udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1090
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 1081-1090
Névmutató:
2005. január 6.
Deák Árpád képzőművész Simonyi-díjat kapott. Deák Árpád 1955-ben Marosvásárhelyen született. A kolozsvári képzőművészeti főiskolán évfolyamelsőként végzett, vizsgamunkája Szilágyi Domokos köztérre tervezett szobra. Ma is megtekinthető a főiskola területén. A rendszerváltás után járja a világot, s kitartóan kísérletezett grafikusként, szobrászként egyaránt. Deák Árpád szobrot állított Nagykárolyban (Károli Gáspár, Kaffka Margit), Nagyváradon (Szent László-legendák), Szatmáron (Petőfi Sándor), emléktáblát Ágyán (Olosz Lajos), Kibéden (Seprődi János), Máramarosszigeten (Hollósy Simon), Nagyváradon (Lorántffy Zsuzsanna), Simonyifalván (Simonyi Imre, Simonyi óbester). Grafikái, rajzai izgalmas kísérletek. A közeljövőben Aradon, a Jelen Házban plakettekkel és rajzokkal (versillusztrációk) jelentkezik. /Hevesi Mónár József: Szemlélet és magatartás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./2005. január 17.
Január 22-én nyílik Aradon, a Jelen Házban Deák Árpád kiállítása. /Hevesi Mónár József: Szemlélet és magatartás. Deák Árpád kiállítása elé. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 17./2005. január 24.
„Szép, erős és egységes a magyar kultúra” – vélekedett Markó Béla államminiszter, az RMDSZ országos elnöke január 22-én, a magyar kultúra ünnepén, Nagyváradon. Markó Béla utalt a decemberi magyarországi népszavazást követő megbántódásokra. Sokan megharagudtak egymásra és úgy gondolják nem egységes a magyarság, Markó szerint azonban a politikát el lehet marasztalni ezért, de a nemzetrészeknek nem szabad egymásra haragudniuk. Kettős, sőt többszörös állampolgárokkal van tele a magyar kultúra és történelem, ilyen a Himnusz írója, Kölcsey és Kosztolányi is, akinek Édes Anna című regénye dramatizált változatát a marosvásárhelyi teátrum magyar tagozata mutatta be Nagyváradon január 22-én. „Ha északra nézek ott van Ady, ha délre, Arany, s ha keletre, Tamási Áron. Szeressük egymást és ezt a szép és egységes, erős kultúrát, amit elődeink teremtettek “ – fogalmazott Markó Béla. Hozzátette: „Kormányon lévén, az erdélyi magyarság a romániai kultúra részévé szeretné tenni a sajátját, merthogy a kultúra nem elválaszt, hanem összekapcsol. Összekapcsol minket magyarokat egymással és más nemzetekkel, így a románsággal is.” A Magyar Kultúráért díjakat Lakatos Péter RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő nyújtotta át az idei kitüntetetteknek. Emlékplakettet vehetett át Péter I. Zoltán, nagyváradi városvédő munkájáért, Deák Árpád képzőművész, a keresztény értékek ápolásáért pedig a Posticum Római Katolikus Ifjúsági Központot tüntették ki. Díszoklevéllel méltatták Mogyoróssy István színművészt, dr. Kéri Gáspár fogorvost érmelléki hagyományőrző munkájáért, Tuduka Oszkár magyartanárt és az élesdi képzőművészeti alkotótábor munkaközösségét. Életmű-díjat kapott dr. Jósa Piroska orvos közösségépítő tevékenységéért és Szombati Gille Ottó, nyugalmazott rendező is. /Magyar Kultúra Ünnepe Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./2005. január 24.
Aradon, a Jelen Ház kávézójában képzőművészeti kiállítás nyílt a marosvásárhelyi születésű, Nagyváradon élő szobrász-grafikus, Deák Árpád munkáiból. A Regionális Simonyi Társaság szervezésben létrejött rendezvény egy kiállítás-sorozat része: két éve rendszeresen tartanak képzőművészeti kiállításokat a Jelen Házban. Szekernyés János temesvári művészettörténész a kiállított munkákról, a grafikákról és plakettekről beszélt. /(nagyálmos): Deák Árpád kiállítása a Jelen Ház kávézójában. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./2005. január 24.
Tisztújító közgyűlését tartotta az elmúlt hétvégén a Hargita Turisztikai Egyesület. A civil szerveződés tagjai a megyében működő turisztikai egységek: szállodák és a falusi vendéglátók. Az egyesület eddigi elnöke Zsombori Vilmos, a tavaly nyáron leköszönt megyei tanácselnök volt, ügyvezető igazgatója pedig Mátéffy Győző. A Hargita Turisztikai Egyesület új elnöke Mátéffy Győző lett, alelnökei Deáky András és Kurkó János György. Az egyesület ügyvető igazgatójának György Piroskát, a csíkszeredai Tour-info iroda vezetőjét választották meg. /(Daczó Dénes): Tisztújítás a Hargita Turisztikai Egyesületnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./2005. február 11.
Deáky András Gyimesbükkből örömmel fogadta a Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára cím megalapítását. /Deáky András, Gyimesbükk: Legyünk díszpolgárok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./2005. február 23.
Elhunyt Deák Fogarasi Elek (1954–2005), a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanára, akit mindenki szeretett. Az iskola sportolóival együtt örült a megszerzett okleveleknek. /Dvorácsek Ágoston: Deák Fogarasi Elek (1954–2005). = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./2005. március 3.
Az EMKE és a Nyugati Jelen szerkesztőségének közös szervezésében működő dévai helytörténeti kör, a valamikori Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társulat célkitűzéseit követve hangsúlyt helyez arra, hogy tudatosítsa a helyi magyarságban, hogy Hunyad ősi földjén nem idegenek, a magyarságnak itt van múltunk, jelene és jövője is lesz. Februárban Deák Piroska tanárnő előadása révén a Hunyadiak dicsőségére emlékeztek. Kóka Rozália magyarországi előadóművész “Mátyás király rózsát nyitó ostornyele” című, gyermekeknek szóló mesés délutánjai sikeresek voltak. /Schreiber István: Mátyás király születése kapcsán. = Nyugati Jelen (Arad), márc.3./2005. március 4.
Az elmúlt években voltak Csíkban (is) a kisebb-nagyobb határtologatások. Kezdődött a földtörvényekkel, a közbirtokosságok kapcsán a közösségek is bekapcsolódtak, sor került a falvak szétválására. Ezeket a magyar–magyar ügyeket felvállalta az RMDSZ is. Vajon emlékszik ma már valaki arra, hogy 1990-ben Gyimesbükkön több mint ezer tagja volt az RMDSZ-nek, s a község lakosságának zöme biztosnak vette, hogy a közösség visszatér Hargita megyéhez. Gyimesbükk visszakerülése Csíkhoz, Hargita megyéhez. A visszakerüléshez aláírások gyűltek, mintegy 1500 személy látta el kézjegyével a listát. A gyimesbükki aláírásokat felküldték Bukarestbe. Mindez még az 1990 májusi választások előtt történt. Akkor a Nemzeti Egység Tanácsa élén Iliescu állt, egyik helyettese Király Károly volt. Deáky András bevitte Király Károlyhoz a dokumentációt a parlamentbe, és ígéretet kapott, hogy hamarosan meglesz a megyék rendezése, s Gyimesbükköt nem feledik el. Nem így történt. Elfeledték. Gyimesbükköt ugyanis 1950-ben Bákó megyéhez csatolták, ennek megszüntetéséért, Hargita megyéhez való visszatérésért küzdöttek a település lakói. 1950-ben Nagy Szilveszter volt Gyimesbükk polgármestere. A most 85 éves Nagy Szilveszter, elmesélte a lap munkatársának, Szondy Zoltának, mi is történt akkor: Bákóból jöttek hozzá, hogy át kell csatolni a községet. Akkoriban 75 százalék volt a magyarság aránya, Nagy Szilveszter kijelentette, legyen népszavazás a kérdésről. Ezt nem fogadták el. Becsületére váljék Nagy Szilveszternek, hogy nem írt alá semmit, sőt figyelmeztetett Csíkban egy gyűlésen, hogy mi készül. Végül a gyimesbükki alelnök, Görbe Miklós, aki román ember volt, ellopta a bélyegzőt, s leírta, hogy a gyimesbükki nép oda akar tartozni. Ennek alapján a községet leválasztották Csíktól. – A mai adatok szerint Gyimesbükk 52 százaléka magyar. Deáky András adatai szerint 700 iskolaköteles gyerekből alig 250 jár magyar iskolába, nem minden magyar szülő kockáztatja meg az anyanyelvű oktatást. /Szondy Zoltán: Ezeréves határ, ötvenéves határ... = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./2005. március 8.
Visszautasította az RMDSZ helyi szervezete által felajánlott oklevelet Oláh József, a Kolozs megyei Kisbács református lelkésze az RMDSZ tizenötödik születésnapi ünnepségén. Oláh József elmondta, több oka volt annak, hogy visszautasította a helyi RMDSZ elismerő emléklapját: „Úgy érzem, magánszemélyként semmit nem tettem az ifjúsági házért, lelkipásztorként pedig csak a kötelességemet teljesítettem, amikor segítettem. Lelkiismeretem ellen cselekedtem volna, ha elfogadom az oklevelet attól a szervezettől, amely bele próbált szólni az egyházam ügyeibe” – jelentette ki a református lelkipásztor. Tavaly karácsonykor a helyi RMDSZ elnöke negyedmagával megjelent a parókián, és a tervezett ünnepség módosítását kérte. „A presbiterek jelenlétében kioktattak, hogyan kell megszervezni egy református karácsonyi ünnepséget” – jelentette Oláh József. Deák Ferenc, a helyi RMDSZ elnöke nem kívánta kommentálni az esetet. /Valkai Krisztina: Oláh József nem vette át az emléklapot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./2005. március 8.
Egységes képzési programot dolgoztak ki az amatőr néptánccsoportok szakirányítói részére a Romániai Magyar Néptánc Egyesület szakemberei. A képzést Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Szamosújváron szervezik meg. A tanfolyam néptáncegyüttesek szakirányítói, valamint a közoktatásban és táncházakban már legalább egy éve néptáncot oktatók tanítását vállalja. Romániában eddig nem volt néptáncoktató-képzés, mondta el Deák Gyula, az egyesület elnöke. /Bíró Blanka: Három erdélyi városban indul képzés néptáncoktatók számára. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./2005. március 11.
Sepsiszentgyörgyön a Szakszervezetek Művelődési Házának vezetősége teljesíthetetlen feltételeket szabott a Háromszék Táncegyüttesnek a bérleti szerződés meghosszabbításához: az eddigi négyzetméterenkénti egy euró bérleti díjat ennek háromszorosára emeli, sőt, a stúdióteremben tartott előadások bevételének 15 százalékára is igényt tart. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes vezetője közölte, 15 éve rendesen fizető albérlők, a körülmények viszont, amelyeket a tulajdonos biztosít, csapnivalóak: az ablakokon beesik az eső, fűtés csak annyi, hogy a csövek el ne fagyjanak. Albert Álmos polgármester elmondta, hogy a Szakszervezetek Művelődési Háza 223,8 millió lejjel tartozik a városnak. Múlt év végén az egyre csak duzzadó adósságot látva, az önkormányzat foglalást jelentett be a művelődési házra, emiatt bosszúból támadtak a táncegyüttesre, nagyobb összeget követelve. /(vop): Utcára kerül a Háromszék Táncegyüttes? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./2005. március 15.
Megalakult a dévai magyar pedagógusok szavalóköre. A kezdeményező Deák Piroska magyartanár, a kör további alapító tagjai Osváth Piroska, Makai Mónika, Heredea Olga és Csatlós Zsófia. A szavalókör első fellépésére március 13-án, vasárnap került sor Déván, a református templomban. /(GBR): Szavaló pedagógusok. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./2005. március 18.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) feladata az esélyegyenlőség elvének gyakorlatba ültetése. Nyomban fülön csípték Molnár Józsefet a Székely Nemzeti Tanács egyik gyűlésén tett kijelentése miatt, de más esetben nem ilyen aktívak. A jelek szerint ugyanis a tanácsnak nincs tudomása arról, hogy Kolozsvárt, a városháza Deák Ferenc utca 1. szám alatti épületén, a Nagy-Románia Párt (NRP) hirdetőjén ez áll: „A Basescu–Tariceanu-kormányzat a román nép szégyene. A terrorista szervezet RMDSZ-nek 4 minisztere, 10 államtitkára, 4 prefektusa, 8 alprefektusa van. Adjátok a kezükre a Román Akadémiát, az ősi egyházat, sőt a Fekete-tengert is, hadd legyen Magyarországnak kijárata a tengerre.” Mindez hetek óta látható. Március 12-én az OTV műsorában Gheorghe Funar az RMDSZ-t románellenes, szeparatista, terrorista szervezetnek minősítette. Március 15-én ugyancsak az OTV-ben, ismét az NRP vezetői szólaltak meg. Egyikük a március 15-i ünnepségekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy az erdélyi városokban mindenütt nagyon sok magyarországi rendszámú gépkocsi forgolódott, különösen Bánffyhunyadon, miközben Sepsiszentgyörgyön horthysta egyenruhában vonultak fel a lovasok. Mármint az 1848-as huszárok. Asztalos Lajos emlékeztetett: a Nagy-Románia Párt nevében megszólalók elfeledkeztek arról, hogy korábban kijelentették: az országot csak gépfegyverrel lehet kormányozni, a Székelyföldet a hadseregnek kell megszállnia, az RMDSZ-t, ezt a „törvénytelen” szervezetet be kell tiltani – ez irányban törvényszéki eljárást is kezdeményeztek –, hatalomra kerülésük után a magyarság vezetőit, „érdemeik” szerint, főbelövik, felakasztják, karóba húzzák. Közben az RMDSZ részéről sem ellenük, sem mások ellen soha efféle nem hangzott el, az RMDSZ van a kormányban, az RMDSZ az európai néppártok szövetségének a tagja. És mit tesz ilyenkor az ODT? Feladatának teljesítésére itt az alkalom. És mit tesznek az Eörsi Mátyás előadása elleni tiltakozást aláírók? Ezekben és az ehhez hasonló esetekben nem tartják elengedhetetlenül szükségesnek ébernek lenni? /Asztalos Lajos: Terrorista szervezet-e az RMDSZ? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./2005. március 24.
Deák Szilárd Levente matematikatanár 1999-től a négyszáz éves Torockói Általános Iskola igazgatója. Magyar nyelvű szépirodalmi könyvekből sokat kaptak az elmúlt években, a néhány száz román kötettel együtt az állomány 5000-re emelkedett. A pedagógusok 70%-a szakképzett, többen ingáznak a szomszédos Torockószentgyörgyről. Az iskola 11 számítógéppel rendelkezik, közülük 8-at a diákok használnak. A Budapest XI. kerületében működő Bocskai István Általános Iskolával közös olvasótáborokat szerveznek évente Torockón. A jelenleg 65 diákot számláló iskola léte tavaly veszélybe került, ezért a dévai Szent Ferenc Alapítvány 13 székelyföldi kisiskolást telepített abba a házba, amelyet Torockón megvásárolt és azóta is működtet. /Balta János: 410 éves iskola Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./2005. március 31.
Április 11-én, József Attila századik születésnapján ér véget a Dévai Eminescu–Petőfi Iskolában a Minden nap egy vers című irodalmi főhajtás a költő emléke előtt. Deák Piroska tanárnő kezdeményezésére február elseje óta az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályokban minden magyaróra egy József Attila-vers bemutatásával kezdődik. Így a több mint két hónapig tartó megemlékezés során 127 vers hangzik el az iskola falai között. /József Attila-emlékév. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./2005. március 31.
A dévai helytörténeti kör folytatta az erdélyi nagyasszonyokról elkezdett előadássorozatot. Deák Piroska tanárnő ezúttal az aradi származású, Hunyad megyében is élt legendás nagyasszonyról, a szabadságharc ruszkabányai hősnőjéről, Maderspach Károlynéról tartott előadást. Az előadó, aki részt vett a ruszkabányai jubileumi emlékünnepségen, most beszélt a Ruszka-hegység bányavidékének fejlődéséről, valamint a Maderspachék bánya- és vasműtársulatáról. /Schreiber István: Előadás a szabadságharc legendás nagyasszonyáról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./2005. április 6.
Megújult szaktestületek és kuratórium bírálja el a Communitas Alapítvány 2005-re kiírt pályázatait. A magyar közösségnek szánt román költségvetési támogatásokat elosztó alapítvány kuratóriumának átalakítását az tette szükségessé, hogy a testület 13 tagja közül öten miniszteri vagy államtitkári tisztséget nyertek el a Tariceanu-kabinetben, a korrupcióellenes jogszabályok pedig összeférhetetlenséget állapítanak meg a két tisztség között. Markó Béla volt kuratóriumi elnök mellett Borbély László, Nagy Zsolt, Winkler Gyula, Kötő József és Porcsalmi Bálint távozott a kuratóriumból, amelynek irányítását Takács Csaba ügyvezető elnök vette át. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége javaslatára a testület Veress Emőddel és Lakatos Andrással egészült ki. Idén a sporttevékenységek támogatása számít újdonságnak az alapítvány működésében. A sport szaktestület 700 millió lejes keret elosztásáról dönt. A Communitasnál a szaktestületek összetétele is megváltozott. A sajtószaktestületben Csép Sándor és Papp Sándor Zsigmond helyét Ambrus Attila és Szűcs László vette át, a könyvkiadási pályázatokat elbíráló testületből lemondott Domokos Géza, Kovács András Ferenc és Selyem Zsuzsa helyére Horváth Andor, Balázs Imre József és Fekete Vince került. Az ifjúsági szaktestületben Asztalos Csaba, Korodi Attila, Szabó Ödön és Porcsalmi Bálint helyét Deák Ferenc, Becze István, Szabó József és Bodor László vette át. Az ösztöndíjbizottságban és az utazási támogatásokat elbíráló testületben egy-egy taggal kevesebb tevékenykedik majd. Az egyikből Kötő József, a másikból Nagy Zsolt távozott. Kibővült viszont a művelődési szaktestület, amelynek a soraiba felvették Kovács Leventét. A Nastase-kormány által kidolgozott 2005-ös költségvetési törvény 264,434 milliárd lejt irányozott elő a kisebbségek támogatására, ebből a Communitas Alapítványnak 58,52 milliárd lej, az összeg több mint egyötöde jut. Takács Csaba elmondta, a sport mellett a magyar házak létesítésének a programját kezelik prioritásként 2005-ben, emellett 1,2 milliárd lejt különítettek el egyes művelődési egyesületek normatív támogatására. A szaktestületek által elosztott pénzkeretek (milliárd lej): Sajtó 4,5 (2004) – 5,2 (2005); Könyvkiadás 2,3 (2004) – 3 (2005); Művelődés 3,5 (2004) – 3 (2005); Ifjúság 2,5 (2004) – 2,5 (2005); Szórvány 2,5 (2004) – 3 (2005); Alkotói ösztöndíjak 1 (2004) – 1,4 (2005); Utazás 0,7 (2004) – 0,7 (2005); Sport – (2004) – 0,7 (2005). Összesen 17 (2004) – 19,5 (2005). /Gazda Árpád: Módosultak a testületek a Communitas Alapítványnál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./2005. április 18.
Fennállásának tízéves évfordulóját verssel és zenével ünnepelte a torockói Tóbiás Galéria. Hantz Lám Irén bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a galéria célja olyan művek bemutatása, amelyekben tükröződik a torockói táj és az egész Erdélyi Szigethegység. Az érdeklődők ezúttal Deák Alpár, Felházi Ágnes, Ferenczi Béla, Kováts Ildikó és Paskutz László műveit tekinthette meg. A Tóbiás család felajánlotta a galéria névadójának egy festményét. /V. J., K. I.: Tízéves a torockói Tóbiás Éva Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./2005. április 19.
Nagyváradon kétes a fogadtatása annak az április 29-i gálaműsornak, amelynek vendége a zongorista, Richard Clayderman. A gálának kellene előmozdítania Nagyváradon a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szervezett gyászos végű december 5-i, magyarországi népszavazás utáni engesztelődést. A Magyarországról több tízmillió forinttal finanszírozott április 29-i, 20 perces Clayderman show-nak vannak kritikusai. Az önérzetesebb nagyváradi magyarok megalázónak érzik az ilyenfajta magyarországi alamizsnát. Tőkés László, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke szerint a rendezvény a Festum Varadinum teljes költségvetésének a sokszorosát teszi ki, az árát érdemesebb lett volna az erdélyi és partiumi iskoláknak adni. „A határon túli magyarok támogatására nincs pénz, de ilyen gálákra van...” – jegyezte meg. A püspök úgy tudja, az MSZP-hez közeli gazdasági érdekeltségű Eurofilm.Co.Hu Kft. szervezi a Clayderman-turnét, mely Újhelyi István MSZP-s politikussal is kapcsolatba hozható. Idén április 24. és május 1. között rendezik Nagyváradon a Varadinumot. Két előrendezvénye is lesz: április 20-án az egyházkerületi székház dísztermében lép fel Bogányi Gergely zongoraművész, aki Böjte Csaba árváinak gyűjt, április 23-án pedig Bánffy György színművész Wass Albert-előadóestjét hallgathatják az érdeklődők. Április 24-én, a Varadinum nyitó napján, az 50 esztendős Deák Árpád szobrászművész kiállítása nyílik, április 28-án a nagyváradi költők tisztelegnek József Attila emléke előtt. Április 29-én Magyarország és a határon túli magyarság címmel fórumot szerveznek, amelyre hivatalosak a Határon Túli Magyarok Hivatalának eddigi elnökei és jelenlegi vezetője, illetve a kisebbségügyi államtitkárok: Entz Géza, Törzsök Erika, Tabajdi Csaba, Lábody László, Szabó Tibor, Németh Zsolt és Szabó Vilmos. Április 30-án anyák napi családnapot rendeznek Orbán Viktorné Lévai Anikó fővédnökségével. A záró ünnepség József Attila szobrának felavatása lesz. /(Lakatos Balla Tünde): A nemzeti megengesztelődés Claydermanja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./