udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
786
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 781-786
Névmutató:
Sylvester Lajos
2004. április 19.
Ápr. 16-án a dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató által vezetett Kriza János Néprajzi Társaság szervezésében Kézdivásárhelyen bemutatták a százegy évvel ezelőtt Kézdivásárhelyen született Földi István Századelő az udvartereken című posztumusz könyvét. Dr. Antal Árpád kolozsvári professzor méltatta a társaság legújabb könyvét. A bemutatón néhai Földi István családtagjai közül többen megjelentek Dombóvárról, ahol a könyv megszületett, és ahol Földi István 1944 ősze és 1967. június 28-a között élt. A könyv megjelentetésében nagy szerepe volt Antal Árpád egyetemi tanárnak, a kötet szerkesztőinek, Incze László ny. múzeumigazgatónak, Szabó Judit néprajzkutatónak és Sylvester Lajos újságírónak, aki 1971-ben az akkori Megyei Tükörben 54 részben közölt részleteket a kézdivásárhelyi Bucs család tulajdonában levő Földi-könyv kéziratából. /Iochom István: Századelő az udvartereken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./2004. április 21.
Az Európai Parlament Információs Hivatala adta ki az Európa ma és holnap című nagy alakú, igényes kivitelű brosúrát – olvasható a www.dominium.hu elektronikus portál március 20-i kiadásában Kenéz Endre Zoltán A hazaárulás minősített esete című jegyzete. Az Európa ma és holnap Magyarországra vonatkozó részének szerzője a magyarság ellensége lehet. A füzet több nyelven 28 mai és jövendő EU-tagország bemutatkozását tartalmazza. Az egyes országok maguk állították össze a szöveg- és képanyagot, az előszóban a kiadó a szövegek tartalmáért nem is vállal felelősséget. A bemutatkozásnál a többség reális történelmi és kulturális tényanyaggal szolgál. Néhány, az Európai Unióba igyekvő ország nemzeti legendáit is a képbe illeszti. Magyarország 1990-ig terjedő 14 megemlítendő történelmi eseményt idézett, a románok ugyanerre az időszakra 34-et. Magyarország ismertetésében a szerző 1000 előtt nem talál semmi említésre méltót. Nem volt honfoglalás, 1000 előtt nem volt magyar történelem, sőt a Kárpát-medencében sem történt semmi 896 és 1000 között, az Árpád-házi uralkodók nem léteztek, 1000-ben jött Szent István és megalapította a keresztény államot. Ezzel szemben a szlovákok és a románok ősi európai kultúrnemzetként mutatkoznak be. Szlovákia az egzakt módon soha nem azonosított Nagy-Morva Birodalommal kezdett, majd Bratislava első nyomaként említette Árpád csatájának (szintén nem azonosított) helyszínét. Románia továbbment: Kr. e. VI. sz.: a románok őseinek, a dákoknak első említése Homérosz és a nagy antik mesélők által. Kr. e. I. sz.: a rómaiak elfoglalják Dacia területét. A romanizálási folyamat kezdete. A románok tudomást sem vesznek arról, hogy Constantin Daicoviciu, a dákoromán folytonosság elméletének atyja 1973-ban, halála előtt maga ismerte el kutatásai hazug voltát. A magyar történelemre visszatérve: nem volt korszakalkotó politika- és jogtörténeti dokumentum az Aranybulla, nem volt tatárjárás, nem volt Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Margit, Szent Kinga, Szent Erzsébet. Nem említik 1456-ot, holott az egész világban harangoznak a nándorfehérvári diadallal végződő keresztes hadjárat emlékére. Mátyás humanista birodalma említésre sem méltó. Hol marad a sok évszázados, a magyarságot őrlő keresztyénség-pajzsa küzdelem? Mohácsot a szlovákok említik csak a saját történelmi eseménysorukban. Nem jelenik meg továbbá a vallásszabadságot világelsőként deklaráló tordai országgyűlés sem (1568). Nem szerepel az összefoglalóban a török kiűzetése (1686, Buda, 1697, Zenta), Thököly, II. Rákóczi Ferenc sem, hiányzik a magyar reformkor, az 1848/49-es szabadságharcról sincs egy árva szó sem. A románok viszont saját forradalmukként szerepeltették. /Sylvester Lajos: A hazaárulás minősített esete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./2004. április 23.
Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napok Székelyföld, sőt ma már Erdély legnagyobb, tematizált népünnepélyévé sikeredett, állapította meg Sylvester Lajos. A mostani, 13. Szent György-nap meghatározó jellegzetessége a kirakóvásár. /Sylvester Lajos: Minden szinten szinte minden. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./2004. április 28.
Az Apáczai Közalapítványról megszüntetéséről beszélnek. A fő baj nem is a takarékosság szándéka és ténye, hanem az a közvéleményt átgyúró, propagandisztikus ráhatás a magyar állampolgárokra, miszerint az elszakított magyarok a terhükre vannak, munkahelyüket, egészségi ellátásukat veszélyeztetik. A határokon elkezdődött vegzatúra, az ötszáz eurós portapénz, a kinntartózkodás bonyolultsága, a vízumkötelezettség kálváriajárásai... /Sylvester Lajos: Példaképünk: Apáczai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./2004. május 6.
Gelencén máj. 9-én, vasárnap szobrot avatnak, a nagyközség Bodor György emléke és életműve előtt tiszteleg. Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása révén a székelység történetét kutató, a Bukovinába telepített, majd a Kárpát-medencében szétszóródott csoportok megmaradásáért és együtt tartásáért cselekvő személyiség szülőföldjén jut életművéhez méltó emlékhez. A Bodor György nevét viselő gelencei művelődési egyesület, a polgármesteri hivatal, az egyházi és az oktatási intézmények az újabb térplasztikai alkotás felavatásával Gelence Háromszék legelkötelezettebb emlékjelállító és műemlékmentő községei közé emelkedik, írta Sylvester Lajos. A település másik kiemelkedő személyiségének, Jancsó Benedeknek már van portrészobra. A műemlék templom, egy egész sor térplasztikai alkotás, a millenniumi, a világháborús és szabadságharcos emlékművek szerepet játszottak abban, hogy Gelence a múlt év legdinamikusabban fejlődő nagyközsége volt. Halász Péter néprajzkutatónak a Honismeret 2004/2. számában közölt esszéjéből vett részlettel emlékeztek dr. Bodor Györgyre. Kézdivásárhelyen született 1904-ben, de valójában mindig a vele szomszédos Gelencét tartotta otthonának, családja fészkének, s oda is tért meg halála után. A jogi egyetemet Budapesten végezte. Azok közé az emberek közé tartozott, akik soha nem nyugodtak bele Szent István országának szétdarabolásába. Fiatalon kapcsolódott Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártjához, amelynek 1934-ben főtitkára lett. 1945-ben a Bácskából menekülő bukovinai székelyek letelepítését vállalta. Bonyhád székely szellemi központtá szervezését akarta elvégezni, de a kommunista hatalomátvétel keresztülhúzta terveit. A kecskeméti Forrás folyóirat közölte Bodor György Székely honfoglalás 1945-ben című visszaemlékezésének részleteit /1975/3-4/. A bukovinai székelyek 1764 óta idegenek között éltek. 1945 után Tevelen Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézetet alapítottak 12 székely pedagógussal. 1947-ben Németh Kálmánnal, a bukovinai Józseffalva legendás plébánosával Bonyhádra hívták Herepei Jánost, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatóját, s megteremtették a bonyhádi Székely Múzeum működéséhez szükséges feltételeket. Később Bodor György barátaival, az ország állapotán és jövőjén vitatkozva, lehetőség szerinti szellemi műhelyt teremtve találkozgattak, közben politikai ügynökök figyelték őket. Püski Sándorral együtt letartóztatták őket és 1962 júniusában Budapesten a bíróság Bodor Györgyöt is elítélte három és fél évre. Szabadulása után a székely falutörvényekről, heraldikai képletekről s a székely nemzetségi szervezetről szóló írásai különböző folyóiratokban jelentek meg. 1967-ben fejezte be, de 1976-ban bekövetkezett haláláig csiszolgatta nagyszabású történelmi munkáját, amely A székely nemzetségi szervezet /Pallas Akadémia Kiadó/ címmel 2003-ban jelent meg Csíkszeredában /(sylvester): Egy ,,izzó lelkű magyar” ember. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./ Németh Kálmán könyve a bukovinai székelyek hazatéréséről: Százezer szív sikolt /Bácsjózseffalva, 1941/2004. május 10.
Magyarország uniós csatlakozását a határon túliak – a szlovákiai és a szlovéniai magyarok kivételével – Siralmas énekként és nem Örömódaként élték meg, különösen, ha kimerészkedtek a határra, állapította meg Sylvester Lajos. A csernátoniakat szállító kisbusz a határig hajtott, hihetetlennek tűnt, hogy a sepsiszentgyörgyi útlevélosztályon szabályszerűnek és határátkelésre alkalmasnak vélt úti okmányokat ne fogadják el. Mégis így történt. A sepsiszentgyörgyi útlevélosztály tisztviselői a csoportok számára kiállított közös útlevelet szabályosnak tartják, a bukaresti és kolozsvári magyar konzulátus ügyfélszolgálata ideges lesz az érdeklődők okvetetlenkedése miatt, és azt szorgalmazza, hogy mindenkinek legyen személyre szóló úti okmánya. Ha átmehetnek, láthatták volna, hogy a magyar címerrel ékesített piros-fehér-zöld színű országjelző táblát lecserélik magyar oldalon sokcsillagos kékre, az erdélyiek még azt hitték volna, hogy megszűnt Magyarország. – Az útlevél kiváltása is szép összeg, a kiskorú gyermekek esetében a közjegyzői felhatalmazások, a fordítások közjegyzői hitelesítése, az útiköltség, a megemelt gépkocsi-biztosítási díjak, az utánajárások miatti munkahelyi kiesések is bekerülnek a kiadási rovatba. /Sylvester Lajos: Minden nagyon szép, minden nagyon jó… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./2004. június 4.
84 évvel ezelőtt írták alá a Párizs melletti Trianon-palotában azt a békediktátumot, amely Európa összes nemzetei közül a magyart sújtotta leginkább. A Trianon előtt önálló államként nem is létező Magyarország területének 71,4 százalékát, lakosságának 63,5 százalékát csatolták el. Vannak ugyan teoretikusok, ,,magyarszakértők”, akik a magyarság trianoni traumáját úgy vélik megoldani, hogy végre megszületett a magyar nemzetállam. Méghozzá olyan szerencsés módon, hogy etnikailag egységesebbé vált, mint az új szomszédai. Az első és második bécsi döntés, Kárpátalja magyar visszafoglalása némileg korrigálta a Trianonban elképesztő cinizmussal megszegett etnikai határokat. Ezeket a Magyarországot a háború után tovább csonkoló párizsi békediktátum semmisnek tekintette. Viszont a milliókat földönfutóvá tevő és ezreket elpusztító Benes-dekrétumok ma is érvényesek. Trianonnak és a párizsi békediktátumnak a magyarság számára soha el nem fogadható traumáját csak az érintett térségek uniós csatlakozása oldhatja fel, írta Sylvester Lajos. Szerinte a kettős állampolgárság elnyerésére azért is szükség van, hogy „itthon, Erdélyben, Vajdaságban, Felvidéken is otthon, nemzeti biztonságban, az együvé tartozás tudatával élhessünk”. Emellett a területi vagy kulturális autonómia kiküzdése, a régiófejlesztések testhez szabása, a ,,merjünk magyarok maradni” mentheti meg lelkeinket, tette hozzá. /Sylvester Lajos: Merjünk magyarok maradni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./2004. július 3.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján a tizenkét részes, Orbán Balázs nyomdokain című, Székelyföldet bemutató tévés-film szerzője Vári Attila. A múlt szombaton Orbán Balázs/Vári Attila nyomdokain Erdővidéket és környékét lehetett bejárni, a hajdani Bardoc- és Miklósvárszék művelődéstörténeti és műemlékvilágát. A szerző gyakran töredezett cserepekből állítja össze és mutatja be a történelmet, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Vári Attila légies realizmusa (Televízió). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./2004. július 3.
A zágoni születésű Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébánost, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum alapítóját, a gyimesvölgyi Sziklára Épített Ház kezdeményezőjét Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. Az eddig odaítélt díjak révén a Magyarság Szellemi Múzeumát olyan személyek, együttesek, intézmények és teljesítmények alkotják és gyarapítják, mint – a post mortem kitüntetettek közül – Antall József, Teleki Pál, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Nagy László, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Kandó Kálmán. Az intézmények, egyesületek kategóriában van a Magyar Nemzet napilap, a Száztagú Cigányzenekar, a Herendi Porcelán Manufaktúra, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum., a Duna Televízió. A kortárs nevek közül Böjte Csaba vagy Egerszegi Krisztina említhető. Berszán Lajost előzően Márton Áron-díjjal is kitüntették. Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943/ szolgálati idejének többségét a szórványmagyarság körében töltötte. 1980-ban került Gyimesfelsőlokra, a Szent András-plébániára. A szomszédos nagyközség, Gyimesbükk papi teendőit is háromszéki plébános, a boldog emlékezetű lemhényi Dani Gergely látta el. Dani Gergely a diktatúrával dacolva templomépítéshez fogott. Egészségével és életével fizetett érte, de a templom áll. Berszán Lajos először a népi szokások felelevenítésére összpontosított. Elsőáldozáskor és bérmáláskor gyimesi népviseletben fogadta a gyermeksereget. 1989-ben, a diktatúra tobzódásának csúcsévében egy debreceni értelmiségi csoport elhatározta, hogy pünkösdkor Csíksomlyóra zarándokolnak. A Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagjai 1992-ben elhatározták a Sziklára Épített Ház megvalósítását. Otthon, Debrecenben alapítványt hoztak létre. Kezdeti céljuk az volt, hogy Gyimesfelsőlokon egy lelkigyakorlatos közösségi házat építsenek. A házat a gyimesi csángó és az erdélyi, magyarországi magyar közösségek kapcsolatteremtő intézményének szánták. A későbbiekben a Sziklára Épített Ház fontos oktatási intézménnyé alakulhatott, de a munka dandárja Berszán Lajos plébános nyakába szakadt. Haranghy Sándor műépítész olyan épületformát választott, amely a táj építészeti hagyományaihoz igazodik. Az épületet 1996 novemberében, Szent Erzsébet napján avatták. Erre az időre elkészült a ház első szárnya, és a diákok beköltözhettek az internátusba. A Gyimes völgyében nagy szükség van erre az iskolára, hiszen az itt lakó fiatalok középiskolába csak a 30-50 kilométerre lévő Csíkszeredába járhattak, s ezt a rossz szociális helyzetben lévő családok csak nehezen vagy egyáltalán nem engedhették meg maguknak. Az intézményben félszáznál több moldvai csángó-magyar középiskolás van jelen. Nem egy közülük főiskolákon, egyetemeken Erdélyben és Magyarországon tanul tovább. Gyimesbükköt 1950-ben választották le Székelyföld pereméről, és csatolták át a moldvai Bákó megyéhez. Néhai Dani Gergely gyimesbükki plébános és Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébános a szétszakított völgy magyar lakosságát lelkileg egybetartották. /Sylvester Lajos: Aki tudja, merre akar hajózni= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./2004. július 10.
Júl. 10-én Rákóczi-portrészobrot avatnak Sepsiszentgyörgyön. Azért most, mert Erdélybe a kuruc világ késve, 1704-ben köszöntött be. II. Rákóczi Ferencet 1704. júl. 8-án a gyulafehérvári országgyűlésen választották Erdély utolsó fejedelmévé. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművészt kérte fel az alkotásra. Nem messzire a Rákóczi-szobortól a múlt évben leplezték le Kossuth Lajos portréját. A Szent József-plébániatemplommal átellenben, a Mikes Kelemen nevét viselő líceum épülete előtt van a fejedelem hűséges apródja, zágoni Mikes Kelemen szobra. Ugyancsak közel van a város szimbólum értékű Lábas Háza, az egykori háromszéki császári kommandó épülete, néhány napig a Makk-féle összeesküvés két mártírjának, Váradi Józsefnek és Bartalis Ferencnek a siralomháza. A régi megyeháza patinás épületén Gábor Áronra emlékeztető márványtábla áll. Két sepsiszentgyörgyi könyvtáros-helytörténész, Demeter Lajos és Éltes Enikő a szoboravatás alkalmából egy füzetre való históriai dokumentumot gyűjtött össze II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen emléke Háromszéken címmel. A tervezett kiadvány helytörténeti, tankönyv-kiegészítő értékű. /Sylvester Lajos: Rákóczi Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./2004. július 12.
Idén másodjára ünnepelte Sepsiszentgyörgy Rákóczi Ferencet. Márc. 27-én, a Nagyságos Fejedelem születésnapján portrékiállítás elevenítette fel a nagy magyar államférfi személyét, júl. 10-én pedig, a gyulafehérvári országgyűlésen fejedelemmé választásának 300. évfordulóján újabb kiállítással és szoborállítással is tisztelgett a város II. Rákóczi Ferenc emléke előtt. A Székely Nemzeti Múzeumban berendezett Pro Libertate – 1703–11 emlékkiállítást Már István tanár, a Rákóczi Szövetség háromszéki szervezetének elnöke nyitotta meg. Sepsiszentgyörgyön, a Szent József-plébánia tőszomszédságában felavatták Vargha Mihály szobrász Rákóczi-mellszobrát. Albert Álmos polgármester beszédében kiemelte, régi adósságát rója le a város a Rákóczi-szobor avatásával, ugyanis már próbált Sepsiszentgyörgy szobrot állítani. Sylvester Lajos, a szoborállítást kezdeményező Mikes Kelemen Közművelődési Alapítvány elnöke hazatérőnek, de mindig köztünk levőnek nevezte a fejedelmet. A két ünnepi szónok és a szobrász közösen leplezte le a szobrot, melyet Csintalan László főesperes szentelt fel és Kovács István unitárius lelkész áldott meg. /(vop): Sepsiszentgyörgyön a Nagyságos Fejedelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./2004. július 17.
Ezen a nyáron Fortyogófürdőről Bálványos vára alá költözött a sorrendben 12. Incitato képzőművész tábor. Daragus Attila vállalkozó – újabban torjai alpolgármester is – fogadókészségére most is lehetett alapozni, s a bálványosi Transsylvania Motelben szállást és műtermet biztosított. Az Incitatón részt vevő közel harminc művész nyugodtan dolgozhatott. /Sylvester Lajos: Váltott lovakkal (Incitato). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 17./2004. július 21.
Gavra Gábor a budapesti Magyar Narancs hetilapban nekiesett a Csáky Zoltán által Hagymakupolás honfoglalás néven körüljárt erdélyi jelenséghalmaznak, és némely román lapokból ismerős modorban lenacionalistázta a szerzőt. A 168 Óra budapesti hetilapban Irodalmi kokárda – a Wass Albert-kultusz című irományban ,,szórakoztató fasisztának”, ,,nacionalistának”, ,,szélsőjobboldalinak” nevezték a mai magyarság legolvasottabb íróját. A becsmérlőnek szánt ,,irodalmi kokárda” minősítés a szerzőt is minősíti, azok közé a magyarhoni sajtóügyeletesekhez tartozik, akik a magyar nemzeti szimbólumokat, a történelmi ereklyéket, a Szent Koronát, a Szent Jobbot, a magyar zászlót, mint jelen esetben a kokárdát büntetlenül mocskolhatják, állapította Sylvester Lajos. A Wass-dosszié vasgárdista hangvételű budapesti előkotrása nyílt levél megfogalmazására késztette Wass Albert fiait. ,,Divatos ma felelőtlenül megbélyegző politikai véleményt nyilvánítani az újságokban. Lépten-nyomon azzal traktálnak, hogy Wass Albert háborús bűnös, fasiszta és antiszemita. Csakhogy nem elég mondani valamit, azt meg is kellene alapozni, és kellő bizonyítékokkal alátámasztani. Unalmas lenne nekünk állandóan azt bizonygatni, hogy ki nem volt Wass Albert. Mi csak azt állíthatjuk, hogy ki volt az apánk, mert ismertük. Mivel termékeny író volt, elég, ha az írásaiból meghatározzuk, hogy ki volt és igazán milyen volt Wass Albert” – írják levelükben a Wass család tagjai. Ez volna, ilyen volna a magyar főváros? /Sylvester Lajos: Budapesti ajándék… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./ Sándor Zsuzsanna: Irodalmi kokárda. A Wass Albert-kultusz. = 168 Óra, júl. 8. Gavra Gábor: A gyarmatosító giccs. = Magyar Narancs, júl. 8.2004. július 31.
Hatvan esztendő telt el azóta, hogy a szovjet csapatok 1944. aug. 26–27-én elfoglalták az Észak-Erdéllyel kiegészült akkori Magyarország első lakott helyiségét, az Úzvölgy-telepet. Dr. Szabó József János hadtörténész Ivás István Az utolsó székely határőrök című könyvéhez írt tanulmányában hadműveleti sorrendbe helyezte az eseményeket. Az észak-erdélyi harcok során fogságba esett vagy a szovjet csapatok átvonulása után a román hatóságok és félkatonai csoportok által elhurcolt és eltűnt férfiak hozzátartozói még ma, hatvan esztendő múltán is keresik hozzátartozóikat és ápolják emléküket. /Sylvester Lajos: Én már többet nem tudok írni…. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./2004. augusztus 6.
A kézdivásárhelyi Incitato fogathajtó sportklub, a bálványosi Daragus Kft. és a szörcsei Agroinvest Rt. idén Bálványoson szervezte meg a „lóravaló” képzőművészek táborát. Az 1990-ben Magyarországról visszatelepített ún. Incitato vérvonal és a felszámolt Agromixt Rt. dálnoki lipicai ménesének (törzsménjének) nevét öröklő művésztábor 30 meghívottja közül 22 alkotó jelentkezett, köztük anyaországiak is. A tábor fő szervezői továbbra is Tóth Ferenc és lelkes családja, a táborvezető Vetró B. Sebestyén András brassói képzőművész, házigazda és fő támogató Daragus Attila vállalkozó. Kirándultak a szörcsei, illetve az alsószombatfalvi ménesekhez. Ez utóbbi Kelet-Európa legnagyobb ménese. A táborban született munkákat kiállították Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban, júl. 18-án Sylvester Lajos nyitotta meg a kiállítást. /Csutak Levente grafikus: XII. Incitato művésztelep – 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./2004. augusztus 7.
Harmincéves a Csernátoni Tájmúzeum. A formázott, faragott, metszett, hímzett, formába öntött virágminták sorakoznak a múzeumban. Élő múzeum, jönnek a látogatók, a táborozók, az alkotás, a mesterséget tanulás vágyával. Néhai Haszmann Pál múzeumot megálmodta, s az általa gyűjtött, rendkívüli értékű kincset közszemlére kirakatta. Két fia vezeti a múzeumot. /Sylvester Lajos: Múzeum – élete virágában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./2004. augusztus 16.
Szent István napján minden esztendőben augusztusi virágzásba borul Háromszék szent hegye, a Perkő. Idén a Duna Televízió helyi közvetítéssel tiszteleg a csíksomlyói búcsú után a második nagy erdélyi vallásos összejövetel előtt, amely a Kárpát-medence egészében visszhangzó népünnepélyévé vál. A Perkő Felső-Háromszék oltárhegye. A Szent István tiszteletére épült kápolna őrszemként vigyázza a Háromszéki-medence egészét. Manapság a búcsúk őrzik római katolikus jellegüket, de a résztvevők seregei között nagy számban vannak jelen a többi magyar vallás hívei és mások is. A búcsúk a magyarság határok fölötti, égi és földi egységének megerősítői, szögezte le Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A Perkő Szent István-napi kivirágzása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./2004. augusztus 31.
A dokumentumfilmekre szakosodott Dunatáj Alapítvány megbízásából Sylvester Lajos filmszalagra rögzítette Király Károly emberi-politikai életútját. Ceausescu egyik legkedveltebb vadászterületén is forgattak, a Dél-Hargita alatt, a Kovácsok patakának egyik tisztásán. Király Károly egy sor ,,magyar ügy” rendezését főleg a sikeres vadászatok közben intézte /egy kultúrház építését, emlékmű felállítását például/. /Sylvester Lajos: Egy dokumentumfilm elő- és utójátéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./2004. szeptember 16.
A 125. évfordulóját ünneplő Székely Nemzeti Múzeum nevét az 1948-as államosítás utáni 42 évi tilalmas idő után, 1990 óta használhatja. A Székely Nemzeti Múzeum Trianon után is – talán egyedi esetként Erdélyben – kivételes státusú intézményként működött, és a két világháború közötti erdélyi szellemi élet két meghatározó személyiségének, László Ferencnek és Csutak Vilmosnak köszönhetően folyamatosan gyarapodott és fejlődött. Különleges státusát annak köszönhette, hogy az első világháború előtt a múzeumi közgyűjtemény nem volt magyar állami tulajdonban, ennek következtében nem került a román hatalom birtokába. A mostani évforduló alkalmával több kiadvány is napvilágot látott. Ezek közül a sepsiszentgyörgyi Délkelet Intézet gondozásában megjelent kétkötetes Emlékkönyv /szerkesztette Boér Hunor és Wolf Tamás/ bizonyítja, hogy Székelyföld egészére – vagy egész Erdélyre, sőt, a moldvai csángókra is – kiterjedő tudományszervező munka bázishelye a Székely Nemzeti Múzeum. 1948 után kutatási területe beszűkült, Székelyföld egésze helyett Háromszékre korlátozódott. Az elmúlt évtizedekben a múzeum új részlegekkel bővült – Kézdivásárhely, Csernáton, Kisbacon, Nagybacon stb. –, jelentős képzőművészeti gyűjtemények kerültek birtokába, s a szó fizikai értelmében is tovább épült, új épületszárnyat, képzőművészeti galériát kapott. /Sylvester Lajos: Múzeumunk, az autonómia alapintézménye. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./2004. szeptember 21.
A Magyarok Világszövetsége összegyűjtötte az aláírásokat, ennek alapján meg kell szavazni a referendum kiírását. A népszavazáson felteendő kérdés így hangzik: ,,Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. Tv. 19. paragrafusa szerint »Magyar Igazolvánnyal« vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” Eörsi Mátyás /SZDSZ/ képviselő kifejtette, hogy ő nemmel fog szavazni a népszavazáson. Szerinte Magyarország két szomszédjával együtt már belépett az unióba, sorra kerül majd Románia és Horvátország is, ezért a kettős állampolgárságnak nincs értelme. – Egy tipikusan budapesti balliberális polgártól nem is lehet elvárni, hogy érzékelje: az uniós csatlakozás közben éppen hogy rendezni kellene a nemzeti együvé tartozás ügyét, vállalni kellene a nemzetegyesítés feladatát, szögezte le írásában Sylvester Lajos. Szabó Vilmos államtitkár /MSZP/ szerint meg kell nézni, hogy a kettős állampolgárság bevezetése mit jelent az adott közösségre nézve. Ez a lépés vajon a szülőföldön maradást szolgálja-e? A Fidesz maradéktalanul támogatja a népszavazást, az MDF képviselői (Dávid Ibolya, Herényi Károly) a népszavazás mellett érveltek, bár Dávid Ibolya elnök asszonynak előbb kétségei voltak a szavazás kimenetele felől, a magyarországi lakosság egy részét nem tartja elég érettnek az ügy jelentőségének érzékelésére. Tizenöt év alatt ki juttatta oda a magyar társadalom bizonyos rétegeit, hogy a határon túl rekedt nemzetrészekkel kapcsolatban ellenszenvet éreznek? A ,,tízmilliós Magyarország”, a ,,Merjünk kicsik lenni”, a magyar nemzeti jelképek lejáratása és meggyalázása, a határon túli magyarok ügyének ébrentartása helyett a másságkeresés, a státustörvény kiherélése, a körülötte keltett, Magyarországról táplált nemzetközi botránysorozat, a szomszéd államok vezető köreivel való elvtelen lepaktálás egyaránt ludas ebben. A legnagyobb felelősség az írott és elektronikus sajtónak egy részét terheli, amely társult a balliberális és szocialista körökhöz, hangsúlyozta Sylvester Lajos. Jellemző, hogy a referendum kiírásának országgyűlési elfogadása után a Magyar Hírlap jegyzetírója, Nagy Iván Zsolt szerint ,,a dolgok jelenlegi állása szerint a nép bizony szavazni fog a kettős állampolgárságról, azután pedig vagy a határon túli magyarok utálják majd szívből a magyarországiakat, vagy fordítva, az itteniek egy része gyűlöli majd az erdélyieket. Ez a biztos.” (A nép baja). A szerző már százezres tömegek áttelepedésével számolt. Közben Magyarország lakossága rendkívüli mértékben fogy, öregedik. Nemzetstratégia? – minek az? A kettős állampolgárság könnyített megszerzése elleni merényletsorozatban a pálmát Aczél Endre vitte el, az MTV Napkelte műsorában Patrubány Miklóssal folytatott beszélgetésben mondta: Illyés szerint ,,magyar, aki magyarnak vallja magát”. Ha egy olyan pici előny származik abból, hogy én magyarnak vallom magamat, és nagyon távol vagyok még az Európai Uniótól, akkor meg fogom keresni azt a hetedik leágazású rokont, aki magyar, és arra hivatkozva fogom magamat magyarnak nevezni. De ne beszéljek a levegőbe, azt tudja például ugye, hogy hogyan történt az izraeli bevándorlás? Mentek az orosz zsidók tömegestül, de harminc százalékuk nem volt zsidó, se vallási, se faji tekintetben. Ennél aljasabb sértés eddig nem érhette a Magyarországon kívül élő nemzetrészeket, minősítette Aczél szavait Sylvester. /Sylvester Lajos: És mégis magyarnak, számkivetve… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./