udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
568
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 541-568
Névmutató:
Király András
2010. szeptember 14.
Visszahelyezett Bethlen-emléktábla
Nagyvárad – Kedden sajtótájékoztató volt az RMDSZ-nél. Biró Rozália alpolgármester a Művészeti Líceum magyar külsős osztályairól, Sárközi Zoltán helyi tanácsos pedig az újraavatott Bethlen-emléktábláról beszélt.
Biró Rozália alpolgármester, az RMDSZ nagyváradi elnöke kifejtette: a Művészeti Líceumban úgy alakult a helyzet, hogy túljelentkezés van a külső elsős magyar nyelvű osztályba, körülbelül 10-15 gyermekről van szó. Ennek tudatában meggyőzte Dorel Luca főtanfelügyelőt arról, hogy- habár kevés az esélye a sikernek- kérvényezzék a minisztériumnál, hogy indulhasson még egy osztály. Az indoklást a hét közepén fogalmazzák meg, az átiratot pedig pénteken adját át a Váradra érkező Király András szakállamtitkárnak. (Sürgösségi kormányrendelet kibocsátása szükséges a beiskolázási keretszám megváltoztatásához). Amennyiben negatív válasz érkezik a szaktárca részéről, két megoldás lehetséges: versenyvizsga alapján döntik el, hogy melyik gyermeket vegyék fel, vagy pedig mindenkit felvesznek, de akkor többletköltség hárul a szülőkre. Egyébként a többi osztállyal nincsenek problémák, valószínűleg szeptember 20-30. között hívják majd be a szülőket és a diákokat utóbbiak meghallgatása céljából, az időpontról a sajtón keresztül fogják értesíteni őket. Különben az RMDSZ székhelyén kedd délig 31 dossziét tettek le (24 elsős, 2 negyedikes, 4 hetedikes és 1 nyolcadikos), a kéréseket továbbították az iskola titkárságának. Egy jelentkező akadt volna kilencedikbe is, azonban országos szinten sem megengedett, hogy külsős középiskolai osztály induljon, a szaktantárgyak magas száma miatt. Őt arról próbálják most meggyőzni, hogy a belsős osztályba iratkozzon. Az idén amúgy 70 gyerekkel kevesebbnek a beiskolázását hagyta jóvá a minisztérium a váradi líceumba, mint tavaly, sajnos országos tendencia a művészeti oktatás elsorvasztása.
Magyarázó fölszöveg
Sárközi Zoltán önkormányzati képviselő, a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány társelnöke tudatta: szeptember 18-án, szombat délelőtt 11 órakor a vár főkapujáról jobbra eső Bethlen-bástya sarkánál újraavatják az 1627-ben készült Bethlen-emléktáblát. Annak idején, négy-öt évvel ezelőtt Jakabbffy László és Emődi Tamás indította el az ehhez vezető folyamatot, és sokat segített Angela Lupşea, az alapítvány igazgatónője is. Sok ember munkája vezetett tehát a figyelemre méltó eredményhez, mely által lehetővé vált “múltunk egy darabjának újrafényezése”. Az öt négyzetméteres alapterületű (189×312 centiméter) kőtáblának hányattatott sorsa volt az évszázadok folyamán: harminc-negyven évvel a kihelyezése után török ágyúgolyó találta telibe (ekkor szenvedett szilánkos törést, mely sugárirányba továbbterjedt). Az 1700-as évek elején gaz és moha nőtte be az alkotást, 1806-ban pedig már hiányzott a Bethlen-család címere. A megtisztításra, renoválásra több mint 100 millió régi lejt költött az önkormányzat, az alapítvány és a szalárdi Constructorul cég, és a tábla latin nyelvű tartalmát a fordítással együtt egy magyarázó fülszöveggel ellátott pulpituson három nyelven (magyarul, románul és angolul) is feltüntetik. Az avatóünnepségen közreműködnek az állami színház magyar és román társulatának művészei, majd a leleplezés után Jakabffy László várlátogatásra invitálja az érdeklődőket.
Pannónia Gábrielje
Az 1627-ben készült kőemléktábla a vár utolsó, Bethlen Gábor által emeltetett, 1618-ban elkezdett bástyájának a befejezését jelzi, és a fejedelem érdemeit méltatja. A latin nyelvű szöveget a szaknyelv mitologikus metaforákkal tűzdelt manierista panegirisznek nevezi, mely Háportoni Forró Pál udvari történetíró dicsőítő verseinek hatására született. Hasonlóságot mutat Háportoninak a váradi vár befejezését megéneklő patetikus hangvételű soraival, melyeket Quintus Curtius Rufus Nagy Sándor-életrajzának magyar fordításához írt előszavába foglalt bele.
Az emléktábla fölé a fejedelem ellipszis alakú címere került annak idején, ez azonban a XIX. század elején eltűnt. Keresztúri József kanonok 1806-ban publikált leírása tette lehetővé a heraldikai kompozíció rekonstruálását: a négyelt pajzsban a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség címerképei, az Oppeln vagy Ratibor sziléziai hercegségek címeréből vett pajzs, középen pedig az iktári Bethlen-család címere kapott helyet. A kőtáblát Kiss Zoltán gyulafehérvári és Gere István kalotaszentkirályi mesterek restaurálták, a bronz relief pedig Fekete Tibor egyetemi oktatónak az alkotása.
A Bethlen-emléktábla szövegének parafrazált fordítása a következő: “Pannónia Gábrielje, Herkules ivadéka emelte hazaszeretetből e gigantikus erősségű falakat, melyek még a nagy mitológiai háborúk sorsát is képesek volnának megfordítani: Tróját, Tarpeia szikláját, Babilont. Az egek visszhangozzák érdemeit, isteni nevét csillagokból fogja kirakni az égbolt”.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2010. szeptember 16.
Az oktatási reformnak a decentralizációra kell épülnie
Az RMDSZ és a magyar oktatásért felelős tanfelügyelők állásponja szerint az oktatási törvény annyira fontos az oktatási rendszer reformja szempontjából, hogy amennyiben a jogszabály továbbra is akadozik a Szenátusban, akkor sürgősségi kormányrendelet révén kell elfogadtatni az rendszer decentralizációjára vonatkozó részét.
Ez azonban továbbra is csupán mentőmegoldásnak tekinhető, az RMDSZ ugyanis az oktatási törvény mihamarabbi elfogadtatásában érdekelt – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Kolozsváron, a magyar tanfelügyelők találkozóján.
A szövetségi elnök elmondta, a tanácskozáson az oktatási rendszer helyzetéről, a magyar tanintézmények sajátos gondjairól, valamint a készülő oktatási törvényről volt szó. Mint mondta, a magyar oktatási szakemberek is azon az állásponton vannak, hogy a tanügyi reformnak egyértelműen a valós decentralizáció irányába kell mutatnia, ezt pedig a most készülő törvény szolgálná a legjobban. Hozzátette: a tanfelügyelők számos konkrét és hasznos javaslattal jöttek főként a tekintetben, hogy milyen módszerekkel lehet fenntartani az anyanyelvű oktatás minőségét a jelenlegi nehéz pénzügyi-gazdasági helyzetben. A javaslatok olyan szempontból is fontosak, mondta, hogy az oktatás törvény gyakorlatilag még nyitott, így bármilyen megalapozott szakmai észrevételt be lehet még emelni.
A megbeszélésen sok olyan konkrét, megoldásra váró probléma is felmerült, mint a pedagógusok bérezése, az iskolák finanszírozása, vagy az elkezdett beruházások, fejlesztések kérdése is. Ez utóbbi kapcsán Markó Béla kifejtette: a kormánynak mindent meg kell tennie, hogy törlessze az eddigi iskolafejlesztések során felhalmozott állami tartozásokat, és be kell fejeznie a fontosabb beruházásokat: ez egyébként gazdaság-ösztönző intézkedésnek is tekinthető, hiszen az állami kifizetések sok céget menthetnek meg a működésképtelenségtől.
A szakmai egyeztetés fontosságáról szólva a miniszterelnök-helyettes kifejtette, az oktatási ágazatban felmerülő általános problémák mellett a magyar oktatás számos sajátos gonddal is küzd: a legnehezebb helyzetben kétségtelenül a magyar szórványiskolák vannak, ezek működtetése az alacsony gyereklétszám miatt egyre nehezebb, emiatt alapvetően fontos, hogy megteremtsék a fenntarttásukat biztosító törvényes keretet.
A nemrég elfogadott nyugdíjtörvény kapcsán Markó Béla elmondta: bár nem ért egyet a jogszabály egyes rendelkezéseivel, mint például azzal, hogy a nők számára a férfiakéval azonos nyugdíjkorhatárt szabtak meg, álláspontja szerint a törvény megteremti a keretet arra, hogy a nyugdíjak kérdését ezentúl egy egységes rendszer szabályozza, de fontos a nyugdíjak közötti gyakorta igen jelentős különbségek kiegyenlítése szempontjából is.
A tanácskozáson az RMDSZ részéről jelen volt még Takács Csaba ügyvezető elnök, Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke, Király András oktatási államtitkár, valamint Szőcs Domokos, az Oktatási Minisztérium kabinetigazgatója is.
erdon.ro2010. szeptember 22.
Prioritás az önrendelkezés - interjú Király Andrással
Az oktatási rendszer reformja szempontjából a decentralizáció lenne az első fontos lépés Király András oktatásügyi államtitkár szerint. A szaktárca RMDSZ-es tisztségviselője a Krónikának adott interjúban kifejtette: biztos abban, hogy az új oktatási törvénytervezet mihamarabbi elfogadása számos problémát kiküszöbölhet a tanügyi rendszerben.
A képviselőház módosításokkal elfogadta a kormány által beterjesztett új tanügyi törvénytervezetet, a szenátusban azonban elakadt a tervezet cikkelyenkénti megvitatása és szavazása. Meglátása szerint mikor léphet érvénybe az új törvény, és milyen megoldásokat kínál a rendszerben adódó problémák megoldására? – Az oktatási rendszerünkben felmerülő gondokat kétfelé oszthatjuk. Külön kell tárgyalnunk az oktatás minőségével, megszervezésével kapcsolatos problémákról, és külön az intézményrendszer továbbfejlesztéséről. Az egyik legfőbb gond, hogy sok helyen abbamaradt az iskolaépületek rehabilitációja. A felújítási munkálatok viszonylag gyorsan, látványosan haladtak nagyjából 2005 és 2007 között, 2008-tól már botladoztak, és 2009-ben teljesen leálltak. Meg kell találnunk a megoldást arra, hogy kilépjünk ebből a stagnálásból, jelen pillanatban azonban nem látom a rövid távú megoldást erre. Hatalmas a lemaradás ezen a téren. Az oktatás minőségét, az oktatás szervezését illető kérdéseket csak akkor tudjuk megválaszolni, csak úgy tudunk előrelépni, ha egyrészt a főtanfelügyelőkkel, helyetteseikkel, másfelől az iskolaigazgatókkal, tagozatvezetőkkel folyamatosan konzultálunk. Persze mindenki arra vár most, hogy jelenjen meg az új tanügyi törvény, hogy egy kicsit szellősebb legyen a tanterv és az oktatás egész menete, és végre jókedvű gyerekek jöjjenek ki az iskolakapukon, ezt azonban komoly szervezési munka kell hogy megelőzze. Bízom benne, hogy hamarosan felgyorsul a tanügyi törvény vitája, és a tervezet jelenlegi formájában léphet törvényerőre. A képviselőházon már túljutott törvényjavaslat kisebbségi oktatásról szóló fejezetének sok pozitív hozadéka lesz a magyarul tanulók számára, ezért remélem, változtatások nélkül fogja azt elfogadni a felsőház.
A magyar tanfelügyelők múlt heti találkozóján, melyen Markó Béla miniszterelnök-helyettes is részt vett, elhangzott: amennyiben a jogszabály elfogadása továbbra is késik, sürgősségi kormányrendelettel kell elfogadni a decentralizációra vonatkozó részét. Mennyire fontos ez az oktatási rendszer reformja szempontjából? – Ennek is ugyanaz a lényege, mint minden decentralizációnak: a döntést ott hozzák meg, ahol annak hatása van. A legfontosabb hozadéka az, hogy az iskola közössége, vezetősége dönthet majd arról, hogy hány osztályt szeretne működtetni, milyen szakokon, milyen szintig, illetve a helyi önkormányzat is tudni fogja, mit és hogyan lehet megfelelően finanszírozni, milyen eszközökkel lehet támogatni az adott intézményt.
Felháborodást váltott ki számos erdélyi megyében, hogy több tanintézetben politikai alapon cserélték le az igazgatókat és igazgatóhelyetteseket, akiknek augusztus 31-én lejárt a mandátuma. Mi erről a véleménye? – Nem hiszem, hogy ezzel a kérdéssel különösebben foglalkozni kellene. A diák, aki a padban ül, nem RMDSZ-es, nem demokrata-liberális, és nem polgári párti. Annak, aki elnyeri az iskolaigazgatói tisztséget, elsősorban a diák és az iskola érdekeit kell néznie. Magam is pedagógus vagyok, függetlenül attól, hogy RMDSZ-tag is – a politikai hovatartozás szerintem egy tanintézet vezetésénél nem kell hogy szempont legyen. Az egyetlen elvárás, hogy az ember sikeres legyen a munkájában, s hogy az intézmény, amelynek az élén áll, megfeleljen az elvárásoknak. Az igazgatók kinevezésének hamarosan meglesz a szabályzatba foglalt módja, szigorú feltételekhez lesz kötve: bizonyos végzettség, szakmai tapasztalat, képesség lesz szükséges a funkció betöltéséhez. Eleve nem lehet majd párttag egy iskolaigazgató, innentől az élet bizonyosan megoldja majd ezt a kérdést.
A magyar tanfelügyelők kolozsvári találkozóján a tanárképzés hiányosságairól is beszéltek. A tanfelügyelők arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar oktatásban egyre több a hiányszakma… – Véleményem szerint a nagy baj az, hogy az egyetemi órabeosztás következtében a gyakorlati képzésre nem jut elég idő, nem foglalkoznak vele eleget. A hallgató nem kapja meg azt a lehetőséget, hogy gyakorlatban tanulja meg a szakmát. Régebben ezt jól megoldották a tanító- és óvónőképzők: „belesulykolták” a diákokba a pedagógusi hivatást. Az egyetemek ezt a kérdést mintha félvállról kezelnék. Azt hiszik, a fiatal tanár magától tanulja meg, mi a teendő az osztályteremben. Ez nem igaz. Vannak a pedagógiának írott szabályai, de íratlanok is. Ezért foglalkozik az új tanügyi törvény kiemelten a pedagógusi karrier építésével. Persze az egyetem mint autonóm intézmény továbbra is úgy működteti a szakjait, ahogy eddig, de az iskola, ahová a végzős bekerül, fenntarthatja magának a jogot, hogy csiszoljon az új tanerőn. Ennek alapján minden iskolában lesz egy tapasztalt tanár, aki mentorként segíti, figyeli a kezdőket az első évükben, és végül értékeli is a munkájukat. Ugyanezen a találkozón fölmerült a tankönyvek problémája is mint az oktatás elengedhetetlen kelléke. Sajnos ez specifikus kisebbségi kérdés: kis létszámú közösségeket nehéz megfelelő tankönyvvel ellátni. Mi azt szeretnénk, ha akár szponzorok, akár pályázatok útján megtalálnánk a módját, hogy a magyar diák is naprakész tankönyvet kapjon, vagy megteremteni a lehetőséget, hogy külföldről hozhassunk be tankönyveket. Ez nehéz, mert Romániában csak a minisztérium által jóváhagyott tankönyvek használata engedélyezett. Úgy vélem, hogy a készséget fejlesztő tantárgyak, mint az ének-zene, a rajz vagy hasonlók esetében a gyakorlati oktatás mellett akár a Magyarországról behozott tankönyvekből való elméleti tanítást is elfogadtathatnánk.
A magyar tanfelügyelők múlt heti találkozóján, melyen Markó Béla miniszterelnök-helyettes is részt vett, elhangzott: amennyiben a jogszabály elfogadása továbbra is késik, sürgősségi kormányrendelettel kell elfogadni a decentralizációra vonatkozó részét. Mennyire fontos ez az oktatási rendszer reformja szempontjából? – Ennek is ugyanaz a lényege, mint minden decentralizációnak: a döntést ott hozzák meg, ahol annak hatása van. A legfontosabb hozadéka az, hogy az iskola közössége, vezetősége dönthet majd arról, hogy hány osztályt szeretne működtetni, milyen szakokon, milyen szintig, illetve a helyi önkormányzat is tudni fogja, mit és hogyan lehet megfelelően finanszírozni, milyen eszközökkel lehet támogatni az adott intézményt.
Felháborodást váltott ki számos erdélyi megyében, hogy több tanintézetben politikai alapon cserélték le az igazgatókat és igazgatóhelyetteseket, akiknek augusztus 31-én lejárt a mandátuma. Mi erről a véleménye? – Nem hiszem, hogy ezzel a kérdéssel különösebben foglalkozni kellene. A diák, aki a padban ül, nem RMDSZ-es, nem demokrata-liberális, és nem polgári párti. Annak, aki elnyeri az iskolaigazgatói tisztséget, elsősorban a diák és az iskola érdekeit kell néznie. Magam is pedagógus vagyok, függetlenül attól, hogy RMDSZ-tag is – a politikai hovatartozás szerintem egy tanintézet vezetésénél nem kell hogy szempont legyen. Az egyetlen elvárás, hogy az ember sikeres legyen a munkájában, s hogy az intézmény, amelynek az élén áll, megfeleljen az elvárásoknak. Az igazgatók kinevezésének hamarosan meglesz a szabályzatba foglalt módja, szigorú feltételekhez lesz kötve: bizonyos végzettség, szakmai tapasztalat, képesség lesz szükséges a funkció betöltéséhez. Eleve nem lehet majd párttag egy iskolaigazgató, innentől az élet bizonyosan megoldja majd ezt a kérdést.
A magyar tanfelügyelők kolozsvári találkozóján a tanárképzés hiányosságairól is beszéltek. A tanfelügyelők arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar oktatásban egyre több a hiányszakma… – Véleményem szerint a nagy baj az, hogy az egyetemi órabeosztás következtében a gyakorlati képzésre nem jut elég idő, nem foglalkoznak vele eleget. A hallgató nem kapja meg azt a lehetőséget, hogy gyakorlatban tanulja meg a szakmát. Régebben ezt jól megoldották a tanító- és óvónőképzők: „belesulykolták” a diákokba a pedagógusi hivatást. Az egyetemek ezt a kérdést mintha félvállról kezelnék. Azt hiszik, a fiatal tanár magától tanulja meg, mi a teendő az osztályteremben. Ez nem igaz. Vannak a pedagógiának írott szabályai, de íratlanok is. Ezért foglalkozik az új tanügyi törvény kiemelten a pedagógusi karrier építésével. Persze az egyetem mint autonóm intézmény továbbra is úgy működteti a szakjait, ahogy eddig, de az iskola, ahová a végzős bekerül, fenntarthatja magának a jogot, hogy csiszoljon az új tanerőn. Ennek alapján minden iskolában lesz egy tapasztalt tanár, aki mentorként segíti, figyeli a kezdőket az első évükben, és végül értékeli is a munkájukat. Ugyanezen a találkozón fölmerült a tankönyvek problémája is mint az oktatás elengedhetetlen kelléke. Sajnos ez specifikus kisebbségi kérdés: kis létszámú közösségeket nehéz megfelelő tankönyvvel ellátni. Mi azt szeretnénk, ha akár szponzorok, akár pályázatok útján megtalálnánk a módját, hogy a magyar diák is naprakész tankönyvet kapjon, vagy megteremteni a lehetőséget, hogy külföldről hozhassunk be tankönyveket. Ez nehéz, mert Romániában csak a minisztérium által jóváhagyott tankönyvek használata engedélyezett. Úgy vélem, hogy a készséget fejlesztő tantárgyak, mint az ének-zene, a rajz vagy hasonlók esetében a gyakorlati oktatás mellett akár a Magyarországról behozott tankönyvekből való elméleti tanítást is elfogadtathatnánk.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)2010. szeptember 22.
Sem iskola, sem iskolabusz
A vidéki oktatási intézmények összevonása növelte az ingázó diákok számát
Gyerekek és szülők ezrei szembesültek azzal ezekben a napokban, hogy az idei tanévben a vidéki iskolák felszámolása, összevonása miatt ingázniuk kell, ám a tanfelügyelőségek nem tudnak ehhez elegendő iskolabuszt biztosítani.
Hargita megyében például hat és félezerre nőtt ősztől a naponta ingázó diákok száma. A gyerekeknek átlagosan 10-15 kilométert kell utazniuk, de olyanok is akadnak, akik naponta oda-vissza számolva 60 kilométert tesznek meg azért, hogy tanulhassanak. Jelenleg mintegy négyezer-ötszáz tanuló utaztatásának gondja a szülőkre vagy magára a diákra hárul, mert a megyében található 75 iskolabusz mindössze 1800-2000 diák szállítására elegendő.
„Azokon a településeken, ahol nincs iskolabusz, mert még nem kaptak – például Homoródszentmárton, Gyergyóholló, Tölgyes –, mikrobuszok bérlésével próbáljuk áthidalni a hiányt, a költségeket egy központi program támogatásából állja a tanfelügyelőség. Ugyanebből a forrásból finanszírozzuk azokat az alternatív megoldásokat is, ahol például szülők bevonásával, segítségével oldják meg az utaztatást” – nyilatkozta lapunknak Csukás Levente, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség gazdasági igazgatója.
Beszámolója szerint korábban 22 újabb iskolabuszt kérvényeztek az oktatási tárcától, majd ezt a számot egy „reálisabbra”, hatra csökkentették. „Már akkor is tapsolnánk, ha három-négy buszt kapnánk. Ezek a járművek oda kerülnének, ahol az alacsony diáklétszám miatt kénytelenek voltunk felszámolni az iskolát” – magyarázta az igazgató, aki szerint Székelyvarság, Homoródszentmárton, Kobátfalva, Hidegség, Gyergyóholló és Tölgyes szerepel a prioritási listán.
És a szülők fáradtsága?
„Minden reggel megfogadom, hogy többet nem viszem be a városi iskolába a gyereket” – panaszkodik az egyik Maros megyei faluban élő Kulcsár Ildikó, aki családjával naponta egy órát utazik faluról városra és vissza. „Sokba is kerül, fárasztó is” – mondja a kétgyermekes anya, aki nincs egyedül ezzel a problémával a megyében. Az anyuka olyan településen él, ahová nem jut el a megyében jelenleg közlekedő 76 iskolabusz egyike sem, így a diák utazási támogatást kap. „Jó, hogy legalább az utazást kifizetik. De az én fáradságomat nem fizeti ki senki” – panaszkodott az anyuka.
Az ingázás valóban fáradsággal jár. Erdőszentgyörgyről Marosvásárhelyig például 40–45 perc az út. Oda-vissza megjárni ezt a távot, azt jelenti, hogy a várakozással együtt napi két órát tölt az utazással az, aki az ingázást választja. Egy bérlet ára 170–180 lej, annak függvényében, hogy egy hónapban hány napot utazik a bérlettulajdonos, az iskolások 10 százalékos kedvezményben részesülnek. A Vásárhellyel egybeépült falvakba húszpercenként járnak a buszok, innen könnyebb a bejárás.
Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk, a minisztérium további négy iskolabuszt ígért. Ennél többre volna szükség, ezért azokat az iskolákat, amelyek közelében nincs más tanintézmény, még a annak ellenére sem zárták be, hogy nagyon kevés a gyerek.
Illés Ildikó elmondta, a minőségi tanításhoz erős iskolaközpontokra volna szükség, ami csak az összevonásokkal, az ingáztatásokkal lenne megvalósítható, de ezt a szülői közösségek nem látják be, és ragaszkodnak településük iskolájához. Példának a községközpontnak számító Küküllőszéplakot hozta fel a főtanfelügyelő-helyettes.
Újabb 170 busz érkezik
Az oktatási minisztérium tud az iskolabuszhiányról, a tárca éppen tegnap írt ki versenytárgyalást 170 jármű beszerzésére – tudtuk meg Király András oktatási államtitkártól. Tájékoztatása szerint jelenleg 2370 iskolabusz van forgalomban, és az intézmény-összevonások miatti új helyzetben további 900 jármű van forgalomban.
„Ismerjük az ingázó gyerekek gondjait. Hosszú távon az iskolabuszok jelentik az olcsóbb és kényelmesebb megoldást számukra, de beszerzésük sok pénzbe kerül. Addig is az állam valamennyi diáknak biztosítja az utazási költséget ott, ahová nem jut el iskolabusz” – magyarázta az államtitkár. Egyébként Király András volt még képviselőként a kezdeményezője annak a négy éve érvényben lévő törvénynek, amely szerint az állam állja a diákok ingázási költségeit. A jogszabály szerint megtérítik a napi utazás árát, ha a távolság nem haladja meg az 50 kilométert. Antal Erika, Baloga-Tamás Erika
Antal Erika, Baloga-Tamás Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)2010. szeptember 25.
Király: már nem szólnak le a minisztériumból
Király András oktatásügyi államtitkár tegnap Kolozsváron tanácskozott a Kolozs megyei magyar önkormányzati vezetőkkel és magyar iskolaigazgatókkal. Ezt követően az államtitkár exkluzív interjút adott a Szabadságnak, amely során megtudtuk: a tanügyi törvénytervezet jelenleg a szenátus tanügyi bizottságának asztalán van. A cikkelyek egyharmadát már megvitatták és elfogadták, ám Király András úgy véli: a felsőoktatásra vonatkozó cikkelyek elfogadása még több időt vesz majd igénybe, hiszen a szenátusi szakbizottságban sok a felsőoktatásban érdekelt szakember, akik majd minden szót górcső alá vesznek. „Értesüléseim szerint a szakbizottságnak november végéig kell elfogadnia az összes cikkelyt, ezt követően kerül majd a szenátus plénuma elé, amely majd dönt a törvénytervezetről” – nyiltkozta az államtitkár.
Ami a visszaszolgáltatott egyházi ingatlanokban működő iskolákat illeti – ilyen Kolozsváron például a Brassai-líceum helyzete –, az államtitkár úgy vélekedett, hogy az egy ingatlanban működő tanintézeteknek a helyi önkormányzattal közösen kell megoldást találniuk úgy, hogy a tanintézmények önálló léte lehetőleg ne sérüljön.
Király András elmondta: ez a kolozsvári találkozó része annak a több szakaszból álló sorozatnak, amelyben a szaktárca tisztségviselői sorra látogatják a megyéket, hogy feltérképezzék a helyi gondokat. „Az RMDSZ mindig is kiállt az oktatás decentralizációja mellett, de azt vesszük észre, hogy a közoktatásban érintettek egy része elvárja, hogy a szaktárca magyar illetékesei helyettük oldják meg azokat a gondokat is, amelyeket helyileg kellene rendezni. Az az idő már elmúlt, amikor a minisztériumból leszóltak, és elrendezték a vitás kérdéseket” – összegzett az államtitkár.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)2010. október 29.
Románoktatás idegen nyelvként
Ha az ellenzéknek nem sikerül benyújtania a beígért újabb bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, jövő héten elfogadottnak tekinthető az az oktatási törvénytervezet, amelyért tegnap vállalt felelősséget a Boc-kabinet. Ugyan a jogszabálycsomag számos kedvező pontot tartalmaz a kisebbségek számára, a pedagógusok közül sokan szkeptikusan fogadják a tervezetet.
Vegyes érzelmekkel fogadta csütörtökön a pedagógustársadalom a romániai közoktatás és felsőoktatás mélyreható reformját célul kitűző jogszabályokat. A román kormány gyorsított eljárással, úgynevezett felelősségvállalással terjesztette a parlament elé az oktatási törvénycsomagot, ami miatt különben az ellenzék újabb bizalmatlansági indítvány benyújtását ígérte a kabinet ellen.
A Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció – amely a független és a nemzeti kisebbségeket képviselő honatyák támogatását is élvezi a parlamentben – főként az RMDSZ nyomására határozott úgy, hogy felelősséget vállal a törvénytervezetért. A gyorsított eljárás ugyanis azt jelenti, hogy a jogszabályról nem tartanak parlamenti vitát. Automatikusan elfogadottnak tekinthető a tervezet, ha az ellenzék a háromnapos határidőn belül nem nyújt be bizalmatlansági indítványt. Amennyiben megteszi, a parlament bizalmi szavazást tart. Így a törvény elfogadását az ellenzék csak a kormány leváltásával akadályozhatja meg.
A lapunk által megkérdezett tanárok jelentős része azonban nem emiatt aggódik. Mint többen fogalmaztak, félő, hogy ez a reform is ugyanolyan holtvágányra fut, mint a korábbiak – eddig ugyanis valahányszor miniszterváltás történt a tanügyi tárca élén, az új vezető mindig reformot akart. Ráadásul, vélik sokan a tanárok közül, a szerkezeti és működési újítások csak rontani fogják majd az oktatás színvonalát.
Optimistábban tekint viszont a törvénycsomagra Ferencz Salamon Alpár, Hargita megye főtanfelügyelője, aki lapunknak úgy fogalmazott, a tanügyi rendszernek mindenképpen reformra van szüksége, ezért is támogatja ebben a formában. „Szerintem az utóbbi tíz év törvénytervezetei közül ez a legjobb, és valószínűleg emiatt meg a kisebbségek számára kedvező kérdések miatt is próbálják olyan sokan megakadályozni az elfogadását” – mondta a főtanfelügyelő, hozzátéve, ha mi ellene sztrájkolunk, kisebbségi szempontból egy jó ellen, egy húszéves óhajunk ellen foglalunk állást.
A törvénycsomag ugyanis többek között tartalmazza, hogy a kisebbségek végig anyanyelvükön tanulhassák ezentúl a földrajzot és a történelmet, valamint hogy a román nyelvet és irodalmat ne a román anyanyelvű diákok számára készült tanterv alapján kelljen elsajátítaniuk. Király András oktatási államtitkár szerint a minisztériumban már dolgozik egy bizottság a kisebbségeknek oktatandó új román tanterven, és reméli, a következő tanévben már eszerint megírt tankönyvet kapnak azok, akik akkor lépnek be egy-egy oktatási szakaszba – vagyis az elsősök, az ötödikesek és a tizedik osztályosok. A következő tanévtől alkalmazandó oktatási törvénycsomag várhatóan gyökeresen megreformálja a felsőoktatást, de főként a közoktatást, amelynek szervezésében az új törvény szerint nagyobb szerepet kaphatnak az önkormányzatok, a szülők és az iskolák.
A kormány visszaállítja a szakiskolákat, pontosabban újra létrehozza a szakiskolai hálózatot, amelyet a korábbi, Andronescu-féle törvényben megszüntettek. Az általános iskola, ahogy az már ismert, elsőtől kilencedik osztályig tart majd, utána szakiskola, szaklíceum és líceum között lehet választani. A középiskola hároméves lesz, a szaklíceum pedig négyéves.
Kötő József képviselő szerint a törvény a román oktatás reformját garantálja részben azzal, hogy decentralizálja az iskolákat. Így várhatóan a következő tanévtől az iskolák működését a vezetőtanácsok irányítják. „A versenyvizsgákat például, mind az igazgató, mind a tanári tisztségre, a vezetőtanácsok fogják meghirdetni és megtartani. Ezenkívül a vezetőtanács határozza meg az iskola költségvetését, és a vezetőtanács alakítja ki az iskola profilját is” – nyilatkozta tegnap Kötő, aki szerint az új tanügyi törvény alapján majd az iskoláknak évenként értékelniük kell a tevékenységüket, és az értékelés is beleszámít majd a fejkvóta-mértékbe. Az RMDSZ-es politikus úgy véli, az új oktatási rendszer miatt az iskolák kénytelenek lesznek egymással versengeni, és ezáltal javulhat majd az oktatás színvonala. Hargita Népe (Csíkszereda)2010. november 23.
Boldog népnek nincs stratégiája – Tanügyi zárókonferencia
Balázsfalva, Küküllővár és Nagyenyed után most Gyulafehérvár került sorra a Bod Péter Alapítvány és társszervezői által megrendezett és a Szülőföld Alap által támogatott tanügyi konferenciasorozat utolsó állomásaként, november 20-án. Horvát István plébános és Gudor András református lelkipásztor áldása után Gudor Botond magyarigeni lelkész, a rendezvény főszervezője és moderátora együttes szívdobogásnak nevezte a négyhelyszínű konferenciát, amelynek során nagyon sokat tanultunk egymás tapasztalatából. Ezúttal a kivetítőn az ismert gondok mellett a lehetséges megoldások is megjelentek. Ebben a közös megoldás keresgélésben volt ez a tanácskozás eredeti és más.
A házigazda szerepét ezúttal a Gróf Majláth Gusztáv Károly Szeminárium Líceum és igazgatója, Gál László vállalta magára, valamint az iskola megjelent tanerői (Dimén Erika, Pallai Rita, Köllő Tibor prefektus, Korom Imre spirituális vezető, a tanítók és mások), akik mindent megtettek, hogy a résztvevők jól érezzék magukat az ott töltött órák alatt. Az általános iskola dísztermében mintegy 40-en gyűltek össze. Az ablakból jól látszott Bőjte Csaba atya átadás előtt álló új épülete, amely évente feltölti majd az általános iskola létszámát.
Azon előadók, akik az előző tanácskozáson is részt vettek (Szabó Hajnal tanfelügyelő, Vetési László szórvány előadó, Szőcs Ildikó igazgató), megújított és aktualizált előadásokkal rukkoltak elő. Mellettük azonban megtisztelte a konferenciát Király András György, a Közoktatási Minisztérium államtitkára és Borsos László vezérigazgató, akik úgy gondolták: feltétlenül érdemes eljönni ide, és funkciójukból eredő tájékozottságukkal segíteni, tanácsokkal ellátni a megye tanügyi képviselőit. Az államtitkár elmondta: ahhoz, hogy az iskolák szintjén is minden jól menjen, „hajóinknak egy irányban kell haladniuk”, akik pedig tisztséget vállalnak, álljanak ki az igazuk mellett, amíg eredmény nem születik.
Minden eddigi tanácskozáson kiemelten kaptak szót a helyi képviselők. Nagy figyelmet keltett Gál László előadása, aki a négy tanácskozásból három rendezvényen vett részt. Szóban és vetített képeken mutatta be a katolikus egyház történelmi iskolájának históriáját, a kis szeminárium sorsát. A közelmúlt iskolatörténetéhez tartozik az óvoda felújítása és a mintegy 3 éve a városból felhozott, akkor felszámolás előtt álló magyar tagozat befogadása. Ma a magyar gyermekek együtt vannak Gyulafehérváron (iskolabusszal Vajasdról is bejárnak) a gimnáziumban, ahol vallásuktól függetlenül, jó szaktanárokkal és egyre javuló körülmények között tanulnak. Kialakult tehát egy új mikrorégiós iskolaközpont.
Ehhez társult még egy sikertörténet. Szegedi László református esperes Kőhalmon – amint azt valaki megjegyezte – egy új Magyarigent hozott létre, szórvány internátusával és gyülekezeti központjával. Véleménye szerint elsősorban az emberekbe érdemes befektetni. A romokon emelt épületekben 50 gyermek lakik. – Hit kell hozzá, hogy folytassuk, és nem lehet belőle kilépni – mondta. Kováts Krisztián megyei RMDSZ elnök szerint az esperes eredménye nemcsak példa, hanem lecke is egyben mindenkinek, aki a szórvány tanügy érdekében cselekszik.
A beszélgetések, hozzászólások során arról is szó esett, miként lehetne hitelesen népszerűsíteni ezeket a sikertörténeteket, főként a szülők körében. Hogyan lehet megőrizni a magyar nyelvszigeteket, meggátolni a leépülési folyamatot, a kishitűséget, az olyan téveszméket, hogy a többségi iskolában sikeresebb lesz a gyerek. Balázsfalván szórvány kollégium létrehozása volna a megoldás. Figyelni kellene ugyanakkor az összefogás mikéntjére és minőségére is, különösen a szórványban. Erre vonatkozóan a vadlibák példája hangzott el, akik őszi vándorlásuk során a legerősebbet küldik előre, ha elfárad, cserélnek, de az utánuk repülő csapat minden tagja „gágog” az élen haladónak, bíztatja, a leggyengébbekkel pedig ketten is leszállnak pihenni. Vajon mi, emberek, amikor fontos problémákkal küszködünk, amikor látjuk, hogy valakinek jó ötletei vannak, sokat és jelentőset vállal, tudunk-e „gágogni” neki, vagy csak irigykedve a hibákat feszegetjük. Erre kéne mindenkinek választ találnia. Szőcs Ildikó a szorosabb csapatmunkára hívta fel a figyelmet és arra, hogy a messze elől haladókat egyszer biztosan cserélni kell majd, ez pedig nem könnyű feladat, mert utánuk űr marad, amit nehéz betölteni. Erre történelmi példák is akadnak.
Az északi népek némelyikére szokás mondani: boldog népnek nincs stratégiája. Úgy tűnik, nekünk kellenek az olyan tanácskozások, ahol meghallgatják a sikerembereket, ahol „gágognak” nekik, ahol szárnyalnak az értelmes gondolatok, és a közös gondolkodásból összefogás és stratégia is születhet
BAKÓ BOTOND, Szabadság (Kolozsvár)2011. január 4.
Traian Băsescu aláírta a tanügyi törvényt
Aláírta kedden Traian Băsescu államfő a kormányzati felelősségvállalással decemberben elfogadott tanügyi törvényt, amely az alkotmánybíróság döntése szerint összhangban van az alkotmánnyal. A kilenctagú testület tagjai többségi szavazással, 7:2 arányban nyilvánította alkotmányossá az oktatásügyet szabályozó törvényt. Az új tanügyi törvény jelentős előrelépést hoz a kisebbségi oktatásban, mivel többek között teljes anyanyelvű oktatást biztosít és nagyobb autonómiát nyújt a kisebbségi nyelvű iskolák számára.
Traian Băsescu államelnök néhány órával az alkotmánybírósági döntés kihirdetése után aláírta az új tanügyi törvényt - közölte az elnöki hivatal.
A törvény az elmúlt két hónap alatt harmadszor került az alkotmánybíróság elé, amely ezúttal a szociáldemokrata Mircea Geoană szenátusi elnök, valamint az ellenzéki pártok által emelt kifogásokat utasította el. Mircea Geoană az ítélethirdetés után felszólította Traian Băsescu államfőt, ne hirdesse ki a törvényt, és közölte, ismét a taláros testülethez fordul, mivel az korábban már alkotmányellenesnek ítélte a felelősségvállalást. „Az új oktatási törvény nem a felelősségvállalással elfogadott, hanem a szenátus által megszavazott jogszabály lesz” – vélte Geoană.
A kormány október végén vállalt felelősséget a parlamentben az oktatási törvényért, az ellenzék azonban az alkotmánybírósághoz fordult, amely november elején helyt adott kifogásaiknak, és alkotmányellenesnek nyilvánította a felelősségvállalás procedúráját.
Ezt követően Emil Boc kormányfő állásfoglalást kért a testülettől annak kapcsán, hogy folytatható-e a már beindított felelősségvállalás. Az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a már megkezdett felelősségvállalási folyamatot folytatni kell. Ennek nyomán a kormányfő a parlament elé állt, hogy bizalmi szavazáson döntsenek a kormány és a jogszabály sorsáról, ám az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) visszavonta a felelősségvállalás nyomán benyújtott bizalmatlansági indítványhoz nyújtott támogatását, így a kormány szerint az oktatási törvény elfogadottnak minősül. (Mint ismert, a felelősségvállalással benyújtott törvények parlamenti vitája elmarad, viszont az ellenzéknek jogában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ha az indítványt leszavazzák, a jogszabály elfogadottnak minősül.) A Szociáldemokrata Párt (PSD) ezt követően ismét ugyanazzal az érvvel támadta meg a jogszabályt az alkotmánybíróságon, hogy azt közben párhuzamosan a szenátus is vitatja. Az RMDSZ egyébként a kormányon maradás feltételéül szabta koalíciós partnerének, a Demokrata-Liberális Pártnak (PDL) az oktatási törvény mihamarabbi elfogadását.
Egyes források szerint a felelősségvállalást a koalícióban részt vevő RMDSZ kényszerítette ki a kisebbségek számára kedvező paragrafusok miatt. Az ellenzék ezekett a cikkelyeket támadta a leghevesebben, a kormány nacionalista kirohanások kereszttüzébe került, sőt a szenátus oktatási bizottságának ellenzéki honatyái ki is iktatták a cikkelyeket a jogszabályból.
Az RMDSZ javaslatait teljes mértékben tartalmazó, decemberben kormányzati felelősségvállalással elfogadott tanügyi törvény kimondja, a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven, azaz magyarul tanulhatnak, a román nyelv és irodalom kivételével, melyet sajátos tanterv szerint és sajátos tankönyvekből oktatnak majd. A törvénycsomag szerint az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés alapszinten, a mesteri és doktori képzésben, valamint a továbbképzés során is. Szintén az RMDSZ javaslatára került be az a cikkely is, amelynek alapján a kisebbségi oktatás kiemelt támogatásban részesülhet: annak a diáknak, aki lakhelyétől távol tud csak anyanyelvén tovább tanulni, fedezik a bentlakás vagy az ingázás költségeit.
A magyarul tanuló diákok után ugyanakkor nagyobb támogatás jár az adott iskolának, tekintettel az anyanyelven történő oktatás többletköltségeire. Szórványban kisebb létszámmal is indíthatnak óvodás csoportokat, illetve elemi és gimnáziumi osztályokat a magyar anyanyelvű diákok számára.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a kisebbségi nyelvű felsőoktatásban egy diák után nagyobb pénzügyi támogatást ad az állam, mint a román nyelvű felsőoktatásban, tekintettel a kisebb létszámra.
A törvénycsomag nagyobb autonómiát nyújt a kisebbségi nyelvű tanintézetek számára, így a magyar iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, diáklétszámtól függetlenül.
A jogszabálycsomag azt is kimondja, az egyetemek keretében működő kisebbségi nyelvű tagozatok autonómiát élveznek.
A törvény szerint az előkészítő évfolyamot az elemi, a kilencedik osztályt viszont az általános iskolai képzéshez csatolnák. Tizedik osztályba csak azok az iskolák lesznek kötelesek felvételit tartani, ahol a jelentkezők száma meghaladja a felkínált helyek számát, ellenben minden 9. osztályt végző diák részt vesz az általános iskolát lezáró felméréseken: a román, magyar és egy idegen nyelvi kommunikációs készségeket ellenőrző közös írásbeli, matematikából és tudományokból szerzett ismeretek, számítógép-kezelői gyakorlati képességek ellenőrzése és társadalomtudományi ismeretek szóbelije.
Az érettségi tárgyak száma ugyanannyi marad, mint jelenleg, a román, magyar, idegen nyelv és számítógépes ismereteken kívül a végzősök profiltól függően még két tantárgyból vizsgáznak.
Szakképzésre három oktatási típusban nyílik lehetőség, a 9. és 11. osztály elvégzésével és gyakorlati vizsgával megszerezhető az első szakmai fokozat, 12. és 13. osztály elvégzése érettségire jogosít, ezt követően technikumi oktatásban lehet részt venni.
Király: szeptembertől hatályba lép a törvény
Király András, az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára tegnap a Krónika megkeresésére örömének adott hangot a taláros testület döntése kapcsán. „Örülök, hogy végre pont került egy olyan ügy végére, amit már régóta meg kellett volna oldani” – mondta el Király lapunknak, hozzátéve: a felelősségvállalásra azért volt szükség, hogy elkerüljék azt az időhúzást, ami a parlamentben a kisebbségi törvény kapcsán zajlik. „Képviselőként végigéltem, hogy a kisebbségi törvénnyel is évekig eljátszadoztak, mivel a döntéshozó kamara számára nincs megszabva, mikorra kell elfogadnia a törvényt” – emlékeztetett az államtitkár arra, hogy a képviselőház szakbizottságaiban évek óta halogatják a kisebbségek jogállását szabályozó törvény megvitatását.
Király András a Krónikának kifejtette, nem csupán a kisebbségek számára kedvező cikkelyek miatt fontos a jogszabály elfogadása, hanem azért is, mert az egész oktatás számára új irányt szab, és reformokat indít el. Lapunk kérdésére az államtitkár elmondta, az új törvény már szeptembertől hatályba is léphet, de a románoktatás tekintetében csupán a kezdő évfolyamok tanulhatnak újfajta tankönyvekből, mivel a már kialakult rendszert a többi évfolyam esetében nem lehet felborítani. Derűlátóan nyilatkozott ugyanakkor a tankönyvek elkészülte kapcsán. Mint elmondta, a román nyelv tankönyvek bizonyára elkészülnek szeptemberre, és várhatóan a történelem- és a földrajz tankönyvek fordítása is. „Ha esetleg mégsem, az sem lesz probléma, hiszen a tanárok tankönyvek nélkül is képesek lesznek majd magyarul oktatni a történelmet és a földrajzot” – elevenítette fel korábbi, gyakorló történelemtanárként szerzett tapasztalatait Király András. Annak kapcsán, hogy a szenátus oktatási bizottságának ellenzéki tagjai mindenképpen ragaszkodnak a parlamenti vitához, kifejtette: erőltethetik ugyan, de az alkotmánybírósági állásfoglalás után nem látja értelmét.
Bokor: nincs esélye az ellenzéknek
Bokor Tibor, a szenátus oktatási bizottságának RMDSZ-es tagja lapunknak nyilatkozva elmondta: az ellenzék ugyan várhatóan valóban tovább erőlteti a szenátusi vitát, de nem lát esélyt arra, hogy a felsőház az ellenzék által javasolt változatot fogadja el, hiszen minősített többséghez kötött, sarkalatos törvényről van szó.
Bokor Király Andráshoz hasonlóan elmondta a Krónikának: az új törvény – amiért szerinte „érdemes volt dolgozni és idegeskedni” – nem csupán a kisebbségi oktatás szempontjából kedvező, hanem az egész romániai oktatás számára, a közoktatás és a felsőoktatás szempontjából egyaránt. „Fontos reformok indulhatnak el, de ez még csak a kezdet, hiszen anyagi források nélkül nem lehet végigvinni a reformokat. Ezért remélem, a következő kormányok biztosítani fogják majd a szükséges összegeket” – fejtette ki Bokor Tibor.
Markót örömmel tölti el a keddi döntés
Markó Béla minisztrelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke közölte, örömmel tölti el az alkotmánybíróság ítélete, amelyet természetesnek tart, mivel álláspontja szerint a jogszabály nem vet fel alkotmányossági aggályokat – mint ahogy ezt a taláros testület állásfoglalása is bizonyította. Reményét fejezte ki, hogy az oktatási tárca már a napokban elkezdi az új jogszabály gyakorlatba ültetésének előkészítését. „Már így is rengeteget késtünk. Az oktatási törvény elfogadása lehetővé teszi, hogy a következő tanévet más feltételek között kezdjük el. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy a kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkelyek a jogszabálynak csupán kis részét teszik ki, a fontosabb tényező az általános reform, a közoktatás decentralizálása” – hangoztatta Markó Béla.
Daniel Funeriu oktatási miniszter szerint a jogszabály elfogadása fontos előrelépés a romániai oktatási rendszer számára.
Az ellenzéki PSD szerint ugyanakkor „az érdemi vita nélkül, erőszakkal elfogadtatott törvény” fenntartja a szegregációt az oktatási rendszerben, és éppenséggel a reform ellen hat. Krónika (Kolozsvár)2011. január 5.
Minden jó, ha a vége jó
„A döntés nemcsak néhány hónapos politikai küzdelemnek vet véget, hanem az anyanyelvi oktatásért az utóbbi két évtizedben folytatott küzdelem fontos mérföldköve is. Legalább olyan jelentős lépés, mint amilyeneket 1990-ben, az anyanyelvi oktatás megteremtésekor tettünk” – értékelte az Új Magyar Szónak Markó Béla RMDSZ-elnök az Alkotmánybíróság döntését.
A taláros testület tegnap 7-2 arányban elutasította az ellenzéknek a tanügyi törvénnyel szemben megfogalmazott alkotmányossági kifogásait.
Markó szerint a jogszabály kiiktat minden olyan hátrányos megkülönböztetést, amely az anyanyelvű oktatásban a kisebbségeket illette. „A törvény egyébként nemcsak a magyar oktatással kapcsolatos kérdésekben, hanem a hazai oktatás általános reformját illetően is hatalmas előrelépést jelent” – tette hozzá lapunknak adott nyilatkozatában a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a jogszabály egyik nagy erénye, hogy a helyi közösségek dönthetnek az őket érintő tanügyi kérdésekben.
Ami a jogszabály életbelépését illeti, Markó kifejtette: „bár sokat veszítettünk amiatt, hogy az eredeti szándékkal ellentétben nem sikerült már tavaly szeptemberben elfogadtatni a törvényt, a következő tanévkezdetig életbe kell léptetni minden olyan rendelkezést, ami ehhez szükséges”. Az RMDSZ elnöke tisztességtelennek tartotta az ellenzék viszonyulását a tanügyi törvényhez, és úgy vélte, érthetetlen a két ellenzéki párt viselkedése: miközben közeledni próbálnak az RMDSZ-hez, ellenségesen fogadják a kisebbségek anyanyelvű oktatását szavatoló jogszabályt.
Ősztől már alkalmazható
Király András oktatási államtitkártól megtudtuk: az új törvény előírásainak 75-80 százaléka már az új tanévtől alkalmazható. Köztük az a cikkely is, amelynek értelmében a román nyelv oktatása kisebbségi diákok számára az országostól eltérő tanterv szerint történik, illetve az a paragrafus is, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi diákok anyanyelvükön tanulhassák Románia történelmét és földrajzát. Ehhez azonban a minisztériumnak számos rendeletet kell meghoznia a törvény alkalmazásáról – közölte Király.
Az államtitkár tájékoztatása szerint a tárcánál már dolgoznak az illetékesek a kisebbségek számára készülő román nyelv és irodalom tanterven, és a tankönyvek is meglesznek az őszi tanévkezdésre. Megtudtuk: a törvényt csak az oktatási ciklus kezdő éveire alkalmazzák, azaz a következő iskolai évben az elsős, az ötödikes és kilencedikes diákok tanulnak majd más tantervből.
Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történő oktatása terén könnyebb a helyzet. „Itt már nem hajt a tatár, ráadásul a tanterv sem módosul, csupán a tankönyveket kell lefordítani. A tanárok saját hatáskörben lefordított tankönyvek nélkül is oktathatják majd a diákok anyanyelvén ezt a két tantárgyat” – magyarázta az ÚMSZ-nek Király András.
Geoană ismét megtámadná
A taláros döntés ismertetése után Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata elnöke „rendkívül komoly felhívással” fordult Traian Băsescu államfőhöz, hogy ne hirdesse ki a tanügyi törvényt, ellenkező esetben fenntartja magának azt a jogot, hogy ismét megtámadja az Alkotmánybíróságon a jogszabályt. „Mindenki számára egyértelmű, hogy ezzel a köztes megoldással próbáltak kibújni abból a lehetetlen helyzetből, amit az okozott, hogy politikai nyomásra az alaptörvénnyel összhangban levőnek kellett nyilvánítaniuk egy olyan törvényt, amelyet 2009-ben és 2010-ben két alkalommal alkotmányellenesnek véltek” – fogalmazott Geoană.
Hozzátette: a taláros testület indoklása után dönti el, hogy milyen alapon támadja meg ismét a tanügyi törvényt. Az ellenzék által támogatott, a szenátus oktatásügyi szakbizottságába visszaküldött tanügyi törvénnyel kapcsolatban Geoană elmondta: ha a plénum megszavazza azt a verziót, akkor azt fogják alkalmazni.
Băsescu „bölcsessége”
Az esti órákban Traian Băsescu államfő rendkívüli sajtónyilatkozatban ismertette a törvény új rendelkezéseit, külön kitérve a jogszabály kisebbségbarát cikkelyeire.
„A nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás ellenzőit emlékeztetném az 1918. december elsején elfogadott Gyulafehérvári kiáltványra, amelynek egyik cikkelye megállapítja, hogy minden nemzetnek biztosítani kell azt a jogot, hogy saját nyelvén bíráskodjon, igazgassa magát és tanuljon. Nem látom okát annak, hogy most, az Európai Unió tagállamaként miért kellene kevésbé bölcseknek lennünk, mint elődeink voltak” – fogalmazott Băsescu. Új Magyar Szó (Bukarest)2011. január 7.
Mérlegvonás, tervek az RMDSZ-nél
Idén a kisebbségi törvény a cél
Király András megyei elnök, oktatási államtitkár, Faragó Péter képviselő és Bognár Levente a Megyei Választmány elnöke vont ma rövid mérleget 2010-ről, és tájékoztatott 2011 legfontosabb prioritásairól.
– Nagy ügyekben nem merültek fel koalíciós problémák, kisebb kérdésekben viszont igen, s ez a megállapítás vonatkozik Arad megyére is – sommázta a PD-L-vel eddig letöltött egy esztendő mérlegét Király András, majd ismét elmagyarázta, miért volt annyira fontos az RMDSZ-nek az oktatási törvény átverekedése: „életbevágóan jelentős ez a kisebbségek számára, hisz mi, magyarok 950 éves múltra tekintünk vissza itt, s megmaradásunk függ attól, hogy a fiataljaink anyanyelvükön, szülőföldjükön tanulhatnak”.
Szintén az oktatási törvénnyel kapcsolatban mondta el, hogy a minisztériumban csak most rajtol a munka dandárja, hisz körülbelül félszáz végrehajtási intézkedést kell kiadjanak, hogy a gyakorlatban is használható legyen az új törvény.
Visszatérve a koalíciós problémákra megemlítette, hogy új alapokra helyezik idéntől a viszonyt, és a fontos döntések előtt konzultálni fognak a PD-L-vel. Helyi szinten továbbra is a decentralizált intézmények élére kialkudott magyarok kinevezése a legélesebb tüske, mert a PD-L továbbra is a minisztériumokra mutogat, azok nem írják ki a versenyvizsgát. „Pedig a miniszterek is PD-L-sek” – jegyezte meg az elnök, de ennek ellenére „amennyiben nem merül fel különösebb vita, probléma, a koalíció 2012-ig egyben marad”. Szintén tüske még a vingai polgármester, aki Király szerint úgy dolgozik, mintha állam lenne az államban, beleavatkozik Majláthfalva magyar közösségének életébe, és „saját csoportját támogatja”, megosztva ezzel a helyi magyarságot.
Bognár Levente a Csiky Gergely Iskolaközpont új szárnyának befejezéséről, a Megbékélési Park rendezésének folytatásáról, a kongresszusi előkészületekről beszélt, Faragó Péter pedig 2010 három kemény parlamenti csatáját elevenítette fel: az oktatási és a nyugdíjtörvényt, valamint a szülési szabadság körüli kemény egyezkedéseket. „Az idei esztendőre a fő célkitűzés a négy éve porosodó kisebbségi törvénytervezet megszavazása és a fejlesztési régiók újrarajzolása lesz” – mondta a képviselő, de megemlítette, hogy személy szerint mindent megtesz, hogy a magyarok lakta települések minél több uniós forráshoz jussanak. Nyugati Jelen (Arad)2011. január 15.
Ütemterv a tanügyi törvényért
A tanügyi törvény alkalmazásáról szóló cselekvési ütemtervet dolgozott ki az RMDSZ ügyvezető elnöksége, Takács Csaba ügyvezető elnök, Király András államtitkár, Pásztor Gabriella oktatási államtanácsos és Lakatos András ügyvezető alelnök.
A követendő cél az, hogy az elkövetkező nyolc hónapban a törvény gyakorlatba ültetéséhez szükséges 50 kormányhatározatot és a hozzávetőleg 100 miniszteri rendeletet olyan formában kell kidolgozni és elfogadtatni, hogy azok a lehető legjobban szolgálják az anyanyelvű oktatást. Ennek megvalósítása érdekében tanácskozni fognak a magyar nyelvű oktatásban érdekelt szervezetekkel, intézményekkel, hatóságokkal, és már január folyamán munkamegbeszéléseket kezdeményeznek. Szabadság (Kolozsvár)2011. január 21.
Tankönyvfüggő románoktatás
A tanterven és a tankönyveken múlik az új tanügyi törvény valódi sikere – vélik a szakemberek. A nemrég hatályba lépett jogszabály szerint a kisebbségi diákoknak sajátos tanterv és tankönyv alapján kell tanítani a román nyelv és irodalmat, viszont a változás csak abban az esetben következik be, ha ezek valóban megfelelnek a célnak. Balázs Lajos, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának professzora a Krónika kérdésére elmondta, attól tart, elsietik a tanterv és a tankönyvek kidolgozását, és emiatt a román nyelv oktatása nem változik meg lényegesen. A szakember amiatt is aggódik, hogy lesznek, akik megpróbálják megakadályozni a törvény alkalmazását, hiszen a jogszabály nem írja elő, hogy a kisebbségi iskolákban román nyelvet oktatóknak ismerniük kell a tanulók anyanyelvét.
Lesznek, akik nem azt tartják majd fontosnak, hogy a gyereket megtanítsák románul, hanem azt, hogy megőrizzék állásukat” – vélte a professzor, aki szerint sokan azt szeretnék, ha nem változna semmi. Emlékeztetett, eddig is voltak átszervezések, például eldöntötték, hogy a más nemzetiségű öt-nyolc osztályosoknak megfelelő román tankönyvet írnak, de valójában csak annyi történt, hogy a borítóra ráírták: román tankönyv magyar diákoknak, és a kiadvány tartalma 98 százalékban ugyanaz maradt.
„Ennek végén, a silány román–magyar szószedetben a magyar főnevekhez is odaírták, hogy milyen neműek” – illusztrálta a kiadvány „minőségét” Balázs Lajos, aki szerint az új oktatási törvény jó, de az a döntő, hogy miként alkalmazzák azt.
Irodalmi szövegek helyett beszédközpontúság
A professzor Tódor Erika Mária docenssel és Lajos Katalin adjunktussal közösen már több mint két éve kidolgozott egy reformtervezetet a román nyelv oktatására vonatkozóan az általános és a középiskolások számára. Balázs Lajos szerint az volt az alapelv, hogy összeegyeztessék a két nyelv teljesen eltérő nyelvtani szerkezetét. Nagy hangsúlyt fektettek a magyar diákok motiváltságára. Balázs Lajos szerint jelenleg a magyar gyerekek annyi időt fordítanak a román nyelv tanulására, mint az összes többi tantárgyra együttvéve, mégis gyenge osztályzatot kapnak, ezért fogalmazódik meg bennük, hogy: „utálom a románt!” Rámutatott, a jó tanulók sem tudják megértetni magukat románul a hétköznapokban. „Lehet, hogy egy Eliade-regényről kiválóan értekeznek, de a piacon nem tudnak bevásárolni” – adott egy példát az egyetemi tanár.
Balázs Lajos a Krónikának elmondta, tantervükben teljesen más nyelvi anyagra építettek, kiküszöbölték az irodalmi szövegeket, amelyek archaikus nyelvezetűek, regionalizmusokkal tűzdeltek, és monumentális mondatfüzérekből állnak. Helyettük didaktikai szövegeket vittek be, úgy gazdagítva a magyar gyerekek román szókincsét, kifejezőkészségét, ahogy azok szemlélete is gazdagodik. A gimnáziumban már az irodalmi szövegek is bekerülhetnek, de nem a kronológia, hanem műfajok szerint, és párhuzamot vonnak a magyar és a román irodalom között, képzőművészek, zeneszerzők, feltalálók életrajzait olvashatják a diákok, így ezeket a tankönyveket az unalmas leírások helyett a dinamikus párbeszéd uralja. Balázs Lajos elmondta, a minisztériumban tudnak a programjukról, de eddig még nem jelezték, hogy felhasználnák azt.
Király: nem hagyunk ki senkit
A kisebbségek nyelvén zajló oktatásban új programra és új tankönyvekre van szükség – erősítette meg a Krónikának Király András tanügyi államtitkár is. Elmondta, amíg nincs meg az alaptanterv, nem tudnak analitikus tanterveket készíteni. Ha ez elkészült, meg kell vizsgálni, hogy mit irányoz elő. Szerinte a magyar diákoknak írt román tankönyvnek olyannak kell lennie, hogy minden régióban alkalmazni lehessen, ahol magyar nyelvű oktatás zajlik. Az államtitkár szerint párhuzamosan két-három központban is dolgoznak a tanterveken, és meg fogják szervezni, hogy a munkacsoportok találkozzanak, és együtt találják meg a legmegfelelőbb változatot, elkészítsék a legjobb tantervet és tankönyvet. Mint hangsúlyozta, a munkából senkit sem hagynak ki, de ez csak akkor kezdődhet el, amikor már kész van az alaptanterv.
Magyar földrajz- és történelemkönyv már ősztől
Az új tanügyi törvény alkalmazásának előkészítése már elkezdődött, csütörtökön Brassóban tanácskoztak a magyar oktatásért felelős tanfelügyelők, valamint az RMDSZ szakpolitikusai. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, a szövetség a napokban széles körű szakmai konzultációt indított a jogszabály alkalmazásáról, a tanfelügyelőkkel, magyar oktatókkal, iskolaigazgatókkal és önkormányzati elöljárókkal egyeztetnek. A szövetségi elnök szerint az a céljuk, hogy az új tanév kezdetén már magyar nyelvű történelem- és földrajzkönyvet kapjanak a diákok.
Markó úgy véli, ez könnyebb feladat, hiszen a jelenlegi kiadványok lefordításával, a szükséges mentalitásbeli javításokkal viszonylag rövid idő alatt lehet biztosítani a magyar tankönyveket. Mint hangsúlyozta, a román nyelv oktatása ennél nehezebb, hisz sajátos tantervet és tankönyveket kell kidolgozni, amire Markó szerint minél hamarabb sort kell keríteni. Rámutatott, nagyon fontos, hogy ahol erre mód van, már menet közben érvényesítsék az új törvény biztosította, kisebbségeket érintő rendelkezéseket. Úgy vélte, az új jogszabály megteremti a teljes körű magyar nyelvű oktatás feltételeit, és legalább tíz évre biztosítja ennek minőségét. Ez szerinte a magyar szórványiskolák szempontjából is előrelépést jelent, hiszen biztosítja, hogy ezek az alacsony gyereklétszám ellenére megőrizhessék jogi személyiségüket.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)2011. február 7.
Szakemberek: önálló magyar egyetemre van szükség
Csak egy önálló állami magyar egyetem orvosolhatja a magyar nyelvű felsőoktatási rendszer problémáit – vélik a szakemberek. Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről szóló könyv bemutatóján kiderült: csupán a szakok egyharmadán lehet magyarul tanulni, és míg összesen 35 ezer magyar fiatal jár egyetemre az országban, alig valamivel több mint 11 ezer erdélyi magyar diák tanul az anyanyelvén. A romániai közoktatás színvonala nagyon alacsony, és az erdélyi magyar diákok eredményei nem térnek el a romániai átlagtól, hangzott el.
Nagyon sok múlik rajtunk a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt, az erdélyi magyar pedagógusképzés nagyon gyenge – nyilatkozta a Krónikának Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) elnöke. Az egyetemi professzor csütörtök este a KAB Felsőoktatási Munkacsoportja által jegyzett, Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzete és kilátásai című könyvnek kolozsvári bemutatóját követően fejtette ki véleményét az erdélyi magyar oktatásról. A könyvbemutatóval egybekötött műhelybeszélgetésnek a kolozsvári magyar főkonzulátus adott otthont. Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság főkonzulja, az est házigazdája felvezető köszöntőbeszédében elmondta: a Csata Zsombor, Márton János, Papp Z. Attila, Salat Levente és Péntek János által írt könyv aktuális magyar nemzetstratégiai célokról szól. A főkonzul ugyanakkor felhívta az eseményre meghívott közéleti szereplők figyelmét, hogy a műhelybeszélgetésen a szakmai kérdések a fontosak, nem a politikai presztízs.
Csalóka adatok
A szerzők közül elsőként a kiadásért felelős Péntek János szólalt fel, aki szerint a kötet azért rendhagyó, mert a rá vonatkozó bírálatokat is tartalmazza, a könyv alcíme: Támpontok egy lehetséges stratégiához. A KAB elnöke előadásában elmondta: az erdélyi magyar felsőoktatás adatai csalókák, mert igaz ugyan, hogy több mint 11 ezer erdélyi magyar diák tanul az anyanyelvén, de összesen 35 ezer magyar fiatal jár egyetemre az országban. Ez azt jelenti, hogy az erdélyi magyar diákok kétharmada román nyelven tanul, ez pedig azért van, mert csak a szakok egyharmadán van magyar nyelvű oktatás, például az agráregyetemeken a tárgyak egy százalékát sem tanítják magyarul. Péntek János szerint azonban a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére a felsőoktatásban nagy tartalékok vannak.
Pap Z. Attila ugyanakkor az aggasztó demográfiai adatokról beszélt. Mint mondta, 1990 és 2008 között az általános iskolások száma 40 százalékkal csökkent, míg a gimnáziumban tanulók létszáma stagnált. A gyergyószentmiklósi születésű szociológus szerint nem lehet pontosan tudni, hogy hány romániai magyar tanul egyetemen, a statisztikai adatszolgáltatásokat a nemzetiségi hovatartozást illetően sokat kell még fejleszteni. Hozzáfűzte, a 2000 óta végzett nemzetközi felmérések szerint a romániai közoktatás színvonala nagyon alacsony, hazánk európai szinten a sereghajtók között van, csak Albániát és Montenegrót előzi meg, és az erdélyi magyar diákok eredményei nem térnek el a romániai átlagtól. Salat Levente a lehetséges stratégiai célokról beszélve kifejtette: halaszthatatlan a már létező intézmények konszolidálása, illetve egy közös magyar minőségbiztosítási rendszer létrehozása. Salat ugyanakkor leszögezte, stratégiát csak az készíthet, aki döntési helyzetben van. Mint hangsúlyozta, az erdélyi magyarság nem stratégiaképes szereplő, ugyanis nincs autonómiája, ezért az erdélyi magyarság sorsa azoknak a kezében van, akik eljárnak a nevében.
Nincs helyük a képzett fiataloknak
Péntek János a Krónikának elmondta: finanszírozással sok mindent el lehet érni, de ebben a tekintetben a román állam hozzáállása minősíthetetlen, hiszen jelenleg csak a lehetséges szakképzések egyharmadára kínálnak az egyetemek magyar nyelvű oktatást, a hiányzó szakok létrehozásához új önálló intézményre, magyar állami egyetemre van szükség.
„Erre nincs mit mondani. A jelenlegi gazdasági feltételek olyanok, hogy volt tanítványom, aki külföldön doktorált, most itthon van és nincs munkahelye, jog- és közgazdasági diplomával rendelkezőként munkanélküli” – reagált Péntek János azon kérdésünkre, hogy miként lehet a frissen végzett egyetemistákat meggyőzni arról, hogy itthon maradjanak, mikor például az Egyesült Államokban fizikai munkával a tízszeresét is megkeresik egy hónap alatt annak, amit itthon értelmiségiként kapnának. „A legnagyobb veszteség, hogy a képzett fiataloknak nincs helyük ebben az országban, ez az erdélyi magyar közösség legnagyobb vesztesége is” – nyilatkozta lapunknak a professzor. (Király András: nem lehet kivételezni. A művészeti iskolákat csak akkor fenyegeti a bezárás veszélye, ha nem tudnak minőségi oktatást biztosítani, ugyanis ez az új finanszírozási elvek alapján azt jelenti, hogy a gyerekek elmennek, otthagyják az iskolát – jelentette ki a Krónikának Király András. Az oktatási államtitkár pénteken Kolozsváron részt vett a magyar nyelvű zenei oktatás témájában szervezett tanácskozáson, melyen az RMDSZ szakpolitikusai és az erdélyi művészeti iskolák képviselői jelentek meg. „Ami a művészeti, vagy akár a sportiskolákat illeti, az új tanügyi törvény, akárcsak a régi, megadja a lehetőséget a működtetésükre. A keretszámok ugyanazok lesznek, a művészeti oktatás számára emelt támogatás jár, az anyanyelvű művészeti oktatásra pedig duplájára emelt támogatást kapnak az iskolák. Egyetlen gond van Kolozsváron, tudom, hogy nem tudnak megfelelő számú diákot összeszedni, a törvény szerint itt nem nagyon tudunk kivételt tenni, az osztálylétszámot biztosítani kell” – nyilatkozta Király András)
Kiss-Előd Gergely. Krónika (Kolozsvár)2011. február 19.
Kormányhatározattal létesíthetnek magyar tagozatokat
Több éve tartó egyeztetési folyamat eredményeképpen kerültek be az új oktatási törvénybe azok az alapelvek, amelyeket a KMEI is megfogalmazott – kezdte beszédét Veres Valér, a KMEI igazgatója.
Magyari Tivadar rektorhelyettes arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy a BBTE magyar oktatói és a diákképviselet ezekben a hetekben alakítja ki álláspontját az új tanügyi törvény egyetemi alkalmazásáról, illetve általában az egyetemen várható reformokkal kapcsolatban is. – Az utóbbi tíz napon az egyetem huszonhat egységében (karokon, tanszékeken, képzési ágak szerinti csoportosításban) gyűléseztek a magyar oktatók. Elemezték az új tanügyi törvény egyetemre vonatkozó szakaszait, megfogalmazták az egyetem átszervezésével összefüggő érdekeiket, terveiket – hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Kötő József parlamenti képviselő beszédében arra összpontosított, hogy ki kel használnunk a törvény által nyújtott új, autonóm karok, illetve tagozatok kialakítására vonatkozó előírásokban rejlő lehetőségeket.
Pásztor Gabriella államtanácsos szerint az új jogszabály révén felszámolhatók az eddigi hiányosságok. Így csökkenne a közoktatás hatékonynélkülisége, az esélyegyenlőség hiánya, és javulhat az infrastruktúra. A felsőoktatásban gátat szabhatnának a kontra-produktivitásnak és az uniformizáltságnak. – A közoktatásban több mint száz, míg a felsőoktatásban jóval kevesebb módszertani eljárást kell kidolgozni február, illetve március végére – tette hozzá.
Veres Valér az új tanügyi törvény által a felsőoktatásban okozott változtatásokat mutatta be. Megtudtuk: amennyiben meglesz a politikai akarat, kormányhatározattal is létrehozhatók a különböző karok. Ami a kisebbségi felsőoktatásra vonatkozó jogokat illeti, bármilyen egyetemen tagozat vagy csoport szervezhető a nemzeti kisebbségek számára. – Az új jogszabály a felsőoktatás minden szintjén garantálja a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvi oktatást, ám a legnagyobb vívmány mégis az, hogy a kisebbségi hallgatók számára kiemelt szorzót alkalmaznak az állami finanszírozás megállapításakor – közölte Veres. Szó esett még a professzorok nyugdíjaztatásáról, a funkcióhalmozás megtiltásáról, illetve a minisztérium által meghozott és nyilvánossá tett átmeneti intézkedésekről is.
Veres Valértól megtudtuk: Magyari Tivadar ama gondokra is kitért, amelyeket az új törvény nem szabályoz kellőképpen, például a létesítendő új struktúrák, az intézetek (departmentek) összetételét is az egyetemre bízzák. Fóris-Ferenczi Rita egyetemi oktató pedig a tanárképzésben várható változásokat térképezte fel. Elhangzott: különbözőképpen értelmezik azt, hogy a pedagógusképzésben kötelezővé teszik egy didaktikai mesteri képzés elvégzését.
Politikai kényszerből szavazták meg az oktatási törvényt
A Reményik Sándor Galériában összegyűlt, főleg közoktatásban tevékenykedő pedagógusokat Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök köszöntötte. – Az oktatási törvény elfogadása, illetve a kisebbségi törvény kidolgozása megnyugtatóan rendezi a kisebbségi politizálás oszlopát, az anyanyelvi oktatást – vélekedett a püspök.
Kötő József parlamenti képviselő is úgy vélekedett, az új oktatási törvénnyel a kisebbségi talpon maradás legfontosabb fejezetét alkották meg. – A románok történelmének és Románia földrajzának az anyanyelven való oktatását politikai kényszer hatására szavazta meg a többség – kezdte beszédét a képviselő, majd azt hangsúlyozta: a kis településeken meg kell őrizni az óvodákat és az elemi iskolákat, a közösség kihalásának elkerüléséért. Kötő felelevenítette, hogy a jogszabály kimondja: a szórványban megőrizhetik jogi státusukat azok az iskolák, ahova a kisebbségi tanulók járnak, függetlenül a létszámuktól, illetve, hogy létszám alatt is működhetnek osztályok. Szó esett még arról is, hogy ez az első jogszabály, amely tartalmazza a felekezetek iskola-alapítási jogát, illetve, hogy az állami fejkvóta összeget megkapja mind az állami, mind a felekezeti és a magán tanintézetbe járó gyermek, az első osztálytól az érettségiig.
– Azért vállaltam el az államtitkári tisztséget, mert előre láttam, hogy az új oktatási törvény lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségek oktatásának javítására – mondta Király András államtitkár, aki szerint ilyen alapvető reform több évtizede nem volt a román közoktatásban. Király elmondta, a szaktárca felvállalja, hogy szeptemberre kinyomtatják a nyolcadikosok számára az új történelem- és földrajzkönyvet, hiszen az országban mindössze 10 607 magyar hetedikes tanuló van, akik most szeptembertől nyolcadikosok lesznek. Megtudtuk: a kolozsvári Báthory-líceum romántanárai részt vesznek abban a munkacsapatban, amely kidolgozta az új román tantervet.
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy 2011 szeptemberétől az első és az ötödik osztály új tanterv szerint kezdi az oktatást, majd ezt követően fokozatosan lépnek életbe az új tantervek, tankönyvek. Májusra kidolgozzák az új nemzeti alaptantervet – biztatott az államtitkár. Király András leszögezte: a törvény értelmében az új oktatási jogszabály egy évig nem módosítható, ám ezt követően igen. Ezért előfordulhat az, hogy a 2012-es parlamenti választások után hatalomra jövő pártok, koalíciók módosítják ezt a jogszabályt.
Szabadság (Kolozsvár)2011. március 2.
Több a hely mint a kisdiák
A napokban összesítik a tanfelügyelőségek a magyar iskolák beiskolázási számait
Jelentősen csökken a következő tanévben a magyar kisiskolások száma – derül ki a megyei tanfelügyelőségek által javasolt beiskolázási számokból. Király András RMDSZ-es oktatási államtitkár segítséget ígért magyar osztályok indításához ott, ahol időben jelzik a gyermekhiányt.
A 2011–2012-es tanévben várhatóan ötezer gyerekkel csökken az alsó tagozatos kisiskolások száma – tájékoztatta lapunkat Király András oktatási államtitkár azzal kapcsolatban, hogy a megyei tanfelügyelőségek ezekben a napokban juttatják el a kért beiskolázási számokat a minisztériumhoz, és megkezdődött a készülődés az új tanévre. Az államtitkár úgy tudja, felső tagozaton nem változik a gyereklétszám, a demográfiai hullámvölgy tulajdonképpen a második, harmadik és negyedik osztályosokat érinti.
Az elsősök száma biztatóan alakul, várhatóan 10 200 magyar gyerek lépi át először ősszel az iskola küszöbét. A megyei tanfelügyelőségek most összesítik, hány iskolás- és óvodáskorú gyermek igényel ellátást, hol kell új osztályokat indítani, vagy régieket megszüntetni. „Én azt javasolom a kollégáknak, mindenképpen jelezzék, ha gondjuk van, mert most könnyebb áthidaló megoldást találni, mint már eldöntött helyzeteket újratárgyalni” – mondta Király András.
Az államtitkár szerint mindig a maximális létszámnak megfelelően, harmincfős osztályokkal kell kalkulálni. „Ez azt jelenti, hogy ha 80 gyerek jelentkezik egy iskolába, akkor nyugodtan három osztályt kell kérni, maga alatt vágja a fát az, aki ilyenkor elbátortalanodik” – hangsúlyozta Király, aki segítséget ígért a kisebbségi osztályok megtartásához minden hazai illetékesnek. Mint mondta, ha a tanfelügyelőségektől megérkeznek a kért adatok, akkor áttekintik, hol van szükség beavatkozásra.
A megyei tanfelügyelők egyelőre élnek a „rászámolás” lehetőségével, Hargita megyében például a jövő tanévre fenntartott helyek száma nagyobb, mint a jelenleg tanuló gyerekek száma. Waczel Ferenc, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség szaktanfelügyelője lapunknak elmondta: a megyében 3300 elsőst, 3400 ötödikest és 3600 óvodást várnak a következő tanévben.
„Helye mindenkinek lesz, az idén az előző évekhez viszonyítva Hargita megyében csökkent az iskola- és óvodaköteles gyerek száma” – ismertette az adatokat a tanfelügyelőség munkatársa. Elmondta: a falusi óvodákban sok a szabad hely, a városi tanintézményekben azonban túljelentkezés van.
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség az adminisztratív problémák elkerülése és az adatok követhetősége érdekében „iratkozási nyilvántartást” vezetett be, ami azt jelenti, hogy a beiratkozók adatait egy közös, a tanfelügyelőség szerverén működő internetes adatbázisba vezetik be. A nyilvántartásból követhető lesz, hogyan telnek be az iskolai és óvodai helyek, a beiratkozási terv menüpont alatt az érdeklődők az érvényes szabályokat is megtalálhatják.
„Már 2012-re is be vannak telve a helyek” – nyilatkozta lapunknak Székelyudvarhely egyik legnépszerűbb napközi otthonának vezetője, Tótharsányi Éva, aki szerint a legnagyobb gondban a kétéves gyerekek szülei vannak. „Óvodába csak hároméves kor betöltése után veszik fel a kicsiket, a bölcsődékben pedig nincs hely” – mondta az intézményvezető, aki szerint megoldást jelentene, ha az óvodákban két évre csökkentenék a beiratkozáshoz szükséges alsó korhatárt.
Kevés a román diák Háromszéken
Annak ellenére, hogy az iskolai helyek száma meghaladja az iskolások számát, sokan vannak „várólistán”, a népszerűbb intézményekben közelharc folyik a beiratkozáskor. Sepsiszentgyörgyön például szükség volt az iskolák körzetesítésére, mert a tapasztalatok szerint az itt élő szülők jelentős része egyetlen iskolát részesít előnyben – magyarázta lapunk kérdésére Keresztély Irma.
A Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta: bár valóban szabad iskolaválasztás van, de nem biztos, hogy a kiválasztott intézmény kellőképpen felkészült anyagilag, infrastrukturálisan és szakmailag nagyobb gyerekközösségek befogadására. Tájékoztatása szerint Sepsiszentgyörgyön 650 első osztályos helyet kértek jövőre az iskolák és 617 gyermek jelentkezett eddig. A gyereklétszám alapján 27 magyar, és 7,5 román tannyelvű első osztály indítható, az átlaglétszám meghaladja a 22 főt.
A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnáziumnak három első osztály indítását engedélyezték, de itt még nem zárták le a beiratkozást. Probléma van a Nicolae Colan iskolában, mert itt két román tannyelvű osztály indítását engedélyezték, eddig azonban csak az egyik telt meg, miközben a Váradi József iskolába csak kilenc román diák iratkozott: a „kisebbségi” oktatás nem csak az erdélyi magyarok, hanem a székelyföldi románok számára is kihívást jelent.
Keresett a művészet
Említésre méltó változás, hogy Sepsiszentgyörgyön megnőtt az érdeklődés a művészeti oktatás iránt, így hosszú évek óta először tudtak külön első osztályt indítani zene és képzőművészet szakokon. „Mi azért választottuk a művészeti iskolát, mert itt olyan jellegű képzést is kap a gyerek, amelyet más iskolákban elhanyagolnak” – ismertette szempontjait az egyik sepsiszentgyörgyi szülő, aki szerint alsó tagozaton minden iskolát művészeti iskolaként kellene működtetni.
A szülők azt is nehezen fogadják el, hogy szükség van a körzetesítésre. „Sok szempontot vesz figyelembe az ember akkor, amikor iskolát választ, és csak az egyik ok a lakhely. Fontos a szülők munkahelye is, az útvonal, amelyet a család mindennap bejár, és nem utolsó- sorban fontos az oktatás minősége, az intézmény biztonsága” – érvelt lapunknak Köllő Éva, akinek kisfia ősszel megy első osztályba. A szülő azt várja a tanfelügyelőségtől, hogy szigorúbban ellenőrizzen, és biztosítsa az esélyegyenlőséget minden iskolásnak.
Baloga-Tamás Erika, Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)2011. március 7.
Szórványoktatási központok temesvári találkozója
A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum és a Bartók Béla Alapítvány 2009 őszén csatlakozott a Kárpát-medencei Tehetségpontok hálózatához, bízva abban, hogy a hálózatban létrejövő egymástól való tanulás új lehetőséget jelent a kisebbségi, ezen belül a szórványoktatás nehézségeivel küzdő oktatási intézményeknek, pedagógusközösségeknek.
Március 11–12-én kétnapos tudományos tanácskozást szerveznek Temesváron a Bartók Béla Líceumban, amelyen azoknak a magyar iskolaközpontoknak a képviselői vesznek részt (Arad, Beszterce, Brassó-Négyfalu, Déva, Medgyes, Nagybánya – Máramarossziget, Nagyenyed, Segesvár, Szamosújvár, Temesvár), amelyek hasonlóan, szórványoktatási központokként működnek.
Az iskolaközpontok tehetséggondozó programjai – kutatás, tanácskozás és hálózatépítés a minőség szolgálatában című szakmai tanácskozáson előadást tart többek között Király András oktatásügyi államtitkár, valamint Rajnai Gábor, a Magyar Tehetségsegítő Tanács hálózatfejlesztési koordinátora és Kovács Imola, a Bethlen Gábor Alap igazgatótanács tagja (mindketten Budapestről). A kétnapos, műhelymunkával és szakmai vitával egybekötött tanácskozás résztvevői szombaton délután kulturális sétát tesznek Temesváron.
Pataki Zoltán, Nyugati Jelen (Arad)2011. március 9.
Őszre új tanterveket ígérnek
A megyékben és a minisztériumban dolgoznak az új oktatási törvény módszertani szabályzóin, készülnek a sajátos tantervek a román nyelv oktatására, a törvény jó, rajtunk múlik, hogyan alkalmazzuk – szögezte le Király András kisebbségi oktatásért felelős államtitkár tegnap azon a sepsiszentgyörgyi szakmai tanácskozáson, amelyen a huszadik évfordulóját ünneplő Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bemutatta új elnök- és székelyföldi alelnökjelöltjét.
A Kós Károly Szakközépiskolában tartott rendezvény meghívottjaként dr. Szíjártó István egyetemi docens, a Balaton Akadémia igazgatója A magyarság „szükség és érték" címmel tartott előadást.
Ki kell használni az új oktatási törvény nyújtotta lehetőségeket, ehhez ellenben újfajta iskolamenedzseri képességekre van szükség, amelyek nem a jogszabályoktól függenek, hanem a tisztséget betöltő igazgató személyiségétől – hangsúlyozta Keresztély Irma főtanfelügyelő, a szakmai kerekasztalként meghirdetett, de kevés hozzászólással zárult tanácskozás moderátora. Miután bemutatta a háromszéki iskolahálózat néhol túlméretezett, máshol elégtelen rendszerét, vázolta azokat az átmeneti stratégiákat, amelyekkel meg lehet menteni a kistelepülések iskoláit, valamint azokat a megoldásokat, amelyek az oktatás minősége érdekében az összevont osztályok felszámolását jelentenék az általános iskolák gimnáziumi tagozatán, elhangzott néhány, az új törvényt elmarasztaló, illetve méltató vélemény.
Egyesek lehetőséget látnak a szakoktatás fejlődésére, mások egyenesen felszámolását vetítik előre az új jogszabály értelmében; van, aki szerint jó a kötelező oktatás kibővítése, mások ellenzik, azt a kérdést ellenben többen feltették, hol vész el a gyermek az óvoda és a középiskola között, miért történik meg, hogy a mindenre nyitott, érdeklődő kisdiák a középiskolában közömbös minden iránt, sőt, dacos, amiért olyasmibe kényszerítik, amit nem szeret. A kérdésre többen is megadták a választ: nincs kellő idejű és mennyiségű pályaorientáció, divattá vált, hogy értelmi képességeitől függetlenül mindenki elméleti középiskolát végezzen, nincs szakmunkásképzés, a diákokat nem vonják be az iskola rendjének, fegyelmének fenntartásába, a kisebb tanulókkal való foglalkozásokba. Király András államtitkár optimista, szerinte, ha az oktatási intézmények vezetői időnként nemet is tudnak mondani, és meghúzzák a határt, hogy melyik iskolatípusba kiket vesznek fel, és milyen legyen az arány az elméleti, illetve a szakoktatás között, akkor minden rendben lesz. A jelen lévő pedagógusok, iskolaigazgatók nem ilyen derűlátóak, többek szerint a folyamatos változtatás, az új kormány-új szabályok többet ártanak az oktatásnak, mint amennyit használnak, s bár sokan várják, hogy mit hoznak a törvény alkalmazási útmutatói, abban hisznek leginkább, ami az osztályban és nem a minisztériumi irodákban történik.
Fekete Réka, Háromszék
Erdély.ma2011. március 28.
Tisztújítás a Pedagógusszövetségnél
"Szolgálatról van szó, nem pénzről és hatalomról..."
A Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) szombaton Szovátafürdőn tartotta éves közgyűlését. Rendkívüli jellegét az adta, hogy tisztújításra is sor került: az elnöki tisztséget húsz éven át betöltő Lászlófy Pál-István visszavonult, helyette a küldöttgyűlés Burus-Siklódi Botond főtitkárt választotta meg e funkcióra. "Törés nélkül folytatni az elkezdett munkát, megtalálni az egyensúlyt, példaértékűen szolgálni a szakmát" – határozta meg a tisztséggel járó fő feladatokat az új elnök.
Az RMPSZ közgyűlésén a szokásos tevékenységi beszámolók (elnöki, pénzügyi, oktatási központok igazgatóinak, az Ábel kiadó) elhangzása után került sor az alapszabályzat módosítására, ugyanakkor elfogadták a következő 5 évre vonatkozó programot is. A szakmai szervezetet 20 éve vezető Lászlófy Pál-István lapunknak elmondta, nagy erkölcsi felelősséggel járó munka hárul az elnökre, és két évtized után, elérve a 72 éves életkort, úgy érezte, ideje átadnia helyét annak, aki ezt a munkát tovább tudja vinni kellő alázattal, becsülettel. Az elmúlt években sikerült megtartani a jó kapcsolatot minden magyarországi párttal, sikerült megtartani az egyensúlyt a szövetségben. "Húsz év alatt minden magyar párttal jó kapcsolatot tartottunk, hiszen a működésünket az anyaország támogatja, enélkül nem tudtuk volna a fejlesztéseinket megvalósítani" – mondta a leköszönt elnök. Aki úgy vélte, az új tanügyi törvény alkalmazásával annyi feladat fog a szövetségre hárulni, akarva-akaratlan, hogy ha ennek megfelel szakmai szinten, nagyon jó lesz. "Eddig soha nem történt meg, hogy a romániai szakminisztérium mint szakmai szövetséget konzultációra hívjon minket, illetve felkérjen, hogy szaktestületekben tevékenykedjünk az alkalmazási normák, módszertanok kidolgozása érdekében. Ami nemcsak azért fontos, hogy nemzetiségi szempontból megvédjük érdekeinket, hanem azért is, hogy az általános tanügyi kérdésekhez is hozzá tudjunk szólni. Ez nagy kihívás. A törvény további sorsával kapcsolatosan nincsenek nagy reményeim, az ellenzék át akarja venni a hatalmat, és fenyegetőzik, hogy ha ez megtörténik, a tanügyi törvénynek vége" – tette hozzá. A tisztújítást megelőzően a közgyűlés módosította az alapszabályzatot, amely tartalmilag nem sokat módosult, de formájában egységesebbé vált. Négyévente kötelezővé tették a tisztújítást, a küldöttek megválasztása demokratikusabb úton történik, a tehetséggondozás az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap az ötéves programban. "Céljaink nem változnak, a minőségi oktatás, az érdekvédelem továbbra is megmarad" – mondta Lászlófy Pál-István. A tisztújítást megelőző időszakban pályázati támogatásnak köszönhetően sikerült megszervezni az elnökjelöltnek és az alelnökjelölteknek a bemutatkozását Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, szakmai előadások keretében. Két hét alatt mintegy ötszáz pedagógus részvételével komoly szakmai fórumot tartottak, hogy a szervezet kiválaszthassa és megválaszthassa azt a személyt, aki az elkövetkezőkben betölti az elnöki illetve a három alelnöki tisztséget. A volt elnök hangsúlyozta, szolgálatról van szó, nem hatalmi pozícióról, ezért nem jár sok pénz, de annál nagyobb felelősség. A küldöttgyűlés jelen levő 70 tagja Burus- Siklódi Botondot választotta meg elnöknek, Halász Ferenc történelemtanárt, Virág Erzsébet magyartanárt, és Kiss Imre matematikatanárt alelnöknek, a visszavonult, bizalmat megköszönő, megható búcsúbeszédet mondó Lászlófy Pál-Istvánt pedig örökös tiszteletbeli elnöknek. A közgyűlést megtisztelte jelenlétével dr. Szantner Viktor, a magyar oktatási államtitkárság kabinetfőnöke, Király András, a román oktatási minisztérium államtitkára, Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, dr. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Az RMPSZ új vezetője, Burus-Siklódi Botond hangsúlyozta, a megkezdett munkát törés nélkül szeretné továbbvinni, az előző elnökség által magasra emelt mércét tartani, megtalálni az egyensúlyt, példaértékűen szolgálni a szakmát, megfelelni a kihívásoknak, elvárásoknak.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)2011. április 14.
Tantervreform: elodázva
A korábbi optimista politikusi nyilatkozatok ellenére mégsem tanulhatják idegen nyelvként õsztõl a román nyelv és irodalmat a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok, és az új tanévig nem készül el a Románia földrajza és történelme tankönyvek fordítása sem.
Elõkészítik az elõkészítést
Senki se álmodjon arról, hogy a 2012-2013-as tanév elõtt lesz új kerettanterv és tankönyv - nyilatkozta lapunknak Szõcs Domokos. Az oktatási minisztérium kisebbségi fõosztályának igazgatója kijelentését azzal magyarázza, hogy az új tantervek - köztük a kisebbségek számára készülõ román nyelv és irodalom tanterv - elõkészítése csupán a hazai oktatási rendszerrõl szóló helyzetjelentés közvitára bocsátása után kezdõdhet el.
A tanterveknek illeszkedniük kell a jelentés megállapításaihoz, ezért is lassúbb a folyamat a vártnál - érvelt a szakember. A közoktatás állapotát és perspektíváit ötven évre visszatekintve összegzõ dokumentumot ezen a héten bocsátja közvitára az Országos ?rtékelõ és Felmérõ Központ. Így Szõcs jóslata szerint várhatóan május második felében kezdõdik el az új tantervek elõkészítése.
A kisebbségek számára készülõ tantervek lényege az lenne, hogy a román nyelvet a kisebbségi diákok nyelvi készségeinek megfelelõen oktatják, a földrajz- és a történelemoktatást kiegészítik a kisebbségi nemzetközösségek kulturális igényeinek és örökségének megfelelõen, de speciális programot kap a kisebbségi zeneoktatás
Januári optimizmus
A kisebbségi fõosztály igazgatója január közepén még jóval derûlátóbban nyilatkozott arról, mikortól léphetnek életbe az új tanügyi törvény kisebbségbarát elõírásai. Szõcs akkor még abban bízott, hogy január második felében lezajlik a szakmai egyeztetés és háttérmunka, februártól pedig megkezdõdhet a tantervek elõkészítése.
Az eredeti elképzelések szerint az elsõ negyedévben konzultáltak volna a minisztérium munkatársai a változtatásokról a pedagógusokkal, tanfelügyelõségekkel, hogy a szakemberek javaslatai is bekerülhessenek az elõkészítés alatt álló dokumentumokba. Szõcs Domokos tegnap beszámolt arról, hogy már találkozott a tanfelügyelõségek munkatársaival, de az új tantervrõl még nem esett szó, egyelõre a tanügyi törvény alkalmazását vitatták meg.
Az új tantervekkel kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ akkori elnöke január végén foglalt állást. A politikus hangsúlyozta: a cél az, hogy az új tanév kezdetén már magyar nyelvû történelem- és földrajzkönyvet kapjanak a diákok. Markó akkor úgy vélte, ez könnyebb feladat, hiszen a jelenlegi kiadványok lefordításával rövid idõ alatt lehet biztosítani a magyar tankönyveket.
Optimista volt korábban Király András oktatásügyi államtitkár is, aki januárban még úgy fogalmazott: erõltetett menetben dolgoznak az év elsõ felében az új tantervek kialakításán.
Király: az erõltetett menet nem vált be
Tegnapi megkeresésünkkor Király már nem látott reális esélyt az erõltetett menet teljesítésére, ám azt nyilatkozta, a késés nem okoz problémát, mert bevárják a reformnemzedékek a nekik szánt új tankönyveket.
Valóban csúszik egy évet a tanterv- és tankönyvreform, de ez nem jelent áthidalhatatlan megoldást, az új tantervekkel fokozatosan ismerkednek majd a diákok - hangsúlyozta az államtitkár, aki örvendetesnek nevezte, hogy 2015-tõl már az új tanügyi törvénynek megfelelõen érettségiznek majd a maturandusok, és felvételiznek líceumba az általános iskola végzõsei. Ez azért fontos, mert nem kell majd kivárni egy teljes oktatási ciklust, hanem menet közben bevezethetjük a változásokat, felgyorsul így a folyamat - vélekedett.
A tanárok nyitottak
Szõcs Domokostól azt is megtudtuk: még mindig nagyon kevés információ jut el az oktatásügyben dolgozókhoz a reformintézkedésekrõl, ezért az utóbbi hónapokban tájékoztató kampányt folytattak, hogy felkészítsék a tanárokat a változásra. Szavai szerint új tantervek és tankönyvek ugyan nem lesznek a jövõ tanévtõl, de az oktatás átszervezése megkezdõdik. Így például az általános iskola felsõ tagozata egy évvel hosszabb, a középiskolai képzés egy évvel rövidebb lesz.
A következõ tanév ötödikesei kilencedik osztályig az általános iskolákban tanulnak. Elvileg ennek a beosztásnak megfelelõen változik majd a tanrend is, gyakorlatilag azonban nem tudni, hogyan oszlik el jövõ tanévtõl a tananyag. A tankönyvek és a tanterv csúszása nem érinti az új beosztás szerint tanuló reformosztályokat - nyilatkozta Szõcs Domokos.
Király András az elmúlt hónapokban folytatott reformkampány tanulságait úgy összegezte: a tanárok nyitottak, és a tanügyminisztérium is mindent megtesz azért, hogy meggyõzze õket a változások fontosságáról.
?j Magyar Szó (Bukarest)2011. április 22.
Feljelentések magyar emlékmûvek megrongálása miatt
Az aradi városháza után a megyei RMDSZ is feljelentést tesz az ügyészségen a Szabadság-szoborcsoport megrongálása miatt, miután az utóbbi hetekben az alkotás több bronzból készült eleme is eltûnt. Kovászna megyében is feljelentik azokat a személyeket, akik egy évvel korábban meggyalázták az 1849-es kökösi csatában elesett Gábor Áron emlékmûvét. Háromszéki magyar vezetõk sérelmezik, hogy az igazságszolgáltatás semmit nem tesz a tettesek felelõsségre vonása érdekében, holott az emlékmû-gyalázásról készült videó egy éve a YouTube-on látható.
utóbbi napokban eltûnt a Román-magyar megbékélés parkjában álló Szabadság-szoborcsoport több bronzból készült eleme, emiatt az Arad megyei RMDSZ feljelentést tesz - közölte csütörtökön Király András, a szervezet elnöke, aki szerint egy diadém, egy tõr és egy kard tûnt el a szobrokról. Az utóbbi napokban eltûnt a Román-magyar megbékélés parkjában álló Szabadság-szoborcsoport több bronzból készült eleme, emiatt az Arad megyei RMDSZ feljelentést tesz - közölte csütörtökön Király András, a szervezet elnöke, aki szerint egy diadém, egy tõr és egy kard tûnt el a szobrokról.
?rtesítettük a városházát, amely be is nyújtotta feljelentését az ügyészségen - mondta Király. Hozzátette: javasolni fogja, hogy a városi vezetés ismét üzemelje be a néhány évvel korábban felszerelt kamerás megfigyelõrendszert a Román-magyar megbékélés parkjában.
Bognár Levente aradi alpolgármester elmondta: ellenõrizni fogják, hogyan volt lehetséges a bronztárgyak eltûnése, mivel a megbékélés parkjának szomszédságában egy rendõrõrs mûködik.
Az alpolgármester azt is elmondta, hogy a szoborcsoport alkotóelemein kívül más tárgyak is - 22 díszoszlop, két pad és néhány szemeteskosár - eltûntek a parkból.
Nem az aradi Szabadság-szoborcsoport az egyetlen magyar vonatkozású emlékmû, amelyet megrongálnak az utóbbi idõszakban. Mint arról tájékoztattunk, egy héttel korábban Wass Albert marosvécsi sírjáról tûnt el a bronzplakett.
Feljelentés a kökösi Gábor Áron-emlékmû meggyalázói ellen is
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke, valamint Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester csütörtökön bejelentették, hogy büntetõjogi feljelentést tesznek három férfi ellen, akik a tavaly meggyalázták az 1849-es kökösi csata helyszínén álló Gábor Áron-emlékmûvet, az errõl készült filmfelvételt pedig feltöltötték egy videomegosztó portálra.
Tamás elmondta, nemrég szerzett tudomást A magyaroknak címû, az internetre egy évvel korábban feltöltött félperces felvételrõl, amelyen az látható, ahogy egy férfi vizel az emlékmû elõtt, egy másik férfi pedig a meztelen fenekét fordítja a márványtábla felé.
Antal Árpád és Tamás Sándor közölték: sikerült kideríteni a két férfi identitását: a 31 éves brassói Sava Florin Bogdan, illetve a 19 éves nagyszebeni Bobeºiu Constantin Gheorghe akcióját egy harmadik személy rögzíti kamerával, egy 24 éves személy pedig yrronick1 név alatt a YouTube-ra töltötte fel a felvételt.
A háromszéki elöljárók hangsúlyozták: nem a Csibi Barna Avram Iancu-akasztására adott válasz a felvétel, hiszen az a csíkszeredai fiatalember március 14-i akciója elõtt egy évvel történt.
Mindketten sérelmezték, hogy az illetékes hatóságok nem intézkedtek a Gábor Áron-emlékmû meggyalázása kapcsán. Hangsúlyozzuk, hogy ellenezzük a szélsõségességet, bármelyik oldalról is érkezzen (.), ellenezzük az ilyen megnyilvánulásokat, de azt akarjuk, hogy az igazságszolgáltatás nem csak az ilyen tetteket elkövetõ magyarok, hanem a románok esetében is intézkedjen. Hatalmas botrány volt a médiában a csíkszeredai incidens kapcsán, még a parlamentben is errõl vitatkoztak, ez a film azonban egy éve ott van a YouTube-on, az igazságszolgáltatás azonban nem vett róla tudomást.
Felhívás a Kárpát-medencei magyar szobrok és emlékhelyek védelme érdekében
Közös húsvéti felhívással fordult a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) a Kárpát-medencei magyarsághoz, fogjon össze a régióban található magyar emlékhelyek megvédéséért, és emelje fel szavát a szoborgyalázások ellen.
Az idei évben négy hónap alatt közel tucatnyi magyar emlékhelyet, szobrot rongáltak meg a Kárpát-medencében - hívja fel a figyelmet Berényi József, az MKP és Lomnici Zoltán, az EMT elnöke egy közös nyilatkozatban.
A kassai Esterházy-szobor és a vereckei honfoglalási emlékmû után erre a sorsra jutott az Ungvár fõterén álló Petõfi-szobor is. Az erdélyi Marosvécsen Wass Albert síremlékét gyalázták meg, Aradon a Magyar-román Megbékélés Parkjában álló Szabadság-szoborcsoportot rongálták meg. Néhány héttel ezelõtt pedig a délvidéki Adán takarták le Damjanich János szobrát, és további emlékhelyeket is megrongáltak - emlékeztet Berényi és Lomnici.
Közös véleményük szerint ezeknek az utóbbi idõben rendkívüli módon elszaporodott cselekedeteknek az elkövetõi a kegyelet jogát vonják kétségbe.
Magyar emlékhelyeink, szobraink közös történelmünket, kultúránkat szimbolizálják. Múltunk, nemzeti méltóságunk megõrzése mellett a nemzetiségek közti együttmûködést is jelképezik - fogalmazott Berényi és Lomnici.
Közös nyilatkozatukban felhívják az anyaországi és határon túli magyarok figyelmét, fogjanak össze az emlékhelyek védelme érdekében, és egységesen emeljék fel szavukat a sorozatos rongálások ellen.
Krónika (Kolozsvár)