udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1662
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 1651-1662
Névmutató:
Basescu, Traian
2005. október 26.
Halad Bulgária és Románia felkészülése az Európai Unió teljes jogú tagságára, és feltehetően mindkét ország teljesíti a belépés feltételeit 2007. január 1-re, ha a hátralévő legszükségesebb intézkedéseket haladéktalanul megteszi – állapította meg az Európai Bizottság október 25-én Strasbourgban kiadott jelentésében. Bizonyos területeken azonnali intézkedésekre van szükség, hogy akár Bulgária, akár Románia határidőre teljesítse kötelezettségeit – áll a Brüsszelben is közzétett dokumentumban. A két országban folytatni kell a jogállam erősítését, főképp a korrupció elleni harcot, az igazságügyi rendszer hatékonyságának növelését. A Romániáról szóló jelentés megállapítja, hogy a magyar kisebbség helyzete tovább javult. A magyarok szempontjából Romániában elsősorban a rendőri eljárások és adminisztráció terén lát még előrelépnivalót a bizottság. A hozzászóló magyar képviselők közül Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) megállapította, hogy a jelentés pozitívumként emlegeti a kisebbségi kérdést, a román szenátus mégis elutasította a kisebbségi törvényt. Dobolyi Alexandra (MSZP) a romániai magyarság egyetlen lehetőségének nevezte Románia uniós felvételét. Szent-Iványi István (SZDSZ) megállapította: különösen aggasztó a kisebbségi törvény elutasítása a szenátusban. A szlovákiai magyar Duka-Zólyomi Árpád a vitában azt mondta, a romániai kisebbségek helyzete sokat javult ugyan, de távol áll attól, hogy megfelelőnek nevezhessük. – Egyidejűleg igényes és tárgyszerű az Európai Bizottság Románia monitorizálásáról szóló jelentése, amely továbbra is érvényesnek tekinti Bukarest uniós csatlakozásának 2007. január elsejei időpontját – jelentette ki Traian Basescu államfő. Basescu „nulla toleranciát” hirdetett meg a korrupcióval szemben, s a jelenség elleni határozott fellépésre szólította fel az illetékes román bűnüldöző és igazságügyi intézményeket. Calin Popescu Tariceanu kormányfő kijelentette: a monitoring-jelentés egyértelműen mutatja, hogy Románia az utóbbi tíz hónap folyamán elegendő haladást ért el, a 2007. január elsejei csatlakozási határidő elérhető. Az országjelentés nem tér ki külön az egyházak, az egyházi ingatlanok helyzetére. Az ingatlan-visszaszolgáltatások ütemével kapcsolatosan az RMDSZ-nek vannak ugyan további elvárásai, de a folyamattal, alapjában véve elégedett. /Többnyire pozitív értékeléseket kapott Románia Strasbourgban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2005. október 26.
Nagyot csalódhatott az, aki hitelt adott Traian Basescu elnöki kampányszlogenének, aki a korrupció felszámolása mellett kötelezte el magát. A patyolattisztaságnak még a látszatát sem sikerült fenntartania, olyan emberekkel vette körül magát. Elena Udrea exelnöki tanácsos ügye napokig a sajtó közkedvelt témája volt. Férjéről már korábban kiderült, nem idegen az SZDP-s üzleti köröktől. Basescu leszögezte, neki nem az a feladata, hogy a beosztottjai házastársaival foglalkozzon. Azonban a magát a korrupcióellenes harc bajnokaként feltüntető államelnöktől jogosan várja el a közvélemény, hogy környezetében a rá jellemző keménységgel lépjen fel, ha ilyen jellegű vádak nyernek bizonyosságot. A korrupcióellenes harc volt az országjelentés egyik sarkalatos kérdése is, hiszen Romániának és Bulgáriának egyaránt ezen a téren kell leginkább bizonyítania. /Borbély Tamás: A veres kakas meséje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2005. október 26.
Traian Basescu államfő visszaküldte a parlamentbe a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek és jelképek betiltásáról szóló 2002-es évi 31-es számú sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvényt. Az elnök azt javasolja, hogy a holokauszt meghatározásában az áldozatok között szerepeljen a roma kisebbség is. A javaslat alátámasztására több nemzetközi dokumentumra is hivatkozik, ilyen a 2003-ban alakult Nemzetközi Bizottság a Romániai Holokauszt Tanulmányozásáért jelentése, valamint az Amerikai Egyesült Államokbeli Holokauszt Emlékmúzeum okiratai. /A romák is a holokauszt áldozatai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2005. november 3.
A Cotroceni- és Victoria-palota közti rivalizálás az Iliescu-Nastase „tandem” idejéből jól ismert, de a demokrata és liberális vezetőknek sikerült „tökélyre vinniük”. A Traian Basescu államelnök és Calin Popescu Tariceanu kormányfő nevével fémjelzett korszakot az utókor bizonyára olyanszerű elnevezésekkel jelöli majd meg, mint például a „paloták harca”. A háborúban a miniszterelnök, a Victoria-palota ura áll vesztésre. Ennek oka, hogy Basescu korán felismerte: a titkosszolgálatok ellenőrzése révén a maga javára fordíthatja a harcot. /Salamon Márton László: Paloták harca. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./2005. november 4.
A Magyar Polgári Szövetség székelyföldi helyi szervezetei Traian Basescu elnökhöz fordulnak és kérik a térségbeli privatizációk széleskörű ellenőrzését. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke elmondta, a szervezet javasolni fogja a székelyföldi helyi szervezeteknek, hogy közös levélben forduljanak az államfőhöz, kérjenek széles körű ellenőrzést a meghiúsult székelyföldi privatizációs esetek kapcsán, és kérjék továbbá a „politikai korrupció” megszüntetését. /Az MPSZ kérni fogja az államfőtől a székelyföldi privatizációk ellenőrzését. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./2005. november 9.
Traian Basescu államfő Szlovákiába látogatott. November 8-án Pozsonyban kijelentette, Románia nem kapott semmiféle felkérést az Amerikai Egyesült Államok részéről titkos CIA-börtönök létesítésére. Ivan Gasparovic szlovák elnök ugyanazon a sajtótájékoztatón elmondta, Szlovákia sem kapott hasonló felkérést. /Basescu Szlovákiában. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./2005. november 9.
A parlament előtt „gyónta meg” bűneit Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, akit azzal vádolnak: barátja, üzleti partnere, Dinu Patriciu Rompetrol-elnök ügyészségi kihallgatásának napján felhívta Ilie Botos főügyészt. A telefonálás puszta ténye nagy vihart kavart a médiában. A botrányt a leköszönő elnöki tanácsos, az exliberális Elena Udrea robbantotta ki. A miniszterelnök kérte, hogy a Különleges Távközlési Szolgálat /az egyik titkosszolgálat/ adja át a Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsnak az Ilie Botos főügyésszel, valamint a Traian Basescu államfővel folytatott telefonbeszélgetések felvételét. Tariceanu elmondta, a főügyészt kormányfői minőségében hívta fel telefonon, hogy tájékozódjon, de nem állt szándékában befolyásolni a vizsgálatot. A Különleges Távközlési Szolgálat nem rendelkezik a kormányfő telefonbeszélgetéseinek felvételeivel – jelentette ki Tudor Tanase, az intézmény igazgatója. /”Meggyónta” bűneit Tariceanu. A beszélgetések nyilvánosságra hozatalát kérte. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./2005. november 14.
Tokay Györgyöt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt képviselőjét nevezte november 11-én Románia (vilniusi székhelyű) lettországi nagykövetévé Traian Basescu államelnök. Az államfő november 7-én kinevezte őt Románia litvániai nagykövetévé, most pedig a lettországi nagyköveti tisztséget is hivatalosan Tokayra ruházta. Tokay György elmondta: állomáshelye Vilniusban lesz, ingázni fog Vilnius és Riga között. „Az is a feladatom, hogy igazoljam: egy magyar jól láthatja el ezt a feladatot.” – jelentette ki. /Tokay György litvániai és lettországi nagykövet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./2005. november 15.
A kisebbségi törvénytervezet esetében a hangoskodók hatására a koalíciós partnerek visszakozni látszanak, Traian Basescu államelnök pedig cinkos hallgatásba burkolózik. Az RMDSZ-nek nem szabad teret engedni a radikális megoldások emlegetésének, írta Bálint Zsombor. /Bálint Zsombor: Válaszúton a nemzetiségi statútum. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./2005. november 18.
Megállapodás született Románia és az Egyesült Államok között amerikai katonai támaszpontok létesítéséről – jelentette be Traian Basescu elnök. A kétoldalú megállapodást vélhetően decemberben, Bukarestben írják alá. /Román–amerikai megállapodás a katonai támaszpontokról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./2005. november 22.
Traian Basescu államfő Franciaországba utazott, november 21-én Párizsban hivatalos megbeszélést folytatott Jacques Chirac elnökkel. A találkozón Románia uniós csatlakozásáról és európai biztonsági kérdésekről esett szó. A találkozó után Basescu elmondta, hogy Franciaország továbbra is fenntartások nélkül támogatja Románia EU-integrációját. /Basescu és Chirac Románia EU- csatlakozásáról tárgyalt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./ Az elnöki stratégia szerint ez az út egyik állomása a román külpolitika céljainak a világ fontos fővárosaiban való elfogadtatásának. /Traian Basescu bevonult Párizsba. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./2005. november 22.
A titkosszolgálati információk egységes feldolgozására külön struktúrát hoznak létre Romániában, amely nem a parlamentnek lesz alárendelve, hanem közvetett módon Traian Basescu államfőnek. Politikai elemzők a CNI létrehozásában az államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közötti politikai harc újabb – Basescu által megnyert – csatáját látják. /Hány szálon fut a hír? Az információ hatalom. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./2005. november 25.
Koszovó kapcsán Traian Basescu reményteljes kijelentéseket tett az autonómiáról franciaországi látogatásán – vélekedik az MPSZ. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke kijelentette: „A román államfő nem a szerbiai határok átrajzolásával rendezné a konfliktust Koszovóban, hanem teljes autonómiát biztosítana ennek a térségnek. Az elnök szerint Koszovóban garantálni kellene a szerb kisebbség védelmét, de különleges védelmet kell biztosítani a térség többi lakója számára”, mondta Gazda. Kifejtette, az MPSZ kezdettől fogva a Székelyföld területi autonómiájáért szállt síkra, nem veszítve szem elől a térségben számbeli kisebbségben élő románok védelmét sem. Az elnöki válasz nem késett, Adriana Saftoiu szóvivő jelezte, Traian Basescu szerint Koszovó példája nem alkalmazható Romániában, hiszen itt nagyon világos alkotmányos előírások léteznek ezekben a kérdésekben. /MPSZ: Basescu felélesztette az autonómia reményét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./2005. november 26.
Az RMDSZ, illetve már a román kormány által előterjesztett kisebbségi törvény elleni heves román tiltakozások hangzanak el. Az ismert nagy-román nacionalisták magatartása e törvényjavaslattal szemben várható volt, a most ellenzékben lévő PSD-vezetők is igyekeznek megakadályozni a törvény megszavazását. A Cosmin Gusa elnökölte PIN (Nemzeti Kezdeményezés Pártja) a legotrombább támadással igyekszik híveket szerezni magának, mindent összehord a kisebbségi törvényjavaslat ellen – azt is, amit a Nagy-Románia Párt, azt is, amit a székelyudvarhelyi Szász Jenő hívei kifogásolnak a törvényben. A mérvadó újságírók, mint Cristian Tudor Popescu vagy Emil Hurezeanu arról beszélnek, hogy Traian Basescu elnök vonzódik a volt Szekuritáté embereihez, a lehallgatási technikákhoz. /Kántor Lajos: Hol van hidegebb? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./2005. november 28.
A várakozásokkal ellentétben nem politikust nevezett ki az államfő az Országos Hírszerzési Közösség (CNI) élére. Az intézmény vezetője a Védelmi Minisztérium titkosszolgálati részlegének eddigi vezetője, Sergiu Tudor Medar tábornok lesz, aki az államfő nemzetbiztonsági tanácsadójaként felel majd a titkosszolgálatoktól befutó információk összesítéséért, feldolgozásáért és továbbításáért. Az ötvenhét esztendős tábornok mérnök képesítést szerzett, majd – kapitányi rangban – kutatóként dolgozott. A rendszerváltás után alkalmazta a katonai hírszerzés. 1996 és 1999 között Románia washingtoni katonai attaséja, majd a katonai hírszerzés vezetője volt. /Nem civil vezeti a Hírszerzési Közösséget. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./ Évtizedes vajúdás után megszületett az Országos Hírszerző Közösség (CNI). A CNI nem a parlamentnek lesz alárendelve, hanem közvetett módon Traian Basescu államfőnek. A Hírszerző Közösség ötlete először az első koalíciós kormányzás idején merült fel. Az ellenzék valószínűleg óvást nyújt be az alkotmánybírósághoz, sérelmezve, hogy túl sok hatalom összpontosul egyetlen kézben. A Védelmi Tanács kivonja a Hírszerzési Közösséget a parlament, illetve a civil szféra ellenőrzése alól. Ezt sérelmezi az RMDSZ is. Markó Béla elnök kijelentette: a titkosszolgálatokat csakis a parlamentnek vagy a kormánynak szabad alárendelni. /Sz. L.: Egy kézben a hatalom? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./2005. november 28.
A tanügyi sztrájk beszüntetésére szólította fel a tanárokat november 27-én Traian Basescu elnök. Kérte a szakszervezeti vezetőket: közöljék a tanárokkal, hogy hétfőtől álljanak munkába. Az államfő bejelentette, hogy a mostani tárgyalás nyomán a kormány által megszabott ajánlat a maximális. A kormány újabb ajánlata szerint a tanárok átlagosan 11,5 százalékos fizetésemelésben részesülhetnek. Erre két részletben, 2006 január elsején és 2006 szeptember elsején kerül sor. /A tanárokkal tárgyalt Traian Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2005. november 28.
A Magyar Polgári Szövetség vezetősége megdöbbenéssel értesült Traian Basescu elnök válaszáról Székelyföld autonómiája kapcsán, és kérte az államfőt, hogy Koszovó helyett az ország problémáira figyeljen. Az államelnök magyarázatából “az derül ki, hogy az államelnök véleménye szerint csak háború útján lehet kivívni Székelyföld területi autonómiáját” – áll az MPSZ-közleményben. Az MPSZ szerint a koszovói alaphelyzet hasonló volt a székelyföldihez: a régióban számbeli többségben élők autonómiát, anyanyelvű oktatást és közigazgatást akartak, olyat, amilyet Európa számos népe élvez, Dél-Tiroltól Aland szigetekig. “A két régió között a különbség az, hogy míg a koszovói albánok jogaik érvényesítéséért fegyveres harcot kezdtek, addig a székelyek a jogállam eszközeit választották” – áll a közleményben. Az MPSZ vezetősége szerint az elnöki hivatal szóvivőjének nyilatkozatai azt sugallják, hogy Basescu elnök csak akkor fogadja el az autonómia biztosítását, ha azt fegyveres harc előzi meg. Az MPSZ hangsúlyozza: a székelység nem mond le a területi autonómia iránti igényéről. Adriana Saftoiu elnöki szóvivő kifejtette: “Az államelnök tudomásul vette az MPSZ álláspontját, de úgy gondolja, hogy a koszovói megoldás nem alkalmazható Románia esetében, mivel országunk alkotmánya egyértelműen rendelkezik ebből a szempontból”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./2005. november 30.
Még nem nevezte ki Traian Basescu az Országos Hírszerző Közösség (OHK) vezetőjét. A szabályzat szerint a központ vezetője az államfő nemzetbiztonsági tanácsosa. Basescunak tehát két lehetősége van: megváltoztatja a Legfelsőbb Védelmi Tanács által elfogadott szabályzatot, amely szerint a nemzetbiztonsági tanácsost illetné meg ez a funkció, vagy az időközben tanácsosi tisztségbe kinevezett Sergiu Medar altábornokról mond le. /Még nincs döntés az OIK vezetőjéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2005. december 3.
„Politikai túlkapásnak” nevezte Traian Basescu államelnök azt, hogy a Koszovó helyzetének megoldására tett javaslata kapcsán „spekulálnak”. Így reagált az államelnök Csapó Józsefnek, a Székely Nemzeti Tanács elnökének hozzá intézett nyílt levelére, amelyben Székelyföld autonómiájáért küzdő szervezet vezetője azt kérte: nemzetközi részvétellel indulhassanak tárgyalások Székelyföld közigazgatási-területi autonóm eurorégió törvény általi létrehozataláról. Csapó a levelében arra kérte az államfőt, tekintse „felelős magatartásnak” azt, hogy a székelyföldi magyarság a közvetlen demokrácia és a parlamentáris demokrácia eszközeit használja a területi autonómiáért folyó harcban. Az SZNT szerint Traian Basescu részvétele Koszovó helyzetének rendezésében előfeltétele a székelység teljes és valós egyenlőségének garantálásához, Székelyföld autonómia-statútumának elfogadásához. Basescu szerint Csapó összekeveri Romániát a Dnyeszteren-Túli Köztársasággal. Kijelentette: másodszor is felkéri Csapót, olvassa el figyelmesen Románia alkotmányát, és az erre vonatkozó romániai törvénykezést. Az államelnök november végi franciaországi látogatása alkalmából tett javaslatot Koszovó helyzetének rendezésére, saját rendfenntartói erőt, saját pénznemet és kétoldalú politikai-gazdasági kapcsolatot kérve. A Magyar Polgári Szövetség vezetőinek nyilatkozatára akkor Adriana Saftoiu elnöki tanácsos úgy válaszolt, hogy a koszovói megoldást nem lehet Romániában alkalmazni. /Basescu elküldte Csapót törvényt böngészni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2005. december 5.
„Traian Basescu államelnök nem egyforma mércével mér, be kellene látnia, hogy az autonómia esetében európai elvekről van szó, amelyek minden európai államban érvényesek kell legyenek” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Csapó József Basescu elnök székelyföldi autonómiát illető kijelentéseire reagálva. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arra kérte Traian Basescut, rendezzenek nemzetközi részvétellel megbeszélést az eurorégiónak tekinthető Székelyföld területi autonómiájának törvény általi újraalakításáról. Basescu államfő ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy Románia alkotmánya nem engedi meg az ilyen megoldásokat. Az SZNT elnök azt is elmondta, Romániától csupán vállalt nemzetközi kötelezettségeinek betartását kérik. Csapó illetékes nemzetközi fórumként az Európa Tanácsot, az Európai Parlamentet és az ENSZ Biztonsági Tanácsát jelölte meg. Akárcsak Romániában, Szerbiában sem tartják az autonómiát elfogadható megoldásnak, amikor a magyarokról van szó. /Isán István Csongor: Csapó: Basescu nem egyforma mércével mér. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./