udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
723
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 721-723
Névmutató:
Ráduly Róbert Kálmán
2006. március 16.
Csíkszeredában a március 15-i ünneplésen nagy tapssal köszöntötték Szabó Béla magyar főkonzult. A megemlékezések Gál Sándor negyvennyolcas ezredes szobránál kezdődtek. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy kivívott jogaikkal éljenek. A csíkszeredaiak a hagyományokhoz híven a Vár-téren is összegyűltek, ahol Kelemen Hunor képviselő fogalmazta meg köszöntőjét. Constantin Strujan prefektus magyar kokárdát tűzött kabátjára. Beszédében hangsúlyozta: szeretné, ha a város minden polgára együtt ünnepelne. /Daczó Dénes: Csíkban magyar kokárdát viselt a román prefektus. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./2006. március 16.
A Csíkszentmártontól alig néhány kilométerre lévő Nyergestetőn minden évben kétszer, augusztus 1-jén és március 15-én koszorúznak, ünnepséget tartanak az alcsíkiak és a kászoniak. Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere hangsúlyozta, hogy csak együtt lehet harcolni nemzeti érdekeinkért. Borboly Csaba, a Megyei Tanács alelnöke rámutatott, hogy a székelység jövője szempontjából fontos az autonómia, a nemzeti érdekekért vívott harcot csak szívós, kitartó munkával lehet elérni. Ráduly Róbert Kálmán, a Csík Területi RMDSZ elnöke szerint az autonómia-törekvések ott kell legyenek a székelység modern kori követeléseinek 12 pontja között, az autonómiáért folytatott harcot nem szabad feladni. A nyergestetői ünnepség második felében a csíkszentkirályi Vitos Mózes Általános Iskola diákjai mutatták be ünnepi műsorukat. /(Dobos László): Autonómia-követelések a Nyergestetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./2006. március 17.
Heves szóváltás tört ki március 15-én Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, a területi RMDSZ-szervezet elnöke és Sógor Csaba RMDSZ-szenátor között a csíkszeredai polgármesteri hivatal előtt. Ráduly Róbert Kálmán nem akarta kommentálni a történteket, csupán annyit mondott, hogy ezt a székelyeknél „a sógorok egymás között rendezik le”. Sógor Csaba elmondta, Ráduly részéről tettlegességre is sor került. „Tűnjél el innen! Menjél Udvarhelyre. Kiraklak az albérletből és az RMDSZ-ből is” – kiáltotta Ráduly Róbert Sógor Csabának. /Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2006. március 25.
Három, a Csibi István ellen folyó perekben az üzletember ellen tanúskodó személy szolidaritásra szólította fel Csíkszereda lakóit, és kérték őket, hogy azonnal forduljanak a hatóságokhoz, ha arra utaló jelekkel találkoznak, hogy „a régi reflexek visszatérőben vannak”. A három tanú: Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Kurkó János üzletember és Szondy Zoltán újságíró kérte a város lakosságát, hogy azonnal értesítse a hatóságokat bármilyen gyanús eseményről. /Három tanú sajtótájékoztatója. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./ Előzmény: S. M. L.: Szabadlábra helyezték a rettegett Csibi Istvánt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23.2006. április 7.
Ideje van a szólásnak – ezzel a címmel tett közzé nyílt levelet Papp Előd, Csíkszereda volt alpolgármestere. A levél címzettje Ráduly Róbert, a jelenlegi polgármester. A levélíró rámutat: „Két éve tűröm az alattomos megjegyzéseket, a nagyhangú kijelentéseket, hallgatom az egyszerű emberek, az értelmiségiek, a vállalkozók, a közalkalmazottak panaszáradatát, a keserűség, a felháborodás hangjait. Tovább nem hallgatok.” Ráduly Róbert polgármester nem kívánta kommentálni a levelet, úgy vélte, ez „túlhalad minden politikai etikát”. /Daczó Dénes: A volt alpolgármester nyílt levélben támadja Ráduly Róbertet. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./2006. április 18.
Nagyfokú szakmai féltékenység rovására írható minden rosszindulatú megjegyzés a város és Makovecz Imre közötti együttműködés kapcsán – nyilatkozta Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester arra reagálva, hogy a napokban kifogás merült fel a városi önkormányzat és a magyar műépítész együttműködésével kapcsolatban. /Daczó Dénes: Konfliktust szül a városrendezési terv. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./2006. május 17.
Ötmillió forinttal támogatja a magyar költségvetés a csíkszeredai magyar konzulátus melletti tér átrendezését, ahol az 1956-os magyar forradalom ötvenedik évfordulóján köztéri szobrot avatnak az évforduló tiszteletére. Az erről szóló megállapodást a Városháza dísztermében írta alá Szabó Béla csíki magyar főkonzul és Ráduly Róbert polgármester. A szobortervre pályázatot hirdetett a városi önkormányzat, erre tizenegy székelyföldi alkotó tucatnyi pályamunkát küldött be. A szobrok, illetve a térplasztikák makettjeit a városháza dísztermében állították ki. /Daczó Dénes: Csíki térrendezés a magyar állam pénzén. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./2006. május 30.
Egy éve az önkormányzat szakszervezete letette a kollektív munkaszerződésre vonatkozó javaslatát a Ráduly Róbert polgármester asztalára, ezt a mai napig nem fogadták el. Emiatt hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesznek a törvényszéken Csíkszereda polgármestere ellen, jelentette ki Sorin Badea, az Alfa Szakszervezet Hargita megyei elnöke. A szakszervezeti elnök bírálta Ráduly Róbert polgármestert, aki szerinte a hivatal alkalmazottaival nem viselkedik megfelelően. „Kiabál és sértegeti az alkalmazottakat” – jelentette ki Badea. Antal Ildikó, a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal szakszervezeti vezetője szerint a városházi alkalmazottak „ki vannak készülve pszichikailag, ugyanakkor terror alatt tartja őket Szőke Domokos alpolgármester”. Antal Attila alpolgármester a megfogalmazott kijelentések kapcsán elmondta: mindkét oldalon vannak feszültségek, de ez elsősorban a feszes munkaritmus miatt van. /Daczó Dénes: Feljelentik Ráduly Róbertet. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./2006. június 19.
Június 18-án Gyergyóditróban, a Székely Népgyűlésen Csapó József köszöntője után Madaras Albert, a ditrói székely tanács alelnöke, majd Kovács András, a ditrói Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. Köszöntőik után Gazda József tanár, író foglalta össze a székely nemzet történelmének legfontosabb eseményeit. Erdélyi magyar nem ismerte a hazátlan szónak azt a csúfolódó változatát, amelyet nekünk, őshonosoknak szülőföldünkön annyiszor a fejünkhöz vágnak a nemrég ide érkezettek – emelte ki a szónok. – Bűnné vált anyanyelvünk, bűnné a másságunk, jogfosztott nemzetté váltunk, kisebbség lettünk a többségben, – fogalmazott, hozzáfűzve: elegünk volt a két kislépés előre, húsz nagy lépés hátra politikából. – Európában minden őshonos népnek joga van az önrendelkezéshez, az autonómiához – zárta eszmefuttatását Gazda József. Ezután a széki székely tanácsok vezetői ismertették közösségeik határozatait, P. Ferencz Ervin templomigazgató, Ferenc-rendi szerzetes pedig a Volt Politikai Foglyok Szövetsége gyergyói fiókja nevében szólt az egybegyűltekhez. A Csapó József által felolvasott határozat néhány főbb pontja: tényleges szabadságot és egyenlőséget Székelyföldön; esélyegyenlőséget minden elismert vallási felekezetnek; demokratikus jogállamiságra jellemző társadalmi-politikai rendszert; a tulajdonjog szavatolását. Felszólítja az SZNT-t, ha a fentiekkel nem születik megállapodás, hívjon össze 2006 őszén székely nemzetgyűlést, hogy az döntsön önrendelkezési jogának módjáról. Gergely István címzetes esperes felkérésére a széki székely vezetők egyezséget írtak alá. /Bajna György: Tárgyalásokat sürget a határozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./ Gyergyóditróban a Székely Nemzetgyűlésen több ezer ember gyűlt össze. A rendőrök szerint másfél-kétezren lehettek a résztvevők, más vélemények szerint mintegy ötezren, Csapó I. József, az Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ elnöke ugyanakkor azt állította, hogy több mint tízezren voltak jelen. Az összejövetelen elfogadták a Székely Nemzetgyűlés határozatát. Ebben követelték, hogy Romániában az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek, továbbá hogy Románia elnöke, parlamentje és kormánya szeptember 30-ig kössön megállapodást az SZNT-vel Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásáról. Amennyiben ez nem jön létre, az SZNT-nek újabb Székely Nemzetgyűlést kell összehívnia. A határozat szerint az SZNT követelje a trianoni békeszerződést aláíró nagyhatalmaktól az erdélyi magyarság, a székelység 86 éve tartó jogfosztottságának orvoslását. Követelni kell az ENSZ-től és az Európai Uniótól Székelyföld autonóm státusának nemzetközi egyezmény általi szavatolását. Felkérték a mindenkori magyar kormányt, hogy gyakoroljon védőhatalmi státust Székelyföld autonómiatörekvései fölött. Nem volt jelen Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A tömegben elvegyülve ott volt Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem képviseltette magát, magánemberként azonban a résztvevők között lehetett látni Sógor Csaba szenátort és Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét. /Határidőt szabott az SZNT a román kormánynak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./2006. június 21.
Ercsei Ferenc csíkszeredai szobrászművész alkotása nyerte el a szoborbizottság tagjai többségének tetszését, így ez a munka díszíti majd Csíkszeredán a konzulátus épülete melletti teret – jelentette be Ráduly Róbert Kálmán polgármester. /Sarány István: Kiválasztották a nyertest. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./2006. július 3.
A kitartóan zuhogó eső ellenére körülbelül kétezren gyűltek össze július 1-jén, szombaton a déli órákban a csíksomlyói Nyeregben, ahol az Ezer Székely Leány Napja nevű hagyományápoló rendezvény keretében autonómiafórumra került sor. Az Ezer Székely Leány Napját bevezető ünnepi szentmise végén a papság – élen Oláh Dénes kolozsvári plébánossal – megáldotta a nagy számban kiosztott, és a résztvevők által magasra emelt történelmi székely zászlókat. Az RMDSZ Csík Területi Tanácsa által szervezett rendezvényen jelen volt a Székely Nemzeti Tanács néhány tisztségviselője is. Az RMDSZ csíkmadarasi szervezetének elnöke, Ördög Imre nyugalmazott történelemtanár hangsúlyozta: az önrendelkezés, a területi autonómia történelmi jussunk, amely évszázadokon át létezett, és amelyhez ragaszkodunk. Felszólalt dr. Csapó I. József, az SZNT elnöke is, kifejtette, a Székely Nemzeti Tanács szerint azon kell lenni, hogy a székelyek lakta területek egy egységes gazdasági régiót alkossanak. Ráduly Róbert, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke méltatta az Ezer Székely Leány Napja rendezvényt, hangsúlyozta, hogy a rohamosan fogyó székely nemzet fennmaradását csakis az összetartó család és a gyerekek számának gyarapodása szolgálhatja. Ráduly örömmel nyugtázta a sok székely zászló, és nem utolsósorban a nagy számban megjelent székely ruhás résztvevő jelenlétét – ő maga is székely népviseletben állt a mikrofon előtt. Meg kell mutatnunk a világnak sajátosságainkat, egységünk jelképeit – húzta alá a szónok. Területi autonómia nélkül azonban nincs teljes díszbe öltöztetve a lelkünk – foglalta metaforába mondandóját Ráduly. /Jubilált az Ezer Székely Leány Napja. Autonómiafórum a csíksomlyói Nyeregben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./ Esőkabátok, bokáig érő sártenger, valamint a Csíksomlyón szokásossá vált, rockoperát megelőző jókedv töltötte be a Hármashalom oltár előtti teret július 1-jén, a Koltay-Kormorán: Napba öltözött leányának ősbemutatóján. „Mi egy magáncég vagyunk, nem magyar televíziós társaság, hiszen azok közül egy sem volt hajlandó felvételt készíteni, netán sugározni az előadást” – mondta a stábvezető. Tapsvihar, hujjogtatás a közönség részéről, és köszönetképpen két hatalmas, égre vetített kereszt a technikusok részéről – így ért véget a Napba öltözött leány csíksomlyói ősbemutatója. A misztériumjáték a székelyek szentjének, Babba Máriának állít emléket. Mária nem más, mint Boldogasszony anyánk. A mű egy egyszerű, de szépséges és erényes székely leány felmagasztosulásáról szól, és helyet kap benne a csíksomlyói búcsú eredettörténete. /Barabás Márti: Esőköpenyes Napleány. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./2006. augusztus 2.
Összefogásról szóltak az 1849. augusztus 1-jei nyergestetői csatára emlékező ünnepi beszédek. Azonban nem tudtak megegyezni a csíkkozmási önkormányzat és a kászonaltíziek táncjátékának megvalósítói. Emiatt kettős helyszínű megemlékezés volt. A nyergestetői megemlékezés hagyományosan zajlott. A csíkkozmási fiatalokból álló Bojzás táncegyüttes nyitotta a műsort. A szabadságharc egyik utolsó mozzanatára, a nyergestetői csatára emlékezőket elsőként Bodó Dávid, Csíkkozmás község polgármestere köszöntötte, majd Ráduly Róbert Kálmán, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke mondott beszédet. Kifejtette, a székely közösségek választott vezetői a szeptember 23-án tartandó összejövetelen közlemény formájában is elkötelezik magukat a területi autonómia mellett. A kászonaltíziak külön tartották emlékezésüket. /Antal Ildikó: A Nyerges két lába – kettős megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./2006. augusztus 3.
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere a nyergestetői ünnepségen bejelentette, hogy augusztus 27-én, a magyar polgármesterek találkozóján az RMDSZ-vezetőség hivatalosan is elkötelezi magát Székelyföld területi autonómiája mellett. A rendszerváltás óta eltelt évek kudarcsorozatként is felfoghatók. Nincs székelyföldi területi autonómia, nincsenek a romániai magyarság túlélését és megmaradását, fejlődését garantáló gazdasági régiók, nincs önálló, államilag finanszírozott magyar egyetem, a román koalíciós partnerek még a megszelídített kisebbségi törvénytervezetet sem hajlandóak elfogadni. Az anyaország a nemzetközi politikai életben nem vállalja fel a határon túli magyarság képviseletét, mi több, a magyar-magyar kapcsolatrendszert is szétverve, a kétoldalú megbeszélések szintjére sorvasztja a határon túli magyarsággal az érintkezést, állapította meg Sylvester Lajos. A hazai magyarság képviseletére igényt tartó csoportosulásokban széthúzás, egymás kölcsönös lejáratása folyik. Az RMDSZ-vezetés ebben a helyzetben, most jól érzékeli a veszélyt. Az autonómiakövetelés markáns megfogalmazása és kormányzatiakon kívüli eszközök harcba állítása nélkül nincs remény az előrehaladásra. Tudatosítani kell: az autonómiát csak minden magyar összefogásával lehet megteremteni. /Sylvester Lajos: Nyereg és kötőfék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./2006. augusztus 7.
Augusztus 4-én kívül-belül felújítva adták át a csíkszeredai Nagy Imre Galériát. Az átadási ünnepséget Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója nyitotta meg, majd Ráduly Róbert Kálmán polgármester mondott köszönetet mindazoknak, akik munkájukkal támogatták a képtár felújítását. Banner Zoltán művészettörténész a székely festőiskola meghatározásáról és annak fontosságáról tartott előadást. Pogány Gábor művészettörténész, aki egyben a festő első monográfusa is volt, Nagy Imre műveinek realisztikus és avantgárd jegyeire hívta fel a figyelmet. Végül Gazda József művészettörténész Epika és szakralitás Nagy Imre műveiben címmel tartott előadást. A Nagy Imre Galéria felújítási munkálatait még folytatni kell. /Horváth István: Megújult galéria. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./2006. szeptember 18.
A Sapientia-EMTE karai szeptember 16-án megtartották a tanévnyitó ünnepségeket. Csíkszeredán a tanévet Kató Béla, az egyetem kuratóriumi elnöke nyitotta meg, majd Dávid László rektor-helyettes köszöntötte a diákokat és meghívottakat. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester beszédében kiemelte, a tudást csak anyanyelven lehet elsajátítani. „Nem magyarbarát környezetben nehéz egyetemet fenntartani, a Sapientia mégis működik” – fogalmazott Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Dr. Bíró Zoltán, a műszaki tudományok karának kancellárja beszédében fontosnak tartotta, hogy a Sapientián végzett diákok zömmel a térségből kerülnek ki, az egyetem elvégzése után pedig itt is vállalnak munkát. Szabó Árpád, a gazdasági és humántudományok kar dékán-helyettese kijelentette, a tanévkezdés a mérlegkészítés időszaka. Az általa vezetett karok nemzetközi megmérettetéseken is igen jó eredményeket értek el. /H. I.: Sapientia: startolt az egyetemi év. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./2006. szeptember 18.
Hardau tanügyminisztert a tanévnyitó bukaresti tüntetések miatt nem fogadták Csíkszereda egyetlen román líceumában, az Octavian Goga Főgimnáziumban, ezért a miniszter a színmagyar Márton Áron Gimnáziumba ment, a középiskola igazgatója, Varga László románul köszöntötte, és ugyanígy vázolta fel a pedagógusok igényeit, és hasonlóképpen cselekedett a diáktanács elnöke is saját tanulótársai nevében. A magyar igazgató ugyanakkor megköszönte a volt román prefektusnak, jelenleg PSD-s parlamenti képviselőnek a segítségét, mert nélküle nem tudták volna korszerűsíteni a magyar gimnázium hőközpontját. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester viszont mindvégig magyarul beszélt, kifejtve, hogy itt Erdélyben, a Székelyföldön, a hivatásukhoz hű pedagógusok mindig szeretettel fogadják a feszültségek idején Bukarestből e tájakra menekülő román minisztert, és nem minden célzás nélkül megjegyezte, hogy a hivatalosságokat köszöntő román nyelvű szövegek a már letűnt múltra emlékeztetnek. A Márton Áron igazgatója az európai viselkedéskultúra betartásának szabályaira hívta fel az ugyancsak RMDSZ-es polgármester figyelmét, hiszen a vendéget illik a saját nyelvén köszönteni, a miniszter pedig minderre bejelentette, hogy Bukarestben a saját kabinetfőnöke magyar, és nem csupán az erdélyi, hanem a máshol élő, éppen tüntető pedagógusokat is hivatásszeretőknek nevezte. /Székedi Ferenc: Román-magyar. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./2006. szeptember 25.
Szeptember 23-án Csíkszeredában tartották a székelyföldi polgármesterek találkozóját. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere megnyitó szavait követően az RMDSZ autonómiaprogramjáról, a különböző autonómiaformák Székelyföldön való kialakításának lehetőségeiről az európai uniós elveknek és gyakorlatnak megfelelően tartott előadást Markó Béla szövetségi elnök. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke a székelyföldi önkormányzatok együttműködéséről és az önkormányzatok szerepéről beszélt a Székelyföld fejlesztésében. A résztvevők állásfoglalást fogadtak el a Székelyföldi Önkormányzati Társulásról. Szükség van „a Székelyföldi Önkormányzati Társulásra, mint olyan helyi és megyei tanácsokra alapozott struktúrára, mely rendelkezik a regionális fejlesztések kidolgozásához, összehangolásához, regionális szinten működtethető közszolgáltatások biztosításához szükséges erőforrásokkal és jogosítványokkal” – olvasható a székelyföldi polgármesterek találkozóján elfogadott állásfoglalásban. „ Az RMDSZ székelyföldi polgármesterei, helyi és megyei önkormányzati képviselői, megyei tanácsi elnökei és alelnökei kinyilvánítják abbeli szándékukat, hogy kihasználva a hatályos jogszabályok adta lehetőségeket, Kovászna, Hargita és Maros megyék és településeik együttműködésével létrehozzák a Székelyföldi Önkormányzati Társulást / Szövetség a Székelyföldért-et, a régió fejlődése, a szülőföldön való boldogulás lehetőségeinek biztosítása érdekében”. Első lépésként az RMDSZ-szervezetek és önkormányzatok közötti összehangolt cselekvés feltételeit kívánják megvalósítani. Ez biztosítja a három megye – Hargita, Kovászna, Maros – részvételével a Szövetség a Székelyföldért Székelyföldi Önkormányzati Társulás létrehozásának a lehetősége. /Mózes Edith: Szövetség a Székelyföldért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./2006. október 16.
Október 15-én ünnepséget szervezett az agyagfalvi 1506-os Székely Nemzeti Constitutio 500 éves, és az agyagfalvi 1848-as Székely Nemzeti Gyűlés 158 éves évfordulója alkalmából az RMDSZ, valamint Bögöz község önkormányzata, s erre meghívták a szövetségen kívüli magyar szervezeteket is, így az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőit. – Minden gazdasági és kulturális feltétel adott Székelyföld területi autonómiájához, amelyet a romániai magyarság nem az ott élő románok ellen, hanem velük együtt akar megvalósítani – hangsúlyozta Agyagfalván Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Az agyagfalvi ünnepre nem jött el sem Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az EMNT elnöke (arra hivatkozva, hogy későn kapta kézhez a meghívót), sem Csapó I. József, az SZNT elnöke, mert nem kapott módot a felszólalásra. Ettől függetlenül a gyergyói és más településekről elküldték képviselőiket a helyi székely tanácsok. /Székelyföld területi autonómiájáért szálltak síkra Agyagfalván. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./ Markó Béla kiemelte: „Sem Erdély, sem ezen belül a Székelyföld nem fejlődik úgy, ahogy kellene, még mindig szegény ez a nép... Sem Bukarest, sem Budapest, sem Brüsszel tálcán nekünk jólétet, biztonságot, önállóságot nem fog hozni. Ezt csak a székelység vívhatja ki magának!”. „A székelység megmaradásának receptje pedig szerintünk egyszerű: egység és önállóság. Ha ezt a két célt érvényesíteni tudjuk, megmaradunk és gyarapodni fogunk.” Az RMDSZ ezt az összefogást ajánlja mindazoknak, akik úgy érzik, hogy közösen kell dolgoznunk a közös jövőért. Civil szervezetekkel, egyházakkal, az értelmiségiekkel, az ifjúsági szervezetekkel, de az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a Székely Nemzeti Tanáccsal is. Gyertek, dolgozzatok velünk a Székelyföld autonómiájáért!” A székely székek nevében felszólaló polgármesterek – Török Sándor, Albert Álmos, Ráduly Róbert, Laczkó Albert Endre, Péter Ferenc és Benyovszki Lajos – szintén az autonómia érdekében történő összefogás szükségességét emelték ki. Bekiabálásokkal próbálták időnként megszakítani Markó Béla beszédét Agyagfalván. A letiltott színpadi beszéd című, Csapónak a rendezvényen felolvasásra szánt beszédének szövegét osztogatták a tömegben. /Domokos Péter: Agyagfalvi lecke az összefogásról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./ Agyagfalván a református templomban istentisztelettel kezdődött az ünnepség. A templomtól székely huszárok felvezetésével, rezesbanda-kísérettel vonult a néhány száz méterre lévő emlékműhöz Markó Béla és a kíséretében lévő Hargita megyei RMDSZ-képviselők és polgármesterek menete, mögöttük helységnévtáblákkal és zászlókkal a résztvevők. A magyar lobogók és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kék-ezüstholdas-napos zászlói megközelítőleg azonos számban voltak. Markó Béla kezdeményezte, legyen hivatalos nyelv a magyar Székelyföldön. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kijelentette: „Területi autonómiát akarunk, és ha ebben kételkedne valaki Bukarestben vagy akár Brüsszelben, akkor az ő meggyőzésükre a népszavazást is megszervezzük.” Hajrá Székelyföld, hajrá székelyek! – zárta beszédét Ráduly. Markó bejelentette: kész együttműködni az Erdélyi Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács vezetőivel is. /Kovács Csaba: Markó Béla–Csapó József-párbeszéd a láthatáron? = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./2006. november 13.
Magyarországi támogatással felújított erdélyi műemlékeket látogatott meg hétvégi körútján Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. November 10-én Nagybányán Bogdan Olteanuval, a képviselőház elnökével, másnap pedig Markó Béla RMDSZ-elnökkel a november 16-ra tervezett magyar–román közös kormányülésről egyeztetett. Markó Béla leszögezte: a magyarországi munkaerőpiac rendkívül fontos a romániai magyarság számára. Az RMDSZ vezetői azt kérték a magyar házelnöktől, hogy Magyarország ne korlátozza munkaerőpiacát. Szili Katalin mostani erdélyi körútján számos olyan műemléket tekint meg, amelynek felújítása magyar állami forrásból történt. A kézdivásárhelyi Bogdán-ház felújításának támogatására hárommillió forintot hozott magával. Felkereste a jelenleg műemléki kutatás alatt álló nyárádszentlászlói unitárius templomot, a csíkdelni Szent János-templomot, valamint a felújított mikházai ferences templomot, megállt a székelykapuiról híres Máréfalván is. /Szili Katalin ismét Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A határon túli tanároknak nyújtott könyvvásárlási támogatás és a Sapientia Egyetem működéséhez biztosított anyagi hozzájárulás egyaránt a magyar oktatási tárca 2007-es büdzséjében szerepel – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kérésére, hogy Magyarország ne csökkentse az egyetem jövő évi költségvetését, a házelnök asszony azt mondta, nem szeretné, ha a körülmények rosszabbak lennének, mint 2006-ban. /Erősítenék a parlamentközi kapcsolatokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./2007. február 24.
Támogatja a jövő hónapban Csíkszeredában is megkezdődő autonómia-referendumot, jelentette ki Ráduly Róbert Kálmán polgármester, hozzátéve, az általa vezetett Csíki Területi RMDSZ is támogatja a közvélemény-kutatást. Hangsúlyozta, aktívan részt kíván venni a referendum szervezésében. A tanács végül ismét megszavazta a csatlakozást a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. Ezt korábban egyszer már megtették, de a határozatot a prefektusi hivatal visszaküldte. /Szüszer-Nagy Róbert: Autonómia-referendum. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./