udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
777
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 751-777
Névmutató:
József Attila
2006. március 11.
Hatvanéves lenne Marosvásárhelyen a Székely Színház, ha megérte volna az ominózus évfordulót. De nem érte meg, közbeszólt a diktatúra, majd az új épület, az új társulat. Generációk emlékeznek egykori előadásokra, rendezésekre, alakításokra. Az évfordulón ünnepségeket rendeztek. Március 8-án a budapesti József Attila Színház vendégszereplése töltötte zsúfolásig a színházat, másnap gálaműsorra került sor. Volt! Van! Lesz! – állt a meghívón. Kovács Levente, a gálaest rendezője a marosvásárhelyi színjátszást ismertette beszédében. A műsorban egykori és mai művészek egyéni, illetve csoportos számai között az operettrészlet, monológ és szavalat is volt. /Nagy Botond: Kellő komolysággal, illő pajkossággal. Évfordulós ünnepség a Székely Színház emlékére.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./2006. március 13.
Megjelent Vári Attila kiváló prózaíró és József Attila-díjas költő Idegen ég. Válogatott versek 1970–2004. /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete. A versgyűjtemény a költő 60. születésnapjára jelent meg. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./2006. március 17.
Kántor Lajos irodalomtörténészt, a kolozsvári Korunk főszerkesztőjét a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. Nem számított rá, reagált Kántor, semmilyen kerek évforduló nincs most az életében, és korábban több díjat is kapott. Idén egyedül ő kapott Erdélyből ilyen magas állami kitüntetést, de nem volt más a Magyarországgal szomszéd országokból sem. Úgy érzi, hogy ez eddigi munkájának szól. A Korunk folyóirat költözése anyagilag veszélyessé tette a helyzetüket. Nagy mecénások kellenének, s akkor nem lennének állami pénzekre rászorulva. A Korunk Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke, Dégenfeld Sándor többször jelentős összeggel támogatta a folyóiratot. Áprilisi számuk központi kérdése lesz: politizálás hatalomban és ellenzékben. Kántor úgy látja, hogy a vezető politikusok elvárják, hogy aktívabb legyen az értelmiség, ugyanakkor pedig az értelmiség úgy érzi, hogy nem hallgatják meg. A politikai elit nagyjából bezárkózik a saját köreibe, az értelmiségiek pedig szintén a maguk dolgaival foglalkoznak. A magyar irodalom egységével kapcsolatos vitában Kántor álláspontja: van az egyetemes – és nem egységes! – magyar irodalom, amibe minden jelentős érték beletartozik. Ugyanakkor az erdélyi magyar irodalom esetében számos más szempontot is figyelembe kell venni. A kettőt nem egymás ellen, hanem egyszerre kell megírni. Kántor Lajos eddigi díjai: 1971, 1981 a Kolozsvári Írói Egyesület Díja , 1975: a Román Tudományos Akadémia Díja, 1992: Pulitzer-emlékdíj, és Magyari Lajos-díj, 1995: Madách-díj, 1997: a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, és Aranytoll Díj, 1998 József Attila-díj, 2004: Széchenyi-díj, 2006: Aranyalma Díj, és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje. /Guther M. Ilona, Budapest: Politika, értelmiség, illúzió. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2006. március 23.
A Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója Díjat az idén két magyar írónak: az erdélyi Kovács András Ferencnek (KAF), és a magyarországi Szilágyi Ákosnak adományozták. Kovács András Ferencnek Marosvásárhelyre való hazaérkezése után nyilatkozott. Az Új Magyar Szó felvetésére, hogy a magyarországi sajtó bizonyos díjakat a politikához, politikai szimpátiákhoz kötött, Kovács András Ferenc leszögezte, politikamentes díjról van szó. Olyanok kapták meg elsőként, mint Parti Nagy Lajos, Tandori Dezső. Kovács András Ferenc /sz. Szatmárnémeti. 1959. júl. 17,/ költő, műfordító, a marosvásárhelyi Látó versrovatának szerkesztője. Díjai: a Romániai Írószövetség debüt-díja 1983, Déry Tibor-díj 1992, ARTISJUS-díj 1994, a Romániai Írószövetség díja 1993, Füst Milán-díj 1994, Alföld-díj 1995, József Attila-díj 1996, a Soros Alapítvány Ady Endre díja 1996, Kortárs-díj 1996, Tiszatáj-díj 1998, a Jelenkor Kiadó Könyvdíja 2000, Palládium-díj 2003. /Lokodi Imre: Politikamentes grádics. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./2006. április 3.
Április 1-jén került sor a Tordai Állami Színház nagytermében a Magyar Kulturális Napra. A műsor keretén belül a tordaiak mellett számos aranyosszéki település is képviseltette magát; a terem zsúfolásig megtelt. Míg tavaly József Attila 100 éves születésnapját ünnepelték, idén az 1956-os forradalomra emlékeztek Aranyosszéken. A tordai Petőfi Társaság és a helybéli RMDSZ által szervezett műsorban fiatalok is voltak. Fellépett a 130 éves múltú Tordai Magyar Dalkör, az aranyosegerbegyi Árvalányhaj vegyes kórus, a szentmihályi vegyes kórus, végül a várfalvi Aranyosszék Népi Táncegyüttes járta a táncot. A műsort követően a Suba László tordai képzőművész által szervezett Színes tintákról álmodom című rajzversenyre beérkezett munkákból álló kiállítást is megnézhették a jelenlévők, valamint megvásárolhatták a Mihai Viteazul Főgimnázium független diáklapját, a MI-t. /Ladányi Emese Kinga: Kicsitől nagyig. Aranyosszék kitett magáért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./2006. április 4.
Nagyváradon, a Szent László-templomban mutatták be Az örökkévalóság útjain című verseskötetet, melyet a Protestáns Teológia Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontja /Kolozsvár/ adott ki. A kiadványt Zih Ottília Valéria – a várad-újvárosi református egyházközség kántora, a Partiumi Keresztény Egyetem zene szakának harmadéves hallgatója állította össze magyar költők istenes verseiből, melyek tematikájukban a böjttől és bűnbánattól a húsvéton át a pünkösdig terjedő időszakot ölelik fel. A kiadvány hatvan magyar költő – köztük Pilinszky János, József Attila, Bartalis János, Dsida Jenő, Ady Endre, Kosztolányi Dezső – mintegy 150 versét tartalmazza. A versgyűjtemény illusztrálásához Kristófi János festőművész ajánlotta fel alkotásait. Zih Ottília korábban is foglalkozott már hasonló kötet összeállításával, egy előző versgyűjteménye (Az Úr érkezése) advent és karácsony ünnepéhez kapcsolódó verseket foglalt egybe. /T. G.: A festmény, a költemény és az ének hármas egysége. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 4./2006. április 11.
Ferenczes István helyi költő talán nem eléggé ismert verseiből hallhattunk egy csokorra valót Csiky Csengele színésznő előadásában, olvasható a megyei napilapban, mindez sértő félreértéseket okozhat. A „helyi költő” szókapcsolat értékítéletet jelöl: a helyi költő fűzfapoéta. Ferenczes István nem helyi költő, József Attila-díjas, a jelenkori magyar irodalom egyik neves alkotójaként tartják számon. Jobban kell figyelni a szavakra. /Székedi Ferenc: Ferenczes István, a helyi költő. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./ Az említett cikk: Székely Judith: Didergés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./2006. április 14.
Szilágysomlyón az idén második alkalommal szervezték meg a Mátyás-napokat, ezen belül a szintén második alkalommal a József Attila-szavalóversenyt. Április 5-én a helyi, április 7-én a kistérségi szakasza zajlott a versenynek. Mindkét alkalommal a gyermekek kivetített Mátyás királyról szóló meséket nézhettek a szünetekben. A kisiskolások kistérségi vetélkedőjén kilenc helységből összesen 37 diák vett részt. Az V–VIII. osztályosok szavalóversenyére a környező települések mellett a magyarországi testvérvárosok tanulóit is meghívták. A versenyt követően korhű öltözetben teremtették meg a Mátyás királyt megidéző hangulatot. /Széman Rózsa: A vers és legenda ünnepe. II. Szilágysomlyói Mátyás-napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2006. június 5.
Rendkívül furcsa elhelyezésű székely kaput avattak június 4-én Sepsibodokon: két kiskapuval, az őket összekötő ív alatt a falu emlékművével; és a kapuk funkcionálisak, a kívülről felújított József Attila Kultúrotthonhoz engednek bebocsátást; és a kiskapuk fölött a község és testvértelepülése, a Heves megyei Detk címerével. Olyan kapu ez, mely összeköt Trianonban szétszabdalt nemzetet, hétköznapot és kultúrát, Erdélyt és Európát – nem, nem túlzás ez, egy másik székely kapu, Sepsibodok ajándéka Detken éppen az Európa-kapu nevet viseli. A detkiek ígérték a József Attila Kultúrotthon belső munkálatainak támogatását. /(vop): Kapu, mely összeköt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./2006. június 23.
Magyarországon Nagykovácsiban megnyílt a 12. alkalommal megrendezett műfordító tábor, a József Attila Kör (JAK) rendezésében. „Kapóra jött a tábor tematikus programján belül a bukaresti Odeon Színházban is bemutatott Thuróczy Katalin-darab sikertörténete” – mondta Dánél Móna, a tábor csíki származású vezetője. Thuróczy Katalin darabjának fordítója, Annamaria Pop is jelen volt. – Ez ösztönzést ad a fordítóknak is: érdemes magyar kortárs drámát fordítani – mutatott rá a Kolozsváron és Budapesten egyszerre doktoráló Dánél Móna táborvezető. A JAK-táborban idén udmurt, német, flamand, török, francia, orosz, szerb, román, lengyel és osztrák fordítók ismerkedhetnek meg a legújabb magyar irodalommal, az idősebb és fiatalabb szerzőkkel, irodalomtörténészekkel, kritikusokkal. /G. E.: A fordító JAK öröme. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./2006. június 26.
Láng Gusztáv nemcsak hetvenedik születésnapját, hanem írói munkáságának ötvenedik évfordulóját ünnepelhette az elmúlt héten. Ünnepi rendezvényként Láng Gusztáv Az értelem félhomálya. Egy József Attila-tanulmány ösztönzői címmel tartott előadást június 23-án. Cs. Gyimesi Éva, a Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának professzora A mérték bennünk van címet viselő előadásával elevenítette fel emlékeit a hajdan őt is tanító Láng Gusztávról. A József Attila-díjas irodalomkritikust felköszöntötte még Balázs Imre József, az Erdélyi Terasz Egyesület elnöke, illetve az Erdélyi Magyar Írók Ligáját képviselő Orbán János Dénes költő. /(kb): Láng Gusztáv 70 éves. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./2006. július 13.
Több mint egy év után újra Székelyudvarhelyen lépett fel Földes László, ismertebb nevén Hobó, aki most az ötödik Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok keretében József Attila-verset adott elő. /Sz. Cs. E.: Hobo József Attila-estje a Művelődési Házban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 13./2006. július 14.
A tudomány az egyik legfontosabb része a kultúrának – vallja Toró Tibor temesvári atomfizikus, aki július 16-án tölti be 75. életévét. Előadásai nemcsak fizikáról szólnak: a matematikától és a filozófiától a költészetig, Bolyai Jánostól Babits Mihályig és József Attiláig mindenről esik szó bennük. Toró Tibor a kultúra egységét vallja. Foglalkoztatja József Attila transznegatívum-elmélete is. Életpályáját az iskolával való kapcsolata határozta meg. Édesanyja Énlakán volt tanítónő. Székelyudvarhelyen volt egy híres matematika-fizika tanára, Mátéffy Béla, aki csillagászt akart faragni belőle. Amikor befejezte az egyetemet Temesváron Toró Tibor, Marx György volt a neutrinó-fizika egyik kezdeményezője, az általa szerkesztett Fizikai Szemlében közölt cikkekből ismerte meg a neutrinót. Amikor ezzel kezdett foglalkozni, három könyv jelent meg a világon a neutrinóról. A negyediket ő írta „A neutrinó és a szerepe a fizikában, a csillagászatban és a kozmológiában” címmel. Öröm számára, hogy részt vehetett egy tudományág létrejöttében. A professzor jelenleg a tanárok posztgraduális továbbképzését célzó, csíkszeredai Bolyai Nyári Akadémia tiszteletbeli elnöke, a fizikai témájú előadások szervezésével már tíz éve foglalkozik. Bolyai János megfogalmazta a fizika geometrizálásának a gondolatát, Einstein előtt szinte nyolcvan évvel. Erről a témáról Toró Tibor monográfiát ír. /Pataki Zoltán: A részecske vonzásában. Beszélgetés a 75 éves Toró Tibor professzorral. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./2006. július 24.
Kisiratos háromnapos falunapja tartalmas. Július 21-én a könyvbemutató vendége Sarusi Mihály József Attila- és Táncsics Mihály-díjas író, újságíró volt. Bár nem kisiratosi születésű, apja családja révén odavalósinak is tekinti magát, Sarusi eddig nem kevesebb, mint 7 (hét!) könyvet írt Kisiratosról (az egyik legutóbbi az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg). Ígéretet tett: folytatja a kisiratosi sorozatot, amíg a könyvek száma eléri a tízet. A fogatbemutatóhoz három hintóval a szomszédos Nagyiratos is hozzájárult. A falunappal együtt tartották a fiatalok II. Arad Megyei Ifjúsági Találkozóját. A hatalmas, fedett színpadon következtek a néptánc-műsoron résztvevő együttesek. Az V. Kisiratosi Falunapok a Republic koncertjével ért véget. /Jámbor Gyula: Falunap Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./2006. augusztus 18.
Ízléses könyvekkel büszkélkedhet a csíkszeredai Alutus Nyomda, a szép könyvekért kapott díjak önmagukért beszélnek. Hajdú Áron Péter, a nyomda igazgatója leszögezte, ma már alapvető követelmény a könyvkiadásban, hogy a szellemi tartalom találó csomagolásban lásson napvilágot. Fontos a könyvformátum, a papír megválasztása, a karakterek és sorközök megválasztása, de a képanyagok kiválasztása is mérvadó. Hajdú Áron Péter az elmúlt tíz évben könyvborítót is tervezett, Deák Ferenc elismert tipográfus baráti biztatása sokat segített, vallja. A vonalvezetés művészetét Gaál András és Márton Árpád festőművészektől diákként tanulta. Az Alutus könyvei közül Kovács András Ferenc Szabadvendég című, József Attila-centenáriumra írt szonettkoszorúja a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete által évente megrendezett Ünnepi Könyvhéten a szépirodalmi kategória egyik díjnyertes könyve lett. Ez az első olyan díjazott könyv, amelyet erdélyi szerző, tipográfus és nyomda valósított meg. Az Országos Nyomdaipari Vásárra is elküldtek néhány könyvet, és az Alutus volt az egyetlen az erdélyi nyomdák közül, amely díjat kapott. /Antal Ildikó: A könyvkészítés művészete. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./2006. október 16.
Gyimesbükkön a katolikus templom felszentelésének harmincéves évfordulóján ezrek vettek részt a Tamás József segédpüspök celebrálta ünnepi szentmisén. Azokban az időkben épült, amikor országszerte tilos volt Istennek hajlékot emelni, Dani Gergely plébános viszont, dacolva a hatóságok fenyegetéseivel, hozzálátott a templomépítéshez. A magyar oktatást tiltó rendszer nyomásával dacolva, Dani Gergely a templomban tanította titokban írni-olvasni a gyimesbükki gyermekeket. A diktatúra embereitől meggyötört plébánost 63 éves korában, a már felépült templomban, szentmise közben érte a halál, Gyimesbükkön ma iskola viseli nevét. /Harminc éve szentelték fel a templomot. A mártír papra is emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./ Dani Gergely nevét vette fel a helyi iskola. Az iskola ajándékot kapott: a Pallas–Akadémia Könyvkiadó mintegy 115 kötettel ajándékozta meg az intézményt. Deáky András panziójánál Sebő Ödön főhadnagy tiszteletére állítottak kopjafát. A Gyimesi-szoros ezeréves határvonalánál 1944. szeptember 23-án Sebő Ödön vitézi helytállását hirdető kopjafaavató ünnepségen elsőként Pitti Katalin operaénekesnő szólalt fel: elénekelte az Ave Máriát, valamint József Attila találó verssoraival nyitotta meg az ünnepi beszédének sorát. Ezt követően Tamás József segédpüspök megáldotta a kopjafát és a jelenlevők megkoszorúzták az emlékművet. /Antal Ildikó: Gyimesbükk. Orgona- és kopjafaáldás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./2006. október 23.
Október 22-én Marosvásárhelyen a Vártemplom udvarán felavatták a kopjafát azokért, akik Erdélyben is kiálltak az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc eszményéért. Ötvös József esperes kifejtette: Erdélyben is megmozdult a lélek, és ezért a vállalásért azután üldöztetés, meghurcoltatás, életfogytiglani vagy hosszú börtönbüntetés, kényszerlakhely, járt. Sok családot tettek tönkre a szabadság eszméjéért, s életutak törtek ketté a Duna-csatornánál. A Maros megyei 56-osok nevében Gráma János szólt a megemlékezőkhöz. Elmondta, hogy 1956-ért a legtöbb személyt, Marosvásárhelyen ítéltek el. Az emlékműállítás Kacsó Tibor és Veress Sándor ötlete volt, a kopjafát Miholcsa József készítette el, aki édesapjának mint 56-os elítéltnek is szánta munkáját. A megemlékezés Bartis Ildikó színművész József Attila: Világosítsd föl! című versének előadásával és koszorúzással zárult. A marosvásárhelyi 1956-ra Pál Antal Sándor levéltáros emlékezett. /Vajda György: Kopjafa a marosvásárhelyi üldözöttekért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./2006. december 14.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör december 12-én tartott munkaülésén Kosztolányi Dezsőre emlékeztek, az író halálának 70. évfordulója alkalmából. Regéczy Szabina Perle a Kosztolányi-novellákról beszélt. Az est második részében a nemrég rendezett szatmári szavalóversenyen kiválóan szerepelt Czernák Ferenc és Hevesi József Ady Endre, József Attila és Márai Sándor egy-egy karácsonyi versét adta elő. /Karácsonyi hangulat a Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./2006. december 16.
A Kárpát-medencei Gyermekrajz Fesztiválra invitáló pályázati kiírást a budapesti József Attila Művelődési Központ indított útjára az ősz folyamán, amely az Ezerkilencszázötvenhat címet viselte. A Kárpát-medence számos tanintézetéből, köztük neves művészeti líceumokból, beérkezett pályamunkák közül 119 alkotást tartott a bírálóbizottság érdemesnek arra, hogy kiállítsák és egyben dicsérő oklevélbe részesítsék azok alkotóit. És ebből nem kevesebb, mint huszonnyolc alkotás a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum diákjainak kezemunkáját dicséri, ráadásul úgy, hogy a kiosztott egyenértékű 15 fődíjból kettőt az iskola tanulóinak ítélt oda a zsűri. /Székely Géza: Üröm az örömben. Apáczais diákok képzőművészeti sikere Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ 2007. január 5.
Elhunyt Nagy Gáspár költő, mintegy húsz vers-, próza- és esszékötet szerzője. A Kossuth- és József Attila-díjas alkotót 57 éves korában, türelemmel és méltósággal viselt hosszú szenvedés után, január 3-án érte a halál. „Nagy Gáspár munkásságát a magyarság sorskérdései iránti érzékenység és a felelős emberi létezés igénye határozta meg” – fogalmazott nekrológjában a Magyar Katolikus Rádió, amelynek kulturális szerkesztőségét 2004 óta a költő vezette. Pályája kezdetén népművelő és könyvtáros, majd a Móra Kiadó szerkesztője volt, 1989-ben a Hitel szerkesztője lett. A fiú naplójából című, 1956-ot idéző verse miatt a Tiszatáj folyóiratot 1986-ban betiltották. Szabadrabok című, 1999-ben megjelent gyűjteményes kötete tartalmazza mindazokat a verseket, amelyeket korábban a cenzorok miatt ki kellett hagynia köteteiből. /Elhunyt Nagy Gáspár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./