udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
1994. április 6.
Nagykároly polgármestere, Poósz Barna márc. 11-én elrendelte a háromnyelvű helységnévtáblák elhelyezését, erre az 1992. jún. 23-i helyi tanácsi döntés adott engedélyt. Vasile Suciu, Szatmár megye prefektusa írásban követelte ezeknek a tábláknak az eltávolítását, ezenkívül a helyi útügyi igazgatóság intézkedését kérte, tüntessék el a táblákat. Poósz Barna polgármester maga szedette össze a táblákat, hogy megelőzze azok eltávolítását. Szabó Károly Szatmár megye RMDSZ-szenátora elítélte a polgármester lépését, mert a prefektus túllépte hatáskörét: csupán a közigazgatási bíróságon támadhatja meg a tanács határozatát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 6./1994. április 7.
Megtiszteltetésnek érezte, hogy kitüntetést adhatott át azoknak, akik meggyőződésükért, egyházukhoz, közösségükhöz, magyarságukhoz való hűségükért emberi mértékkel mérve reménytelen szenvedéseket vállaltak, összegezte erdélyi körútját dr. Entz Géza címzetes államtitkár. Az alapítványok vezetőivel találkozva a romániai magyarság önszerveződésének eredményeit láthatta. Amíg a gazdasági háttér nem alakul ki, addig nagymértékben külső adományokra szorulnak. Ezt azonban megfelelő koncepció alapján kell megoldani, hatékonyabb szervezettel. A kétmilliós magyarság tagjai adózó állampolgárok, akik igénylik, hogy teljesítményükkel arányosan részesülhessenek a javakból. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./1994. április 15.
Románia üdvözli az Európa Tanács új főtitkárának, Daniel Tarschysnak a megválasztását, jelentette ki Mircea Geoana külügyi szóvivő. Tarschys a bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában a román vezetést figyelmeztetve hangsúlyozta a vállalt kötelezettségek teljesítését. /Magyar Hírlap, ápr. 15./1994. május 11.
Május elsején sokan ellátogattak Ceausescu sírjához, koszorúkat vittek és ismételgették a márványtábla szövegét: "A román nemzet legnagyobb hőse voltál és maradsz!" Mások az Újonnan életrehívott Román Kommunista Pártba való belépési nyilatkozatot osztogattak, ezzel nem értett egyet Lucian Vasilescu, aki a Román Nemzeti Újjászületés Pártját tartja az igazinak. A tévé minderről beszámolt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 11./1994. május 31.
Gratulálnak a győztes MSZP-nek, nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, egyben köszönetet mondanak a távozó MDF-nek mindazért, amit az elmúlt négy évben a határon túli magyarságért tett. Az RMDSZ jó kapcsolatot kíván kiépíteni a mindenkori magyar kormánnyal, szükségük van az anyaország támogatására. Téves lenne a mindenáron megkötendő alapszerződésre, a magyar közösség érdekeit kívül hagyó dokumentumra alapozni. /Magyar Hírlap, máj. 31./1994. június 8.
Moszkvában jún. 1-3-a között háromnapos román-orosz külügyi szakértői megbeszéléssorozat zajlott le. Áttekintették a két ország között hajdan aláírt egyezményeket. Románia nem érte el, hogy a készülő alapszerződésbe foglalják bele a Molotov-Ribbentrop-paktum érvénytelenné nyilvánítását, melynek értelmében Bukovina és Besszarábia a Szovjetunióhoz került. A szakértői tárgyalásokat szeptemberben folytatják. /Magyar Hírlap, jún. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1994. június 22.
Lészpeden 1959-ben szüntették meg a magyar elemi iskolát, majd eltávolították a magyarul miséző papot is. 1989 után megcsillant a remény, hogy megállítható ez a románosítási folyamat. Elsőként Fazekas József nyugdíjas próbálta összegyűjteni a gyermekeket magyar szóra, majd Fehér Katalin kezdte magyarul írni-olvasni tanítani a gyermekeket. 1993. márc. 28-ára beidézték kihallgatásra és jegyzőkönyv született: Fehér Katalin azzal, hogy magyarul tanít, alkotmányellenes tevékenységet folytat. Fehér Katalin az RMDSZ parlamenti csoportjától kért segítséget. Az akkori belügyminiszter, George Ioan Danescu válaszolt beadványukra: A körzeti rendőr cselekedete helyes volt, a rend és a biztonság megőrzését hivatott elősegíteni. Nem maradt más hátra, mint egy polgári per. A tárgyalást 1994. jún. 17-re tűzték ki, Bákóban. Négyórás várakozás után végre bejuthattak a tárgyalóterembe. A bírónő tíz perc múlva ígéretet tett, hogy délután háromkor ítéletet hirdet. A megadott időpontban azonban már senki sem volt az épületben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./1994. június 23.
Szász János úgy érzi, hogy senki sem áll mellé, szavait félremagyarázzák, azon gondolkodik, hogy búcsút kell mondani a politikai közírásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./1994. június 30.
A Képviselőház is elfogadta a nyári szabadság idejére a kormánynak adandó felhatalmazást. A kormány - élve a felhatalmazással - rendeleti úton újból határátlépési illetéket akar bevezetni. Amennyiben a rendelet megjelenik, az RMDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./1994. július 1.
A Gazeta de Cluj 22. számában megjelent "Memorandisták replikája" című cikk magyarellenességét kifogásolta Gheorghe Vasilescu ügyvéd, idézett a cikkből: "...nem szégyenlitek magatokat Európa gyilkosai, antiszemiták, barbárok, semmirekellők? Mátyás király szobránál mintegy 1500 honvéd bitang mutatta ki a foga fehérjét." Az Interetnikai Párbeszéd Szövetség szervezte jún. 8-i tiltakozó gyűlésről van szó, ahol sok román is megjelent. A cikkíró "memorandisták" név mögé bújt. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./ 1994. július 15.
Benkő Samu legismertebb könyve a Bolyai János vallomásai. 1952-ben Bolyai János emlékkönyvet készítettek a Bolyai Tudományegyetemen, születésének 150. évfordulójára és őt bízták meg, ellenőrizzen idézeteket. Benkő Samu akkor kezdett Bolyaival foglalkozni. Akkor még Marosvásárhelyen a református kollégiumban őrizték a Bolyai-hagyatékot. Megdöbbenve tapasztalta. milyen gazdag filozófiai mondanivalót őriznek a kéziratok. Nekiállt lemásolni a hatalmas anyagot, ez gépelve 3000 oldal, mintegy 10-12 évi munkát jelentett. - Jelenleg, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elnökeként új kutatók munkába állítása, tudományos kutatócsoportok szervezése a feladata, nem jut ideje tudományos munkára. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./ 1994. július 19.
Horn Gyula véleményezés céljából eljuttatta a kormányprogramot mintegy félszáz határon túli vezetőnek. Sütő András szerint egy pusztán ígérgetésre épülő alapszerződés még akkor is katasztrofális kompromisszum lenne, ha garanciák, gyakorlatilag soha számon nem kérhető vállalások egészítenék ki. Sütő "tragikus tévedésnek" tartja, hogy adottak volnának a történelmi megbékülés feltételei. A feltétel az lenne, ha a román vezetés lemondana arról, hogy megteremti a színtiszta nemzeti államot. /Népszabadság, júl. 19./1994. július 20.
Júl. 20-án Horn Gyula miniszterelnök Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba politikai államtitkár jelenlétében a Parlamentben fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A kormányprogram tartalmazza azokat az alapelveket, amelyeket alapvető fontosságúnak tartanak, például azt, hogy a határon túli magyarságot érintő kérdésekben kikérik az érintettek véleményét, mondta Markó Béla. A "magyar kormány is igényli, hogy ebben az alapszerződésben konkrét garanciák szerepeljenek a kisebbségi kérdés rendezésére. Egy ilyen keretszerződés nem képzelhető el megfelelő garanciák nélkül." - fejtette ki Markó Béla. Kérésekre válaszolva az RMDSZ elnöke aggályát fejezte ki e garanciák későbbi érvényesítésével kapcsolatban. "Nem hagyjuk szó nélkül a határon túli magyarokat ért különféle jogsérelmeket" - jelentette ki Horn Gyula, aki ezeket a trieszti tárgyaláson is fölvetette. Tabajdi Csaba arra a kérdésre, hogy a kormányprogram miért nem tartalmazza a kollektív jogok kérdését, kijelentette, hogy a nyugat-európai közvélemény sajnos nem ismeri el ezeket a fogalmakat. Mindez nem jelenti azt, hogy a határokon túli magyarságnak le kellene mondani azokról a tartalmakról, melyeket ezek a jogok jelentenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Tabajdi Csaba úgy fogalmazott, hogy amennyiben az alapszerződés-tervezetek nem adnak kellő garanciát a határon túli magyarság számára, a szerződést nem kötik meg. Az új kormánykoalíció nem kívánja megszüntetni a támogatást, de azt ideológiamentessé akarja tenni. - Horn Gyula kifejtette, hogy nem kívánják elkapkodni a magyar-román alapszerződést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./ 1994. július 23.
Átszervezik a román hadsereget, a jelenlegi 4 hadsereg helyett 3 lesz, közölte Dumitru Cioflina altábornagy, vezérkari főnök. Valószínűleg a Krajován székelő hadsereg feloszlatásáról van szó, írta az Evenimentul Zilei, állományát a Kolozsvár és Buzau székhelyű hadseregek között osztják fel. A "hadosztály" és "ezred" nevek helyett a "hadtest" és "dandár" elnevezéseket vezették be. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ 1994. augusztus 4.
Romániában nincsenek magyarok, itt mindenki román állampolgár, helyesítette a Magyar Narancs riporterét Georghe Funar kolozsvári polgármester, amikor nyilatkozott a budapesti hetilapnak. Az RMDSZ-nek nincs jogi alapja ahhoz, hogy beleszóljon az ásatásokba. Az RMDSZ Budapestről kapja az utasítást, hogy provokáljon etnikai konfliktust, magyarázta Funar. /Magyar Narancs, aug. 4./ A Magyar Narancs megszólaltatta Bogdan Cerghizan kolozsvári tanácsi képviselőt is, aki elítélte Funar tevékenységét, mert az Ceausescu nacionalista politikájának folytatása. /Magyar Narancs, aug. 4./1994. augusztus 18.
Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa aug. 18-án befejezte romániai látogatását. Az utolsó napon újra találkozott Markó Bélával, áttekintették a romániai magyarság igényeit az oktatási törvénnyel kapcsolatban. Markó Béla szerint fontos volt ez az újabb találkozó, listát készítettek azokról a gondokról, amiket mindenképpen meg kell oldani az oktatási törvény tervezetében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./ Stoel sajtóértekezletén összegezte benyomásait, elmondta, hogy az országban vannak etnikumközi problémák. Reméli, hogy a közeljövőben a parlament elfogadja a tanügyi és a kisebbségi törvényt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20., Magyar Nemzet, aug. 18./1994. szeptember 1.
Az Adevarul interjút közölt Melescanu külügyminiszterrel. A Románok Nemzeti Egységpártjának /RNEP/ belépése a kormányba kimondottan jótékony a magyar-román kapcsolatokra, mondta, hiszen az RNEP szintén az alapszerződés megkötését sürgeti. Az RMDSZ etnikai párt, állapította meg, így maximálisan kihasználja ütőkártyáit. Melescanu megmagyarázta az RMDSZ vezetőinek, hogy az általuk felvetett kérdéseket nem lehet megoldani az alapszerződés keretében. /Adevarul (Bukarest), szept. 1., ism.: Új Magyarország, szept. 2./ 1994. szeptember 7.
Melescanu magyarországi tárgyalása után megerősödtek az RMDSZ elleni támadások. Az elnöki iroda szócsöve, a Dimineata szept. 7-i száma annak a reménynek ad hangot, hogy az RMDSZ végre letesz olyan "abszurd követeléseiről", mint a belső önrendelkezés vagy a különleges jogi státus. A magyar kisebbség problémáit a bukaresti parlamentnek kell megoldania. /Magyar Hírlap, szept. 8./ 1994. szeptember 14.
A Vocea Romaniei kormánylap szept. 14-i számában Dan Mihalache azt fejtegette, hogy a magyar kormány politikája megváltozott, az RMDSZ, a szlovákiai és a vajdasági magyarság azonban önállósodik, eltér a Budapest által hirdetett vonaltól. Az autonómiatörekvések mögött "az etnikai elit privilégiuma" húzódik meg. A RMDSZ által igényelt közigazgatási, igazságügyi és kulturális struktúrák szorgalmazása nem a magyar lakosság tömegeit szolgálja, hanem az "elit" érdekeiben keresendő. A cikket ismertető Gyarmath János felteszi a kérdést, mit szól a szerző a magyar oktatási rendszer érdekében összegyűlt félmillió aláíráshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./1994. szeptember 21.
1990 nyarán az RMDSZ küldöttsége Iliescu elnökkel tárgyalt. Szőcs Géza felvetette: az erdélyi magyar közösség jogainak garantálása megoldaná az "erdélyi kérdést". Iliescu nem válaszolt, Secares elnöki tanácsadó viszont hazaárulásnak minősítette azt, hogy az erdélyi magyarság más álláspontra is helyezkedhet, mint a román álláspont. Szőcs Géza 1990. dec. 1-jén, a román parlament Gyulafehérvárra kihelyezett ülésén az RMDSZ nevében ismét felvetette, hogy az erdélyi magyarság sorsát az 1918-as gyulafehérvári pontok alapján kellene rendezni. Amíg Szőcs Géza beszélt, mögötte az akkori miniszterelnök, Petre Roman vezényelte a téren összegyűlt, őrjöngve skandáló, fütyülő tömeget. "A miniszterelnök személye azóta változott, az ok nem." Az alapszerződéssel kapcsolatban Szőcs Géza kérdéseket tesz fel, többek között: mi a garancia az alapszerződés betartására? Szerinte két évre kellene megkötni, és meghosszabbítása csak akkor lenne esedékes, ha a benne foglaltak teljesültek. Tisztázni kell, mire tart igényt az erdélyi magyarság. Nem lenne célszerű megvárni, amíg Románia hasonló szerződést köt Ukrajnával? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./ Megjegyzés: A tévében is lehetett látni, hogy Petre Roman miniszterelnök vezényli a magyarellenes jelszavakat kiabáló tömeget. Ez ellen az RMDSZ 1990. december 2-án keltezett nyilatkozatában tiltakozott, követelve Petre Roman miniszterelnök megbízatásának visszavonását. /Szabadság (Kolozsvár), 1990. dec. 4./