udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1871
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 1861-1871
Névmutató:
Szent (I.) István /magyar király/
2001. március 8.
Első ízben vendégszerepel a kolozsvári Állami Magyar Opera társulata a budapesti Operaházban; az együttes Erkel Ferenc: István király című művét mutatja be márc. 12-én, díszelőadáson. A magyar millennium alkalmából rendezett és a nemzeti ünnep előestéjén megtartandó előadásnak különös jelentőséget ad még, hogy Erkel Ferenc utolsó dalművének szinte napra pontosan 116 évvel ezelőtt, 1885. március 14-én volt az ősbemutatója az Operaházban. /A kolozsvári magyar opera a budapesti Dalszínház díszelőadásán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./2001. március 12.
Tíz év után újra Budapesten, az Operaházban vendégszerepel a kolozsvári Állami Magyar Opera társulata. Márc. 12-én díszelőadáson mutatják be Erkel Ferenc István király című művét, tájékoztatott Simon Gábor, a kolozsvári opera igazgatója. A kolozsvári társulat történetében először 1991 márciusában először felléphetett a budapesti Operaházban. A kolozsvári opera új vezetése 1990-ben a gyulai Várszínházzal vette fel a kapcsolatot. Az István király előadásához a Széchényi Könyvtárból és a Zenetudományi Intézetből kaptak kéziratos anyagokat. Ezeket dramatizálni kellett. Az István király eredetileg négy óra, ebből csináltak kétórás "fogyasztható" előadást. Nincsenek partitúrák, zongorakivonatok sehol. Az István király partitúrája például Erkel négy zenész fia közül az egyiknek, Gyulának a kézirataként maradt fenn, a zenetudomány ezért jó ideig a fiúnak és nem az apának tulajdonította a művet. Komoly kutatások bizonyították be, hogy Erkel Gyulának csak "házi feladatként" kellett leírnia a partitúrát, mert az édesapja már nem látott jól. A kolozsvári társulat felvállalta Erkel operáinak bemutatását, köztük az ismeretleneket is. 1994-ben mutatták be a Brankovics Györgyöt, 1996-ban az István királyt, 1998-ban a- félig meddig operettnek is tekinthető - Névtelen hősöket, majd tavaly a Báthory Máriát. Jövőre tervezik a Sarolta című vígoperát és utolsóként viszik színre a Dózsa Györgyöt. - Az erkeli életmű azért is óriási, mert benne van az egész magyar történelem Szent István királytól 1848-ig. - Tavaly az esztergomi bazilika tövében felállított szabadtéri színpadon csendült fel zenéje, majd az opera zenei felvétele CD-n is megjelent, hétnyelvű teljes szövegkönyv-melléklettel. Ez a CD olyan sikert aratott, hogy a magyar millennium alkalmából rendezett budapesti operaházi díszelődásra a kolozsváriakat hívták meg az István királlyal. /Gózon István: Erkel életműve Kolozsváron születik újjá. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./2001. március 12.
Márc. 10-én Marosvásárhelyen az emeleten Szent István és kora, az előcsarnokban a Székely Színház nagy egyéniségeinek fényképei fogadták a Tompa Miklós Társulat legújabb bemutatójára érkező nézőket. A kétnyelvű millenniumi vándorkiállítást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezte. Joggal dicsérte a kezdeményezést megnyitóbeszédében a három méltató, Burkhardt Árpád alprefektus, Fodor Imre alpolgármester és Kárp György, a Nemzeti Színház aligazgatója. A fotókiállítás pedig az 55 évvel ezelőtt létrejött Székely Színház felejthetetlen színészeiről, rendezőiről, előadásairól nyújt fényképes válogatást. Kemény János, Tompa Miklós, a két alapító, Kovács György, Szabó Ernő, Delly Ferenc, Borovszky Oszkár, Kőszegi Margit, Andrási Márton és kitűnő társaik sorakoznak a képeken. /Nagy Miklós Kund: Hármas esemény a Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./2001. március 15.
A milleneumi emlékművek állítása sorában az elmúlt évben Háromszéken elsőként a katolikus Futásfalva tisztelgett Jézus Krisztus 2000., a magyar kereszténység és a Szent István államalapítás ezredik évfordulója előtt. Monumentális emlékművet állított az erdővidéki Barót és Nagybacon, Uzon lakossága, emléktáblával tisztelgett Ikafalva, Lécfalva és a Kovászna melletti Papolc. Vannak települések, ahol a millennium tiszteletére állítottak emléket a magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak (Feldobolyban, Málnáson, Nagyajtán), de emlékkopják hirdetik a millenneumot Vargyason, Kézdiszentléleken és Rétyen. Sepsiszentgyörgyön Jókai Mór, egykori országgyűlési képviselő bronzplakettel ellátott emléktáblája (a ház falán, ahol vendégeskedett) és a Szent Gellért-templom olajfreskói állítanak emléket a millenniumnak (Hervay Zoltán festőművész munkái). Március 15-én újabb emlékműveket emelnek majd Bölönben, Haralyban, Illyefalván, stb. Miklósvár a millennium évében fogja ünnepelni írásos említésének 790. évfordulóját, Maksán elkészítik a hajdani templom eredetijéhez hasonló "kazettás mennyezetet", melynek eredetije a Budapesti Iparművészeti Múzeumban van. /Kisgyörgy Réka: Sokasodnak a millennium maradandó emlékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2001. március 21.
Az önállósult Provincia január-februári összevont számában öt román és öt magyar történész válaszol arra, hogy kívánatosnak tartja-e egy olyan Erdély-történet megírását, amely valamennyi ott élő közösség múltját képes egységbe foglalni és hogyan lehetne ezt megvalósítani. A hogyanra Jakó Zsigmond professzor tér ki a legrészletesebben. A kolozsvári egyetemi tanár véleménye szerint a forrásanyagok hozzáférhetősége, alapos és szakszerű hasznosítása és értelmezése jelentheti a közös munka során a legnagyobb gondot. A nyelvi nehézség érzékeltetése végett Jakó a maga, valamint Ioachim Craciun, Damian P. Bogdan és Radu Manolescu felmérései, illetve becslései alapján érdekes adatokat közöl az ismert történelmi kútfők területi megoszlására, nyelvére és mennyiségére vonatkozóan. - A Románia történelmére vonatkozó XV-XVIII. századi, úgynevezett belső elbeszélő források (krónikák, útleírások, naplók stb.) száma 465. Ezekből erdélyi 368 (79,1%), moldvai 54 (11,6%), havasalföldi 43 (9,3%). Az erdélyi forrásanyagokból 159 (43,2%) magyarul, 107 (29%) németül, 92 (25%) latinul íródott. A román nyelvűek száma 69 (19%), a görög nyelvűeké 23 (6,2%). A többi 11 szláv és egyéb nyelvű munka. Ami az írásbeliség elterjedtségének mértékét is jelző oklevél-kibocsátási gyakorlatot illeti, a román államiság első 500 évéből körülbelül 7000 ószláv nyelvű, cirill írású oklevelet búvárolhatnak a kutatók. A Szent István korától Erdély függetlenné válásáig eltelt bő félezer esztendő időszakából legalább 30-35.000, Erdély múltjára vonatkozó latin nyelvű oklevélről tudunk. Mindennek többszöröse a független Erdélyi fejedelemség másfél évszázada, majd az osztrák uralom idején keletkezett és fennmaradt oklevélözön. Ehhez jön még a budapesti, bécsi, vatikáni, török stb. levéltárakban fellelhető anyag. - Azoknak a kutatóknak, akik meg akarják írni Erdély történelmét, meg kell tanulniuk magyarul, latinul, németül, törökül, valamint a cirill és a gót betűs szövegek olvasását. /Szilágyi Aladár: Írjuk meg közös történelmünket. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./2001. március 23.
A Magyar örökség kitüntető címek és oklevelek ünnepélyes átadása márc. 24-én lesz Budapesten. Ez alkalommal Bartók Béla, Csonka János, Radnóti Miklós, Teleki Pál, illetve Illés György, a Szent István Társulat és Timaffy László kap Magyar Örökség Díjat. /Holnap átadják a Magyar örökség címeket. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./ 2001. március 24.
Tízéves szünet után újra a Budapesti Tavaszi Fesztivál meghívottja volt a kolozsvári magyar opera társulata: Erkel Ferenc István király című operáját adták elő. Dehel Gábor, az előadás rendezője kifejtette: megtiszteltetés, hogy társulatuk ismét felléphetett a Magyar Operaházban. Ezt a művet több mint száz éve nem játszották a magyarországi operákban. /A Budapesti Tavaszi Fesztivál vendége volt a kolozsvári Állami Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./2001. április 5.
Április 12-től játsszák Budapesten a mozik Koltay Gábor legújabb munkáját, a Sacra Corona című történelmi filmet, a mozgókép zenéjét tartalmazó CD-lemez már a napokban kapható lesz. Koltay Gergely zeneszerző a középkori egyházi zene motívumkincseiből és a modern folk-rock muzsika dallam- és hangzásvilágából ötvözte a Sacra Corona zenéjét. Koltay Gábor hangsúlyozta: a film nem készült volna el, ha a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nem veszi fel millenniumi filmes programjába a már megkezdett produkciót. Nemeskürty István, a Sacra Corona forgatókönyvírója úgy ítéli meg: a film jól sikerült, még azok is több cselekményt és mozgalmasságot fognak benne találni, akik a Honfoglalást unalmasnak találták. A Sacra Corona nem tudományos film, hanem a műalkotás szándékával készült mozgókép - mondta Nemeskürty István. Három királyfiról írt filmregényt, akik a Szent István halála utáni zűrzavarban összegfognak a haza megmentéséért. A Sacra Corona fő szerepeit - Vazul három unokáját - Szarvas Attila (László király), Horkay Péter (Salamon király) és Oberfrank Pál (Géza király) alakítja. Gellért püspököt Franco Nero személyesíti meg. /Sacra Corona - áprilistól a mozikban a film. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2001. április 6.
Jean Claude Perriset apostoli nuncius márc. 29-én érkezett Kovásznára. Másnap Kézdivásárhelyre látogatott. A latin nyelven celebrált misét rövid beszélgetés követte, majd az apostoli követ sajtótájékoztatót tartott Kézdivásárhelyen. A Romániában dúló negyven év kommunizmusát átvészelte az egyház, ez is bizonyíték a túlélésre. A magyarság is megünnepelte az 1000 éves történelmét, ami azt mutatja, hogy értékes szellemi javakat bír a jövendőre nézve is. Ezek az értékek garanciát képeznek arra, hogy van amivel belépni a III. évezredbe. A magyarok Szent István királyának a megkeresztelkedése jelentette az első lépést az európai homogenitás felé, a magyar nép kereszténnyé válása pedig a belépést jelentette az európai egységbe. /Kézdivásárhelyen az apostoli nuncius. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 6./ Jean Claude Perriset, a Szentszék bukaresti nunciusa Kovásznába látogatott. Egyértelművé vált, hogy a nunciatúra igen szoros kapcsolatban áll a iasi-i katolikus püspökséggel, bizonyára ugyanilyen a viszonya a bukaresti katolikus érsekséggel is. A nuncius úgy tudja, Moldvában mindössze hat csángó kérte a magyar misét. Ez jelzi: sem a csángók, sem az őket képviselő szövetség és alapítványok, sem az erdélyi magyar katolikus egyház nem tudta ezt a súlyos, kérdést jelentőségének megfelelő módon a Szentszék küldötte elé tárni. Emiatt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének hat tagja Bukarestbe készül a nunciatúrára. Úgy tervezik, magukkal viszik azt a Pusztinán gyűjtött, több mint kétszáz aláírást, mely bizonyíték arra, hogy a falu római katolikus hívei közül igen sokan kérnek magyar misét, s viszik a magyar nyelvet tanulni vágyók aláírásait is, továbbá Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselő asszonynak az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez beterjesztett és ez év márc. 12-én Párizsban az ET kulturális bizottsága által megvitatott angol nyelvű jelentést. A finn képviselő asszony jelentésében felvázolta a csángók eredetét, történetét, leírta, hogy heterogén, római katolikus, magyar eredetű népcsoport, mely megőrizte archaikus anyanyelvét. Ez a népcsoport a román hatóságok nyomására asszimilálódni kezdett. Tytti Isohookana-Asunmaa kitért arra, hogy "a csángó falvak római katolikus templomaiban engedélyezni kellene a mise csángó nyelven történő celebrálását". Az Európa Tanács oktatási-kulturális bizottságának főtitkára, Joao Ary is járt a Csángóföldön, ahol nyilvánvalóvá vált: a hatóságok nem akarták engedni, hogy a magukat magyarnak valló csángókkal is találkozhassék. Ennek ellenére a portugál politikus végül is eljutott azokba a csángó falvakba is, ahol még élnek magyarok. Igaz, néhány héttel később már "ügyesebben" jártak el a helyi hatóságok: James Rosapepet, az Egyesült Államok nemrég távozott bukaresti nagykövetét sikerült úgy végigvezetniük a vidéken, hogy a magyarok közelébe sem kerülhetett, s ha emlékezetem nem csal, másfél évvel ezelőtt maga Jean Claude Perriset is arra járt, de épp csak találkozott a moldvai csángómagyarok szövetségének néhány tagjával. /Simó Erzsébet: Egy misét a csángók is megérdemelnének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./2001. április 8.
1951. aug. 20-án a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány tagjait a kommunista diktatúra karhatalma a különböző kolostorokból elhurcolta, mindnyájukat a máriaradnai kolostorba, kényszerlakhelyre vitték. Kilenc hónap után a tábort feloszlatták, lakóit pedig Kőrösbányára, Désre és Esztelnekre szállították. Idén tervezik a megemlékezést a következő helyeken: Kaplony /jún. 13./, Csíksomlyó /aug. 9-10./, Máriaradna /aug. 20./ Kérik mindazokat, akiknek valamilyen tárgyi emlékük (fénykép, levél stb.) van, lemásolás, kiállítás céljából kölcsönözzék. /Ötven éve szedték össze a ferenceseket. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 8./2001. április 24.
A tizedik Varadinum ünnepségsorozatot máj. 6-13. között rendezik meg Nagyváradon. A program tervei között szerepel többek között politikai fórum, iskolanap, könyvbemutató, vetélkedők, kézműveskör, tudományos vitaest, fotókiállítás, hangverseny és hagyományőrző rendezvény. Az Erdélyi Népfőiskola A nagyváradi magyar költészet ezer éve címmel tart rendezvényt. A MIDESZ a Rákóczi Szövetséggel és az Ady Endre Középiskolával közösen összeállítja az István király nyomdokain című történelmi vetélkedőt. Máj. 13-án, vasárnap kerül sor a már hagyományos záró rendezvényre, Szent László-ünnepi körmenetre. /Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./2001. május 4.
Dr. György Antal egyetemi docens, a Pro Hargitae Universitas Alapítvány elnöke bemutatta a Csíkszeredában folyó oktatást. A tíz tanterem egyike a számítógépes terem 20 géppel, képkivetítő berendezéssel. Csíkszeredában beül ebbe a terembe az egyetemista, és látja, hallgatja a Gödöllői Szent István Egyetem professzorának előadását. Két ilyen teremmel rendelkeznek. Háromszéki egyetemisták is járnak át, évfolyamonként öt-hat. Idén vadgazdamérnöki szakot indítanak a Soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem erdőmérnöki karával közösen, 40 hallgató felvételére lesz lehetőségük. Csíkszeredában a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatain jelenleg négy évfolyamon 73-an tanulnak, ezek közül 17-en tandíjfizetők, 19-en tanulmányi ösztöndíjasok, négyen részesülnek szociális segélyben. A Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatai körül sok volt a vita, az RMDSZ egyes képviselői úgy látták, hogy ez az önálló állami magyar egyetem megteremtését gyengíti. A feltételezett igény, a román szak indítása egybeesik azzal a törekvéssel, hogy a Hargita megyében több mint hétszáz szakképesítetlen és elsősorban a román nyelvet és irodalmat tanító pedagógus diplomát szerezhessen. A helyzet az ugyanis, hogy a román nyelv tanítása Székelyföldön valóban problematikus, éppen a szakemberek hiánya miatt. És hiába neveznek ki az itteni iskolákhoz moldvai, havaselvi román szakos tanárt, aki egy mukkot sem tud magyarul, nem érzékeli az itteni helyzet specifikus voltát. - Csíkszeredában alapképzésben részesült és oklevelet szerzett eddig: a mezőgazdasági gépészmérnökin, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tagozatán 30 fő (két évfolyam, 1991-97 között), mezőgazdasági üzemmérnökin 12 fő, agrár-közgazdaságin 92 fő (3 évfolyam, angol, földrajz, biológia), az Egri Tanítóképző Főiskolán 48, a Jászberényi Tanítóképző főiskolán 81, az egri szociálpedagógián 31, a Soproni Egyetem erdőmérnöki karán 13, angol-földrajz, biológián 54 fő. A folyamatban lévő képzésekben az agrárközgazdász szak öt évfolyamán 122-en tanulnak. A soproni környezetmérnöki két évfolyamán 37-en, ugyanennek az egyetemnek a vadgazdamérnöki szakán 73-an. A Csíkszeredai Oktatási Központ biztosít otthont a Babes-Bolyai Tudományegyetem Informatikai Főiskolájának, amelyen 73-an tanulnak (I-II. évfolyam). /Sylvester Lajos: Szellemi ködoszlatás Csíkban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./ 2001. május 18.
Sárpátki Zoltán csíkszeredai bemutatkozó kiállításának címe: Zene. Festményei a zene képi reagálása, tükröződése. Sárpátki Zoltán (Csíkszereda, 1977. január 21.) szobrász, festő. A temesvári Nyugati Egyetem szobrászat szakán szerzett oklevelet 2000-ben. Egyetemi évei alatt két ízben (1999-ben és 2000-ben) a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrászat karának ösztöndíjas hallgatója is volt. Jelenleg a borszéki általános iskola rajztanára. Új dimenzió című térszobra Temesváron található, Szent István bronzból öntött mellszobrát 2000-ben Vicén avatták fel. /Sárpátki Zoltán kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./2001. május 22.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság kiadásában jelent meg a Partiumi Füzetek 16. száma, amely különböző települések monográfiáját tartalmazza. A legutóbbi István király Szent Jobbját, valamint a Berettyó jobb partján található Szentjobb község történetét mutatja be. A szerző, Csilik József nyugalmazott mérnök. /Megjelent a Partiumi füzetek 16. száma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./2001. május 23.
Immár tizedik alkalommal rendezték meg május 13-20. között Nagyváradon a Festum Varadinum ünnepségsorozatot. Ezt a rendezvényt mintegy 50 év szünet után támasztotta fel Nagyvárad polgársága. Első alkalommal 1992-ben a kezdeményezők Tőkés László és Tempfli József püspökök, a helyi RMDSZ vezetői és a szerveződő civil társadalom, valamint az értelmiség jeles képviselői voltak. Az eddigi Festum Varadinumok rendezvényeinek száma meghaladja a háromszázat, ezeken összesen mintegy kétszázezren vettek részt. A szervezők tudomása szerint hasonló szintű és nagyságú rendezvény nincs más erdélyi, partiumi vagy bánsági városban. Az idei rendezvénysorozat a Bazilikában megtartott ünnepi szentmisével és a Szent László-körmenettel kezdődött. Tempfli József püspök az általa alapított Szent László-érdemkereszttel tüntette ki Tőkés László református püspököt. Mint mondta, a kitüntetett a magyarságért, a kereszténységért, az egymás iránti szeretetért, összefogásért kifejtett cselekedeteivel érdemelte ki az érdemkeresztet. A Kanonok soron idén is megtartották az Apáról fiúra elnevezésű bihari kézművesek találkozóját. Máj. 14-én a Krónika szerkesztőségének szervezésében tartottak lakossági fórumot. A készülő státustörvényről tartott előadást dr.Hende Csaba, magyar igazságügyi államtitkár. A nagyárnyékú ember címmel tartott előadást Görgey Artúrról máj. 15-én dr. Pusztaszeri László /Budapest/. Megnyílt Bányai Szabados Katalin és Popon Krisztina közös kiállítása. A Bihari Sándor Kórus és a Varadinum Vonósnégyes adott koncertet. A Varadinum keretében első alkalommal tartották meg a tudomány napját a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (MTKEB) szervezésében. Ezt követően Tudomány határok nélkül címmel nyílt ülést tartott a MTKEB. Ezután Tudomány a XX. században címmel tartottak előadást. Sor került a már hagyományos IMP-EX 2001, kül- és belkereskedelmi konferenciára is. /Józsa Tímea: Varadinum 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A Varadinum részeként könyvbemutatót tartottak. Bemutatták Mózes Teréz: Érzelmes etnográfia, Gellért Sándor: A magyarok háborúja, Csilik István: István király Szent Jobbja és Szentjobb község története című kötetét. Az Ady Endre Középiskolában A jövő pedagógiája címmel oktatási fórumot szervezett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bihar megyei Tanfelügyelőség, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképző főiskolai kara. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./2001. május 23.
Tízéves a szatmárnémeti Szent István Kör. A kör vezetője, Thoroczkay Sándor tanár közölte, hogy kétnapos rendezvénysorozattal emlékeznek a megalakulásra. Tíz év alatt közel 80-90 előadást tartottak, közben alkalmi, ünnepi összejöveteleket, március 15-én vagy augusztus 20-án. Sok jeles vendége volt a Szent István Körnek, közöttük Csetri Elek, Imreh István, Egyed Ákos Kolozsvárról, Barta János Debrecenből, Fodor István Budapestről, Bene János Nyíregyházáról, Thoroczkay Gábor Budapestről. A kör emléktáblát helyezett el és emlékszobát rendezett be a szamoskrassói Darvay-kúriában Bem Józsefnek, és emléktáblát avatott a vértanú pap, az 1849-es áldozat, Gonzeczky János emlékére Szatmárnémetiben. Ünnepi rendezvénysorozatuk máj. 26-án kezdődik tudományos tanácskozással. Részt vesz Csetri Elek egyetemi tanár, Fodor István régész, Barta János, Bertényi Iván egyetemi tanárok, Egyed Ákos tudományos kutató, Kelemen Hunor kultúrpolitikus, Thoroczkay Gábor tanársegéd, Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke, Mandula Tibor tanár, Németi János tudományos kutató, Szőcs Péter muzeológus. Dr. Bertényi Iván előadást tart a Szent Koronáról. Másnap a kör tagjai kirándulást tesznek a megyében, a végállomás Szilágypér lesz, ahol Budai Ézsaiás halálának 170. évfordulóján megkoszorúzzák a tiszteletére állított emléktáblát, miután Budai Ézsaiás tevékenységét Kereskényi Sándor szenátor, irodalomtörténész méltatja. /A Szent Koronáról szóló előadással ünnepel a Szent István Kör. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 23./ A román történetírás azt tanítja, hogy a mai ország területén élő keltákat beolvasztották az itt lakó többségi dákok, amit a régészeti leletek egyértelműen cáfolnak! - jelentette ki Németi János tudományos kutató azon a tudományos konferencián, amelyet a helyi Szent István Kör megalakulásának tízedik évfordulója alkalmából tartottak. Németi doktor - aki a jeles keltakutatónak számít egész Európában - egész sor kelta sírt tárt fel Nagykároly környékén, így Szaniszlón és Piskolton, leletekkel bizonyítja, hogy a dákok (azaz trákok) elől nyugatabbra húzódtak az itt élt kelták. Az itt talált sírleletek folytatását Dunántúlon és még nyugatabbra találták meg. /A dákok nem szívták fel a keltákat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./2001. május 23.
Máj. 24. és 27. között Bethlen-napokra kerül sor Nagyenyeden. Szent István és kora címmel történelmi vetélkedőt tartanak, fellép a magyarlapádi Pirospántlikás és a Kollégium régizene együttese. Máj. 26-án lesz az iskolamúzeum ünnepélyes megnyitója. A kiállításon Karsai Zsigmond festményei láthatók. A rendezvénysorozat diáktudományos ülésszakkal folytatódik. /Bethlen-napok Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./2001. május 26.
Január 16-án alakult meg a Kisküküllő Térségi Társulás. Borbély Emma ügyvezető elnök elmondta, céljaik között elsőrendű a területfejlesztés és rendezés lehetőségeinek kiaknázása. A régiófejlesztési céllal alakult társulás állandó kiállítással csalogatna üzletkötőket, befektetőket a Kisküküllő menti falvakba. Gyulakután és Szovátán egy-egy üzletember-találkozót is szerveztek. A Kisküküllő menti polgármesteri hivatalok képviselői találkoztak a budapesti Szent István Egyetem gazdasági karának tanáraival, diákjaival. Felajánlották az egyetemistáknak, amennyiben térségfejlesztésből írják az államvizsga-dolgozatukat, szívesen látjuk őket ebben a régióban. Amennyiben sikerül kidolgozni a stratégiát, számíthatnak a SAPARD támogatásra is. /Állandó kiállítást akarnak. Társulás a térségfejlesztési stratégiáért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./2001. június 4.
Jún. 2-án Csíksomlyón több százezer zarándok gyűlt össze a hagyományos pünkösdszombati búcsún. Az érkező zarándokokat a kegyhely őrzői, a helyi ferences szerzetesek üdvözölték. "Jogunk van ahhoz, hogy keresztény hitünket nemzeti színekben, anyanyelvünkön ünnepeljük meg" - hangsúlyozta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a hagyományos csíksomlyói búcsúra érkezett több százezernyi zarándokot köszöntő beszédében. A Szent István által alapított erdélyi főegyházmegye érseke Krisztus példájára hivatkozott, aki anyanyelvén, nem a liturgia nyelvén imádkozta a zsoltárt. Mint mondta, ha valaki vállalja a kereszténységet, akkor a kereszténység beletestesül abba a népbe, nemzetbe és kultúrába, amelybe Isten teremtette. - Ezért mi büszkén valljuk magunkat egyszerre kereszténynek és magyarnak, s anyanyelven dicsőítjük Istent, adunk hálát a boldogságos Szűzanyának. Mindezt megtehetjük, mert ez keresztény szent hitünknek is a tanítása - mondta az érsek. - A kegytemplomhoz hajnaltól érkeztek a zarándokcsoportok, a "keresztaljak", majd az ünnepi szentmise helyszínére a két Somlyó hegye közötti Nyeregbe mentek. Az egyházi személyiségeket a körmenetben a szerzetesrendek, lovagrendek képviselői követték, majd a világi méltóságok. A körmenetet a gyergyóalfalui keresztalja vezette, annak emlékére, hogy 1567-ben a Csíkszereda melletti nagyerdei ütközetben a gyergyóalfalui katolikusok vonultak először harcba a térítő szándékkal érkező protestáns fejedelem csapatai ellen. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Bíró László kalocsai segédpüspök, a központi szeminárium rektora volt. Prédikációjában kiemelte: az igaz értékek iránti szüntelen vágy hozta a csíksomlyói kegyhelyre, a nyugati kereszténység legkeletibb búcsújáró helyére a zarándokokat. - Keressük a gyökereket, félünk, hogy asszimilálódik nyelvünk, felszívódik kultúránk, és kihűl a hitünk - mondta. Illyés Gyulát idézve hangsúlyozta: a szél kihívására a fa gyökereivel válaszol, a kegyhely pedig e gyökerekhez visz vissza. A jégeső, majd a hullámokban ismétlődő zivatar dacára a több százezernyi zarándok áhítattal követte végig az ünnepi szentmisét. A zarándokok között volt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, az MDF elnöke, Semlyén Zsolt vallásügyi államtitkár, Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete, Habsburg Ottó családja kíséretében, valamint az erdélyi magyar közélet számos szereplője. Zarándokcsoportok érkeztek a Székelyföld minden részéről, de sokan voltak Erdély más vidékeiről, Magyarországról, az utódállamokból, Nyugat-Európából és a tengeren túlról. Délután a csángók számára csángómisét tartottak a somlyói plébániatemplomban, este pedig passiójátékot mutatott be a Csíksomlyói Passiójátékok Testülete. /Több százezer zarándok Csíksomlyón. Jégesőben is keresztények és magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ "Öröm látni azt, hogy e széttöredezett világban ennyien vállalkoztak arra, hogy a zarándokok fárasztó útján eljöjjenek a csíksomlyói segítő Szűz Máriához" - kezdte prédikációját Bíró László kalocsai-kecskeméti segédpüspök. "Mi vonzott minket ide? Keressük a forrást, keressük a gyökereket, keressük az igaz értékeket" - folytatta. A másság ténye önmagában még nem pozitívum: "Az anyagyilkos, a nemzetpusztító másságát is tisztelnem kell, csak azért mert más? - kérdezte. - "Érdemes elgondolkodnunk a kortárs elmélkedő szavain, aki azt mondja: a XVI. század hitt az Istenben, a XVII., XVIII. század hitt az Istenben és az emberben, a XIX. század hitt az emberben. A XX. század nem hitt sem Istenben, sem emberben. A XXI. század vagy nem hisz és elpusztul, vagy újra hisz Istenben, és akkor remélhet jövőt" - szólt a prédikáció legemlékezetesebb gondolata. /Rédai Attila: "...A fák gyökerükkel válaszolnak" = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./2001. június 4.
Az még nem tisztázott, melyik anyaországi egyetem kihelyezett tagozataként fog működni (a gödöllői Szent István Egyetem is szívesen vállalná), de csaknem bizonyos, hogy marketing főiskolai kar indul ősszel Szatmárnémetiben, előreláthatólag a Kölcsey Kollégium keretében - jelentette be dr. Bónis Lajos, a magyar agrártárca határon túli oktatási koordinátora a hét végén Nyíregyházán, az ott tartott nemzetközi régiós konferencián. A távoktatást (3 éves képzés keretében) úgy kívánják megszervezni, hogy jelentősen kevesebbe kerülne a hallgatóknak, mint az Romániában megszokott. Az erdélyi faluturizmus fellendítése érdekében Kézdivásárhelyen érettségi után két éves gazda- és gazdaasszony képzést szerveznek, szintén ősztől. Bónis Lajos megemlítette, hogy folytatódik a távoktatás a székelyudvarhelyi kihelyezett faipari mérnöki, illetve gazdaság-mérnöki, a csíkszeredai gépészmérnöki és a gyergyói idegenforgalmi karon. /(Sike Lajos): Marketing főiskolai kar Szatmárnémetiben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./