udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
778
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 751-778
Névmutató:
Márton Árpád
2004. november 5.
Október 27-én másodszor adták át a budapesti Hilton Szállóban a Szervátiusz Tibor és felesége, Klára asszony által 2003-ban, Szervátiusz Jenő születésének századik évfordulója alkalmából létesített Szervátiusz Jenő-díjat. A 2003-ban első alkalommal díjazott karcagi szobrászművész, Győrffy Sándort követően az idén Márton Árpádot illették ezzel a megbecsüléssel. Márton Árpád festőművész /sz. Gyergyóalfalu, 1940. okt. 6./ a hatvanas években lépett az erdélyi művészeti élet meghatározó személyiségei sorába. A hatvanas években, gyakorlatilag a magyarországi folyamattal egy időben Erdélyben is kezdetét veszi a művészet modernizációja. A megújulásnak természetesen Kolozsváron is vannak/voltak úttörői – például Szervátiusz Tibor, Tóth László festőművész vagy a Kolozsvári Grafikai Iskola olyan személyiségei, mint Feszt László, Cseh Gusztáv, Bardócz Lajos, Árkossy István és mások. A modernizáció első hullámában, a hatvanas években jött létre a marosvásárhelyi művésztelep, a második hullámban, a hetvenes évek első felében a Hargita Műhely, s az évtized végén a harmadik hullám avatta Sepsiszentgyörgyöt, Nagyváradot és Temesvárt az avantgárd mozgalmak kísérleti állomásaivá. A második hullámban érkezett Csíkszeredába Gaál András és Márton Árpád, s ezzel megindult a Hargita Műhely tevékenysége. /Banner Zoltán: Szervátiusz Jenő-díj Márton Árpádnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./2004. november 16.
Háromszék, a Székelyföld határán, a Feketeügy kökösi hídja mellett tartotta rendhagyó sajtótájékoztatóját az RMDSZ három politikusa: Márton Árpád, Tamás Sándor és Antal Árpád-András. Bejelentették, hogy az RMDSZ háromszéki képviselői elkészítik és benyújtják a román parlamentnek a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. Antal Árpád képviselőjelölt elmondta, a Pro Regio Egyesület közreműködésével a megyehatárt jelző táblára kiteszik azt a háromnyelvű feliratot (román, magyar, német nyelven), hogy az erre haladók beléptek Székelyföldre. /(s): Itt kezdődik a Székelyföld! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./2004. november 25.
Kökösdön háromszéki RMDSZ képviselői a megye bejáratánál lévő kis székely kapura kifüggesztették Székelyföld jelképes tábláját. A rendezvény befejezése után alig félórával a rendőrök levették, és „bűnjelként” elszállították a táblát. A kialakult helyzet értékelésére sajtóértekezletre hívták a háromszéki vezetők a médiák képviselőit. Márton Árpád képviselő és Puskás Bálint szenátor a rendőrségi önkényre hívták fel a figyelmet. – A tábla állni fog! – ígérték az RMDSZ választottjai, az új parlamentben következetesen azon fognak munkálkodni, hogy a most még szimbolikus jellegű tábla, valós tartalmat nyerve régió jelzőként hírnöke legyen a tájnak. Nem elszigetelt incidensről van szó, jegyzete meg Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a területi RMDSZ elnöke, ezt bizonyítja, hogy ugyanazon a napon Lósy Schmidt Ede, a magyar Műszaki Múzeum alapítójának sepsiszentgyörgyi szülőházán a háromnyelvű emléktábla elhelyezését, az épületben működő tanintézmény igazgatónője, Rodica Parvan meggátolta, annak ellenére, hogy előzőleg megszerezték a jóváhagyás. Albert Álmos elmondta, hogy reggel kiszúrva találta személygépkocsija gumiabroncsát. /(Flóra Gábor): A tábla állni fog! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2004. december 4.
A választás eredményeként az RMDSZ szenátorai: Pete István közgazdász (Bihar megye), Verestóy Attila vegyészmérnök és Sógor Csaba református lelkipásztor (Hargita), Eckstein-Kovács Péter jogász (Kolozs), Puskás Bálint Zoltán jogász és Németh Csaba tanár (Kovászna), Markó Béla tanár és Frunda György jogász (Maros), Szabó Károly mérnök (Szatmár) és Fekete Szabó András Levente mérnök (Szilágy). Az RMDSZ képviselői: Király András György tanár (Arad megye), Lakatos Péter közgazdász és Sóki Béla tanár (Bihar), Kovács Attila tanársegéd (Brassó), Székely Levente Csaba állatorvos (Galac), Kelemen Hunor állatorvos, filozófiatanár, Antal István mérnök, Becsek-Garda Dezső Kálmán tanár és Asztalos Ferenc tanár (Hargita), Kónya-Hamar Sándor filozófiatanár és Máté András Levente jogász (Kolozs), Antal Árpád András szociológus, Tamás Sándor jogász és Márton Árpád Francisc színész, jogász (Kovászna), Bónis István fogorvos (Máramaros), Kerekes Károly jogász, Borbély László közgazdász és Kelemen Attila állatorvos (Maros), Varga Attila jogász és Erdei-Doloczki István mérnök (Szatmár), Seres Dénes jogász (Szilágy) és Tóró Tibor fizikus (Temes). /(demeter): A tulipános testület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./2005. január 12.
A Kriterion Alapítvány kuratóriuma Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténésznek ítélte oda a 2004-évi Kriterion-koszorút azért a több évtizedes kitartó munkásságáért, amelyet az irodalomtörténeti kutatások elmélyítése, az erdélyi magyar szellemi értékek feltárása és közkinccsé tétele terén kifejtett. Nevéhez fűződik, többek között, a két világháború közötti erdélyi művelődési-irodalmi élet legfontosabb alkotói munkásságának részletes feltárása. Marosi Ildikó kutatásai és könyvei nélkül nem lenne teljes az erdélyi magyar szellemi élet. A Kriterion-koszorút az alapítvány 1995-ben létesítette. Azóta díjazottjai között szerepelnek Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor, rendező, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatója, a csíkszeredai KAM regionális és antropológiai kutatások központjának munkatársai, László Ferenc muzikológus, egyetemi tanár, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró, a szárhegyi képzőművészeti alkotótábor létrehozói, Imreh István történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár és Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető. /Kriterion-koszorú Marosi Ildikónak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./2005. január 15.
Az RMDSZ programjában szereplő három autonómia-forma – a helyi közigazgatási, a kulturális önrendelkezési és a fejlesztési régió átszervezése – megtalálható a kormányprogramban is, de a szövetség nem mond le a területi autonómiáról sem, nyilatkozta Márton Árpád RMDSZ-képviselő. Szerinte a területi autonómia megvalósításához külön törvény elfogadása, vagy az alkotmány módosítása szükséges. /Nem mond le a területi autonómiáról az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./2005. január 17.
Sepsiszentgyörgyön tartott hétvégi sajtóértekezletén Márton Árpád képviselő sikeresnek minősítette, hogy az RMDSZ törekvéseinek sok eleme fellelhető a Tariceanu-kabinet cselekvési programjában. Érvényes ez az autonómia kiterjesztésére is, amelynek három eleme a helyi közigazgatási, a kulturális autonómia, illetve a gazdasági régiók újraszabályozása tételesen is szerepel a kormány programjában. A területi autonómia nem került be a kormány programjába, de az egymásra épülő autonómiamodellek elvezetnek a közösségi önkormányzás érvényre juttatásához. /(Flóra Gábor): Fogódzók a nemzeti önazonosságunk megéléséhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./2005. január 20.
Sepsiszentgyörgyön a Nemzeti Bank volt épületét, melyet 2004-ben a kormány átadott a Megyei Tanácsnak, a Nastase-kabinet utolsó kormányülésén a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségnek adományozta. Az ügy a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után pattant ki, akkor derült fény arra, hogy az említett egyház emellett Marosvásárhelyen, de Erdély-szerte több más városban is, újabb hatalmas ingatlanvagyonra tett szert. A parlament az ügyről semmit nem tudott – jelentette ki Márton Árpád képviselő. A törvényhozásnak, sajnos, a hasonló döntésekre még csak rá sem kell bólintania – tette hozzá. A korábbi tulajdonos, a Kovászna megyei önkormányzat szerencsére idejében tudomást szerzett az említett kormánydöntésről, jelezte Demeter János elnök. Így a törvény előírta 30 napos időhatáron belül fellebbezést nyújtottak be a Tariceanu-kabinethez a megyét hátrányosan érintő kormányhatározat orvoslása céljából. /(s): Hagymakupolás terjeszkedés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./ Háromszéken megdöbbenést váltott ki az az értesülés, miszerint a Nastase-kabinet a Hargita-Kovászna Megyei Ortodox Püspökségnek ajándékozta Sepsiszentgyörgyön a bank volt épületét. A létesítményt korábban a megyei önkormányzat ügykezelésébe adták, testületi döntés is született arról, hogy a város központjában fekvő tágas helységben a modern művészetek galériáját rendezik be, itt tevékenykedett volna a megyei kulturális intézet is. Az „ajándékozás” igazolta, hogy minden cáfolat dacára Székelyföldön tart az ortodox egyház terjeszkedése, kolostorok, templomok felhúzása mellett – ott is ahol hiányoznak a hívők – jelentős vagyont juttatnak az „államvallás” birtokába. /Mi más ha nem terjeszkedés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2005. január 28.
A nemzeti közösségeket érintő gondokra megoldást nyújtó kerettörvénynek tervezi az RMDSZ a kisebbségek jogállását tisztázó jogszabályt, amelyet várhatóan a tavasz folyamán véglegesítenek. Az RMDSZ szakemberei még csak a törvény vázát rögzítették, tájékoztatott Máté András Kolozs megyei parlamenti képviselő, aki Varga Attila és Márton Árpád képviselővel végzi a szöveg megfogalmazását. A törvény első része a kisebbségek jogaira vonatkozó általános alapelveket rögzíti, a második rész a kisebbségek meghatározását tisztázza és kitér a kisebbségek kulturális és oktatási gondjaira is. A törvénybe az információhoz való jogot is belefoglalják és az anyanyelvhasználatot is szabályozzák. Az RMDSZ azt szeretné, ha a kisebbségek gondjait orvosló jogi előírások egy kerettörvénybe lennének összefoglalva. A törvény a kisebbségügyi tanács létrehozására is kitér. A jogszabály külön fejezetet szentel a kulturális autonómiának. /Borbély Tamás: Kerettörvénybe foglalnák a kisebbségi jogokat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./2005. február 2.
Új frakcióvezetőt választott az RMDSZ képviselőházi frakciója Márton Árpád személyében. A háznagyi tisztséget ebben az ülésszakban Kelemen Hunor tölti be. Frakcióvezető-helyettesek: Varga Attila, Seres Dénes és Kovács Attila. A szenátusban nem volt RMDSZ-frakcióvezető választás, Verestóy Attila frakcióvezető mandátuma ugyanis egy évre szólt. A szenátus állandó bizottságában Puskás Bálintot választották meg az RMDSZ-t megillető titkári tisztségre. /Új RMDSZ-frakcióvezető a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2005. február 4.
Február 3-án Markó Béla miniszterelnök-helyettes fogadta a European Center for Minority Issues (ECMI) küldöttségét. A megbeszélésen részt vettek a nemzeti kisebbségi törvény előkészítésével megbízott RMDSZ-es munkacsoport tagjai is: Márton Árpád, Varga Attila, Máté András Levente parlamenti képviselők, valamint Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (EKH) vezetője. Az ECMI és az EKH közös programjának célja szakmai háttér biztosítása a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvénytervezet kidolgozásában. /Kisebbségi törvény kidolgozása külföldi szakemberek bevonásával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./2005. február 15.
Márton Árpád RMDSZ-képviselő a székelyföldi autonómia ismételt felvetésével kapcsolatosan azt nyilatkozta: az SZNT törvénytervezetét már visszautasította a parlament, mert nagyon sok hibát tartalmaz, ezért nem látja indokoltnak, hogy újra benyújtsák. Ez nem jelenti azt, hogy az RMDSZ nem akar együttműködni a civil szervezetekkel, de saját tervezetét szeretné előterjeszteni. Elkészülte után konzultálni fognak a magyar civil szervezetekkel, mielőtt benyújtanák a parlamentben. Szerinte az RMDSZ már lerakta az autonómia alapjait, minthogy a négy autonómiaforma közül három már benne van a kormányprogramban, így például a helyi közigazgatás autonómiája, a kulturális és regionális autonómia, az utóbbi a fejlesztési régiók újjászervezése révén. A területi autonómiára vonatkozóan kijelentette: az RMDSZ nem mondott le róla, de ehhez külön törvényre van szükség vagy pedig az alkotmány módosítására. /Az RMDSZ a saját autonómia-tervezetét nyújtja be, nem a Székely Nemzeti Tanácsét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./2005. február 18.
A Magyar Polgári Szövetség bírálta az RMDSZ-t, mivel nem akarja a parlament elé terjeszteni a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke megdöbbenését fejezte ki Márton Árpád RMDSZ-képviselő kijelentése kapcsán, miszerint az RMDSZ saját autonómiatervezetét nyújtja be a parlamentben, nem az SZNT-ét. “Tizenkét évvel ezelőtt az RMDSZ is a magáévá tette ezt a tervezetet, most pedig egy új, valószínűleg nem hatékony tervezetet akar kidolgozni” – mondta Gazda. /MPSZ kontra RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./2005. február 25.
Sokakat megdöbbentett: a Demokrata Párt egyezkedik a RNEP-vel, hogy ez utóbbi olvadjon be az Emil Boc vezette alakulatba. Boc, Kolozsvár polgármestere nyilatkozta: a Demokrata Pártnak is szüksége van a RNEP-re, hogy tovább ápolhassa a nemzeti szellemiséget. – Már változott az RNEP ideológiája, magyarázta Boc. Alig írták alá a négypárti protokollumot, máris elkezdődött annak lábbal tiprása. Márton Árpád képviselőházi RMDSZ frakcióvezető minderről elmondta, hogy emlékezni kell Emil Boc polgármesteri választási kampányára, a híres bibliás jelenetre a helyi televízióban, amikor nem magyarbarátságáról tett tanúbizonyságot. Egybeolvadásra olyan pártok között kerül sor, amelyek ideológiája közel áll egymáshoz. Márton Árpád jelezte, hogy a koalíciós társakkal ezt a kérdést megtárgyalják. /Béres Katalin: A RNEP újra hallat magáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./ Emlékeztető: Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) által alakított szövetség polgármester-jelöltje, valamint Gheorghe Funar kolozsvári városvezető a televízió élő adásában esküdött a Bibliára, hogy nem működik együtt a magyarokkal és az RMDSZ-szel. /B. T.: Idegengyűlölő rituálé a képernyőn. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. ápr. 28./2005. március 5.
Két részből áll majd a készülő kisebbségi törvénytervezet, melyet március végén nyújtanak be, tájékoztatott Kolozsváron Máté András Levente parlamenti képviselő. A kisebbségi törvénytervezetet két fejezetből, egy általános és egy speciális részből álló jogszabálytervezetet. . A törvénytervezetet kidolgozó bizottság tagjai, Varga Attila, Márton Árpád és Máté András Levente képviselők konzultáltak a Romániában élő többi kisebbség képviselőivel. /(köllő): Készül a kisebbségi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./2005. március 18.
Éles bírálatokat fogalmazott meg Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő a szövetség által készített kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban. Toró sérelmezte, hogy a tervezet a kisebbségi szervezetek létrehozására vonatkozóan ugyanazokat a diszkriminatív kritériumokat állapítja meg, amelyeket a romániai választási törvényben több nemzetközi szervezet is kifogásolt. Toró szerint ennél súlyosabb, hogy a kulturális autonómiára vonatkozó rész az önrendelkezés joggyakorlását nem a közösségnek, hanem a közösség egy reprezentatív szervezetének – az RMDSZ-nek – adja oda. Toró jövő héten több módosító javaslatot is megfogalmaz majd. Szerinte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által jóváhagyott személyi elvű autonómiatervezet a modellértékű. Márton Árpád, a tervezetet kidolgozó egyik RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta: valóban a parlamentbe jutott szervezet kérheti a kormánytól, hogy kisebbségi önkormányzati választást írjanak ki, de ezen nemcsak az illető szervezet tagjai, hanem a bejegyzett civil szervezetek és alapítványok képviselői is részt vehetnek. /Borbély Tamás: Vitát gerjesztett a kisebbségi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./2005. március 19.
Önnön hatalmának végleges megerősítése, minden döntési jog kisajátítása, a más hangok, vélemények, nézetek demokratikus köntösbe öltöztetett kirekesztése – erről szól az RMDSZ kisebbségi törvénye, állapította meg Farkas Réka, a lap munkatársa. A tartalommal kapcsolatban nagy volt a titkolózás. Mostanáig a szűk munkacsoporton és a legfelsőbb vezetésen kívül senki nem ismerhette meg a tervezet tartalmát. Markó Béla több ízben kifejtette, figyelembe veszik a módosító javaslatokat. A kisebbségi törvénytervezet a nemzeti kisebbségek jogállásának rendezése ürügyén teljhatalommal kívánja felruházni a parlamenti képviselethez jutott szervezeteket. Önrendelkezési jogosítványt nem az erdélyi magyarságnak, csak az RMDSZ-nek, és gondoskodik arról is, hogy senki másnak ne legyen esélye bekerülni a jelentős jogkörökkel felruházott Országos Kisebbségi Tanácsba, illetve az autonómiatanácsba. A jogalkotók a kisebbségi törvénybe szóról szóra átemelték a tavalyi választási törvény Velencei Bizottság, Európai Parlament és az Egyesült Államok külügyminisztériuma által elítélt cikkelyeit. Az RMDSZ nem szánt hosszú időt a vitára, március 23-ig tehetik meg módosító javaslataikat a megkérdezettek, az ütemterv szerint március 31-ig a kormány asztalán kell lennie a jogszabálynak. A háromszéki RMDSZ a történelmi egyházak képviselőit, civil szervezeteket hívott meg az első beszélgetésre. A sajtót és a Székely Nemzeti Tanács képviselőjét hívatlan vendégként nem engedték be a terembe. ,,Egy alkotási folyamat zajlik, nem tartozik a közvéleményre” – fejtette ki Márton Árpád képviselő. /Farkas Réka: Jogsértő kisebbségi törvénytervezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./2005. március 25.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén elsősorban a kisebbségi törvénytervezetet, az Adó- és Pénzügyi Törvénykönyv módosításának kérdését, valamint Románia csatlakozási szerződésének aláírását érintették. Markó Béla miniszterelnök-helyettes elmondta: az RMDSZ a múlt hét végén emlékezett meg az 1990. március 19-i és 20-i marosvásárhelyi eseményekről. Mint mondta, 15 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen dőlt el, hogy az erdélyi magyarság politikai eszközökkel, párbeszéd útján akarja jogait kivívni. Márton Árpád képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke ismertette a kisebbségi törvénytervezetet. Elmondta: az RMDSZ konzultál a magyar civil- és ifjúsági szervezetekkel, a történelmi egyházakkal, közéleti személyiségekkel a törvénytervezet ügyében. Márton Árpád hangsúlyozta, a kerettörvény megfelel az alkotmány előírásainak. A tervezet leszögezi a kisebbségi szervezetek státusát. Az RMDSZ kifogásolja, hogy a művelődési szférában, a humanitárius segélyszolgálatokra és az egyházakra vonatkozóan meg kívánnak szüntetni bizonyos adókedvezményeket. /Az RMDSZ az Európai Néppárt tagjaként is lobbizik a csatlakozási szerződés aláírásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./2005. március 26.
Ellentmondásosan nyilatkozott a kisebbségi törvénytervezet módosításáról Márton Árpád képviselő március 25-én tartott sajtótájékoztatóján. Kifejtette, az RMDSZ szívesen beiktatná a könnyítő feltételeket a kisebbségi szervezetek bejegyzésénél, de ebbe várhatóan nem egyeznek majd bele a nem magyar kisebbségek képviselői. Ugyanakkor hangsúlyozta: az RMDSZ-frakció arra adott mandátumot, hogy ,,az eredeti törvénytervezet jellegét figyelembe véve” iktassa be a módosításokat. A határidőig /március 23./ több mint hatvan módosító javaslat érkezett az RMDSZ címére, de ezt követően is folyamatosan jönnek az indítványok. Elmondása szerint szervezetek, magánszemélyek egyaránt megfogalmazták elképzeléseiket, több, egymásnak is ellentmondó javaslat érkezett. /Farkas Réka: Az RMDSZ módosítana, más kisebbségek nem (Kisebbségi törvénytervezet). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./2005. március 29.
Március 25-én tartott sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kitért az érdekvédelmi szervezet által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet kapcsán benyújtott javaslatokra is. Több mint hatvan beadványban fejtették ki véleményüket civil szervezetek, az SZNT elnöke és egyes tagszervezetei, oktatásban dolgozók, RMDSZ-tagok. A javaslat-benyújtási határidő ugyan lejárt, de továbbra is elfogadnak észrevételeket. A tervezetet március 30-án tárgyalják meg Bukarestben a kisebbségi szervezetek vezetőivel, törvényhozóival. /(Flóra Gábor): Márton Árpád a kisebbségi törvényről.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./