udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
573
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 571-573
Névmutató:
Egyed Ákos
2003. november 15.
Dr. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke e vele készült interjúban kitért arra, hogy az erdélyi magyar tudományos utánpótlás alakulása jól halad. A Babes-Bolyain, a Sapientián és most már számos más egyetemen is tanulnak magyarok. A gond az: hogy minél több fiatalt itthon tudjanak tartani, megélhetést biztosítani számukra, olyan szervezetekbe tömöríteni őket, melyek kapcsolódnak a magyar és román tudományossághoz. Fontos lenne az ösztöndíjak mennyiségének növelése. A középgeneráció teljesen hiányzik. Van olyan 86 éves professzor, akadémikus, aki öt emberrel foglalkozik rendkívül szigorúan. - Közösség nélkül az egyén soha nem boldogult és ezután sem fog. - A Partium kicsit más, mint Erdély, Bánát is, mint Partium, vagy Erdély, a Székelyföld, ezek sajátosságok, értékek és a régiókutatás ezt igyekszik hasznosítani. - A magyarságnak nagy tapasztalata van a túlélésben, az önösszeszedésben. /Balla Tünde: Közösségeink nélkül nem leszünk önmagunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./2003. november 22.
A régiókutatás elméletének és módszerének kérdésköréről szóló kétnapos konferenciát szervez az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. A nov. 21-én kezdődött rendezvény a Magyar Tudomány Napjához kötődik. Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta: az erdélyi magyar tudományos társaság elnöksége elhatározta, hogy ezentúl a szervezet alapítónapja körül minden évben megszervezi a most második alkalommal megrendezett konferenciát. A tavalyi rendezvényhez viszonyítva változást jelent, hogy a konferenciát ezúttal kétnaposra tervezték. A tudományos ülésszak fővédnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.A konferencián átadták az MTA által alapított Arany János-díjat is, amelyet a határon túli magyar kutatóknak ítélnek oda. Idén tudományos munkásságáért dr. Uray Zoltán kolozsvári biológust, rákkutatót tüntették ki az elismeréssel. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke a tudomány európai vonatkozású távlatait vázolta. Egyed Ákos Erdély történeti régióinak kutatásáról, Horváth Gyula, az MTA-Regionális Kutatások Központjának főigazgatója a magyarországi regionális tudományról értekezett. Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense a regionális kutatási paradigmákról és régiósításról, Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa a régiókutatás módszeréről, Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központ igazgatója a térinformatikáról mint a régiófejlesztés nélkülözhetetlen eszközéről, Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke a népi kultúra táji tagoltságának kutatásáról Erdélyben és Moldovában, Balla Árpád főorvos az 1970-2002 közötti Hargita megye népmozgalmi adatairól, Csávossy György pedig az erdélyi borok tájiságáról értekezett. /Borbély Tamás: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. Konferencia a régiókutatás időszerűségéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./ 2003. november 25.
A régiókutatást választotta idén központi témául A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című konferencia megszervezésében, nov. 22-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron. Az általánosabb jellegű előadások meghallgatása után az EME öt szakosztályának ülésein hangzottak el előadások. A fórumon harminckilenc intézmény képviselői jelentek meg, Magyarországról is érkeztek előadók. Meskó Attila, a MTA főtitkárhelyettese szerint az eddig divatos fenntartható fejlődés kifejezést egyszerűen fenntarthatóságra kell módosítani, hiszen zárt rendszerről van szó, melyben a fejlődés nem csupán anyagi gyarapodást jelent. Egyed Ákos Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és Erdély történeti régióinak kutatása, Horváth Gyula, az MTA - Regionális Kutatások Központjának pécsi főigazgatója A regionális tudomány Magyarországon címmel tartott előadást. Regionális kutatási paradigmákról Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense értekezett. Pozsony Ferenc kronologikus sorrendben ismertette a népi kultúra kutatásának táji tagolódását Erdélyben és Moldvában, Balla Árpád székelyudvarhelyi gyermekgyógyász főorvos Hargita megye népmozgalmi adatait szemléltette. /Rostás-Péter Emese: A Magyar Tudomány napja Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2003. november 29.
Baróton a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület a háromhavonta megjelenő Erdővidéki Lapok után újabb művelődés- és tudománynépszerűsítő kiadványsorozatot bocsátott útjára Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tár címmel. Az első szám a tavaly májusban Kossuth Lajos emlékére tartott tudományos ülésszakon Csikány Tamás hadtörténész, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára, Egyed Ákos történész, az MTA tagja, az EME elnöke és Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója előadásait foglalja magában. Legközelebb valószínűleg a tavasz folyamán sorra kerülő Nagybaczoni Nagy Vilmost méltató előadások (a célnak sikerült megnyerni négy budapesti szaktekintélyt) anyagát közlik. /(hecser): Új kiadvány Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./2003. december 2.
Többkötetes szerző könyvbemutatóját tartották nov. 28-án Kolozsváron: Benkő Levente Székely golgota - Haláltábor Földváron 1944-1945 című, dokumentum jellegű riportkötete egyike annak az összesen hét könyvnek, amelyben a szerző múltbéli szörnyű eseményeket idéz fel szemtanúk és résztvevők segítségével. A bemutatót a Phoenix könyvesbolt és a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány szervezte. Dr. Egyed Ákos elmondta: a 20. század történelméből nem hiányozhatnak a különböző haláltáborok történetei sem. A földvári inkább partizántábornak minősül, hiszen 1944-ben az egyszerű embereket gyűjtötte be, egyik jelképe lett az erdélyi magyarokat, főként a székelyeket pusztító politikának, ezért is nevezik székely golgotának. Mindennek felkutatására vállalkozott Benkő Levente, éveken keresztül Háromszéken, egy ideje pedig már Kolozsváron tevékenykedő újságíró. Benkő Levente megírta már a szárazajtai vérengzés történetét, könyvet írt az 1956-os forradalom székelyföldi üldözötteiről, az erdélyi magyar hadifoglyokról. Kevés hiteles dokumentum maradt fenn, a hivatalos iratok inkább tudatosan ferdítik a valóságot. Ezért Benkő Levente többnyire az oral history, szájhagyomány módszerére támaszkodhatott. /S. B. Á.: Történelem alulnézetből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2003. december 9.
Napvilágot látott a Transsylvania, Az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi kiadványának új száma. Többek között Jánky Béla, Vas István, Egyed Emese, Kovács András Ferenc versei olvashatók benne, továbbá Mindennapi szabadságharcunk (Egyed Ákos); Nyílt levél Markó Bélának, az RMDSZ elnökének (Fodor Sándor); Adrian Paunescu szerint gyilkosok voltak az aradi vártanúk (Cseke Péter Tamás); Megalakult a Székely Nemzeti Tanács. /Lapról-lapra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./2003. december 20.
Dec. 19-én Kós Károlyra emlékeztek a kolozsvári Kakasos templomban, az építész születésének százhuszadik, és a templom építésének kilencvenedik évfordulója alkalmából. A megemlékezésen dr. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke tartott előadást, majd az érdeklődők a templom eredeti tervrajzait tekinthették meg. Kós Károly tevékenységét röviden így lehetne összefoglalni: mindent, amit tett, az erdélyi magyarságért tette. Elsősorban építésznek vallotta magát és alkotásaival Pesttől Sepsiszentgyörgyig mindenhol találkozhatunk. Az ő transzszilvanizmusáról árulkodik Kolozsvár egyik jelképe, az 1913-ban befejezett Kakasos templom is. Ez az épület teljes mértékben az ő keze nyomát őrzi, hiszen az építkezés alatt gondosan ügyelt arra, hogy a mesterek pontosan betartsák a művészi tervet. /P. M.: Kettős ünnep a Kakasos templomban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2004. január 8.
A múlt hibáiból okulni kell, a szembenállás helyett az együttműködés útját kell járni – hangsúlyozta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke január 7-én Madéfalván, ahol megemlékeztek a Madéfalvi veszedelem 240. évfordulójáról. /Megemlékezés Madéfalván. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./ Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke szerint ismét nehéz, sorsdöntő időket élünk, hiszen ma is szembesülnünk kell az elvándorlással. Remélte, hogy az egymás ellen fordulás előbb-utóbb békés együttműködéssé alakul. „Kívánom, hogy a 2004-es esztendő választásai hozzák meg a kívánt eredményt, hogy megmutathassák: a történelem minden vihara ellenére itt vannak, és jogos jussukat követelik békésen, de megalkuvás nélkül. Együtt és nem egymás vagy bárki ellenében. Mi önökkel vagyunk” – mondta. Az ünnepély után a délután folyamán a helyi kultúrotthonban szerveztek szimpóziumot, amelyen részt vett Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Garda Dezső történész, parlamenti képviselő, Szőcs János történész, muzeológus és Kozma Mária írónő. /D. Balázs Ildikó: A múlt hibáiból tanulni kell. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./2004. január 14.
Ez a sorozatban a negyedik kiadvány. Az eddigiekben nem csalódtunk, és remélhetőleg ez is tartalmas" – mondta megnyitójában dr. Egyed Ákos elnök és házigazda Kolozsváron, az EME zsúfolásig megtelt tanácstermében január 12-én, amikor a Romániai Magyar Évkönyv 2003-at mutatták be. A kötet öt fejezetre tagolódik: A demokrácia útján; Adatok és folyamatok; Magyar nyelvű oktatás és művelődés; Tanulmányok; Kronológiák, dokumentumok. Dr. Péntek János professzor, az egyik fontos tanulmány (A többpólusú magyar felsőoktatás) szerzője kijózanító szándékúnak nevezte ezt a nem klasszikus értelemben kalendáriumnak tekinthető munkát, mivel az szakszerű, tárgyilagos és felelősségteljes módon tár fel a nemzeti közösség számára fontos témákat. Dr. Bodó Barna felelős szerkesztő elmondta, a legfrissebb kötet szerzőinek több mint fele kolozsvári szakember és diák, az első bemutatót ezért itt tartották. A megjelentetés támogatói, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Új Kézfogás Közalapítvány mellett a Communitas Alapítvány. /Ö. I. B.: Bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv 2003-at. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./2004. január 27.
Tordán a Népfőiskola utóbbi előadásán Egyed Ákos és Csetri Elek történészek, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, valamint a Babes–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos hallgatói tartottak előadást Deák Ferencről, a haza bölcséről. Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke január 23-án látogatott Tordára, ahol Deák Ferenc és Erdély viszonyáról beszélt a hallgatóságnak. Csetri Elek az erdélyi fejedelemség létrejöttéről, ezek előzményeiről, történetéről, jeles és kevésbé jeles uralkodóiról, ezek cselekedeteiről, családi háttereiről beszélt, majd Az erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka (1541–1690) című könyvet ismertette. Szabó Zsolt az általa szerkesztett közművelődési folyóiratról beszélt, valamint a gondozásukban megjelent könyvekről. A BBTE hallgatói Deák Ferencről értekeztek. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Népfőiskola Deák Ferencről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./2004. február 9.
Haza a magasban címmel, tizenegy erdélyi magyar személyiségről készített portréfilm-sorozatot mutattak be február 7-én Kolozsváron az RMDSZ ügyvezető elnökségén. Az RMDSZ Művelődési Főosztályának kezdeményezését a Communitas Alapítvány karolta fel, és a Kolozsvári Televízió magyar szerkesztősége valósította meg. Víg Emese, a sorozat gondozója elmondta, hogy a portréfilmeket 2002-ben kezdték el gyártani olyan személyiségekről, akik az erdélyi magyar kultúra gyarapodásáért kiemelkedő munkát végeztek. Az első tizenegy kazettán Szász János író és újságíró, Senkálszky Endre színművész, Kallós Zoltán néprajzkutató, Ruha István hegedűművész, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, László Ferenc muzikológus, Egyed Ákos történész, Kós András szobrászművész, Domokos Géza író és szerkesztő, Fodor Sándor író, Lászlóffy Aladár költő látható. A rendezvényen Markó Béla szövetségi elnök is jelen volt, aki egy-egy kazettát nyújtott át a tizenegy alkotónak. /B. T.: Portréfilm-sorozat erdélyi alkotókról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./2004. február 18.
Dr. Pap Istvánra, a Mezőgazdasági Főiskola (a mostani Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem) néhai tanárára, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjára emlékeztek halálának 10. évfordulóján a Házsongárdi temetőben. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Kolozs megyei szervezetének visszaemlékezésén részt vettek a Pap család tagjai, a professzor egykori munkatársai, tanítványai és tisztelői. Az emlékülésre Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) dísztermében került sor. Az összejövetelt Egyed Ákos történész, az EME elnöke nyitotta meg. Dr. Cseke Péter szerkesztő, majd dr. Csetri Elek akadémikus, az egykori pályatárs emlékezett Pap István agrártudós életútjára, tudományos munkásságára és tudománynépszerűsítő szakírói tevékenységére. Az egykori jeles tanárhoz fűződő emlékeiről szólt Farkas Zoltán, dr. T. Veress Éva, Veress István, dr. Tamás Lajos, dr. Jakab Samu, Antal András és mások. /Z. A.: A jeles agrártudósra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2004. március 3.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székházában ünnepi összejövetelt tartottak abból az alkalomból, hogy Bartha Lászlóné Stróbl Zsófia, a család elhatározásának megfelelően, átadta a Múzeum-Egyesületnek Stróbl Alajos Mátyás-domborművének bronzba öntött másolatát. „Majdnem természetesnek vesszük, hogy ennek a Mátyás királyt jelképező művészi alkotásnak Kolozsvárra kellett jönnie" – jegyezte meg Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke. Elsősorban a szülőváros kapcsán, másodsorban azért, mert a Mátyás-kultusz Kolozsváron már a XVI. században kialakult, a XIX. század végén tetőzött, majd 1902. október 2-án Kolozsvár főterén felállították a Fadrusz János által alkotott Mátyás-szobrot. Egyed Ákos azt fejtegette, hogy nagyjaink kultusza a történelmi hagyományok éltetését szolgálja, és a nemzet megtartó erejét növeli. Az ajándék éppen a XII. alkalommal magtartott Mátyás-napokon érkezett. Murádin Jenő művészettörténész Stróbl Alajos erdélyi kapcsolatai címmel tartott előadást. Felidézte a századforduló nagy szobrászegyéniségének (1856-1926) pályáját és életét. Alkotásai közül legismertebbek a Múzeum-kertben levő Arany János-szobor, a Halász-bástya közelében álló Szent István-szobor, a Budai várban, a Széchényi Könyvtár közelében lévő Mátyás kútja vagy a Liszt Ferenc téren felállított Jókai-szobor. A hajdani Kolozsvár fellegvári sétáló útján 1901. júliusában felállították Erzsébet királynét ábrázoló bronz szobrát, de 1919-ben azt helyéről elmozdították, 1940-ben visszaállították, de 1945 után megint ledöntötték. Egy másik, szintén Erzsébet királynét ábrázoló, egy méter magas szobra Hidalmáson állott, két és fél méter magas talapzaton. Erről a szoborról nem maradt fenn kép, és azt sem tudni, mi lett a sorsa. /Csomafáy Ferenc: Gazdagodtunk egy értékes domborművel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./2004. március 8.
Márc. 6-án Kolozsváron tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ismertették a 2003-as évi tevékenység eredményeit, megvitatták az idei munkatervet és az erdélyi magyar tudományos társadalom legfőbb intézménye megreformálásának lehetőségeit, az alapszabályzat értelmében megújították a választmány egyharmadát, és tiszteleti tagokat választottak. Elnöki megnyitójában dr. Egyed Ákos az EME sürgős feladatai között említette, hogy meg kell találniuk helyüket az európai integrációs folyamat sodrásában. A magyarországi pályázati rendszerben megmutatkozott hiányosságokat más anyagi források felkutatásával kell pótolni. Az 1859-ben alapított EME jelenleg testületként működjön tovább. Megfontolandó az intézmény elnevezésének megváltoztatása is. Fontos, hogy jobban az EMÉ-hez tudják kötni a kutatómunkát végezni kívánó fiatalságot. Sipos Gábor főtitkári jelentése szerint taglétszám 3581. Ebből 100 alapítótag, 1699 rendes tag, 95 pártoló tag, 1687 egyetemi hallgató. 2003 jeles rendezvényei közül kiemelkedett a Magyar Tudomány Napja című konferencia és a Varadinum tudományos ülésszak. Az EME öt szakosztálya gazdag programot tud felmutatni. Befejeződött a Rhédey-házbeli székház lépcsőházának javítása, de a visszaigényelt főtéri Wass Ottília-ház ügyében nem történt előrelépés. Idén kezdődik az EME 2009-ben megtartandó 150. évfordulója megünneplésének előkészítése, együttműködés indul a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem könyvtárával, a szakosztályok folytatják a tudományos ülésszakok megrendezését. Nagy vitát váltott ki az Erdélyi Múzeum-Egyesület tervezett névcseréje. Gaal György az Erdélyi Magyar Tudományos Akadémia elnevezést javasolta. Egyéb elhangzott javaslatok: alakuljon Matematika és Fizika Szakosztály; szükség van erdélyi kutatóintézetre stb. A közgyűlés a mandátumukat befejezett tagok helyébe a következőket választotta: 1. szakosztály – Pozsony Ferenc; 3. szakosztály – Kiss Szidónia, Hening Kinga, Kékedy-Nagy László; 5. szakosztály – Kerekes László, Jodál Endre. A laudációk elhangzása után EME-tiszteleti tag lett Faragó József, Péntek János, Tövissi József, Feszt György, Maros Dezső, Pálfalvi Attila, Kerekes László, Talpas János és Sándor László. /Ördög I. Béla: Évi közgyűlését tartotta az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesületben többször válsághelyzetről kellett tanácskozni, mert a magyarországi pályáztató rendszer működésképtelené vált. Egyed Ákos elnök szerint a következő években az EMÉ-nek meg kell találnia helyét a romániai magyar tudományos intézmények hálózatában, meg kell szerezni a Román Akadémiától a kiadványaik akkreditációját, és tisztázni kell integrálódásának formáit a magyarországi tudományossághoz, elsőként a Magyar Tudomány Akadémiához. Ezt az EME már több beadványban kérte, válasz azonban nem érkezett. Sípos Gábor főtitkár bejelentette, újraindult az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára című sorozat. Kovács Dezső orvosprofesszor az orvosi- gyógyszerészeti központi könyvtár megnyitásáról értekezett. Elmondta: Marosvásárhelyen komoly tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy az orvosi tárgyú szakkönyvek megjelenjenek. Egy- egy kötet 7-800 oldalas. A közgyűlésen elhangzott, tisztázni kell az EME viszonyát a felsőoktatási intézményekhez, illetve a magyar tudós társadalomhoz. /(Csomafáy Ferenc): Reform szükségessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2004. március 27.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) védnöksége alatt nyitották meg Kolozsváron, márc. 25-én a Fiatal Műszakiak IX. Tudományos Ülésszakát. A kétnapos rendezvényen ismét sok erdélyi és magyarországi fiatal vett részt. Dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnökének megnyitója után Egyed Ákos EME-elnök hangsúlyozta, hogy a tudomány művelése nem nemzedéki kérdés, a magyar műszaki nyelv mellett pedig az európai tudományosságot is szolgálni kell. A megújuló EME Matematika és Informatika Szakosztálya nemrég ebben a szellemben alakult meg. Délután három szekcióban hatvan előadás hangzott el. /Ördög I. Béla: Fiatal Műszakiak IX. Tudományos Ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./2004. április 1.
A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság a "haza bölcsének" emlékére szervezett irodalmi-történeti estet. Egyed Ákos történész tartott előadást Deák Ferencről. /Nagy Botond: Tulajdon és szabadság. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./2004. április 19.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében Áldás, népesség címmel kétnapos értekezletet tartottak április 17-én és 18-án a szilágycsehi gyülekezeti házban és a désházi református templomban. Csép Sándornak, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének kezdeményezésére elindított nemzeti missziói program megfogalmazott célja, hogy a magyar egyházak közös összefogással kivegyék részüket a nemzet fogyatkozásának megállítására irányuló erőfeszítésekből. A kerekasztal-beszélgetést követően 11 sokgyerekes családnak adták át az újonnan alapított Pro Familia díjat. Csép Sándor bemutatta dr. Für Lajos Sorskérdések a Kárpát-medencében című könyvét, amelyben szerző a népvándorlástól napjainkig követte figyelemmel a magyarság demográfiai mutatóit. Für Lajos a népességfogyás aggasztó tendenciáiról beszélt, amelyet egy jól átgondolt, össznemzeti programmal lehetne megállítani. Dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológia rektora Családvédelem a református tanítás szerint, dr. Egyed Ákos akadémikus Társadalmi mentalitás és népesedés és dr. Csetri Elek akadémikus Demográfia és politikum című előadása után kerekasztal-beszélgetés következett. A hosszú távú ökumenikus missziói program célkitűzései között szerepel a kárpát-medencei magyarság általános gazdasági helyzetének javítása, új munkahelyek teremtése, a házasság intézményének megerősítése és a családvédelem szavatolása. Az egyházkerület által elindított programba szeretnék bevonni a Magyar Reformátusok Világszövetségét, a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát, lehetőség szerint a Magyarok Világszövetségét és a magyarlakta vidékekről elszármazottakat is. Tőkés László püspöke gyógyírként a krisztusi feltámadás üzenetét tolmácsolta a gyülekezetnek. /Makkay József: Fogyásunk csak nemzeti összefogással állítható meg. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ A rendszerváltás óta eltelt tizennégy esztendő mérhetetlen nyomora, a jogbiztonság hiánya, a romániai magyar nemzeti közösség háttérbe szorítása, a külföldi munkavállalás, a kitelepedés, a főleg anyaországi hatásokat átvevő erdélyi hazai magyar fiatalság körében a házasság népszerűségének a csökkenése mind oda vezettek, hogy a legtöbb, magyarok is lakta településen az elhalálozások száma messze meghaladja a születésekét. Van kivétel is, például a szilágysági Désháza, ahol sokgyerekes család vállalása ma is elismerést vált ki a helybéliekből. Az egyházkerület által elindított nemzeti missziói program célja, hogy a magyar egyházak közös összefogással kivegyék részüket a nemzet aggasztó méretű fogyatkozásának és sokrétű sorvadásának a megállítására irányuló erőfeszítésekből. A résztvevők hangsúlyozták: a missziói program gyakorlati megvalósításához az anyaország mindenkori kormányának elkötelezett támogatására van szükség. /Orosz Antal: Fogyásunkban keresztényi összefogás menthet meg. Szilágysági értekezlet a magyarság demográfiai mélypontjáról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 27./2004. május 12.
Máj. 8-án a Babes–Bolyai Tudományegyetemen második alkalommal rendezte meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) a Tudományos Tanárköri Konferenciát (TTK). Három szekcióban – filozófia, földrajz és történelem – tartottak előadásokat, amelyek közül a történelem szakosztály máj. 13-án folytatja az előadások sorozatát. Az ünnepségen beszédet mondott dr. Egyed Ákos, az EME elnöke. /Takács Enikő: II. Tudományos Tanárköri Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2004. május 17.
Fennállásának 160. évfordulóját ünnepelte a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) május 15-én Kolozsváron. A jubileumi küldöttülésen a szervezet mintegy 300 képviselője emlékezett az érdekképviseleti szervezet jogelődjének, az Erdélyi Gazdák Egyesületének létrehozására. Az esemény meghívottjaként jelen volt Markó Béla RMDSZ-elnök és Szabó Árpád unitárius püspök. Az ünnepi ülést Sebestyén Csaba, a szervezet elnöke és Csávossy György tiszteletbeli elnök nyitotta meg. Erdély 12 megyéjéből érkeztek résztvevők. A szervezet múltjáról Egyed Ákos, Somai József, Antal András, Gúzs Ferenc és Veress Zoltán tartott előadást. Medgyessy Péter miniszterelnök üdvözletét Benedek Fülöp államtitkár tolmácsolta. /Barazsuly Emil: 160 éves az RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./2004. május 24.
Máj. 22-én Baróton tartotta meg idei vándorgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsész-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya. Előkészítője és lebonyolítója a helyi Gaál Mózes Közművelődési Egyesület volt. Dr. Egyed Ákos, az EME elnöke és Demeter László, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke köszöntője után a magyarországi, kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi előadók ismertették dolgozataikat, melyek a székelyek történetének egyes mozzanataival, a székelyföldi városok kiváltságos helyzetével, az erdővidéki református egyházmegyék életével, az 1762–1764-es határőrség erdővidéki szervezésével, Erdővidék önállósulási és függetlenségi törekvéseivel, a vargyasi Daniel családdal, Benedek Elek emlékirataival, az erdővidéki hely- és családnevekkel, az irodalmi gyakorlókönyvekkel, regionális történetekkel, a lokális balladák jelentőségével, a népi kultúra szerepével a globalizáció korában kérdéseivel foglalkoztak. Erdővidék központjában, Baróton mind a művelődés, mind a tudományos kutatás terén az utóbbi időben igen jelentős sikerekről számolhatnak be. Hetente tartják a Fókusz Klub változatos tudomány- és művelődésterjesztő műsorát, az Erdővidék című újság mellett évnegyedenként megjelenik az Erdővidéki Lapok, helytörténeti és néprajzi anyaggal, továbbá napvilágot látott tavaly novemberben az időszaki kiadvány, az Erdővidéki Történeti és Természettudományi Tár első kötete. A vándorgyűlés napján megalakították az Erdélyi Múzeum-Egyesület fiókszervezetét is. /(a–e): Vándorgyűlés Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./