udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
277
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-277
Névmutató:
Gyarmath János
2003. december 16.
Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus, az RTV Igazgatótanácsának tagja a vele készült interjúban rámutatott, meglepte az audiovizuális szakmát, de még inkább az erdélyi magyarságot az a bejelentés, mely szerint a magyar kormány anyagilag is támogatni fogja a magyar nyelvű erdélyi televízió alapítását, beindítását. Többen mondják, hogy mivel ez az RMDSZ bábáskodásával születne meg, emiatt nem lenne semleges. Célszerű lenne egy műholdas sugárzású televízió megteremtése. Szükséges szakembergárda kinevelése. Tárgyilagos műsor szükséges, emellett a televíziónak szórakoztatnia is kell. Mindemellett a romániai adófizető magyarságnak az az igénye, hogy a román közszolgálati televízió számarányának megfelelő adásidőben szolgálja őt ki. A törvény szerint a területi stúdióknak önálló frekvencia járna, de ennek alkalmazására most kerül sor. Ezután tehát elméletileg akár 24 órán át sugározhatnak önálló műsort. Azt tervezik, hogy a kolozsvári és a temesvári stúdió magyar adásának idejét megkétszerezik. Temesvár esetében ez csak azt jelenti, hogy nem fél-, hanem egyórás lesz a magyar nyelvű műsor. Kolozsváron viszont három óráról hatra emelkedhet az adásidő, ami azt jelenthetné, hogy mindennap legyen egy egész órás műsor, ehhez majd társítani lehet a marosvásárhelyi eleve egyórás adást. /Gyarmath János: Erdélyi tévé: A kínálat nagyobb lesz, a versenyhelyzet is megnövekszik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./2003. december 27.
Markó Béla RMDSZ szövetségi elnökkel Gyarmath János készített interjút. Markó Béla rámutatott, a 2003-as év volt a harmadik esztendő, amelynek során a szövetség együttműködött a kormánypárttal. A megkötött egyezmények alapján rendszeresen egyeztettek, elsősorban a magyarságot érintő kérdésekben. Markó úgy látja, az együttműködésről eredményes is lett volna, ha nem áll elő a válságos helyzet a Szabadságszobor felállítása kapcsán. Akkor kiderült: az RMDSZ és a román pártok közötti együttműködést, még nagyon törékeny. Markó szerint ennek ellenére a 2003-as év az előzőekhez képest kiemelkedő eredményeket hozott. A legfontosabb az alkotmány módosítása, sikerült az alkotmányos garancia szintjére emelni anyanyelvhasználati jogokat /az anyanyelv használata az igazságszolgáltatásban/. A föld- és erdőtulajdon visszajuttatása idén nagyjából befejeződött. Székelyföldön több mint 250 ezer hektár közbirtokossági erdő került vissza egykori tulajdonosaihoz. Megkezdődött az egyházi ingatlanok visszajuttatása is. Rendeződik a brassói Áprily Lajos, a szatmárnémeti Hám János Líceum helyzete, ugyanakkor a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen végre a magyar szakok esetében stabilitás alakulhat ki a kötelező beiskolázási számokkal. A vasúti állomásokra is felkerülhettek a román mellé a magyar feliratok. Markó közölte, az észak-erdélyi autópálya megépítésével kapcsolatos kormányhatározat meghozatalában az RMDSZ-nek kiemelkedő szerepe volt. Markó szerint a román sajtó örömmel üdvözölte a különböző nemzeti tanácsok megalakulását. /!/ Hangsúlyozta, vannak olyan magyar politikusok, akik egyebet nem tesznek, mint áskálódnak, az egység megbontásán fáradoznak. /Gyarmath János: Sorsunk alakítását nem engedhetjük ki kezünkből. Esztendőfordulói interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./2004. január 6.
Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Alapítvány elnöke kifejtette, el kellett oszlatni az emberekben a félelmet, a gyanakvást, közösséget kellett teremteni a csángó falvakban. Így azok, akik felvállalták a harcot, már maguk mögött tudhattak egy csoportot. A pápai nagykövet már leszögezte, hogy, ha arra igény lesz, megteremthető a magyar nyelvű misézés lehetősége. Ez persze csak elvi álláspont, további erőfeszítésekre is szükség lesz, hogy ez gyakorlattá váljon. Tudni kell: a iasi-i püspökség igen fiatal, 1948-ban létesült, és félti hatalmát, tart attól, hogy a mi vidékünk esetleg Erdély felé kacsint. Ezek a moldvai papok csaknem mind identitásválságban és -zavarban élnek. Azok ugyanis, akik teljesen elfelejtették anyanyelvüket, valószínűleg belenyugszanak, hogy ők románok, de azok, akik tudják, mint Gherghel püspök is, hogy nem román eredetűek, talán nehezen néznek szembe önmagukkal. Pusztinában például két éve indult be a magyar nyelv oktatása, heti három órában, ami csak valamivel több a semminél. Az állam valamit engedett, az egyház hajthatatlan. A nuncius segítene, de nem nagyon tud. A nuncius bevallotta: nem gondolta, hogy ekkora lesz az ellenállás a moldvai papok részéről, és hozzátette: úgy látszik, hogy ezeknek meg kell térniök. Nyisztor Tinka hangsúlyozta: katolikusként azt várná el tőlük, nézzenek szembe önmagukkal, és legalább lelkiismeretük előtt tisztázzák, miért vállalták fel az erőszakos románosítást. /Gyarmath János: Ha aprók is, mégicsak sikerek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./2004. január 21.
Nemcsak a román sajtó és a román politikusok támadják a székely tanácsokat és a Magyar Polgári Szövetséget, hanem a Romániai Magyar Szó és a Népújság munkatársai is. Barabás István cikkében támadta Tőkés Lászlót és Csapó Józsefet, akik két táborra osztják a hagyományosan összetartó szavazóbázist. Funar követelte, hogy kormány, ügyészség, rendőrség a törvény szigorával lépjen fel az alakuló tanácsok ellen. Barabás hozzátette: Funar véleményét a kutya sem veszi figyelembe, „Tőkés Lászlónak és Csapó Józsefnek, a két fő-tanácsnoknak haja szála sem görbült, ami részben az RMDSZ érvelésének is köszönhető: javasolgatni, tervezgetni, sőt Szövetségünket fúrogatni mindenkinek jogában áll” Barabás szerint „a romániai magyar szakadárpolitika január 17-én egy nyilvánvalóan életképtelen autonómiatervezettel újabb fejezetet” írt történetébe. Corneliu Vadim Tudor az RMDSZ-t támadó nemzeti tanácsoknak emlékművet helyezett kilátásba. A szenátusban 2003. március 10-én kijelentette: „Amikor majd Tőkés László alaposan szétveri az RMDSZ-t, hozzám jösztök, hogy bevigyelek a politikába. Tőkés László is tett valami jót az életében: megosztotta az RMDSZ-t. Emeljünk szobrot neki!” Gyarmath János március 15-én tudósítást közölt erről a szenátusi vitáról, megjegyezve: „Erre a szoborra vágyna a püspök úr?! Vélem, hogy nem. Csakhogy az áskálódást folytatva, akár ide is eljuthat.” Barabás szerint Tőkés László és áskálódó hívei is megérdemlik azt a bizonyos emlékművet, amelyet a román extrémizmus akar emelni mindazoknak, akik a romániai magyar kisebbség erejét gyengítik. Az RMDSZ-t három irányból éri szüntelen támadás: A Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca Egyesület és Tőkés László tábora részéről. Miközben Tőkés László és elvbarátai kígyót-békát kiabálnak az RMDSZ-re, a román politikai elit pozitívan ítélte meg az RMDSZ szerepét. /Barabás István: Hasraesés magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2004. március 29.
Exkluzív interjút adott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Romániai Magyar Szónak. A kormánypárttal megkötött megállapodás szerinte áttörés volt. A szoborállítás valósággá vált, a megosztani akaróknak, akik tagadják azt, hogy a magyarság helyzetét politikai eszközökkel rendezni lehet, nem volt igazuk. Markó bízik abban, hogy április 18-án leplezik a Szabadság-szobrot. „Március 15-én az ellenkampány, a tiltások ellenére nagy tömegek vettek részt az RMDSZ által szervezett rendezvényeken, mintegy demonstrálva azt is, hogy egyetértenek annak építő politikájával.” Az előválasztásokon a magyarság, a vártnál nagyobb számban jelent meg. Van egy bizonyos szigorítás a kisebbségek esetében, de azt nem az RMDSZ terjesztette be. Egyes szervezetek a kettős állampolgárság megszerzésével kötik össze a tagtoborzást, lényegében becsapva az embereket. Markó kiemelte: a „tájainkon is előforduló erőszakkal való példálózást” erkölcstelennek tartja. Ezért elítéli azokat a magyarországi szónokokat, akik Erdélyben ilyesfajta ötletekkel állnak elő. /Gyarmath János: Felelős ember ma nem példálózhat erőszakkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2004. április 2.
Exkluzív interjút készített Gyarmath János főszerkesztő Bálint-Pataki Józseffel, HTMH elnökével az oktatási–nevelési támogatásokról. A Fidesz politikusainak nyilatkozataiban visszatérően elhangzik az állítás, hogy a korábbi évekről súlyos adósság halmozódott volna fel az oktatási–nevelési támogatások folyósítása terén, s a kedvezménytörvényben foglaltak szerint több milliárd forint járna visszamenőleg a határon túli magyaroknak. A HTMH március elején közzétett nyilatkozatában ugyanakkor nincs szó adósságokról, vetette fel a főszerkesztő. Bálint-Pataki József rámutatott, hogy az Orbán-kabinet egy 2002 januári kormányhatározattal 1,2 milliárd Ft-ot bocsátott az Illyés Közalapítvány rendelkezésére a kedvezménytörvényben rögzített oktatási–nevelési, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatás 2002. évi finanszírozási forrásaként. Ennek az összegnek azonban csak töredékét használták fel az eredeti célra. Az akkori kormány úgy döntött, hogy az eredetileg az oktatási–nevelési támogatások folyósítására rendelkezésre bocsátott összeget az Illyés Közalapítvány a kedvezménytörvényben szereplő más célokra is felhasználhatja. Az 1,2 milliárd Ft összegű keretből ily módon ténylegesen kb. 180 millió Ft-ra történt oktatási–nevelési, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatási célú kötelezettségvállalás, a fennmaradó több mint 1 milliárdból éppúgy kapott szórványkollégium, mint más alapítvány. A törvény végrehajtását koordináló Határon Túli Magyarok Hivatala és az Illyés Közalapítvány között még 2002 márciusában kötött megállapodás oktatási évenként 20 000 Ft-ban rögzítette az oktatási–nevelési támogatás egy gyermekre jutó összegét, és tanévenként 2390 Ft-ban a tankönyv- és taneszköz-támogatás összegét. Az Illyés Közalapítvány új kuratóriuma csak 2003 tavaszán kezdhette meg munkáját, ami késedelmet okozott a közalapítvány működésében. A 2002 második felében – értelemszerűen már a 2002–2003-as tanévre vonatkozó iskolalátogatási igazolással – benyújtott pályázatok túlnyomó többségéről a közalapítvány új kuratóriuma ily módon 2003 folyamán tudott dönteni. 2003-ban ténylegesen 1.542.111.626 Ft-ot fizettek ki, összesen 49 553 pályázatra. Az említett összeg legnagyobb része – 1 077 590 000 Ft – Erdélyre (35.451 pályázatra) jutott, Kárpátaljára 274 478 380 Ft-ot (8500 pályázat), a Vajdaságba 182 730 266 Ft-ot (5238 pályázat), Horvátországba 5 473 100 Ft-ot (241 pályázat), Szlovéniába pedig 1 839 000 Ft-ot (123 pályázat) folyósított az Illyés Közalapítvány. A 2003–2004. tanévre szóló oktatási–nevelési támogatások folyósításáról január első napjaiban a romániai Iskola Alapítvánnyal, február közepén – az Illyés Közalapítvány közreműködésével – vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai partnerekkel, február 24-én pedig a szlovákiai Pázmány Péter Alapítvánnyal kötötte meg a megállapodást a HTMH. A 2004. évi költségvetési támogatási keretre a 2003–2004-es tanévben magyar iskolába járó gyermekek után lehet pályázni. Az újságíró emlékeztetett: a márc. 1-jei Medgyessy–Orbán találkozón megegyezés született a határon túli magyaroknak járó családtámogatás ügyében: a kormányfő igennel válaszolt a Fidesz-elnök kérdésére, miszerint akkor is kifizetik-e a támogatást, ha az eléri a 3,5 milliárd forintot. A HTMH elnöke szerint az ellenzéki politikusok ezt az ígéretet értelmezik át valamiféle adósságtörlesztésre tett ígéretté. Valójában arról van szó, hogy az oktatási- nevelési támogatások 2004. évi anyagi hátterét a költségvetési törvény 1,7 milliárd forintos összegben határozta meg – a tavalyi évhez hasonlóan idén is „felülről nyitott rendszerben". A felülről nyitott rendszer pedig azt jelenti, hogy bármilyen nagyságrendűek lesznek is az igények, lehetőség van azok maradéktalan kielégítésére, akár 3,5 milliárd forint erejéig is. /Gyarmath János: Naptári év vagy tanév? Exkluzív interjú Bálint-Pataki Józseffel, HTMH elnöke az oktatási–nevelési támogatásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./2004. május 10.
Gyarmath János főszerkesztő elutasította a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Lelkészi Kara értekezletének máj. 5-i munkálatairól „Áldás, népesség avagy Pártosság és zsákmányszerzés" címen a Romániai Magyar Szóhoz is eljuttatott, Tőkés László püspök által jegyzett nyilatkozatot. A nyilatkozat „ocsmány módon, az ellehetetlenítés szándékával” „nekimegy érdekvédelmi szervezetünknek”, minősített Gyarmath János. /Gyarmath János: Politika és… erkölcs(telenség). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./2004. június 2.
Sike Lajos újságíró elmondta megtérése történetét: a Fidesz-kormány idején a Fidesz híve volt. Öt éve beadta felmondását a főszerkesztőnek, mert nem értett egyet azokkal a magyarországi lapokból átvett írásokkal, amelyek a kormányzó fiatal demokratákat bírálták. Gyarmath János főszerkesztő és Cseke Gábor szerkesztőségi főtitkár nem siette el a választ. „Később kiderült, ők akkor már tudtak olyan dolgokat, amit én még nem vettem észre.” Gyarmath János kérte Sike Lajost, halassza el pár hónapra döntését: jönnek a romániai választások és majd meglátja, milyen szerepet játszik a Fidesz. „Igaza lett Gyarmath Jánosnak!” – írta. Nem az RMDSZ-t támogatták, „hanem a korábbi haveri kapcsolatok révén, annak szerveződő ellenzékét.” Németh Zsolt Székelyudvarhely lakosságának a megosztásán ügyködött. /Sike Lajos: Egy felmondás háttere, avagy: Kinek a lelkét terheli, ha nem lesz parlamenti képviseletünk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./2004. június 28.
Markó Béla RMDSZ-elnök exkluzív interjút adott a Romániai Magyar Szónak. Kifejtette, hogy az RMDSZ jó választási szereplése bizalmi szavazás volt. A következő négy évre sikerült biztosítani azt, hogy a magyarság ott lehessen a számára fontos döntéshozatali és végrehajtó szervekben. Eddig volt 146 RMDSZ-es polgármester, most lesz 186, 1996-ban az RMDSZ vezetett két megyét, 2000-től négyet – Kovásznát, Hargitát, Marost és Szatmárt -, és felsorakozik Bihar is. A helyi és a megyei tanácsok az elkövetkező években nagyobb költségvetésekkel fognak gazdálkodni, bővül hatáskörük. Az RMDSZ több megyében a kormánypárttal, a Szociáldemokrata Párttal működik együtt, de van ahol a Demokrata vagy a Liberális Párttal. Markó nem értek egyet azzal, hogy felrúgják a kormánypárttal kötött egyezséget. /Gyarmath János: A szavatartás, a megbízhatóság, a tisztesség üzenetét kell megfogalmaznunk. Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./2004. július 5.
Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője szerint „valakik" szembe akarják fordítani a romániai, határon túli magyar sajtót a magyar kormánnyal: szept. 30-ától elvágják azt a „köldökzsinórt", amelyen a hazai magyar lapokat az MTI hosszú évek óta híroxigénnel táplálta. A döntést az Illyés Közalapítvány kuratóriuma hozta meg. Az IKA kuratóriumának titkára ugyanis azt nyilatkozza, hogy „a közalapítvány a Draskovics-csomag 197 millió forintos elvonása miatt nem tudja vállalni" a határon túli magyar lapok MTI-hírekkel való ellátását. /Gyarmath János: Magyar–magyar hír-vasfüggöny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2004. szeptember 3.
Gál Éva Emesének az RMDSZ Etikai Bizottsághoz címzett levelére nem Melles Elődnek kellett volna válaszolnia, hanem az érintetteknek. Időközben Markó Béla is megígérte, hogy közbenjár az RMDSZ erkölcsi tisztaságát felügyelő szervezet tagjainál a válasz elküldése érdekében. Melles Előd éveken át akadályozta az erdők visszaadását és Gál Éva Emese ellen csak azért indított pert, mert az újságírónő vállalta a tények megírását, szögezte le Garda Dezső. Az RMDSZ által kiharcolt erdővisszaadási törvényt még most is „rossznak és vitathatónak" nevezte akkor, amikor az ő magatartásának köszönhetően a gyergyói emberek százai erdő helyett csutakost kaptak vissza, mivel ő és munkatársai 30 évre előre kitermelték a vágási lehetőségeket a Gyergyói-medencében. Melles Előd „beteges, közönséges jelentgetőnek" nevezte Garda Dezsőt, aki a parlament korrupciót kivizsgáló bizottságának tagjaként vállalta a famaffia elleni küzdelmet. Melles Elődöt visszaélése miatt leváltották a Gyergyói Erdőgondnokság vezető tisztségéből, sőt ügyészségi kivizsgálást kértek Melles Előd és egyes munkatársai ellen. Mindezek ellenére Melles Előd 2004-ben is különleges védettséget élvez Dézsi Zoltán területi RMDSZ-elnök részéről. Kik támogathatják Melles Elődöt az RMDSZ részéről a háttérből? /Dr. Becsek Garda Dezső parlamenti képviselő: Adalék az Etikai Bizottsághoz benyújtott Gál Éva Emese-levélhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./ Garda Dezső mellékelt egy rendőrségi iratot, mely szerint nyomozást kezdtek Melles Előd, Csibi Ferenc, Györfi Dénes és Incze József ellen az alábbi bűncselekmények elkövetése miatt: „hivatali visszaélés személyek érdekei ellen" és „okirathamisítás saját aláírással". Továbbá Melles Előd, Ferencz Károly és Ferencz Dénes ellen a következő bűncselekmények elkövetése miatt: „munkahelyi visszaélés személyek érdekei ellen", valamint „bűnrészesség munkahelyi visszaélésben személyek érdekei ellen". Mindezek után áll a főszerkesztő megjegyzése: a lap az elkövetkezőkben a kérdéssel csakis a hivatalos információk közlésének szintjén foglalkozik, az egymással vitatkozó feleknek, még a replika szintjén sem biztosít teret. /Gyarmath János főszerkesztő: Ha már kár a Magyar Szóért! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./2004. október 27.
Az 1989-es fordulat után az okt. 27-i a Romániai Magyar Szó 5000. lapszáma. A lap az egész romániai, erdélyi magyarság ügyének szócsöve akar lenni, az eltelt másfél évtized alatt tartották magunkat ehhez, írta lapjáról Gyarmath János főszerkesztő. A lap szívesen ütköztette a véleményeket. Az elmúlt években olyasmik valósultak meg, amikről azelőtt álmodni sem mertek, írta Gyarmath. Ezt veszélyeztetik a magukat magyarnak valló erők. /Gyarmath János: RMSZ 5000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./2004. november 23.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készített interjúban kiemelte, hogy az RMDSZ-nek oda kell figyelnie a szociális és gazdasági problémákra. Sokan elfordultak a politikától. Az RMDSZ komoly szórványprogramja van, sorra nyitják meg az iskolákat. Markó a kettős állampolgársággal kapcsolatban leszögezte: élesen szemben állnak a magyar kormánypártok, a magyar kormány véleményével. A kitelepülés megelőzésére olyan helyzetet kell teremteni Erdélyben, hogy innen ne akarjanak elmenni az emberek, de főleg a fiatalok. Markó úgy fogalmazott, hogy „nálunk november 28-án lesz a népszavazás a kettős állampolgárságról, mint ahogy az autonómiáról is/Gyarmath János: Mi már vasárnap „kettős igennel” szavazunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./2005. január 10.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, államminiszter először adott miniszterelnök-helyettesként interjút a Romániai Magyar Szónak. Elmondta, hogy viszonylag hamar meg tudtak állapodni a kormány összetételében, és elég gyorsan sikerült beindítani a tevékenységet. Azonban a prefektusok kinevezésével kapcsolatos egyeztetések nem mentek oly simán. Markó emlékeztetett: a koalícióban való részvétel sarkalatos feltétele volt, hogy megszülessen a kisebbségi törvény. Ezzel párhuzamosan újból tárgyalják a felekezeti oktatásról szóló törvénytervezetet. El akarják érni továbbá, hogy a román történelmet és földrajzot a felső tagozatokon is anyanyelven oktathassák. Ugyancsak terveik közé tartozik, hogy a kormánynak alárendelt, állami intézményekben is használható legyen a kisebbségek nyelve. /Gyarmath János: A perefektusok kinevezése az első szakítópróba volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./2005. február 21.
„A diplomáciai protokoll áthágása: Magyarország nagykövete inkognitóban a Bákó megyei klézsei csángók között” – adta hírül a National bukaresti napilap. Ebből kiderül, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) emberei ma is külföldi diplomaták, közméltóságok nyomában vannak. Előzőleg Emma Nicholson, Románia egykori EP-jelentéstevője megjegyezte, hogy romániai látogatásai idején lépten-nyomon beleütközött a titkosrendőrökbe. Az újság szerint Bákó megye prefektusát, Gabriel Bercát csak órákkal később értesítették a SRI ügynökei, hogy a területén tartózkodik egy diplomata. «Tájékoztatott a SRI és felvettem a kapcsolatot a nagykövettel, de az éppen a megyében tett látogatása vége felé járt. A diplomáciai protokoll szerint egy ilyen színtű látogatás egész sor előkészületet feltételez, hogy biztosítani lehessen a közméltóság személyi biztonságát» – mondotta Berca. Arról nem esett szó a híradásban, hogy a bukaresti magyar nagykövetség munkatársai csatlakoznak a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! programhoz, amelynek lényege, hogy vállalják a csángó „keresztgyerekek” magyar nyelvi taníttatásainak költségeit, ami évi kb. 4,5 millió lejt tesz ki. /Gyarmath János: Rejtőzködve a csángóknál? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2005. február 28.
Egy koalíciós kormány nehezebben hoz meg bizonyos döntéseket, az államtitkárok kinevezéséhez aránylag hosszú idő kellett, fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, kormányfő-helyette a vele készült interjú interjúban. Hangsúlyozta, hogy mindannyian magyarként vannak jelen ebben a kormányban. Jelenleg a magyar érdek szerencsésen egybeesik az egész országéval, főleg a jelentős kérdésekben, mint az integráció, az igazságügy, vagy más területek reformja. Sok tekintetben érdekazonosságról van szó, viszont tetten érhető különbségről is. Markó Béla az oktatás és a kultúra mellett, az integrációért felel. /Gyarmath János: Magyarokként vagyunk jelen a román kormányban. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel, kormányfő-helyettessel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./2005. március 7.
Hetekkel ezelőtt már Gyarmath János is megírta, hogy az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács hivatalból indítson eljárást a Steaua Sportkub ellen szurkolói kisebbség-, pontosabban magyarellenes magatartása, a „Ki, ki a magyarokkal az országból!” kitartóan skandált jelszó kapcsán, ugyanakkor óva intette a Csíkszeredai Sportklub híveit, hogy a következő mérkőzésen ne essenek ugyanabba a hibába. Amikor végre intézkedett egy ügyben a hivatal, egy újságcikk alapján, akkor megkapta a magáét. Az egyik erdélyi hetilap a hírt a következő címmel tálalja: „Magyar feljelentés erdélyi antiszemitizmus vádjával”. Az illető felszólalását Tőkés László püspök is elítélte, ugyanazon lapban: „...fájdalmasan időszerű elítélnünk azt az antiszemita jellegű felszólalást, melyre az SZNT legutóbbi ülésén került sor Gyergyószentmiklóson, és amely azzal fenyeget, hogy a székely autonómia nemes ügyéért vívott küzdelmet beszennyezi. Ilyen módon nem Románia Parlamentje vagy az európai fórumok, hanem csak az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elé juthatunk jogos követeléseikkel.” /Gyarmath János: Csak mások szemében a szálkát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./2005. március 15.
Lemondott elnöki tisztségéről a Nagy-Románia Párt alapítója, „motorja”, Corneliu Vadim Tudor. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője hozzátette: csaknem ugyanabban az órában Marosvásárhelyen Tőkés László is elnyilatkozta magát. Arra hivatkozva, hogy képtelen harcba szállni a Budapest-RMDSZ-Bukarest tengellyel, amely a magyar autonómia sírásója, valamint arra, hogy a „székelyek” – csak így általánosságban – leszakadni készülnek a magyar nemzettestről, nem igazán vállalná tovább az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki tisztségét. A bukaresti média évek óta nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Vadimot és Tőkés püspököt valamiképpen egy nevezőre hozza. Gyarmath hozzátette, hogy Tőkés László az autonómia híve, amelyet sem ő, sem hívei az európai normákat is figyelembe véve, nem tudtak igazán megfogalmazni. /Gyarmath János: Mentek, hogy maradjanak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2005. március 29.
Traian Basescu államfő kijelentette, hogy egyelőre „félreteszi” az észak-erdélyi autópálya ügyét az úgynevezett IV. páneurópai korridor hazai szakaszának megépítése javára. Nem mondta ki, hogy ezzel végleg lemondana a (Bukarest)-Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Bors autópályáról, de jelezte, arra egyelőre nincs pénz. Markó Béla miniszterelnök-helyettes határozottan leszögezte: az RMDSZ programjában az észak-erdélyi autópálya megépítése főhelyen szerepel, az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy az autópálya építési folyamatát leállítsák. /Gyarmath János: Észak-Dél háború a láthatáron? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2005. április 2.
Az egyik román napilap zokon vette azt, hogy mindmáig nem férhettek hozzá az RMDSZ által beígért és sürgetett kisebbségi törvény tervezetéhez, amely a szerző szerint „suba alatt” készül. Gyarmath János főszerkesztő szerint csattanós választ ad erre: a Romániai Magyar Szó mai számában közölték a tervezetet, amelyet hetek óta véleményezhetnek a többi kisebbségi szervezetek, de a magyar civil társadalom képviselői, szakemberei is. Az utóbbiak rövidnek tartották azt a néhány napot, amely alatt véleményt kellett formálniuk. Gyarmath János megmagyarázta: amikor az RMDSZ közhírré tette, hogy reális esély van a kisebbségi törvény parlamenti elfogadtatására, bárki javaslatokkal fordulhatott a munkabizottsághoz. Ezt sokan meg is tették. Toró T. Tibor temesvári képviselő, az RMDSZ háromszéki szervezete és sokan mások. /Gyarmath János: Ami késik, nem múlik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./