udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
354
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 331-354
Névmutató:
Csiha Kálmán
2002. november 1.
Olasz Vilmos egykori politikai fogoly iskolás korában elvesztette szüleit. A szentegyházasfalvi öntészeti-kohászati magyar nyelvű szakiskolában tanult, de a magyar iskolát 1956-ban megszüntették. Az iskola elvégése után egy évre letartóztatták. Előzőleg Fehéregyházán megkoszorúzták Petőfi Sándor emlékművét. Olasz Vilmos tagja volt az EMISZ-nek /Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség/. Marosvásárhelyen vallatta, kínozta a szekuritáté. Koncepciós perükről megemlékezett Benkő Levente is Volt egyszer egy 56 című könyvében: "Az erdélyi 56-os mozgalmak közül az EMISZ volt a legek mozgalma: a legnagyobb, a legjobban szervezett, a legeredetibb és legszebb... Az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség tulajdonképpen azt akarta - 30 évvel hamarabb -, mint amit a nemzetközi helyzet és az oroszok világháborús veresége szinte magától meghozott. Az EMISZ ki akart erőszakolni egy párhuzamos, másságunknak megfelelő változatot, mert az IMSZ-be nem óhajtottunk beállni... Hetvenhat név. Akkoriban majdnem egytől egyig tizenéves sihederek. " A hetvenhatból munkatársai közül Bedő Gábor 20, sógora, Albert Mihály 15 és ő is 15 évet kapott. Olasz három évig volt a brailai nagyszigeten, majd a Duna-deltát is megismertették velük. Onnan, pontosabban Peripraváról szabadult 1963-ban. A börtönben megismerte Csiha Kálmán püspököt, Páll Lajos költő-festőt, a papok tanították őket, a munkásgyerekeket irodalomra és történelemre. /Ferenczy L. Tibor: Alázattal cipelni Krisztus keresztjét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./ 2002. december 10.
Dec. 7-én tartotta Marosvásárhelyen az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre évi konferenciáját. A rendezvényre eljött Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, dr. Deé Anikó történész, Fülöp G. Dénes református lelkipásztor, Gálfalvi György író, a Látó helyettes főszerkesztője, a Szabadegyetem Erdélyi Körének vezető értelmiségi tagjai. A rendezvény témája: Erdélyi társadalom, erdélyi értelmiség a Bolyaiaktól a 21. századig. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre még mindig alakulóban van, noha már negyedik ülését tartotta. Az Erdélyi Kör eddigi találkozói Nagyenyeden, Kolozsvárott és Székelyudvarhelyen zajlottak. Dr. Deé Anikó történész a XIX. századi magyar értelmiségi létről tartott előadást, Fülöp G. Dénes az egyházi értelmiség, az erdélyi magyar szellemiség szerepéről beszélt, Csiha Kálmán nyug. ref. püspök szerint az erdélyi magyar értelmiséget több veszély is fenyegeti: elvándorlás, az értelmiségi bérmunka és a passzív hozzáállás. Csiha Kálmán eszmefuttatásában valamiféle szellemi lovagrendet sürgette. Kántor Lajos úgy vélte, a sokat vitatott kedvezménytörvény szellemileg Illyés Gyulától származik. Ő fogalmazta meg: történelmi okok miatt bár földrajzilag elszakadtunk, de nem vagyunk idegenek a magyar nemzettesttől. Gálfalvi György a véleménynyilvánítás akadályairól, az értelmiség függetlenségéről szólt. Tófalvi Zoltán szerint az erdélyi magyar értelmiség közérzete rossz. /Lokodi Imre: Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Körének marosvásárhelyi konferenciája. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./2002. december 22.
A katolikus iskolák vezetői tanácskoztak november 29-én Kolozsváron. Horváth István, a gyulafehérvári főegyházmegye főtanfelügyelője elmondta, közös cél, hogy a katolikus iskolát elvégző gyermekek, fiatalok jól felkészültek legyenek, s tovább tudjanak tanulni. A más vallású gyerekek hitoktatásával kapcsolatban van egy írásbeli megállapodás (amit a többi egyházmegye számára is ajánlanak) Jakubinyi érsek és az erdélyi református egyházkerület korábbi püspöke, Csiha Kálmán között. A 2000. szeptember 7-i keltezéssel született megállapodás szerint a felek biztosítják a másik felekezethez tartozó diákok vallásos nevelését. A megjelentek tájékoztatást kaptak Marton József dékántól a Babes-Bolyai Tudományegyetem katolikus teológiai karáról. /Bm: Katolikus iskoláink. = Vasárnap (Kolozsvár), dec.22./2003. április 7.
Balogh Béla - Tőkés László püspök egyik ismert ellenfele - most magánéleti dokumentumokat közölt. Balogh Béla nem fogadta el az ügyéről szóló egyházkerületi határozatot, amely fegyelmivel áthelyezésre ítélte, és a mai napig a Farkas utcai parókián lakik. "Fegyelmi kihágásnak" minősítették Balogh Béla 1998. október 31-én elhangzott nyilvános protestálását. Balogh Béla a zsinattól kérte ítélete felülvizsgálását és megsemmisítését. Azt állította, hogy törvényesen lakik jelenlegi helyén. Balogh Béla közzétette Tőkés Erzsébet 1998. november 20-án dr. Csiha Kálmán püspökhöz írt levelét. /Nem jelezte, hogyan jutott hozzá és közölheti-e./Tőkés Erzsébet levelében megírta, hogy kapcsolata volt Balogh Bélával és viszonyukból született Emma kislánya. Balogh Béla mindeddig gyermektartást nem fizetett, hanem csak egy-két nagyobb összeget ajándékozott. Balogh Béla testvére, Balogh Barnabás, levélben is nyilatkozott a kislány Balogh-családban való "unoka státusáról". Balogh Béla azonban támadja családjukat, ezért szükséges, hogy Balogh Béla kérjen nyilvánosan bocsánatot családjától és tőle.A levél mellett Balogh Béla közölte az orvosi vizsgálat eredményét: nem ő a kiskorú Tőkés Emma apja. /Pontosítások az "ún. Balogh Béla-ügyben". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./Magánlevél nyilvánosságra hozása, Tőkés Eszter /Tőkés László testvére/ nevének meghurcolása. És a lap mindennek teret ad.2003. április 8.
Marosvásárhely egyik egyházi oktatási intézete a Református Diakonissza Asszisztensképző Intézet. Igazgatója, dr. Nagy Attila egyetemi tanár néhány hónappal attól tartott, hogy esetleg megszűnik az intézmény, de most már bizakodóbb. Írásban értesítést kaptak, hogy az eddigi formában nem működhetnek tovább az intézet. A szaktárca országszerte meg akarta szüntetni a posztliceális egészségügyi iskolákat. A távlati megoldás: az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretén belül magyar nyelvű kollégiumot megszervezni. Az egyetem román szenátusa ezt nem akarja. A képző 1992 óta létezik, dr. Nagy Attila szervezte. Az intézmény úgy jött létre, hogy Csiha Kálmán püspök úr beutazta a világot, összeszedte a pénzt; felépült a szép marosvásárhelyi épület, a nyugatiak be is rendezték. Az utóbbi időben éppen az egyház vezetőségével nem tud szót érteni. Nekik ugyanis teher ez az iskola. Az első csoport 1995-ben végzett. Eddig 265 diplomát adtak ki a végzősöknek. Marosvásárhelyen 680-an tanulnak román nyelven posztliceális egészségügyi iskolákban, a magyar iskolába 75 diákot tudnak felvenni. Szükséges a képzés, mert Marosvásárhelyen vannak klinikák, ahol sem az orvos, sem az asszisztens, sem az ápoló nem ismeri a magyar nyelvet. /Máthé Éva: "Megmenekült" a marosvásárhelyi diakonissza képző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./2003. augusztus 27.
Aug. 24-én Érsemlyénben, Kazinczy Ferenc szülőfalujában ötödik alkalommal rendezték meg a falunapot. Lóháton vonultak a legények rézfúvósok zenéjére, menettáncosok kíséretében. Megkoszorúzták Kazinczy Ferenc emlékszobrát. Az érsemlyéni születésű Csiha Kálmán nyugalmazott erdélyi püspök mondott igét, aki kitért arra, hogy a történelem 43 országba zavarta szét a magyarságot. A falunapokra készült el Ciorba Teréziától a Semlyén környéki flóra jellegzetes növényeinek leírása. Erdők, mezők virágai címmel. /Balla Tünde: "Hatalmas régi nyelv, magyarnak nyelve... légy áldott". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./2003. szeptember 16.
Szept. 13-án Magyarrégenben a református temetőben felszentelték az új temetői kápolnát és ravatalozót, melyet a hívek közadakozásból építettek. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán ny. püspök. Az istentiszteletet ünnepi műsor és köszöntők hosszú sora zárta, melyeken többek között felszólalt Nemes Árpád, a gyülekezet lelkésze, aki megköszönte Orbán Viktor volt magyar miniszterelnöknek azt a kétmillió forint támogatást, amellyel hozzájárult a kápolnaépítéshez. /Nagy Botond: Kápolna- és ravatalozószentelés Magyarrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./2003. szeptember 19.
Makovecz Imre Vargyasra látogatott, felmérte az általa tervezett templom építésének menetét és minőségét, s átnyújtotta a Makona Egyesülés tagjainak hatvanmillió lejt meghaladó pénzadományát. Örömmel állapította meg, hogy az építők jó munkát végeztek.Sajnálattal hallotta, hogy a tervet központi pénzből sehonnan sem támogatják, pedig a feltárásra váró XI. és XIV. századi templomok romjai olyan értéket képviselnek, amit meg kellene óvniuk. A vargyasi református templom 1992-ben vált hasznavehetetlenné, és a 125 lelkes erdővidéki közösség újabb istenháza építését határozta el. Makovecz Imre vállalta el díjmentesen a tervek elkészítését. Az alapkövet Csiha Kálmán püspök szolgálatával 1997. május 31-én tették le. Azóta a pénzhiány miatt többször leállt a munka. /Hecser László: Vargyason járt Makovecz Imre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./2003. november 12.
Ízléses, szép füzettel rukkolt elő a Marosvásárhely-Gecse utcai Református Egyházközség az Evangélium vegyes kar negyvenéves jubileumára /40 év a református karéneklés szolgálatában. Az Evangélium vegyes kar jubileuma, Marosvásárhely-Gecse utcai Református Egyházközség kiadása, Marosvásárhely, 2003/. Szerkesztője Lakatos Péter, a templom lelkésze. Az Evangélium 1963-ban alakult, néhai Nagy Lajos esperes-lelkipásztor szolgálata idején. 1974-től Csiha Kálmán lett a gyülekezet lelkésze. Ekkor a kórus élete megélénkült. Csiha Kálmán "ezüstlant dalárdának" nevezte a kórust, mert a tagok nagy része az idősebb nemzedékhez tartozott. 1990 után az anyaországban és holland földön is bemutatkozott a kórus. Csíki Ágnes karnagy részt vállalt a Seprődi János Kárpát-medencei Kórusszövetség munkájában is, 1999-ben az egyházi szakosztály elnökévé választották. /B. D.: Ezüstlant dalárda. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./2003. december 4.
Dec. 3-án Marosvásárhelyen bemutatták dr. Csiha Kálmán nyugalmazott erdélyi püspök Gyülekezetépítés című könyvét. - Olyan szellemi munka ez a könyv, amely már évszázadok óta késik az Erdélyi Református Anyaszentegyház történetében, méltatta Fülöp Dénes nyugalmazott lelkipásztor. Megírója 48 évnyi szolgálat tapasztalatát gyűjtötte össze. Egy közösséghez szól, írója ezt a közösséget félti. A szerző elmondta, mi indította a könyv megírására. - Úgy gondolom, hogy kegyelmi időben élünk. Ez nem más, mint idő a felkészülésre, és amely időnek vége szakad. Magyarország számára hamarabb vége lesz, mint számunkra. Ahogy Magyarország belép az Egyesült Európába kisebb kisebbséggé válik, mint amilyenek mi vagyunk Erdélyben. Nem külső, hanem belső elnyomás vár rá: az uralkodó közszellem diktatúrája. Amerikában sok helyen karácsonykor nem szabad kitenni a betlehemi jászolt, mert az sérti a nem keresztény vallásúakat. Ausztráliában ugyanezért nem tartanak az iskolákban karácsonyi ünnepélyt, és még sorolhatnám. Egy lelkileg felfordult világba érkezünk majd. Magyarországon 1956 óta hatmillió abortuszt követtek el. Ha ez nem történt volna meg, az ország ma nem egy elöregedő nemzet országa lenne. Lakosságát 2020-ra hatmillióra becsülik, a statisztikai adatok alapján pedig 200 év múlva születik meg az utolsó magyar... Püspökként végiglátogatta a világ majdnem összes magyar református gyülekezetét. Mindenhol azt tapasztalta, hogy ahol jól megszervezett gyülekezet volt, ott erős magyar közösség maradt. A kisebbségi sors kibírásában az egyháznak jelentős szerepe van. Hangsúlyozta: Istenközeli, minőségi nemzetté kell válni. Az erdélyi református egyház nem tudott annyi reformátust megkeresni, ahányat a román népszámlálás. Nem szabad az egyháznak a napi politika mocskolódásaiba belemennie. És mindig meg kell mondani az igazat. Németországban megszüntették az iskolai vallásoktatást, és az egyház egy szót sem szólt. Csiha Kálmán ezt árulásnak tartja. /Nagy Botond: Egyházépítő könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./2004. január 24.
Január 22-én Bukarestben, a Magyar Kulturális Központban ünnepelték a Magyar Kultúra Napját. Az ünnepséget Beke Mihály, a központ igazgatója nyitotta meg. Az ismert színészházaspár, Anca Pandrea és Iurie Darie adott elő magyar költők műveiből. Ezt követte a kolozsvári fotóművész, Csomafáy Ferenc kiállítása. Beszédében Csomafáy Ferenc elmondta, hogy több évtizede gyűjti a magyar kultúra kiemelkedő személyiségeinek képeit. A kiállításon olyan személyiségek képei tekinthetők meg, mint Bajor Andor, Kós Károly, Szász János, Csiha Kálmán, Márton Áron, Palocsay Zsigmond, Kányádi Sándor. /(Gáspár Hajnal): Szeletek a magyar kultúrából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./2004. április 28.
Páskándiné Sebők Anna szerkesztő, Páskándi Géza író özvegye a Duna Televízió csapatával járja Erdélyt, volt politikai foglyokat keres föl az 1956–65-ös időszakból. A napokban meglátogatta Gyergyószárhegyen Ferencz Ervin atyát, a Szoboszlay-per volt elítéltjét, Gyergyószentmiklóson pedig Salamon László volt 56-os elítéltet, majd Csíkszereda felé vette útját. Páskándiné Sebők Anna rámutatott, nemcsak a fiatalok, de az idősek sem ismerik azt az eseménysorozatot, amely 1956 és 65 között végbement Erdélyben, a borzalmas meghurcoltatásokat és az egymást követő pereket. Több mint négy és fél éve kutatja az erdélyi 56-os eseményeket, és azt kellett tapasztalnia, hogy az embereknek az egészről fogalmuk sincs. Mostani munkájukkal tizennyolc pert dolgoznak fel, körülbelül négy és fél, ötórás film lesz, amely feldolgozza az 56 utáni temesvári pert, a Szoboszlay-féle pert, az érmihályfalvi pert, a váradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének perét, a kolozsvári képzőművészekét, a Bolyai 1-es, 2-es és 3-as pert, mert itt három per következett egymás után 56 őszétől 58 végéig, a ferencrendi szerzetesek és Csiha Kálmán perét, a teológusok perét, a Küküllő menti röpcédulásokét, a Fekete Kéz, valamint a csíkszeredai tanárok és diákok perét, azon 56-os elítéltek pereit, akik a forradalom idején Magyarországon küzdöttek, majd itt ítélték el őket és a 65-ös „államellenes ügy" perét. Ezek a perek 11–12 ezer embert érintenek, és eddig nem készült róluk komoly felmérés, s nem tudják az összes elítélt számát sem. Megkérdezhető, mit csinálnak a fiatal történészek? Most dolgozó csapatukban az operatőr Sára Balázs, a hang Alföldi Jenő, a gyártásvezető Sarudi Gábor. Az egyik fő támogató a Duna Televízió. A filmben sok lesz a dokumentum, eddig ismeretlen dokumentumok is, mint a Szoboszlay-perben kimondott halálos ítéletek, a kivégzések jegyzőkönyvei, tehát olyan dokumentumok, amelyek eddig nem jelentek meg. /Gál Éva Emese: Filmszalag örökíti meg az emlékezetnek. Meghurcoltatások, perek Erdélyben 1956–65 között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./2004. június 12.
Marosvásárhely egyik legjobban felszerelt főiskolája, a Református Egészségügyi Főiskola az idei ballagókkal együtt 316 fiatalnak biztosított szakmát, a megélhetés lehetőségét. Megalakulásától, 1992-től sokszor reménytelen küzdelmet folytatott az intézmény vezetésével megbízott dr. Nagy Attila nyugalmazott tüdőgyógyász főorvos, és később a szervezésben oroszlánrészt vállaló Mezei Ilona, aki mindenese volt az iskolának. 1992-ben, amikor az anyanyelvű posztliceális egészségügyi asszisztens-képzést elindították Marosvásárhelyen, a Kistemplomban kezdték meg az oktatást, majd a sportiskola fogadta be az intézményt. Csiha Kálmán református püspök világjáró körútjain gyűjtötte össze a támogatást, amiből az iskolaépület elkészülhetett. A Bod Péter Tanulmányi és Diakóniai Központ adott végleges otthont a főiskolának, s biztosította a bentlakás és az étkeztetés lehetőségét is. A tanítást a MOGYE akkor nyugdíjba kényszerített professzorai vállalták, majd az évek során fiatalabb egyetemi káderekkel egészült ki a tanári kar. Megjelent egy kormányrendelet, amely szerint csak az egyetemek keretében képezhetnek egészségügyi asszisztenseket. Mezei Ilona a távozó orvos-igazgatóval és a tanári kar egy részével menni készül. Nem sikerült elérniük, hogy a marosvásárhelyi egyetem a jelenlegi formájában felvállalja az iskolát. Ősztől bábaképző főiskola indul a MOGYE keretében, de ez nem pótolja azt, hogy megszűnik az anyanyelvű általános asszisztens-képzés folytonossága. /Bodolai Gyöngyi: Belenyugodhatunk? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./ 2004. június 18.
A kommunizmus tényanyagának minél teljesebb összegyűjtésére vállalkozó honlap a www.comunism.ro című portál, melyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Politikatudományi és Közigazgatási Karának román nyelvű újságírói katedrájának négy és a bölcsészkar egy hallgatója hozott létre közösen. A honlapon máris olvasható anyagok tanúsága szerint a gyűjteményben ugyanúgy helyet kapnak a börtöncellák, a meghurcoltatások és a kisemmizések emlékei, mint azok a vélemények is, miszerint a kommunizmus jó volt. Az öt kolozsvári diák leltárt készít a kommunizmus peréhez. Az 1989. december 22-éig még érvényben levő ún. ételjegyeket is bemutatják a honlapon. Helyet kapnak visszaemlékezések és dokumentumok, illetve a szóban forgó időszak bő könyvészete. A bibliográfia elvétve sem tartalmaz magyar forrásokat, olyan forrásértékű visszaemlékezéseket, mint amilyen Csiha Kálmán nyugalmazott református püspöké (Fény a börtönrácsokon), a szintén nyugalmazott református lelkész Varga Lászlóé (A fegyencélet fintorai), vagy a sepsiszentgyörgyi székely ifjaké, avagy a brassói EMISZ-eseké. Amint lesz vállalkozó kedvű magyar hallgató, a honlap magyar változata is létrehozható. Folyamatban van a szekus dossziék szemlézése és közzététele is. /Benkő Levente: Iratok és tanúvallomások a kommunizmus peréhez. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./2004. június 21.
Marosvásárhelyen a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban működő Református Asszisztensképző Főiskola vezetősége és tanárainak a zöme búcsúzni készül az intézettől, melynek a profilja megváltozik. Dr. Nagy Attila tüdőgyógyász-főorvos, az intézmény igazgatója szerint betelt a pohár, vele együtt távozik Mezei Ilona főasszisztensnő is, aki amolyan mindenese volt az intézetnek: oktatott, nevelt, titkárnőként intézte az adminisztrációt. Az igazgató és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége, személyesen Papp Géza püspök közötti ellentét főként abból származik, hogy a Bod Péter Diakóniai Központot a korábbi püspök, dr. Csiha Kálmán építtette – adományokból, éppen az Asszisztensképző Főiskola számára. Nagy doktor szervezte meg az oktatást, 1992 novemberében kezdődött el a magyar nyelvű általános asszisztensképzés. Nagy Attila máig önkéntesen, ingyenesen vezette az intézményt. Nemrég egy mindössze érettségivel rendelkező fiatalembert neveztek ki „föléje" intézményvezetőnek, akivel nem tud szót érteni. Nagy Attila az évzárón elmondta: az utóbbi időben rágalmazó leveleket küldöztek ellenfeleik a püspökségre, és „a püspök úr véleményét rólunk a rágalmak alapján alkotta meg." Ezek után az eddigi vezetőség menni készül. A főiskolán a most záruló tanévben 69-en tanultak, közülük 24-en ballagtak. A 13 tanév alatt 324-en nyertek itt szakképzést. Egy idei kormányhatározat szerint az egészségügyi általános asszisztensképzés a posztliceális szakiskolákban megszűnik, ez csak orvosi egyetemen folyhat tovább, a marosvásárhelyi Főiskola is átalakul, ezután szociális, közegészségügyi, gyógyszerészeti, fizikoterápiás vagy öregek ápolásához értő asszisztenseket képezhetnek. Ezzel a lépéssel felszámolják a magyar nyelvű általános asszisztensképzést, miközben például a marosvásárhelyi kórházakban egyre kevesebb a magyarul értő orvos. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen ősztől valószínűleg magyar nyelvű bábaképzés indul. /Máthé Éva: Ballagási ünnepség – szemrehányásokkal. Megszűnik a magyar általános asszisztensképzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./2004. szeptember 6.
Mintegy 25 munkahelyet teremtő, félszáz idős személyt befogadó öregek otthonát avattak szept. 4-én a Szilágy megyei Farnason. Azt megelőzően a szintén kalotaszegi Zsobokon az Immanuel-ház avatójára került sor, amelyet a helybeli Bethesda gyermekházból kikerülő ifjak otthonául szántak. Zsobokon közösségi összefogással, a Molnár-házaspár kitartásával érték el az eredményeket. Zsobokon az avatás dr. Csiha Kálmán volt erdélyi református püspök beszédével kezdődött. Molnár János lelkész elmondta, a tíz év alatt a Bethesda gyermekotthonban 78 árvát neveltek fel, közülük tizenegyen továbbtanulnak, ugyanakkor további 168 szórványvidékről származó gyermeket bocsátott ki a bentlakásos iskola, és hatvan munkahelyet teremtett a helybelieknek. Az ünnepségen megjelentek a külföldi adományozók is. Az ünneplő sokadalom átvonult a közeli Farnasra, ahol a hatalmas épületben tágas szobák várják a majdani lakókat. Az öregek otthona mintegy 50–-60 személyt tud befogadni. /Kerekes Edit: Tízéves a zsoboki Bethesda – öregotthont avattak Farnason. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./2004. október 26.
Sikeres volt a Marosvásárhelyi Református Kollégium újraindulásának tizedik évfordulójára tartott ünnepségsorozat. Dr. Csiha Kálmán, akinek püspöksége idején újraindult a kollégium, a karsztvizekhez hasonlította a református oktatás történetét, amely betiltását követően 45 éven át a szívek titkos csatornáiban őrizte a hagyományokat. Székely Emese igazgatónő mondott köszönetet egyháziaknak és világiaknak. A háromnapos rendezvény keretében a romániai egyházi oktatásról tartottak tanácskozást a testvérintézmények vezetőinek részvételével. Kató Béla kiemelte, hogy az erdélyi református kollégiumokban (a szatmári kivételével) nem engedélyezték az osztályok szakosodását, ami nagymértékben rányomja a bélyegét az oktatás színvonalára. Székely Árpád, a kolozsvári kollégium igazgatója tette szóvá, hogy nem sikerült elérni, hogy az egyházi iskolák az elméleti líceumok sorába kerüljenek. /(bodolai): Az egyházi oktatásról tanácskoztak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./2005. január 28.
Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom hányatott sorsú lelkésze életének 74. évében eltávozott. Fülöp G. Dénes /Alsósófalva, 1931 – Marosvásárhely, 2005/ kitörölhetetlenül beírta nevét az erdélyi magyar református egyház jelenkori történelmének lapjaira. Székelykeresztúron végezte középiskolai tanulmányait, majd a kolozsvári Református Teológia növendéke lett. 1958-tól 1959. július 7-ig a marosvásárhelyi Kistemplom segédlelkésze volt. A pappá szentelését követő napon letartóztatták, s nem sokkal később, koholt vádak alapján 11 év nehéz börtönre ítélték. Azzal vádolták, hogy ’56 őszén, a Teológia diákjaként, a magyarországi forradalommal rokonszenvező magatartást tanúsított – többekkel egyetemben. Felrótták neki, hogy később, egy alkalommal, a Teológia dísztermében tartott áhítaton a Szovjetunióba elhurcolt magyar foglyokért imádkozott. Megismerhette Szamosújvár hírhedt börtönét, majd sokakkal együtt a Duna-delta mocsaras szigetein vágta a nádat, rabtársai között volt Csiha Kálmán, a későbbi püspök, Páskándi Géza és Dávid Gyula. Négy évet kellett letöltenie börtönökben. Kiszabadulása után csupán fizikai munkát végezhetett egy ideig, 1964-ben vállalhatott ismét lelkipásztori szolgálatot. 1984-ben tért vissza Marosvásárhelyre, a Vártemplomba, s itt szolgált egészen 2002-ben történt nyugdíjaztatásáig. Ekkor hozta tető alá azokat az intézményeket, amelyek azóta a város, a környék egyházi és közművelődési életében meghatározó szerepet töltenek be. Sikerült megteremtenie a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskolát, a Calepinus elnevezésű idegen nyelvű népfőiskolát, a Vártemplom Diakóniai Otthonát, kórusokat hozott létre, elindította az Új Kezdet című folyóiratot. /Nagy Pál: Lelkek hű pásztora volt… = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./2005. április 5.
Megjelent Csiha Kálmán A börtöntől a püspökségig című könyve a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont gondozásában. Az önéletírásnak is beillő, Egy diktatúra virágzása és halála alcímet viselő könyv előszavában írta a szerző: „…voltam földönfutó osztályellenség, érvényes igazolványok nélkül tanuló diák és teológus, segédlelkész, gyülekezetszervező, parókiát építő fiatal lelkipásztor, gyermeket váró boldog férj, tíz év nehézbörtönre ítélt »ellenforradalmár«, lelkipásztor Gógánváralján, Marosvásárhelyen s végül az Erdélyi Egyházkerület püspöke… Még fiatalon megéltem a háború elvesztését, a számomra felejthetetlen világ megsemmisítését, egy diktatúra születését és összeomlását, a láthatatlan Isten látható beavatkozását a történelembe… Ezt a könyvet azért is írtam, hogy egy lelkipásztori élet ablakán át lehessen belátni annak a világnak belső életébe, amelynek könyörtelen hatalmát és összedőlt romjait maga mögött hagyta már a történelem.” Ez a könyv folytatása a Fény a rácsokon címűnek, amelyben Csiha Kálmán nehéz börtönéveit tárta az olvasók elé. Mostani könyvében Csiha Kálmán, aki 1990-ben marosvásárhelyi esperes volt, visszaemlékezett a fekete márciusra, a magyarellenes pogromra, (amelynek szervezőit a most kormányon levő RMDSZ meg sem próbálja törvény elé állítani). /Somogyi Botond: Csiha Kálmán: A börtöntől a püspökségig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./2005. április 11.
Dr. Csiha Kálmán 2000. januárjában nyugalomba vonult református püspök több önéletrajzi és egyházi tárgyú kötet szerzője. Nyugalomba vonulása óta rója a Kárpát-medence útjait, és a nagyvilág más térségeiben is evangelizációs körutakat tesz. Tavaly például Kijevben járt, ahol szintén él egy magyar református közösség. Idén többek között a Krim-félszigetet is felkereste, ott is él 200 magyar. Kijevben nincs templom, de létezik az úgynevezett Magyar Ház, amit egy 24 emeletes toronyépület 24. emeletén rendeztek be. Általában a Kárpátaljáról kerültek magyarok Kijevbe. Kijevben létezik egy Magyar-hegy... Azért nevezik Magyar-hegynek, mert 800-ban a honfoglaló magyarok nyolc hónapig ott táboroztak. És ez 1200 éven át ez megmaradt a tudatukban. Utazásai mellett Csiha Kálmán írja a könyveit, most jelent meg a tizennyolcadik. Visszaemlékezéseket is közölt. Először a Fény a rácsokon című börtönnaplóját adták ki. Most jelent meg a Börtöntől a püspökségig című kötete. Most írja a harmadik visszaemlékezés-kötetet, gyerekkoráról. – Magyarországon egymillió azoknak a száma, akik reformátusnak vallották magukat, de nem szerepelnek az egyházi nyilvántartásokban. Erdélyben a magyarországihoz képest sokkal jobb a helyzet. Erdélyben vezetik az úgynevezett családkönyvet, ahová a család minden tagja be van írva. Követni tudják, hogy a családtagokat mikor keresztelték, konfirmálták-ésatöbbi. Magyarországon nem működik ilyen rendszer. Erdélyben kötelező szolgálati naplót vezetni, s számon kell tartani, hogy hányan járnak templomba. – Evangelizációs újain az a célja, hogy rádöbbentse a magyarországi lakosságot saját helyzetére. Magyarországon ötször több az abortusz, mint Nyugaton. Lelkileg is halálos helyzetben van a nemzet. Ha a nemzet elveszti lelkületét, lakossággá válik, és széthull. Magyarországon a nemzetben gondolkodók kisebbségben vannak. – Csiha Kálmán nemrég több társával együtt egy egyesületet is létrehozott. Neve Templom és Iskola. A gyülekezeteket és a református iskolákat szeretnék segíteni. /Máthé Éva: „A nemzet, mely elveszti a lelkét, lakossággá válik”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./