udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
423
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 421-423
Névmutató:
Bakk Miklós
2008. január 22.
Hét, kiemelkedő tudományos teljesítményt felmutató fiatal oktatóval bővült a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának oktatói kara, és ezzel 301-re emelkedett a magyar oktatók létszáma – tájékoztatott Magyari Tivadar rektor-helyettes. A fiatal tanársegédek valamennyien a BBTE végzősei, legtöbbjük jelenleg ezen az egyetemen dolgozik doktori tézisén. Az egyetem szenátusa január 21-én döntött új tanárok felvételéről, illetve az előléptetésekről. Kiemelkedően magas volt ez alkalommal a már alkalmazásban levő magyar oktatók körében az előléptetések száma: huszonegy oktató versenyzett sikerrel nagyobb fokozatért, köztük tizenegy magas szintű oktatói (docensi, illetve professzori) beosztásért. Docens lett például az erdélyi magyar értelmiség néhány közismert személye: Hatházi András és Bács Miklós színművészek, Fábián Gyula jogász és Bakk Miklós politológus. /BBTE: nőtt a magyar oktatók száma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2008. január 23.
Csutak István vitát gerjesztő írása jól meghatározott politikai célt szolgál: az RMDSZ csúcsvezetésének érdekeit. Kétségtelen, a régiónak nem sikerült az elmúlt tizennyolc év alatt számottevő haladást elérnie. Éppen azt felejtette elmondani Csutak István, hogy közel két évtizede Székelyföld minden megyéjének irányítása az RMDSZ kezében volt/van, minden számottevő funkciót a bukaresti szűk vezérkar bizalmi emberei töltenek be. Sikerült a szervezetből messzi űzni minden más gondolatot. Próbálkozások voltak. Emlékezni kell a már évek óta betegágyhoz kötött Birtalan Ákos képviselő próbálkozásaira, szinte jajkiáltásként ható cikkeire, beszédeire, melyekben megfogalmazta: az RMDSZ bűnös, mert csak szórványpolitikája van, a tömbmagyarság jövőjére tervei nincsenek. A kilencvenes évek közepén fiatalabb politikusok a Legyen a Székelyföld belső anyaország szlogennel próbálkoztak programot kidolgozni. Igaz, nem nagy sikerrel, az RMDSZ óvatos magatartása miatt. Öt-nyolc évvel ezelőtt Markó Bélától Frunda Györgyön át az elnökválasztási kampányban úgy tiltakoztak a román vitapartnerek által felvetett területi autonómiaigény vádja ellen, mintha országárulást követtek volna el. Közben két autonómiaterv is elkészült, a Csapó Józsefé, melyet csak leszóltak, de figyelembe sem vettek, és a Bakk Miklóséké, melyet most nem aktuális, most a kulturális autonómia megszerzésére kell minden erőt összpontosítani jelszóval félredobtak. Székelyföld jelene és jövője valójában attól függ, hogy e térségnek sikerül-e kiharcolnia a területi autonómiát. /Simó Erzsébet: A Székelyföld területi autonómiája a jövő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8.2008. január 25.
A november 25-i európai parlamenti választások nyomán, amely közel 60–40 százalékos szavazatmegoszlást eredményezett az RMDSZ–Tőkés László választási párharcban, véget ért egy korszak az erdélyi magyarság politikatörténetében. E korszakot az RMDSZ sikeres integrációs, majd hegemóniaépítő politikája jellemezte. Az egységparadigma lebomlása súlyos dilemmák elé állította az erdélyi magyar politikai elitet: mostani döntéseik akár egy évtizedre is meghatározhatják a politizálás irányát. Az RMDSZ megalakulását követően elsősorban szubkulturális pártként építkezett. Az RMDSZ-en belül megerősödött a kormányzásban részt vevő csoport (Markó Béla, Borbély László, Kelemen Hunor, Verestóy Attila), ez a csoport nem engedett újabb versenytársakat a „körön belülre”, így például a választási törvény diszkriminatív előírásai ennek is köszönhetőek. Az RMDSZ-szel való szembefordulásban Székelyföld, azon belül a városok és a magasabban képzett rétegek vezettek, az RMDSZ szavazói inkább a vidéki, inkább az alacsonyabban képzett rétegek közül kerültek ki. Az átalakuló RMDSZ-nek baloldalibb a karaktere, a vezető RMDSZ-politikusoknak jobb személyes kapcsolatai vannak a román és magyar baloldallal. Az RMDSZ sok kérdést helyi román–magyar kérdésként, „feszültségként” exponált, ezzel egyben tartotta, integrálta a magyar kisebbségi társadalom helyi szerveződéseit. Székelyföldön más volt a helyzet: az RMDSZ maga volt az adminisztratív hatalom. A magyarság parlamenti képviseletének felszámolását következetesen követelte a Nagy-Románia Párt (PRM). Amennyiben kétpólusú új politikai szerkezet, „magyar kétpártrendszer” alakul ki, az felváltja az RMDSZ jó másfél évtizedes egységparadigmáját. Ehhez az RMDSZ-nek újfajta pártszervezeti struktúrát kell kialakítania, másrészt a Tőkés László eredményei nyomán körvonalazódó másik pólusnak politikai kreativitásról kell tanúbizonyságot tennie. A két pólus tisztázódása után jöhet létre az a konszenzusos demokráciára emlékeztető politikai szerkezet, amely e két pólust összekapcsolja. A két szemben álló tábor stabil párttá válása szavatolhatja a megegyezést. /Bakk Miklós: Gondolatok egy lebomlástörténetről. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./ A szerző politológus, egyetemi oktató.2008. január 28.
Az SZKT ülésének lagymatag unalmassága hű tükre az RMDSZ tanácstalanságának. Eldöntöttnek látszik, hogy a júniusi önkormányzati választások előtt semmilyen egyezkedésbe nem kezd az RMDSZ a Tőkés-oldallal, a többi kérdés megválaszolatlannak tűnik. Eckstein-Kovács Péter rendkívüli kongresszusra tett javaslatot, ez a Markó-féle stratégiával szemben az egyetlen alternatív stratégia. Markó szándéka: az RMDSZ csendes hozzáidomítása a megjelenő politikai versenykörnyezethez, anélkül, hogy számonkérésre sor kerülne. Eckstein javaslata viszont a gyors szembenézést, az elszámoltatást célozza. – Egyelőre az RMDSZ politikai „stagflációját” látható, amelyben a belső problémák megoldásának stagnálását az ígéretek inflációja fedi el. /Bakk Miklós: Az RMDSZ stagflációja. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./2008. február 4.
Az alkotmánybíróság határozata – mely gyakorlatilag az átvilágítás intézményének felszámolását célozta meg – a civil társadalom heves tiltakozását váltotta ki. A demokrácia alapvető esélyeiről és értékeiről van szó. Dan Voiculescu, akinek a Szekuritáténál Félix volt a fedőneve, most, múltja takargatásában cinkosokra talált a főbírákban, akiknek az átvilágítása hamarosan napirendre kerül a közeljövőben. /Bakk Miklós: Tu felix Romania. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./2008. február 6.
Az eljárásjog önkényes értelmezésével érte el február 5-én a sepsiszentgyörgyi bíróság, hogy a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzése beláthatatlan időre kitolódjék. A Szövetség a Székelyföldért ügyét ugyanis e halasztás után az RMDSZ már csak az önkormányzati választások kampányában tűzheti újból napirendre. A Szövetség a Székelyföldért céljainak a kérdése megteremti az első átfogó politikai vita lehetőségét is az RMDSZ és az MPP között. /Bakk Miklós: Újításra ítélve. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./ A Szövetség a Székelyföldért Egyesület alapításáról 2006 december 7-én döntöttek, de máig nem sikerült bejegyeztetni. Az alapító önkormányzatok csatlakozásról hozott határozatainak sorozatos megtámadásai után az egyesület kezdeményezői úgy döntöttek, hogy szűkítik a kört, és csak azokkal az önkormányzatokkal készítik el az alapító okiratot, amelyek határozatai biztosan nem támadhatóak meg. /Kovács Zsolt: Albert Álmos: politikai halogatás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./2008. február 6.
Aktuálpolitikai események elemzése, a diákok kutatási tevékenységeihez háttérinformációk ismertetése és megbeszélése, vitaestek és hasznos táborok, bulik szervezése – összefoglalva ezekkel a dolgokkal foglalkozik a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT). A Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán tanuló magyar diákok egy része már évek óta azon fáradozik, hogy az egyetemi éveket érdekesebbé tegyék. A politológia, újságírás és médiakommunikáció szakokat összefogó szervezet elsődleges célja az, hogy a karon tanuló diákoknak segítséget nyújtson. A tavalyi év decemberében a Babes–Bolyai Tudományegyetem körül kialakult helyzet kapcsán a KoMPoT Merre tovább, BBTE? címmel szervezett vitaestet, amelyen dr. Bodó Barna egyetemi docens, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke mellett dr. Veress Károly, a Filozófia tanszékcsoport magyar tagozatának felelőse és dr. Bakk Miklós egyetemi adjunktus, publicista is jelen volt. Tavaly júliusban a KoMPoT Tusnádfürdőn is jelen volt, ahol az erdélyi ifjúsági szférát érintő forrásvonzási lehetőségekről szervezett beszélgetést, amelynek keretében Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke beszélgetett egymással. /Ferencz Zsolt, a KoMPoT elnöke: KoMPoT – a szabad gondolkodás receptje. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./2008. február 15.
A romániai magyar publicisztika tehetséges szereplője Bakk Miklós, aki néha hajlamos különös elméletekkel traktálni a Krónika olvasóit. Aradi kongresszusa előtt az RMDSZ-t posztkommunista „vircsaftként” mutatta be olvasóinak, majd az MPP idei, január 29-i pártbejegyzése előtt Gondolatok egy lebomlástörténetről címmel „próbált ideológiai szőnyeget teríteni Szász Jenő lábai elé”, írta Borboly Csaba. Bakk Miklós szerint szükség van egy jobboldali erdélyi magyar pártalakulatra. Az RMDSZ ugyanis baloldali alakulat, képtelen a jobboldali választóközönséget megszólítani, másrészt az RMDSZ Székelyföld-politikája kudarcot vallott. Borboly Csaba, az RMDSZ mellett álló Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke terjedelmes írásában azt állította, hogy az RMDSZ nem baloldali, nem osztálypárt. Borboly nagyon károsnak tartja, hogy „egy politológiát egyetemen oktató pedagógus, kutató” direkt pártpolitikai üzeneteket fogalmaz meg az RMDSZ lejáratására. Borboly szerint a Bakk Miklós nem mindig tiszta lapokkal játszik. Egyszerre akar fő pártideológus és a tudományos kutató lenni. Az „erdélyi magyar társadalomtudomány szereplői – egyelőre? – elnézőek az efféle magatartással szemben”. Bakk Miklós „a politikai ellenfelet (RMDSZ) lejárató eszmefuttatást nyakon önti tudományos cukormázzal”. Borboly Csaba szerint Bakk Miklós a kolozsvári egyetem politológiai tanszékén politikatudományra oktat fiatalokat, akkor elvárható tőle, hogy tartsa be a tárgyilagosság és elfogulatlanság szabályait. /Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke: Gondolatok egy áltudományos lebomláselméletről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./2008. február 18.
A párbeszéd és a véleménycsere igényével hívta meg Tőkés László európai parlamenti képviselő február 16-ra Nagyváradra a romániai magyar közélet számos neves személyiségét. Az Európai Parlamentben eddig szerzett tapasztalatairól szólva elmondta, nehéz dolga lesz mint romániai magyar EP-képviselőnek, hiszen az RMDSZ elhibázott ,,külpolitikája" miatt Európában tényleg azt hiszik, hogy Romániában a kisebbségek gondjai példaértékűen megoldódtak. Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár az MPP politikai programja kapcsán kiemelte az összefogás és a konszenzus fontosságát. Nem egy RMDSZ-epigonra van szükség – jelezte –, hanem egy átfogó, alternatív program alapján cselekvő politikai aktorra. Tőkés László javaslatára szakértői munkacsoportot alakítottak Tanácsadó Testület néven, mely hozzáértésével, szakmai előterjesztéseivel, munkacsoportban kidolgozott koncepciókkal segíti elő az erdélyi magyarok képviseletét az Európai Parlamentben, hogy ,,legyen saját hangunk, és arra figyeljenek is". /Váry O. Péter: Tanácsadó Testület alakult Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./2008. május 12.
A lugosi RMDSZ és az Arató Andor Egyesület szervezésében emlékeznek meg május 17-én Willer Józsefről, politikai, művelődési és közéleti szerepvállalásáról. A mi Willerünk… című szimpózium keretében Lugos néhai kiemelkedő egyéniségének képviselői munkásságát, zenepedagógiai tevékenységét, és a kisebbségi kultúra védelméért kifejtett küzdelmét méltatják olyan előadók, mint Bakk Miklós kolozsvári politológus, Bárdi Nándor budapesti történész, Balázs Sándor kolozsvári egyetemi tanár, Szekernyés János temesvári művelődéstörténész, Kaczián János nyugalmazott szekszárdi levéltáros és Udvardy László lugosi zenetörténész. Megkoszorúzzák Willer József sírját a római katolikus temetőben, majd koncertet tartanak a római katolikus templomban Willer József műveiből. /Pataky Lehel Zsolt: Willer Józsefre emlékeznek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./2008. május 19.
Lugos és az egész romániai magyarság egyik kiváló személyiségére, volt parlamenti képviselőjére, közösségszervezőjére emlékeztek meg május 17-én Lugoson. A mi Willerünk című szimpóziumnak az is apropója volt, hogy az 1884. május 22-én Kecskeméten született Willer József jogász-zenész száz éve telepedett le Lugoson, ahol hat évtizedet munkálkodott a város és a kisebbségi kultúra érdekében, védelmében. A rendezvényt felhasználták szellemi hagyatékának széleskörű ismertetésére – hangsúlyozta Bakk Miklós politológus. Megkoszorúzták Willer József sírját a lugosi római-katolikus temetőben (1972-ben hunyt el), majd temesvári és müncheni zeneszakértők méltatták zeneszerzői munkásságát, este hangversenyt tartottak a római katolikus templomban műveiből. Willer József többek között a Lugosi Magyar Dal- és Zeneegyesület karnagya, a Magyar Kisebbség című folyóirat egyik alapítója volt, de Brassóban és Bukarestben is létrehozott dalárdát, a két világháború között parlamenti képviselőként, az Országos Magyar Párt bukaresti irodájának vezetőjeként az egész romániai magyarságot szolgálta. Bárdi Nándor budapesti történész szerint példát mutathat a 21. század politikusainak abban, hogy a képviselőnek nem szabad elszakadni attól a közegtől, amelyből kikerült. Politikai hitvallása az volt, hogy a nemzetszeretetet ne más nemzetek kárára gyakorolja, és hogy mindent tapintatosan, de céltudatosan kell megmondani a többségi hatalom képviselőinek – fejtette ki Bárdi. Szekernyés János temesvári művelődéstörténész Willernek a kisebbségi kultúra védelmében és szolgálatában kifejtett tevékenységéről tartott előadást, Udvardy László ny. építészmérnök hely- és zenetörténész, Willer egykori tanítványa Lugos zenei életére gyakorolt hatásáról beszélt. A magyar zeneszerzők sorában Willer Józsefet együtt lehet emlegetni Arató Andorral, Konrád Pállal, vagy a szintén lugosi Kurtág Györggyel; kapcsolatban állt George Enescuval és Bartók Bélával. /Pataky Lehel Zsolt: Willer Józsefre emlékeztek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./2008. május 27.
Bakk Miklós politológus és Gábor Kálmán magyarországi ifjúságkutató szociológus voltak a meghívottai a kolozsvári média szakos doktori hallgatók Me.dok című folyóirata múlt hétvégén bemutatott legfrissebb számának. A két kutató a médiának az ifjúsági kultúrában betöltött szerepéről beszélt. A résztvevőket Cseke Péter témavezető egyetemi tanár köszöntötte, nyitóbeszédet tartott Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese, aki elmondta, fájlalja, hogy a diákoknak ritkán van lehetőségük szakmai környezetben találkozni. A találkozón a tavalyi konferencia anyagából összeállított Me.dok könyvtár harmadik konferenciakötetét is bemutatták. Az Esettanulmányok című kötetet – amely a doktorandusok dolgozatainak egyes fejezeteit tartalmazza – a szerkesztő, Botházi Mária tematikailag sokszínűnek minősítette. A Me.dok folyóiratról a szerkesztők, Máté Erzsébet és Buzogány Klára elmondták: a terjesztéssel vannak gondjaik. /Fleischer Hilda: Me. dok: média és ifjúság. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./2008. május 29.
Nagy érdeklődés kíséretében mutatták be május 27-én Kolozsváron Lévai Anikó új szakácskönyvét. Orbán Viktor feleségének könyve, amely A konyhaablakból címet viseli, egyszerre szól ételről és életről. A könyv egyben önéletrajz is, amelyben az Orbánék házasságának húsz éve alatt összegyűjtött receptek mellett természetesen helyet kap a férj és öt gyerekük is. Csép Sándor újságíró, az MPP kolozsvári tanácsosjelöltje elmondta: „Öt gyermek és egy politikus férj mellett könyveket publikálni nem mindennapi dolog. Örvendek, hogy e könyvön keresztül az Anikó családja bemutatására is megadatott a lehetőség. ” A gasztronómiai témájú könyv ismertetését egy elsősorban jogi beállítottságú könyv bemutatása követte, amelyben Lévai Anikó, társszerzőként, a pénzügyi jogról ír. A jogerő legyen veled című könyv – amelyben Szili Katalin írását is olvashatjuk – elsődleges célja a jogi intézmények bemutatása. A könyvbemutató után Bakk Miklós politológus Régiók és autonómiák címmel tartott előadást, majd a Lévai Anikó receptje alapján készült halászléből lakomáztak a jelenlevők /Fleischer Hilda: Élettel paprikázott ételek. Lévai Anikó könyveit mutatták be Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./2008. július 7.
A július 5-i csúcstalálkozó az RMDSZ és „ellenzéke” közötti viszony régi medrét látszott követni. Az RMDSZ-t továbbra sem az egység helyébe lépő együttműködés intézményesítése foglalkoztatja, csupán az előtte álló „választási probléma” megoldása. Az autonómia, az „Erdély modernizációja” érdekében való összefogás a célok és eszközök világosabb meghatározását is megkívánja. Kiderült az is, hogy az MPP-nek nem sikerült az „ellenzéki oldal” egyetlen, integrált tényezőjévé válnia. Ennek az oldalnak az erőgépe még mindig Tőkés László, és nem Szász Jenő. Bakk Miklós szerint Markónak le kell mondania a Markó-doktrínáról, az egység mindenekfölöttiségéről, és egyre több teret kell engednie az együttműködés intézményesítésének. Szásznak pedig le kell mondania a Szász-doktrínáról, amely szerint az RMDSZ-szel szemben elegendő erő a dac. /Bakk Miklós: Az együttműködési harc. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./2008. július 18.
Tusványoson a fősátor reggeli előadása az RMDSZ színeiben meghívottak távolmaradása miatt jelentősen átalakult a tervezetthez képest. A Színpadon az új nemzedék. Megjelenés a hazai politikában. Mi lesz/lehetne másképp? című előadás meghívottai, Nagy Pál, Jakab Attila és Sándor Krisztina valamilyen szinten mindannyian a Magyar Ifjúsági Tanács és az általa tömörített szervezetekhez köthetőek. Nagy Pál, az RMDSZ belső majd külső ellenzékének egyik vezetője jelenleg csak érintőlegesen foglalkozik a politikával, hiszen Tőkés László székelyudvarhelyi EP-irodájának vezetője. Az Udvarhelyi Színház igazgatójaként szükségesnek érezte a távolságtartást a helyi politikai csoportosulásoktól. Sándor Krisztina mind a MIT-ben, mind az MPP-ben elnöki szerepet kapott. Jakab Attila, a Zöld Párt udvarhelyi tanácsos-jelöltje elmondta, csapata rendelkezett egy projekttel, amihez kénytelenek voltak megtalálni a legsemlegesebb teljesítési eszközt. Ez pedig a Zöld Pártban való indulás volt. Bakk Miklós politológus moderálásával ültek asztalhoz magyar és román értelmiségiek, hogy megvitassák az erdélyi magyarság önrendelkezésének perspektíváit. Smaranda Enache megállapította, az erdélyi magyarság autonómiatörekvése békés úton zajlik és nem jelent biztonságpolitikai kockázatot. Sőt, az európai politikai trendek bizonyos értelemben legitimálják is. Izsák Balázs SZNT-elnök elmondta, szervezete az európai regionalizációs folyamatához kapcsolná a székelyföldi autonómia ügyét. Kolumbán Gábor összekapcsolta a környezet- és tájvédelmi politikát a kisebbségvédelem és az önrendelkezés kérdésével. (Tusványos Press) /Pártfegyelmi kötelék nélkül a pártok hibáiról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./2008. július 18.
Az önkormányzati választásokat elemezték július 17-én a Bálványosi Szabadegyetemen, a Jakabffy-műhelyben. A résztvevők – Szász Alpár Zoltán, Székely István és Bakk Miklós politológusok – átfogó képet adtak arról, hogy miért volt más az idei választás az eddigiekhez képest. A tömbmagyarság és az interetnikus környezetbeli magyarság választási magatartása között különbség volt: a többségben élő magyarság elfogadja a választási pluralitást, a kisebbségben élők viszont teljes mértékben elutasították azt. Ebből a megközelítésből egy új Székelyföld-határvonal is körvonalazódik, a jelenleg Maros megyéhez tartozó területek az interetnikus logika alapján működő Marosvásárhely vonzáskörzetébe tartoznak. Az RMDSZ jellegzetes interetnikus logikán alapuló stratégiája nem alkalmazható a Székelyföldre, illetve az MPP többségi dinamikán alapuló diskurzusa nem gyökerezik meg Erdély többi részén. (Tusványos Press) /Tusványos. Választások elemzése. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./2008. augusztus 4.
Lezárult az RMDSZ és az MPP közötti tárgyalássorozat, amelynek igazából nem is az eredménye volt érdekes, hanem a folyamat maga. Világossá vált, hogy lehet erőből politizálni, de nem lehet erőből kommunikálni. Az RMDSZ nem tudta elérni, hogy a felelősséget teljes mértékben az MPP-re hárítsa. Az MPP-nek pedig döntenie kell: indít-e – a bejutás esélyével – olyan független képviselőjelöltet, aki arcot tud adni az MPP másságának – az RMDSZ-szel szemben – a parlamentben. /Bakk Miklós: Ernyőből, erőből. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./2008. augusztus 8.
Körülbelül 800 magyarországi és romániai magyar fiatal vett részt augusztus 6-án a negyedik EMI-tábor megnyitóján. A tábort a Gyergyószentmiklós közelében fekvő Hétvirág panzió területén szervezik. A megnyitó ünnepségen beszédet mondott Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester, Bagoly Zsolt, az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke, Strahl Zoltán, az Egyesült Magyar Ifjúság elnöke, Nagy Endre unitárius lelkész és Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. Az első napi programban szerepel többek között A transzszilvanizmus tájszemlélete Wass Albert epikájában című előadás, a Lehull nevedről az ékezet – emigráns magyar élet az óceánon túl előadás, az Erdély, a hét autonómia országa, valamint Az autonómiáért való küzdelem a román parlamentben előadás. A szervezők szerint a tábor célja az, hogy "egyesítse azokat a magyar fiatalokat, akiknek egészséges nemzeti öntudatuk van". A tábor meghívottjai között van Tőkés László református püspök, Asztalos Lajos író, Bakk Miklós politológus, Toró T. Tibor képviselő, Sógor Csaba parlamenti képviselő, Patrubány Miklós MVSZ-elnök. A tábor szervezői, az EMI és az Egyesült Magyar Ifjúság, naponta ezer személy részvételére számítanak. /Mintegy 800 magyar fiatal az EMI-táborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./ A délvidéki helyzetről, a népesedésről, a ’89 előtti magyar ellenzékiségről, a székelyek eredetéről, valamint Erdély európai értékeiről esett szó a negyedik EMI-táborban augusztus 7-én. Vincze Gábor történész és Tóth Károly Antal irodalmár, az Ellenpontok című nagyváradi szamizdat egyik szerkesztője idézte fel az akkori időket. Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom elindítója népesedési helyzetről szólt, rámutatva, a 24. óra utolsó perceiben vagyunk. Megállapította: a politikumban nincs elképzelés a folyamat megállítására, s ha így megy tovább, 2200-ban eltemetik az utolsó magyart. A szakember a defetista, pesszimista hozzáállás ellen emelte fel szavát, bizalmának adva hangot a civil szervezetekben, melyek végzik a felvilágosító munkát addig, míg egy olyan politikus meg nem jelenik a színen, aki a megfelelő jogszabályok megalkotására felhívja a figyelmet, s így államilag ösztönzik majd a gyermekvállalást. A beszélgetésen részt vett Csíki Sándor, a Pro Familia Egyesület vezetője és Ábrám Noémi nagycsaládos, aki személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal. A délvidéki helyzetről tartott előadást Matuska Márton temerini újságíró, őt Grandpierre Attila követte, aki a székelység eredetéről beszélt, Csetri Elek akadémikus pedig Erdély európai értékeiről tartott előadást. A táborba várják Wittner Mária ’56-os szabadságharcost is. Augusztus 7-én délutánig napi 3500 látogatót tartottak számon a szervezők. /Népesedés, ellenzékiség (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./2008. szeptember 8.
Az MPP azt választotta, ami reális alternatívaként megmaradt a számára: függetlenek támogatását az RMDSZ-szel szemben. A függetlenként induló MPP-jelölteknek szembe kell nézniük azzal a nagy eszköz- és tőkehátránnyal, amibe az RMDSZ-szel versengve kerülnek. Az MPP megpróbálja kívülről végrehajtani az RMDSZ belső ellenzékének feladatát, azaz: befejezni azt a belső „leváltó folyamatot”, amely Verestóy Attila vagy Márton Árpád újbóli jelölésével elakadni látszik. A pártépítésben, az alternatíva dinamikus megjelenítésében lemaradt az MPP. A mostani döntés, hogy nem hívják össze a párt megerősödése szempontjából szükséges kongresszust, annak a jele, hogy a pártbejegyző Szász Jenő pártépítésre nem alkalmas, írta Bakk Miklós. /Bakk Miklós: Felemásságok keresztútja. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./2008. szeptember 19.
Antonela Capelle-Pogacean politológus, tudományos kutató a román–magyar politikai kapcsolatok kutatója otthonosan tájékozódik szakterületének magyar irodalmában. Elmondta, hogy vegyes családból származik, magyarul a családban tanult meg, Nagyváradon magyar óvodába járt, majd román iskolába. Egyetemista koráig végig kétnyelvű környezetben élt, román és magyar barátok közt. A nyolcvanas években csak a magyar televíziót nézték, Nagyváradon a román szomszédok is mind ezt nézték; értettek annyit magyarul, hogy kedvenc filmjeiket és sorozataikat követni tudják. Kolozsváron az egyetemen román–francia szakot végzett, a magyar tagozatos diákkollégákkal már ritkábban találkozott. Antonela Capelle-Pogacean a Francia Kulturális Központban kezdett dolgozni, melyet 1989 után hoztak létre Kolozsváron. 1993-ban beiratkozott egy mesterképzőre Párizsban, a Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézetébe (Langues’O), megvédte doktori disszertációját a párizsi Politikatudományi Intézetben. Az identitás kérdése továbbra is központi téma maradt a számára. Kezdetben a romániai és magyarországi magyar és a román értelmiség nemzetről való, 1989 utáni gondolkodását próbálta összehasonlítani. Disszertációjának témája a román és magyar nemzeti diskurzus kialakulása volt a 19. században. 2003 januárja óta a párizsi CERI kutatóintézet tudományos munkatársa. Úgy látja, hogy a román és a magyar nemzetállami ideológia asszimilációs dimenziója közös, ezek a 19. század végén alakultak ki. Az etnicizáló nacionalizmus erősebb volt Ceausescu Romániájában, mint Kádár Magyarországán. A románoknál erőteljesebben jelentkezik az ortodoxia mozgósítása a nemzeti identitás kialakításában. A kilencvenes években Huntington törésvonal-elmélete az ortodox és katolikus Európa megkülönböztetésével az EU-bővítés határának a kérdését is felvetette. Capelle-Pogacean a kilencvenes évek végén részt vett egy Molnár Gusztáv által szervezett vitán a Huntington-elmélet érvényességéről, majd erre a Provincia folyóirat is visszatért. Capelle-Pogacean szkeptikus volt e tétellel szemben. Szerinte a román ortodoxia nem monolitikus. Néhány ellentét láthatóvá vált az új pátriárka megválasztásakor. Az ortodox egyház és a román állam, a román politikai elitek közötti viszony továbbra is szoros. Az ortodoxia cáfolhatatlanul jelen van a román társadalomban, inkább, mint Magyarországon az ottani egyházak. Nem zárható ki, hogy ne lehessen mobilizálni az ortodox egyházat valamelyik kisebbségi csoport ellen. A román–magyar viszony a két ország európai uniós tagságával jelentős mértékben „dedramatizálódott”, anélkül azonban, hogy áttörés következett volna be az erdélyi magyarság helyzetének rendezésében, vetette fel az interjút készítő Bakk Miklós. Antonela Capelle-Pogacean kifejtette, nincs Bolyai Egyetem, de a magyarul tanuló diákok száma, akik a különböző állami egyetemeken és a Sapientián tanulnak, jelentős. Ezenkívül, az önálló állami magyar egyetem létesítésének célja akkor, amikor az Európai Unió a mobilitást és a többnyelvűséget támogatja, a magyar közösségen belül is vitatott. A felső tisztviselői karban is vannak magyarok. Viszont a további intézményesülés tekintetében még mindig számottevő a román politikai elit félelme, ellenkezése. Nem csupán a székelység területi autonómiája, hanem a kulturális autonómia tekintetében is. A kisebbségi törvény még mindig a parlament asztalán hever, 2005 óta. /Bakk Miklós: Az önmagát ismétlő történelem csapdája. Interjú Antonela Capelle-Pogacean politológussal, tudományos kutatóval. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./