udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7111
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 7111-7111
Névmutató:
Markó Béla
1994. július 13.
Klaus Kinkel német külügyminiszter júl. 13-án egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett, tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és Melescanu külügyminiszterrel, az ellenzéki pártok vezetőivel, köztük Markó Bélával. Németország támogatja Romániát az európai struktúrákba való integrálódásában, nyilatkozta a találkozó után Melescanu. Vacaroiu miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy Németország Románia első számú gazdasági partnere. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./1994. július 15.
Horn Gyula miniszterelnök júl. 15-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Markó Bélát, az RMDSZ elnökét meghívta, a jövő héten látogasson Budapestre és közösen tekintsék át az RMDSZ új koncepcióját. /Magyar Hírlap, júl. 16./1994. július 20.
Júl. 20-án Horn Gyula miniszterelnök Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba politikai államtitkár jelenlétében a Parlamentben fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A kormányprogram tartalmazza azokat az alapelveket, amelyeket alapvető fontosságúnak tartanak, például azt, hogy a határon túli magyarságot érintő kérdésekben kikérik az érintettek véleményét, mondta Markó Béla. A "magyar kormány is igényli, hogy ebben az alapszerződésben konkrét garanciák szerepeljenek a kisebbségi kérdés rendezésére. Egy ilyen keretszerződés nem képzelhető el megfelelő garanciák nélkül." - fejtette ki Markó Béla. Kérésekre válaszolva az RMDSZ elnöke aggályát fejezte ki e garanciák későbbi érvényesítésével kapcsolatban. "Nem hagyjuk szó nélkül a határon túli magyarokat ért különféle jogsérelmeket" - jelentette ki Horn Gyula, aki ezeket a trieszti tárgyaláson is fölvetette. Tabajdi Csaba arra a kérdésre, hogy a kormányprogram miért nem tartalmazza a kollektív jogok kérdését, kijelentette, hogy a nyugat-európai közvélemény sajnos nem ismeri el ezeket a fogalmakat. Mindez nem jelenti azt, hogy a határokon túli magyarságnak le kellene mondani azokról a tartalmakról, melyeket ezek a jogok jelentenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Tabajdi Csaba úgy fogalmazott, hogy amennyiben az alapszerződés-tervezetek nem adnak kellő garanciát a határon túli magyarság számára, a szerződést nem kötik meg. Az új kormánykoalíció nem kívánja megszüntetni a támogatást, de azt ideológiamentessé akarja tenni. - Horn Gyula kifejtette, hogy nem kívánják elkapkodni a magyar-román alapszerződést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./ 1994. július 21.
Az eddigi eszközök, tehát a dialóguskeresés, a parlamenti küzdelem, a külpolitikai munka föllendítése nem bizonyult elegendőnek - állapította meg Markó Béla a vele készített interjúban. Olyan értelemben kell a stratégiát megváltoztatni, hogy ezen eszközök mellett fokozottabban kell építeni a civil társadalom szolidaritására. Az oktatási törvénytervezettel kapcsolatban kidolgoztak egy akcióprogramot, ennek része az aláírásgyűjtés. A kolozsvári események a román belpolitikai élet tragikus anomáliáira figyelmeztetnek, "hogy minden közbenjárás ellenére nem lehetett ezt a nyilvánvalóan magyarellenes, kultúraellenes" provokációt másképp megállítani. - "Az erdélyi magyarságnak az a célja, hogy megmaradhasson itt Romániában magyar közösségnek", megőrizhesse identitását. - A Demokratikus Konvenció nem támogatja egyöntetűen az RMDSZ-t. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./1994. július 22.
Horn Gyula miniszterelnök Markó Bélával folytatott tárgyalása után nyilatkozott a Kossuth Rádióban. Mi nem akarunk küldetéstudatról beszélni, mondta. "A trieszti találkozón Vacaroiu miniszterelnök úrhoz intézett első kérdésem az volt, hogy hogyan fogadhatott el a román parlament egy olyan tervezetet, amely olyan szűkre korlátozza az ottani magyarság oktatását, és szóvá tettem azt is, hogy kiszorítják, nem teszik lehetővé a tiltakozáson való részvételüket." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./1994. július 26.
Markó Béla javasolta, hogy szervezzenek vitát a Demokratikus Konvención belül az RMDSZ célkitűzéseiről. /Magyar Hírlap, júl. 26./1994. július 27.
Az RMDSZ vezetői júl. 27-én Bukarestben sajtótájékoztatót tartottak, Markó Béla budapesti, Frunda György szenátor strasbourgi, Tokay György képviselő bécsi útjáról számolt be. Frunda György kifejtette, hogy az Európa Tanács tud a romániai kisebbségeket foglalkoztató kérdésekről, a tanügyi törvényről, a kolozsvári magyarellenes akciókról, sajnálattal állapították meg, hogy Románia az utolsó helyen áll az európai konvenciók ratifikálása tekintetében. /RMDSZ Tájékoztató, 334. sz., júl. 27./1994. július 28.
Az RMDSZ bukaresti, júl. 28-i sajtóértekezletén Markó Béla beszámolt Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott budapesti megbeszéléséről. Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy kikérjék véleményét az alapszerződés tárgyalásakor. Frunda György képviselő elmondta, hogy az RMDSZ Srtasbourgban jegyzéket nyújtott át az ET közgyűlése parlamenti bizottságának a román külügyminisztériumnak az ET raportőrei jelentését kifogásoló memorandumával kapcsolatban. A bizottság az RMDSZ jelentését ellenszavazat nélkül elfogadta, így a két jelentéstevő /König, Jansson/ még idén visszatér, hogy újból megvizsgálja, miként tesz eleget Románia az ET-ajánlásoknak. - Bécsben, az EBEÉ parlamenti közgyűlésén - éppen Frunda György javaslatára - elfogadták, hogy az önrendelkezési jog nemcsak népeket, hanem népcsoportokat is megillet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ 1994. július 29.
Júl. 29-én Tabajdi Csaba államtitkár fogadta az RMDSZ Budapestre látogató küldöttségét. A megbeszélés után Tabajdi kifejtette: vannak olyan pontok, ahol a magyar kormány, illetve az RMDSZ máshova teszi a hangsúlyt, de a lényeges kérdésekben közel állnak egymáshoz. Markó Béla, az RMDSZ elnöke fontosnak ítélte, hogy részt vehetnek a dokumentum kidolgozásában, tartalmi kérdésekre utalva fontosnak tartanák, hogy ezen az úton is megteremtődjék az autonómiaformák létrejöttének lehetősége. Tabajdi Csaba bejelentette: megállapodtak az RMDSZ vezetőivel egy rendszeresen ülésező munkacsoport létrehozásában, melynek első ülése előreláthatólag aug. 5-én lesz. /Magyar Nemzet, júl. 30./1994. augusztus 3.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott a Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott tárgyalásáról. Fontosnak tekinti a kapcsolattartást, jelezte Markó Béla. Az "alapszerződés kérdésében kívánatosnak tartjuk, hogy mind a magyar, mind a román külügyminisztérium partnernek tekintsen bennünket." Egyértelműen kijelentettük, hogy szükség van a Határon Túli Magyarok Hivatalára, mondta. "Horn Gyula a találkozón jelezte, hogy mi nem vagyunk kellőképpen informálva. Ez igaz, hiszen például arról sem volt információnk, mi hangzott el a román parlamenti küldöttséggel folytatott szegedi megbeszélésen." Arra a kérdésre, hogy eddig érvényesültek-e politikai szempontok a magyarországi támogatások esetében, azt válaszolta: "Nincs tudomásom róla, hogy eddig politikai vagy pártérdekek szerint történt a támogatás." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 3./ Szegedi találkozó: Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ elnöke 1994. ápr. 14-én Szegeden találkozott Oliviu Ghermannal, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja elnökével. A találkozó a román fél kérésére jött létre. Történelmi megbékélésre van szükség a két ország között, mondta Horn Gyula a tárgyalás után. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. ápr. 16-17./1994. augusztus 6.
Sződemeteren, a református templom kertjében aug. 6-án ünnepélyesen felavatták Kölcsey Ferenc szobrát, Kő Pál alkotását. A szoboravatón megjelent többek között Szatmár megye prefektusa és tanácselnöke, Markó Béla, Tőkés László, Tempfli József nagyváradi, valamint Kocsis Elemér debreceni püspök. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./ Előzmények: 1990. aug. 6-án a két ország művelődési minisztériuma állított emléktáblát, azonban azt ismeretlenek 1990. aug. 8-án összetörték. 1992 augusztusában újabb emléktáblát állított fel a Kölcsey Kör, két hét alatt ezt is összetörték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./1994. augusztus 8.
Aug. 8-án Budapestre érkezett az RMDSZ szakértői bizottsága, hogy megbeszéléseket folytasson a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársaival az alapszerződéssel kapcsolatban. Az RMDSZ részéről Bakk Miklós, a politikai osztály referense, Varga Attila jogász, parlamenti képviselő, Béres András egyetemi tanár, marosvásárhelyi tanácsos. Markó Béla RMDSZ-elnök és Tabajdi Csaba államtitkár júl. 29-i budapesti tárgyalásán megállapodtak abban, hogy az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége négy munkacsoportot hoz létre a romániai magyarság és a magyarországi intézmények közötti kapcsolatok elemzésére /költségvetési támogatás, ösztöndíjrendszer, önkormányzati és gazdasági együttműködés/. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./ 1994. augusztus 8.
Az RMDSZ külpolitikai tanácsadó testületének múlt heti, Marosvásárhelyen tartott értekezletén részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, továbbá a parlamenti frakciók elnökei, az SZKT állandó bizottságának elnöke. Ezen az értekezleten az alapszerződésről is tárgyaltak. /Népszabadság, aug. 9./ 1994. augusztus 10.
A Népszabadságban közölt cikkek egybehangzóan azzal érvelnek, hogy az alapszerződést a kölcsönös bizalomerősítés érdekében meg kell kötni, írta Kincses Előd, aki nem fogadja el ezt az álláspontot. Az alapszerződés megkötésének hátránya, hogy minden olyan jog és garancia, amelyet nem foglaltak a szerződésbe, megtagadható. Ezért aggályos az olyan megfogalmazás: "nem biztos, hogy az alapszerződésekbe bele kell foglalni a kollektív jogokat, s úgy tűnik, a területi autonómia sem elfogadható a szomszédoknak" /Tabajdi Csaba: Elaknásított terepen mozgunk, Népszabadság, júl. 30./. Meister Dávid a határklauzula szerződésbe foglalásának szükségességét azzal indokolja, hogy "az Antall-kormány a határok kérdését sokáig lebegtette..." /Mire jó egy alapszerződés? Népszabadság, júl. 28./ Kincses Előd a romániai fordulat résztvevőjeként ezt másképp látja. Iliescu elnök 1990. jan. 25-én a magyar szeparatizmust megbélyegző nyilatkozatot tett, azóta megjelent a határklauzula követelése, hónapokkal megelőzve a magyarországi rendszerváltást. - A kölcsönös bizalomerősítést a kisebbségi magyarságra is vonatkoztatni kell. "Ilyen szempontból nem tartom szerencsésnek azt, hogy pl. Tőkés Lászlót és Sütő Andrást a kérdésben legilletékesebb magyar kormánytényező a nyilvánosság előtt ismételten elmarasztalja." A Korunk 1994/3-as száma, az RMDSZ-szám 121. oldalán közölt közvélemény-kutatás szerint Tőkés Lászlónak 1129 szavazat, Sütő Andrásnak 485, Markó Bélának 286 jutott a népszerűség sorrendjében. Ezért aggályosnak mondható, hogy Horn Gyula kizárólag Markó Bélát hívta meg. Ezt a baloldali beállítottságú, annak idején a Neptun-ügyet is védelmébe vevő Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője is kifogásolta /Népújság, júl. 19./. Helyesebb lenne a meghívást az RMDSZ-nek címezni. /Népszabadság, aug. 10., átvette: Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./1994. augusztus 11.
Jugoszláv típusú nacionalista vita fenyegeti Romániát, miután a balkáni állam nagy számú magyar kisebbsége önkormányzati jogot követel, jelentette a Reuter aug. 10-én Bukarestből. A brit hírügynökség ezzel utalt a Meridian napilap összeállítására, amelyben többen válaszoltak Markó Béla nyilatkozatára. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, regionális autonómia alatt azt érti: ahol a magyarság tömbben él, rendelkezzék külön státussal, például hivatalosan is használhassák anyanyelvüket. Ion Manzatu, a kormánypárt alelnöke szerint az autonóm magyar körzet "sztálinista diverzió". Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpárt alelnöke szerint a kisebbségeknek a nemzetközi dokumentumokba foglat minden jogot meg kell adni., az autonóm terület megadásába azonban nem mennek bele. /Magyar Nemzet, aug. 11./ 1994. augusztus 13.
Markó Béla cáfolta azokat a román sajtóértesüléseket, hogy az RMDSZ külpolitikai tanácsadó testülete kérni fogja "Erdély félautonóm státusának biztosítását". Ilyen megfogalmazás nem hangzott el, Markó Béla, nem tudja, honnan ered ez az állítás. /Népszabadság, aug. 13./1994. augusztus 14.
Négynapos hivatalos látogatásra érkezett Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa. Találkozik Markó Bélával is. /Magyar Hírlap, aug. 15./1994. augusztus 15.
Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa aug. 15-én tárgyalt Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, aki a megbeszélés után a rádiónak nyilatkozott: a találkozó több mint két óra hosszat tartott, a problémák között a szakoktatás, a történelem és a földrajz oktatása, a saját egyetem kérdése merült fel, továbbá az, hogy megoldatlan az anyanyelv használata a közigazgatásban, a kétnyelvű táblákat a prefektusok leszedették. Az autonómiaigény és a kollektív jogok kérdése is szóba került. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ Markó Béla elmondta, hogy áttekintették a romániai magyarság legégetőbb problémáit, az új oktatási törvénytervezet diszkriminatív mivoltát. A főbiztos kellő empátiával hallgatta mindezt. Emlékeztette a főbiztost a Nemzeti Kisebbségi Tanács tavalyi ülésére, amelyen megjelent Stoel is, az ott elhatározottakat a kormány azóta sem emelte törvényerőre. Stoel bejelentette, hogy bár aug. 17-én Kolozsváron találkozik az RMDSZ képviselőivel, szükség lesz még egy rendkívüli találkozóra az RMDSZ elnökével, hogy helyére rakja a kisebbségekkel kapcsolatban begyűjtött információit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Népszabadság, aug. 16./1994. augusztus 16.
Teodor Melescanu külügyminiszter kérésére aug. 16-án fogadta Markó Béla RMDSZ-elnököt. Áttekintették a romániai magyarság helyzetével kapcsolatos valamennyi aktuális kérdést, majd megállapodtak, hogy hamarosan konzultatív tanácsozást tartanak az alapszerződés kisebbségi fejezetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., Magyar Hírlap, aug. 17./ "A romániai kisebbségek ügye ma már távolról sem belügy", szögezte le Markó Béla. /Magyar Nemzet, aug. 18./1994. augusztus 18.
Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa aug. 18-án befejezte romániai látogatását. Az utolsó napon újra találkozott Markó Bélával, áttekintették a romániai magyarság igényeit az oktatási törvénnyel kapcsolatban. Markó Béla szerint fontos volt ez az újabb találkozó, listát készítettek azokról a gondokról, amiket mindenképpen meg kell oldani az oktatási törvény tervezetében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./ Stoel sajtóértekezletén összegezte benyomásait, elmondta, hogy az országban vannak etnikumközi problémák. Reméli, hogy a közeljövőben a parlament elfogadja a tanügyi és a kisebbségi törvényt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20., Magyar Nemzet, aug. 18./