udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
251
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-251
Névmutató:
Gál Kinga
2013. április 16.
Ütemterv a nyelvi kisebbségek védelmére
A belgiumi ír nagykövetségen tartott csütörtöki megbeszéléssel, Gál Kinga Fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő köszöntőjével útjára indult az a kezdeményezés, amelynek célja az európai kisebbségi nyelvek és a nyelvi sokszínűség védelméről szóló ütemterv – angolul: European Roadmap for Linguistic Diversity – kidolgozása.
Az ütemterv egyik kezdeményezője Gál Kinga, aki a kidolgozásban is tevékeny szerepet vállal. Mint arról közleményben beszámolt, megnyitó beszédében hangsúlyozta: a terv egyik célja, hogy a nyelvi kisebbségek mindennapi problémáira gyakorlati segítséget adjon, a másik pedig, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a kormányoknak a nyelvi sokszínűség jobb, hatékonyabb kezelése érdekében.
Az európai szintű ütemterv kidolgozásának gondolata a 2011-ben elfogadott finn nyelvhasználati stratégián alapul. A kezdeményezést felkarolta az EU jelenlegi soros elnökségét adó ír kormány, vállalva az ütemterv konkrét kidolgozását, a legmagasabb szintű döntéshozók és nemzetközi civil szervezetek bevonásával.
„A kormányoknak meg kell érteniük, hogy az országukban lévő nyelvi sokszínűség támogatása nem luxus, hanem életbiztosítás” – fogalmazott közleményében Gál Kinga. Az ütemterv kidolgozása a magyar EP-képviselő számításai szerint mintegy másfél évet vesz majd igénybe.
Nyelv és Tudomány Nyest.hu/hirek2013. április 16.
Gál Kinga kisebbségügyben „vette elő" Viviane Redinget
Gál Kinga Fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az EP hétfő esti strasbourgi plenáris vitájában az úgynevezett egyperces hozzászólások sorában foglalkozott Viviane Redingnek, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökének a budapesti Népszavában április 6-án megjelent interjújával.
A magyar EP-képviselő idézte Reding azon kijelentését, miszerint az uniós bizottság Magyarországgal kapcsolatos vizsgálódása során nem szabad megfeledkezni a jogállamiság olyan garanciáiról sem, mint amilyen például a kisebbségekhez tartozó személyek tiszteletben tartása.
"Furcsának találom ehhez képest, hogy amikor más tagállamok konkrét, dokumentált, kisebbségeket érintő jogsértései kapcsán fordulok a Bizottsághoz, számon kérve az alapvető értékek érvényesülését, évek óta ugyanazt az elutasító, semmitmondó választ kapom: a kisebbségek védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, nincsen rá uniós kompetencia" - mondta Gál Kinga.
A fideszes politikus szerint ez "vagy azt jelenti, hogy bizonyítottan kettős mércét alkalmaz az Európai Bizottság - ami, ugye, elfogadhatatlan -, vagy elmozdulás történt álláspontjában a kisebbségeket illetően".
Ez utóbbi esetben viszont Gál Kinga válaszokat várna "számos nemzeti kisebbséget ért jogsértésre, és legalább olyan szigort az érintett tagállamok irányában, mint amilyet most Magyarország esetében tanúsít a Bizottság".
Maszol.ro.2013. április 20.
Mi nem vagyunk hajlamosak a megalkuvásra – Tőkés László beszéde
Az Erdélyi Magyar Néppárt II. országos küldöttgyűlése
Kolozsvár, 2013. április 20.
Kegyelem néktek és békesség, Istentől!
Magam is részvétemet fejezem ki Füzes Oszkár nagykövet úrnak, akinek felesége bensőséges testvéri érzéseket lopott a kegyetlen politika világába, és Erdély egyfajta nagyasszonyaként buzgólkodott minden jó ügyben, a határok feletti nemzetegyesítés szellemében.
Államtitkár úr, külön is részvétemet fejezem ki Szalai Annamária halála miatt a Fidesz–KDNP-szövetségnek. Kérem, tolmácsolja mindannyiunk részvétét!
Csép Sándorra pedig az általa meghonosított jelmondattal emlékezem: Áldást, népességet! – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt stratégiai programjába is szorosan beletartozik, amit ez a jelszó kifejez.
Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Küldöttgyűlés, kedves Testvéreim!
Mindenekelőtt röviden kitérnék a legutóbbi napok eseményeire, egyben azt is remélve, hogy mai felsereglésünk alkalmából ezután az érdemi dolgokkal tudjunk foglalkozni, rövid értékelésem tehát egyben a felvetett témakör lezárását is célozza.
Az elmúlt napokban az anyaországi magyar, az erdélyi magyar és a román médiában összehangolt módon támadták az Erdélyi Magyar Néppártot, melynek védnöke vagyok. A logika kísértetiesen hasonlít a pártbejegyzést követő médiahadjáratra: ha még emlékszünk rá, Kelemen Hunor tanácsosa, illetve az RMDSZ bukaresti szervezetének vezetője egy román ügyvéd megbízásából vizsgálta át a pártbejegyzést támogató aláírásokat, ezt követően pedig az Új Magyar Szó főszerkesztője Dan Voiculescu címzetes szekuskollaboráns lapjával, a Jurnalul Nationallal közösen „tényfeltáró” riportsorozatban tett meg mindent a Néppárt ellehetetlenítéséért. Az akkori célzatos támadássorozat következményeit a mai napig szenvedjük. Együttérzésemet és szolidaritásomat fejezem ki a meghurcoltak iránt. Azóta is néppártosokat hurcolnak a rendőrségre, mindezt egy mindez ideig még senki által nem azonosított személy feljelentésére hivatkozva.
Most, a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tulajdonában lévő Transindex újságírója tett közzé „tényfeltáró” riportot magyarul, illetve a székely zászló elleni hecckampány zászlóvivő médiumában, az Adevărul című bukaresti napilapban, románul. Majd ezt követően – minő meglepetés – a fentebb említett szekusbesúgó, Dan „Felix” Voiculescu zsebpártja, a Konzervatív Párt tett feljelentést az Erdélyi Magyar Néppárt ellen az Országos Választási Hatóságnál, a Korrupcióellenes Ügyészségnél és a Román Hírszerző Szolgálatnál.
Ezzel az ügy oda került, ahová való: szekusok zsebpártja támadja Románia egyetlen autonomista és föderalista pártját – Önökkel együtt –, az RMDSZ elnöke tulajdonában lévő lap információi alapján, és ezzel a kör bezárult.
De emlékszünk még arra is, amikor az RMDSZ vezetésével működő pénzügyőrség vizsgálgatta a demokrácia-központjaink működését, a vizsgálat eredményeit pedig egy másik bukaresti központi napilap hasábjain láttuk viszont.
Tanulságképpen megfogalmazhatjuk: kényelmetlen pártot hoztunk létre. Kényelmetlen elsősorban az RMDSZ-nek, mert vetélytársa akadt – és nem is akármilyen, hiszen amíg az Erdélyi Magyar Néppárt majdhogynem megduplázta támogatottságát, közel hetvenezer szavazatot szerezve a föderalizmus és az autonómia ügyének, a magát magyar érdekvédelmi szervezetnek nevező formáció a tavaly az önkormányzati választásokhoz képest az őszi parlamenti választásokra már rengeteg választót elveszített, gyakorlatilag a Kárpátokon túli, vélhetőleg román szavazatokkal csúsztak be éppenhogy, a küszöb fölött a román parlamentbe. Nem véletlenül köttetett a választások előtt a titkos paktum az RMDSZ és a Szociálliberális Unió között. Itt tartunk tehát: román szavazatokkal, hatalmi segédlettel tartják bent a parlamentben a számukra kényelmes magyar pártot és azokat, akik a román kormány magyar hangjaként szoktak működni. A román posztkommunista hatalomnak tehát kényelmetlen az autonomista nemzeti oldal. Azért kényelmetlen, mert minket nem tudnak megvásárolni. Mert mi nem vagyunk hajlamosak a megalkuvásra.
A román hatalom mindenkor talált magának komprádorokat, olyan magyarokat, akiknek fontosabb az önérdek, mint a köz java: a Bukarestben átnevelődött magyarjainkról van szó. Az egészben az a leginkább abszurd, hogy: tolvaj kiált tolvajt! Bizonyítottan korrupt hatalmasságaink a mi adónkból évente mintegy 3,5 milliónyi eurót kapnak – és ezekkel az összegekkel még soha nem számoltak el az adófizető magyar közösségünk előtt. Ennyi az ára annak, hogy Bukarestben elfelejtsék az autonómiát, hogy ne legyenek ott a Szenátusban, ha netalán a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet tárgyalják, ennyi az ára annak, hogy itthon elmagyarázzák: éppenséggel miért nem időszerű az önrendelkezés ügye.
Valószínűleg az is fáj nekik, hogy korábban a balliberális magyar kormányzat számolatlanul öntötte az adófizetők forintjait az ő alapítványaikba, példának okáért: csak 2008 és 2010 között az Iskola és a Progress Alapítványok összesen 763.428.832 forintot, azaz mintegy 2.567.000 eurót zsebeltek be. (Csak tájékoztatásul jegyzem meg: az Iskola Alapítványnak például az oktatási-nevelési támogatás „menedzseléséhez” több mint 200 millió forintra volt szüksége évente, míg a Romániai Magyar Pedagógusszövetség ugyanezt a munkát, az összeg egyötödéért tudja elvégezni.) Ezt különösképpen a figyelmébe ajánlom Répás Zsuzsanna államtitkár asszonynak, aki ebben az ügyben közvetlenül illetékes.
Mindezeket szükséges volt ennyire részletekbe menően tisztáznunk, hogy világosan lássuk: az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elleni támadások mögött a román hatalom és az őt kiszolgáló magyar pártelit összjátéka áll. Valószínűleg a magyarországi elvtársak is fel fogják használni ezeket a nemzeti kormány elleni nemtelen harcukban, nem véletlenül borult egymás nyakába Markó Béla volt RMDSZ-elnök és Mesterházy Attila MSZP-elnök. Ennek a jelenségkörnek azonban egy másik dimenziója is van, éspedig az az általánosan jellemző magyarellenesség, mely a maga helyén az antiszemitizmushoz, a cigányellenességhez, vagy nyugati viszonylatban az iszlamofóbiához hasonlítható.
Közismert, hogy a 19. és 20. század fordulóján ‒ okkal vagy egy átfogó nemzetközi politikai manipuláció következményeképpen ‒ egy általánosan felgerjesztett nemzetközi magyarellenes közhangulat kialakításának is döntő szerepe volt Magyarország megbüntetésében, a nemzet szétszaggatásában. Ezeknek az időknek az emlékét idézi fel mindaz, ami éppen mostanság, az utóbbi két-három évben megy végbe nemzetközi téren, az Európai Unióban, és az Egyesült Államok viszonylatában, az Orbán Viktor vezette nemzeti kormány, illetve Magyarország ellenében. Nemrégen elfogadtunk egy határozatot az Európai Parlamentben, a xenofóbia, a rasszizmus, az iszlamofóbia, a homofóbia ellenében lépve fel. Ekkor kezdtem irigyelni a homoszexuálisokat… Tudatom önökkel, hogy módosítónkat nem voltunk képesek keresztülvinni. A határozat elfogadását megelőzően, nem tudtuk bevenni ebbe a határozati szövegbe, hogy az Európai Unió fokozott mértékben lépjen fel a kisebbségellenes irányzatok ellen. Ezért irigyeltük az iszlám követőit, vagy a homoszexuálisokat, mert őket megvédik, de a hagyományos történelmi kisebbségek védelme még csak egy mellékmondat erejéig sem talált helyet egy európai alapdokumentumban.
Találóan mondja Gál Kinga EP-képviselő épp a napokban: milyen érdekes, hogy Reding asszony páratlan szigorúsággal védelmezi a jogállamot és a kisebbségeket Magyarország, a magyar kormány ellenében, de amikor a szlovákiai, felvidéki, romániai magyarokról van szó, panaszainkat, közbenjárásunkat, folyamodványainkat rendre visszautasítja, és ezeket az ügyeket az egyes tagországok illetékességi körébe utalja, vagyis kettős mércét használ.
Ugyanez a közvetett magyarellenesség nyilvánul meg abban a diverzióban, melynek éppen a múlt héten lehettünk tanúi Strasbourgban, illetve Bukarestben. Amint tudjuk, az Új Magyar Szó internetes kiadása, a maszol.ro a Fidesz ellen terjeszt tévhíreket – valószínűleg politikai megrendelésre –, azt állítva, hogy a Fideszt ki akarják tenni az Európai Néppártból, illetve hogy a Fidesz már titkos tárgyalásokat folytat az Európai Konzervatívok Pártjával, hogy átlépjen az ő frakciójukba, illetve pártjukba. Olyannyira elmérgesedett ez a helyzet, hogy Joseph Daul néppárti frakcióvezető külön cáfolatot intézett az Új Magyar Szóhoz. Íme, a sajtómanipuláció milyen méreteket ölt, és hol üti fel a fejét. Feltevődik a kérdés: kik juttatták el a diverziókeltő RMDSZ-es újságírót – mert hiszen az Új Magyar Szó bevallottan RMDSZ-es újság – Dubrovnikba, az Európai Néppárt büróülésének helyszínére? Kiknek a pénzén utazott oda ez az újságíró? Kik adták a transindexes Sipos nevű újságírónak a sípot a szájába? Kérdezem már csak a személyes érintettség jogán is, hiszen a napokban éppen engem gyaláztak az Adevărul és az Antena3 médiák.
Hölgyeim és Uraim, száz szónak is egy a vége: politikai és nacionál-kommunista visszarendeződésnek vagyunk tanúi Romániában. Erre nézve elég, hogyha néhány példát sorolok fel: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kálváriája a Bolyai Egyetem megszüntetésének időszakára emlékeztet bennünket. A területrendezési tervek a Ceauşescu-korabeli megyésítés időszakát juttatják eszünkbe. Magyar vidékeink elidegenítése, folytatódó asszimilációja, már-már az egykor tervbe vett falurombolás fenyegetésével veszélyeztetnek bennünket. Vagy itt van a tulajdonaink ügye: a restitúció kérdése. Huszonnégy év után még mindig ott tartunk, hogy teljesen bizonytalanná vált továbbra is birtokban tartott, elorozott épületeink sorsa. Elég, ha a Székely Mikó Kollégiumra, vagy a Zilahi Református Wesselényi Kollégiumra emlékeztetek. És errefel megint az RMDSZ megalkuvásával találjuk szembe magunkat a restitúció kérdésében. De itt van a kétágú templom ügye, ahol egy újabb bukaresti plaza-botrány árnyéka vetül reánk. Még szerencse, hogy tó fakadt az építkezések helyszínén, és a romániai korrupció megintcsak hátráltatta a kétágú templom történelmi helyszínének a tönkretételét. A legrosszabb álmaimban sem gondoltam továbbá arra, hogy az az egyházkerület, amelynek én voltam közel két évtizedig a püspöke, paktumot köt az RMDSZ nomenklatúrájával, és abban a teremben, amelynek épületét mi szereztük vissza a megyei kommunista pártkabinet tulajdonából, most ott grasszálnak az RMDSZ etnobizniszen alapuló elitjének, illetve nomenklatúrájának a tagjai. Íme, már egyházaink közé is bevette magát ez a fajta visszarendeződés.
Nos, ebben a helyzetben, a nacionalizmusnak és a posztkommunizmusnak ebben az átmenetinek tekintett, de túlságosan hosszúra nyúlott időszakában, Kós Károly kiáltó szava juthat eszünkbe. Mi, mai magyarok, mai nagybányaiak, mai erdélyiek és partiumiak, újból felemelhetjük kiáltó szavunkat hitünk védelmében és érdekében. Makkai Sándorral együtt mondhatjuk azt, hogy így nem lehet, és nem mehet tovább. Márton Áronnal együtt mondjuk, aki nemcsak a zsidókat vette védelmébe, ahogy méltán emlegetni szokták, hanem magyarsága érdekében is felemelte szavát Gróza Péter kormánya előtt. Velük együtt, az ő példájukat követve, egyházaink erkölcsi többletével és hitével kell felemelnünk kiáltó szavunkat a magyarság védelmében és érdekében is. Ezt teszi az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt.
De egyházainkra most is számítani akarunk. Előkerestem a romániai magyar történelmi egyházak vezetőinek 2006. november 3-án kelt támogató nyilatkozatát. Ebből idézek: „Romániában élő magyar nemzeti közösségünk szolgálatában álló egyházaink képviselőiként, hitből fakadó köteleztetésből kinyilvánítjuk a következőket: határozottan kiállunk az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, és teljes mértékben támogatjuk az autonómia kialakítására irányuló jogos igényét. Ezen belül szintén erkölcsi támogatásunkról biztosítjuk Székelyföld területi önrendelkezésének ügyét. Úgy ítéljük, hogy mindezek biztosítása egyben egész országunk javát és érdekét szolgálja a küszöbön álló európai csatlakozás keretei között.” Az idézett szavak magukért beszélnek, és mi magunk is az Európai Parlamentben petíciót nyújtottunk be egyházi ingatlanaink ügyében. Várjuk a választ erre a petícióra. Segítségünkre volt ebben az Emberi Méltóság Tanácsa, az aláírók pedig: Sándor Krisztina, valamint Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki püspök. Örömmel nyugtázom, hogy Victor Ponta miniszterelnök megkövette a román görögkatolikus egyházat az elkobzott tulajdonaik miatt. De pont így meg kellene követnie magyar egyházainkat, mint ahogy a Tismăneanu-jelentés is elismerte, hogy településeinket mesterséges módon románosították el. Már régóta várat magára egy román bocsánatkérés az elszenvedett hátrányok és elnyomatás miatt.
Hölgyeim és Uraim!
Az elmondottak arra vallanak, hogy jó úton járunk. Nemcsak magyar szempontból fontos, amit cselekszik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és és az Erdélyi Magyar Néppárt, hanem éppen ennyire román szempontból is. A Románia modernizációjaként értett föderalizálás, az erdélyi magyarság megmaradását szolgáló többszintű önrendelkezés, a temesvári eszmék megvédése olyan ügyek, amelyek mellett következetesen és megalkuvás nélkül ki kell állanunk. Mi megtaláltuk a helyes utat, a már előbb idézett Kós Károllyal együtt szólva, világosan látjuk a célt: a magyarság nemzeti autonómiáját. Emellett külön büszkeség számomra, hogy még a román nagypolitika számára is életképes alternatívákat tudunk az asztalra tenni: Románia szövetségi állammá alakítása egyre több román nemzetiségű számára élhetőnek tűnő jövőképet kínál. Regionalizációs koncepciónk a legmegalapozottabbak közé tartozik.
Ám a célok eléréséért még rengeteget kell dolgoznunk. Az őszi választásokon egyértelműen bebizonyosodott, hogy az erdélyi magyar választópolgárok csalódottak, közönyösek és elfordultak a politikától. Több mint fele a választásra jogosultaknak vagy román pártokra szavazott (ez a kisebbik rész), vagy nem is élt alkotmányos jogával. Ez vészjelzőnek számít minden magyar politikai párt és minden tudatos magyar ember számára.
Az önfeladásból, a kicsinyes pártpolitikai adok-kapokból, a hatalom elvtelen megtartásából, a régi kommunista időket idéző úrhatnámságból, a civil szférát megfojtó klientúra-építésből, adólejeink elherdálásából az erdélyi magyaroknak elegük van. Mi még túl kevés időt töltöttünk a pályán ahhoz, hogy megmutassuk: másképpen is lehet politizálni. Lehet úgy képviselni az erdélyi magyarság ügyét, hogy nem bukaresti paktumokkal biztosítunk ideig-óráig bármikor visszavonható jogokat – hanem úgy, hogy minden rendelkezésünkre álló demokratikus eszközzel, konokul, kitartóan küzdünk az önrendelkezésért, azért, hogy javaink fölött mi rendelkezzünk, hogy a lehető legalacsonyabb szinten döntsünk adólejeink felhasználásáról, hogy önálló magyar oktatásunk legyen, hogy szabadon használhassuk anyanyelvünket – az Európai Unió egyik hivatalos nyelvét – közhivatalokban, közéletben, kórházainkban.
És lehet úgy politizálni, hogy nem utasítjuk el magyar testvéreink segítő jobbját, épp ellenkezőleg: az átkos kommunista „be nem avatkozás elvét” végképpen eltörölve, az egy magyar nemzet eszméjének jegyében figyelünk az egész Kárpát-medencei magyarságra, mint ahogyan azt is természetesnek vesszük, hogy egyemberként mozdul nemzetünk az egész világon, ha – példának okáért – székely szimbólumainkat gyalázza a posztkommunista román hatalom.
Hölgyeim és Uraim!
Nemrégen jártunk Hódmezővásárhelyen, Mártélyon tartottuk a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács soros ülését. Aztán Beregszászon is jártam – éppen itt üdvözölhetem Brenzovics Lászlót, akinek a vendégei voltunk. Kovács Miklós mondotta Beregszászon, hogy nem akarunk egy néprajzi kiállítás tárgyává lenni. Még néhány évig mutogatni fognak bennünket fesztiválokon, aztán beolvadunk, eltűnünk. Számomra nem érdekes ez a fajta játék. Nekem nem felel meg a rezervátumi idegenvezető szerepe. Nem akarunk muzeális, multikulturális értékké degradálódni, az Egyesült Európában.
Szerbia csatlakozási tárgyalásainak a folyamatára gondolok. Noha Csurogon már kezdik felépíteni a kivégzett, tömeggyilkosságnak áldozatul esett magyarok emlékművét, hadd idézzem Csorba Bélát, akit külön is köszöntök itt, most újan választott elnökként, aki k
jelentette: ha azt akarjuk, hogy itt ötven év múlva is legyen magyar közösség, akkor nem ülhetünk behúzott nyakkal, riadt békákként a Pannon nádasaiban, mert lenyelnek bennünket a körülöttünk csörtető gázlómadarak. Trianonért cserébe autonómiát kell követelnünk. Ezt a gondolatot ismétli meg Berényi József is a Felvidéken, idézem: „a felvidéki magyarság megmaradásának feltétele az autonómia”. Íme, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács körében és keretében ilyen messzire jutottunk el. Formálódik az egységes nemzet-politikai, határon túli stratégiai szemlélet, és ennek a jegyében fejti ki tevékenységét az Erdélyi Magyar Néppárt, amely az előbb idézett mondattal egybehangzóan, területért jogokat követel mindenütt a Kárpát-medencei magyarság számára, és annak az egységnek a szellemében lép fel, amelyet Hódmezővásárhelyen fogalmaztunk meg, mely szerint nemzetpolitikai apaelvünknek tekintjük, hogy nem külön-külön, kisebbségi mivoltunkban, magunkban maradva folytatjuk harcainkat, hanem erőnket összeadva a nemzet egésze harcol, valamennyi nemzetrész jogáért.
Hölgyeim és Uraim!
Végül, de nem utolsósorban Orbán Viktor és Václav Havel szavait idézem, mert náluk jobban úgysem tudom kifejezni azt, amit mondani akarok. Azt mondja Václav Havel, hogy minden posztkommunista országnak két forradalomra van szüksége: először a kommunizmus, majd a posztkommunizmus ellen. Most éppen ebben a fázisban vagyunk, és ebben a küzdelemben nyújtjuk bajtársi jobbunkat magyarországi barátainkhoz, akiknek képviselőit ezúttal külön is köszöntöm.
Ami pedig az útkeresésünket illeti, találóbbat nem tudok mondani, mint amit legutóbb, európai összefüggésben mondott Orbán Viktor miniszterelnök: partnereink és szövetségeseink ugyan gyakran mondják nekünk, hogy a járt utat a járatlanért ne hagyjuk el, és éppen ezért nyilvánvaló, hogy nehéz megértetni velük: felesleges olyan járt úton haladni, melynek végén egy fal áll. Mely zsákutcába torkollik – tenném hozzá. Az az ország, amely ma nem hagyja el a járt utat a járatlanért, bizonyosan zsákutcába fut. Saját magunknak kell új utat taposnunk, vagyis a világ maradibb felével is meg kell értetnünk, hogy egész Európában valódi fordulatra van szükség. Egy ilyen fordulatnak a munkálásán fáradozik az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal karöltve. Ehhez kérem Isten áldását, és sok sikert kívánok az Erdélyi Magyar Néppárt Kongresszusának!
Háromszék (Sepsiszentgyörgy).2013. május 10.
Tőkés: Románia politikai és közéletében újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés
2013. április 4-én Tőkés László EP-képviselő levélben hívta fel Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi biztosának figyelmét arra, hogy Románia politikai és közéletében újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés, a megfélemlítés és az etnikai uszítás szelleme.
„Victor Ponta miniszterelnök balliberális kormányának hatalomra jutása nyomán az erdélyi magyar közösség ismét a harcias román nacionalizmus céltáblájává vált” – fogalmazott erdélyi képviselőnk. „A kormánypárti politikusok magyarellenes retorikája az erdélyi magyar nemzeti közösséget naponta megalázza, a román média pedig buzgalmasan erősíti fel a félelemkeltő kisebbségellenes kirohanásokat. A hatóságok ismét adminisztratív intézkedéseknek álcázott jogtiprásokkal – pénzbírságok, házkutatások, bírósági döntések, stb. – zaklatják a kisebbségi magyarság tagjait és intézményeit. Az európai viszonylatban szokatlanul agresszív, a fajgyűlölet határát súroló, soviniszta megnyilvánulások gyakran fajulnak a tettlegességig, a romániai magyarellenesség – a maga nemében – csak a valamikori antiszemitizmushoz hasonlítható. Napjaink Romániájában magyar zászlót égetnek, magyar politikusok kapnak halálos fenyegetéseket, demonstrálók követelik, hogy a magyarok tűnjenek el az országból, magyarokat bántalmaznak nemzeti hovatartozásuk miatt” – áll a levélben.
Az erdélyi képviselő kihangsúlyozta, hogy a mesterségesen szított magyarellenesség nemcsak Románia alkotmányával áll ellentétben, de az Európai Unió alapértékeit is megcsúfolja. Ugyanakkor arra hívta fel az Európai Bizottság alelnökének figyelmét, hogy az Unió politikája – az Európai Unió Alapjogi Chartájának kötelező érvényű kisebbségvédelmi rendelkezései – és egy adott tagország – Románia – kisebbségellenes politikai gyakorlata között nem tátonghat ilyen mély szakadék.
Viviane Reding alapjogi biztos 2013. április 25-én jegyzett válaszlevelében arról biztosítja erdélyi képviselőnket, hogy az Európai Bizottság határozottan visszautasítja a faji megkülönböztetésen és idegengyűlöleten alapuló szélsőséges megnyilvánulásokat, mivel azok szöges ellentétben állnak az Unió alapértékeivel és alapelveivel, ezenképpen pedig az emberi és a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának kötelezettségével.
„Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkelye tiltja az etnikai és nyelvi alapon, vagy a nemzeti kisebbséghez tartozás alapján való hátrányos megkülönböztetést, és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó ezen alapjogot az Európai Bizottság elkötelezetten betartatja a tagállamokkal az uniós jog végrehajtása rendjén. Az Alapjogi Charta 51. cikkelye ugyanakkor kimondja, hogy hivatkozási alapként a Charta csak akkor kérhető jogilag számon, hogyha egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik; ezért aztán nincs mód arra, hogy minden állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk – zárul a főbiztos válasza.
Az EB alelnökének a tényleges romániai helyzetet, illetve a Tőkés László által előadott konkrét panaszokat megkerülő válasza vonatkozásában igencsak sokatmondó Gál Kinga EP-képviselő idevágó kritikája. A fideszes képviselő asszony nemrégen Viviane Reding azon kijelentését idézte, mely szerint: a Bizottság Magyarországgal kapcsolatos vizsgálódásai során a jogállamiság olyan garanciáiról sem szabad megfeledkezni, mint például a kisebbségekhez tartozó személyek tiszteletben tartása. „Furcsának találom – mondta erre Gál Kinga –, hogy amikor más tagállamok konkrét, dokumentált, kisebbségeket érintő jogsértései kapcsán fordulok a Bizottsághoz, számon kérve az alapvető értékek érvényesülését – évek óta ugyanazt az elutasító, semmitmondó választ kapom: a kisebbségek védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, nincs rá más uniós kompetencia” (kiemelések tőlünk – Szerk.).
Az idézett bírálat arra a kettős mércére világít rá, melyet Magyarország és más tagállamok viszonylatában alkalmaz az Európai Bizottság.
Joggal vetődik fel tehát a kérdés: Szlovákia vagy Románia durva jogsértéseket elszenvedő kisebbségi magyarsága nem ér annyit, és nem érdemli meg ugyanazt az elbírálást, mint kis-Magyarország Reding asszony által – is – buzgón védelmezett kisebbségei?
Erdély.ma2013. május 10.
Állítólagos magyarellenesség? (Az EB kettős mércéje)
Tőkés László EP-képviselő levelére, melyben arra hívta fel Viviane Reding figyelmét, hogy Romániában ismét eluralkodott a magyarellenesség, az EB alapjogi biztosa azt a választ adta: „nincs mód arra, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk”. Tőkés László szerint ez is azt bizonyítja, az EB kettős mércét alkalmaz a kisebbségvédelemben – állapítja meg az EP-képviselő közleményében.
Az EP-képviselő április 4-én írt levelében arra hívta fel Viviane Reding figyelmét, hogy Victor Ponta kormányának hatalomra jutása óta a román közéletben „újból eluralkodott a magyarellenes gyűlöletkeltés”, az erdélyi magyar közösség ismét a harcias román nacionalizmus céltáblájává vált, a hatóságok adminisztratív intézkedéseknek álcázott jogtiprásokkal zaklatják a kisebbségi magyarság tagjait és intézményeit. „Az európai viszonylatban szokatlanul agresszív, a fajgyűlölet határát súroló, soviniszta megnyilvánulások gyakran fajulnak a tettlegességig, a romániai magyarellenesség – a maga nemében – csak a valamikori antiszemitizmushoz hasonlítható. Napjaink Romániájában magyar zászlót égetnek, magyar politikusok kapnak halálos fenyegetéseket, demonstrálók követelik, hogy a magyarok tűnjenek el az országból, magyarokat bántalmaznak nemzeti hovatartozásuk miatt” – áll a levélben. Tőkés hangsúlyozta, a mesterségesen szított magyarellenesség nemcsak Románia alkotmányával áll ellentétben, de az Európai Unió alapértékeit is megcsúfolja.
Viviane Reding április 25-én kelt válaszlevelében elismerte, hogy az unió Alapjogi Chartája tiltja az etnikai és nyelvi alapon való hátrányos megkülönböztetést, de hivatkozási alapként csak akkor kérhető jogilag számon, ha egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik, így „nincs mód arra, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjunk” – idézte Reding levelét az EP-képviselő sajtóirodája.
Az EB alelnökének a tényleges romániai helyzetet, illetve a Tőkés László által előadott konkrét panaszokat megkerülő válaszához adalékként a közlemény idézi Gál Kinga Fideszes EP-képviselő minapi felszólalását az EB Magyarországgal kapcsolatos vizsgálódásaira: „Furcsának találom – mondta Gál Kinga –, hogy amikor más tagállamok konkrét, dokumentált, kisebbségeket érintő jogsértései kapcsán fordulok a bizottsághoz, számon kérve az alapvető értékek érvényesülését – évek óta ugyanazt az elutasító, semmitmondó választ kapom: a kisebbségek védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, nincs rá más uniós kompetencia.” Tőkés László szerint az idézett bírálat arra a kettős mércére világít rá, amelyet Magyarország és más tagállamok viszonylatában alkalmaz az Európai Bizottság, ezért „joggal vetődik fel tehát a kérdés: Szlovákia vagy Románia durva jogsértéseket elszenvedő kisebbségi magyarsága nem ér annyit, és nem érdemli meg ugyanazt az elbírálást, mint Kis-Magyarország Reding asszony által – is – buzgón védelmezett kisebbségei?” – zárul Tőkés László EP-képviselő közleménye.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. május 22.
Röviden
Érvényes az alaptörvény módosítása
A magyar Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a negyedik alkotmánymódosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló ombudsmani indítványt – tudatta tegnap a testület. Szabó Máté ombudsman még február végén kérte az államfőt: fontolja meg, hogy aláírja-e az alkotmánymódosítást, ugyanis szerinte az az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyezteti.
Áder János március 13-án jelentette be, hogy – mivel ez egyértelmű alkotmányos kötelezettsége – aláírja a negyedik alkotmánymódosítást. Az Ab az alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására vonatkozó indítványt nem találta megalapozottnak, tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett. Az Országgyűlés március 11-én fogadta el a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását. A negyedik alkotmánymódosítás tartalmazza többek között a hallgatói szerződések és az életvitelszerűen utcán tartózkodás szankcionálásnak lehetőségét, a család fogalmát és a politikai reklám tiltását a kereskedelmi tévékben. A kormánypártok szerint az Alkotmánybíróság döntése őket igazolta, megerősítette az alaptörvényt, és lezárta az e körül dúló vitákat.
Kétszáz beadvány a Tavares-jelentéshez
A Fidesz európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja Gál Kinga vezetésével mintegy kétszáz módosító indítványt nyújtott be a két hete előterjesztett, Magyarországról szóló Tavares-jelentéshez. Mint azt a képviselőcsoport tegnap közölte, beadványuknak az a célja, hogy „törölje a hazai közjogi és politikai kérdésekbe minden jogalap nélkül beavatkozó, elfogadhatatlan pontokat, kijavítsa a dokumentum súlyos ténybeli tévedéseit és csúsztatásait, valamint felhívja a figyelmet azokra a jogintézményekre, amelyeket a jelentés más európai tagállam esetében nem, csak Magyarország esetében kifogásol”. Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő az EP szabadságjogi szakbizottságának megbízásából vezette azt az eseti bizottságot, amelynek a jogállamiság magyarországi helyzetének feltérképezése volt a feladata. A Magyarországgal szemben erősen elmarasztaló tartalmú Tavares-jelentés legtöbbet idézett eleme, hogy a képviselő szerint az EU-szerződés hetedik cikkével összhangban indokolt lenne megvizsgálni, súlyos veszélybe kerültek-e Magyarországon az európai alapértékek. A hetedik cikk szerinti eljárás elvben akár az érintett tagállam bizonyos tagsági jogainak a felfüggesztéséhez is vezethet.
Összefogtak az ukrajnai kisebbségek
Az ukrán törvényhozás négy nemzetiségi képviselője közösen fordult Dmitro Tabacsnik oktatási miniszterhez, hogy a kisebbségi nyelvekből és irodalmakból is rendezzenek Ukrajnában országos tanulmányi versenyeket – tájékoztatott tegnap Gajdos István parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökének sajtószolgálata. A verhovna rada egyetlen magyar nemzetiségű képviselője mellett a beadványt aláírta Anton Kissze bolgár, Ion Popescu román és Vagyim Kolesznyicsenko orosz nemzetiségű képviselő, akik egyben országos kisebbségi szervezetek vezetői is. Dmitro Tabacsnik a napokban levélben arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az oktatási minisztérium konkrét lépéseket tesz kérésük teljesítésére, és már folyamatban e versenyek szabályainak kidolgozása.
Krízishelyzetben a hegymászók
A nepáli Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsát hétfőn sikeresen meghódító Erőss Zsolt és Kiss Péter még nem ért le a legmagasabb, 4-es táborba, jelenleg 8000 méterről ereszkednek le – mondta el Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció vezetője tegnap. A sikeres csúcstámadás óta több katasztrófa is történt: egy nagy lavina elvitte a kettes tábort, egy koreai és egy bangladesi hegymászó leereszkedés közben életét vesztette, két serpa megsérült, és a lavina miatt sokan a szabadban töltötték az éjszakát. Erőss Zsolt és Kiss Péter sem jutott le még a 7600 méter magasan fekvő 4-es táborba. „A fiúk fáradtak, és nagyon le vannak gyengülve, ezért segítséget kell küldeni eléjük. Tegnap a mentést szervezték” – mondta Kollár Lajos, hozzátéve: minél előbb biztonságban szeretné tudni a csapatot, hogy a monszun miatt legkésőbb május 25-én elindulhassanak lefelé a hegyről. A magyar hegymászók a Kancsendzönga elérésével a világ 12., nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsát hódították meg a tizennégy közül.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. június 6.
Európai Polgári Díjat kapott Nyisztor Ilona
Most kaptuk az értesítést, hogy Tőkés László erdélyi EP-képviselő felterjesztésére Európai Polgári Díjat kapott Nyisztor Ilona csángó népdalénekes.
A díjat minden évben olyan kivételes teljesítményt nyújtó személyeknek ítélik oda, akik munkájukkal hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához, vagy az EU értékeinek képviseletére hivatott programok kialakításához. A tavaly Tőkés László kezdeményezésére Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület jelenlegi püspöke, tavalyelőtt pedig Smaranda Enache emberjogi harcos, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke részesült Európai Polgári Díjban.
Erdélyi magyarként egyébként 2011-ben Böjte Csaba atya is megkapta a díjat Gál Kinga kolozsvári származású EP-képviselő felterjesztésére.
Erdély.ma2013. június 10.
Vita a Tavares-jelentésről (Megtárgyalta az Európai Parlament a módosító javaslatokat)
Az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló, a portugál, zöldpárti európai parlamenti (EP) képviselő, Rui Tavares által készített jelentéstervezethez benyújtott több mint 550 módosító indítványról vitázott az EP alapjogokkal, valamint bel- és igazságügyekkel foglalkozó szakbizottsága. A jelentéstevő elmondta, a magyar kormány is megjegyzéseket fűzött a tervezethez, amelyeket figyelembe is vett. Tavares ugyanakkor nem érti, miért akarnak néppárti képviselők olyan bekezdéseket törölni, amelyek minden tagállamra érvényes alapjogi kötelezettségeket tartalmaznak. Mint elmondta, a törlésre irányuló indítványok 5–6 oldalt vennének ki a több mint 30 oldalas dokumentumból.
Frank Engel, a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt luxemburgi témafelelőse elmondta, hogy hajlik a megegyezésre a törlésre javasolt passzusokkal kapcsolatban, mert mint fogalmazott: rövid volt az idő a módosító indítványok beadására. „Ahelyett, hogy fenyegetőzünk, javaslatokat kellene tennünk” – hangsúlyozta a luxemburgi politikus, aki szerint lehet ugyan, hogy ez a jelentés Magyarországról szól, de sok olyan dolgot is kifogásol, amelyek más tagállamban is léteznek, és ott ugyanúgy adhatnának okot aggodalomra.
Rui Tavares arra is kitért, hogy a nemrég elfogadott nemzetbiztonsági törvényről is szeretne hivatalos fordítást kapni. Egy helyettes ügyészre hivatkozott, aki szerint aggályos a törvénynek az a pontja, hogy némely közszolgálati tisztviselőket évente kétszer harminc napig meg lehet figyelni, le lehet hallgatni a telefonjukat, és el lehet olvasni az elektronikus levelezésüket. Tavares szerint félő, hogy ezek a rendelkezések sértik a magánszférához való jogot és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét is, de addig nem akar messzemenő következtetést levonni, míg meg nem kapja a jogszabály hivatalos fordítását.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő rámutatott, hogy minden olyan passzust törölni szeretnének, amely szubjektív értelmezést tartalmaz, vagy nem a bizottság, hanem a tagállami törvényhozás hatáskörébe tartozik. Azokat a bekezdéseket is törölni szeretnénk, amelyek kapcsán a bizottság úgy tesz, mintha bíróság vagy törvényszék volna – hangsúlyozta a politikus, aki szerint a dokumentum számos ténybeli tévedést, hibát, torzítást tartalmaz. Gál szerint ez egy politikailag motivált jelentéstervezet, amely kettős mércét alkalmaz.
A liberálisok részéről a svéd Cecilia Wikström arról beszélt: szerinte véget kell vetni annak, hogy a tagállamok nem tartják tiszteletben az alapvető jogokat. A liberális politikus szerint Magyarországgal szemben most el kellene indítani az uniós szerződés 7. cikke 1. pontja szerinti vizsgálatot annak érdekében, hogy kiderüljön: fennáll-e a kockázata annak, hogy sérülhetnek az unió alapértékei. „Ha most nem élünk ezzel az eszközzel, akkor mikor?” – tette fel a kérdést a svéd EP-képviselő. A liberálisok részéről Sophia in’t Veld is hozzászólt a vitához, aki immár sokadszorra tiltakozott az ellen, hogy némely képviselők pártpolitikai indíttatásúnak állítják be az eljárást. Ha korábban nem tettünk semmit, az nem ok arra, hogy most se tegyünk – fogalmazott a holland liberális politikus.
Hasonlóan foglalt állást az európai szocialisták részéről a német Birgit Sippel, aki kijelentette, hogy ez nem baloldali támadás Magyarország ellen. Úgy vélekedett, Magyarországon nem a jogalkotás egyetlen elemével kapcsolatban vetődtek fel kérdések, hanem döntések egész sorozatáról van szó. A német baloldali EP-képviselő szerint valószínűleg hibás döntés lehetett, ha korábbi eseményekkel kapcsolatban az EP nem emelte fel szavát, de ez önmagában nem ok arra, hogy ezt most se tegye meg. Fideszes módosító javaslatok ugyanis például a 2006 őszén Budapesten történteket is beleírnák a Tavares-jelentésbe.
A portugál jelentéstevő zárszavában maga is kettős mércével vádolta meg azokat a képviselőket, akik szerinte arra hivatkoznak, hogy a szubjektív elemeket akarják eltávolítani a jelentéstervezetből, miközben ők maguk is szubjektív elemeket írnának bele. A hetes cikk alkalmazásával kapcsolatban Tavares óvatosan fogalmazott: azt mondta, nem kellene „a hetes cikkhez rohanni”. Világossá tette azt is, hogy a több mint 550 módosító indítvánnyal kapcsolatban igyekszik majd egységes, kompromisszumos megoldásokra törekedni azokban az esetekben, ahol ez lehetséges.
A szakbizottság várhatóan június 19-én szavaz majd a módosító indítványokról, a bizottság által elfogadott jelentéstervezet pedig júliusban kerülhet a strasbourgi plenáris ülés napirendjére, ahol az elfogadás előtt még mindig van lehetőség, hogy az EP-képviselők módosítsanak a szövegen.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. június 28.
Jön a „magyar tavasz”?
A kilencvenes évek derekán a Magyarok Világszövetsége és más civil szerezetek közreműködésével rendezték azt a nemzetstratégiai konferenciasorozatot, amelynek keretében egy sor ma is aktív politikus és gondolkodó fejtette ki meglátásait a magyar jövő kívánatos alakítási módozataival kapcsolatban. Jelen volt Tőkés László, Markó Béla, Németh Zsolt, Szőcs Géza, Gál Kinga, Pokol Béla, Lovas István és Tőkéczki László is, hogy csak néhányukat említsem. A talán legsikeresebb, legszervezettebb – sorrendben a második – konferenciának Székesfehérvár adott otthont 1995-ben, amelyen Sebestyén István, Svájcban élő gondolkodó az euroszkepticizmusról beszélt. Ekkortájt nemhogy az euroszkepticizmus, de még a globalizmus problematikája is csak elvétve foglalkoztatta a nemzetstratégia iránt érzékeny közönséget, így a legtöbben értetlenül hallgatták a látnoki előadót.
Mire az európai uniós csatlakozás elérhető közelségbe került, már más volt a helyzet. Ha kizárólag azt a tényt említjük, hogy a magyar gazdák uniós támogatásként az osztrák gazdák támogatásának negyedére számíthatnak, s ennek saját forrásból való kiegészítését megtiltották a magyar kormánynak, már evidens, hogy mi is volt itt a cél: nem a felzárkóztatás, hanem a különbségek megőrzése, távlatilag pedig a magyar termőföld felvásárlása minél alacsonyabb áron.
Veszélyes kritikák
Gyarmatnak kellettünk, nem partnernek. A gyarmattartók pedig évszázados szokás szerint ezúttal is megtalálták a maguk helytartó elitjét a „bennszülöttek” között. A magát baloldalnak nevező politikai-hatalmi bűnszövetség ugyanolyan engedelmesen és készségesen hajbókolt új urai előtt, mint tette azt nem sokkal korábban a szovjetek felé.
A nemzeti érdekérvényesítés magatartásirányító politikai kategóriaként, motivációs értékbázisként éppúgy nem volt jelen sem a nyilatkozataikban, sem a politikájukban, mint ahogy korábban sem. Sőt, hatalmas médiaerejükkel sikerült olyan közhangulatot kialakítaniuk, hogy aki az uniós csatlakozás valódi arcáról mert beszélni, szakmai érvei dacára könnyen a politikai szalonokon kívül, az állítólagos szélsőségesek között találhatta magát.
Orbán Viktort is kitámadták akkor, aki annyit mert leszögezni, hogy a hátrányok és az előnyök között az előnyök nyomnak szerinte többet a latban. A hátrányok puszta említése is csípte a hangadók szemét. A Panasz című kötetben szereplő Vádlók és vádlottak című írásában Szabó Dezső által oly érzékletesen bírált kötelező optimizmus – amely akkor is országvesztésbe torkollott – elevenedett meg a szemünk előtt. Nemcsak a ballib rétoroktól hallhattunk hamis hozsannázó szólamokat az unió nagyszerűségéről és a magyar történelmi célok beteljesüléséről, de ugyanazt a nótát fújta teli tüdőből az MDF-es Dávid Ibolya is.
Rejtett kamerák
Az unió valódi természetével a 2010-es választási győzelem után ismerkedhetett meg a magyarság. Az Európai Parlamentben valóságos gyűlöletszeánszokat rendeztek a magyar médiatörvény és a magyar alkotmány kapcsán, úgy, hogy a hozzászólók többsége a legalapvetőbb tényekkel sem volt tisztában. Most a Tavares-jelentéssel revolvereznek, a néppárti Viviane Reding pedig szinte napi rendszerességgel támadja Magyarországot, s attól sem riad vissza, hogy új, az uniós szerződés aláírásakor még értelemszerűen nem létező „közbülső” szankciók megalkotását, és Magyarországgal szembeni foganatosítását javasolja. Mi több, a Magyar Nemzet című napilap információi szerint ugyanez a személy a globalista világhatalom egyik félhivatalos, a nyilvánosság kizárásával működő fórumán, a Bilderberg-csoport legutóbbi ülésén arról beszélt, hogy mindent megtesz a jövő évi magyar választások legitimitásának gyengítése érdekében, arra hivatkozva, hogy a választók legutóbb a szavazófülkékben sem merték kifejezni akaratukat. A Magyar Nemzetből azt is megtudhattuk, hogy az Európai Bizottság egyik, névtelenséget kérő olasz tisztségviselője szerint Reding a konferencia résztvevőinek kifejtette: már folytatott tervéről előzetes megbeszéléseket olyan magyarországi, nem kormányzati szervezetek képviselőivel, amelyek anyagi támogatásuk legnagyobb részét az Egyesült Államokból kapják. ők biztosították a bizottsági alelnököt arról, hogy olyan jelentéseket fognak kiadni, amelyek szerint akadtak, akik láttak a szavazófülkék fölé helyezett rejtett kamerákat.
Török forgatókönyv?
Ennyit hát az Európai Unióról, amelyről sokan azt remélték, hogy a globalizmus elleni európai bástya lehet. Ehelyett az EU nem más, mint a globalista háttérhatalom által irányított népszínház. Ha valaki nem hajlandó a neki szánt szerepet eljátszani, azt első menetben körbeugatással, politikai nyomással, majd intézményesített szankciókkal próbálják megregulázni, utána meg jöhetnek a Reding által emlegetett, konkrétan még nem körvonalazott „közbülső eszközök”. Legvégső esetben pedig a kívülről irányított „magyar tavasz”, mert biztosan találnak majd a destabilizációra törekvő háttérerők valami tetszetős nevet a török forgatókönyv mentén zajló, kívülről szított belső lázadásra (lásd még a hasonló forgatókönyv alapján zajló „őszirózsás forradalmat”). Nemrégiben már Tamás Gáspár Miklós is arról nyilatkozott, hogy „békés forradalomra” van szükség, a magyar „demokrácia” már nem állítható vissza szavazati úton, Viviane Reding pedig már most azt tervezi, miként fogja hitelteleníteni a magyar választás eredményét. Természetesen a „demokrácia” nevében semmisítve meg a demokráciát. „Érted jöttünk, elvtárs, nem ellened” – nemdebár? Hogy Reding most tagad? Semmivel sem jelent többet, mint a napot az égről bármikor lehazudni kész leleplezett kommunista vezetők mosakodó nyilatkozatai.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)2013. szeptember 12.
Kisebbségi nyelvek védelméért
Elsöprő többséggel fogadta el tegnap az Európai Parlament a veszélyeztetett nyelvek védelméről szóló jelentést. A dokumentum már a bevezetőben elmondja, hogy a jelenlegi uniós eszközök nem teszik lehetővé az európai nyelvek megmentését, ezért többet is végveszély fenyeget.
Mivel ezek a nyelvek az európai kulturális örökség részét képezik, a jelentés azzal a felhívással fordul az Európai Bizottsághoz és a tagállamokhoz, hogy változtassanak eddigi politikájukon, és konkrét cselekvési programokkal, költségvetési eszközökkel védjék meg a veszélyeztetett nyelveket. Az Európai Unióban több mint száz veszélyeztetett nyelvet tartanak nyilván. A jelentésbe a Magyarország határain kívül élő magyarok nyelvhasználati jogainak megerősítését célzó javaslatok is bekerültek.
A veszélyeztetett nyelvek védelméről szóló jelentést 645 szavazattal 26 ellenében, 29 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament. François Alfonsi jelentéstévő, az Európai Szabad Szövetség (EFA) korzikai képviselője a szavazást megelőzően hangsúlyozta: „A kulturális sokszínűség az európai integritás egyik alapvető részeleme. Valamennyiszer egy nyelv kihal, európai örökségünknek egy részét veszítjük el. Éppen ezért a jelentés új lendületet és reményt hoz több millió európai számára, akik kultúrájukat és nyelvi örökségüket a jövő nemzedékeknek szeretnék átadni.” Az Európai Néppárt részéről Tőkés László volt a jelentés felelőse, ún. árnyék-jelentéstevője. Javaslatára az is bekerült a végső szövegbe, hogy a tagállamoknak szakítaniuk kell az asszimilációs törekvésekkel, és „a veszélyeztetett nyelvi vagy etnikai közösségek iránti toleranciát”, a társadalmi elismerés, valamint a tisztelet szellemét kell tanúsítaniuk. Tőkés indítványára annak elismerése is bekerült a szövegbe, hogy az anyanyelven való tanulás a leghatékonyabb eszköz, éppen ezért ezt minden életkori szinten, intézményes módon, költségvetési alapokkal is támogatni szükséges. Az EP által elfogadott szöveg mind az Európai Bizottság, mind pedig némely tagállamok eddigi gyakorlatát elmarasztalja. Ez utóbbiakat felszólítja, hogy azok, amelyek még nem tették meg, ratifikálják a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját (1992), valamint a Kisebbségi Keretegyezményt (1995). Bár Tőkés László az egész unióra érvényes, kötelező erejű irányelv elfogadását indítványozta, a képviselők, illetve az egyes frakciók végül is csak egy olyan kompromisszumos megfogalmazásban tudtak megegyezni, hogy az Európai Bizottság kedvező intézkedéseket foganatosítson a szóban forgó közösségek érdekében. A veszélyeztetett nyelvek védelméről szóló jelentés erdélyi vonatkozásai kapcsán Tőkés László tegnapi közleményében kifejtette: „Mandátumom elkezdésekor európai kisebbségvédelmi kódex megalkotásának kezdeményezését tűztem ki célul. A jelentés kiváló kiindulópont ebbe az irányba. Erdélyi magyarságunk száma tragikusan fogy, az utóbbi kilencven évben veszélyeztetett közösséggé váltunk. A romániai magyarok anyanyelve, beleértve a székelyeket és a csángókat is, veszélyeztetett nyelvnek számít. A ma megszavazott jelentésnek tehát bennünket is védelmeznie kell. Örülök annak, hogy román képviselők is megszavazták a jelentést. Románia kormányának is változtatnia kell eddigi politikáján.”
A szavazás után az EFA szervezésében zajlott sajtóértekezleten François Alfonsi általános ismertetőjét követően az EP különböző politikai csoportjaihoz tartozó képviselők értékelték a rendhagyó jelentés, valamint a nyelvvédelem és a nyelvi jogok fontosságát. Jill Evans, az EFA-frakció walesi elnök asszonya metaforikus értelemben szólt egy szinte ismeretlen szigetlakó népközösség 1974-ben elhalálozott utolsó tagjáról, akinek halálával anyanyelve is sírba szállt. Európa ereje nemcsak gazdasága erejében áll, hanem a nyelvi sokszínűség gazdagsága is erősíti kontinensünket – hangsúlyozta a képviselőnő. Tőkés László örömét fejezte ki amiatt, hogy miközben az EU különleges figyelmet szentel az állat- vagy a növény- és a természetvédelemnek – ez esetben az EP végre a nyelvvédelemre is kellő figyelmet fordít. Ezzel együtt kritikus módon szólt arról a törekvésről, mely a jelentés szerkesztése során csak a nyelvek veszélyeztetett voltáról akart hallani, mereven elválasztva ettől az emberi és nemzeti jogaikban korlátozott kisebbségi közösségek ügyét. Példaként a romániai csángók és a szerbiai vlachok esetét említette, akiket éppen nyelvi asszimilációjuk révén fosztanak meg önazonosságuktól. Európának meg kell védenie saját népeit és polgárait – hangoztatta.
A jelentéshez a kisebbségi magyarnyelv-használatra, ezen belül is a csángók magyarnyelv-használatával kapcsolatosan nyújtott be módosító indítványokat Gál Kinga Fideszes EP-képviselő is, így került be a szövegbe, hogy az országoknak nem teherként, hanem értékként és lehetőségként kell tekinteniük a területükön beszélt összes nyelvre. Egy másik indítványában kiemelte azt is, hogy egy nyelv egy bizonyos területet érintően is lehet veszélyeztetett, ha az adott nyelv a területen történelmileg beszélt nyelvnek számít. Ezért is fontos a népszámlálási adatok nyomon követése e tekintetben – nyilatkozott a fideszes EP-képviselő, aki szerint ez a szórványban élő magyarság számára fontos rendelkezés. Üdvözölte a jelentés elfogadását Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő is. „Én magam is teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az anyanyelven zajló oktatás a leghatékonyabb, ahogy azt a jelentés is megfogalmazza, éppen ezért arra biztatom a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben ezt az elvet az oktatási politikájukban” – fogalmazott a voksolást követően Winkler az írásban benyújtott szavazatmagyarázatban. Az RMDSZ EP-képviselője szerint az EB nyelvi sokszínűségre vonatkozó politikáját újra kell gondolni, és megfelelő módon kell ezt finanszírozni is a következő költségvetési ciklusban.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. december 10.
Tőkés-ügy – Gál Kinga: Basescu fontolja meg alaposan a lépését
Alaposan fontolja meg Traian Basescu, hogy megfosztja-e Tőkés Lászlót a Románia Csillaga kitüntetéstől csak azért, mert élt a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságával – szólította fel a román elnököt az Európai Parlament plenáris ülésén a fideszes EP-képviselő Strasbourgban december 9-én, hétfő este.
Az úgynevezett egyperces felszólalások keretében Gál Kinga felidézte, hogy Tőkés László a romániai forradalomban és rendszerváltásban játszott szerepéért kapta az elismerést, éppen azért, mert 24 évvel ezelőtt nem félt kiállni, hogy hasonlóképpen éljen a szólásszabadság jogával.
„Személye szimbolikus, ezért kitüntetésének elvétele azt jelezné, hogy a jogállam, a jogbiztonság még gyengébb ma Romániában, mint a múlt szellemeinek újraélesztői" – húzta alá a fideszes politikus. Gál Kinga Viviane Reding alapjogi biztost is felszólította, ne engedje, hogy Romániában meghurcolják a szólásszabadságot, visszaállamosítsák az egyházi és közösségi vagyont, és az igazságszolgáltatás révén korlátozzák a jogbiztonságot, fosszanak meg embereket jogaiktól. Tőkés László kitüntetésének visszavonását román kormánypárti képviselők kezdeményezték, mert Tőkés László az idei Tusványoson arról beszélt, hogy Magyarországnak védhatalmi státust kellene vállalnia a romániai magyarság fölött, ahogyan ez Ausztria számára is biztosított a dél-tiroli kisebbség esetében.
Szintén a külhoni magyarokat érintő ügyben szólalt meg egyperces felszólalás keretében Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának EP-képviselője.
A novemberben Besztercebánya megye élére megválasztott, „szélsőséges, xenofób, rasszista, a túlnyomó többség szerint fasiszta elveket valló" Marian Kotleba győzelmével kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ország szociáldemokrata kormánya nem a szélsőségesek ellen lépett fel, hanem arra buzdította a szlovákokat, hogy menjenek el szavazni, nehogy az egyik megyében magyar vezetőt válasszanak.
„Az ilyen, a kisebbségek elleni diszkriminációra való buzdítás rendkívül veszélyes" – húzta alá Bauer, aki szerint a kormány sorozatosan „szupresszív" intézkedéseket tesz a magyar kisebbséggel szemben.
MTI
Erdély.ma2014. február 20.
Egy hét magyarságpolitikai írásaiból (február 12-18.)
Tőkés László a róla szóló könyv budapesti bemutatóján: „semmilyen leleplezési vagy bosszúvágy nincs bennem”
Megszólalt a héten a 168 óra online kiadásában a hetilap munkatársa Lampé Ágnes és beszámolt arról a Terror Házában tartott könyvbemutatóról, ahol A Securitate célkeresztjében–Tőkés László küzdelme a román politikai rendőrséggel című Kriterion kiadványt hárman is méltattak, nevezetesen a kötet hőse, a könyv szerzője és a könyv főhősének a sajtófőnöke. A szokványosnak aligha tekinthető közönségtalálkozón a hangulatgerjesztés odáig fajult, hogy egy hozzászólásban, amit „Tőkés rezzenéstelen arccal hallgatott” arról értekeztek: Magyarországon „az egyház és a civil élet tele van besúgókkal”, itt „a hiteltelenség uralkodik” és ehhez a mai hatalom is asszisztál.
Az öt nappal ezelőtti, budapesti könyvbemutató a január 30-i, Magyarország kolozsvári főkonzulátusán tartott rendezvény megismétlése volt, egy lényeges, jelzésértékű különbséggel. A Terror Háza, akárcsak a magyar külképviselet otthont adott ugyan a kötetbemutatónak, de míg a kolozsvári közönségtalálkozón a magyar főkonzul személyesen is ellátta a házgazda szerepkörét, addig az Andrássy út 60-ban a főigazgató asszony, Schmidt Mária erre a szerepkörre nem vállalkozott. Sőt maga helyett mást se jelölt ki a feladatra. Így, ha már a bevezető megtartására a Terror Házából még egy segédmunkatársra se futotta, annak elmondására Demeter Szilárd, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa és egyben Tőkés László irodavezetője kényszerült.
A szokatlan főigazgatói hozzáállás mögött sok minden rejtőzhet, szervezési malőr, halaszthatatlan közfeladat ellátása, egyéb, nyilvánosságra nem tartozó elfoglaltság stb. stb. Tovább találgatni fölösleges is lenne. De nem kell bizonytalanságban maradnunk, hisz rendelkezésre áll egy beszédes információforrás, hisz segítségül hívható a múzeumi eseménynaptár. Ennek alapján pedig fehéren-feketén kiderült: itt bizony egy előre be nem tervezett, „spontán” akcióról lehet csak szó.
A Terror Háza precíz honlapján mindig jó előre meghirdeti az Andrássy út 60-ban sorra kerülő rendezvényeit. Itt pedig most is több, e havi már megtartott vagy ezután megrendezésre kerülő eseményről olvashatunk. Viszont a házi krónikában a február 14-i dátumnál szó sincs semmilyen könyvbemutatóról; ezen a napon a múzeum honlapjáról csak az 1956-os fegyveres felkelőket idéző Pesti srácok program köszön reánk.
Akármi is húzódhatott meg a háttérben, arról „A Securitate ma is mindenhol jelen van”–Tőkés László: akik két csecset szoptak címmel közreadott helyszíni tudósítás olvasója ebből sokat meg nem tudhatott. A „külsőségek” látszólag rendben voltak. Közönség volt, ha nem is túl nagy létszámban és nyílván a 168 óra munkatársa se véletlenül keveredett oda, Ő rögtön meg is hökkent, ahogyan belépett, mert: „a terem első sorában Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke és bizarr módon Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának egykori titkára és az Országgyűlés korábbi elnöke foglal helyet.”
Meghökkenését csak annak tudjuk be, hogy vélhetően nem szokott Orbán évértékelőkre, meg Ady ünnepségekre Érmindszentre járni, mert akkor már korábban szembesülhetett volna azzal, hogy az MSZMP Központi Bizottságának egykori titkára már régóta váltott. Lelkes híve lett Tőkésnek, de nem csak neki, hanem azoknak is, akik reggeltől estig kommunistáznak, sőt a kommunisták esetleges visszatérésével riogatnak, mint történt ez egy minapi évértékelőn.
Ami pedig a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelenlétét illeti, abban sem volt semmi meglepő: az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke már rég átlépett azon, hogy őt emberi méltóságában alázta meg köztévé, amikor Tőkés László kedvéért a bűnözők személyiségi jogainak megvédésére használt kitakarásos technikát alkalmazva kiretusálták az arcát a képernyőről.
Tőkés László amint szót kapott a saját irodavezetőjétől – tudtuk meg a hetilap tudósítójától – átvette az irányítást, házigazda nem lévén, maga lépett elő azzá. Előbb még megfutotta az udvariassági köröket és annak rendje és módja szerint megköszönte a Terror Házának és Schmitt Máriának a helyszínbiztosítást, majd méltatta a szerzőt. Elmondta: a róla szóló kötet „nem csupán tényfeltárás, hanem a közvélemény szempontjából is fontos könyv”, majd arról is szólt: „a könyvből többet tudott meg a saját helyzetéről, mint amennyinek tudatában volt.” Eközben, némi derültséget keltve megrótta Demeter Szilárdot, mert az, lévén ő egy szolgálatkész beosztott, a hallgatóság óhaját meghallgatva egy mikrofont nyomott a Tőkés kezébe: „Nem fogom meg, nem szeretem ezt a mikrofonos világot – utasítja vissza a főnöke. – Kizökkentettél a gondolatmenetből – ad még egy virtuális taslit az irodavezetőnek.”
A továbbiakban arról és úgy esett szó a moderátori szerepkört felvállaló Demeter és a könyvszerző dialógusában, amit a maszol olvasói a kolozsvári kötetbemutatóról szóló, január végi cikkünkben már olvashattak. Erre ezért külön ki sem térnénk.
Ehelyett, közbevetőleg inkább említsük meg, hogy a Terror Házában ezen a pénteken nemcsak egy könyvprezentáció esett meg. Ekkor és itt készült egy tanulságos tartalmú interjú is Tőkés Lászlóval. Abban, egyebek mellett, a közönségtalálkozón a kettős elszámoltatást szorgalmazóról kiderült: a beszédben is kedveli azt a bizonyos kettősséget, amit az elszámoltatásokban oly „állhatatosan igényelt.”
Az EP-képviselő a könyvbemutató alkalmából interjút adott a Magyar Hírlapnak, – az interjúkészítő ezúttal nem a lap magyarságpolitikai szakértője és külpolitikai rovatvezetője, Kristály Lehel, hanem Őry Mariann volt –, akinek Tőkés elmondta: „Sosem éreztem magam pártpolitikusnak, és már irtózom attól a sok mocsoktól, amiben részem volt akarva-akaratlanul az elmúlt két és fél évtizedben.” Azt is hozzátette: „különösebben nem is töri magát” azért, hogy brüsszeli mandátumhoz jusson és valójában nincsenek ilyen irányú személyes ambíciói. Korábban is csak – mint mondja – az „erőteljes alulról jövő elvárásoknak tettem eleget, amikor európai parlamenti politizálásra adtam a fejem.”
Az EMNT elnökének szavai hallatán joggal merülhetett fel a kérdés: vajon Tőkés László ezt az alkalmat akarta kihasználni arra, hogy kimondja: elege van a politikából? Netán, hisz egyes szavai arra utalnak is erre, valóban komolyan fontolóra vette, hogy az EP-képviselői mandátumának májusi megszűnésével egy negyedszázados politikai karrierre is pontot tesz?
Szavaival szembesülve a gyanútlan olvasó joggal akár arra is gondolhat: mennyire igaza van annak, aki így, a hatodik X-en túl, negyedszázadnyi élvonalbeli politizálás után, csömört kapott a hol meleget, de újabban inkább csak hideget hozó politizálástól, a fárasztó állandó közszerepléstől és az embert próbáló állandó úton levéstől, a Brüsszelbe vagy Strasbourgba történő minden heti ingázástól. Már-már meggyőzően hat és érthető, bölcs hozzáállásról tanúskodni tűnik az érvelés, amit még hitelesebbé tesz néhány hangulati kulcsszó is. El is gondolkozunk mi is: miért is ne lenne hihető, ha valaki, ha megfáradt meg annyira csalódott is, hisz a könyvbemutatón még annak a beismerésére is kényszerült, hogy „17 év nem volt elég, hogy rendet teremtsek a püspökségemen”, úgy dönt végre: elég volt, nyugalomra vágyom.
Csakhogy az alulról jövő, múltbeli erőteljes elvárásoknak nemet mondani nem tudásról szóló mondat így folytatódik: „most is attól teszem függővé az indulásomat, hogy van-e igény rá, és kialakul-e olyan politikai összefogás, amelynek szellemében folytathatom az EP-képviselőséget.” A „nem töröm magam” után pedig már rögtön ott van már nemcsak „a több út is lehetséges”, hanem azoknak az utaknak, nagyon is konkrét forgatókönyvei. Ezek egyike sem szól már az „irtózásról”, meg az irtózás utáni logikusan magát adó döntésről, a hátrább lépésről. Szóval következik a „több lehetséges út” részletezése: ”Eddig felvetődött az egyéni képviselőség, a romániai és a magyarországi listán való indulás is, mindegyiknek van előnye és hátránya is. Nem akarok elébe menni a dolgoknak, rövidesen el kell dőlnie, hogy mi fog történni.”
A nyilatkozóhoz hasonlóan magunk sem akarunk a dolgok elébe menni. Ezért rögtön el is hessegetjük Negruzzi örökbecsű, Alexandru Lăpușneanu vajda szájába adott találó bon mot-jának, a „ki kicsodát, és miként is akar”-nak az esetleges áthallásait. Viszont azt nem tehetjük meg, hogy az egyik lehetséges forgatókönyv kapcsán nem szóljunk arról, hogy sajtóhírek szerint alakulóban van a Fidesz EP listája és azon Tőkés neve, egyelőre nem szerepel.
Amennyiben Orbán Viktor tavasszal győz, a Fidesz listavezetője az EP-választáson az lesz, akit várhatóan uniós biztosnak ajánlanak majd Andor László mandátumának megszűnése után az uniós kormányába – írta meg e könyvbemutató másnapján a jólértesült Csuhaj Ildikó a Népszabadságban. A cikkíró a kormánypárt tervezett EP-listájának összetételét latolgatva szólt arról, hogy a biztosi tisztség reményében a listavezetői poszt legesélyesebb várományosai Navracsics Tibor igazságügy-miniszter, Győri Enikő a külügyminisztérium EU-kapcsolatokért felelős államtitkára, illetve Szájer József, aki a brüsszeli európai néppárti frakció alelnöke.
„A Fidesz–KDNP EP-listáján nem lesz meglepetésnév” – tudta meg a Fidesz vezető politikusaitól a Népszabadság munkatársa, ami nem a legjobb hír Tőkés László számára. Bár az ő neve a sajtóban fel-felröppent, mint lehetséges Fidesz-jelölt, de indítása egy magyarországi párt színeiben mégis a meglepetés erejével hatna. Arról nem is szólva, hogy talán megoldást nyújtana egy kérdésre, de rögtön felvetne tucatnyit.
Mindenekelőtt pedig azt a kérdést, amiről bő két esztendeje vallott Tőkés az EP-alelnöki mandátuma mérlegét megvonó, őszinte kitárulkozásában Kristály Lehelnek a Magyar Hírlap "Lövészárok-életformát folytatok" című interjújában. Akkor arról beszélt, hogy azért nem vállal újabb EP-alelnöki mandátumot, mert „építkezni kell az Erdélyi Magyar Néppártban is”, de elsősorban azért, mert: „Az ügyet, amelyre megválasztottak, az európai képviselői munka mellett most otthon, Erdélyben tudom a legjobban szolgálni”.
Csuhaj Ildikónak a Fidesz „titkok tudói” azt is elmondták: valószínűleg azok szerepelnek majd a jelöltlistán, akik az elmúlt öt évben bizonyítottak. Ők Győri Enikő, Gál Kinga, Járóka Lívia, Schöpflin György, Gyürk András, Surján László és természetesen a pártalelnök Pelczné Gál Ildikó. Deutsch Tamás állítólag még nem döntött saját jövőjét illetően és egyelőre csak a Beneš-dekrétumok elleni fellépéséről ismert fiatal Bagó Zoltán nem szerepel a tervezett EP-listán, mert állítólag „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket”.
Visszatérve a Terror Házában megtartott könyvbemutatóról szóló helyszíni riporthoz és ahhoz, amit a róla készült könyv kapcsán az ottani Tőkés szereplés révén tapasztalni lehetett e beszámoló alapján, az is felmerülhet, hogy az EP-képviselő megszólalását, illetve egy hallgatói hozzászólás utáni beszédes hallgatását vajon hogyan fogják megítélni a lista-összeállítók? Vajon nem lesz-e inkább tehertétel egy Fidesz EP-listán az, aki hallgatott, mikor beszélni kellett volna és olykor akkor is beszélt, amikor hallgatni tanácsosabb volna.
Hogy miért is véljük problematikusnak a Terror Háza-béli Tőkés szereplést, annak érzékeltetésére következzen egy részlet a helyszíni tudósításból, amikor egy vehemens kirohanás után, a csend egyszerre kínossá is tudott válni:
„Bartha László vagyok. Nos, ezek szerint Romániában visszarendeződés történt, itt meg nincs előrehaladás – jelenti ki. – Az ügynökkérdés továbbra is csak maszatolás, össze-vissza beszél mindenki, történelmi bölcselkedések mennek a televízióban reggeltől estig… De a református egyház sem áll a helyzet magaslatán. Amikor Hegedüs Lóránt megtámadta a miniszterelnököt azzal, hogy szabadkőműves befolyás alá került a kormánya, levelet írtam Balog Zoltánnak és a püspök úrnak is. Balog nem válaszolt, püspök úr nagy nehezen annyit, hogy várjak türelemmel. Azóta a rózsabokor a Himaláját háromszor körbenőtte, de nem történt semmi. Bayer Zsolt a Magyar Hírlapban alantas és mosdatlan stílusban megtámadta püspök urat, „minden segget megjárt erdélyi politikusnak” nevezte. Azonnal írtam Stefka István főszerkesztőnek, hogy Bayert vonják felelősségre és tiltsák el az írástól. Ő sem válaszolt. Az ilyen jelenséget, amikor a legjobb embereinket innen ilyen rakétatámadás éri, felháborítónak és tűrhetetlennek tartom. Félreértés ne essék, én továbbra is a Fideszre szavazok, de az egyház és a civil élet tele van besúgókkal. Ezt nem lehet tovább tolerálni, mert így hiteltelenség uralkodik.
Tőkés rezzenéstelen arccal hallgatja. Majd megjegyzi: több éve igénylik állhatatosan a kettős elszámoltatást. Nem csak kis Magyarországon, hanem határon túli viszonylatban is.”
Akasztott ember házában kötelet, négy év Fidesz kormányzás után elmaradt elszámoltatást emlegetni nem jó ómen ma Budapesten. Az elszámoltatás ígérete ugyan sikeres hívó szó volt 2010-ben, de mint mára kiderült: ez a „kis Magyarországon” nagyon nem volt egy sikertörténet. Egyszerűen csak azért, mert az egykor mozgósító erejű vádak közül több utólag hámozott léggömbnek bizonyult.
„Annak idején erre rengeteg pénz kaptak azok, akik a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai korszakban Bukarest csecsét is szopták, tehát két csecset szoptak. Így mondják ezt népiesen” – fakad ki Tőkés, majd hozzátettei: „Ezeknek a pénzeknek a sorsát azóta sem tárták fel. Aztán jött Budai Gyula és beindult az átvilágítás és az elszámoltatás. Ekkor azt hittük, komolyan veszik.” Aztán mintha rádöbbent volna, hogy mintha túllőtt volna a célon. Meg is próbált rögvest korrigálni és átmenni a megértőbe: „Persze komolyan veszik, csak elhúzódik a folyamat.”
Ennél is messzebb ment viszont a Terror Házában és egyben a legingoványosabb talajra lépett, amikor előkerül a kedvenc vesszőparipa, az ügynöktéma, amiről a megfellebbezhetetlennek szánt kinyilatkoztatások egész másképpen hangzanak Budapesten, mint egy nagyváradi sajtótájékoztatón vagy bárhol Erdélyben. Ez volt az a mozzanat, amit a 168 óra helyszíni tudósítása, mintegy alfejezetcímként ekképp prezentált: „Múlt és jelen pedig – Tőkés szerint – összekapcsolódik”
A romániai visszarendeződésről értekezve az EP-képviselő elmondta: „Bár semmilyen leleplezési vagy bosszúvágy nincs bennem, kétségtelen, hogy a Királyhágó-melléki Egyházkerület vagy az Erdélyi Református Egyház történetének jelentős részét csak úgy érthetem meg, ha tudatában vagyok, hol lapulnak a múlt szereplői, ki tartja őket sakkban és miért áll érdekükben hallgatni. Mert vannak árulók, ebben a könyvben is jó néhány cégéres gazember szerepel, hisz sokan túlélték a rendszert.”
Budapesti fülnek ez amúgy rendben is lenne, legfeljebb némi mosolyt fakaszt egyesekben ez a józanul higgadt, tárgyilagos, érzelemmentes, csak az egyháztörténeti folyamatok tudományszempontú megértését és semmi mást megcélozni nem akaró érvelés.
Ugyanennek a fülnek az sem okoz gondot, ha azt hallja: „Az egyházkerületben vezető funkcióban lévő secus kollaboránsok vannak. 17 év nem volt elég, hogy rendet teremtsek a püspökségemen. Ma újra kiegyensúlyozott lett a küzdelem. Annak idején mindenki hódolni jött hozzám, vállukra vettek aztán leejtettek. Majd megfordult a menet, és kiegyenlítetté vált a harc Bukarest és egyes budapesti körök, jómagam, az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az egyházkerület és néhány egyházi kör között. Az egész tisztátalan politikai harc, de sajnos nem lehet kivonulni belőle.”
Viszont az, hogy a magyar állam, történetesen a jelenlegi kormány hivatott szerveit illetik azzal a váddal, hogy eltűri a területén „áttelepedett magas rangú secus tisztek” létét és elnézi azt, hogy „jó pár ügynök a mai napig a pályán van”, majd valaki meghirdeti, hogy „ezért ezt a szabadságharcot tovább kell folytatni”, az már ugyanennek a budapesti fülnek már több mint zavaró. Mert az a polgár, aki beült a Terror Házába február 14-én egy általa nagyra becsült szimbólummá vált közéleti szereplő könyvének bemutatójára, az abban a hitben él, hogy ez nem lehet igaz. Az ügynökkérdés számára nem azt jelenti, hogy idegen ügynökök grasszálhatnak hazájában, neki a III/III-asokkal és kenyéradó gazdáikkal van gondja meg azzal, hogy ez ügyben majd’ negyedszázada folyik mindig, az éppen hatalmon levő kormányok részéről a „maszatolás”.
Ahol ő él és gyakran morgolódik azt is reméli, helysebben tudja is, hogy a magyar állam rendvédelmi szervei alkotmányos kötelezettségükhöz híven mindenkor teszik a dolgukat, nem tűrik meg hazájában idegen államok „pályán levő ügynökeinek” a garázdálkodását. Ha effélék netán fel is bukkannának, hisz ilyen akár elő is fordulhat – a magyar hatóságok ellenük mindig fellépnek és eljárnak a hatályos törvények szerint. Nem „szabadságharcozva”, hanem a törvény szigorával lesújtva.
Percig nem vitatva, hogy akár a „zöldhatáros” korszak idején lehettek és bizonyára voltak a Tőkés által ezúttal is felemlegetett diverziós cselekmények, de ezt az átmeneti időszakot összemosni a mai állapotokkal, az visszatetsző és el nem fogadható. Aki azt állítja, hogy 2014 Magyarországán más államok ügynökei „a mai napig a pályán vannak”, az a magyar állam illetékes szerveinek, így a Pintér Sándor belügyminiszternek és az általa felügyelt szolgálatoknak a tisztességét és hatékonyságát kérdőjelezi meg. Másképpen pedig az említett vagdalkozásokat érteni nem lehet.
Ne lepődjön meg az EP-képviselő, ha újabb könyvbemutatón vagy bárhol máshol „kis Magyarországon” a mai magyar szolgálatok állítólagos impotenciájáról szóló kinyilatkoztatásokat és dörgedelmeket meghallva, másfajta ingerültséggel is fog találkozni a szavak súlyára minap a Terror Házában nem kellően odafigyelő.
Esetleg megunva az örök ostorozását, mely szerint Magyarország ma is elnézi a területén aktív secusok tevékenységét és ellenük nem tesz semmit, valaki majd kifakad: amennyiben Tőkés Lászlónak tudomása van arról, hogy konkrét ügyekben, beazonosítható módon az Alkotmányvédelmi Hivatal nem tesz eleget az 1995. évi CXXV. törvény 5 § a), illetve g) pontjaiban a számára előírt kötelezettségének, akkor ne elégedjen meg az általánosítással. Ne hagyja a szavaira figyelőket kétségek között. Tegye azt, ami neki 2011. március 14-e óta magyar állampolgárként kötelessége.
Bálint-Pataki József
maszol.ro,2014. március 20.
Röviden
Gál Kinga az Év Képviselője az EP-ben
Gál Kinga fideszes Európai Parlamenti képviselőt az Év Képviselőjévé választotta az Európai Parlament Magazin az alapvető szabadságjogok kategóriájában – közölte tegnap a magyar néppárti EU-delegáció.
Az EP-magazin szervezésében immár tizedik alkalommal rendezték meg a megmérettetést. Kimagasló munkájuk alapján tizenhét szakpolitikai területen minden évben három-három EP-képviselőt jelölnek a díjra. A különböző kategóriákban azok a jelöltek lettek díjazottak, akik képviselőtársaiktól a legtöbb titkos szavazatot kapták. Ebben az évben alapjogi kategóriában Gál Kinga néppárti európai parlamenti képviselő versengett egy finn néppárti, valamint egy bolgár liberális képviselővel. Gál Kinga a díjátadást követő ünnepségen kiemelte: számára azért is különösen értékes a képviselő kollégák bizalma, mert egy fideszes magyar képviselőre leadott szavazataik „cáfolják a Magyarország elleni méltatlan vádakat, és bizonyítják a Fidesz európaiságát és európai elismertségét”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2014. április 11.
Tőkés László harmadik a Fidesz–KDNP listáján (EP-választás)
Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke a magyarországi kormánypártok listavezetője az Európai Parlamenti (EP-) választáson, Tőkés László erdélyi EP-képviselő harmadik a jegyzéken. A magyar nemzetegyesítés folyamata ma újabb fontos állomásához érkezett, a Fidesz–KDNP az Európai Parlamentbe valódi „nemzeti csapattal” készül, helyet biztosítva az elszakított nemzetrészeknek – hangsúlyozta tegnapi közleményében Tőkés.
A névsort ismertető Szájer József fideszes EP-képviselő a Fidesz országos választmányának tegnapi ülése után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a 63 tagú listán Pelczné Gáll Ildikót – aki az elmúlt években is Brüsszelben politizált – ő követi a második helyen, majd Tőkés László, Deutsch Tamás, Gyürk András, Gál Kinga, Schöpflin György és Erdős Norbert következik. Őket követi Kárpátalja és Vajdaság képviselője, a Felvidék képviselője pedig a 21. helyen szerepel, előbbieket később nevezik meg.
Szájer József emlékeztetett, Magyarország 21 képviselőt delegál az EP-be. Mint mondta, számításaik szerint a jelenlegi 14 Fidesz–KDNP-s EP-képviselő fele befutó helyen szerepel a névsorban, amelyet a határon túl élő magyarságot is képviselő, a magyarság összetartozását jelképező nemzeti listának nevezett. Az EP-be delegált magyar kormánypárti politikusok feladataként határozta meg, hogy világossá tegyék: Magyarország nem egy gyarmat, hanem önálló ország, amely büszke saját cselekedeteire és hagyományaira, ugyanakkor teljesíti az EU-s együttműködésből fakadó kötelezettségeit. Pelczné Gáll Ildikó hangsúlyozta, semmilyen diktátumot nem fogadnak el az Európai Bizottságtól, „nem tekintjük az Európai Bizottságot Magyarország kormányának”. Örvendetes, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit immáron nem csupán erdélyi és felvidéki magyar EP-képviselőkkel, hanem a szintén befutó helyeken szereplő kárpátaljai és vajdasági testvéreinkkel tudjuk együtt képviselni – vélekedett Tőkés László. Közleményében kifejtette: „a nemzeti önrendelkezés azt jelenti, hogy egy erős Európában egy erős Magyarországra, erős magyar nemzetre van szükségünk. Nemzetünk viszont akkor válik erőssé, hogyha elszakított részei is dönteni tudnak saját sorsukról.” Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. április 11.
Tőkés harmadik a Fidesz EP-listáján
ÖSSZEFOGLALÓ – Tőkés László a magyar nemzetegyesítés folyamata újabb fontos állomásának nevezte, hogy a Fidesz színeiben indulhat a májusi EP-választáson. Az Orbán Viktor vezette kormánypárt csütörtökön jelentette be, hogy listája 3. helyét az EMNT elnöke foglalja el.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke foglalja el a Fidesz európai parlamenti jelöltlistája harmadik helyét – jelentette be csütörtökön az Orbán Viktor vezette kormánypárt.
A vasárnapi országgyűlési választáson kétharmad-közeli eredményt elért alakulat listavezetője Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, második Szájer József, harmadik Tőkés László, negyedik Deutsch Tamás, ötödik pedig Gyürk András.
Vajdaság és Kárpátalja képviselője is befutó helyen
A listát az alakulat országos választmánya hagyta jóvá, amelynek ülése után Kövér László, az Országgyűlés elnöke elmondta, azért került Pelczné Gáll Ildikó a lista élére, mert a Fideszben hagyomány, hogy mindig az egyik alelnök vezeti a listát. Hozzátette, az első 10–12 – fideszes becslések szerint biztos befutónak számító – helyen a határon túli területek képviselői is helyet kapnak.
Szájer József EP-képviselő – aki csütörtökön nemzeti listának nevezte a Fidesz-névsort – továbbá bejelentette, az első öt jelöltet Gál Kinga, Schöpflin György – a nyugati magyarság képviselője – és Erdős Norbert követi. Utánuk Vajdaság és Kárpátalja képviselője következik – akiket később neveznek meg –, majd a 11. helyen Kósa Ádám, a 12-en pedig Hölvényi György szerepel. A lista 21. helyét egy felvidéki jelöltnek tartják fenn, akit szintén később nevesítenek. Szájer szerint Tőkés jelöltségéről egyeztettek az RMDSZ-szel is.
Tőkés: a nemzetegyesítési folyamat új állomása
Tőkés László a magyar nemzetegyesítés folyamata újabb fontos állomásának nevezte, hogy a Fidesz színeiben indulhat a májusi EP-választáson. A budapesti bejelentést követően kibocsátott nyilatkozatában az erdélyi EP-képviselő úgy értékelte, hogy a Fidesz–KDNP – folytatva a 2010-ben megalapozott nemzetpolitikai fordulatot – valódi „nemzeti csapattal” készül az Európai Parlamentbe, helyet biztosítva az elszakított nemzetrészeknek.
Az EMNT elnöke emlékeztet, hogy 2007-ben, Románia EU-csatlakozásakor az „Unió, Erdéllyel!” kampányjelszóval vágott neki az európai útnak. „2009-től az EP-ben három EU-tagország magyar néppárti képviselői alkottak egy erős magyar küldöttséget, számszerűségükben is példázva, hogy a magyar nemzet Európa középnemzetei között foglalja el a méltó helyét.
A nemzeti érdekérvényesítés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tizenkét pontját megidéző jelmondatunkon is módosított: európai politizálásunk a „magyar unió az Európai Unióban” jelmondat értelmében valósult meg. Ez a folyamat teljesedik ki a Fidesz–KDNP ma bejelentett nemzeti listájával” – állapította meg Tőkés.
Örvendetesnek nevezte, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit – amelyeknek eddig az idén tízéves Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) adott keretet – immár nem csupán erdélyi (romániai) és felvidéki (szlovákiai) magyar EP-képviselőkkel, hanem a szintén befutóhelyeken szereplő kárpátaljai (Ukrajna) és vajdasági (Szerbia) politikusokkal tudják együtt képviselni.
Tőkés szerint a nemzeti önrendelkezés azt jelenti, hogy egy erős Európában egy erős Magyarországra, erős magyar nemzetre van szükség. Hozzátette: nemzetünk viszont akkor válik erőssé, hogyha elszakított részei is dönteni tudnak saját sorsukról, vagyis ha sikerül kivívni az erdélyi és a székelyföldi magyarság, valamint Vajdaság, Felvidék, Kárpátalja magyar közösségeinek különböző formájú autonómiáit. „Az autonómia élő és sikeres európai gyakorlat. Ez a célunk” – szögezte le Tőkés László.
Toró: biztosított az erdélyi magyarság képviselete
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott, bebizonyosodott, hogy a Fidesz és Orbán Viktor pártelnök nem csak választási jelmondatnak használta a nemzetegyesítést, és ezt a csütörtökön közzétett jelöltlistával is bizonyítja, melyen Tőkés mellett Vajdaság és Kárpátalja képviselője is helyet kapott.
„Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Tőkés László amellett, hogy 2007 óta képviseli az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben, ő tölti be a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöki tisztségét is, így továbbra is képviselni tudja az önrendelkezési törekvéseinket. Úgy gondolom, az erdélyi magyarok képviselete már biztosított az Európai Parlamentben, és ez örömmel tölt el” – mondta lapunknak a néppárt elnöke.
Biró Zsolt: érdemes lett volna elgondolkodni
Az április 6-án kiteljesedett nemzetegyesítési folyamat részeként értékeli Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is Tőkés László Fidesz-listán való indulását. Szerinte azonban az illetékeseknek érdemes lett volna elgondolkodniuk azon, hogy amennyiben a volt püspök az erdélyi magyarok közös listájára kerül fel, akkor Románia esetleg eggyel több magyar és eggyel kevesebb román képviselőt jutathatott volna Brüsszelbe.
Biró sok sikert kívánt Tőkés Lászlónak, és abbéli reményének adott hangot, hogy a komoly brüsszeli tapasztalattal rendelkező politikus a továbbiakban is szívén viseli az erdélyi magyarság ügyét. Kérdésünkre, hogy az MPP kizárja-e annak a lehetőségét, hogy az általa támogatott RMDSZ-listáról hárman kerüljenek be az Európai Parlamentbe, Biró nemmel válaszolt. A pártelnök azonban elismerte, a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az RMDSZ-lista harmadik helye nem számít befutónak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a téma kapcsán korábban úgy nyilatkozott, Tőkés László Fidesz-listán való indulása a hatályos választási törvények szerint semmiképp sem tudja befolyásolni az RMDSZ szereplését a május 25-én zajló EP-választáson.
„Nem zavar Tőkés indulása, és ezt a lépést nem is kívánom kommentálni. A mi dolgunk az, hogy megfelelőképpen mozgósítsunk. Számításaink szerint amennyiben elérjük a 6 százalékot, az RMDSZ két képviselőt küldhet Brüsszelbe, 6,3 százalék körül már a harmadik jelöltünk is esélyes lehet” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek a szövetségi elnök.
Mint ismeretes, az erdélyi magyar pártok összefogására tett eredménytelen felhívásai nyomán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) február végén úgy döntött: nem indít saját jelöltlistát a május 25-ei megmérettetésen, hogy a kialakult helyzetben ne kockáztassa az erdélyi magyarság EP-képviseletét. Ugyanakkor azt javasolta Tőkés Lászlónak, fogadja el a Fidesz felkérését, és induljon a Fidesz-listán újabb brüsszeli mandátumért.
Tőkés 2007-ben függetlenként szerzett brüsszeli mandátumot. Két évvel később, 2009-ben Magyar Összefogás néven az RMDSZ együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT), és az RMDSZ jele alatt indított akkori közös EP-listát az EMNT elnöke vezette. Mivel Tőkés rendszeresen bírálta a szövetséget, és védnökségével színre lépett az EMNP, az RMDSZ idén már nem volt hajlandó tárgyalni a közös EP-lista lehetőségéről.
Az állandó lakcím az irányadó
Az európai parlamenti választásokon a szavazati jogot nem az állampolgársághoz, hanem az állandó lakcímhez kötik a jelenleg érvényben lévő szabályozások. Így akik állandó magyarországi lakcímmel rendelkeznek, akkor is szavazhatnak a magyar EP-listákra május 25-én, ha nem magyar állampolgárok. Ugyanakkor a frissen honosult kettős állampolgárok közül csak azok tehetik ezt meg, akik rendelkeznek állandó lakcímmel az anyaországban.
Bár az uniós tagállamok választási törvényei tiltásokat tartalmaznak erre nézve, a gyakorlatban nincs kizárva, hogy kettős állampolgárok mindkét ország EP-listáira szavazzanak. Ezt azok tehetik meg – ahogy megtehették korábban is –, akik bejelentett módon Magyarországon élnek, ugyanakkor romániai személyi igazolvánnyal is rendelkeznek: ők például a magyarországi EP-választásokon leadott voks előtt vagy után ellátogathatnak a román külképviseletekre, vagy akár átléphetik a határt, és Romániában is szavazhatnak. Krónika (Kolozsvár)2014. április 12.
Népszabadság Online/
„Magyarország nem gyarmat”
Pelczné Gáll Ildikó lesz a kormánypártok listavezetője az Európai Parlamenti (EP) választáson. Tegnap a Fidesz választmányi ülése után Szájer József fideszes EP-képviselő a névsort a határon túl élő magyarságot is képviselő, a magyarság összetartozását jelképező „nemzeti listának” nevezte. Pelczné Gáll Ildikót ő követi, a harmadik Tőkés László.
A választások után a „nemzeti összetartozás” listát szimbolizálva a volt királyhágó melléki református püspököt nevezték esélyesnek az első helyre, Tőkés László Orbán Viktor favoritja volt. Végül a Fidesz-vezérkar úgy határozott, női politikussal, a Fidesz alelnökével „reprezentál” május 25-én az EP-választáson. A listán negyedik Deutsch Tamás, aztán Gyürk András, Gál Kinga, Schöpflin György, Erdős Norbert, valamint Kárpátalja és a Vajdaság egy-egy képviselője szerepel, míg a tizenegyedik helyen Kósa Ádám, a tizenkettediken pedig Hölvényi György jelenlegi egyházügyi államtitkár, a huszadikon a KDNP-s Pálffy István, a huszonegyediken pedig a Felvidék egy képviselője. A lista végére feltették Orbán Viktor miniszterelnököt is.
Magyarország 21 képviselőt delegál az EP-be, a tegnapi sajtótájékoztatón Pelczné Gáll Ildikó 10-12 fideszes mandátum megszerzését nevezte reális célkitűzésnek.
A Népszabadság már a hét elején beszámolt arról, hogy a KDNP-s Surján László, az EP alelnöke haza szeretne térni Brüsszelből. Így eléggé feszültre sikeredett az egyeztetés a listaállításról, mivel a „bajtársi szövetséges” KDNP nem kapott „tuti” helyet. Hölvényi György éppen a 12. a listán, így nem garantált, hogy EP-képvi selő lesz.
Szájer József az EP-be delegált magyar kormánypárti politikusok figyelmébe ajánlotta a békemenetes jelszót: Magyarország nem gyarmat. Olyan önálló ország, amely büszke saját cselekedeteire és hagyományaira, ugyanakkor teljesíti az EU-s együtt-működésből fakadó kötelezettségeit, „hiszen a klubnak tagjai vagyunk”. „Nem fogjuk hagyni, hogy Magyarországot az EP-ben bárki is lejárassa”, és hogy veszélyeztessék a magyar fejlesztési forrásokat – tette hozzá.
Pelczné Gáll Ildikó – aki vasárnap, a választás éjszakáján Orbán Viktor mellett állt a Duna-parti színpadon – határozott magyar érdekképviseletet ígért, azt mondta, hogy meg fogják védeni a rezsicsökkentést és a magyar földet. Semmilyen diktátumot nem fogadnak el az Európai Bizottságtól, „nem tekintjük az Európai Bizottságot Magyarország kormányának” – hangoztatta a sajtótájékoztatón. Arra, hogy az unió bírósága szerint nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, illetve főzetni, Pelczné Gáll Ildikó úgy reagált: „nem vagyok kétségbeesve a pálinkafőzéssel kapcsolatban”, ez egy hosszú folyamat, a vélemények ütköznek, és nyilván van olyan pont, amelyet korrigálni lehet. Szájer József ehhez azt tette hozzá, hogy eddig is küzdöttek, ezután is küzdeni fognak „minden őrültség és minden irracionális szabály ellen”. NOL.hu2014. október 22.
Tőkés László EP-képviselő közleménye a Magyarországról szóló vitáról
A kezdeti eredménytelen próbálkozások nyomán, a balliberális-zöld politikai csoportoknak végül is sikerült elérniük, hogy az Európai Parlament 2014. október 21-i plenáris ülésének napirendjére felkerüljön a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok helyzetéről szóló vita. Előző este a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció EP-képviselői a magyarországi médiaszabadság tárgyában rendeztek közmeghallgatást Brüsszelben. Ennek egyenes folytatásaképpen került sor a kedd esti parlamenti vitára, melyet a délután folyamán a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció és az Együtt–PM képviselőinek intenzív Magyarország-ellenes agitációja előzött meg.
Az időzítés nem véletlenszerű. Azon túlmenően, hogy ezekre az újabb kirívó támadásokra nemzeti ünnepünk, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulójának előestéjén került sor, egészen nyilvánvaló, hogy az ellenséges propaganda és lejáratás a balliberális oldalnak a helyhatósági választásokon elszenvedett, súlyos vereségére adott közvetett válasz, másrészt pedig újabb próbálkozást jelent Navracsics Tibor európai biztossá való megválasztásának a megakadályozására. Felszólalásaikban a magyarországi néppárti képviselők a tények nyelvén utasították vissza az Orbán-komplexusban szenvedő európai balliberális oldal pártos vádaskodásait. Szájer József, a néppárti frakció alelnöke a Fidesz–KDNP idén sorrendben harmadik elsöprő választási győzelmét szegezte szembe a magyar demokráciát megkérdőjelezők elfogult érvelésével. Gál Kinga erre utalva kikérte, hogy „a magyar embereket akaratuk ellenére akarják megvédeni”.
Tőkés László erdélyi képviselő a nyolc évig hatalmon volt szocialista kormányok és az Orbán Viktor vezette kormány európai megítélésében használt kettős mércét ítélte el. Azok, akik egykor szótlanul eltűrték a Gyurcsány-rezsim európai szabályszegéseit és népellenes diktatórikus cselekményeit, most harsány türelmetlenséggel „védelmezik a demokráciát és a jogállamiságot” a rendszerváltoztató kereszténydemokrata Fidesz-kormány ellenében – mutatott reá képviselőnk. A vita során többször is elhangzott, hogy az Európai Parlamentnek nem tartozik a hatáskörébe az európai szerződések betartatása, illetve a tagországai fölötti bíráskodás. Befejezésképpen az olasz EU-elnökség képviselője leszögezte: a jelen helyzetre nézve az Európai Tanács semmilyen elmarasztaló állásfoglalást nem fogadott el Magyarország ellen.
Strasbourg, 2014. október 22.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
(Mellékeljük a képviselő hozzászólását.)
H O Z Z Á S Z Ó L Á S
A demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok Magyarországon témájú európai parlamenti vitához
Holnapután ünnepeljük az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 58. évfordulóját. Fájdalmas és szégyenletes, hogy az Európai Parlament magyar szocialista különítménye éppen nemzeti ünnepünket használja fel arra, hogy újabb támadássorozatot kezdeményezzen saját hazája ellen.
A magyarországi szocialista delegáció utód-kommunista vétetésű képviselői tegnap a magyarországi médiaszabadság megsértéséről rendeztek Brüsszelben közmeghallgatást. Azok, akik az „európai értékek” ürügyén pécézik ki Magyarországot, és a mostani plenáris ülésen Orbán Viktor kormánya ellenében „védelmezik a demokráciát és a jogállamiságot” – cinkosan hallgattak akkor, amikor 2006-ban, szintén a forradalom évfordulóján, a posztkommunista Gyurcsány-rezsim hatósági erőszakkal oszlatta szét a békés ünneplőket és tüntetőket. Ideje volna, hogy az Európai Unió és a Parlament ne alkalmazzon kettős mércét Magyarország különböző pártállású kormányaival szemben!
Strasbourg, 2014. október 21.
Tőkés László EP-képviselő2014. december 19.
Újjáalakult a kisebbségügyi munkacsoport az EP-ben
Újjáalakult csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament (EP) kisebbségügyi munkacsoportja.
A testület a közlemény szerint az uniós parlament egyik legrégibb és legaktívabb munkacsoportja, létrejöttét pedig Gál Kinga fideszes képviselő kezdeményezte. Ahogy az előző két mandátumban, a munkacsoport fő célja továbbra is a hagyományos nemzeti kisebbségi közösségek problémáinak napirenden tartása nemzetközi szinten, hiszen ez az egyetlen olyan fórum az Európai Unióban, ahol ezen közösségek érdekérvényesítése megjeleníthető.
Az EP-zsargonban intergroupnak nevezett munkacsoport a téma iránt érdeklődő és aktívan tenni kívánó képviselőkből áll az EP különböző politikai frakcióiból. Gál Kinga mellett egy liberális és egy zöldpárti képviselő lett a testület társelnöke. A kisebbségi munkacsoportban továbbra is erős a magyar néppárti jelenlét, hiszen a határon túli magyar közösségek képviselői – Sógor Csaba és Winkler Gyula is – mind tagjai lettek annak – közölte Gál Kinga.
"Kiemelném, hogy ez a fórum komoly lehetőségeket rejt magában a határon túli magyar kisebbségeket illetően, hiszen itt uniós szinten lehet felvetni problémáikat, a legégetőbb kérdéseket, konkrét eseteket vagy jogsértéseket" – mondta a fideszes képviselő.
Népújság (Marosvásárhely)2015. január 16.
Gál Kinga: a szocialista frakció nem támogatta az EP kisebbségügyi munkacsoportjának a megalakulását
- A sajtóban megjelentekkel ellentétben az Európai Parlament (EP) kisebbségügyi munkacsoportja tavaly decemberben tartotta meg alakuló és tisztújító ülését, amelyen Gál Kinga fideszes EP-képviselőt a munkacsoport társelnökévé választották, az EP szocialista frakciója a munkacsoport létrejöttét nem támogatta, Ujhelyi István szocialista EP-képviselő pedig jelen sem volt a decemberi alakuló ülésen - közölte pénteki közleményében Gál Kinga.
Ujhelyi István előző napi közleményében azt hangoztatta, hogy nemzeti koalícióra van szükség a határon túli ügyekben, és e tekintetben a jobboldali képviselőkkel is késznek mondta magát a közös munkára. "Ezért is támogattam például Gál Kinga fideszes EP-képviselő társelnökké választását a csoportban" - jegyezte meg.
Gál Kinga szerint az Ujhelyi közleményében foglaltakkal ellentétben a valóság az, hogy a december 18-i alakuló ülésen a szocialista képviselő nem is volt jelen.
"A szocialista frakció már a munkacsoport létrejöttét sem támogatta, amely három másik frakció, a Néppárt, a Liberálisok és a Zöldek támogatásával alakulhatott újra" - írta Gál Kinga.
A néppárti EP-képviselő ehhez hozzátette: a munkacsoport idei első ülése 25 EP-képviselő jelenlétével zajlott, akik aktív eszmecserében vettek részt, és konkrét javaslatokat fogalmaztak meg az elkövetkező időszakra.
Ujhelyi István, bár jelen volt ezen az ülésen, meg sem szólalt - olvasható Gál Kinga közleményében.
Az MSZP EP-képviselője válaszközleményében azt írta: "a kisebbségi munkacsoport megalakulását több platformon, több alkalommal is támogattam: szóban és írásban egyaránt. Tény, hogy résztvevője voltam a munkacsoport megalakulását előkészítő, nyári találkozónak, ahol egyértelműen jeleztem: támogatom Gál Kinga társelnökségét, az intergroup (frakcióközi munkacsoport) megalakulásához pedig támogatókat toborzok a szociáldemokrata frakcióban. Tény, hogy az alakulóülésen személyesen nem tudtam jelen lenni, de közvetlen munkatársam képviselt a tanácskozáson és regisztrált is a nevemben."
Ujhelyi kiemelte, hogy partnerséget, közös munkát ajánlott a határon túli magyarok érdekében a jobboldali képviselőknek. A Fidesztől érkező válasz - tette hozzá - nem őt minősíti.
"Ezek szerint ők a meghirdetett nemzeti együttműködés helyett megint csak acsarkodni tudnak, álságosan kisajátítva a határon túliak képviseletét. Ez a szociáldemokraták számára is fontos ügy, amit jól mutat, hogy az előző parlamenti ciklusban szocialista társelnöke volt a munkacsoportnak, Tabajdi Csaba személyében" - hangsúlyozta a szocialista EP-képviselő. Brüsszel (MTI)2015. március 12.
Felhívták Szijjártó Pétert Romániából
Bogdan Aurescu román külügyminiszter felhívta telefonon csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy személyesen is szót emeljen egy budapesti tüntetés miatt, amelyen Romániát „az Európai Unió Iszlám Államának" nevezték – közölték Bukarestben.
A román külügyminisztérium korábban sajtónyilatkozatban utasította el György-Mózes Árpádnak, a Székelyföldért Társaság elnökének idézett kijelentését, amely a székely szabadság napján, kedden rendezett budapesti tüntetésen hangzott el. György-Mózes Árpád azzal indokolta kijelentését, hogy szerinte a román hatóságok hetente fejeznek le olyan alapvető demokratikus jogokat, mint a gyülekezési, a szabad véleménynyilvánítási és a nemzeti identitáshoz való jog.
A román külügyminiszter kifejezte reményét, hogy Magyarország nemzeti ünnepének március 15-i megünneplése vagy az 1990-es (március 19-20.) marosvásárhelyi események 25. évfordulója nem szolgáltat alkalmat arra, hogy a magyar tisztségviselők a két ország közti alapszerződést, illetve a román alkotmányt sértő kijelentéseket tegyenek.
A Székely szabadság napjával kapcsolatban Gál Kinga Fideszes EP-képviselő, az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának társelnöke közölte, hogy a testület mai ülésén megtárgyalták az ügyet, és mivel úgy vélték, hogy a marosvásárhelyi felvonulás betiltása sérti a gyülekezési jogot, az Európai Bizottsághoz fordulnak.
MTI, index.hu
Erdély.ma