udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7111
találat
lapozás: 1-30 ... 2041-2070 | 2071-2100 | 2101-2130 ... 7111-7111
Névmutató:
Markó Béla
2002. július 9.
Júl. 8-án Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a Szabadságnak elmondta: Markó Béla szövetségi elnök, többek között, kiértékelte az elmúlt parlamenti ülésszakot, a képességvizsgák eredményeit, a nemrég nyilvánosságra hozott részleges népszámlálási adatokat és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök romániai látogatását. Napirenden szerepelt a megyei szintű protokollumok kiértékelése is. Ami a Kolozs megyei helyzetet illeti, Kónya-Hamar Sándor ismételten azt hangsúlyozta: mindaddig, amíg nem rendeződik a református egyház tulajdonában lévő Bocskai (Avram Iancu) téri ingatlan helyzete, a megyei szervezet nem írja alá a kormánypárttal a helyi szintű együttműködési megállapodást. Ugyanakkor a megbeszélésen szóba került a volt Református Kollégium épületének sorsa is, amelyet bár törvényesen visszaszolgáltattak a református egyháznak, a gyakorlatban azonban azt nem sikerült birtokba venni. A jelenlévők pozitívan értékelték, hogy a Medgyessy-kormány megháromszorozta azoknak a magyarországi hivatalnokoknak a számát, akik a magyar igazolványok kézbesítéséért felelnek. /Marosvásárhelyen ülésezett a TEKT. Kolozs megye nem tágít. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./ 2002. július 11.
Az RMDSZ vezetősége júl. 12-én Kolozsváron elemzi a népszámlálás előzetes eredményeit, amelyek azt mutatják, hogy jelentősen csökkent az erdélyi magyarság létszáma. A szövetség olyan stratégiát szeretne kidolgozni, amely meggátolná a fiatal nemzedék kivándorlását, jelentette be sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. A szövetség elnöke "természetesnek" nevezte, hogy néhány megyében problémák merültek fel az RMDSZ és a kormánypárt együttműködésében. /Stratégia készül az elvándorlás visszaszorítására. Az RMDSZ javaslatcsomagot dolgoz ki a jövő évi költségvetéshez. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ 2002. július 12.
Markó Béla RMDSZ-elnök júl. 10-én a szövetség bukaresti székházában megbeszélést folytatott Rolf Ekeusszal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosával a román kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás végrehajtásáról, valamint a magyar státustörvényről. Az RMDSZ elnöke ismertette az EBESZ főbiztosával az elmúlt parlamenti ülésszakban a tulajdonkérdés kapcsán hozott két fontos jogszabályt (a földtörvényt és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt). A tárgyaláson szóba kerültek az oktatással kapcsolatos kérdések is, amely téren még mulasztások vannak. Nem valósultak meg például a kormánypárttal kötött protokollumban foglalt előírások a magyar nyelvű felsőoktatással kapcsolatban, szögezte le Markó Béla. Az RMDSZ elnökének tájékoztatása szerint az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával folytatott megbeszélés másik témája a státustörvény volt. Markó Béla rámutatott: ebben a tekintetben rendkívül eredményesnek bizonyult Medgyessy Péter magyar kormányfő és Adrian Nastase román miniszterelnök kolozsvári találkozója, amelyen a felek megállapodtak abban, hogy a román-magyar vegyes bizottság őszig elkészíti a státustörvényt módosító javaslatait. Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa jelentősnek nevezte, hogy megismerhette az RMDSZ vezetőinek álláspontját a státustörvénnyel kapcsolatban. /Rolf Ekeus az RMDSZ vezetőivel tárgyalt. Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa elégedett. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ 2002. július 12.
Gyarmath János főszerkesztő megállapította: ilyen jó visszhangja az egyébként mindig gyanakvó román sajtóban magyar miniszterelnöki látogatásnak soha nem volt. Szerinte arra sincs példa, hogy a magyar miniszterelnök külön is találkozzék, megbeszéléseket folytasson az RMDSZ teljes vezérkarával. Ezután kérdezte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök véleményét, aki hasonlóan lelkendezett: a magyar miniszterelnök éppen Kolozsvárra látogatott, nagy hangsúlyt helyezett arra, miszerint ő Erdélyben itthon érzi magát, hogy Erdélyben rokonai, barátai élnek. Markó szerint ezzel az erdélyi, a romániai magyaroknak üzenetet kívánt tolmácsolni, azt, hogy a magyar miniszterelnök, a most megalakult magyar kormány kiemelt figyelmet fog szentelni a határon túl élő magyarságnak. - Markó szerint a népszámlálási adatoknak miatt pánikba emiatt esni nem szabad. - A jövő héten összeülő Magyar Állandó Értekezlet napirendje még egyeztetések tárgya, jelezte Markó. Az RMDSZ szerint nem feltétlenül szükséges a kedvezménytörvény módosítása, ha viszont mégis, akkor úgy kell módosítani, hogy romániai alkalmazását az ne igazán érintse. Az értekezleten szóba kell hozni a határon túli magyarság támogatási rendszerét, "amellyel szemben számos kifogás merült fel." Az RMDSZ-nek a kormánypárttal megkötött egyezményének mérlege: Kiemelkedő eredmény, hogy végre sikerült a tulajdon kérdését rendezni. Kovászna megyében, de máshol is haladnak már a dolgok. Nem volt eredményes az állami felsőoktatás. A BBTE-n nem különítették el a szakokat, a karokat, a marosvásárhelyi orvosin nem hirdették meg a kívánalmak szerint a magyar nyelvű évfolyamokat. Nagy mulasztás az RMDSZ részéről, hogy nem foglalkoztak a szociális kérdésekkel. A kormány szociálpolitikája átláthatatlan, a fizetések nagyon kicsik, a közköltségek kifizethetetlenek. Az országban most már milliók vannak olyan helyzetben, hogy a létminimumon vagy azon alul tengetik életüket. Gyarmath kérdésére: mintha felerősödtek volna a szövetségi elnök személye elleni támadások, Markó reagálása: "akik az RMDSZ-ben amolyan belső ellenzéket képviselnek, ha tehetik, akkor támadják a szövetség vezetőségét, elnökét." /Gyarmath János: A szülőföldön való megmaradásunkért kell dolgoznunk. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./2002. július 12.
Több év eltelt azóta, hogy a szekuritáténak, mint politikai rendőrségnek a leleplezéséről szóló törvény életbe lépett, amióta az érintettek vagy érdekeltek tanulmányozhatják a róluk készített iratcsomókat és jelentéseket. Ion Iliescu államfőnek nincs dossziéja. A hírszerző szolgálat állítólag még az 1990-es évek elején több iratcsomót elégetett, megsemmisített, 10-15 dossziét pedig államtitokként kezel, és azt továbbra is a szekuritáté irattárában őrzik. Nem rendelkezik semmilyen dossziéval Adrian Nastase kormányfő és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sem. A politikusok nem tolongtak azért, hogy megtudják szekus dossziéjuk tartalmát. Victor Ciorbea még gondolkozik, hogy kikéri-e, Theodor Stolojan volt miniszterelnököt nem érdekli egy esetleges dosszié létezése, és megelégszik az irattárat tanulmányozó bizottság (CNSAS) róla adott értékelésével, miszerint nem kollaborált a szekuritátéval. A Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica nem akarja megtudni a róla jelentést készítők nevét. Hasonló a magatartása Valeriu Tabaranak, a Nemzeti Egységpárt (PUNR) alelnökének, Constantin Dudu Ionescunak, a Nemzeti Parasztpárt titkárának és Dinu Patriciunak, a Liberális Párt alelnökének is. Petre Roman sem látta a dossziéját, mert az (már) nem létezik. Az egykori miniszterelnök azonban biztos abban, hogy megfigyelték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint dossziéját alaposan "átfésülték", mivel annak tartalmából egyszerűen nem lehetett kideríteni azoknak a személyeknek a nevét, akik követték és jelentést készítettek róla. A volt Securitate leginkább Corneliu Coposut figyelte, a néhai politikusról 19 kötetnyi jelentést készítettek. A megfigyeltek között van Ion Diaconescu, Constantin Ticu Dumitrescu, Radu Timofte (a hírszerző szolgálat /SRI/ igazgatója, mivel annak idején lánytestvére külföldre szökött), Rodica Stanoiu igazságügyi-miniszter, Ion Caramitru, Smaranda Dobrescu egykori munkaügyi miniszter, sőt, még Adrian Paunescu is, akit a jelentésekben "amerikainak" vagy "szerkesztőnek" becéztek. A lap szerint a szenátor több millió lejre készíttetett másolatot a dossziéjáról. Azok között, akik már áttanulmányozták iratcsomóikat, a lap megemlíti Tőkés László püspököt és Doina Corneát is. /Sok politikust nem érdekel a szekus-dossziéja. A hírszerző szolgálat több iratcsomót államtitokként kezel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ 2002. július 12.
Az RMDSZ kongresszusai után az RMDSZ alapszabályzata újra törvénybe iktatja a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT-nek) a létét, szabályozza működését és megválasztásának mikéntjét, hogy a szabályzat végére mégis kiderüljön: még sincs SZKT. Pedig az minden évben többször is ülésezik SZKT néven. Belső parlament, amelyben nem igazi képviselők, hanem kinevezett küldöttek ülnek. Ámbár Markó Béla szerint valahol, valahova mégiscsak megválasztották őket. Gajdos Balogh Attila szerint minden elkövetett hibának, közel tíz éve, a még mindig KOT-ként - Küldöttek Országos Tanácsaként - működő, torz SZKT a fő forrása, amelyben a végrehajtók önmagukat ellenőrizhetik. Az emlékezetes kolozsvári SZKT-n többnyire csak a választott képviselők jó része, meg a fiatalok szavaztak a kormányból való kilépés mellett. Hogy mára kiderüljön: kormányon kívül, a kormányt támogatva, jobb eredményeket lehet elérni. 1996 őszén és után pontosan ezt ajánlotta az akkor "radikálisnak" mondott mai belső ellenzék. Talán jobb lett volna rájuk is hallgatni, s az "egység" nevében nem elszigetelni őket. Így valójában négy-öt ember megvalósult egységéről van szó csupán, akik örökös "kis lépéseikkel" nagy léptekkel keltették a reménytelenség érzését. Ezzel is fokozva a kivándorlás ütemét, amely a megkérdezettek válaszaiból kivehetően korántsem csak gazdasági jellegű, fogalmazott a cikkíró. /Gajdos Balogh Attila: Az érem egyoldalúsítása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ 2002. július 13.
Júl. 12-én Erdélyben a jövő? címmel szervezett tanácskozást az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége (ÜE) Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban, ahol szakértők, szociológusok, RMDSZ-képviselők és szenátorok jelenlétében a népszámlálás ideiglenes eredményeiről, valamint a szülőföldön való megmaradás stratégiájáról beszélgettek. Markó Béla szövetségi elnök szerint nagyon fontos adatcsomagról van szó, hiszen tízévenként megadatik a lehetőség, hogy elvégezzék a társadalom bonyolult elemzését ezen adatok tükrében. Stratégiát kell kialakítani: hogyan lehet itthon tartani a fiatalságot. Veress Valér szociológus szerint a magyar lakosság csökkenése beilleszkedik az általános európai jelenségbe, ami a termékenység csökkenését illeti. A magyar lakosság csökkenéséhez hozzájárul a kisebbségi helyzet is. A jelen levő szakemberek elhatározták, hogy munkacsoportot alakítanak a helyzet elemzésére. Markó Béla szerint országos jelenség a születések számának csökkenése, ehhez a magyar anyanyelvű lakosságnál még két további tényező is hozzátevődik. Egyik az asszimiláció, amely nem feltétlenül csak az erőszakos beolvadást jelenti. A harmadik tényező az emigrálás, főként az anyaországba való távozás. Az RMDSZ feladata: ajánlatokat nyújtani a fiatal generáció számára, ami a gazdasági perspektívát illeti, ezen belül az infrastrukturális fejlődést, és a megfelelő jövőképet. Markó Magyarországtól azt kéri, hogy ne könnyítsék meg a kitelepedési lehetőségeket." /Köllő Katalin: Tanácskozás a megmaradás stratégiájáról. Megállítható-e a magyarság létszámának csökkenése? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ 2002. július 15.
Sajtóhírek szerint Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem lesz jelen a júl. 17-én Budapesten sorra kerülő Magyar Állandó Értekezlet-ülésen, amelyen a szövetséget várhatóan a Markó Béla által vezetett ötfős delegáció képviseli. Szabó Vilmos, a magyar miniszterelnöki hivatal határon túli magyar ügyeket felügyelő politikai államtitkára közölte, hogy Budapest az RMDSZ-nek küldött meghívót, nem személyeknek, s az érintett pártokra bízta, hogy kit delegálnak a MÁÉRT-re. Mint mondta, az RMDSZ egyelőre nem tájékoztatta Budapestet a delegáció összetételéről. Tőkés mellőzése nem jelent meglepetést, arra talán már abból is következtetni lehetett, hogy az egy héttel ezelőtti nagyváradi látogatása során Medgyessy Péter magyar kormányfő a püspökkel nem találkozott. Nem csupán Erdélyben vannak gondok a MÁÉRT-ülésre történő meghívásokkal kapcsolatban. A parlamenti képviselettel rendelkező Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) például arra gyanakszik, hogy a MÁÉRT-re egy olyan horvátországi magyar párt is meghívót kapott, amelyet korábban töröltek a pártok listájáról. Az állítólagos meghívást a HMDK ügyvezető elnöke, Jakab Sándor összefüggésbe hozta Szabó Vilmos államtitkár horvátországi látogatásával, amelynek során szerinte a politikus részt vett a Horvátországi Magyar Néppárt tanácskozásán. A Fidesz üdvözölte a MÁÉRT összehívását. Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor a testület felhígulásától tart, mert szerinte nem egyértelmű, milyen alapon hívja meg a magyar kormány a júl. 17-i tanácskozásra a határon túli szervezeteket. Németh fontos célnak mondta, hogy a MÁÉRT résztvevői nyilatkozatban rögzítsék közös álláspontjukat a nemzetpolitika aktuális kérdéseiről, és jelezte: a Fidesz el is készített egy ilyen nyilatkozattervezetet. /Felhígul a Magyar Állandó Értekezlet? Tőkés Lászlót nem hívták meg Budapestre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ 2002. július 15.
Nyárádselyét nemrégiben még az a veszély fenyegette, hogy lakosait kitelepítik a környező domboldalak csúszása miatt. A színmagyar Nyárádselye házainak egy része annyira megrongálódott a földcsuszamlások miatt, hogy a falut el kellene költöztetni. A hatalom akkor úgy akarta megoldani a kérdést, hogy elköltöztette volna a falut. Ezzel a selyeiek nagy része nem értett egyet, és két évvel ezelőtt hozzáfogtak egy új művelődési otthon építéséhez. Júl. 15-én ünnepélyes keretek között adták használatba az új kultúrotthont. Az ünnepségen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Virág György, a Maros megyei önkormányzat elnöke, Burkhárdt Árpád alprefektus, a megyei tanács tagjai, katolikus és református lelkészek is. Markó Béla elmondta: "Példát kaptunk a selyeiektől arról, hogy hogyan kell összefogni, építkezni, megmaradni magyarnak és embernek a szülőföldön olyan körülmények között, amikor ez a szülőföld nem mindig akar megtartani. Az egész erdélyi magyarság számára fontos példa ez. Nem az az igazi helytállás, amikor könnyű megmaradni, hanem az ilyen, amikor meg kell küzdeni a megmaradásért." /Bakó Zoltán: Kultúrotthon a futóhomokon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./2002. július 16.
Nem csodálkozhatunk azon, hogy Magyarországon a szocialisták kerültek kormányra, hisz a nyugdíjasok és a munkabérből élők számára egy közeljövőben el nem érhető Kánaánt ígértek választási programjukkal. Sikertelenségükhöz nagyban hozzájárult a vitákat kiváltó "státustörvény" elfogadása Duray Miklós és Markó Béla félretájékoztató sugallataira, a Magyarok Világszövetségének a működését ellehetetlenítő pénzelvonás személyes ambíciók alapján, az FKGP szétbomlása Torgyán József késői kirekesztésével a kormányból stb. A jelenlegi miniszterelnök, Medgyessy Péter, fokozatosan hátrál és magyarázkodik, csak tízmillió magyar miniszterelnöke akar lenni mindamellett, hogy a tizenötmilliós magyar nemzet "elkötelezettje", de ellenvetés nélkül elfogadja találkozójukon Adrian Nastase azon kijelentését, hogy a kisebbség helyzetét azon ország rendezi, ahol élnek. Simon Endre szerint az Európai Parlamentbe is a tagországoknak nemzetiségi összetételüknek megfelelően kell delegálniuk képviselőiket. /Simon Endre: A látás iskolája. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ 2002. július 16.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) elnevezésű RMDSZ-platform közleményében megütközésének adott hangot, mert "Markó Béla szövetségi elnök sietett köszönteni a Magyar Köztársaság országgyűlési választásait követően a kommunista utódpártot". A platform vezetői úgy vélik, Markó Béla elnöknek "el kell gondolkodnia a jelenlegi miniszterelnök demokratikusnak vagy antikommunistának aligha tekinthető titkosszolgálati, hálózati tiszti múltján". A tiltakozó levél megfogalmazói elfogadhatatlannak tartják, hogy "a szövetség évek óta bel- és külpolitikáját a csődbe vezető tevékenységét támogató, többségükben kommunista múltú személyek klikkjével irányítja". Továbbá megállapítják: "az RMDSZ csúcsvezetősége csakúgy elsorvasztotta a nemzeti közösségünk megmaradásához elengedhetetlenül szükséges három szintű autonómia-rendszer érdekében folytatandó küzdelmet, mint az alanyi jogon minden romániai magyar számára kivívandó magyar állampolgárság érdekében folytatott politikai küzdelmet". Végül, a levelet aláírók kijelentik, "az EMK minden olyan szövetségen belüli parlamenti vagy egyéb megújítási törekvést támogat, amely az RMDSZ három szintű autonómia-programjának és a kettős állampolgárságnak a megvalósítását, valamint szövetségünk elmélyülő erkölcs-politikai válságának megszüntetését tűzte ki célul". /EMK-vádak az RMDSZ vezetősége ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ 2002. július 17.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott a Máért előtt. A kedvezménytörvény módosítását úgy kell elvégezni, hogy a lényegét ne érintse. A népesség csökkenése általános magyar jelenség a Kárpát-medencében, amelyet közösen kell elemezni, hangsúlyozta. Markó a kivándorlás gondját nevezte a legfájdalmasabb és legsürgetőbb problémának. Nem lehet tilalmakkal Magyarország szívóhatását sem megszüntetni. /Gózon István: Mi lesz a Kárpát-medencei magyarság fogyatkozásával? Markó Béla nyilatkozata a MÁÉRT előtt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ 2002. július 17.
Júl. 17-én ötödik alkalommal ülésezik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Az ülést Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nyitja meg, majd Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László magyar külügyminiszter tart előadást. A MÁÉRT-en az erdélyi küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila, a szövetség képviselőházi csoportjának vezetője és Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke képviseli. Megerősítették ugyanakkor, hogy Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tagja a küldöttségnek. A MÁÉRT-ra nem névre szóló meghívók érkeztek, hanem a határon túli magyar szervezetekre bízták a döntést, hogy jelöljék ki azt az öt személyt, aki részt vesz az értekezleten. /Ma Budapesten ülésezik a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ 2002. július 18.
Júl. 17-én tartotta a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) ülését Budapesten. Medgyessy Péter kormányfő beszédében hangsúlyozta, a kedvezménytörvényre vonatkoztatva, hogy a maximumot kell teljesíteni mások minimális provokálásával. - Örülnénk, ha jobban megismernének bennünket azok, akik sandán, néha gyanakvóan néznek ránk - tette hozzá a miniszterelnök. Kabinetje céljai között említette a hagyományok, a nyelv ápolását, a nemzeti identitás megőrzését, növelését az európai integráció keretei között, továbbá: azonos jogokkal csatlakozni az Európai Unióhoz. A lényeges elemek között említette a kormányfő a szülőföldön boldogulás elősegítését, a határon túli magyarság igényeinek megismerését, feltárását, a szomszédos államokkal, valamint a határon túli magyarok képviselőivel való folyamatos párbeszédet. Mint mondta, megmaradtak, bővülnek, de átláthatóbbá, igazságosabbá, arányosabbá válnak az anyaországból érkező támogatások. A miniszterelnök kezdeményezte, hogy Budapesten hozzák létre a Magyar Nemzet Házát, rendezzék meg egy éven belül a tudós magyarok, valamint a gazdaságban sikeres magyarok találkozóját, illetve szervezzenek konferenciát arról, hogy az egyházak milyen szerepet töltöttek, tölthetnek be a magyar nemzet életében. A MÁÉRT-ot levélben köszöntötte Mádl Ferenc köztársasági elnök, fontosnak nevezte "a nemzet országhatárokon átívelő parlamentje" intézményesítésének továbbvitelét, célként említve például a határon túli magyarok "szomorú, de nem eleve elrendeltetett" létszámfogyásának megállítását. A határon túli magyarság támogatásához szükséges források döntő részét, a stabilitás és a kiszámíthatóság jegyében, az éves költségvetésben kívánja biztosítani a jövőben az új kormány - jelentette ki Kovács László a MÁÉRT ülésén. A támogatások elosztását az érintettek bevonásával, döntési joguk csorbítása nélkül kell végezni. Hangsúlyozta: minden, a határon túli magyarsággal kapcsolatos döntést csak az érintettek legitim szervezeteinek, vezetőinek véleményét kikérve és azt maximálisan figyelembe véve lehet meghozni. Kovács szerint bonyolult jogi helyzetet teremtett a Orbán-Nastase-megállapodás. Kovács László jelezte: a helyzet tisztázására megkezdték a szomszédos országok kormányaival való konzultációt. A külügyminiszter jelezte: a határokon átnyúló együttműködés elősegítésére Közép-európai Híd elnevezéssel alapítványt hoznának létre. Bővítenék a vállalkozás-fejlesztési irodák hálózatát, és az elképzelések között egy olyan kedvezmény bevezetése is szerepel, amely a magyar vállalkozókat a szomszédos országokban történő befektetésekre ösztönözné. A hazájukban tanuló magyar anyanyelvű középiskolások, egyetemisták támogatására egy Ady Endréről elnevezett ösztöndíjrendszert hozna létre a kormány, a szórványmagyarság anyanyelvi képzésére pedig szórványkollégiumokat létesítenének. A MÁÉRT következő ülésén tárgyalnak a kedvezménytörvény módosításának az alapelveket nem érintő javaslatáról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint eredményesnek és rendkívül fontosnak nevezhető a tanácskozás, hiszen sok olyan alapelvet sikerült tisztázni, amelyben a felek között egyetértés van. Kiemelte: egyetértés van abban, hogy a támogatások esetében mindent a szülőföldön való boldogulásnak kell alárendelni abban az időszakban, amikor a Kárpát-medencei magyarság jó helyzetben van, hiszen dinamikusan fejlődő anyaországgal rendelkezik és jó pozíciót értek el hazájukban a határon túli magyar szervezetek is. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke arról beszélt, megnyugtató biztosítékot kaptak arra, hogy a magyar-magyar és a jószomszédi kapcsolatok területén folyamatosság érvényesül, amely az euroatlanti integrációval párhuzamosan, összhangban valósul meg. /Eddigi legbékésebb MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ 2002. július 18.
Nyárádszentmártonban szervezte meg az idén a MIÉRT (erdélyi magyar fiatalok RMDSZ mai csúcsvezetőségéhez áll közel álló érdekvédelmi szervezete) első nyári akadémiáját. Júl. 17-én kezdődtek az előadások. A vitára RMDSZ- politikusokat hívtak meg /Varga Attila képviselő, Szabó Károly és Eckstein Kovács Péter szenátor/. Júl. 17-én Veres Valér, Bíró A. Zoltán és Bodó Julianna szociológusok előadása hangzott el az erdélyi ifjúság problémáiról. A táborba várják Cosmin Gusát, a kormánypárt főtitkárát, Ecaterina Andronescu oktatási minisztert, Medgyes Pétert, a magyar Oktatási Minisztérium helyettes államtitkárát, Markó Béla szövetségi elnököt, Asztalos Ferenc parlamenti képviselőt és másokat. /(Máthé Éva): Nyári Akadémia - Nyárádszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./2002. július 20.
Óvnám a román kormánypártot attól, hogy téves taktikai megfontolásokból újra megnyitni akarjon olyan, már letárgyalt ügyeket, mint például a kedvezménytörvény kérdése - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó azután nyilatkozott, hogy a román kormányszóvivő bejelentette: a román fél szerint a Romániában működő magyar konzulátusok tévesen alkalmazzák a kedvezménytörvény végrehajtásáról kötött román-magyar egyetértési nyilatkozatot, és Adrian Nastase miniszterelnök felkéri Medgyessy Péter magyar kormányfőt, hogy késlekedés nélkül vessenek véget ennek a gyakorlatnak. Az RMDSZ elnöke szerint a román kormánypárt megsértette a két szervezet együttműködési megállapodását, mivel az egyértelműen kimondja, hogy közösen ellenőrzik az egyetértési nyilatkozat betartását. Ennek ellenére a legutóbbi ellenőrzésről nem értesítették az RMDSZ-t, így a szövetség képviselői csak néhány helyen tudtak jelen lenni. - Ott, ahol az RMDSZ képviselői is jelen voltak, semmiféle problémát nem tapasztaltak, így nem értem, miként lehet utólag kifogásokat emelni - fogalmazott. - Az RMDSZ nem fogja aláírni a jövő héten azt a megállapodást, amelyet a román politikai pártok terveznek az alkotmány módosításának kérdéséről - közölte. A módosításra váró pontok közé nem került be néhány fontos kérdés, mint például Románia nemzetállamként történt meghatározásának megváltoztatása, a kisebbségi jogok, a közigazgatási szerepeltetése az alaptörvényben. Ezek nélkül az RMDSZ nem tud részt venni a munkában - szögezte le. /Letárgyalt ügyeket téves újra megnyitni. Markó Béla a kedvezménytörvényt ellenőrző bizottság észrevételeiről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ 2002. július 20.
Az RMDSZ és az erdélyi tájékoztatási irodák vezetői egyaránt értetlenül fogadták Nastase kormányfő bejelentését, miszerint a hazai magyar konzuli hivatalok a román-magyar memorandummal ellentétesen végzik a magyar igazolványok igénylésével kapcsolatos eljárást. Alföldi László kolozsvári főkonzul elmondta: a kedvezménytörvény alkalmazása terén minden intézkedést a velencei bizottság ajánlásai, illetve az Orbán-Nastase-megállapodás előírásai alapján hajtanak végre. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke úgyszintén furcsállotta a román kormányfő nyilatkozatát, mivel az illetékes szakbizottság már februárban is folytatott ellenőrzést, ám akkori konklúziói pozitívak voltak a státusirodák működése, az igazolványkérések begyűjtése kapcsán. Markó Béla, az RMDSZ elnöke közölte: nem fogja aláírni a jövő héten azt a megállapodást, amelyet a román politikai pártok terveznek az alkotmány módosításának kérdéséről. /Rostás Szabolcs: Alaptalan vádak a státusirodák ügyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./2002. július 20.
Nyárádszeredán, a MIÉRT nyári akadémián júl. 18-án Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök beszélgetett az ifjúsági szervezetek vezetőivel. Markó a politikusi karrierre áhítozó fiatalok előtt hangsúlyozta: a politikát nem egzisztencia-teremtésre, hanem a közösségépítés céljából kell használni. Takács Csaba kifejtette: az utóbbi tizenkét évben a szövetség politikusainak meg kellett tanulniuk a keleti politikai taktikáknak az alkalmazását a hatékonyabb eredmények elérése érdekében. /B. T.: Politikusok estje. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ Júl. 19-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Horváth István és Magyari Tivadar szociológus fejtette ki véleményét a népszámlálás adataival kapcsolatban. Markó Béla aggasztónak tartja az erdélyi magyarok fogyását, Két fő okként az asszimilációt és a kivándorlást említette. Az erdélyi gazdasági helyzet kapcsán az elnök kritizálta a kormány politikáját. Kijelentette: "Örvendünk, hogy a tengerpart fele épül az autópálya, de Nyugat Erdély fele van" - mondta Markó. Az elnök dicsérte a magyar kormány középiskolások számára létrehozandó Ady Endre ösztöndíj tervét. Horváth István szociológus, a BBTE oktatója egyetértett Markó Bélával, hogy az asszimiláció nem államilag irányított erőszakos jelenség. A szociológus szerint a vegyes házasságokból származó gyermekek kétharmada román nemzetiségűnek vallja magát. A kivándorlásról Horváth elmondta: jelentős mozgó népességgel is számolni kell, amelyet képtelen rögzíteni a népszámlálás. A szociológus úgy véli, megtörténhet, hogy a 2002-es népszámlálás drasztikus eredményei a legutóbbi népszámlálás valótlanságaiból származhatnak. Magyari Tivadar szociológus tartott előadást a média és a közéleti szereplők közötti kapcsolattartásról. /Borbély Tamás: Vita a népszámlálás adatairól. Folytatódik a MIÉRT nyári akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ 2002. július 20.
Exkluzív interjút készített lap Markó Béla szövetségi elnökkel a MÁÉRT üléséről. Markó kedvezőnek tartotta, hogy az ülésen Medgyessy miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter kezdeményezően léptek fel a határon túli magyarság támogatását illetően. "A Magyar Nemzet Házára vonatkozó javaslat jelképes üzenete is az új magyar miniszterelnöknek, minden egyes magyarhoz olyan értelemben, hogy kormánya a magyar nemzet együttlétét, egységét a továbbiakban is kiemelten fontosnak tartja. Van egy másik, de már inkább gyakorlatias javaslat az Ady Endre ösztöndíjra. Köztudott, hogy eddig elsősorban egyetemi hallgatók juthattak ösztöndíjhoz a magyarországi támogatásból, ettől arrafelé középiskolások számára is megszületik e lehetőség. Ezt üdvösnek tartom." - így lelkendezett Markó. Markó szorgalmazta a határon túli magyar írók, művészek, továbbá a határon túli magyar sajtó támogatását. Tőkés László püspököt, a MÁÉRT alapító tagját nem hívták meg. Markó megmagyarázta: a MÁÉRT-ot nem személyek, hanem szervezetek, pártok hozták létre, a testület sem személyekből, hanem a szervezetek, pártok képviselőiből áll össze. "Ami pedig a püspök urat illeti, az értekezleten személye nem volt téma, még csak érintőlegesen sem utalt rá senki." Gyarmath János főszerkesztő megemlítette: Tőkés László kifogásolta, hogy az RMDSZ erőteljesen balra tolódott és most a posztkommunista román kormánypárt szövetségese. Markó cáfolta ezt és kikelt a püspök ellen. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./2002. július 22.
Az RMDSZ nem fogadja el az alkotmánymódosítást, ha az alaptörvény módosításában nem szerepel majd a kitétel az anyanyelv igazságszolgáltatásban való használatára vonatkozóan, nyilatkozta júl. 20-án Markó Béla RMDSZ-elnök. Az alkotmány módosítására hivatott bizottság témaköreit megszabó protokollumot eddig a kormánypárt és a Demokrata Párt írta alá, míg a többi politikai alakulat ezután fejti ki álláspontját. /RMDSZ-feltételek az alkotmány módosításához. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./