udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
498
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 481-498
Névmutató:
Csinta Samu
2010. augusztus 18.
Magyarság, tudat
Hiába tartott idén hatodik kiadásnál, úgy tűnik, a köztudatban még mindig keresi a helyét az EMI-tábor. Képzeletbeli homlokán ott a stigma, miszerint a szélsőségesen nagyon magyarok éves erdélyi gyülekezője.
A bélyegekkel nincs magában, hiszen valamennyi, részben vagy egészben hasonló nyári tábort Tusványoshoz viszonyít és pozicionál a közelőítélet. A Miért-tábor és a Félsziget gyorsan kiérdemelte az ,,ellenrendezvény” státust, az EMI azonban maradt a ,,vaj valami, vaj menyen valahová” állapotban.
Kétségtelen, hogy a gyergyói hegyek tövében minden egyéb erdélyi rendezvényhez képest fokozottabb mértékben és intenzitással fordulnak elő a magyarság különböző korokból származó jelképei. Zászlók és lobogók, érmék, kulacsok, jelvények és tetoválások jelzik, hogy viselőik igencsak fontosnak tartják nemzeti szimbólumaink nyilvános felmutatását. Vannak, akiknek repes a szívük a látványtól, és akadnak bőven, akik viszolyognak a zászlódömpingtől. Emberi természetből, szocializációból fakadó reakciók, figyelembe veendő és tolerálandó viszonyulások.
Egyetlen dolog azonban aligha vitatható: az EMI-tábor a magyarságtudat-erősítés legfontosabb hazai helyszíne. Olyan fórum, ahol mindenki választ találhat ez irányú keresgéléseire, kérdéseire, és csatlakozhat — ha akar — a zászlós, címeres sereghez, vagy erősítheti magában a szimbólumok iránti szemérmes viszonyulást. Az idei programok is ezt a célt szolgálták, a rendezők kínosan igyekeztek ragaszkodni a politikamentességhez. Hozzátesszük: felemás eredménnyel, hiszen Tamás Sándor háromszéki tanácselnök például úgy érezte, hogy mindenáron meg kell védenie pártja mundérját egy olyan beszélgetésen, amely amúgy a székelyföldi önkormányzatiság próbálkozásait és lehetőségeit igyekezett körbejárni. A nemzetpolitikai és nem pártpolitikai töltetű programalkotás eltökéltségét jelzi azonban, hogy a szervezők minden nyomás ellenére sem ültették egy asztalhoz a jobbikos pártelnök Vona Gábort és a fideszes házelnök Kövér Lászlót.
A nemzetpolitikai szempontoknak ugyanis valóban felette kell maradniuk minden apró pártacsarkodáson. Ennek teljes sikeréhez azonban a politikai szereplőknek is bizonyítaniuk kell, hogy a magyarságtudatuk erősebb minden pártkatonai beidegződésnél.
Csinta Samu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. szeptember 23.
Élelmiszerek a rászorulóknak
Kézdivásárhelyen már hétfő óta zajlik, a megyeszékhelyen ma kezdődik a csomagosztás, Kovásznán minden bizonnyal péntektől osztják a rászorulóknak — kisnyugdíjasoknak, szociális segélyen élőknek, fogyatékosoknak, munkanélkülieknek — az uniós alapokból finanszírozott, alapvető élelmiszereket tartalmazó segélycsomagokat. Barótra egyelőre semmi sem érkezett, ezért nem tudni, ott mikor indul az akció, amelynek tavalyi kiadása idén márciusig húzódott.
Háromszéken összesen 29 998 személy tartozik az ingyenes élelmiszersegélyre jogosult kategóriába. Legtöbben (12 385-en) a szociális segélyen élők közül kerülnek ki, a 399 lejes határ alatt maradó kisnyugdíjasok száma 10 176 — derül ki a megyei önkormányzat által összesített listából. Ők egységesen tizenhárom kiló finomlisztet, hat kiló kukoricalisztet, egy-egy kiló cukrot, tejport és kekszet, valamint három kiló száraztésztát tartalmazó, 51 lej értékű csomagot vihetnek haza. Sepsiszentgyörgyön az eredeti tervek szerint már a hét elején elkezdték volna a csomagosztást a Gyár utcai raktárból, ám kiderült, hogy a különböző jogosultsági kategóriákban több az átfedés. ,,Közel száz nevet kellett kiszűrnünk, amelyek két vagy több listán is szerepeltek. Mostanra azonban letisztult a kép, így szinte négyezer szentgyörgyi lakost várunk a csomagokkal” — tájékoztatott Tankó Vilmos. A városháza szociális irodájának vezetője fontosnak tartotta elmondani: mivel nem érkezett meg minden termék, csak részben tudnak eleget tenni a feladatnak, a cukorra és tejporra még várniuk kell. Hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön 9—14 óra között várják a jogosultakat. Kézdivásárhelyen már hétfő óta zajlik a csomagosztás — egyelőre csak fehér liszt és keksz — a Kanta utca 8. szám alatti szociális étkezdében naponta 11—14 óra között. Szolga András egységvezető nyilvántartása szerint 1030 személy jogosult, akik első napon még hajba is kaptak, azóta azonban megnyugodtak a kedélyek, főleg azt követően, hogy rendfenntartó segítségét kérték. Kovásznára tegnap érkezett meg az első szállítmány, közel 16 tonna liszt, péntektől várják a 1142 jogosult személyt a piaci raktárhelyiségben. Baróton viszont egyelőre csak a jogosultak listáját látták, az 1107 ember a tűzoltóraktárhoz járulhat — ha majd lesz amiért, mert oda még nem ért el a tanácsi szállítmány. A listán szereplők igazolvánnyal, illetve nyugdíjszelvénnyel bizonyíthatják személyazonosságukat és jogosultságukat.
Csinta Samu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. november 1.
Farcádi Botond a Háromszék új főszerkesztője
Nyugdíjjogosult életkorára hivatkozva lemondott tisztségéről Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője, Farcádi Botond kollégánkat javasolván utódjául.
A pénteki szerkesztőségi közgyűlés, melyen Csinta Samu gazdasági rovatvezető is jelentkezett e funkcióra, titkos szavazással Farcádi Botondot választotta a lap főszerkesztőjévé.
Farkas Árpád tizennyolc éve vezeti a Háromszéket – mely ezalatt a romániai magyar sajtópaletta legfüggetlenebb és egyben legnagyobb olvasótáborral rendelkező újságjává vált, s számos díjjal (Bocskai-, Bethlen Gábor-, Árpád Fejedelem-díj) tüntették ki olyan magyar civil szervezetek, melyek nem kapcsolódnak sem kormányokhoz, sem pártokhoz –, ígérte, hogy a továbbiakban is támogatja Farcádi Botond és a szerkesztőség munkáját.
Farcádi Botond 1983-ban született Sepsiszentgyörgyön, a Babeş–Bolyai magyar–román szakos végzettje, öt éve gyakorolja az újságíró-szerkesztői szakmát. A lap nemzeti közösségünket szolgáló szellemi irányultságának továbbvitelét ígérve nyerte el a szerkesztőség többségi szavazatát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. december 11.
Saját lábnyomunkban járva (Könyv a romániai magyarság történetéről)
A legújabb kori romániai magyarságtörténelem szakaszainak ciklikus ismétlődésére döbbenhet rá, aki elolvassa Az Aranykorszak? — A Ceauşescu-rendszer magyarságpolitikája, 1965—1974, valamint az Érdekképviselet vagy pártpolitika? — Iratok a Magyar Népi Szövetség történetéhez, 1944—1953 című, nemrég megjelent könyvet.
A lényegében kettős kötetet szerda este mutatták be Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban a szerzők, Novák Csaba Zoltán és Nagy Mihály Zoltán jelenlétében, Bíró Béla egyetemi tanár és Boér Hunor könyvtáros-muzeológus értelmező-kérdező részvételével. Kisebbségi sorsunk ugyanazon csapdákban vergődött 1944 és 1949, valamint 1965 és 1989 között, legfeljebb a kor eszközei különböztek — derült ki a könyvbemutatón. Mert a kérdések és vívódások kísértetiesen azonosak: közösségi integráció vagy asszimiláció? A román többséggel való kiegyezés realitásreménye — részünkről, és állandó, stratégiai céllal való lebegtetése — a román hatalom részéről. Mi indokolta a folyamatosan fennálló alkupozíciót? Miért nem valósulhatott meg soha a magyarság egységes érdekképviselete? Törvényszerűen kellett-e ily módon alakulnia a Magyar Népi Szövetség, majd az RMDSZ fejlődésének az identitáspolitika, illetve a pragmatikus célok szorításában? Közösségépítés, szenvedéstörténet, autonómiafogalmak és -lehetőségek bő fél évszázadon át, kollektív jogok és személyes felelősség: izgalmas könyv megannyi izgalmas témáról.
Csinta Samu, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2010. december 30.
Népszerű a Demokrácia Központ
Nagy a forgalom az egy héttel ezelőtt felavatott sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központban. A gyakorlatilag három napja üzemelő irodában tegnap délutánig közel 150, a gyorsított honosítási eljárás kérelmezése érdekében összeállított iratcsomót néztek át, s máris egyértelművé vált néhány típushiba.
"Semmilyen iratot vagy iratfordítást nem kell közjegyzőnél hitelesíteni — hívja fel a figyelmet az egyikre Nemes Előd, a központ vezetője. — A konzulátuson elegendő lesz bemutatni az eredeti okiratot, illetve annak fordítását, a hitelesítést a konzul végzi a helyszínen. Nincs szükség a rendőrségen kiváltandó erkölcsi bizonyítványra sem. Találkoztunk olyan emberrel is, aki már 200 lejt költött különböző hitelesítésekre, fordításokra, miközben 40 lejnél többet senkinek sem kell fordítania az egész iratcsomó összeállítására. A központban az iratok fordítását is biztosítani tudjuk." A tervek szerint január első napjaiban megnyitják a baróti és kovásznai Demokrácia Központot is. Bár egyelőre a honosítás kérdései állnak az állampolgári érdeklődés homlokterében, a központok egyéb problémákra is igyekeznek odafigyelni. Így például Baróton sokak gondja a külföldi állásközvetítés, ugyanis többen estek áldozatul szélhámosoknak. Nemes Előd fontos feladatnak tartja az intézményekben való anyanyelvhasználat fokozott érvényesítését is. A Demokrácia Központok a közeljövőben igyekeznek mikrohitelek révén segítséget nyújtani a vállalkozói szférának is.
Csinta Samu, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. február 2.
Máté váltja Oloszt az RMDSZ-frakció élén
A kolozsvári Máté András-Leventét választotta meg vezetőjének az RMDSZ képviselőházi frakciója. Máté az RMDSZ elnöki tisztségéért harcba szálló háromszéki Olosz Gergelyt váltja a csoport élén. Hiánytalanul jelen voltak a szövetség parlamenti képviselői a frakció első idei munkaülésén, ahol a házrendnek megfelelően megválasztották a frakció elnökét. Az eddigi vezető, Olosz Gergely az RMDSZ-elnökséggel kapcsolatos terveire való hivatkozással már előbb jelezte lemondási szándékát. Így a 22 képviselő az egyetlen jelöltként induló Máté András-Leventét választotta meg elnöknek 13 igen, 1 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett. Háromszéknek Márton Árpád révén (aki 2009 végéig frakcióvezetőként tevékenykedett) egy alelnöki tisztség jutott, 13 igennel és 9 tartózkodással választották meg.
Az RMDSZ új parlamenti frakcióvezetője, Máté András-Levente (képünkön) munkáját a szatmári Erdei D. István segíti alelnöki minőségben, a gyergyószentmiklósi Pál Árpád lett a titkár. A képviselők a szilágysági Seres Dénest választották háznagynak. Az elnök és a háznagy esetében nem volt más nevesítés, az alelnököknél Derzsi Ákos neve merült fel, ám a bihari képviselő nem vállalta. A titkár esetében öt nevesítés is elhangzott, de egyikük sem fogadta el, végül Pál Árpád vállalta a jelölést, őt 12 igen, 1 nem és 9 tartózkodás mellett választották meg a kollégái. "Tevékeny, homogén frakciót szeretnék összehozni és vezetni ebben az esztendőben — mondta el a Háromszéknek az újdonsült frakcióvezető. — Mivel az elmúlt évben is derékig benne voltam ebben a munkában, tudom, mi vár rám, és bízom a közös erőnkben." Információink szerint a frakcióülésen nem vett részt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a küszöbön álló szövetségi elnökválasztás pedig csak érintőlegesen merült fel az ülés során.
Csinta Samu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. április 8.
Az LMP partnerséget kínál
Partnerkeresésre, nem pedig klientúraépítésre törekszik a külhoni magyarok körében a legfiatalabb magyar parlamenti párt. A Lehet Más a Politika (LMP) képviseletében Dorosz Dávid járt Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) meghívására.
Tegnapi sajtótájékoztatóján a magyar parlamenti képviselõ elsõsorban arról az országgyûlési határozati javaslatról beszélt, amelyben az LMP a kisebbségben élõ magyarok szervezeteivel való együttmûködés alapelveit foglalta össze. Sajnos, javaslatunkat a kétharmados Fidesz-hatalom lesöpörte. Különösebb indoklás nélkül, bizonyára a kritika ténye volt számukra elfogadhatatlan - fogalmazott Dorosz Dávid.
A párt a határon túli magyar szervezetekre bízná a valódi döntéseket, nem nekünk kell osztani az észt hanem meghallgatni és támogatni a helyi álláspontokat - mondta. Az LMP támogatja a gyorsított honosítási procedúrát, mi több, tovább gyorsítaná azt az apparátus bõvítése révén, ami Dorosz nézetében kizárólag pénz kérdése. Az állampolgársággal járó szavazati jog megítélését viszont két okból is ellenzi a párt. Egyrészt azért, mert a magyar állam és ellátási rendszerek mûködését olyanoknak kellene befolyásolniuk, akik ott is élnek. Másrészt viszont az autonómiatörekvéseket sodorná veszélybe a szavazati jog odaítélése, újabb muníciót kínálva az autonómiaellenes román nacionalista erõknek - véli Dorosz Dávid. Márpedig az autonómia kivívása az elsõdleges cél, amit bûn lenne bármivel is kockáztatni. A képviselõ bejelentette: az LMP rövidesen megalakuló ifjúsági szervezete állandó kapcsolatot kíván teremteni a Hárittal.
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. április 30.
Városünnepre hangoló
Vonzó külföldi példák, veretes történelmi hagyomány és rendszerváltó lelkesedés hozta létre, az újdonság varázsa és az egyre növekvõ érdeklõdés tartotta életben, most pedig talán elképzelni sem tudjuk életünket a Szent György-napok rendes évi rendezvénysorozata nélkül. Néhány éve már nemcsak napokra, hanem egész hétre igyekszünk kitakarítani az életünket, hogy minél több helyen lehessünk jelen, minél több mindent szívhassunk magunkba. Közösségi büszkeség forrása, olyan látványosság ez, amelyre a hibázás minimális esélyével invitálhatjuk Sepsiszentgyörgyre barátainkat, ismerõseinket.
Ennek ellenére a kérdés mégis makacsul évente felmerül: szükség van-e hasonló városünnepre? A felvetés jogosságát egyéni sorsok megkérdõjelezhetetlen momentumaival igyekeznek alátámasztani a kérdezõk. A mindennapi megélhetési problémákkal küszködõben sokkal inkább frusztrációt gerjeszt egy, már külsõségeiben is költségesnek tûnõ rendezvény, mintsem az idetartozás büszkeségét. ?s menetrendszerûen elhangzanak a jobb lenne, ha flancolás helyett munkahelyek teremtésére fordítanák ezt a sok pénzt jellegû kocsmapolitikai tézisek. Ha igaz a régi mondás, miszerint a férfit elsõsorban gyomrán keresztül lehet leginkább meghódítani, de fõleg megtartani, akkor az is kétségbevonhatatlan, hogy az anyagi biztonság megteremtésénél jobb eszközt még nem találtak fel a lokálpatrióta lojalitás fenntartására. De ha az életünket is a napi apró örömök viszik elõre, készítik elõ a nagyobb léptékû megvalósításokra, úgy a közösségi siker tudata is doppingként hathat a válságos pillanatokban. Olyan hét következik, amelynek során magyarságszerte minden a Szent György-napokról szól. Rólunk. A programkínálatban lesz csúcsminõség és kommersz ízlést célzó egyaránt. Magunkhoz vehetjük a legalább féléves kultúraadagunkat. Garantáltan találkozunk régi és még régebbi ismerõsökkel, és ha elég fiatalok és nyitottak vagyunk, szert tehetünk újakra is. Nem kell hozzá egyéb, mint beengedni lelkünkbe az ünnep fuvallatát, kis idõre elengedni magunkat, sétálni, tapsolni, rácsodálkozni értékeinkre, jól érezni magunkat. Ha képesek leszünk rá, a kérdés is okafogyottá válik, de legalábbis átalakul: mi kellene ahhoz, hogy a szentgyörgyi városünnep jövõre még több feltétlen hívet toborozzon?
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. május 14.
A kulturált veszekedés tudománya (Beszélgetés Füzes Oszkárral, Magyarország bukaresti nagykövetével)
A soros magyar elnökség alatti uniós együttmûködés szorosabbá, kiegyensúlyozottabbá tette a magyar-román kapcsolatokat, olyan alapokat teremtett, amelyekre a késõbbiekben is építeni lehet - véli Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete. A diplomata kijelentette: Magyarországra védõhatalomként is számíthat a romániai magyar közösség, és az autonómiatörekvéseket is támogatják.
A magyar uniós elnökség idõszakában sokat javultak a román-magyar kapcsolatok - véli Füzes Oszkár, Románia bukaresti nagykövete. A diplomata az egyszerûsített honosítási eljárást tekinti az elmúlt év legnagyobb eredményének, ugyanakkor a gazdasági válság érdekes hozadékának tartja, hogy a két ország vállalkozói még inkább felfedezték egymást a krízis alakította kényszerhelyzetben.
- Milyen különleges feladatok hárulnak az Európai Unió soros elnökségét ellátó ország bukaresti nagykövetére? - Nem ugyanazok, mint bármelyik más magyar külképviseleten, és ez nagyon jó hír. Különlegesen szoros és bizalmi kapcsolat alakult ki ugyanis a román és a magyar fél között, aminek továbbélésére a féléves kiemelt periódust követõen is van remény. Már nem csak formai és kényszeredett az együttmûködés, hanem tényleges az összehangolás. Nem kétséges, hogy többen összeállva hatékonyabbak tudunk lenni Brüsszelben, fõleg, ha két olyan országról van szó, amelynek kapcsolatát nem elhanyagolható történelmi terhek nehezítik. - Részleteiben hogyan nyilvánul meg ez a szinte tökéletes uniós együttmûködés? - Mindenképpen ide tartozik a schengeni csatlakozás kérdése, a Duna-stratégia, de ide sorolnám - bár még nagyon az elején tart - az európai romastratégiát is, amelyben Románia és Magyarország együtt egészen nagy súllyal tud szerepelni. Álságos lenne azt mondani, hogy megszûnt mindenféle vita, hiszen március 15-e vagy az autonómia ügye ma is állandó vita forrása, de úgy érzékelem, hogy ezekben a kérdésekben is megtanultunk - legalábbis a politika szintjén - kulturáltan viszonyulni egymáshoz. Tudunk már úgy veszekedni hogy közben ne dõljön össze körülöttünk a világ. - A romastratégia ügyében zajló együttes lobbizás közepette azonban nem téveszthetõ szem elõl, hogy a romakérdés romániai dimenziója és optikája is lényegesen különbözik a magyarországitól. Hogyan lehet összefésülni ezt a két látásmódot? - Valóban két lényegesen különbözõ látásmódról beszélhetünk, de azért van egy elem, ami összeköt bennünket. Míg a gazdagabb Nyugat a romakérdést nem tekintette uniós ügynek - mindenki kezelje a saját romáit, ahogy jónak látja -, Magyarország és Románia már évek óta hajtogatja, hogy bizony európai ügyrõl van szó, tíz-tizenkétmillió emberrõl, akik mozognak az egyesült Európában. A kivezetõ utat nem a mozgás korlátozása jelentheti, hanem az, hogy használható megoldásokat találjunk e népcsoport civilizációs, kulturális és gazdasági problémáira. Persze, hiba lenne uniformizált válaszokat alkotni, hiszen a kis létszámú nagy-britanniai romaközösségnek például másak a gondjai, mint a szlovákiainak. De erre egyrészt uniós pénzt kell elkülöníteni, ugyanakkor át kell gondolni azoknak az összegeknek a felhasználását, amelyek léteznek az uniós pénztárakban, de az eredeti célok eléréséhez már nincs szükség rájuk. Nem utolsósorban pedig, igenis, európai ügy egy romakonfliktus kezelése, történjen az bárhol. Ha mi közösen nemzeti kisebbségi kérdésként kezeljük a romakérdést, akkor annak egyrészt nagyobb a hatékonysága, másrészt a minta a többi nemzeti kisebbségre is kiterjeszthetõ. - Ne feledkezzünk meg azonban a román többség kisebbség iránti érzékenységének szelektivitásáról... - Mindig abból indulunk ki, hogy minél jobb egy kisebbség helyzete egy országban, annál jobb a többség számára. Ezzel az állásponttal bizonyára a románok számára sokkal könnyebb azonosulni a romakérdésben, mint amikor az erdélyi magyarság ügye a tét, a témakezelés közben pedig a gondolkodás is változik. ?vatosan merem megfogalmazni, de közeledést érzek a két ország nemzetpolitikai és -filozófiai nézetei között. Románia elfogadja a kettõs állampolgárságot, a romániai magyarságnak az anyaországgal való szabad kapcsolattartását, az összes identitásmegõrzõ program lebonyolítását, annak anyaországi finanszírozását. Az esetleges vitáink is kulturáltan zajlanak, egészen addig, míg egyes politikai erõk be nem szállnak - nyilvánvaló belpolitikai célzattal. De még ez is árnyaltabb, mint korábban, hiszen míg a március 15-i szövegértelmezés kérdésében a parlamentben ment a cirkusz, a kormánnyal korrekt módon egyeztettünk. - Bár Magyarország a korábbinál jóval szókimondóbban és egyértelmûbben foglal állást az autonómia kérdésében, hangsúlyozott a romániai magyarság igénye a védõhatalmi státus kinyilvánítása és érvényesítése tekintetében. Mi várható e tekintetben a magyar kormánytól? - Ezt a szerepet már hivatalosan és nem hivatalosan is eljátssza a magyar kormány, és támogatjuk az autonómiatörekvéseket azzal a kikötéssel, hogy békés úton valósuljon meg. A retorika tekintetében a józan ész dönti el, mikor kell keményebben fogalmazni, illetve csöndesebben, visszafogottabban érvényesíteni az álláspontunkat. A védõhatalmi szerep betöltése tekintetében Magyarország eltökéltsége egyértelmû retorika és tettek szintjén egyaránt. - A magyarországi kormányváltás után szerkezeti átalakítások, a korábbi tevékenység felülvizsgálása címszó alatt néhány támogatási folyamat megtorpant, ami elbizonytalanította az embereket. Nem tart attól, hogy ez alááshatja a romániai magyarság és az anyaország közötti bizalmi viszonyt? - Magam is érzékelem a bizonytalanságot, a furcsálkodást, a türelmetlenséget. A dologra lehet úgy tekinteni, hogy már eltelt tizenegy hónap, és még semmi nem történt, de érdemes abba is belegondolni, hogy ennyi idõ alatt kellett egy teljesen új rendszert felépíteni. Bizonyára sok esetben okozott gondokat ez a csúszás, késlekedés, de most már valóban csak nagyon kevés türelmet kérek, a célegyenesben tart az építkezési folyamat. - Az egyszerûsített honosítás viszont egyértelmûen sikertörténetnek tekinthetõ... - Ki merem jelenteni, hogy ilyen léptékû államigazgatási feladatot a magyar közigazgatás Mária Terézia óta nem hajtott végre. Több tízezres nagyságrendû ügycsomóról van szó, 2010 nyarától 2011 januárjáig felállítottunk egy teljesen új közigazgatási apparátust, amely nagyon jól mûködik - nem utolsósorban azért, mert az embereink többsége reggeltõl estig dolgozik ebben a rendszerben. Ezzel együtt tisztában vagyunk, hogy például Csíkszeredában képtelenek vagyunk a lakosság által elvárt ütemben kielégíteni a kéréseket, annak ellenére, hogy a csíkszeredai a legnagyobb magyar külképviselet. Ezért én is csak megerõsíteni tudom Zsigmond Barna konzul tanácsát: ha valakinek tényleg nagyon sürgõs, forduljon anyaországi hivatalhoz, ott sokkal kisebb a leterheltség, mint a határokon túli képviseleteinken. - Bukaresti kiküldetése gyakorlatilag egybeesett a gazdasági krízissel, ami jócskán megnehezíthette a két ország közötti gazdasági kapcsolatok elõsegítését, fejlesztését. Ezt a területet mínusz vagy plusz jellel látná el? - Talán meglepõ, de csak egészen kis visszaesést tapasztalhattunk. A tõkemozgás visszaesése nem érte el a tíz százalékot, ami a válság globális súlyosságát tekintve akár sikernek is nevezhetõ. De a krízisnek hozadéka is van: a korábban nyugati irányultságú üzletemberek felfedezték maguknak Romániát, ahol sokkal kevesebb a nyelvi akadály, és szélesek a lehetõségek. De a román vállalkozók sem csak ugródeszkának használják Magyarországot, hanem egyre inkább célállomásként kezelik. Kijelenthetem, hogy nagyobb a hasznunk a román piacon, mint a válság elõtt, de ez nem egyirányú folyamat. Márpedig a hasonló, kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolat a legstabilabb.
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. május 25.
Erdély-azonosító konferencia
Fejleszteni csak egységes stratégia mentén lehet és érdemes: ez volt az üzenete a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szervezete (SZVESZ), valamint Magyarország csíkszeredai fõkonzulátusa által szervezett székelyföldi üzletember-konferenciának.
A székelyföldi megyékbõl és Magyarországról érkezett vállalkozók és fejlesztési szakemberek népesítették be a csíkszeredai Salvator Szállót, ahol a Székelyföld gazdasági lehetõségei az Európai Unióban címmel rendeztek konferenciát. A Zsigmond Barna Pál csíkszeredai fõkonzul köszöntõbeszédét követõ elõadások a régió fejlesztési lehetõségeit és a román-magyar gazdasági kapcsolatokat egyaránt célozták.
Gazdasági patriotizmus
Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a válság jelenségének - a magyarországi válságra kihegyezve - természetrajzát vázolta fel. A balatonõszödi beszéd által gerjesztett erkölcsi válságtól kezdte, a romló makroadatok által berobbantott gazdaságival folytatta, de kitért az IMF-hitelkérelemmel járó pénzügyi és a válságkezelõ szocialista kormány által elindított pénzügyi és politikai válságra is. Azzal, hogy 2008 októberében a kormány meghirdette a forint védelmét - jelentette ki -, gyakorlatilag megüzente a nemzetközi devizapiacnak a magyar fizetõeszköz törékenységét. Vereczkey szerint exportösztönzõ, munkahelyteremtõ, hazai árut védõ hazafias gazdaságpolitikára van szükség, amely azt sem hagyja figyelmen kívül, hogy a közbeszerzések tekintetében a helyi vállalkozások is eséllyel rúgjanak labdába.
Szakáli István Loránd, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium fõosztályvezetõje a stratégiai lépéseket ismertette az Erdélyre gyakorolt hatásokkal együtt. Az ?j Széchenyi Terv megalkotói makrorégióban gondolkodnak, a Kárpát-medencei alprogram prioritásai: a befektetés- és exportösztönzés, a regionális klaszterek támogatása, a határ menti infrastruktúra-fejlesztés, illetve a Kárpát-medencei szak- és felnõttképzés megvalósítása. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozandó Mikó Imre-terv szakmai koordinációja is ide tartozik, akárcsak a Kárpát-medence gazdaságáért díj megalapítása. ?rdekes kezdeményezésnek tûnik a Széchenyi-kártya típusú kamat- és garanciatámogatási rendszer kísérleti bevezetése Erdélyben, illetve a székelyföldi Erdélyi Magyar Gazdasági Kamara létrehozása.
Befektetési irányok és a Mikó-terv
Hová menjenek a befektetõk? - tette fel a kérdést elõadásában Gyerkó László szenátor. A válasz is érkezett: oda, ahol létezõ látványtervek vannak, és a tervezõ tudja is, mit akar csinálni. Erdélyt a térség sajátos környezeti adottságai alkalmassá teszik az idegenforgalom kiépítésére, mégsem özönlenek a vállalkozók: nincs autópálya, a befektetõk komolytalanok, az ipar csak nyomokban lelhetõ fel. A szenátor azonban jó hírt is mondott: az áfát 5 százalékra csökkentik a falusi turizmus tevékenységeire. Korodi Attila képviselõ szerint a klaszteresedés az egyetlen megoldás Székelyföldön, ahol egymagában nehezen képes életben maradni egy cég. A közszféra és a magántõke együttes hatása révén kevés állami pénzzel is lehet egy-egy településen versenyképes klasztert, termelõszövetkezeteket alkotni.
Az EMNT gazdasági bizottságának képviselõi a Mikó Imre gazdaságfejlesztési terv, illetve a Bethlen Gábor Alapítvány mikrohitelezési projektjének bemutatását tartották fontosnak. Jakabos Janka programvezetõ a tervet az erdélyi magyarság hosszú távú gazdasági programjának nevezte, amely a gazdasági szereplõk véleményezése nyomán formálódik üzleti terv jellegû tanulmánnyá, kitörési pontokat felvázoló akciótervvé. Az elsõ vitairat bemutatását az idei Tusványosra ígérte, ugyanakkor igényét és reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ gazdasági tanácsával együttmûködve sikerül végleges formába önteni a tervet. Ennek elsõ gyakorlati példája lehet a Kovászna és Hargita megyei tanács nemrég nyert EU-s térségfejlesztési pályázata, amelyet szeretnének integrálni a Mikó Imre-tervbe. A projekt révén Székelyföld, Közép-Erdély és a Partium célkitûzései szervesen illeszkednek az EU 2020-as stratégiájába, illetve a magyarországi Széchenyi Tervbe. Jakabos Janka szerint vertikális kitörési pontokként az erdõ- és vadgazdálkodást, az agráriumot és élelmiszeripart, a turizmust és vendéglátást, a megújuló energiát, az építõipart és energiakereskedelmi integrációt jelölte meg. Horizontális kitörési pont lehet az üzleti környezet és az infrastruktúra, illetve az emberi erõforrás fejlesztése.
Azonosított források?
Konkrét forrásötletek is elhangzottak: Mátis Jenõ mikrohitel-felvételi lehetõséget villantott fel. Ilyés Szabolcs - ismertetve a lesújtó hazai EU-s alapfelhasználási arányokat - hangsúlyozta: forrás van bõven, a szakmai befektetõk sem elhanyagolhatók, ugyanis a tõke újra éledezik, és jó befektetési lehetõségeket keres. A mezõgazdasági forráslehetõségekrõl beszélve Molnár Róbert mezõgazdasági államtitkári tanácsos elmondta, hogy 2013-ig 8,12 milliárd eurós pénzügyi támogatást biztosítanak a Nemzeti Vidékfejlesztési Programnak, amelyet az állami költségvetés további 1,97 milliárd euróval egészít ki. Európában Románia az egyik legfontosabb akácméztermelõ ország, a méhészeti ágazat rendkívül hatékony a nemzetközi piacon.
A konferencián azzal is szembesülnünk kellett, hogy a szélessávú internetszolgáltatás-kereskedelem szempontjából Románia az egyik legelmaradottabb piac az EU-ban. A huszonhét ország rangsorában több tekintetben is az utolsó helyre szorul a teljes DSL elméleti lefedettség a lakosság vagy a háztartások internetet használó arányát nézvést. A kihívásra a szaktárca az e-kormányzás, az e-kereskedelem, az e-oktatás és a tudásalapú társadalom kialakításával felelne.
Emellett az e-Románia program kivitelezése is zajlik, az 500 millió eurós projekt célja, hogy a közigazgatási rendszerek és folyamatok elektronikus platformon mozogjanak. Például azért, mert az egészségbiztosítási pénztár külön nyilvántartása szerint Romániának 29 millió lakosa van.
Csinta Samu, Háromszék
Erdély.ma2011. június 17.
Védhatalmi fuvallat
A magyar kormány is véleményt nyilvánított a romániai régióátszabás kérdésében. A kimondóember, Semjén Zsolt határozott nyilatkozata azonnali válaszra sarkallta a román külügyminisztériumot. A nemzetpolitikáért felelõs magyar miniszterelnök-helyettes révén egyértelmûsített budapesti álláspont román minõsítése - szokatlan és nem helyénvaló, tekintve, hogy Románia területi átrendezése kizárólag belpolitikai ügy stb. - olyan régi reflexek tovább élésérõl árulkodik, amelyek fokozatos eltûnésérõl szívesen fantáziáltunk az elmúlt években.
A jelek szerint az a tény, hogy a kisebbségek helyzetének kérdése nem akad fenn az amúgy is légiesített határokon, továbbra is lenyelhetetlen gombóc. Hogy a mûfaj diplomáciai megítélésében mi az elegendõ, illetve mi kevés, arról a felek érintettség szerint eltérõen éreznek és nyilatkoznak. A kényes témák belügyi kérdéssé nyilvánítása még mindig megszokott fordulat a diplomáciai gyakorlatban, még akkor is, ha az uniós oda-vissza egységbe amúgy bõven beilleszthetõ lenne. Ebbõl a perspektívából tekintve persze hogy szokatlan, ha egy ország nem csak a kulisszák mögötti egyezkedések terén igyekszik odahatni, hanem a direkt kommunikáció eszközét is beveti céljai elérése érdekében.
A magyar kormány elsõ éve pontozott már néhány olyan új módszert, amelynek bevezetése kiverte a biztosítékot a nem kedvezõen érintett félben, legyen az a pénzvilág vagy a politika résztvevõje. Magyarország a korábbinál jóval szókimondóbban és egyértelmûbben foglal állást az autonómia kérdésében is, és ahogy Füzes Oszkár bukaresti nagykövet a Háromszéknek adott korábbi interjújában kijelentette, készen áll a védõhatalmi szerep betöltésére retorika és tettek szintjén egyaránt. Ennek apró példája volt Semjén Zsolt kijelentése is, némi didaktikus feltéttel: tessék hozzászokni ahhoz, hogy a kisebbségek kérdése már régen nem egyetlen ország belügye. Olyan minõségi konfliktuskezelés-váltás ez, amihez a román politikum számára rendszerint megfellebezhetetlen érvként szolgáló uniós retorika is muníciót szolgáltat: nem lehet közigazgatási egységet úgy átszervezni, hogy annak következtében megváltozzanak a terület etnikai arányai. Vitorlázási alaptézis: a legenyhébb hátszél is hátszél. A romániai közélet magyar döntésközeli résztvevõinek arra kell nagyon vigyázniuk, hogy a vitorlák megfelelõ szögbe állításával igyekezzenek a legnagyobb hatékonysággal hasznosítani ezt az egyelõre mindannyiunk számára szokatlan fuvallatot.
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 28.
Halasztják a régióátszervezést
Miután a koalíció tegnapi ülésén az RMDSZ elutasította a DLP valamennyi, területi-közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos javaslatát, a kormánypártok vezetõi úgy döntöttek: elhalasztják a megvalósítását. Az RMDSZ azt javasolta a demokrata-liberálisoknak, hogy a régióátszervezést a jövõ évi helyhatósági választások utáni idõszakra halasszák. Sebastian Lãzãroiu munkaügyi miniszter ugyanakkor kijelentette: a közigazgatási reformot 2012-ig mindenképpen megvalósítják. Traian Bãsescu államelnök tegnap a parlamentben kijelentette, hogy nem tekinti felhagyott célnak a közigazgatási átszervezést, véleménye: a kormányügynökségek és a megyei tanácsok megfojtják a helyi önkormányzatokat. Reméli, mondta, hogy a parlamenti vakáció után találnak megoldást.
Az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt tegnap megállapodott, hogy õszig csökkentik a minisztériumok hatáskörébe tartozó, úgynevezett nem központosított intézmények számát. A két koalíciós partner már korábban jelezte: egyetért azzal, hogy a minisztériumi intézmények átszervezése a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók határvonala mentén történjen. Ez azt jelenti, hogy nem lesznek kormányzati intézmények mind a 41 romániai megyében, hanem csak egy-egy ilyen központi intézet jön létre a nyolc fejlesztési régióban, amely majd egy egész régiót szolgál ki. A felek a kisebbségi törvénytervezet további vitáját is õszre halasztották. Sever Voinescu, a DLP szóvivõje bejelentette, hogy a két pártnak még közös nevezõre kell jutnia a törvény szövegének bizonyos cikkei kapcsán. Elsõsorban a kulturális autonómiát szabályozó fejezet tekintetében nem értenek egyet, a demokraták ugyanis nem akarnak vétójogot adni a jogszabály értelmében megalakuló kisebbségi Kulturális Autonómia Tanácsoknak a nemzeti kisebbségeket érintõ kérdésekben. Traian Bãsescu tegnapi parlamenti beszédében egyértelmûsítette: nem mond le a közigazgatás átszervezésérõl, és ismét síkraszállt a megyék számának csökkentése mellett. Részletesen ismertette, milyen módosításokat javasol az alaptörvényben. Hozzáfûzte: valamennyi megyében van legalább 44-45 dekoncentrált intézmény, állami hivatal. 1989-ben ennek a fele sem volt. Az államnak milyen modernizációjáról beszélünk a húsz év alatt, ha újabb és újabb ügynökségeket hoztunk létre. Tulcea megyében például, amely a Delta miatt különleges helyzetben van, egy sor deltához kapcsolódó ügynökség és ügynökségecske létezik - mondta az államfõ. Véleménye szerint a kormányügynökségek megfojtják az önkormányzatokat, így a polgármesterek, a közösségek nem tudnak érvényt szerezni elképzeléseiknek. A régiók gazdasági jellegû rendszerét meg kell tartanunk, és el kell halasztanunk a közigazgatási átszervezést, ha meg akarjuk menteni a koalíciót - jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Elena Udrea fejlesztési miniszter szerint már nincs idõ július elsejéig megvalósítani a közigazgatási átszervezést, folytatják a tárgyalásokat a politikai megállapodásért, s közben átszervezik a dekoncentrált intézményeket a régiók mintájára. Victor Ponta SZDP-elnök úgy nyilatkozott, hogy pillanatnyilag nincs szükség a megyei referendumokra, ha a kormány nyilvánosan lemond a területi-adminisztratív átszervezésrõl. Hozzátette: ha megérzik hogy be akarták csapni az embereket, kezdeményezik a referendumot.
SZNT: antidemokratikus átalakítási terv
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs tegnap sajtótájékoztatón elmondta: a tanács egyetért azzal, hogy a jelenlegi területi-adminisztratív felosztás elavult, a jelenlegi fejlesztési régiók megyékké való átalakítását célzó terv antidemokratikus, és hangsúlyozta, a pártok egyike sem kérdezte meg a lakosságot, mielõtt javaslatát megtette volna. Az RMDSZ javaslatával a Székelyföld összetétele miatt adódnak gondok, mert a történelmi Székelyföld csupán Maros megye egy részét, Marosszéket foglalta magában a Mezõség és Segesvár meg Dicsõszentmárton környéke nélkül. Az RMDSZ terve szerint a magyar kisebbség aránya csökkenne az összlakosság viszonylatában - érvelt Izsák. Megjegyezte, hogy az SZNT már 2004-ben benyújtotta a parlamentnek autonómiajavaslatát, amelybe belefoglalta a Székelyföld településeit felmutató térképet is, és annak alapja a kulturális összetartozás, a közös hagyományok, miként azt Európában mindenütt elismerik.
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. július 19.
Pedagógus mélyrepülés
A címzetes pedagógusi versenyvizsgára jelentkező háromszéki pedagógusok nem egészen hetven százaléka kapott csupán átmenőjegyet az idei megmérettetésen.
Ez ugyan hajszállal az országos átlag fölötti, de alulmúlja a tavalyi szintet. A megyében mindössze ketten érdemesültek tízes osztályzatra, a legalacsonyabb osztályzat pedig 1,2 volt. A jelentkezőknek csupán 28,82 százaléka kapott hetesnél magasabb jegyet, ami címzetes állás választására jogosít fel. A Kós Károly és a Berde Áron Iskolaközpontban rendezett vizsgán 302 háromszéki pedagógus jelent meg. Az országos szinten pedagógusi versenyvizsgára jelentkezők 32 százaléka megbukott, 52-en egyest kaptak, 38 százalékuk 5-ös és 7-es közti jegyet, 30 százalékuk kapott 7-esnél jobb osztályzatot. A 29 291 vizsgázó közül mindössze 26-an kapták a legnagyobb érdemjegyet. Az elmúlt három év folyamatosan romló tendenciát mutat. 2008-ban az ötös alatti osztályzatot kapott tanárok aránya 18 százalékos volt, 37 százalékuk 5-ös és 7-es közti jegyet kapott, hetesen felül a jelöltek 45 százaléka teljesített. 2009-ben 5-ös alatti jegyet kapott a jelentkezők 17 százaléka, 5-ös és 7-es közötti osztályzatot a tanárok 39 százaléka, hetes fölötti eredményt ért el a jelöltek 44 százaléka. Tavaly a jelöltek 23 százaléka 5-ös alatti, 39 százalékuk 5-ös és 7-es jegyet kapott, ugyanennyien kaptak 7-es fölötti jegyet.
Az eredményeikkel elégedetlen jelöltek óvást nyújthatnak be, ezeket július 18–19-én bírálják el, a végeredményt 21-én közlik. Az elosztás első, közgyűlésen zajló szakaszára július 22–25. között kerül sor a hetesnél jobb osztályzatot elért tanárok számára. Az elosztás második, országos szakasza július 27–28-án zajlik a hetes fölötti eredményeket elért tanárok számára, ők az első szakasz után üresen maradt helyekre pályázhatnak. Az országos, számítógépes elosztást július 29-én rendezik. Az oktatási minisztérium adatai szerint az írásbeli vizsgára 38 101-en jelentkeztek, de a vizsgán csak 29 291-en jelentek meg. 5460-an visszaléptek, 2206-an egészségügyi, 3254-en személyes okokra hivatkozva, 95 személyt kizártak, 55-öt csalás miatt, a többit pedig azért, mert jelentkezési iratcsomójuk hiányosnak bizonyult.
A 38 101 címzetes tanári versenyvizsgára jelentkező közül 4000-en végeztek 2011-ben. A meghirdetett üres címzetes állások száma 4471, a nem címzetes üres állások száma 42 731. A legkeresettebbek az óvónői, tanítói állások, illetve a román, angol, testnevelői, matematika, pszichopedagógia, történelem, földrajz, francia, ortodox vallás oktatói és biológia szakos tanári állások.
Csinta Samu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. július 22.
Kárpát-medence mint magyar belgazdasági tér
Tusványos talpraállt az előző napi vihar okozta sokkból. Ehhez nyilván kellett az égiek jóindulata is, hiszen az eltévedt cseppeket leszámítva tegnap nem esett napközben Tusnádfürdőn.
A kárlista így néhány elrepült sátorra – köztük a Corvina rendezvénysátrára – korlátozódott, három, letört ágak által károsított gépkocsira és a sajnálkozásra, hogy a sokak által nagyon várt szerda esti Intim Torna Illegál- és a Shantel-koncert a szabadtéri kezdést követően a sportcsarnokba szorult – és értelemszerűen csorbult.
Az egyetlen út
Még pipáltak a hegyek, amikor meglehetősen szép számban kezdtek gyűlni az érdeklődők a nap első előadására a fősátorban, ahol rangos társaság értekezett a gazdasági válságról, új fejlesztési stratégiákról. Christopher P. Ball amerikai professzor elsősorban a krízis globális kialakulásáról és az amerikai gazdaságra gyakorolt középtávú hatásairól beszélt. Szatmáry Kristóf, a magyar nemzetgazdasági minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára már földrajzilag is közelebb hozta a válságot. Ő elsősorban az államok, illetve az állami költségvetések válságáról beszélt, amelyek hatásai a 2008 előtti praktikákkal már nem túlélhetőek. Az eurorégió válságáról azt állította, hogy a közös pénz hosszú távú fenntartásához közös gazdasági stratégia szükséges, amiről egyelőre aligha beszélhetünk. "Az Orbán-kormány a munka alapú, értékteremtő gazdasági fellendülést szorgalmazza az eddigi spekulatív kapitalizmus helyett. Szerintünk ez az egyetlen járható út" – fogalmazott Szatmáry. Az ezt célzó intézkedések – bár meglehetősen nagy nemzetközi ellenállásba ütköztek – szempontjából szerencsésnek nevezte, hogy Európa ennél sokkal nagyobb deficitszámokkal küszködött, s a maga bajával elfoglalva nem helyezte még szigorúbb "karanténba" Magyarországot. Kollégája, Hidvéghi Balázs nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár szerint a gazdasági fellendülés legfőbb motorja a kisvállalkozói réteg, amelyet csak kiszámítható gazdasági környezet megteremtésével lehet átsegíteni a túlélés dimenziójából a megerősödés területére. A kilábalás útjai közül kettőt nevezett meg: a vallási turizmust és a fürdőturizmust. "A Kárpát-medencében meglehetősen élénken él a Mária-kultusz, Mária-utak kialakításával akár Il Camino rangú és látogatottságú programokat is ki lehet alakítani" – magyarázta. Egy másik, sokat ígérő ágazat lehet a fürdőturizmus, mely Erdély rengeteg vizét az anyaországi vállalkozók szakértelmével párosítva lehetne sikeres. A két magyarországi előadó egyetértett abban, hogy a Kárpát-medence gazdasági térségének kialakítása révén ezek az ügyek rövidesen a magyar belgazdaság kategóriájába kerülnek. Népszámlálás trükkökkel
Az év egyik legfontosabb kihívásának "környékét" járták be a Népszámlálás 2011 – mi és miért fontos? című előadás résztvevői. A sort Kiss Tamás szociológus, az Országos Kisebbségkutató Intézet munkatársa kezdte, aki arra számít, hogy a romániai magyarság száma 1,275–1,3 millió közötti lesz a felméréskor. A legutóbbi népszámlálás sokkjának ismétlődését nem tartja valószínűnek, mivel csökkent az elvándorlás, illetve a magyar értelmiségiek körében nőtt a gyermekszaporulat. Számcsökkentő tényező lehet viszont a roma öntudatosodás. Szerinte összességében a magyarság enyhe aránynövekedése várható. Székely István, a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány elnöke a népszámlálás technikai részleteiről beszélve elmondta: lesznek magyar űrlapok és kétnyelvű kérdezőbiztosok is. Van néhány pozitív változás, az űrlapokon például üres mezőbe kell beírni a vallási hovatartozást, nem pedig opciót választani, ahogy eddig volt. A népszerűsítésre szánt költségvetés 6,6 százaléka a magyarság rendelkezésére áll, az ebből készülő anyagokkal elsősorban a vegyes házasságokban élőket, illetve a vegyes etnikai környezetben élő magyarokat szeretnék elérni. Roppant fontos a lebonyolító önkormányzatok felkészítése, minél több magyar kérdezőbiztos rendszerbe emelése, a nyelvi periférián élők megszólítása.
Az EMNT népszámlálási munkacsoportjának vezetője, Demeter Szilárd – a népszámlálás szlogenje, A magyarnak lenni jó ötletgazdája – úgy tartja, hogy mivel a népszámlálás nem a jelenről, hanem a jövőről szól, jövőképet is kell mellékelni a népszámláláson megszólítandó embereknek. A nemzetpolitikai töltetű üzenet remélhetőleg ösztönzően hat majd a tévelygőkre, már-már identitásukat vesztőkre is. Kapitány Balázs, a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal tudományos titkára szerint majdnem minden tekintetben előrelépés tapasztalható a 2001-es népszámlálás körülményeihez képest, ám a részletes utasítás még mindig rengeteg trükkre ad lehetőséget. Többek között felhívta a figyelmet arra, hogy regionális jellegű identitásbevallást – csíki, erdélyi stb. – a biztosoknak be kell írniuk, ám ezek automatikusan a románság lélekszámát gyarapítják az utólagos kódolásokkor.
Csinta Samu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. augusztus 11.
EMI-tábor Kövér és Szász nélkül
Kövér László nélkül, de már a nulladik naptól közel telt házzal kezdődött a 7. EMI-tábor.
Idén több mint 800 személyt, köztük 120 hazai és magyarországi meghívottat várnak a szerdától vasárnapig tartó táborba, amelyet hagyományosan Gyergyószentmiklós közelében rendez az Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet.
Az idei EMI-tábor jelszava Bethlen István kormányának néhai külügyminisztere, gróf Bánffy Miklóstól származik: Megszámláltattál. És híjával találtattál? Romániai és anyaországi magyar történészeket, írókat, rendezőket, egyetemi tanárokat várnak a táborba, de erdélyi magyar vezető politikusokat, a magyar civil társadalom szervezeteinek több képviselőjét is meghívták. Az EMI-tábor idei külön meghívottja Vona Gábor, a magyarországi Jobbik párt elnöke, a 2009 óta Magyarországon betiltott Magyar Gárda alapítója, aki Nemzetpolitika ellenzékből címmel tart szombaton előadást. Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét is várták, ő azonban lemondta gyergyószentmiklósi fellépését, miután a rendezők jelezték, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke nemkívánatos személy a táborban. Soós Sándor, az EMI elnöke a Háromszéknek elmondta: azt róják fel Szásznak, hogy 2009. december elsején, Románia nemzeti ünnepe alkalmából részt vett a román elnöki hivatal által szervezett fogadáson. A tervezett témák között szerepel a globalizáció, a Kárpát-medencei demográfiai helyzet, az erdélyi magyar oktatás az új tanügyi törvény tükrében, az autonómia, az őszi népszámlálás, utóbbi ihlette egyébként a tábor jelszavát is. A valamennyi korosztálynak szánt programok és viták tíz sátorban zajlanak, de filmvetítések, sportvetélkedők és esti koncertek is szerepelnek a kínálatban. A helyi polgármesteri hivatallal, az Országgyűléssel, Hargita Megye Tanácsával és több civil szervezettel partnerségben szervezett tábor költségvetése 240 000 lej. A tábor teljes időtartamára érvényes belépő 93 lejbe kerül, a napi, táborozásra is feljogosító beugrók pedig 21 lejbe kerülnek.
Csinta Samu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. augusztus 24.
Hazahoztuk, visszavásároljuk
Tavaly március 5-én több száz ember szakadó hóban ünnepelte a Székely Nemzeti Múzeum kapujában és termeiben Gábor Áron ágyújának hazatérését.
Hidegtől, cipeléstől és lelkesedéstől piros arcok, könnyes tekintetek nyugtázták: ezt is megérhettük. Alapjaiban szabta meg március idusának hangulatát az ágyú Bukarestből való, történelmi jelentőségű hazahozatala, kit érdekelt akkor, hogy a politikum azonnal rátelepedett az aktusra, amely – az aradi Szabadság-szobor "kiszabadítása" mintájára – gyorsan megkapta a "hazahoztuk" címkét. Most úgy tűnik, új címke után kell nézni, az ágyút ugyanis afféle cserekereskedelem tárgyává tették az Országos Történeti Múzeum vezetői. A dolog csak a szélsőségesen naivak számára okozhatott meglepetést, valamint azoknak, akik még mindig hisznek a kormányon lévő magyar érdekképviselet problémamegoldó képességének korlátlanságában. Tény ugyan, hogy Románia művelődési miniszterét az RMDSZ adja, ám az intézményi autonómiát még ő sem vonhatja kétségbe. Lehet, hogy a világhírű erősdi lelet, a szemerjai lelet aranydénárjainak, valamint az ágyú másolatának az itthoni öröklétért való becserélése a román fél szempontjából nem több üzleti ajánlatnál. Nagyobb a valószínűsége azonban, hogy egyben annak tesztelése is: hadd lám, mennyit ér nektek ez az ágyú? Nincs könnyű helyzetben az ügyben dönteni hivatott megyei önkormányzati testület. A csereajánlatnak az ágyú várható visszaszolgáltatását maga után vonó visszautasítása hatalmas, szimbolikus jelentőségű veszteség lenne, egy ilyen döntés ódiumát aligha vállalja magára a választóbázisával rövidesen szembenézni kényszerülő képviselő. Így viszont a magyarságtudatunk számára kevésbé jelentős, történelmi-eszmei értékük szempontjából viszont roppant fontos múzeumi ereklyékkel lesz szegényebb a múzeum, jócskán leértékelve az intézmény "piaci" besorolását. Az intézgetős alkupolitika egyik "áldásos" következménye fenyeget. Annak a procedúrának az árnyéka, amelynek szórványos eredményeit ugyanúgy hiba lenne elhallgatni, mint az ellenkező végkifejletek kockázatát, de amely mindig és minden elemében magában hordozza a pofára esés lehetőségét. És nem utolsósorban annak a felelőtlen vezetői gyakorlatnak az utórezgései, amely egy-egy fontos közéleti eseményen való parádézás kedvéért gondolkodás nélkül belemegy hasonló kétes kimenetelű ügyletekbe. Akinek meg fáj az erősdi lelet, vegyen be fájdalomcsillapítót.
Csinta Samu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. szeptember 20.
Félresikerült tankönyvek
Gyakorló szülőként és – némi nagyképűséggel – tanárként örömmel tapasztalom a fiatalok nyelvi igényességének megnyilvánulását. Ahogyan érzékenyen és gondosan közelítenek az anyanyelvhez, ahogy felfedezik, mekkora hatalma és jelentősége lehet egy-egy árnyalatnyi különbségnek, ahogyan kérdeznek, vitatkoznak és elfogadnak megfelelően megalapozott kritikákat.
És elborzadva hallom, milyen nyelvi atrocitások érik őket egyik-másik órán olyan pedagógusok részéről, akiket valahol valaki elveszített a magyar nyelv számára, a sors és a tanügyi rendszer kifürkészhetetlen akarata viszont olyan őrhelyre állította őket, ahol úgy védik a mundér becsületét, miként közrendet a korrupt rendőr. Ha innen közelítünk – és kötelességünk innen is közelíteni –, akkor kénytelenek vagyunk jócskán visszavenni abból a kalapdobálós hurrázásból, amelyet Románia földrajza és történelme magyar nyelvű tankönyvének megjelenése kiváltott. Úgy tűnik, az ügy egyetlen megfellebbezhetetlenül pozitív vonzata, hogy harminckét éves kényszerszünet után megjelenhettek a magyar nyelvű tankönyvek. Tartalmukról, nyelvezetükről ugyanis csak fanyalgás, irónia, esetenként a felháborodás hangján szólhatnánk, hiszen – főleg a végzősöknek szánt könyv – a nyelvi mérgezés gyanújával illethető. Hogy csak az hibázik, aki dolgozik? A közhely természetesen ismerős, de esetünkben ez sem mankó. Amíg ugyanis a tankönyvek nyomdai lektorálása legfeljebb két hónapot igényel, esetünkben közel hat hónapról beszélhetünk, a végeredmény pedig arról árulkodik, hogy lektor jó esetben repülőből pillantott rá a kéziratra. A tizenkettedikesek pedig olyan könyvből tanulhatnak, mely kedvét szegheti a diáknak. Az sem finomít a tényeken, hogy az eredeti, román anyag sem a műfaj gyöngyszeme, munkájuk során többnyire a tanárok is figyelmen kívül hagyják. Rögtön felmerül: ebben az esetben miért kellett ragaszkodni ehhez a változathoz? A két tankönyv fordítását, szerkesztését és nyomtatását meghívásos pályázaton ítélték oda a Román Nemzeti Könyvkiadónak, így a szakma krémjének vetélkedése elméletileg sem emelhette a színvonalat. A termék pedig olyan lett, amilyent a kontraszelekció teremthetett. Állítólag jövőre másik könyv születik, addig elégedjünk meg az áttörés sikerével. Bízván, hogy gyermekeink nyelvi igényessége időközben nem vásik.
Csinta Samu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. október 3.
Népszámlálási trükkök
A küszöbön álló népszámlálás demográfiai, társadalomátalakulási "környezetét", de az október 20-án kezdődő folyamat néhány mögöttesét is körüljárta az elmúlt hét végén Sepsiszentgyörgyön rendezett Népszámlálás 2011 elnevezésű konferencia.
Az Erdélyi Magyar Ifjak és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett tanácskozáson Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese, a szövetség első számú "népszámlálója" több fontos részletkérdésre hívta fel a figyelmet. Az uniós statisztikák szerint ugyan csak 1,8 millió román állampolgár tartózkodik életvitelszerűen az ország határain kívül, a külföldön élők reális száma azonban a 4,3 millióhoz közelít. Ez a munkaügyi miniszter által is visszaigazolt állapot viszont annak veszélyét vetíti előre, hogy a népszámlálás jóval húszmillió alá csökkent romániai lélekszámot regisztrál. A népességcsökkenés pedig kevesebb európai parlamenti helyet jelent, illetve a jelenleginél jóval kevesebb uniós pénzt. A helyzeten a jelek szerint úgy próbálnak kozmetikázni a romániai felelős szervek, hogy arra biztatják a polgárokat: azokat a külföldön élő rokonaikat, akik az elmúlt tizenkét hónap folyamán hazalátogattak, diktálják be itthon élőkként a kérdezőbiztosoknak. Székely szerint az elvándorlás jóval kevésbé befolyásolja a romániai magyarok lélekszámát, ennek ellenére mindenkinek azt ajánlja, hogy a magyarok is éljenek a központilag ajánlott módszerrel. A fokozott éberségre azért is szükség lehet, mert a népszámlálási ívek az indokoltnál jóval bonyolultabbak, és míg a tartósan külföldön élők ügyét egyetlen íven "le lehet rendezni", addig az itthon élőkkel kapcsolatban több íven át terjedő kérdéssorozatra kell válaszolni – amit esetleg szívesen megspórolna a számlálóbiztos.
Elsősorban nem háromszéki jelentőségű, de korántsem elhanyagolható az egyetemi központokban élők esete. Az előírások szerint ugyanis az egyetemre, főiskolára járókat az egyetemi központokban kell nyilvántartásba venni. Ismerve azonban a gyakorlatot, miszerint a főiskolások többsége félhivatalosan vagy teljesen "feketén" lakik tanulmányai helyszínén – Kolozsváron közel húszezerre tehető a magyar egyetemisták száma –, sokan egyenesen bujkálnak a hasonló hivatalos számbavétel elől. Ezért a magyar szervezetek arra készülnek, hogy esetleg népszámlálási központok létesítésével tennék könnyebbé az egyetemisták megszámlálását, illetve felszólítják a szülőket, nagyszülőket arra, hogy diktálják be a számlálóbiztosoknak a diák státusban távol lévő fiatalokat is. Az esetleges kettősségeket a személyi szám alapján az adatfeldolgozás során amúgy is kiszűri a központi statisztikai rendszer. A kolozsvári magyarság arányának húsz százalékra való feltornászása az egyetemisták nélkül elképzelhetetlen – jelentette ki Székely István.
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. október 3.
Örökifjúság kilencven éve
A Trianon utáni önazonossági útkeresés jegyében iparosok és kereskedők alapították 1921-ben, de a város többi foglalkozási rétegeiből származó, közösségben énekelni szeretők és akarók révén azonban már nagyon régen Sepsiszentgyörgy egyik reprezentatív műkedvelő csapatává vált a Kónya Ádám Művelődési Ház keretében tevékenykedő magyar férfidalárda.
A kórus szombaton ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját, amelynek rendezvénysorozata koszorúzással kezdődött a Vártemplom falánál felállított mindenkori dalosok kopjafájánál. A belvárosi református templomban tartott ünnepi műsor kínálatát három meghívott kórus – az uzoni Szivárvány női kar, a péti férfikar és a megyeközponti Cantus Firmus vegyes kar – előadása is színesítette. Az emlékező beszédek során pedig megfogalmazódott az az igény is – talán éppen a jelen lévő Antal Árpád polgármesternek címezve –, hogy századik évfordulóját már egy több száz férőhelyes koncertközpontban ünnepelhesse a férfikórus
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. október 7.
Kopjafák az aradi vértanúknak
Újabb kegyhellyel gazdagodott Sepsiszentgyörgy. A Bod Péter Megyei Könyvtár mögötti téren állították fel tegnap az aradi vértanúk emlékét idéző tizenhárom kopjafát, Balázs Antal nyugalmazott tanító ajándék alkotását.
Több százan vettek részt az aradi vértanúk emléke előtt tisztelgő sepsiszentgyörgyi rendezvénysorozaton. Kezdetként az Erzsébet parkbeli ’48-as emlékműnél a rétyi Kováts András Fúvószenekar ünnepélyes zenéjére koszorút helyeztek el a megye és a város elöljárói, politikai pártok és civil szervezetek képviselői.
Ezt követően a tömeg felvonult a könyvtár mögötti térre, ahol Antal Árpád polgármester a kivégzett honvédtábornokok életének és áldozatának értelméről beszélt. Rab Sándor, a Székely Mikó Kollégium történelemtanárának kort idéző előadását követően az alkotó, Balázs Antal mesélt a kopjafák elkészítésének ötletéről, a Kárpát-medence különböző szegleteiből érkezett nyersanyag eredetéről. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kopjafákon nem csak a mártírhalált halt honvédtábornokok neve olvasható, hanem az alapanyagul szolgáló fa neve is magyarul és latinul. Köszönetet mondott az adományozóknak és segítőknek, majd aradi földdel töltött, nemzetiszín szalaggal díszített diókat osztottak szét a résztvevők között. A kopjafák lelkészi megáldását követően mikós diákok idézték fel a mártírok kivégzés előtti utolsó mondatait, majd a Himnusz eléneklése zárta a tartalmas megemlékező rendezvényt.
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)