udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1281
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 1261-1281
Névmutató:
Ilie, Ion
1998. október 17.
Göncz Árpád köztársasági elnök levélben üdvözölte az Európai Felsőoktatásban Tanulók Szervezetének (AEGEE) "Magyar-román kapcsolatok 2020-ban" címmel október 16-17-i kolozsvári konferenciáját, amelynek Emil Constantinescu államfővel együtt fővédnöke volt. A magyar államfő méltatta a román hatóságoknak azt a szándékát, hogy létrehozzák a Petőfi-Schiller magyar és német nyelvű egyetemet. Göncz reményét fejezte ki, hogy sor kerülhet a román kormányprogram következőpontjának megvalósítására, nevezetesen egy magyar egyetem létrehozására Kolozsváron. Ion Iliescu, az RTDP elnöke, aki maga is részt vett a konferencián, élesen bírálta a magyar államfőt, Románia belügyeibe való megengedhetetlen beavatkozásnak minősítve az üzenetet. Iliescu úgy vélekedett, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem minden tanulási lehetőséget biztosít a magyar és a német kisebbség számára. A konferencia résztvevői ellenezték a magyar-német nyelvű egyetem létrehozását. /Iliescu a magyar államfőt bírálja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./1998. október 17.
Ion Iliescu, az RTDP elnöke Vasile kormányfőtől azt követelte, hogy Petőfi-Schiller egyetem se legyen. Iliescu bejelentette, ha a miniszterelnök 30 napon belül nem vonja vissza a multikulturális egyetem létrehozására irányuló rendeletét, akkor azt megtámadja az ítélőtáblánál. Iliescu szerint az ugyanis ellentmond a román alkotmánynak. /Petőfi-Schiller egyetem se legyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./1998. október 19.
Ion Iliescu, az RTDP elnöke Kolozsváron, pártjának erdélyi területi vezetőivel való találkozóján minősíthetetlen kifejezésekkel illette a jelenlegi kormánypártokat, és ezek vezetőszemélyiségeit. Kijelentette, hogy Romániát jelenleg "kreténo-demokraták" vezetik. A gyűlésen a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el az utóbbi időben felerősödő "föderalizálási és szétdarabolási megnyilvánulások miatt". Mindez a kormánykoalíció politikájának köszönhető. A koalíció másik fő bűne az RMDSZ-nek tett engedmények, amelyek az ország feldarabolódásához vezetnek. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./1998. október 26.
A Román Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanács okt. 25-én, vasárnap megtartott ülésén úgy döntött: Románia egy szárazföldi megfigyelőcsoport mellett egy AN-30-as típusú felderítő repülőgéppel is részt vesz az EBESZ és a NATO koszovói felügyelő missziójában. A védelmi tanács volt elnökeként az ülésen részt vett Ion Iliescu, az RTDP elnöke is, aki az ülést követően hangsúlyozta: teljes mértékben egyetért a tanács döntésével, ugyanis ez összhangban van a koszovói válság békés megoldását szorgalmazó parlamenti határozattal. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 26., 197. sz./1998. december 2.
Amennyiben a kormány hat hónapon belül nem foganatosítja a tervbe vett reformintézkedéseket az országban uralkodó gazdasági válsághelyzet feloldása érdekében, Radu Vasile miniszterelnök készítheti lemondólevelét, nyilatkozta Emil Constantinescu elnök. Előzőleg ugyanis Nagybányán Radu Vasile kijelentette: hat hónap türelmi időt két arra, hogy bevezesse a szükséges gazdasági intézkedéseket. Ehhez kérte a szakszervezetek és a pártok támogatását. Az ellenzék elutasította kérelmét. Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért Párt vezetője szerint erkölcstelen két év kormányzás után további hat hónapot kérni. Ion Iliescu, a Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke kijelentette: a kormánynak nincs semmiféle elképzelése a reformfolyamatokról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./1998. december 9.
A törvényhozásból kivonult három ellenzéki párt felfüggesztette a parlamenti sztrájkot. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és a Nagy Románia Párt (NRP) törvényhozói már dec. 7-én részt vettek a képviselőház munkájában. A parlamenti krízis feloldására összehívott pártvezetői értekezletet követően Ion Iliescu RTDP-elnök kijelentette: a hatalmi és az ellenzéki pártok megegyeztek abban, hogy a képviselőház állandó bürója vizsgálja meg, milyen körülmények között fogadott el a ház a sztrájk idején 18 jogszabályt. C. V. Tudor NRP-elnök azt követelte, hogy Emil Constantinescu mielőbb tegyen jelentést a törvényhozásban "a nemzet állapotáról". Tudor szerint a Vasile-kabinetnek le kell mondania, s az előrehozott választások előkészítésére technokrata kormányt kell mielőbb megalakítani. A Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) vezetői dec. 7-én úgy döntöttek, hogy ők is visszatérnek a parlamentbe. A párt vezetői azt is követelik, hogy kezdje meg munkáját az a különbizottság, amely a kormányerők és az ellenzék közti viszony szabályait hivatott kidolgozni. Az ellenzéki pártok nem egészen három héttel ezelőtt vonult ki a törvényhozásból, mivel véleményük szerint a kormánytöbbség semmibe veszi a demokratikus játékszabályokat. A parlamenti pártok vezetői megállapodtak abban, hogy három bizottságot hoznak létre. Ezek feladata a jogszabály-prioritások megállapítása, a többség és az ellenzék viszonyát szabályozó normarendszer kidolgozása, illetve annak megvizsgálása, hogy milyen körülmények között tárgyalhatná újra a parlament az ellenzék által kezdeményezett "jogállam-indítványt". Ez utóbbit mind a liberálisok, mind pedig az RMDSZ alkotmányellenesnek tartja. /Vége a parlamenti sztrájknak. Az ellenzék feltételekkel tér vissza a törvényhozásba. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./1999. január 15.
Ion Iliescu jan. 12-én Temesvárra látogatott. Elnöksége idején még kifütyülték a városban, most pedig - igaz, főleg idősebbek - de virágokkal fogadták. Iliescu programjában még gyárlátogatás is szerepelt. Iliescu a városban sajtótájékoztatót tartott. Szerinte a 20 ezer bányász a jelenlegi kormány "nemzetellenes" politikájának az áldozata. A "bányák bezárása súlyosbítja a helyzetet." Iliescu kifejtette: reméli, hogy a "hazafias erők" visszatérnek a hatalomba. /Pataki Zoltán: Figyelem: Iliescu egyre népszerűbb Temesváron! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./1999. február 2.
Rosszhiszeműen fogadta a román közvélemény Frunda György szenátornak, a román ET-küldöttség tagjának, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jogi bizottsága frissen megválasztott alelnökének azt a javaslatát, amely az európai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását vizsgáló ad hoc bizottság létrehozását célozta. A román sajtóban napvilágot látott tudósítások szerint mind a koalíciós, mind az ellenzéki pártok hevesen tiltakoznak e bizottság létrehozása ellen, és Románia monitorizálásának felújításán való mesterkedéssel vádolják az RMDSZ-t. - "Ezt a javaslatot nem most, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének múlt heti ülésén tettem, hanem még 1998 szeptemberében, de csak az idén került napirendre" - részletezte az ügy hátterét Frunda szenátor. - A javaslatot készségesen támogatók tíz különböző országból és meglehetősen különböző ideológiájú csoportból valók. Már csak ez a tény is azt bizonyítja, hogy mennyire odafigyelnek mindenhol a kisebbségi kérdésekre, és mennyire igyekeznek orvosolni ezeket. Ennek a bizottságnak a létrehozása nem románellenes, és nem célozza Románia monitorizálásának újraindítását. Ez egy olyan testület lenne, amely felleltározná minden országban a létező kisebbségi problémákat, ugyanakkor kötelezi a tagországokat, hogy aláírják és ratifikálják a Kisebbségi Keretegyezményt, illetve a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. A bizottság ugyanakkor kidolgozna egy mellékletet az Európai Emberjogi Egyezményhez - magyarázta Frunda hozzátéve: ennek a mellékletnek a kidolgozására vonatkozó tervről még 1993-ban megegyezés született, amelyet kézjegyeikkel szentesítették az ET-tagállamainak elnökei, köztük a volt román elnök, Ion Iliescu is. "Indirekte", tehát ő maga is kezdeményezte a bizottság létrehozását. - Nem célom Románia monitorizálása - hangsúlyozta Frunda. - Sőt! Ismeretes, az Amnesty International nyomást gyakorol különböző nyugati képviselőkre, hogy indítsák végre újra a monitorizálást. Felszólalásomban viszont épp amellett érveltem, hogy igenis támogatni kell a jelenlegi román kormányt, mert csak ez szavatolhatja a demokratikus jogállam létrehozását Romániában. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a ET bürója elfogadta azt a nyilatkozatot, amelyet múlt hétfőn mutatott be Daniel Tarchys főtitkár, és amely feltétlen támogatásáról biztosítja a román demokráciát és kormányt - mondotta Frunda. - Egyértelmű tehát - folytatta -, hogy akik támadnak, rosszhiszeműen teszik, a céljuk nem más, mint kiszorítani az RMDSZ-t a kormányból, engem meg lehetőleg az ET küldöttségéből. Nem is csoda, hiszen ez a fajta hozzáállás egyértelműen sérti a nacionalista, posztkommunista pártok érdekeit - nyilatkozta a szenátor kijelentve: a vitatott bizottság különben a román állam számára is jogi keretet biztosíthat a külföldön élő román közösségek védelmére. Frunda Györgytől megtudtuk, mind Strasbourgban, mind a román delegáció tagjainak a részéről a javaslat fogadtatása - bár erről a román sajtó nem tájékoztat - igenis kedvező volt. /Székely Kriszta: Nem célunk Románia monitorizálásának újraindítása - nyilatkozta Frunda György szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./1999. február 22.
1959. febr. 22-én mondták ki a döntést, és még abban az évben megszűnt az önálló magyar Bolyai Tudományegyetem. Nicolae Ceausescu a román pártvezetés tagjaként, Ion Iliescu diákszövetségi vezetőként jelentős szerepet játszott a magyar egyetem megszüntetésében. /Negyven éve szüntették meg a Bolyai Egyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ 1999. március 19.
Meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, a Cotidianul azt a hírt röppenti fel, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) tegnapi szűk körű vezetőségi ülésén Ion Ratiu alelnök egy olyan új kormánykoalíció létrehozását javasolta, melyben a parasztpárton kívül a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) és RMDSZ vegyen részt. A lap szerint az utóbbi napokban változás állt be a PDSR és a PNTCD közötti kapcsolatokban, főleg Ion Iliescu PDSR-elnök egyesült államokbeli látogatását követően. Parasztpárti vezetők arra is rámutattak, véli a lap, hogy a PDSR azért vállalná az RMDSZ-szel kötendő esetleges szövetséget, mert az új koalícióban az RMDSZ-nek "jóval kisebb befolyása" lenne. A lap által megszólaltatott Borbély László RMDSZ ügyvezető alelnök nem hisz az újabb koalíció megalakításának lehetőségében: Létezik egy koalíció, létezik egy parlamenti többség. Azt hiszem, egyszerű spekulációkról van szó." Petre Roman demokrata párti elnök sem akart kommentálni "egyes spekulációkat", és kétkedik a PDSR hangnemében bekövetkezett változások hitelességében. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 19. - 54. sz./1999. március 19.
Az 1990. március 19-20-i véres marosvásárhelyi eseményekre emlékezve a Népújságban Bodolai Gyöngyi felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarellenes pogrom szervezői máig büntetlenek, és, hogy az eseményeket kivizsgáló kormánybizottság két jelentést készített: "a tárgyilagosat külföldi, az eseményeket elferdítő változatot pedig belföldi használatra". Végül: "mindössze azok közül ítéltek el néhányat, akiket belekényszerítettek az összetűzésbe". A lap Sütő Andrással közöl interjút, aki beszámolt a márciusi napokról, amikor az RMDSZ-székház előtt tüntető tömeg gyilkossági kísérletet követett el ellene. Elmondta, hogy úgy kerülhetett a tömeg kezébe, hogy Ioan Judea ezredes, a város akkori első emberének a megbízottja "átverte". Sütő emlékeztetett, hogy a betegágyán meglátogatta Ion Iliescu akkori elnök, és megnyugtatta, hogy a tettesek ismertek és meg lesznek büntetve. Sütő hangsúlyozta, hogy a bányászinváziók ugyanannak a politikai törekvésnek a szerves részei, amely a marosvásárhelyi pogromot is kirobbantotta. Sütő az elvándorlás megállítását az önrendelkezés megvalósításában látja, vagyis abban, hogy "az erdélyi magyarság megszabadul a kiszolgáltatottság, a másodrendű állampolgári lét, a nyelvi megszoríttatás, a kulturális háttérbe szorítás rémétől és veszedelmétől". /Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./1999. március 22.
Márc. 22-én Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke Emil Constantinescu államfővel találkozott. A Cronica Romana szerint a megbeszélés annak a tárgyalássorozatnak része, amelyet Constantinescu kezdeményezett a kormány, a politikai pártok, és civil szervezetek között. A lap szerint a találkozón Iliescu egy "válságprogram" kidolgozását és előrehozott választásokat kért a kormánytól. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 23. - 56. sz./1999. március 24.
Az ellenzéki román pártok márc. 22-én hevesen bírálták Emil Constantinescu román államfőt, aki márc. 21-i nyilatkozatában szükségesnek és törvényesnek nevezte a NATO beavatkozását Koszovóban, ha a párizsi tárgyalások kudarccal végződnének. Ion Iliescu, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja vezetője úgy vélekedett, hogy "felelőtlen az ilyen elkötelezettség". Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) elnöke szerint az államfő nyilatkozata "haszontalan gesztus" volt, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa még nem adta hozzájárulását a koszovói katonai beavatkozáshoz. A Szövetség Romániáért Párt (PAR) szerint az államfő nyilatkozata mögött "nincs semmiféle támogatás", ráadásul senki nem kérte, hogy Románia kifejezze csatlakozási készségét egy koszovói katonai beavatkozáshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), már. 24./1999. április 7.
Emil Constantinescu államfő ápr. 7-re összehívta a politikai pártok, szakszervezetek és civil társadalmi képviselőit, hogy nyilvánosan megvitassák a kormány válságkezelő programját. A megbeszélésen résztvett: a kormányfőt betegsége idején helyettesítő Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, Radu Berceanu iparügyi, Alexandru Athanasiu munkaügyi, Decebal Traian Remes pénzügy-, Valeriu Stoica igazságügyi, illetve Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter, Radu Sarbu, az Állami Vagyonalap elnöke, a parlamenti pártok vezetői, üzletemberek, szakszervezeti konföderációk elnökei, központi napilapok főszerkesztői és neves közéleti személyiségek. Constantinescu megnyitó beszédéből kiemelte: a résztvevőknek meg kell találniuk a jelenlegi súlyos gazdasági válságból kivezető megoldásokat, a tulajdon kérdésének megoldását, a magánosítás és a gazdaság szerkezeti átalakítása felgyorsításának eszközeit. Petre Roman szenátusi elnök politikai paktumot javasolt a kormányprogram támogatására. Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke szerint szükség van egy konzultatív tanács létrehozására, amely kidolgozza a gazdasági stratégiát. A szakszervezeti vezetők kijelentették, hogy gyors intézkedések meghozatala nélkül nincs esély a sztrájkok elkerülésére. /Nyilvános cotroceni-i vita a válságkezelő programról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ 1999. április 21.
Heves vitákat váltott ki a NATO kérése a román légtér korlátozás nélküli használatára. Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke leszögezte, hogy pártja határozottan ellenzi a NATO Jugoszlávia elleni katonai akcióját. A párt azzal vádolta Emil Constantinescu államfőt és a kormány egyes minisztereit, hogy a koszovói konfliktus kapcsán olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek nem felelnek meg a parlament március végén elfogadott álláspontjának. - Emil Constantinescu közleménye egyértelműen leszögezte: a NATO a tavalyi kérését ismételte meg, amely kizárólag a román légtér használatára vonatkozik. - A román értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben foglalt állást amellett, hogy Romániának az európai és euroatlanti integrációt kell választania a pánszláv szövetséggel szemben. /Éles vita a légtérhasználatról. Román értelmiségiek nyílt levele a Milosevics-politika ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./1999. május 7.
II. János Pál pápa máj. 7-én háromnapos ökumenikus látogatásra Bukarestbe érkezett. Ez az első alkalom, hogy az 1054-ben történt egyházszakadás óta a katolikus egyház feje olyan országot keres fel, ahol a lakosság többsége az ortodox egyház híve. A repülőgépből kiszálló pápát Emil Constantinescu államfő és Teoctist pátriárka üdvözölte elsőként. Az elnök és Teoctist pátriárka üdvözlő beszédet mondott, amelyet román nyelven köszönt meg II. János Pál. A repülőtérről II. János Pál a nevezetes pápamobillal, amelyben a pátriárka is helyet kapott, a bukaresti pátriárkátusi katedrálishoz hajtatott, ahol imát mondott, majd rövid megbeszélést tartott a román ortodox egyház fejével. A szentatya és Emil Constantinescu államfő rövid tanácskozást tartott. Ezt követően a szentatya Petre Roman és Ion Diaconescu házelnökökkel, Radu Vasile kormányfővel, Ion Iliescuval, a Romániai Társadalmi Demokrácia pártjának elnökével, Teoctist pátriárkával, civil szervezetek képviselőivel, politikusokkal, az összes felekezet képviselőivel és a Romániába akkreditált nagykövetekkel találkozott. /II. János Pál pápa Bukarestben. Megérkezett "a hit és remény zarándoka" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./1999. május 24.
Ion Iliescu volt román államfő a The Washington Postban megjelent cikkében amellett kardoskodott, hogy a NATO-nak távol kellene tartania az oroszokat a Duna vidékétől, illetve a Balkántól. "Ne kényszerítsétek Romániát és más országokat arra, hogy megnyissák határaikat és főútvonalaikat a Koszovóba tartó orosz csapatok és harckocsik előtt" - intette a NATO-t Iliescu. Szerinte Románia bevonásával kell békét kötni Jugoszláviával. /Tartsák távol az oroszokat! Iliescu ellentmondásos cikke a The Washington Postban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./1999. május 27.
Ion Iliescu véleménye, miszerint Oroszországot távol kell tartani a koszovói rendezéstől, nem Románia hivatalos álláspontját tükrözi - szögezte le Emil Constantinescu szóvivője. A román államelnöki hivatal megdöbbenéssel szerzett tudomást Ion Iliescunak, az RTDP vezetőjének a The Washington Post hasábjain megjelent cikkében kifejtett álláspontjáról, miszerint Románia félne attól, hogy Oroszország részt vesz a jugoszláviai béke megteremtését szolgáló tárgyalási folyamatban - hangsúlyozta Rasvan Popescu szóvivő. /Iliescu véleménye nem a hivatalos román álláspontot képviseli. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./1999. május 31.
Oroszország bukaresti nagykövete szerint kizárt, hogy Ion Iliescu volt államfő írta azt az amerikai sajtóban megjelent cikket, amely azt ecsetelte, hogy milyen veszélyekkel járhat Délkelet-Európára nézve, ha Oroszországot bevonják a koszovói rendezési folyamatba. Iliescu a The Washington Post című lapnak írt cikkében kérte az amerikai vezetést: "tartsák távol a Dunától az orosz tankokat". Valerij Kenyajkin, az Oroszországi Föderáció bukaresti nagykövete nyilatkozatában úgy vélekedett a cikkről, hogy azt valószínűleg "a beteges oroszgyűlöletben szenvedő, Brzezinski-stílusú politológusok írhatták", mert "Iliescu úr sokkal okosabb és rátermettebb annál, semhogy olyasmit írjon, mint ami ebben a cikkben áll". /Orosz nagyköveti reagálás az Iliescu-cikkre Az "elvtársak" csak tudják. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./1999. június 1.
A legnagyobb román ellenzéki politikai alakulat, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) magába olvasztotta a Román Egység Szövetségének Pártját (PAUR). Miután tavaly az addig pártelnök Gheorghe Funart kizárták a Román Nemzeti Egységpártból (PUNR), a szélsőségesen nacionalista kolozsvári polgármester létrehozta a PAUR nevű saját pártját. Mivel tömörülését nem sikerült pártként hivatalosan bejegyeztetnie, Funar belépett Corneliu Vadim Tudor Nagy Románia Pártjába (PRM), amelynek főtitkára lett. Híveinek többsége azonban nem követte őt. Az ily módon vezér nélkül maradt párttagokat magába olvasztotta az erdélyi bázisának megszilárdítására törekvő PDSR. Az egyesülésről szóló megállapodást Kolozsváron írta alá Ion Iliescu volt államfő, a PDSR elnöke és a PAUR vezetője, Victor Romulus Constantinescu, aki a Kolozs megyei tanácsnak is elnöke. A 26 ezernyi taggal rendelkező PAUR bekebelezésével a PDSR magáénak mondhatja a Kolozs megyei tanács képviselőinek ötven százalékát és a kolozsvári városi tanács szavazatainak egyharmadát. Iliescu körútja során a hétvégén felkereste Marosvásárhelyt, Kolozsvárt és Nagybányát. /Az egyformák összegyűlnek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./