udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 458 találat lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 451-458

Névmutató: Bölöni Domokos

2008. február 21.

Bölöni Domokos író, újságíró Széles utcán jár a bánat című legújabb kötetét kollégája és barátja, Nagy Miklós Kund főszerkesztő-helyettes mutatta be Marosvásárhelyen. – Novelláinak szereplői amolyan antihősök. Folyamatosan megpróbálják megtalálni életük értelmét, újra meg újra felfedezik a spanyolviaszt, miközben esendő lényük által a szerző is kiadja önmagát – mondta a méltató. „Leszakadt emberek, akik nem tudtak mit kezdeni a hirtelen rájuk szakadt szabadsággal” – így határozza meg Bölöni Domokos a műveiben leginkább testet öltő embertípust. „Mindig lemaradtam a nemzedékemtől egy lóhosszal, talán ezért is volt tele az életem különféle pótcselekvésekkel” – emlékszik vissza a vargabetűs hat évtizedre az író. A rövidpróza műfajához való kötődés Bölöni Domokos szerint az újságírói létből fakadó kényszer. /Nagy Székely Ildikó: "Nem nyughat bennem a huncut micsimán" = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

2008. február 21.

Bölöni Domokos két prózakötetét, a Jézus megcibálja Pricskili Dungónak a fülét /Impress, Marosvásárhely, 2006/ és a Széles utcán jár a bánat /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2007/ című könyvét mutatták be február 19-én a marosvásárhelyi Bernády-házban. A szerzővel – aki a Népújság című napilap munkatársa – szerkesztőkollégája, Nagy Miklós Kund beszélgetett. Bölöni Domokos számára számtalan dolog kínál témát: a kocsmai történetek, a televíziós híradók és show-műsorok, a rádió, az internet. A szerző élete során sok helyen megfordult. A Küküllőmente, a Marosmente különösen közel áll a szívéhez. Akárcsak Vásárhely, ahol a „bögrecsárdák” vendégeivel megismerkedett, és akiktől sok érdekes történetet hallott. „Az életem úgy alakult, hogy megismerhettem a falusi világot is, de mivel éppen a kollektivizálás idején voltam kisgyerek, a szüleim úgy látták jónak, ha taníttatnak, és nadrágos embert csinálnak belőlem” – mesélt gyerekkoráról a szerző. Túl a hatvanadik életévén a szerző újságíróként már nem vállal sok feladatot, így több ideje jut saját témáinak megírására. A városi környezetben élő népszokásokról született írásait szeretné következő kötetében megjelentetni – mondta el a Krónikának. /Antal Erika: Pricskili Dungó kalandjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

2008. február 23.

Az Erdélyi Művészet című képzőművészeti folyóirat legújabb, 28. száma többek között a kolozsvári Gally A. Katalin művészi világába nyújt bepillantást és a kolozsvári Képzőművészeti Egyetem monumentális kerámia szakát végzett pályakezdő művész, Berze Imre Barabás Miklós galériabeli kiállítására reflektál. A székelyudvarhelyi akvarellista, Kalló László képeiről a lap főszerkesztője, Veres Péter írt. Lóránth László – Sümegi György: Nagy István című kötetét Bölöni Domokos méltatta. Folytatódik a lapban Biró József Erdélyi kastélyok című sorozata. A székelyudvarhelyi Litera-Veres Könyvkiadó gondozásában a folyóirattal együtt jelent meg a Pro Memoria sorozatban a Nagy István a magyar sajtóban című kötet, amelynek anyagát Sümegi György magyarországi művészettörténész válogatta. /Művészeti kalandozások térben és időben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2008. február 26.

Január 22-én, a magyar kultúra napján adták át a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetéseket. A díjazottak között olyan neves személyiségek voltak, mint Makovecz Imre építész, Mága Zoltán hegedűművész, a kolozsvári gyökerekkel rendelkező, Budapesten élő dr. Aniszi Kálmán esszéíró, publicista. Nagy Ferenc karnagy, zenetanár, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség alapítója és elnöke is részesült a kitüntetésben. Nagy Ferenc "lehetetlen" feladatra vállalkozott: hogy összefogja a Kárpát-medence magyar dalosait. Életműve a Kórusszövetség. Nem leányálom kéthetenként vagy havonta útra kelni, kórusokat látogatni, összetartani, biztatni, nevelni – s mindezt hét országban: Románia és Magyarország mellett Szlovákiában, Szlovéniában, Ukrajnában, a Vajdaságban, Horvátországban. /Bölöni Domokos: Nagy Ferenc is a magyar kultúra lovagja. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

2008. március 6.

A Bölöni Domokos által vezetett Súrlott Grádics irodalmi kör tagjai március 4-én Erdőszentgyörgyre látogattak. Nagy Pál magyar írók úti élményeit kötetbe gyűjtő, Megyünk és örülünk Erdélynek című antológiájából olvasott fel egy részletet, majd Csifó János és Nagy Miklós Kund 1985 előtti rádióriporteri, vidám történetekkel szórakoztatta a közönséget. Székely-Benczédi Endre Bölöni Domokos Széles utcán jár a bánat című legújabb kötete ürügyén született költeményét olvasta fel. Sebestyén Péter Kihívás és szolgálat című kötetéről beszélt. Ráduly János felidézte erdőszentgyörgyi hét évét. /Nagy Székely Ildikó: Erdőszentgyörgyi felhősúroló. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

2008. március 8.

Sebestyén Péter plébános a Marosvásárhelyi Rádió Hitvilág című heti műsorában elhangzó műsorát több kötetben tárta az olvasók elé. Megjelent a hetedik kötete /Kihívás és szolgálat. Krisztus követségében járunk. Gloria, Kolozsvár, 2008/ gondolatébresztő írásokkal. Hitet, kedvet, életerőt sugároznak. Könyve pedig egy újabb ünnep. /Bölöni Domokos: A hetedik…= Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

2008. március 11.

Az egyházi közösségek kiadványainak száma örvendetesen megnőtt. Közösség- és templomépítés, a hitélet megpezsdülése, testvérkapcsolatok létesítése és ápolása, egyházi és világi események köré építi fel egy-egy ilyen kis helyi lap mondanivalóját. Marosszentgyörgyön a Harangszó című lapot a népszerű plébános, Baricz Lajos papköltő szerkeszti. Mi minden fér egy marosszentgyörgyi „küldönc” tarsolyába: a vezércikkek, bibliamagyarázatok mellett egyház- és helytörténet, kultúrtörténet, úti beszámoló, a Kolping család eseményei, olvasói levél, vers és próza, pedagógia, gyermekirodalom, házassági és gyászhírek, a plébánia eseménynaptára, humor. Egy kis közösség élete dióhéjban. /Bölöni Domokos: A békét hirdető Harangszó. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

2008. március 30.

Sebestyén Péter marosvásárhelyi plébános papi szolgálata mellett évek óta lehetőséget kapott a médiaapostolkodásra is. Rádiós beszélgetéseit gyűjti össze Kihívás és szolgálat /Gloria, Kolozsvár 2008/ című, Krisztus követségében járunk alcímű kötete. Bölöni Domokos a kötethez írt előszóban jelezte: a szerző hetedik kötete minden korosztályhoz, valamint hívőhöz és nem hívőhöz egyaránt szól. /Bodó Márta: Sebestyén Péter: Kihívás és szolgálat. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./

2008. április 12.

Elhunyt B. Simon György (1957–2008), aki búzásbesenyőiségét őrizte nevének egyik betűjében, verseiben mindvégig belső-erdélyiségét hangoztatta. A Szilágyságra költözve szilágysági lokálpatriótává lett, helytörténeti dolgozatait a Zilahon megjelenő Hepehupa, a szilágysági művelődési folyóirat közölte, melynek egyik lelkes szerkesztője volt. /Bölöni Domokos: Egy eltávozott barát emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

2008. április 21.

Sikeres volt április 19-én a XV. Gyöngykoszorú Erdőcsinádon. A dal, a tánc, a néphagyományok széles körű felújítását célzó mozgalmat Szabó György Pál és Szabó Éva pedagógus-házaspár kezdeményezésére indította 1991-ben az EMKE, és azóta hetvennél több találkozót tartottak, mindet Maros megyében. A népviseleti parádét ezúttal is Miholcsa József sárpataki Mátyás-huszárjai vezették, majd új házigazdaként Bálint Csaba református lelkész köszöntötte a mintegy húsz csoportot. Emlékeztettek Szabó György Pálnak a tizedik találkozón elhangzott szavaira: „Újra visszafoglaljuk édes anyanyelvünket dalban, táncban és népviseletben”. Emléklapot, Bernády-albumot nyújtottak át az együtteseknek, továbbá Molnár Dénes (Erdőcsinádon élő) képzőművésznek, Miholcsa József szobrászművésznek és huszárjainak, végül az Erdőcsinádon született Füzesi Albert marosvásárhelyi táncmesternek, főszervezőnek. /Bölöni Domokos: Dalban, táncban, népviseletben. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

2008. április 29.

Magyarózdnak nem csak Horváth István kapcsán van köze az irodalomhoz. Az ózdi völgy Petrőczi Kata Szidónia otthonos tája, aki a magyarózdi kastélyban írta első verseit. Petrőczi Kata Szidónia (1662-1708) a magyar barokk első elismert költőnője, a kegyességi próza alkotója. A Horváth István költészetét idéző április 25-i vetélkedőn a grófnő szellemalakját is idézte Csegöldi Erika tanárnő és maguk a szavalók. Horváth István október kilencedikén lenne százéves (1977. január 5-én halt meg). Horváth Arany közíró, a költő lánya gyermekkori emlékeit idézte a faluról és a szerető édesapáról. /Bölöni Domokos: „Az én vándorlásom nem szűnik meg soha”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

2008. április 30.

A korondi Hazanéző, a Firtos Művelődési Egylet folyóiratának A Tűzhely című havi közéleti melléklete 4. számában Bölöni Domokos emlékezett arra, hogy a Firtos Művelődési Egylet tizennyolc éves lett, 1992-ben alakult. /A Tűzhely (Korond), I. évf. 4. szám, április/

2008. május 2.

Bölöni Domokos 1990 óta csaknem tucatnyi művelődési egyesület, kulturális szerveződés bölcsőjénél bábáskodott vagy elsőként adott hírt a születésükről. Legszebb emléke a korondi Firtos Művelődési Egylet létrejöttéhez kapcsolódik. A kezdeti lelkesedés után lassan csökkent az érdeklődés, kevés szervezetek működik ma is, közülük a legállhatatosabb Firtos Egylet. Kellettek hozzá az értelmiségi kovászok. A Lajosok (Páll, Molnos, Ambrus) „összeesküvése”, de még előbb a Lőrincz Kálmánok, Bálint Andrások, Tófalvi Zoltánok és társaik tényfeltáró publicisztikai munkálkodása, a helyi értelmiség és a fazekasság tömörülése, a Sóvidék kutató értelmisége. Az egylet lapja, a HAZANÉZŐ fórumot biztosít az emlékezőknek, könyvsorozatot az olvasóknak. Ambrus Lajos tanár, költő-szerkesztő legyűri a kishitűséget, ő Firtos Művelődési Egylet hajtóműve. /Bölöni Domokos: Tizennyolc éves a korondi Firtos Művelődési Egylet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2008. május 19.

Május 16-án Kolozsváron a régi kollégiumoknak az irodalomhoz való kötődéséről volt szó a XVII. Szabédi Napok rendezvénysorozatán. Bartha Katalin Ágnes tartott előadást Szabédi és az Unitárius Kollégium kapcsolatáról. Szabédi Székely László nyolc évet tanult és 1925-ben érettségizett a kollégiumban, diáklapot szerkesztett és elnöke is volt az önképzőkörnek. Györfi Dénes a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diáklapjainak történetét vette számba. Róth András Lajos a székelyudvarhelyi református kollégiumban folytatott irodalomkutatásról értekezett. Dóczy Örs előadásának címe Klasszika literatúra a 18. század második felében a marosvásárhelyi ev. ref. kollégiumban volt, és a korabeli latin nyelvű oktatást vizsgálta. Szabédi László sírjának megkoszorúzásával zárultak a XVII. Szabédi Napok kolozsvári rendezvényei. A Házsongárdi temetőben Egyed Péter filozófus, író mondott beszédet. Május 17-én a résztvevők Szabédra látogattak, ahol ünnepi műsorral zárták az idei Szabédi-napokat. /Ö. I. B., K. K. : Szabédi, a diák és tanár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./ Szabédi László (eredeti nevén Székely) 1907. május 9-én született Sáromberkén, de igazi szülőhelyének ősei fészkét, Szabédot tartotta mindig. Akárcsak Bözödi György, ő is faluja és népe iránti tiszteletből vette föl annak nevét. Kolozsváron tizenhét esztendeje emlékeznek rá a születésnap közelében, Szabédon tizenötödszörre gyűltek össze a tudós nyelvész és kiváló költő tisztelői. Május 17-én Szabéd fogadta a zarándokokat. Benkő Samu akadémikus emlékezőbeszédében két 1946-os keltezésű levélre hivatkozott, amelyeket Kurkó Gyárfáshoz és Jordáky Lajoshoz intézett Szabédi László. Bennük kifejti, hogy az erdélyi magyarság egyetlen megmenekülési útja az összefogás. Összefogva kell vállalnia megörökölt intézményeit, köztük az egyházakat, az új világ építésében. Világnézeti különbségek nem okozhatnak ellentéteket az erdélyi magyarok között. Szabédi László emberi méltóságában és írói szabadságában sértve 1959. április 18-án választotta a tragikus kilépést e világból. /Bölöni Domokos: Emlékezés Szabédon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

2008. május 20.

A marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör és a marosszentgyörgyi Harangszó című újság találkozóra hívja a nonprofit helyi lapok, újságok, időszakos kiadványok, iskolai és diáklapok szerkesztőit, munkatársait. Rendszeresen jelenik meg a Szászrégen és Vidéke, az Erdőszentgyörgyi Figyelő /Barót/, a Szovátai Hírmondó, az Új Kezdet /Marosvásárhely, Vártemplom református gyülekezeti lapja/, a Kéve /Csittszentiván, regionális református lap, lelkészek írják/ a Harangszó, a Küldetésben /Marosvásárhely a Keresztelő Szent János plébánia kiadványa/, a Kis-Küküllő /Dicsőszentmárton/, a Bekecsalja /Nyárádszereda, a Bocskai István Közművelődési Egyesület és Alapítvány alkalmi kiadványa/ és a PKSZ (Marosludas, Petrőczi Kata Szidónia Művelődési Egyesület kisújságja/. A világhálónak köszönhetően olvashatók az egyes gyülekezetek, önkormányzatok, ifjúsági szervezetek, iskolák lapjai, mint a Mécses, a gegesi református egyházközség lapja, a Makfalvi Tekintő, illetve az Ébresztő (Dicsőszentmárton, az alsó-küküllői magyar gimnazisták hetilapja), a nagykendi gyermekek Okoska című iskolai lapja, vagy a Dobbantó, a marosvásárhelyi unitárius egyházközség gyermeklapja. A közösségi lapok szerkesztőit, újságíróit, kiadóit várják Marosszentgyörgyre, a római katolikus plébániára június 4-ére, a találkozó házigazdája Baricz Lajos papköltő. /Bölöni Domokos: „Lapos” találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

2008. május 24.

Elhunyt dr. Kercsó Attila /1939-2008/ orvos-költő, aki Gyergyószentmiklóson élt, neki köszönhető, hogy a városban működő Salamon Ernő Irodalmi Kör működött a legnehezebb időben is. Megjelent a Találkozások című kötet, alcíme: A Salamon Ernő Irodalmi Kör antológiája /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000/. Kercsó Attila barátja, Bölöni Domokos búcsúzott az eltávozott költőtől. /Bölöni Domokos: Egy gyergyói költő halálára. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

2008. május 24.

Székelykeresztúron a Zeyk Domokos Iskolaközpont iskolaheti rendezvényei közül egyik legjelentősebb volt a Bölöni Domokos íróval, a marosvásárhelyi Népújság napilap újságírójával, valamint Kedei Zoltán festőművésszel tartott találkozó. A beszélgetésen Bölöni Domokos Széles utcán jár a bánat /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2007/ című, harminckét rövidprózai írást tartalmazó könyvét ismerhették meg a megjelentek. Bölöni Domokos Hullámok boldogsága című első könyve 1980-ban jelent meg, Bajor Andor és Szilágyi István írt hozzá ajánlást. 1995-ig még három kötete látott napvilágot, azután minden évben egy-egy rövidprózákat tartalmazó könyve. A vegyes lakosságú faluból, Szászdányánból származó Bölöni Domokos szeret terepre járni, ismeri a vidéki ember észjárását. Számára a szatíra az imádott műfaj. Eddig a rövidprózai írások mellett egy kisregényt is írt, de megjelent írásaiból össze lehetne válogatni egy nagy kötetre való, sziporkázó, vidám anyagot is. Bölöni Domokos vallja: „Megkeseredetten is kacagva írok”. Nincs jó véleménye a könyvkiadásról, úgy véli, e téren a kilencvenes évek végi partizánkodás még ma is tart. Olykor már visszatetsző, hogy bárki bármit kiadhat, ha pénze van hozzá. Elmondta, évente ír egy kis kötetre valót, amit a maga erejéből és jóindulatú barátai segítségével kiad. A másik meghívottja Kedei Zoltán, marosvásárhelyi festőművész volt, aki Székelykeresztúron járt középiskolába, és itt érettségizett. A találkozón bemutatták festményeinek reprodukcióit tartalmazó albumát. /László Miklós: Találkozás Bölöni Domokossal és Kedei Zoltánnal. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

2008. május 26.

Május 24-én avatták Búzásbesenyő korszerűsített iskoláját. A Dósa Dániel nevét viselő tanintézmény 1976-os épülete emeletet kapott, vízzel, belső illemhelyekkel látták el, központi fűtést szereltek be. Ünnepi műsorral szerepeltek a román és magyar tagozat diákjai. Simon István polgármester elmondta, hogy korszerűsítik Kerelőszentpál község minden településének iskoláját. Ünnepi szentmisét celebrált a zsúfolásig telt templomban dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Jakab Antal plébánosra sokan emlékeznek a faluban. Akaratában megedzették, hitében megerősítették az elszenvedett börtönévek. Márton Áron püspök, aki 1938-tól 1980-ig volt Erdély katolikusságának főpásztora, őt jelölte utódjául. Dr. Jakab Antal 1980-tól 1990-ig töltötte be a püspöki tisztséget. A tiltás éveiben is erős maradt, visszatért övéihez, velük munkálkodott a határban, a kaszálókon és az erdei munkákon. Az emlékezés a plébánia és a templom közötti halmon folytatódott, ahol a hősök emlékműve és Horváth-Kovács Szilárd Petődi-feje mellett harmadiknak ott áll Miholcsa József szobrászművész Jakab Antalt mintázó műve, amelyet a marosvásárhelyi Balogh József öntőmester és munkatársai már korábban elkészítettek, most méltó módon felavatták. Jakab Antal emberségből, magyarságból, feltétlen hitből és megalkuvás nélküli szolgálatból mutatott Márton Áron püspökhöz méltó példát. /Bölöni Domokos: Korszerű iskola, nagy példakép. Jakab Antal, a fészekrakó, papnevelő püspök. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

2008. május 30.

Egy letűnt világ akvarellbe, olajba álmodott színes emlékei – kastélyok, udvarházak, műemlék épületek, templomok, utcarészletek, kisgyerek- és felnőttportrék, s köztük az alkotó önarcképe, az elegáns, szép festőasszonyé – láthatók a Bolyai téri unitárius templom tanácstermében. Gidófalviné Pataky Etelka élete a külföldön illetve Budapesten elkezdett tanulmányok után a felhőtlen jólétből vezetett a kilakoltatás nehéz éveibe. Dicsőszentmárton, Magyarsáros, Doboka, majd Marosvásárhely között telt el az élete, miközben a festés a nincstelenség mindennapjaiban is elkísérte. Az életmű, amelyet ez idő alatt alkotott, a történelem viharaiban elveszett darabok ellenére is számottevő. Ennek néhány darabját hozták el a hozzátartozók második alkalommal Marosvásárhelyre. A virágos verandák festőasszonyát Bölöni Domokos ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. /(bodolai): Virágos udvarházak festőasszonya. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

2008. június 4.

Megjelent Berekméri Árpád-Róbert: Fegyver alatt (A marosvásárhelyi Magyar Királyi 27. székely könnyű hadosztály tisztikara 1940-1945) /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008/ című könyve. A szerző 2002-ben közzétette, hogy volt marosvásárhelyi 27. székely könnyű hadosztály történetével foglalkozik, tiszti adattár összeállításán dolgozik, információkat vár. A megjelent kötet egy bevezető hadosztálytörténet mellett 267 hivatásos és 579 tartalékos tiszt, illetve tisztjelölt katonai pályafutását kíséri végig, akik a székely seregtest közel ötéves fennállása alatt teljesítettek szolgálatot. A munkához Illésfalvi Péter budapesti hadtörténész írt ajánlást. Szerzőt avatunk! – köszöntötte Spielmann Mihály történész Berekméri Róbertet Marosvásárhelyen, a könyv bemutatóján. A szerző megtörte csendet, a nemzet önérzetét gyilkoló csendet. A székely hadosztály tisztikarának név szerinti felsorolása határkő a szakmában. Rehabilitálja a könyv az erdélyi magyarokat, eddig nem volt ildomos azt mondani, hogy katonák is voltak felmenők között, hanem csak gyilkosok, horthysta gazemberek, háborús bűnösök – ezekből áll a népünk... Az 1974-ben született levéltáros-kutató szerző elmondta, hogy könyve kiadását az anyaországból mindenhonnan visszautasították, végül a Mentor jóvoltából mégis az olvasó asztalára kerülhetett. /Bölöni Domokos: Egy könyvről, kissé rapszodikusan. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./


lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 451-458




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék