udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 412 találat lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 391-412

Névmutató: Németh Júlia

2006. március 6.

Metaterra címmel a nagyváradi Jakobovits Márta kerámiaművész kiállítása nyílt meg március 3-án Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban a Bánffy-palotában. Sok érdeklődőt vonzottak az agyagból, kőből, fából, pergamenből, fémből készült alkotások. Székely Sebestyén György muzeológus Jakobovits Mártát kísérletező kedvű alkotónak nevezte. Németh Júlia műkritikus a tárlat újdonságát és művészi spontaneitását emelte ki. /Ö. I. B.: Kerámiavilág a lábak előtt. Rendhagyó kiállítás a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2006. március 24.

Nem hiszi, hogy az RMDSZ hírszerző szolgálata olyannyira tökéletesen működne, hogy Markó Béla, a Magyar Polgári Szövetség elnökének, Szász Jenőnek Traian Basescu elnöknél tett látogatása másnapján pontosan beszámolhatott volna a kompromisszumról, amelyet utóbbi az államelnöki támogatás fejében kötött. Markó saját alakulata politikai gyakorlatából következtetett. Az egységre hívás hátterében – lásd Markó Béla kézdivásárhelyi ünnepi beszédét – egymásnak feszülő csoport és személyes érdekek munkálkodnak. Itt pozíciókról, busás haszonnal kecsegtető, befolyásos funkciókról van szó. A balkáni típusú politizálás köreinkbe is beszivárgott, állapította meg a lap munkatársa. Az RMDSZ-es elzárkózás a Bolyai Egyetem ügyétől szintén kulisszák mögötti alkuval magyarázható. A nemzetvédő rektor azután indította el megtorló intézkedéseket kilátásba helyező sajtókampányát, miután Markó, az RMDSZ elnöke ugyanazt nyilatkozta a Babes–Bolyai Egyetem vonatkozásában. /Németh Júlia: Alku. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2006. április 10.

Április 9-én megnyílt Gothárd Veronika sepsiszentgyörgyi festőművész kiállítása Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. Az absztrakt megjelenítési forma híveként ismertté vált művész harmadik kolozsvári kiállítását méltatva Németh Júlia műkritikus megjegyezte: a művész nyelvezetét a figuratív irányába tett kísérletekkel gazdagította. /(-h): Tavaszköszöntő a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2006. április 14.

W. A. Mozart és Bartók Béla születésének 250., illetve 125., valamint Robert Schumann halálának 150. évfordulójára emlékeztek képekkel és zenével április 12-én, Kolozsváron, az Apáczai Galériában. A szervező, Székely Géza képzőművész tanár utalt a 18 erdélyi képzőművész alkotásait tartalmazó tárlat jelentőségére. Olyan jeles művészek küldtek munkákat a kiállításra, mint például a szebeni Orth István és a brassói Ábrahám Jakab. Németh Júlia műkritikus értékelte a tárlatot, elemezte a kiállított munkákat, rámutatott a zenei és a képi megjelenítés közös gyökereire. /(-h): Kép és zene az Apáczai Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2006. április 26.

Miért ne lehetne fenntartás nélkül megbélyegezni a kommunista diktatúrát? Miért kell létrehozni egy bizottságot, ráadásul a bizottság munkáját meg kell fizetni. Vladimir Tismaneanu történész, politológus, a marylandi egyetem professzora s kutatócsoportja nem fog ingyen dolgozni. Azért, mert a diktatúra haszonélvezői ma is remekül élnek, nem egy esetben továbbra is irányító szerepet töltenek be a politikában, felelt a kérdésre Németh Júlia, a lap munkatársa. Romániát ma is a szeku irányítja – hangzik el politikai szakértők szájából egyre gyakrabban. A szervezet lehallgatásokat, bírói engedély nélküli megfigyeléseket végez, zaklatásoknak tesz ki állampolgárokat. A kommunista diktatúra tökéletesen megoldottnak tekintette Romániában a nemzetiségi kérdést. A megállapítás azóta is él. /Németh Júlia: Arculatépítési költségek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2006. május 15.

Május 14-én tartották a Kolozsvár-Hídelvi Református Egyházközség gyülekezeti napját. Az ünnepi istentiszteleten Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Dr. Börzsöny József szerencsi református lelkipásztor, sárospataki teológiai professzor mondott köszöntő beszédet, majd a Kolozsvár-Kerekdombi Református Egyházközség gyülekezetének kórusa lépett fel. Az istentisztelet után a felújított gyülekezeti otthonban Németh Júlia műkritikus megnyitotta Lőrincz Lehel szobor- és pasztellkiállítását. /Ö. I. B.: Ünnep a hídelvi egyházközségben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2006. május 20.

Egyre növekszik azon egyházközségek száma, amelyek érdeklődéssel fordulnak a művészek felé. A legújabb példát Kolozsváron a Szőllősi János lelkész vezette hídelvei református egyházközség szolgáltatta, amely neves presbiterének, Lőrincz Lehel szobrászművésznek a felújított gyülekezeti otthonban rendezett kiállításával tette emlékezetessé a május 14-i gyülekezeti napot. Lőrincz Lehel, a Barabás Miklós Céh alapító tagja új alkotásait bemutató kiállítása mellett számos köztéri szoborral és domborművel lepte meg a művészet kedvelőit. Az utóbbi években több, a magyar kultúra jeles személyiségét ábrázoló domborművet adományozott egykori iskolájának, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak. A fa, fém és kőszobrok alkotója pasztellmunkáit is bemutatta. Lőrincz Lehel Döbbenet című szobrával tiltakozott az emlékezetes 2004. december 5-i magyarországi népszavazás eredménye ellen. A tárlaton helyet kapott a művész legújabb munkája is, a Szilágynagyfaluban nemrég felavatott Arany János bronz mellszobor gipsz eredetije. /Németh Júlia: Művészettel a humanizmus szolgálatában. Lőrincz Lehel szobrai és pasztelljei a hídelvei gyülekezeti otthonban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2006. május 20.

A Székelyudvarhelyen megjelenő képzőművészeti szaklap, az Erdélyi Művészet – főszerkesztője Veres Péter – idei első számának címlapján Feszt László Hajnal című munkájának részlete látható. A Marosvásárhelyen megrendezett Bordi András emlékkiállításról Nagy Miklós Kund, a szecessziós szépségeket bemutató kolozsvári tárlatról pedig Murádin Jenő írt a folyóiratban. Veres Péter a 18. század neves festője, Veress Mátyás életét és munkásságát elemezte. A 2006 január elsején elhunyt Andrássy Zoltán festőművészt Németh Júlia búcsúztatta. /Képzőművészet Erdélyben tegnap és ma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2006. május 22.

Kolozsváron az Apáczai-líceum képzőművészeti tagozatos diákjainak immár harmadik éve teremt bemutatkozási lehetőséget a Gy. Szabó Béla Galéria. A Székely Géza és Lovász Noémi szaktanárok irányításával készült festmények, rajzok, metszetek és kerámiák zenehallgatás közben keletkeztek. Németh Júlia műkritikus pedig a zene és a képzőművészet kapcsolatáról szólva értékelte a tárlatot. /(-h): Hangok színeváltozása. Az Apáczai-líceum képzőművészeti tagozatos diákjainak tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2006. június 3.

Kolozsváron, a Barabás Miklós Céh Farkas utca székháza zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel június elsején. A rendezvényt megnyitó Németh Júlia műkritikus, a Barabás Miklós Céh alelnöke elmondta: a mostani tárlat a kolozsvári céhtagok munkáiból összeálló bensőséges hangvételű kamara-kiállítás. /(h): Kamara-kiállítás a Barabás Miklós Céh székházában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2006. június 5.

Elhunyt Szederjesi András, a Pedagógia Főiskola, majd 1972 és 1986 között a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola egykori tanára. Lírai hangvételű fa domborműve, az Anya gyermekével a Barabás Miklós Céh Farkas utcai székházában immár gyászszalaggal övezve áll. A jeles műkritikus, Banner Zoltán szervátiuszi örökségként Szederjesi András „formaritmusának zeneiségét, álomvalóságát” hangsúlyozta. Az utóbbi években a művész jobbára a fa bűvöletében élt. /Németh Júlia: Szederjesi András (1926–2006). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2006. június 24.

Soó Zöld Margit festő- és grafikusművészt köszöntötték közelgő születésnapja alkalmából a Napsugár kolozsvári gyermeklap szerkesztőségében. A rövidesen ötvenéves Napsugár első képszerkesztőjét a gyermekek énekszóval, muzsikával fogadták, majd az ugyancsak alapítótagoknak számító Fodor Sándor és Kányádi Sándor, továbbá a lap főszerkesztője, Zsigmond Emese köszöntötte az ünnepeltet. /Németh Júlia: Napsugaras, szivárványos illusztrációk. Soó Zöld Margitot köszöntötték közelgő születésnapja alkalmából a gyermeklap szerkesztőségében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2006. július 10.

Július 8-án Kolozsváron, a Barabás Miklós Céh (BMC) Farkas utcai székhelyén Németh Júlia műkritikus, a BMC alelnöke ismerősök és barátok jelenlétében születésnapja alkalmából köszöntötte Soó Zöld Margit festő- és grafikusművészt. A falakon a közelmúltban született alkotásai sorakoztak. Szabó Márta, a céh ügyvezető elnöke nyújtotta át a születésnapi csokrot a művésznőnek, majd Egyed Emese felolvasta a helyszínen született alkalmi köszöntő versét. /Köllő Katalin: Milyen tájakra vinnél, mondd? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2006. július 22.

A tizenegyedik évébe lépett zsoboki alkotótábor július 17-i nyílt meg. Az idén is húsz képzőművésznek kéthetes ellátást, ideális munkafeltételeket biztosító, Essig Klára vezette rendezvény régóta kinőtt a gyermekcipőből, vissza-visszatérő vendégként nem kisebb művészek látogatták mint a Kolozsvárról indult, de évtizedek óta külföldön élő Tóth László, Paulovics László, Bencsik József vagy Árkossy István, nem beszélve a törzsgárdáról, amelynek leghűségesebb képviselője az erdélyi hagyományokon nevelkedett, jeles akvarellista, Fodor Nagy Éva, de mellette ott van Bordy Margit, Szabó Vilmos, Tompos Opra Ágota, Gonda Zoltán, Miklós János és Simó Enikő. A művészeti irányító szerepét betöltő Banner Zoltán művészettörténész optimista tábornyitónak nevezte az ideit. Az Essig József vezette Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány égisze alatt tevékenykedő művészcsoport mintha most talált volna igazán magára. /Németh Júlia: Csak magunkban bízhatunk, de van kiben bíznunk. Ismét megnyílt a zsoboki művésztábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2006. augusztus 5.

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ leköszönt igazgatója közölte a törvényhozókkal, hogy a Legfelső Védelmi Tanács vétett, amikor a titkosított dossziéknak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz juttatásáról döntött. Merthogy ilyen döntés csak a hírszerzők a beleegyezésével történhet. Egyelőre még az 1990-es marosvásárhelyi események, a berevoiesti titkosszolgálati anyagok égetése és a bányászjárások sem tisztázódtak teljes mértékben. Az SRI bejelentette, hogy a szerkesztőségekbe küldött titkos ügynököket. Az egymással rivalizáló médiabirodalmak majd maguktól tépik szét egymást. Az egykori, de múltját rég bevallott kollaboráns, Sorin Rosca Stanescu által irányított Ziua napilap berkeiből indított tisztogatási akció során máris közismert nevek kerültek terítékre, mint a konkurens médiában állandó műsorvezetőként szereplő Cornel Nistorescué vagy Emil Hurezeanué. Elképzelhető, hogy maga a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság sem mentes a titkos ügynököktől. /Németh Júlia: Titokbiztosítás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2006. augusztus 11.

A „rendszer” ma is működik – véli a volt államelnök, Emil Constantinescu, aki mandátuma végén magát a szeku áldozatának nevezte. A rendszer a vezetői réteg és kapcsolathálózata, amely az állampárt idején a politikai rendőrség bonyolult szövevényét kiépítette. A nyolcvankilences hatalomváltással a diktátorcsalád bukott, jöhetett a második arcvonal. A rendszer ismét hasznosnak bizonyult. S mert a gazdaság ellenőrzése is feladatai közé tartozott, emberei az ország legfontosabb gazdasági pozícióit is megszerezték. Ügynökeit most már nem csupán információk begyűjtésére használja – hiszen a nagyfokú nyilvánosság ezt részben fölöslegessé teszi – hanem befolyásolásra, zavarkeltésre. Gazdasági hatalmával élve a régiek mellé, új, úgynevezett. „tiszta” ügynököket verbuvál, akik a politikában, a sajtóban teljesítenek szolgálatot, kapnak különféle megbízatást. Példaként a volt elnök többek között a Nemzeti Kezdeményezés Pártja vezetőjeként elhíresült, ambíciós Cosmin Gusát említette. A leleplezett informátorból lett sajtómágnás, Gusa lapjában meghirdetett leleplező-hadjárat lassan összemossa a bűnözőt az áldozattal, és esetenként szerecsen-mosdatásba is átcsap. Erre példa az egykor Félix fedőnévre hallgató Dan Voiculescu konzervatív pártvezér esete, akit nyilvánvaló szekuskapcsolatai dacára hajszál híján makulátlannak kiáltottak ki a bizottsági tagok. /Németh Júlia: Hálózat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2006. augusztus 12.

Gombamódra szaporodnak a művészeknek néhány napos-hetes teljes ellátást biztosító rendezvények. Egyfajta huszonegyedik századi mecenatúra ez. Az alkotók immár egyre népesebb csoportja választja majdhogynem életformájául a táborozást. Az egyik tábor a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány égisze alatt működő, Molnár János teológia professzor és Molnár Jánosné református lelkipásztor támogatását élvező, Essig művészházaspár vezette Kalotaszegi Alkotótábor. A táborban tizenegy esztendő alatt több mint 400 műalkotás született, amely részben az árva és nehéz sorsú gyermekek szálláshelyéül szolgáló zsoboki Bethesda-otthon falait díszíti. A tábor művészeti irányítója Banner Zoltán. Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megtekinthető az idei tábor termése A tábor törzsgárdájához tartozó Fodor N. Éva, Szabó Vilmos, Bordy Margit és Tompos Opra Ágota munkásságát a kolozsvári közönség – egyéni kiállításaiknak köszönhetően – jól ismeri. A sepsiszentgyörgyi Simó Enikőnek most a kalotaszegi templomok világa állt alkotásai középpontjába: a textilművész kiruccanása a festett világba. A főszervező Essig Klára jobbára a népi építészet eszköztárából. A székelyudvarhelyi Kalló László szintén építészeti elemeket fogalmazott vízfestményébe. /Németh Júlia: Az alkotói szabadság jegyében. Táborzáró csoportos tárlata Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2006. augusztus 15.

Ion Iliescu volt államelnök szerint a titkos dossziék nyilvánosságra hozatala egyfajta boszorkányüldözés. Németh Júlia, a Szabadság munkatársa hozzátette: mire ment volna a volt államelnök 1989 után az általa továbbéltetett szeku nélkül? Mire kellettek a marosvásárhelyi események? S vajon ki hívta a szemüvegeseket és nyakkendősöket kiirtani óhajtó bányászokat Bukarestbe? Iliescunak a haja szála sem görbült. A volt titkosszolgálati emberek a kiszivárogtatással, az üldözők és üldözöttek egy tálba helyezésével egybemossák a tényeket. /Németh Júlia: Boszorkánytalanítás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2006. augusztus 28.

Augusztus 26-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Galériában megnyílt Major Gizella marosvásárhelyi művésznő első egyéni kolozsvári pasztellkiállítása. Németh Júlia műkritikus a különleges, harmonikus látványra hívta fel a figyelmet. /Ö. I. B.: Fények játéka. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2006. augusztus 31.

A Nagy-Románia Párt és a Konzervatív Párt /KP/ hirtelen egymás keblére borult. Voiculescu KP-elnök szekus múltja letagadhatatlan, Vadim Tudort pártelnököt egyszer tisztára mosta ugyan az átvilágító bizottság, de most újabb bizonyítékok kerültek elő. Vadim Tudor maga jelentette ki, hogy minden szekust szívesen lát pártjában, mert csak velük együtt lehet rendet teremteni. /Németh Júlia: Vadim, a rendszergazda. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./


lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 391-412




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék