udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
703
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 691-703
Névmutató:
Nagy István
2005. november 21.
November 19-én Pécskán ünnepi ülést rendezett a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület. Megkoszorúzták a 130 esztendővel ezelőtt Pécskán született, gróf Klebelsberg Kunó miniszter mellszobrát. A koszorúzók között volt Klebelsberg Éva, az egykori magyar oktatási miniszter unokahúga Ezt követte a közösségi, helyi, kisebbségi oktatásról szóló ünnepi ülés. Részlet hangzott el az eddigi egyetlen fennmaradt Klebelsberg-hangfelvételről. Nagy István bemutatta a kultuszminiszterről készült rövid diavetítést. Klebelsberg Kunó 1875-ben született Magyarpécskán, jogot tanult Budapesten, Berlinben és Münchenben, a Sorbonne-on pedig történelmet és közgazdaságtant is hallgatott. Először Kolozsvár, később Sopron, majd Szeged országgyűlési képviselője, 1922–31 között a konszolidációs Bethlen-kormány kultuszminisztere. Az iskolaépítő és iskolareformer, tudománypolitikus, egyetemépítő, a sportot is támogató Klebelsberg 1932-ben váratlanul, paratífusz következtében hunyt el, s a szegedi Fogadalmi templom kriptájában nyert örök nyugodalmat. Az ünnepi ülés hozzászólói közül Horváth László, a budapesti Puskás Tivadar Iskola igazgatója a magyarországi tehetséggondozó programról beszélt, Dóczi Tamás az önkormányzatok oktatási feladatait ismertette. Felolvasták Matekovits Mihály dolgozatát a magyar nyelvű oktatás helyéről és szerepéről. /Irházi János: Klebelsberg Nap Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./2005. november 28.
November 26-án tartotta éves közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kolozsváron, idén ünnepelték az EMKE megalakulásának 120. évfordulóját. A résztvevők egyperces csenddel adóztak Zahoránszky Ibolya emlékének, akinek elhunytával a Máramaros vidéki magyar közösség egyik éltetőjét vesztette el. Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, az 1885-ös alakuláskor a megmaradás volt a cél, a három alappillér, amelyre építettek: az egyház és az iskola megerősítése, a gazdasági erő megtartása és a kultúra felkarolása. Azóta is erre a három tényezőre kell figyelnie az erdélyi magyarságnak. 1910-ben például 163 iskola, 77 óvoda élvezte az EMKE támogatását, 227 könyvtár, 154 daloskör működött az égisze alatt. 1949-ben az összes civil szervezetet megszüntették, az EMKE is erre a sorsra jutott, majd 1991-ben újraalakult. Kötő József államtitkár elnöki beszámolójában az EMKE történetét meghatározó építő tevékenységet emelte ki. A felújítások, építkezések sorából kiemelendő a Szabédi-ház, a pusztinai közművelődéi központ, a Györkös-ház, az országszerte épülő magyarházak, és nem utolsósorban a Barabás Miklós Céh kolozsvári székháza. Több mint 60 civil szervezet csatlakozott társszervezetként az EMKÉ-hez. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök bemutatta a marosvásárhelyi szervezet által az ünnepi alkalomra megjelentetett kiadványt. Szép Gyula alelnök elismerte: a minisztériumban való gyenge képviselet rányomja bélyegét a magyar közművelődési életre, hiszen a megyei igazgatóságok, múzeumok, könyvtárak stb. a minisztérium alárendeltségébe tartoznak, ezért elenyésző a magyar alkalmazottak száma. A területi szervezetek képviselői megtartották beszámolóikat. Délután a Magyar Színházban folytatódott az ünnepség a Guttmann Mihály vezette Romániai Magyar Dalosszövetséggel együtt. Az EMKE idei díjátadóját kórusfellépések színesítették. Az EMKE-díjak nemcsak ünnepi gesztusok, hiszen olyan személyiségek kapják meg évről évre, akik a közművelődés prófétái, példájukat népszerűsíteni kell – fogalmazott Kötő József. Az idei díjazottak: Spectator-díj: a Filmtett szerkesztősége; Kacsó András-díj: Orza Calin; Bányai János-díj: Antal Árpád; Kun Kocsárd-díj: Varga Ferenc; Nagy István-díj: Tana Anna; Bánffy Miklós-díj: Kövesdy István; Kovács György-díj: Dobos Imre; Poór Lili-díj: Bicskei Zsuzsanna; Szentgyörgyi István-díj: Kováts László; Szolnay Sándor-díj (a Barabás Miklós Céhel közösen): Novák Ildikó, Szabó Márta és Németh Júlia; Monoki István-díj: Kiss Jenő; Balázs Ferenc-díj (a Romániai Magyar Népfőiskolai Társasággal közösen): Balla Zoltán; gr. Mikó Imre-díj: László Attila; életműdíj Szilágyi Ferenc és Orth István. Farkas Imola: Továbbélés a cselekvés jegyében. /120 éves az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2005. december 21.
Van Pécskán egy kevéssé ismert, de működő egyesület, amelyet Novák Mária nyugdíjas talált ki és vezet. A Szent Antal Egyesület a jótékonykodást, a rászorulókon és elesetteken való segítségnyújtást vállalja föl. A számára fölajánlott havi egy szentmise perselypénze és az azt követő találkozókon szervezett gyűjtés képezi a segítségnyújtás forrását. Karácsonykor húsz rászoruló, nehéz anyagi sorban élő idős vagy sokgyermekes családot ajándékoznak meg. A csomagok eljuttatására a helyi magyar iskola diákjait kérték föl. /Nagy István: Pécskai kézfogás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./2005. december 22.
Megjelent a Szövétnek, az Aradon napvilágot látó folyóirat decemberi száma. Az aradi kulturális szemlében Ujj János vezércikke a kilenc évfolyamot megért lapról szól. Nagy István a Pécskán szervezett Klebelsberg-napról írt, Réhon József a 80 éve született Kovách Gézára emlékezett. A címlapon Dinyés László Karácsony című számítógépes grafikája látható, s ugyancsak a budapesti képzőművésznek és családjának köszöni a lap azt a CD-t, amelyet karácsonyi ajándékként a Dinyés-család ajánlott fel minden olvasónak, aki megvásárolja a lapot. /(nagyálmos): Megjelent a Szövétnek decemberi száma. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./2005. december 22.
A napokban jelent meg Nagy István A szomszédság nevében /Neptun Könyvkiadó, Csíkszereda/ című regénye. A regény a Tanulók Könyvtára sorozatban jelent meg utoljára 1971-ben, ezúttal pedig a kiadó Örökölt Értékeink sorozatának első darabja. Fodor Sándor előszava szerint Nagy István életműve megérdemli, hogy leverjük róla a politikai elfogultság következtében ráülepedett port. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./2005. december 30.
Hosszú perceken át ünnepelte a közönség Marosvásárhelyen a Vártemplomban a megfiatalodott Nagy István ifjúsági kórus teljesítményét. Kovács András karnaggyal az élen egész estés karácsonyi műsorral álltak elő. Mindkét orgonát avatottan szólaltatta meg Gyarmati Ferenczi Andrea. /(bölöni): Emlékezetes est a Vártemplomban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./2006. január 3.
Pécskán él Arad megye második legnagyobb magyar népessége, ahol a 2002-es népszámláláskor 3825-an vallották magukat magyarnak. A római katolikusok száma 4158 volt. Czeglédi Ferenc plébános elmondta, hogy 2005-ben 23 keresztelés volt és 95 temetés. Tavaly 23 pécskai gyermek volt elsőáldozó. – 2005-ben belső javításokat végeztek a plébánia épületében és az ifjúsági teremben. /Nagy István: Pécskai hálaadás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./2006. február 22.
Közveszélyes, időzített bombának minősítette a Barót városi vízüzemet és szennyvízderítő állomást Hobincu Zoltán, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője. Mindkét létesítmény közegészségügyi, valamint környezetvédelmi engedély nélkül működik. A vízüzemet tápláló Kormos patak három falu szennyvizét veszi fel útközben, és a víz tisztítatlanul jut el az egykori bányaváros vízvezeték-hálózatába. A helybeliek főként a közeli bibarcfalvi ásványvízforrások vizét isszák, s a hálózatit forralják. Hasonlóan elavult a város szennyvízderítő állomása is. Nagy István baróti polgármester szerint a helyzetért a Goscom Rt. közüzemeket terheli a felelősség /Domokos Péter: Ökobomba Erdővidéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./2006. március 11.
Március 10-én kezdődött Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium által szervezett iskolahét. A rendezvénysorozaton részt vesznek az ajkai, sárospataki, csurgói, miskolci, szolnoki és dunakeszi testvériskolák küldöttségei. Gergely György igazgató elmondta. lesznek vetélkedők, informatika verseny, iskolatörténeti vetélkedő és a tudományos dolgozatok versenye, továbbá szavalóverseny és az irodalmi levelezőverseny utolsó két fordulója, melyen a vendéglátókon kívül nagybányai, nagykárolyi, szatmárnémeti, székelyudvarhelyi, brassói és sárospataki középiskolák diákjai is részt vesznek. A csíkszeredai Nagy István Művészeti Szakközépiskola Nagy István Napokat tart. Kiállítás nyílik a diákok munkáiból, a diákkórus-fesztivál mellett zenekari hangverseny-sorozat is lesz. /Iskolanapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./2006. március 13.
Március 11-én Nagyszebenben a Bartók Béla Országos Ifjúsági Kórustalálkozót a magyar Nobel-díjasokat bemutató kiállítás megnyitója követte, végül pedig felavatták a Nagyszebeni Magyar Kulturális Irodát. A HÍD Szebeni Magyarok Egyesülete, a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Művelődési Egyesület társszervezésében emlékeztek meg a 125 éve született Bartók Béláról. A kórustalálkozón fellépett a nagyszebeni Olajág Ifjúsági Énekkar, a farkaslakai Tamási Áron és a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola egyesített énekkara, a bukaresti Ady Endre Középiskola Lyceum Konsort régizene együttese, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium leánykara, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium énekkara, a kolozsvári Református Kollégium vegyes kara, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum vegyes kara és a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági vegyes kar. Bartók Bélára emlékezett Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke. A magyar Nobel-díjasokat, valamint Bartók Béla életútját bemutató kiállításról Beke Mihály a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója elmondta, hogy a kiállítás Cseh Áron magyar főkonzulnak és a kolozsvári főkonzulátusnak köszönhető. A Magyar Kulturális Iroda felavatásakor Serfőző Levente, a HÍD Egyesület elnöke kifejtette, az iroda felvállalja a helyi és megyei rendezvények szervezését. Terényi János Magyarország bukaresti nagykövete szerint a nagyszebeni magyar közösség egyszerre van nehéz és könnyű helyzetben. Nehéz a helyzetük, mert kis létszámú a magyar közösség, de könnyű, mert Nagyszeben Románia egyik leggyorsabban fejlődő városa, és ezzel együtt fejlődhet a magyar közösség is. /Dézsi Ildikó: Magyar Kulturális Irodát avattak Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2006. március 17.
Felsőbányán is élnek magyarok, de egy idő óta a magyar nyelvű médiában soha meg sem említik rendezvényeiket, kulturális műsoraikat, kifogásolta a Magyar Szülők Egyesülete és a Felsőbánya Műveltségszolgálat nevében Lendeczki Dezső. A tavalyi év Mikulás napi rendezvénye, amelyet a Magyar Szülők Egyesülete tartott 200-220 személy részvételével zajlott le. „Karácsonyra várva” címmel ünnepi műsort szervezett az 1-es számú Általános Iskola Bálint Beáta magyar szakos tanárnő és Nagy István zenetanár vezetésével a kultúrházban. A Műveltségszolgálat keretében február 24-én, a zsúfolásig telt kultúrházban tartottak színvonalas előadást. Februárban volt a Fizely Sándor Nyugdíjas Egyesület farsangi összejövetele, ugyanebben a hónapban jelmezbál volt a kultúrházban, továbbá a helyi római katolikus nőszövetség farsangi teadélutánt tartott. /Lendeczki Dezső: Felsőbányán is élnek magyarok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 17./2006. április 7.
Székelyföldön elkelne egy hivatásos komolyzenei együttes is, filharmónia – vallják többen, és tesznek is érte. Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában – a helyi művészeti középiskolák vonzáskörében – egyaránt működik már olyan együttes, amely ennek az intézménynek a csíráját képezhetné. A fennállásának ötödik évében lévő Csíki Kamarazenekarról ez elmondható. Kovács László, a Csíki Kamarazenekar egyik mindenese elégedett az elmúlt öt esztendő teljesítményével. Első koncertjüket 2001-ben adták a marosvásárhelyi Szőnyi Zoltán vezényletével. Szőnyi azóta is a zenekar tiszteletbeli állandó karmestere. A zenekar tagjainak nagy részét a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola legjobb végzős diákjai közül verbuválták. 2004-től nemzetközi szinten elismert zenei személyiségek is elvállalták a zenekar zenei irányítását, köztük ifj. Koppándi Jenő. Ifj. Koppándi Jenő az a csíki zenei személyiség, aki hegedűművészként a legnagyobb karriert futotta be: 2000 óta a Magyar Nemzeti Filharmonikusok koncertmestere. Ifj. Koppándi Jenő 1966-ban született Csíkszeredában, 1989-ben a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatóriumban szerzett diplomát hegedű szakon. 1991-től Budapesten él. Szólóhangszeresként és koncertmesterként Európa és a nagyvilág számos hangversenytermében koncertezett. /Ötéves a Csíki Kamarazenekar. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./2006. április 10.
Április 8-án adott hangversenyt a Transylvania Barokk Együttes Kolozsváron. Négy képzett zenész – Nagy István, Majó Zoltán, Erich Türk és Ciprian Campean – pályájuk delén európai hírnevet szerzett az erdélyi barokk és kortárs zenének. Ez volt a négyszázadik fellépésük, tíz éves munka van mögöttük. /Nagy-Hintós Diana: A Transylvania Barokk Együttes hangversenye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2006. április 26.
Pécskán valakik megrongálták a pécskai Gheorghe Lazar Iskolacsoport 12 földszinti ablakából ötnek a bádog vízvetőit. Sajnos, ez nem új jelenség Pécskán. Az egyik iskolaépületnél április elején ismeretlenek betörték az ablakokat, kilincseket, tanteremajtókat tettek tönkre, vaskapu-borítólemezt feszítettek föl. /Nagy István: Ünnepi vandalizmus. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./2006. május 9.
Tizenöt éves a Nagy István-Gáspárik Attila népszerű kabarépáros. A szatmárnémeti City Rádió egyéves születésnapja alkalmából rendezett ünnepségek keretében a duó a Szakszervezetek Művelődési Házát megtöltő ezerfőnyi közönségnek az általuk művelt közéleti humorból válogatott. /Sike Lajos: Kokojzás kabaré Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./2006. május 22.
Gyergyóremetén második alkalommal szervezték meg a Bárdos Lajos Gyermekkari Fesztivált a Kárpát-medencén átívelő XXX. Bárdos Lajos Zenei Hetek rendezvénysorozat keretében. A Szent Lénárd-templomban sorra énekeltek a részt vevő kórusok. Budapesti iskolai kórus is fellépett, mellettük a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium vegyes kórusa, a csíkszeredai Nagy István és a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola kórusa. /Ferencz Imre: Bárdos Lajos kórusfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./2006. május 23.
A nagyváradi villamosközlekedés századik évfordulóját ünnepelték május 19-én a váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Bihar megyei szervezete rendezésében. A Festum Varadinum ünnepségsorozat részét képező ismeretterjesztő műsor diavetítéssel kezdődött. 1906. április 25-én kezdődött el a villamosjáratok rendszeres üzemeltetése Nagyváradon. A rendezvényt könyvbemutató zárta, az Álmában csönget egy picit című kiadványt ismertették, melynek szerzői Nagy István, Zsíros Attila és Páll József. /Szőke Mária: Az első villamos már elindult. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 23./2006. május 30.
A Bárdos Lajos – Nagy István kórusfesztiválon két napon át, közel háromszáz dalos, nyolcvan százalékuk fiatal, énekelt – hetvennél több művet, népdalokat, népdalfeldolgozásokat, az egyetemes és magyar klasszikus és kortárs kórusirodalom kimagasló alkotásait, latinul, olaszul, angolul, németül, románul és természetesen magyarul. Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke mondott köszöntőt. A tizenötödik évét megért Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar felvállalta a Bárdos Lajos – Nagy István kórusfesztivál megszervezését Marosvásárhelyen. Kovács András karnagy dalosainak száma százharminc körül mozog, három kórusban: a Nagy István nevét viselő ifjúsági vegyes karban, a Primaverában és a vártemplomi református gyülekezet Psalmusában. Ez nem ritkaság, hiszen Hajdó Károly is két kórust mozgat, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloriát és a Laudate Dominum ifjúsági kart. /Bölöni Domokos: Zenei kultúránk védelmében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30/2006. június 29.
1945 telén Kolozsváron az Agronómia Monostor úti falkerítésén megjelent egy román felirat (magyarul: „Eddig tart a demokrácia és itt kezdődik a Monostor”). A Monostoron lakó magyarokat terrorizálták, a magyarul beszélő vagy közismerten baloldali beállítottságú személyeket is megverték. Nagy Károlynak ez jut eszébe, 61 év után, amikor a sajtóban a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjai ellen indított hadjáratról olvas. Nagy bűnük, az, hogy a nagy nyilvánosság előtt is szóvá tették, amit majd mindenki tud. A minden tantárgyra kiterjedő magyar nyelvű oktatás jelene és jövője a „multikulturális” Babes–Bolyai Egyetemen nem biztosított. Az efféle mesterséges egyetemi képződmények helyett önálló állami magyar egyetemre, vagy legalább magyar tagozatra, illetve fakultásokra van szükség! Nagy Károly az egyetemen pedagógiát adott elő, láthatta a „multikulturálitást”. A 45 év tapasztalatai egyértelműen bizonyították azt, ami már az erőszakos egyetem-egyesítéskor előre látható volt: az egybeolvasztásnak egyetlen be nem vallott célja a magyar nyelvű egyetemi oktatás felszámolása, távlatilag pedig a magyar nemzeti tudattal rendelkező értelmiség elsorvasztása. Olyan közismert magyar értelmiségiek mint Balogh Edgár, Demeter János, Gáll Ernő, Jordáki Lajos, Márton Gyula, Nagy István, s ha megkésve is Takács Lajos, követelték Gheorghiu-Dej jelenlétében az akkori közoktatási minisztertől, hogy ha az okmány a korábbi ígéretek ellenére nem tartalmazza a magyar egyetemi tagozat létrehozását, legalább sorolja fel azokat a fakultásokat, amelyek keretében magyar nyelvű oktatás is folyik, valamint azokat a tantárgyakat, amelyek magyarul taníthatók. Ez megtörtént. (Ennek nyomán a magyar nyelven oktatható tantárgyak köre lényegesen kibővült, és mintegy tíz tantárgyat ölelt fel. Mindennek ellenére már 1961-ben kezdetét vette a magyar nyelvű oktatás további korlátozása. A Bolyain több karon úgynevezett kettős szakok léteztek, olyanok például mint matematika-fizika, földrajz-geológia, román-magyar, pedagógia-magyar. Az új egyetemen ezeket a kettős szakokat megszüntették (szétválasztották), s azzal az ürüggyel, hogy az egyetem működési szabályzatában nem szerepelnek egyszakos karok, kísérletet tettek a magyar nyelvű oktatás teljes felszámolására. Ameddig Demeter János volt a magyar prorektor, ezt a támadást sikerült elhárítani. Később azonban az olyan funkciókba, mint a prorektori, prodékáni, tanszékvezetői, eleve csak olyan magyarokat neveztek ki, akik mindenben beleegyeztek. Egy másik a 70-es évektől alkalmazott gyakorlat a magyarul tanítható tantárgyak pénzügyi fedezetének az elvonása volt. Igaz több katedrán került olyan magyar tanár, aki önként vállalta, hogy az illető órákat ingyenesen megtartja, a pszichológián pedig egy tantárgy anyanyelvű tanításának költségeit Nagy István író fedezte titokban, egészen haláláig. Sokszor úgy akadályozták a magyar nyelvű tanítást, hogy az illető órát kifelejtették az órarendből, vagy olymódon, hogy nem volt terem. Az emlékező Nagy Károly például évekig a lakásán volt kénytelen órákat tartani. A főveszélyt a magyar tanári kar fokozatos elsorvasztása jelentette. Már az egyetemek egyesítésekor több magyar tanári állás megszűnt. Később, amikor egy-egy tanár nyugdíjba ment, meghalt vagy kivándorolt, a helyébe nem vettek fel mást, hanem az óráit másodállásban plusz óránként fizették. Ami a Bolyai Kezdeményező Bizottság körül folyik, a különböző szintű fenyegetések és esetleges büntetések, nem más, mint egy megfélemlítési kampány. /Nagy Károly: Meddig tart a demokrácia? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./2006. július 5.
Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy meneszti Szabó Sámuelt, a SAPARD alapokért felelős ügynökség vezetőjét, mert elégedetlen a tevékenységével. Az RMDSZ Nagy Istvánt javasolja a SAPARD-ügynökség igazgatói tisztségébe, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Új vezető a Sapard-ügynökség élén? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Markó Béla elmondta, Szabó Sámuel semmi súlyos hibát nem követett el, az RMDSZ viszont dinamikusabb vezetőt akar az intézmény élére, ahová Nagy Istvánt /Nagyvárad/ jelöli. Kötő József oktatásügyi államtitkár úgy tudja: a miniszterelnök már aláírta utódja, Pásztor Gabriella kinevezését. Pásztor Gabriella magyar-francia szakos tanár, a Bihar megyei tanfelügyelőség szakfelügyelője. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Megvan Szabó Sámuel és Kötő utódja? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./