiszorítja a Mikó Kollégiumot. Albert Álmos polgármester kérte Ecaterina Andronescu miniszter asszonyt, jöjjön el Sepsiszentgyörgyre, és nézze meg, milyen felújítások zajlanak az iskolában. A polgármester megdöbbenésére a megjelent szülők a református egyházat, a Református Kollégium vezetőségét, a területi RMDSZ-t vádolták a jelenlevők. A szülői bizottságot Pusztai Miklós ügyvéd és Okos András képviselte, Kékedi Katalin tanárnő pedig a Mikó pedagógusait. Szerintük csalással jutott vissza az egyházhoz az épület. Nyilvánvaló hazugságok hangzottak el. Mindez rendkívül káros hatással lehet ez a visszajuttatandó egyházi ingatlanok ügyében. A jövő heti kormányülésen a miniszter asszony nyugodtan kijelentheti, hogy nem kell az egyházi ingatlanokat visszaszolgáltatni. Elfogadhatatlan, hogy román intézményeknél tesznek feljelentést, és egyházellenes hangulatot gerjesztenek. /Farkas Réka: Újraállamosítást kérnek a szülők. Törvénytelen volt a Mikó visszaszolgáltatása? = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./2002. október 7.
A MÚRE - színvonalas sajtótevékenysége elismeréseként - nívódíjjal tüntette ki Huber Andrást. Ez is mutatja, hogy Désen, egy kisváros mostoha körülményei között is lehet maradandót alkotni. Benkő Levente méltatta Huber András Százarcú nagyhatalom (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997) című sajtótörténeti monográfiáját. Művében a szerző négy egykori erdélyi vármegye (Szilágy, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód és Torda-Aranyos) közel másfél száz hírlapjának és folyóiratának pályaútját tárta fel és követte nyomon a kezdetektől 1944 végéig. Huber Andrást kenyérkereső munkája 1990-ig falusi iskolához kötötte, hiába jelent meg már 1982-ben kötete, felettesei nem hagyták jóvá lakhelye mellé, Désre való áthelyezését. Így csupán a kimerítő napi ingázást követő csöndes éjszakai órákban ülhetett írógépe elé, mint akkoriban annyi más tehetséges sorstársa. 1990 után három könyve jelent meg. A Város az időben című legutóbbi, alaposan dokumentált, félezer oldalas kötete a monográfia szintjét megközelítve elevenítette fel Dés és vidéke históriáját. /Lukács Éva: Huber András MÚRE-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./2002. október 7.
1986 óta a Maros megyei Nyárádgálfalvához tartozó Nyárádszentlászló nem önálló település. Az utóbbi években azonban egyre erősödött a lakosság körében az igény a falu eredeti nevének hivatalos visszanyerésére. Ennek érdekében szeptember utolsó vasárnapján referendumot tartottak Nyárádgálfalván, a lakosok Nyárádszentlászló eredeti nevének visszaállítása mellett szavaztak, és a közismerten bonyolult közigazgatási procedúra után, a község lakóinak ezt az akaratát kell(ene) szentesítenie, a majdani kormányhatározatnak is. /Legyen újból Nyárádszentlászló! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ 2002. október 8.
Megjelent Emil Constantinescu volt államelnök A rombolás, az építés ideje című visszaemlékezés-kötete, mely meglehetősen nagy vihart kavart politikai körökben. A volt államelnöknek lesújtóan rossz a véleménye többek között Radu Vasileről, Vasile Lupuról, Victor Ciorbeáról, Valerian Stanról, sőt, Ana Blandianáról is. A bukaresti lapok a felsorolt személyiségek viszontválaszát is közlik. Azok meg Constantinescura nézvést nem hízelgőek. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./ 2002. október 8.
A hetilap átvette a Magyar Nemzet cikkét: a határon túli magyarság minden életbe vágó ügyében példátlan bosszúhadjárat folyik. A fűnyíró végigment a minisztériumokon, az Illyés Közalapítványon, és gyakorlatilag szétverte a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Az új kormány már az első napokban lecserélte a HTMH vezetőjét, így Szabó Tibor helyére Bálint-Pataki József került. Bálint-Pataki személye is védhetőnek tűnt: az új elnököt házon belül találták meg, ahol a Romániával foglalkozó főosztály vezetőjeként dolgozott. A hivatalnokot "Markó Béla esernyőhordozójának" nevezték a kollégái. A bonchidai református lelkész fia hamar felvette a kormány diktálta csapásirányt, azt nyilatkozva, hogy az Orbán-kormány évei alatt látványtámogatás volt a határon túliak érdemi segítése helyett. Így nyilván csak látványcélból kezdték újjáépíteni az Orbán-kormány támogatásával a kastélyt a HTMH-elnök szülőfalujában, és Patyomkin-egyetem az Erdélyben elindult Sapientia is. A Medgyessy-kormány stílustalanságára jellemző a régi elnökkel, Szabó Tiborral való bánásmód is: a kirúgásáról papírt nem kapott, egyezség a jövőjéről nem történt, lebeg a légüres térben. A következő lépés az Oktatási Minisztérium határon túli magyarokkal foglalkozó főosztályvezetőjének leváltása volt. Neki kerek perec megmondták: munkájával szemben nincs kifogás, de Markó Béla mást látna szívesen a helyében... Az RMDSZ elnökének - aki a nagyságrendekkel megnőtt támogatás ellenére sem tudta megbocsátani Orbán Viktornak, hogy rajta kívül Tőkés és mások is kapnak a magyar állami támogatásból - a választások után hatalmas mértékben megnőtt a befolyása a magyar kormányban. Markó már az első forduló estéjén elkötelezte magát, amikor (megelőlegezve a szocialista sikert) gratulált Medgyessy Péternek. Azóta a marosvásárhelyi Köcsög utcában székelő Szövetségi Elnöki Hivatal az egyetemes magyar nemzetpolitika fő cenzora: amire rábólintanak a Köcsög utcában, az a budapesti álláspont a határon túli magyarok ügyében. A Köcsög utca szelleme dühöng a magyar-magyar kapcsolatokban. Ez sok mindennek köszönhető, többek között annak, hogy Budapesten olyan kormány került hatalomra, amelyik nem ért a kisebbségbe szorult nemzettársak nyelvén és nem érti problémáikat sem (az MSZP-ben súlytalanná váltak azon kevesek is - például Tabajdi Csaba -, akik korábban foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel). Az MSZP-SZDSZ-nek nem kérdés a határon túli magyarok ügye, inkább púp a háton, ezért aztán a gyeplőt bedobták a lovak közé, hadd menjen a szekér arra, amerre akar. Igaz, a támogatásokat is visszavették: most már a maradék elv határozza meg a nemzetpolitikát, nem a nemzetépítés stratégiája. A hallgatólagos egyezség valahogy úgy szólhat: amit adunk, azt ti osztjátok akinek akarjátok, de cserébe nincs pofázás, kiálltok a budapesti kormány mellett és ellensúlyozzátok az ellenzék nemzetféltő sivalkodásait. A többségében baloldaliakból álló RMDSZ-vezetőség ezt a feladatot örömmel vállalta, annál is inkább, mert így eldönthették, ki maradhat és kinek kell mennie a határon túliak támogatásával foglalkozó magyarországi minisztériumokban és közalapítványoknál. Ez a helyzet rendkívüli módon sértő egy szuverén állam szuverén kormányára nézve (van a világon még olyan hely, ahol a támogatott dönti el a támogatók személyét?), és megalázó a többi régió magyarságára is. Miért ér többet Markó Béla szava vajdasági, felvidéki, kárpátaljai politikustársaiénál? Ríz Ádám helyébe tehát az SZDSZ-es vezetésű oktatási minisztériumba egy "miniszter embere" típusú ifjú titán került. A 25 esztendős utód tavaly diplomázott a jogon, és nincs tapasztalata a határon túli ügyben. Eddig egyetlen helyen dolgozott: a homoszexuálisok jogaiért vívott harcok okán közismert Habeas Corpus Munkacsoportban. A helyzet jól jelzi az SZDSZ mentalitását a kérdésben: nekik a magyar nemzet sorsa a Kárpát-medencében "melegek és más kisebbségek" szintű probléma. A későn kiírt pályázatot az új fiú személyére szabták, de a pontrendszer szerint így is Ríznek kellett volna nyernie tapasztalata, letöltött szolgálati ideje és végzettsége okán. Minő véletlen, nem ő nyert. Bár jó eséllyel megnyerte volna a munkaügyi pert, nem tiltakozott - annyira egyértelműek voltak a viszonyok, hogy nem látta értelmét ujjat húzni a hatalommal. Hogy az SZDSZ sem következetes, mi sem jelzi jobban, hogy az Illyés Közalapítvány kuratóriumába - a gyakorlattal ellentétben - nem a kérdéssel foglalkozó főosztályvezetőt delegálta az Oktatási Minisztérium részéről, hanem egy másik "szakértőt", Bretter Zoltánt. A következő felvonás az NKÖM-ben zajlott. Elekes Botond főosztályvezető egészen szeptember közepéig maradhatott állásában, ám észrevehette, hogy baj van: a legutóbbi MÁÉRT-re már leendő utódját, Lakatos Mihályt delegálták helyette. Amikor a cserére rákérdeztek a részvevők, az volt a válasz: ezt kérte Markó Béla... A múlt héten Elekes is megkapta az elbocsátó szép üzenetet, melyben - újra a stílustalanság és mérhetetlen cinizmus - az egykori főosztályvezetőnek referensi állást ajánlottak ugyanott, félpénzért. Csak emlékeztetőül: a Fidesz által lecserélt főosztályvezetők általában osztályvezetői beosztásba kerültek, közel ugyanannyi pénzért. Az Illyés Közalapítvány ellen is a Köcsög utca lihegett bosszút: nem tudták megbocsátani, hogy az elmúlt évben volt egy központi keret, amelyről nem ők döntöttek. Átláthatatlan az IKA rendszere - nyilatkozta többször Markó Béla, ám azt többen vallják Erdélyben, hogy az új erdélyi magyar retorika szerint az átláthatatlan kifejezés "nem én döntök róla, tehát nem tetszik nekem"-nek olvasandó. Az IKA összes döntésének eredménye különben olvasható a www.ika.hu honlapon, tehát csak annak átláthatatlan, aki nem szeret olvasni. A közalapítvány elleni lejáratási kampányban a hazai baloldali sajtó is komoly szerepet vállalt. A Népszabadság például június óta tizenhat alkalommal írt róluk elmarasztaló módon, ám egyszer sem kérdezték meg az irodavezetőt! Miközben Markó négyszer is megfogalmazhatta fenntartásait, az IKA helyreigazítási kérelmét válaszra sem méltatták... A HTMH kiürítése Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető menesztésével kezdődött. A Délvidékkel foglalkozó szakember a legnehezebb időszakban bizonyított, például a szegedi folyamat megszervezésével. Kirúgták Tóth István főosztályvezetőt is, aki Kárpátalját felügyelte - helyébe a szocialista optikával "renitens" KMKSZ-szel közismerten rossz viszonyban levő Németh Jánost nevezték ki. Tegnapelőtt három embernek is távoznia kellett a hivatalból, köztük a gazdasági ügyekért felelős alelnöknek, Misovicz Tibornak is, akinek a nevéhez fűződik - többek közt - az Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel kapcsolatos tennivalók sikeres lebonyolítása, vagyis a Sapientia-program. Leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, aki a kedvezménytörvény kapcsán nemzetközi fórumokon végzett komoly szakmai munkát, és lecserélték Jakab András főtitkárt is, a kedvezménytörvény egyik megalkotóját. Nem túlzás azt mondani, hogy lassan kiürül a HTMH, és megszűnik az érdemi munka - igaz, túl nagy szükség nincsen rájuk, hiszen a magyar-szlovák és magyar-román tárgyalásokon rendszeresen mellőzik a képviselőiket. A határon túli magyarokkal szembeni kormányzati apátiát Szabó Vilmos államtitkár generálja. Az a Szabó Vilmos, aki szerint az Orbán-kabinet "túlszerette" a határon túli magyarokat, és aki időt kért kinevezése után, hogy megismerhesse a problémát, aminek legfőbb felelőse lett. Szabó annak idején a hazánkban tanuló harmadik világbeli és arab diákokért felelt a Nemzetközi Előkészítő Intézet keretében, majd áldásos tevékenysége a Szocialista Internacionáléval való kapcsolattartásban teljesedett ki. Kinevezése óta egyszer sem vállalt nyílt televíziós vitát a régi kormány szakembereivel a határon túli kérdésben. Az elmúlt hónapok kormányzati mérlegéhez tartozik, hogy nem jutott pénz az Erdélyi Magyar Tudományegyetem idénre tervezett új szakjainak beindítására, egy fillért sem költöttek a kedvezménytörvénybe foglaltak megvalósítására (így például elmaradt a szülőföldjükön tanuló egyetemisták ösztöndíjának bevezetése), nem kapta meg a neki járó állami támogatást az IKA. Ugyanakkor akadt két és fél milliárdnyi kölcsön a miniszterelnök nagyváradi haverjának - plázaépítésére... A fűnyíró végigment. Talán csekély vigasz, hogy a rendszer nem tökéletes: ha az áldozat kihasználja a törvények és a nyilvánosság adta lehetőségeket (lásd IKA-ügy), akkor mindjárt homokszem kerül a gépezetbe és hibát hibára halmoznak. Úgy tűnik, a jövőben a következők fogják meghatározni a hivatalos magyar nemzetpolitikát: politikai és pénzügyi értelemben a maradékelv dominál (szakemberek helyett "kell neki egy állás" típusú haverok a döntési pozíciókban; "ennél kevesebbet már nem adhatunk" tétel a költségvetésben), mindezt áthatja a stílustalanság és a cinizmus ("túlszerették őket"), az elosztást pedig rábízzák a Köcsög utcai öncélú, kiscsoportos hatalmi érdekeket szolgáló politikusokra. Az adóforintok és adólejek korlátlan urainak nem ártana felidézni azt a nem is olyan régi pillanatot (Horn-kormány), amikor a fejük fölött megkötött román-magyar alapszerződés megszavazásának napján Kóródi Mária országházi alelnök a terem kiüríttetésével fenyegette meg a karzatra szorult, méltatlankodó határon túli magyar politikusokat. /A rombolás nemzetpolitikája - átvéve Magyar Nemzet, október 3-i számából. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./2002. október 10.
2001. dec. 3-án született meg a Kovászna megyei törvényszék döntése az Agache-ügyben elítéltek vagyonának elkobzását illetően. A Legfelsőbb Bíróság két évvel ezelőtti jogerős határozata így szólt: a vádlottak (Filip-Orbán Daniella Kamilla, Héjja Dezső, Paizs Ottó, Reiner Antal és Konrád János), fejenként 10 millió lejt kénytelenek fizetni Agache özvegyének és 60 millió lejt erkölcsi kártérítés címén. Időközben az inflációt is rászámolták. Ez egyedül a három év szabadságvesztésre ítélt Reiner Antalt érintette, ugyanis okt. 7-én reggel zárolták a börtönben raboskodó alperes esztelneki ingatlanát. Agache fia elmondta, a következő lépés a ház és a hozzá tartozó telek felértékelése lesz, amit majd árverésen fognak kalapács alá helyezni. Ha a birtok nem talál gazdára három licit után sem, minden az ifjú Agache tulajdonába kerül. Arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e elállni követeléseitől, tekintettel az elítélt nyomorúságos helyzetére, Agache Dionise kijelentette: "Ha Reiner Antal beismeri bűnösségét, megtarthatja az ingatlant!" Az elhunyt őrnagy fiának feltett szándéka, hogy Héjja Dezső esetében a 60 milliót meghaladó kártérítést és perköltséget annak nyugdíjából tartassa vissza. /(dimény): Agache nem kegyelmez. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 10./2002. október 10.
Budapesten megjelent A magyar állam és a nemzetiségek - 1848-1993 című kötet Sipos Levente történész szerkesztésében. A Népszabadság 186. számában Daniss Győző készített interjút Sipos Leventével. /Babarás István: Lapszemle. = A Hét (Bukarest), okt. 10./2002. október 12.
Okt. 11-én Kolozsváron zárt ajtók mögött ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). A TEKT napirendi pontjai közé tartozott Markó Béla szövetségi elnök politikai tájékoztatója, a jövő februárjára összehívott kongresszus előkészítése is. A szövetségi elnök kitért a napokban közzétett országjelentésre, a kormánypárttal megkötött protokollumra, valamint Tőkés László tiszteletbeli elnök bírósági feljelentésére. Markó Béla szerint az Európai Bizottság által közzétett országjelentés üzenete pozitív. A protokollum legfontosabb pontjai teljesülni látszanak, lényeges kérdésekben sikerült előrelépni. Helyi szinten több helyen "apró gondok jelentkeznek". Markó elítélte Tőkés László tettét, "amely mindannyiunk ellen irányul". Majdnem minden területi elnök elítélte ezt a magatartást, és többen kijelentették, hogy szervezetük nevében kérni fogják Tőkés Lászlót a bírósági kereset visszavonására. /Köllő Katalin: Kérni fogják a bírósági kereset visszavonását. A területi elnökök többsége elítélte Tőkés tettét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2002. október 12.
A történelmi Temesköz egyetlen dunai kikötője volt Orsova, amely arról nevezetes, hogy 1849-ben, a lemondott és menekülő forradalmi kormány itt kelt át a folyón. Mielőtt azonban elhagyták volna a magyar haza földjét, biztonsági okokból elásták a magukkal vitt Szent Koronát. A Duna vizének felduzzasztásáig kápolna jelölte a helyet, ahová egykor a Szent István-i koronát rejtették az avatatlan szemek elől. A város közben kényszerűségből felköltözött a szomszédos domb lejtőjére, a hatalom Orsovát Mehedinti megyéhez csatolta. Azóta mostohagyerekként tengődik a számára idegen közegben. A gazdasági élet a mélypontra süllyedt, a fogyasztók testületileg lemondtak a központi fűtésről. Orsova az ország első városa, amelynek lakói egyöntetű akarattal mondanak le a szolgáltatásról, mert képtelenek a fűtés díját fizetni. /Orsova lemondott a fűtésről. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./2002. október 14.
Okt. 12-én Kolozsváron, a száz évvel ezelőtt felállított Mátyás király-szoborcsoport előtt rendezett emlékezésen több ezer kolozsvári lakos vett részt. Gheorghe Funar polgármester ezúttal is igyekezett megzavarni a "magyarok ünnepségét", akkor kezdte meg saját rendezvényét, amikor a Szent Mihály-plébániatemplomban véget ért az ökumenikus istentisztelet. A rendezvényt a magyar Kulturális Minisztérium támogatta. A polgármester által kirendelt mintegy kétszáz főnyi csoport az ünnepség folyamán kitartóan román nemzeti lobogókat lengetett, de rendzavarás nélkül végighallgatta a magyar nyelvű beszédeket. A Fadrusz-Napok rendezvénysorozat alkalmával a Kolozsvári Magyar Opera díszhangversenyt adott okt. 11-én, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Vasile Soporan prefektus kitért a Fadrusz János által készített remekmű példamutató szimbólumára, amely beívódik egy közösség öntudatába. Serban Gratian, Kolozs megyei tanácselnök miután beszédében értékelte Fadrusz János és alkotását, így fogalmazott: "a harmadik gondolatom a jelen ünnepségekkel kapcsolatban az ország multikulturális jellegére utal. Corvin Mátyást ugyanis, a román Iancu de Hunedoara fiát, Magyarország királyává választása után az erdélyi szászok is becsülték, hiszen elismerte politikai-társadalmi-adminisztratív szervezkedésüket, ugyanakkor pedig szoros kapcsolatot tartott fenn a moldvaiakkal is, Stefan cel Mare-n keresztül". Boros János hangsúlyozta, hogy "Fadrusz János monumentális alkotása Kolozsvár jelképévé vált. Gyermekeknek játszó-, fiataloknak találka-, időseknek pihenőhely. A városba látogatók első útja ide vezet. Így köt össze immár száz éve korokat és generációkat, hazavárja az elszármazottakat, fogadja a látogatókat." Ezután került sor a Fadrusz család leszármazottja, Bornai Tibor által kezdeményezett Fadrusz-emlékérmek kiosztására, amelyet azok a személyiségek vehettek át, akik hozzájárultak az erdélyi magyar kultúrkincs gyarapításához és gazdagításához, és a Fadrusz-életmű ápolásában kimagasló szerepet játszottak. Az emlékérmeket Kiss Elemér, Magyarország kancellária-minisztere, Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Bornai Tibor, valamint Simon Sándor kabinettfőnök nyújtotta át a következő személyiségeknek: Kötő József (EMKE-elnök), Egyed Ákos (EME-elnök), Markó Béla (RMDSZ-elnök), Balogh Ferenc (a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság elnöke), Jakobovits Miklós (a Barabás Miklós Céh elnöke), Jakubinyi György (római katolikus érsek), Tempfli József (római katolikus megyéspüspök), Tőkés László (református püspök), Pap Géza (református püspök), Szabó Árpád (unitárius püspök), Mózes Árpád (magyar evangélikus püspök), Czirják Árpád (római katolikus érseki-helynök), Csiha Kálmán (nyugalmazott református püspök), Kónya-Hamar Sándor (megyei RMDSZ-elnök), Boros János (alpolgármester), Murádin Jenő (művészettörténész), Németh Júlia (újságíró, művészettörténész), Kovács András (művészettörténész, egyetemi tanár), Gergely István (szobrászművész), László Bakk Anikó (tanárnő), Bornai Tibor (budapesti zeneszerző), Vasile Soporan (prefektus), Pop Virgil (építész, egyetemi tanár), Serban Gratian (megyei tanácselnök), Doina Cornea (egyetemi tanár), Ioan Sbarciu (rektor, a kolozsvári Képzőművész Szövetség elnöke). Okt. 12-én a főtéri Szent-Mihály templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, a bevezetőben Czirják Árpád érseki-helynök köszöntötte a kül- és belföldi állami és civil szervezetek képviselőit, az egybegyűlt ünneplő közönséget. Az ökumenikus istentiszteleten ezután igét hirdetett: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád, magyar evangélikus püspök, Szabó Árpád, unitárius püspök, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyház püspöke, majd a görög katolikus és az ortodox egyház egy-egy képviselője tolmácsolták egyházfőik üzenetét. A himnusz eléneklése után az ünneplő gyülekezet a Mátyás szoborhoz vonult. Az ünneplőket elsőként Ioan Hidegcuti, a román művelődési és vallásügyi minisztérium főtitkára köszöntötte, a román kormány üzenetét tolmácsolva. Kiss Elemér, a magyar Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter hangsúlyozva, hogy Mátyás király szobra száz éve áll ellent az időnek, hirdetvén a magyar kultúra dicsőségét, emlékeztetvén a magyar és az egyetemes történelem egyik fényes korszakára. A magyar miniszter rámutatott: a magyar közösségek, mindig számíthatnak a magyar kormány hatékony támogatására. A támogatás mértékét bizonyos területeken növelik is. - Mi is tulajdonképpen a Mátyás-szobor? Remekmű? Igen! Tisztességadás egy nagy királynak? Igen! Kolozsvár szimbóluma? Igen! Erdély nemhivatalos címere? Igen! - ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, majd feltette a kérdést: - Ki fél hát Mátyás királytól? Az, aki fél az igazságtól. A hitvány kolozsvári bíró, aki hajdanában deresre húzatta az álruhás királyt, és azóta is fél tőle, reszket mint a nyárfalevél, rémálmai vannak, rögeszméjévé lett az igazságos király. Éjszaka is, ha álmából felriad, azon töri a fejét ez a hitvány kolozsvári bíró, hogy miképpen tudná legyőzni a Mátyás-szobrot. Csakhogy Erdély dobogó szívét, ezt a nagyszerű ércszobrot nem lehet eltüntetni. Aki a Mátyás-szobrot sérti, minket sért. Erdély szellemét sérti, a tolerancia eszméjét, magyarok, románok, németek együttélésének eszméjét. Lehet, hogy van, akinek nem tetszik Mátyás király, bár nem értjük, miért, hiszen ő inkább összekötő kapocs, és nem szétválasztó kard miközöttünk. De akár tetszik, akár nem, egymás értékeit meg kell becsülni. Nekünk sem minden tetszik abból, amit a románok szeretnek, de tiszteljük az értékeiket, és tőlük is elvárjuk ugyanezt a tiszteletet. Az együttélésnek az alapja ez a kölcsönös tisztelet lehet - mutatott rá a szövetségi elnök. Ünnepi beszédében Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: Fadrusz János azt érezte és valósította meg kitűnő művészi érzékkel, amiben Hollós Mátyás hite is gyökerezett. Azt, hogy a történelem béklyóitól való szabadulás és megújulás lehetőségenek felismerése méltóságot és önbizalmat kölcsönöz mindenkor egy népnek. Kónya-Hamar Sándor leszögezte, hogy a szobor a kulturális világörökség tartozéka. Kolozsváron Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út - mondotta Kónya-Hamar Sándor. Az ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Mátyás király szobrát. Koszorút helyeztek el a román és a magyar kormány, a magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil társadalom képviselői. Funar, a "kolozsvári bíró" megjelent a Főtéren. A polgármesternek csupán tucatnyi híve jött el a meghirdetett rendezvényre, jelen volt Damian Brudasca nagy-romániás parlamenti képviselő, illetve Petre Calian, az NRP Kolozs megyei szervezetének elnöke. Funar kínos helyzetbe került: ugyanis az általa helyszínre hívott ortodox pap nem jelent meg. A sajtó munkatársainak Funar elmondta: azért jött ide, hogy együtt ünnepeljen a magyarokkal, de a szélsőséges kisebbségiek meghiúsították a szándékát. Az ortodox mise 10 óra 22 perckor kezdődött, amikor a nagy-romániás szervezők tudták, hogy a Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelet a vége fele közeledik. A polgármester és hívei a szobor közelébe nyomultak, majd a magyar megemlékező ünnepséget megelőzően a polgármesterhű közintézmények koszorút helyeztek el a szobor elé. A térre érkező Tőkés László püspök, Czirják Árpád érseki helynök alig néhány lépésre mentek el a dermedten bámuló városvezető előtt. A rendezvény alatt a polgármester utasítással látta el híveit. Például a magyar himnusz közben odaszólt: - Lebegtessétek a zászlókat! Gyertek, most! - mondta fennhangon. A szélsőséges román bekiabáltak ugyan, és megpróbálták áttörni a biztonsági kordont, összességében azonban nem tanúsítottak agresszív magatartást. Az ünnepséget követően Funar nyilatkozott: nem szándékszik megbüntetni Boros János alpolgármestert azért, mert az RMDSZ-szel ünnepelt. A polgármester tekergőknek nevezte azokat, akik félbeszakították az ortodox misét, és elmebetegeknek azokat, akik a magyar címert tartalmazó zászlót lengették. Az ünnepséget követően Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet nyilatkozott: szép ünnepségen vett részt. - Nem éreztem feszültséget. Azokban volt feszültség, akik azt akarták, hogy feszültség legyen. - Kölcsönösen kellene tisztelnünk egymást, a másik ünnepségét még akkor is, ha valamely kérdésben a történészek nem értenek egyet. Az együttélés receptje a hagyományok, értékek kölcsönös tisztelete - nyilatkozta Markó a román sajtónak. /Köllő Katalin, Papp Annamária, Kiss Olivér: Mátyás, Erdély örökkévaló szíve. Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./2002. október 14.
Elhunyt Veress Pál festőművész /Sepsiszentgyörgy, 1929. aug. 23. - Kolozsvár, okt. 11./, aki a grafikában és a festészetben egyaránt járatos volt és harminchat éven keresztül 1954-től nyugdíjba vonulásáig nemzedékek hosszú sorát oktatta a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán. 2002 januárjában Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában rendezett, utolsó egyéni tárlatán pasztelljeit mutatta be. Az 1994-ben újraalakult Barabás Miklós Céh ügyvezető titkára volt az első években, de később is szolgálta a közös munkát, többek között a szervezet Hírlevelének szerkesztésével. /Németh Júlia: In memoriam Veresspál (1929-2002). = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ Veress Pál volt a Barabás Miklós Céh élő lelkiismerete, éltető szívdobogása. Valósággal a semmiből újságot szerkesztett, összefogta a művészeket Sepsiszentgyörgytől Temesvárig. Veress Pál művészi attitűdjét, mondanivalóját a transzszilván szellem ragyogta be. /Jakobovits Miklós: Transzszilván szellemben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ 2002. október 15.
Fejcserék a HTMH-ban címmel jelent meg rövid hír a Magyar Nemzet október 2-i számában. Eszerint leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, Misovicz Tibor gazdasági alelnököt, Pirityiné Szabó Juditot, a Jugoszláviával foglalkozó főosztály vezetőjét és Tóth Istvánt, a Kárpátaljával foglalkozó főosztály vezetőjét. Ezzel kapcsolatban Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Magyar Televízió Határátkelő c. műsorában, amelynek rendszeres vendége, október 8-án nyilatkozott. Kérdés: Komoly személyi változások álltak be most a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Egyes újságok azt írták, hogy a HTMH-t szétverték. Miért volt szükség ezekre a személyi változásokra? Bálint-Pataki József: Én semmilyen formában nem tudom elfogadni, különösen ezt a múlt idős megfogalmazást, hiszen a Határon Túli Magyarok Hivatalában nem álltak be - még - személyi változások. El kell mondanom, hogy a jó munkaszervezés érdekében várható a közeljövőben egy strukturális átalakítás, amelynek meglesznek a személyi konzekvenciái. De magam is éppen múlt héten, Mádl Ferenc köztársasági elnök látogatása idején értesültem abból az újságcikkből, ahol múlt időben: "változások történtek, lefejezés történt"... Meg kell mondanom, hogy ezt egy kicsit érdeklődéssel olvastam én is, és valahol a lefejezés azt jelentené, hogy a Hivatal elnökét fejezik le, és megvagyok, a fejem pedig a nyakamon van. Kérdés: Azt szerettem volna még megkérdezni, hogy azoknak a munkatársaknak, akik most már nem fognak olyan pozíciót betölteni esetleg a HTMH-ban, mint amilyenben voltak, marad az állásuk a HTMH-ban, vagy el kell hagyniuk a Hivatalt? Bálint- Pataki József: Arról, hogy valakinek el kell hagynia a HTMH-t, én nem tudok, és vélhetően leginkább én kellene erről tudjak. Akinek a szakértelmére szükség van, és vannak bőven a HTMH-ban, azokkal szeretnék a jövőben is együtt dolgozni. /Guther M. Ilona: Személyi változások a HTMH-ban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./