udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 309 találat lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 | 301-309

Névmutató: Pataky Lehel Zsolt

2010. január 20.

Államtitkárként a kisebbségi oktatásért fog felelni Király András – A barikád másik oldalán
A kormányzati szerepvállalással a népszerűtlen döntések következményeit is vállalnia kell az RMDSZ-nek, a tanügyben is – állítja Király András Arad megyei RMDSZ-elnök, az oktatási minisztérium új államtitkára.
A Csiky Gergely Iskolacsoport jelenlegi igazgatója saját megfogalmazása szerint a barikád másik oldalára áll, de a magyar nyelvű oktatás érdekeit fogja szem előtt tartani, még akkor is, ha a legújabb rendelkezések kész tények elé állítják, és a költségvetés szűk mozgási teret enged.
– Az RMDSZ-nek fenntartott államtitkári tisztséget a Szövetségi Állandó Tanács döntése értelmében kaptam meg, de csak azután foglalhatom el a hivatalt, miután a miniszterelnök aláírja a kinevezést – nyilatkozta Király András. – Erre sor kerülhet néhány napon, vagy héten belül. Szeretném ezt a félévet lezárni a Csikyben, és csak azután munkába állni a minisztériumban. Ott a kisebbségi oktatás lesz a fő feladatom, de bizonyára más munkaköröket is kapok majd. Ez az államtitkárság felelt eddig például a parlamenttel való kapcsolattartásért.
– Nem hálátlan feladat most államtitkárnak lenni, amikor számos népszerűtlen intézkedést, karcsúsítást készítenek elő a tanügyben?
– Valóban nehéz időszak ez, de az RMDSZ felvállalta a kormánytagságot, aminek ez is velejárója. Reméljük, racionalizálni tudjuk a kormány elképzeléseit. A közösségnek jogos elvárásai vannak az RMDSZ-szel szemben a kormányzati szerepvállalás okán, de a mostani állapotok nem hasonlíthatók a 2004 és 2008 közötti időszakhoz. Eddig a hatalom halogatta, hogy hozzányúljon a közszférához, most megteszi ezt. Hogy úgy mondjam, a barikád másik oldalára állunk, a végrehajtást képviseljük.
– Az a közhangulat, hogy az RMDSZ asszisztál a kis létszámú – főleg magyar – iskolák bezárásához, ami többek között a fejkvóta-rendszer eredménye.
– A tanügyi törvényben és az Országos Oktatási Paktumban is vannak kitételek, amelyek a kisebbségi oktatás esetében pozitív megkülönböztetést alkalmaznak, és azon leszünk az RMDSZ-szel, hogy észszerű, elfogadható változások legyenek. Azok az átiratok, amelyeket a tanügyminisztérium minden megyébe elküldött, és amelyek alapján sokan kész ténynek veszik bizonyos iskolák bezárását, inkább felmérő jellegűek, még nincs eldöntve semmi.
– Megszűnnek iskolák, vagy sem?
– Megszűnhetnek, de ezt nem a minisztérium dönti el. Az önkormányzatok beleegyezése is kell hozzá, hiszen attól függ, hogy egy település hány alkalmazottat és iskolaépületet tarthat fenn. Az biztos, hogy a keretszámok a nagyobb létszámú intézményeknek kedveznek. De itt hangsúlyoznom kell, hogy még parlamenti képviselői mandátumom alatt volt egy törvényjavaslatom – amit most is fenn fogok tartani –, hogy az elszigetelt, tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető helységekben lévő iskolákat működtessék a létszámtól függetlenül, mert mindenkinek joga van a közoktatáshoz és az anyanyelvű oktatáshoz. Természetesen, ha az utaztatás, az étkeztetés és a felügyelet megoldható, akkor jobb, ha nagyobb közösségben tanul a gyerek, több pedagógus ügyel rá. Ezt mindenütt a helyi sajátosságok figyelembe vételével lehet megoldani, és ha kell, elutazok minden megyébe, hogy közösen döntsünk. Menni fog, mert előbb-utóbb a napközis programot is be fogják vezetni, hiszen a karcsúsítás mellett valós reformra is szüksége van már a tanügynek. Az igaz, hogy a jelenlegi költségvetés elég keskeny pályát szab nekünk.
– A kinevezése kapcsán megkerülhetetlen a kérdés: a politikai karrier előbbre való, mint a szakmai előmenetel?
– Azt hiszem, azzal elértem a politikai pályám csúcsát, hogy parlamenti képviselő lehettem. A minisztériumban egész más dolgozni. Ez egyben szakmai kihívás, ugyanakkor az RMDSZ programját is képviselnem kell. Tagadhatatlan: örülök, hogy rám esett a választás, de nehéz időszak következik.
– Ön a legrövidebb ideig funkcióban lévő igazgató a Csiky Gergely Iskolacsoportban?
– Ezt nem tudom, mert régebben is voltak igazgatóváltások tanév közben, de tényleg nem hittem, hogy ilyen rövid ideig leszek igazgató: szeptemberben két évre előre terveztük a kollégákkal az iskola ügyeit. Mégis, úgy érzem, ennyi idő alatt is sikerült eredményeket elérni, új irányvonalat szabni az intézménynek. Ősztől a szolgáltatások–turizmus szakkal bővül a középiskolai tagozatunk.
– Feltételezem, hogy most már az aradi beruházások is nagyobb figyelmet kapnak majd a minisztériumban.
– 2004 és 2008 között szinte minden magyar iskolát újjáépítettünk, de a Csiky mindig is kiemelt figyelmet kapott, hiszen a megyében itt folyik csak középiskolai oktatás magyarul. Ha nem lett volna az RMDSZ, még mindig egy épületben lennénk a román iskolával, vagy az új szárny építése sem kezdődhetett volna el. Odafigyelünk rá, de a többi magyar iskolát sem mellőzzük.
– A pécskai szülők egy része szeretné, ha magyar középiskolai oktatás indulna Pécskán. Ön pártoltaugyan ezt, de azért korábban megjegyezte, hogy a Csiky igazgatójaként nem teljes mértékben támogatja, hiszen az aradi iskolától vonna el diákokat. Államtitkárként hogyan viszonyul ehhez?
– Minden minőségemben jó kezdeményezésnek tartom, csak ne legyen egyszeri fellobbanás. Egyik iskola sem konkurenciája a másiknak, hanem inkább kiegészítője: a szakokat igény szerint indítják, és tudom, hogy ha Pécskán lenne mezőgazdasági szakképzés magyarul, jó néhány diákunk azt választaná. Viszont nem lehet egy intézményt politikai ráhatással létrehozni, mint az 1990-es években. Van egy akkreditációs folyamat, amit be kell tartani, és biztosítani kell a folytonosságát is. Olyan körülmények között, hogy évente 120-140 nyolcadikos végez magyarul megyeszerte, ez elég nehéz. De dolgozni kell rajta!
– Ki lesz az ön utódja a Csikyben?
– A tantestület tagjai közül nevez ki valakit a tanfelügyelőség. Szeretnénk, ha előbb a kollégák tudnák meg a kilétét, és azután a nyilvánosság.
*
Hadnagy Éva, az iskola aligazgatója érdeklődésünkre elmondta: nem ő lesz a megbízott igazgató, továbbra is csak a helyettesi poszt betöltését vállalja.
Pataky Lehel Zsolt. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. január 26.

Az aradi magyar oktatás adattára
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Arad megyei szervezete adattárat jelentett meg Magyar nyelvű oktatás Arad megyében címmel.
A tanintézmények, tanulók és pedagógusok kataszterének szerkesztője Matekovits Mihály megyei RMPSZ-elnök, és Kiss Anna tanító, a pedagógusszervezet titkára. Legutóbb tíz évvel ezelőtt volt ehhez hasonló próbálkozás, érthető hát, ha némi összehasonlítás is helyet kapott a kiadványban. (A következtetések levonása a szakmabeliek és a magyar politikusok dolga, de néhány adatot meg kell osztanunk olvasóinkkal.)
Ezek szerint a 21. század első dekádjában közel 600-zal csökkent a magyar óvodások és iskolások száma: míg 2000-ben 3299-en jártak magyar tannyelvű intézménybe, 2010-ben 2735-en vannak beiratkozva. Az is elgondolkodtató, hogy a még el sem telt évtizedben kilenc magyar tagozat, osztály, óvodai csoport szűnt meg, vagy olvadt be Aradtól Németszentpéterig, Simándtól Pécskáig, Kisvarjastól Szentleányfalváig (ezzel szemben három-négy alakult Tornyán, Pankotán és Borosjenőben).
Az adattárban fel van tüntetve, hogy hányan járnak magyar óvodába, elemi, általános, vagy középiskolába (2009 decemberi létszám), megtalálhatók a tanintézmények elérhetőségei,és a tavalyi év végén magyar tagozaton tanító pedagógusok neve, státusa, elérhetősége. Iskoláink – illetve a magyar tagozatos román iskolák – névadóiról is olvashatunk a kiadványban, amely nem hiányozhat az óvónők, tanítók és tanárok polcairól, de haszonnal forgathatják az iskoláskorú gyerekek szülei, újságírók, társadalomkutatók is.
A pedagóguskollégák a Csiky Gergely Iskolacsoport tanítónőjétől, Cirják Izabella Mártától, az RMPSZ pénztárosától kaphatják meg az ingyenes példányt.
Pataky Lehel Zsolt. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. február 1.

A magyar oktatás sorsfordító pontjai
Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport pénteki ünnepségének, a Csiky-napnak egyik fontos programpontja volt a délutáni ülésszak, amit Az Arad megyei magyar oktatás története 1919–2009 között címmel tartottak meg a Jelen Házban.
Nemcsak a Csiky Gergely Iskolacsoport – illetve a jogelődje, a Magyar Vegyes Líceum – kilenc évtizedes történetét, hanem a megyeszékhely és a megye magyar nyelvű oktatásának sorsfordító pontjait is taglalták.
A megnyitót Király András, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója, egyben az RMDSZ megyei elnöke és az oktatási államtitkári cím várományosa tartotta meg, ami után Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aradi szervezetének elnöke ecsetelte a Trianon utáni magyar oktatás helyzetét, a román államnyelv bevezetésének korszakát, az ebből származó visszásságokat. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes a különböző mutatókkal, európai uniós irányelvekkel és statisztikákkal mintha azt próbálta volna alátámasztani, hogy miért van szükség a tanügy átszervezésére, a fejkvóta-rendszer bevezetésére, az osztályösszevonásokra. Két megállapításával mindenesetre egyet lehet érteni: „Láttuk, hogy mire képes a politikum, ha valamit el kell rontani, ezért most lássuk, mire képes, ha fel kell építeni valamit” – mondta a bevezetőjében, de megjegyezte azt is, hogy „minden befektetés dacára a haladás, a minőségbeli javulás nem nagyon látszik a romániai tanügyben”.
Ujj János helytörténész, a Csiky Gergely Iskolacsoport volt tanára az iskola történetéből szolgált tanulságos dolgokkal, de a jelenlévők a gáji, a pécskai a kisiratosi és a nagyzerindi magyar oktatás történetével is megismerkedhettek.
A rendezvényen szép számban jelentek meg a Csiky magyarországi testvériskoláinak képviselői mellett Arad megyéből más magyar (tagozatos) tanintézmények tanárai is, ennek ellenére hiányérzetünk támadt, mert azt vártuk, hogy a pedagógustársadalmat jobban fogja érdekelni az oktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott szimpózium. Különösen most, amikor magyar nyelvű oktatási intézmények szűnhetnek meg, vagy olvadhatnak be más intézményekbe szeptembertől. Reményt abból lehet meríteni, hogy a Trianont követ években megmaradt a magyar nyelvű oktatás, akkor most is meg fog maradni. Bár most nem annyira az állam „kegyességén” múlik, mint inkább a pénzen, a gazdasági helyzeten – no meg az iskoláskorú gyerekek szüleinek szándékán.
Pataky Lehel Zsolt. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. február 2.

Brüsszelből remélnek pénzt a Kürtös- Lőkösháza határátkelőre
Egy budapesti pályázatíró cég vállalta el a romániai Kürtös és a magyarországi Lőkösháza közötti közúti határátkelő tervének elkészítését, és a pályázat megírását, amivel támogatásért folyamodhatnak.
Az iroda munkatársai a múlt héten mindkét település, illetve a két megye és a két megyeszékhely önkormányzataival is tárgyalást folytattak ez ügyben, és kikérték az Aradi Vagongyár, illetve más nagyvállalat vezetőinek a véleményét, akik érdekeltek lehetnek a határátkelő megnyitásában – ezen ugyanis nemcsak a személy-, hanem a teherforgalmat is bonyolítanák.
Egy évvel ezelőtt arról cikkeztünk, hogy a lőkösházi önkormányzat késlekedése miatt lemaradtak a felek az Interreg-program támogatásáról, de Tar Lajos polgármester kijelentette, hogy most már megteszik, ami rajtuk múlik; Lőkösházán ugyanis fel kell vásárolni a lakosoktól a földterületet, ahol az út nyomvonala vezet majd. Kürtösön ez azért egyszerűbb, mert a régi út a város területéhez tartozik, és a polgármester beleegyezett a beruházás elindításába.
A romániai felet egyébként nem Kürtös, hanem a közeli Kisiratos polgármestere képviseli a projektben. „Szívügyünk ez az átkelő – mondta Almási Vince. – Lőkösháza testvértelepülésünk, és jelenleg, kerülővel 52 kilométert kell utaznunk odáig. Ha megépül az út, csak hét kilométer lesz a távolság.”
Almási szerint a két megyei önkormányzat támogatása a projekt első lépését jelenti, és remélte, hogy ha 2011-ben Románia belép a schengeni övezetbe, nem kell a román és a magyar kormány engedélye, elég a két megye közti „jószomszédi egyezmény”. Az biztos, hogy a schengeni tagság előtt nem készül el, de azt követően már egyszerűbb lesz, mert csak utat kell építeni, határőrizeti infrastruktúrát nem. „A pályázatot közvetlenül az Európai Unióhoz nyújtjuk be, és nem a román–magyar határ menti együttműködéseket támogató programtól, hanem Brüsszeltől várjuk a támogatást” – nyilatkozta a kisiratosi polgármester.
Pataky Lehel Zsolt. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. február 17.

A tanügyi átszervezés hatásai Arad megyében – Apránként morzsolódik a magyar oktatás
Több mint valószínű, hogy bezárják a bélzerindi és a nagyvarjasi iskolát, megvonják a gáji Neuman Fivérek Általános Iskola jogi személyiségét, a magyar 5–8. osztályokat beköltöztetik az Aurel Vlaicu Iskolába, és minden bizonnyal ingázniuk kell majd a zimándközi tanulóknak is.
Ezek a legfontosabb változások, amely az Arad megyei magyar oktatást érintik a 2010–2011-es tanévtől, nem beszélve az összevonásokkal járó, illetve a kormány által diktált tanügyi létszámleépítésekről. Pellegrini Miklós aradi főtanfelügyelő-helyettes bízik benne, hogy minél kevesebb pedagógustól kell megválni, és kijelentette, hogy a kevésbé rossz megoldást fogják választani. Minden körülmény között a gyerekek érdekeit kell szem előtt tartani – szögezte le a tanügyi átszervezés kapcsán.
– A múlt hétvégén Marosvásárhelyre hívott össze tanácskozást Markó Béla miniszterelnök-helyettes az RMDSZ oktatási szakembereinek. Miről volt ott szó? – kérdeztem Pellegrini Miklóstól.
– A fő cél az volt, hogy felleltározzuk azokat a problémákat, amelyek általában a tanügyet, azon belül a kisebbségi, még közelebbről a magyar oktatást érintik, mert gyökeres változások elé nézünk.
– A szóbeszéd szerint szeptembertől 320-330 tanügyi állás szűnik meg Arad megyében. Lehet-e tudni, tényleg hány, és hogyan vonják össze az iskolákat?
– Pontosan nem, csak elképzelések vannak. Az iskolahálózatot kell kialakítanunk, és ha megszűntetésekre kerül sor, át kell gondolni a beiskolázási tervet, s csak utána beszélhetünk arról, hogy ez hány személyt érint, hogy lesznek-e olyan kollégák, akik kénytelenek távozni a tanügyből, vagy akik egyik iskolából a másikba kerülnek, netán több helyen kell munkát vállalniuk. A változások kivédhetetlenek, de megpróbáljuk a kevésbé rosszat választani. A következő tanévtől bevezetik a fejkvótát, tehát az iskolák és az önkormányzatok kiszámolhatják, hogy mennyi pénz fog befolyni, és abból hány intézményt lehet fenntartani. A tanulók száma után kapott pénzből a fizetéseket kell fedezni, a fenntartási és működtetési költségek eddig is az önkormányzatokat terhelték. Arad megyében valószínűleg megszűntetünk néhány alsó tagozatos, kis létszámú iskolát. A gyerekek ingázni fognak, de nem túl nagy távolságokra. Például a bélzerindi iskolában négy gyerekünk lesz a következő tanévben – őket Simonyifalvára fogjuk utaztatni, a tőzmiskei polgármesteri hivatal vállalta ennek a költségeit. Abban bízunk, hogy a gyerekek jobb környezetben tanulhatnak majd. Minden esetben szimultán osztályokról van szó, amelyekben a gyerek a ráeső foglalkozási időnek csak egy hányadát kaphatja meg. Ilyen sors vár a nagyvarjai iskola összevont 1–4 osztályára is: a román és a magyar tagozatos gyerekek egyaránt Nagyiratosra fognak járni. Elképzelhető, hogy Zimándköz is erre a sorsra jut. A diákok a közeli Zimándújfalun tanulhatnak majd, mondanom sem kell, hogy milyen kis távolságra… Remélem, hogy a szülők, és az egész közösség elfogadja ezt. Ha a gyerekek érdekeit nézzük, és nem a tanárokét, vagy az iskoláét, akkor az előmenetel szempontjából jobb, ha nem osztatlan osztályban tanulnak, hanem olyanban, amelyikben versenyhelyzet van, ugyanakkor alkalom nyílik a társakkal való együttműködésre is.
– Ön személy szerint jónak tartja ezt az egész változtatást?
– Is-is. Vannak olyan iskolák, amelyek nem gazdaságosak – tudom, hogy az iskola nem biznisz, nem jövedelmet kell termelnie, de az önkormányzat sem szórhatja ki az ablakon a pénzt. Ha létezik egy racionálisabb megoldás, ami pedagógiai szempontból elfogadható és a gyerek érdekei nem sérülnek, azt kell választani. Másrészt a szimultán oktatás nem elvetendő, mert vannak országok, ahol ez jól működik. Nem a harmadik világra gondolok, hanem Svájcra, Finnországra, vagy más olyan országokra, ahol a települések távol vannak egymástól, és kevés a gyerek. De ott a tananyag más, mint nálunk. Ha nálunk a tanárnak lenne annyi szabadsága, mint ott, és nem lenne ennyire tantárgyiasított a rendszer, lenne jövője a szimultán oktatásnak, de így, ahogy mi csináljuk, nem.
– Nem túl nagy felelősség hat-, hét-, nyolcéves kisgyerekeket utaztatni?
– Fűtött iskolabusszal 10-15 percet utazni jobb, mint a falu széléről begyalogolni a központba. De nincs általános képlet erre, minden egyes település esetében ezt külön végig kell gondolni. Ez az új tanév kísérleti év lesz, és szerintem nem olyan merev a rendszer, hogy ha gondok adódnak, ne lehessen visszacsinálni.
– A „temesvári példa” mintájára Aradon is beolvasztanak magyar tagozatokat más iskolákba, mondjuk a Csikybe?
– Arra a döntésre jutottunk, hogy a Mosóczy-telepi és a mikelakai összevont elemi osztályokat tartsuk meg, ne utaztassuk a gyerekeket a Csikybe, vagy máshová, mert nagy a távolság. Mindkét iskola igazgatója azt mondta, hogy vállalják a létszám alatti osztályok fenntartását, remélem, ez sikerülni fog. Viszont kénytelenek vagyunk átszervezni a gáji Neuman Fivérek Általános Iskolát. A magyar tagozat elemistái, az 1–4. osztály ott marad, viszont az 5–8. osztály átköltözik az Aurel Vlaicu általános iskolába, oda fognak járni a magyar gyerekek…
– Ha a szülők nem íratják át őket román osztályba…
– Bízom benne, hogy nem, hogy megértik a helyzetet, és felfogják, milyen fontos, hogy magyar osztályban maradjon a gyerekek. Amúgy is, Gájban olyan kevés a tanuló, hogy az iskola elveszíti önálló jogi személyiségét, és beolvad az Aurel Vlaicu-iskolába.
– Akkor, gondolom, néhány tanárnak is mennie kell.
– Elvileg igen, de gyakorlatilag nem biztos. Amint az iskolahálózat végleges formát kap, meglátjuk, hány pedagógusra van szükség. Előfordulhat, hogy valakinek nem marad meg a kötelező óraszáma, vagy egyáltalán nem tudunk ott órát biztosítani, de a címzeteseket feltétlenül el kell helyeznünk más iskolákban, esetleg többfelé oszlik a katedrájuk. Nagy problémák nem lesznek, és arra számítok, hogy minden kolléga álláshoz fog jutni, lehetőleg a szakjának megfelelőhöz.
– Másutt nem szűnik meg iskola?
– A magyar, vagy magyar tagozatos iskolákat, például Pécska, Kisiratoson, Ágyán, Szapáryligeten, Simonyifalván vagy Zerinden nem érinti a változás. Egyrészt megvan a létszám, másrészt a miniszteri rendelet előírja, hogy egy közigazgatási egységen belül egy jogi személyiséggel rendelkező iskolának maradni kell. Ha az történetesen magyar iskola, mint Kisiratoson, nem lesz gond, még ha a létszám kisebb is a minimálisnál. A minisztérium pótlékot ad kisebbségi osztályok, vagy művészeti iskolák esetében, mert ezeket nem lehet az átlaggal összehasonlítani.
– Az elmúlt négy-öt évben szinte mindenütt felújították az iskolaépületeket. Mi lesz azokkal az ingatlanokkal, amelyekben megszűnik a tanítás?
– Az önkormányzatoknak kötelességük fenntartani ezeket, de a minisztérium tulajdonában vannak – hacsak nem egyházi vagy magántulajdon –, és a rendeltetésüket nem lehet megváltoztatni engedély nélkül. Az önkormányzatoknak korábban meg kellett volna gondolniuk, hogy mire fordítják az államtól kapott közpénzt, mert a fejkvótás rendszerről régóta szó van, számíthattak arra, hogy előbb-utóbb ez lesz.
Vélemények a normatív támogatásról, az összevonásokról, a párhuzamos osztályokról
Király András, a tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős aradi illetőségű államtitkára kinevezésekor a következőképp nyilatkozott a Nyugati Jelennek a fejkvóta-rendszerről és az iskolák összevonásáról: „A tanügyi törvényben és az Országos Oktatási Paktumban is vannak kitételek, amelyek a kisebbségi oktatás esetében pozitív megkülönböztetést alkalmaznak, és azon leszünk az RMDSZ-szel, hogy ésszerű, elfogadható változások legyenek. Még parlamenti képviselői mandátumom alatt volt egy törvényjavaslatom – amit most is fenn fogok tartani –, hogy az elszigetelt, tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető helységekben lévő iskolákat működtessék a létszámtól függetlenül, mert mindenkinek joga van a közoktatáshoz és az anyanyelvű oktatáshoz. Természetesen, ha az utaztatás, az étkeztetés és a felügyelet megoldható, akkor jobb, ha nagyobb közösségben tanul a gyerek, több pedagógus ügyel rá. Előbb-utóbb a napközis programot is be fogják vezetni, hiszen a karcsúsítás mellett valós reformra is szüksége van már a tanügynek.”
Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aradi szervezetének elnöke, a tanügyminisztérium nemrég nyugalmazott kisebbségi vezérigazgató-helyettese: „Lehetetlen megmondani, hogy mi lesz szeptember elsejétől. Míg régebb fontosabb volt a jóindulat, és kevésbé számított a pénz a kisebbségi oktatás esetében, most hiába a jóindulat, ha nincs rá pénz. Örülök, hogy nem leszek a döntések aktív részese, de ütjük a vasat, amíg meleg, hogy a legkisebb faluban is megmaradjon a magyar oktatás.”
Kiss Anna tanítónő, az RMPSZ aradi szervezetének titkára a szimultán oktatásról: „Nem kell idegenkedni tőle, mert a gyerek fejlődését szolgálja az, hogy állandóan számon kérik tőle a tananyagot, ugyanakkor folyton ismétel. Már első osztályban is hallja akár a negyedikes leckét, de negyedikben is, mondjuk a másodikos anyagot. Naponta aktívnak kell lennie, míg egy nagyobb közösségben ritkábban kerül rá a sor a felelésnél.”
Gájban beletörődtek
A Neuman Fivérek Általános Iskola magyartagozat-felelőse, Nagy Gizella magyartanár azt nyilatkozta, hogy beletörődéssel vették tudomásul intézményük önálló jogi státusának megszűnését. „Sajnos számítani lehetett arra, hogy előbb-utóbb bekövetkezik ez. A gyerekek tudják, bizonyára a szüleik is, bár ezt még hivatalosan nem közöltük velük. Az elemi tagozat egy tanerővel itt marad, de az 5–8. osztály elköltözik. Mi azon leszünk, hogy minden diák, aki magyar osztályba jár, magyarul is folytassa a tanulmányait. A többség az Aurel Vlaicu Általános Iskolában, de a távolabbról ingázók, mint a fazekasvarsándiak a Csiky Gergely Iskolacsoportban, amelynek bentlakása is van” – nyilatkozta.
Pataky Lehel Zsolt. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. február 26.

Gyökeres változások az aradi oktatásban – Bezárnak 58 iskolát
Új kihívások és gyökeres változások elé néz az aradi tanügy is, ezért a megyei tanfelügyelőség – ritka dolog!– sajtótájékoztatót hívott össze mára.
Ami az újításokat illeti: köztudott, hogy megváltozott az érettségi (a szóbeliket helyettesítő felmérők közül a románt és a nemzetiségi nyelvit már lebonyolították) és a nyolcadikosok képességfelmérője.
Az új vizsgatípusokról
Az érettségi kapcsán Mirela Aldescu Arad megyei főtanfelügyelő felhívta az érintettek figyelmét, hogy ha rendelkeznek nemzetközileg elismert idegennyelv-vizsgával és számítógép-kezelési tanúsítvánnyal, kérvényezhetik azok elismerését, és ez esetben nem kell részt venniük az áprilisi informatikai és a május végi idegennyelv-képességfelmérőkön; a kérvényeket március 29.–április 5. (számítástechnika esetében), illetve május 1–14. között tehetik le. Az előző évfolyamok végzőseinek – akik valamilyen oknál fogva nem érettségiztek – ajánlatos tudniuk, hogy ha korábban sikerült a román, vagy a magyar, esetleg az angol vizsgájuk, azt elismerik, és idén részt vehetnek a többieken. Tanúsítványt a nyelvismeretről viszont csak akkor kapnak, ha beiratkoznak az új rendszerű felmérőkre. Ez még megtehető május 24–26. között, illetve július 5–9. között, amikor a pótérettségire lehet beiratkozni. A számítástechnikai képességfelmérőn kötelező részt venni, mert ez egy új típusú vizsga.
A nyolcadikosok képességfelmérőjéről Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes nyújtott tájékoztatást. Arad megyében valamivel több, mint négyezer általános iskolai végzős fog dolgozatot írni románból (május 4.), nemzetiségi nyelvből (május 6.) és matematikából (május 12.). Akik ezt a szessziót kihagyják, bepótolhatják a képességfelmérőket május 25.–június 2. között. Az itt szerzett jegyek átlaga 25 százalékban beleszámít majd a középiskolai felvételi jegybe (amit szintén 25 százalékban a tavalyi egységes félévi dolgozatok átlaga, és 50 százalékban az általános iskolai átlag alapján számítanak ki). A sportiskolába, egyházi líceumba, idegen tannyelvű középiskolába stb. felvételizőknek alkalmassági vizsgát is kell majd tenniük.
Átszervezték az iskolahálózatot
A 2010–2011-es tanévtől a „költségcsökkentési” megfontolásból, a kormány 114-es rendelete alapján át kell szervezni az iskolák működését. Valamelyest megkönnyítette a tanfelügyelőség dolgát, hogy idén 700-zal kevesebb nyolcadikos végez, így ősztől 21 kilencedik osztállyal kevesebb indul Arad megyében – mondta Mirela Aldescu. Hangsúlyozta: az átszervezéssel egyes iskolák önálló jogi személyiségét szüntették meg, így – remélhetőleg – kisebbek lesznek az adminisztrációs és bérköltségek. „A törvény szerint vidéken minden közigazgatási egységben egy jogi személyiségű tanintézménynek maradnia kell. Ha valamelyik önkormányzat garanciát vállalt arra, hogy többet is fenn tud tartani, maradhat több is – magyarázta a főtanfelügyelő. – Van olyan elemi iskola, amelyik a minimális létszámnál kevesebb diákkal működik, mégis megtartottuk, mert a kisdiákok utaztatása nem megoldható. De ezek ritka esetek.”
Összevont és bezárt tanintézmények
Arad megyében a következő tanévtől 31 oktatási intézmény státusa megváltozik: 10 napközi, illetve 15 általános iskola olvad be egy másik intézménybe (például a gáji Neuman Fivérek-iskola az Aurel Vlaicuba), egy sportklub is megszűnik önálló intézményként, 5 másik általános iskolát pedig egy-egy középiskolához „csapnak”. A főtanfelügyelő aláhúzta, hogy az érintett intézmények vezetői döntötték el, melyik megoldást választják. 60 másik tanintézmény azonban teljesen megszűnik: ebből 56 falusi elemi iskola, két községi általános iskola és két óvoda, amely gyerekhiány miatt zár be.
Az összevonások egyik oka a fejkvóta-rendszer bevezetése, vagyis, hogy az alkalmazottak fizetésére a gyereklétszámtól függően kapnak majd pénzt az intézmények. Pozitív megkülönböztetésről is rendelkezik a törvényben – tette hozzá Pellegrini Miklós –, vagyis egyes nemzetiségi iskolák, illetve a művészeti líceumok plusz pénzeket kaphatnak a fenntartásukhoz. Példaként a majláthfalvi magyar iskolát említette, amely kis létszámú, mégis megmaradhat.
A pénz körül forog minden
A kormányzati takarékoskodás jegyében a következő tanévtől leépítéseket is eszközölni kell. Arad megyében 322 tanügyi állás szűnik meg, de Mirela Aldescu hangsúlyozta, hogy nem ennyi embert bocsátanak el. Posztok katedrák összevonásával érik el ezt a számot, és amúgy is 157 pedagógus kérte a nyugdíjazását. A tanügyi fizetések kapcsán a főtanfelügyelő elmondta: Arad megyében köztudottan kétféle fizetések vannak (akár egy iskolán belül is), mert három évvel ezelőtt az egyik szakszervezet bírósági úton kiharcolt bizonyos pluszjuttatásokat. A 330-as törvény viszont egységes közalkalmazotti bérezést ír elő, ezért Aldescu azt javasolt az igazgatóknak, hogy belátásuk szerint döntsenek a fizetésekről…
A szociális és érdemösztöndíjakat az önkormányzatoktól függően kaphatnak majd a diákok. „Minden azon múlik, hogy a helyi költségvetésbe belefoglalták-e ezt a kiadást, de sok helyütt még költségvetés sincs – mondta Pellegrini Miklós. – Aradon, Borosjenőben, vagy Pécskán lesz, Kisjenőben nem, Borossebes pedig csak részlegesen, hogy néhány példát említsek.” A főtanfelügyelő-helyettes szerint az iskolaigazgatóknak a sarkukra kellett volna állniuk a költségvetési tárgyalásokkor, és kérniük az ösztöndíjak belefoglalását a büdzsékbe.
Pataky Lehel Zsolt. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. március 6.

Négy szak indítását tervezi az EMTE kolozsvári kara – Kedvcsináló a Sapientiához
A Csiky Gergely Iskolacsoport vezetőségének meghívására ma a Jelen Házban tartottak bemutatót a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Természettudományi és Művészeti Karának munkatársai, hogy felkeltsék a középiskolások érdeklődését az egyetem iránt, és támpontot nyújtsanak azoknak, akiknek hamarosan dönteniük kell, hogy hol folytatják tanulmányaikat.
A környezettudományi tanszék részéről Zsigmond Andrea, Szígyártó Lídia és Tóth Attila tartottak előadást a nitrogén természetben előforduló formáiról, a hidrobiológiáról és a jég tulajdonságairól, illetve ismertették az egyetem nyújtotta lehetőségeket. Mi a fakultás kommunikációs vezetőjét, Enyedi Saroltát kérdeztük.
– Mi a Sapientia kolozsvári karának a kínálata a következő tanévben?
– Idén szeretnénk négy szakot indítani. Az egyik a legrégebben működő Környezettudomány szak, a második a Filmművészet, fotóművészet és médiaszak, amely a filmes szakmában elhelyezkedni kívánó fiatalokat készíti fel, a harmadik a legfrissebb, a Nemzetközi kapcsolatok – Európai tanulmányok szak, amely az európai intézmény- és jogrendszerbe nyújt betekintést. Reményeink szerint sikerül elindítani a jogot is, de még a jövő titka, hogy az ideiglenes működési engedélyt megkapjuk-e.
– Ezek divatszakmáknak számítanak? Elvégre a fiatalság körében népszerű a média, a tömegkommunikáció, a marketing, a jog és a film egyaránt.
– Legnagyobb jelentkezés a filmszakra, ezért idén bővítjük a helyek számát: 12 ingyenes és 8 költségtérítéses helyre pályázhatnak a jelentkezők. Nagy az érdeklődés a nemzetközi kapcsolatok iránt is, valószínűleg az európai uniós tagság növelte ennek az ázsióját, meg talán az is, hogy egy brüsszeli tanulmányutat biztosítunk az elsőévesek számára.
– Mikortól jelentkezhetnek?
– Július 9-től 23-ig tart a beiratkozás, és szakonként változik, hogy milyen arányban számít bele a felvételibe az érettségi és a középiskolai évek jegyátlaga. A filmszakon 19-ig lehet beiratkozni, mert művészeti szak lévén felvételi vizsga is van. A jelentkezők felkészítőn is részt vehetnek március 27-én, illetve április 10-én.
– Hasonló tájékoztató utakat szerveznek?
– A rektori hivatal egy tájékoztató körútra készül március végén, április elején, amelyen a nagyobb erdélyi iskolákat látogatják meg. Az a cél, hogy közvetlen módon beszélgetésekre kerüljön sor. A kolozsvári és a csíkszeredai hallgatói önkormányzat is egy körútra készül, 17-én indulnak útnak, s a diákokkal egy közvetlen hangvételt szeretnének megütni, hogy meghívják őket az egyetemre.
– Lévén, hogy nem akkreditált szak, a végzősök hol államvizsgázhatnak?
– Vannak szerződéseink akkreditált intézményekkel. Nálunk végzik az egyetemet, de az államvizsgát olyan elismert felsőoktatási intézményben tehetik le, mint a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Nyugati Egyetem vagy a Műszaki egyetem. Ez semmiféle hátrányt nem jelent számukra, ugyanis az eddig több mint kétezer végzősünk 90 százaléka sikeresen vizsgázott. Amúgy elindítottuk az intézményi akkreditációt. A törvény szerint három kifutó évfolyam után kezdhető el a szakok akkreditációja, az intézményét meg a szakok akkreditálása után. Ez 2009-ben volt esedékes, meg is tettük a szükséges lépéseket, és reméljük, hogy idén meg is szerezzük, vagyis az ősszel felvételizők már egy akkreditált intézményben államvizsgázhatnak.
Pataky Lehel Zsolt. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. március 26.

Átmenet nélkül nem lesz változás a tanügyben – Kikérik a pedagógusok véleményét a törvénytervezetről
A közvitára bocsátott és oly sok indulatot keltett oktatási törvénytervezetet minden oldalról és minden érintettel igyekszik megtárgyalni az Arad Megyei Tanfelügyelőség.
Március 23-án a tanfelügyelőknek tartottak egy ismertető-elemző előadást, tegnap a megye összes oktatási intézményének igazgatóit hívták meg egy hasonló találkozóra, hogy aztán „odahaza” mindenki a saját kollégáival ismertesse meg a legfontosabb változásokat, ma pedig a prefektúrán és a tanfelügyelőségen a helyi tanácsok, a civil szféra és a szülői bizottságok képviselőinek a figyelmét hívják fel a leglényegesebbekre.
Az igazgatókat csütörtökre a Moise Nicoară Főgimnáziumba hívták meg, ahol egy eligazítás után kezdődött meg az oktatási törvénytervezet vitája, amelyre már a sajtót is beengedték. Előbb Dora Marinescu főtanfelügyelő-helyettes hasonlította össze az európai uniós tagállamok közoktatását a romániaival, és az előadásból azt szűrtük le, hogy Románia azon kevés országok közé tartozik, amelyekben az iskoláknak egyáltalán nincs önrendelkezési joguk, kezdve az adminisztrációs kérdésektől egészen a személyzeti döntésekig.
Mirela Aldescu főtanfelügyelő előrebocsátotta: az új oktatási törvény senki ellen nem irányul, hanem diákközpontú. Kevesebb tanórát, kevesebb vizsgát ír elő, és egyáltalán nem arra helyezi a hangsúlyt, hogy minél több elmélettel tömjék a gyerekek fejét, hanem hogy az egyéniségüket és képességeiket fejlessze. Nem szűnik meg a címzetes tanári státus – hívta fel a figyelmet a főtanfelügyelő –, hanem lehetőségük nyílik az iskolák vezetőségeinek (nem az igazgatóknak, hanem a vezetőtanácsoknak!), hogy időszakonként értékeljék a pedagógusok munkáját, számon kérjenek, és elbocsássák állásukból azokat, akik nem megfelelők az adott posztra, viselkedési zavaraik, fegyelmi problémáik vannak, etikailag kifogásolhatók. Sok jelenlévő igazgató helyeslőn bólogatott, mert jelenleg nem tudnak „fogást találni” azokon a tanárokon, akik nem festenek jó képet egy adott iskolásról.
A tanfelügyelőség eddig úgy próbálta átszervezni az iskolai hálózatott, hogy úgy tudták, 200 a diáklétszám alsó határa, amennyivel egy önálló iskola működhet, de a törvénytervezetben 300 szerepel, úgyhogy elképzelhető, hogy őszig még változni fog a jelenlegi terv.
A főbb tanügyi változásokat már mi is ismertettük, ezért most csak felidézünk néhányat a törvénytervezetből: a kötelező oktatás 10 év marad, de a kilencedik osztály átkerül az általános tagozathoz, a tanulók képességeit második, negyedik, hatodik és kilencedik osztály végén mérik fel. Tizedikbe felvételit szervezhetnek az iskolák, de a diákokat nemcsak az ezen szerzett jegy alapján, hanem a létrehozandó oktatási portfólió (egyfajta jellemzés a diákról, a hozzáállásáról, a tanulmányi előmeneteléről stb.) alapján veszik fel. Könnyebb lesz az érettségi is.
A Nyugati Jelen kérdésére, hogy az imént felsorolt változások már a 2010–2011-es tanévtől élte belépnek-e, Mirela Aldescu kifejtette: ha el is fogadják az oktatási törvényt tervezetét, minden pontját nem lehet alkalmazni szeptember elsejétől. „Lesz egy átmeneti állapot, hogy mindenre fel tudjunk készülni, mi is, a diákok is és a pedagógusok is” – mondta.
Nagyon fontos tudnivaló, hogy a tanfelügyelőség honlapján (www.isjarad.ro/forum) megtekinthető a törvénytervezet, sőt az intézmény vezetőinek kifejezett kérésük, hogy akinek hozzáfűznivalója van, az ott tegye meg keddig, mert minden véleményt összegyűjtenek és a tanügyminiszter elé terjesztenek.
Pataky Lehel Zsolt. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

2010. április 20.

Orbántól Băsescuig Markó Bélával
A Fidesz győzelme Magyarországon jó hatással lesz Románia és Magyarország kapcsolatára, és a protokolláris egyeztetéseken kívül mód nyílik majd tartalommal teli együttműködésen is – jelentette ki Markó Béla a Nyugati Jelennek, ugyanakkor hajánál fogva előrángatott ötletnek nevezte a parlamenti választási küszöb tíz százalékosra emelését.
Az RMDSZ elnökével, a román kormány miniszterelnök-helyettesével a múlt hét végén Aradon, a Magyar Ifjúsági Értekezlet küldöttgyűlésén beszélgettünk.
– Aradi látogatása alkalmával találkozott az RMDSZ-es önkormányzati elöljárók egy részével is. Nem tapasztalta úgy, hogy itt, a végeken, távol Bukaresttől, vagy Kolozsvártól egy kicsit magukra hagyottnak érzik magukat az RMDSZ-es tisztségviselők?
– Ellenkezőleg, azt látom, hogy ahol kevesebben vagyunk, ott szolidárisabban viszonyulunk egymáshoz, és gyakran nagyobb erőt tudunk felmutatni. Aradon mindig is erős RMDSZ működött, és viszonylag optimista magyar közösség élt itt, és nemcsak a megyeszékhelyre gondolok, hanem a megyére is. A gondok, amelyekről beszéltünk, infrastrukturális fejlesztési jellegűek itt is. Minden önkormányzatunk azzal szembesül, hogy az elmúlt években, különösen, amikor a liberálisokkal kormányon voltunk, számos beruházást elindítottunk, sokat be is fejeztünk – útépítés, vízbevezetés, iskola- és óvoda-felújítás –, de sok félbe is maradt, és ezeket folytatni kellene.
– A múltban bebizonyosodott, hogy Traian Băsescu államfő néhány populista tervét keresztül tudta vinni. Elképzelhető, hogy a múlt héten a köztudatba dobott tízszázalékos parlamenti bejutási küszöbből is lesz valami?
– Hogy a parlamenti rendszert újra kellene gondolni Romániában, azzal én is egyetértek, csak nem Băsescu elképzelése szerint. Ez a kétkamarás parlament, amelyben mind a két háznak gyakorlatilag ugyanolyan hatáskörei vannak, nem jó, ennél tényleg jobb lenne egy egykamarás. De nem egy ilyen nagy országban. Itt valós kétkamarás rendszer kellene, amelyben a szenátusnak egészen más a feladata, a hatásköre és a megválasztása, mint a képviselőháznak. Ami a tíz százalékot illeti, rendkívül rossz ötletnek tartom, és azt hiszem, hogy Băsescu is a hajánál fogva rángatta elő. Ha komolyra fordul a dolog, mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk, de nem hiszem, hogy odáig jutunk, hogy erről szavazzon a parlament.
– Magyarországon a parlamenti választások második fordulója előtt eldőlt, hogy a Fidesz–KDNP nyer, csak még az a kérdés, hogy meglesz-e a kétharmados többsége. Milyen lesz alapokra helyeződik a viszony az RMDSZ és az új magyar kormány között?
– Az erdélyi magyarságnak, s ezáltal az RMDSZ-nek az az érdeke, hogy minél jobb és szorosabb viszonyban legyünk a magyar kormánnyal. Nemcsak érzelmekről van szó, hanem érdekünk is, hogy a magyar kormány politikailag is minél hatékonyabban támogasson céljaink elérésében, és az is érdeke a romániai magyarságnak, hogy szellemi életét, oktatási és kulturális intézményeit Magyarország minél hathatósabban támogassa. A Fidesznek nagy esélye van arra, hogy egyértelmű, ingadozás nélküli politikát érvényesítsen a határon túli magyarsággal kapcsolatban, mert olyan erős mandátumot kapott a magyar választóktól, hogy nem kell különösebb belső konjunkturális szempontokra figyelni, amikor a határon túli politikáját alakítja.
– A romániai elnökválasztási kampányban Orbán Viktor kijelentette, hogy Băsescu győzelmének örvendene. Ez be is jött. Ön szerint most olajozottabb lesz a magyar–román kapcsolat?
- Szorosabbá válhat, mert európai néppárti kormány lesz Magyarországon, és néppárti kormány van Romániában is. Ez elsősorban Brüsszelben ad lehetőséget az egyeztetésre a pártok között, de azért valami módon közelítheti a két kormányt is. Az RMDSZ-nek mint román kormánykoalíciós partnernek érdeke, hogy Románia és Magyarország jó viszonyban legyen, és befolyásolhatjuk is ezt. Nemcsak az évenként megrendezendő közös kormányülésekre gondolok, hanem a tárcák közötti mindennapi együttműködésre. Európának ebben a térségében elérkezett az idő a nemcsak a nyilatkozatok szintjén való két- és többoldali együttműködésre, konferenciákra, hanem komoly érdekek és programok érvényesítésére. Az energia terén, vagy a Duna-programban például. Lesz néhány olyan fontos kérdés, amelyekben a két ország, ha egyeztetni tud, nagy erőt képviselhet.
– Németh Zsolt azt mondta, hogy ha a Fidesz nyer Magyarországon, megadják a magyar állampolgárságot a határon túli magyarságnak. Ez milyen hatással lesz ön szerint a határon túli magyarságra, illetve a két ország viszonyára.
– Ez ma már sem az elvándorlásra, sem a két ország viszonyára alapvetően nem lesz hatással. Hamarosan Románia is részévé válik a schengeni rendszernek, tehát a határátlépés szempontjából még formális gondok sem lesznek. Másrészt Románia könnyített módszerrel adja meg – egyéni kérésre – a moldovaiaknak a román állampolgárságot. Úgy értettem, hasonló tervez a Fidesz. Nem látom, hogy miért válthatna ki feszültséget. Nyilván a magyar kormány döntése lesz, mint az is, hogy milyen tartalommal tölti meg, de nem hiszem, hogy olyan feszültségeket váltana ki, mint néhány évvel ezelőtt.
Pataky Lehel Zsolt
Nyugati Jelen (Arad)

2010. április 26.

Gyarapodunk, mégis fogyunk
Nőtt a gyermekvállalási kedv a romániai magyarok körében, mégis, jövőre csökken a közösség. A romániai magyarság 5-6 százalékát fenyegeti a beolvadás veszélye, de arányaiban nem lesz kisebb a létszám. Ilyen ellentmondásnak tűnő kutatási adatok tükrében tartott előadást az aradi MIÉRT-küldöttgyűlésen az erdélyi magyar demográfiáról és népességpolitikáról Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A konferencián készült az alábbi interjú.
– Nem paradoxon, hogy jobb a magyarság népesedési mutatója, mint a románságé, mégis– a kutatások és előrejelzések szerint – csökkeni fog a számunk, akár már jövőre is?
– A román népesség száma is csökken, igaz, hogy nem olyan ütemben, mint a magyaroké. Az 1990-es évek elején, illetve még 1989 előtt volt egy nagy kivándorlási hullám a magyarok között, főleg a fiatalokat körében, illetve a múlt rendszerben alacsonyabb volt a termékenység, ezért jelenleg a magyar lakosság jobban el van öregedve, mint a román. Így annak ellenére kedvezőtlenebb a népességmozgalmi mérleg, hogy a magyar családokban – arányaiban nézve – nem születik jelenleg kevesebb gyerek, mint a románoknál, sőt az utóbbi évek adatai azt mutatják, hogy több gyereket vállalnak a magyarok, mint a románok.
– Mely vidékek a legveszélyeztetettebbek?
– Minél alacsonyabb egy adott területen a magyarok aránya, annál kedvezőtlenebb demográfiai folyamatok várhatók. Elsősorban azért, mert a szórványvidékek jobban el vannak öregedve, illetve az asszimiláció is nagyobb. Temes vagy Hunyad megyében például a házasságra lépő magyarok többsége nem magyar párt választ magának, és a vegyes házasságokban a magyar identitás megőrzése, újratermelődése nagyon csekély mértékű. Ezzel szemben Székelyföldön öt százalék alatt van a vegyes házasságok aránya, és nagyobb eséllyel lesz az ilyen házasságból született gyerekekből magyar.
– Sarkíthatunk, megbecsülhető, hogy egyes vidékeken mikor tűnik el a magyarság, vagy mikor feleződik meg a száma?
– Remélem, hogy nem tűnnek el a magyarok, de volt egy népesség-előreszámításunk, és egyes régiókra azt becsültük, hogy a 2002-es népszámláláshoz képest harminc éven belül, vagyis nagyjából húsz év múlva akár a felére csökkenhet a magyarok száma.
– Tudományosan mit nevezünk szórványnak? Például Arad megyében vannak települések, ahol tömbben él a magyarság, de általában véve szórványmegyének szokták nevezni.
– Az egyik tényező nyilván a számarány. Nagyon veszélyeztetettek a tíz százalék alatti magyar közösségek. Ezekben általában megnövekszik a vegyes házasságok aránya, és a magyar nyelvhasználat a nyilvánosságból teljesen kiszorul. Nagy fontos az intézmények megléte: azok a területek, ahol a magyar intézményrendszer erős, sokkal kevésbe vannak kitéve a veszélynek.
– Ilyen helyzetben milyen jövőképe lehet egy fiatalnak?
– A demográfiai jövőképet nem érdemes túldramatizálni. Regionálisan nagyon változó, vannak olyan területek, ahol kimondottan kedvezők a kilátások. Ezt a népességfogyást, demográfiai eróziót nem kell elkerülhetetlen sorstragédiaként felfogni. Vannak olyan eszközök, amelyekkel ez a folyamat lassítható, vagy pedig bizonyos esetekben vissza is fordítható.
– Rendelkezünk ilyen eszközökkel?
– Nyilván nem olyanokkal, mint amilyenekkel egy nemzetállam rendelkezik, de vannak önkormányzataink például, amelyek a fiatalok gyerekvállalási kedvét serkenthetik azzal, hogy a lakásproblémáikon próbálnak segíteni. Fokozhatja a gyermekvállalási kedvet az, hogyha a bölcsőderendszert a jelenleginél jobban kiépítik. A másik lehetőségünk, hogy a román népesedéspolitikát olyan irányba befolyásoljuk, ami kedvező nekünk, magyaroknak. Fontos, hogy Magyarország és az erdélyi politikai elit önkormányzati és központi szinten hangolja össze a stratégiáit, és a magyar intézményrendszert oly módon szervezze meg, hogy az identitás-újratermelést is segítse, de ugyanakkor racionálisan vessen számot a létező demográfiai trendekkel.
– Azt monda, hogy rendelkezünk eszközökkel. De vajon jól tudjuk ezeket használni? Iskoláinkat hamarosan összevonják, tagozatokat szűntetnek meg…
Ennek nagyon kedvezőtlen hatásai lehetnek, de le kell szögezni, hogy ez nem csak a magyarokat érinti. A többségi lakosságnak a kistelepüléseken működő iskolái is rossz helyzetben vannak. Szerintem elkerülhetetlen az oktatás decentralizációja, illetve a demográfiai apály miatt valamiféle összevonás. Nagyon fontos, hogy erre felkészüljünk, és próbáljuk a károkat mérsékelni, ahogy csak lehet, megőrizni a magyar nyelvű oktatást, aminek valóban kulcsszerepe van az identitás-újratermelésben.
Pataky Lehel Zsolt
Nyugati Jelen (Arad)

2010. május 5.

A temesvári magyar nyelvű rádiózás 20 éve
Ötvenöt esztendővel ezelőtt, 1955. május 5-én szólalt meg először a temesvári rádió román nyelvű adása és 35 évvel később, 1990 tavaszán indult be a rendszeres műsorszórás magyar, bolgár, cseh és szlovák nyelven.
Lehőcz László, a Temesvári Rádió magyar szerkesztőségének jelenlegi vezetője a Nyugati Jelennek elmondta: magyar nyelven először 1989. december 22-én köszöntötték a temesvári rádióhallgatókat, de a rendszeres műsorszórás 1990 első hónapjaiban indult be, Albert Dénes, Fall Ilona és Koczka György szerkesztésében. A magyar adás első szerkesztőségvezetője Baranyi László lett, aki tíz évig irányította a temesvári rádió magyar adásának szerkesztőségét. Az indulás óta eltelt húsz év folyamán a temesvári rádió magyar nyelvű műsorait Albert Dénes, Bányai Aranka, Baranyi László, Bartha Csaba, Băruţa Krisztina, Erdély Rita, Fall Ilona, Gáspár-Barra Réka, Jámbor Gyula, Kiss Anikó, Koczka György, dr.Lakatos Gábor, Lehőcz László, Martin Ágota, Matekovits Mária, Matekovits Mihály, Mátray László, Mészáros Ildikó, Molnár Krisztina, Nagyálmos Ildikó, Pataky Lehel Zsolt, Szekernyés Irén, Szekernyés János és Tar Mónika szerkesztették.
A temesvári rádió magyar adása elsősorban a Nyugati Régió (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyék) magyar közösségei számára készíti műsorait, de a középhullámú adó nagy teljesítményének köszönhetően az adások egész Nyugat-Romániában, Erdély keleti részén, de Magyarországon és a Vajdaságban is foghatók. A naponta 14-15 óra között középhullámon, 20-21 óra között pedig ultrarövid hullámon fogható temesvári magyar rádióadások témája igen változatos: hírek, ifjúsági és családi magazinműsorok, nyelvművelő és orvosi rovatok, nyugdíjas műsor, kulturális jellegű műsorok, a különböző vallásfelekezetek műsorai. 1997 óta a magyar rádió Szegedi Stúdiójával közösen szerkesztik az Európa Hullámhosszán című eurorégiós magazinműsort. A napokban beindul az új kiskossói ultrarövid hullámon sugárzó adótorony, ami jelentősen megnöveli a temesvári rádió URH műsorai, köztük az esti magyar nyelvű adás vételi körzetét
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2010. május 15.

Képlékeny az új iskolahálózat
Az iskolahálózat átszervezéséről, a kis létszámú oktatási intézmények megszűntetéséről, vagy összevonásáról írtunk már, de az új tanév őszi megkezdéséig valószínűleg még fogunk néhányszor, mert valószínűleg csak akkor fog véglegesen eldőlni, hogy hol kezdődik meg a tanítás, illetve hol nem.
Ami a magyar oktatást illeti, nagyvonalakban ismertek azok az iskolák, amelyeket bezárnak, vagy csökkentik tevékenységüket. Az biztosra vehető, hogy az Aradi Neuman Fivérek Általános Iskola megszűnik, mint önálló intézmény, és a magyar 5–8. osztály beköltözik az Aurel Vlaicu Általános Iskolába (Gájban csak magyar elemi marad). Korábban azt is megírtuk– az illetékesekre hivatkozva –, hogy a bélzerindi magyar elemit felszámolják, és a gyerekeket Simonyifalvára utaztatják majd. Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes azonban tudomásunkra hozta, hogy a bélzerindi 1–4. osztály megmarad, pontosabban az önkormányzat vállalja a fenntartását. „Nekünk községi szinten, és nem iskolánként kell meglegyen a költségvetésünk a tanintézmények fenntartására. A fejkvóta-rendszer alapján kiszámolt béreket biztosítani tudjuk, így nem szüntetjük meg a bélzerindi iskolát – mondta Haász Tibor Tőzmiske község polgármestere.– Nem ezen fogunk spórolni! Ha karcsúsítani kell, akkor ésszerűen tesszük meg, például úgy, hogy Vadászon a két ötödik osztályt összevonjuk eggyé, de semmi esetre sem zárunk be iskolát.” Bélzerinden a polgármester szerint 5 tanuló van, de létrehoztak egy „játszósarkot”, ahol a tanítónő az óvodáskorú gyerekekkel is foglalkozik, és így állandóan 8-9 gyerek van a felügyelete alatt. A községben egyébként Bélzerinden csak a magyar elemi van, Vadászon 1–8. osztályos román és 1–4. osztályos magyar tagozat működik (itt világbanki pályázatból egy új négycsoportos óvodát is építenek az idén), Simonyifalván meg magyar általános iskola létezik. Haász Tibor szerint a nem is olyan távoli jövőben Simonyifalván lesz a községi magyar oktatás központja, mert a népesedési mutatók szerint Bélzerinden és Vadászon meg lesz elég magyar iskoláskorú gyerek. De addig tartják a tarthatót.
„Hogy mit fog dönteni a tanügyminisztérium vagy a tanfelügyelőség két-három héten belül, nem tudhatjuk, de a jelen állás szerint a zimándközi iskola megszűnik, és a magyar elemisták Zimándújfalura fognak járni iskolába szeptembertől” – mondta érdeklődésünkre Muntean Tibor, a Zimándújfalui Általános Iskola igazgatója. Tudomása szerint Zimándközön ez 23 diákot érint, míg náluk jelenleg 26 elemista van. Így összesen lenne annyi tanuló, hogy minden évfolyamon önálló osztály induljon, vagy legfeljebb csak kettőt vonnának össze – magyarázta az igazgató, aki szerint nem csak a gyerekeket vennék át, hanem a címzetes tanerőket is. Közbevetettük, hogy lapunk legutóbbi író–olvasó találkozóján a zimándköziek egy része azt mondta, hogy ragaszkodnak iskolájukhoz, és inkább Aradra viszik csemetéiket, semmint Zimándújfalura, mire Muntean Tibor így válaszolt: „Megértem, hogy ragaszkodnak az iskolához, de egyelőre a tanfelügyelőség és az önkormányzat így döntött. De tudjuk, hogy a romániai tanügyben óráról órára változik a helyzet… Azt nem hallottam, hogy Aradra vinnék a gyerekeket, de nem hiszem, hogy mindegy lenne a szülőknek az, hogy másfél kilométert utazik a gyerekük, vagy 13-at.” Megpróbáltuk elérni a zimándközi iskola illetékeseit is – sikertelenül.
A Nagyvarjasi Általános Iskolát bezárják ősztől (az óvoda marad), ez már eldöntött tény. De a magyar tagozat már elébe ment az eseményeknek, és a gyerekek már 2010 elejétől átjárnak a községközpontba, a Nagyiratosi Általános Iskolába. „Ennek az oka, hogy a varjasi tanító néni gyermeket vár, és egészségügyi problémái adódtak, ezért betegszabadságra ment – mondta Maria Paşcalău iratosi romántanárnő, megbízott igazgató. – A román tagozat tanulói még Varjason járnak iskolába,őket csak ősztől hozza majd át az iskolabusz.”
Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes szerint az Aradi 12-es számú Általános Iskola (Mikelakán) kérdéses még a magyar elemi tagozat megmaradása, mert jelenleg csak 3 elsős iratkozott be.
Pataky Lehel Zsolt
Nyugati Jelen (Arad)

2010. június 28.

Lassú a tanügyi törvénytervezet szenátusi megvitatása
Több mint egy hónapja került a szenátus oktatási bizottságának az asztalára az a tanügyi törvénytervezet, amely egy újabb reformot jelentene a román, de legfőképpen a kisebbségi oktatásban.
Mint ismeretes, a törvénytervezet kisebb-nagyobb módosításokkal már átment a képviselőházon, a döntést azonban a szenátus hozza.
Négy hete folyik az oktatási törvény vitája, ennek ellenére még negyedét sem tárgyalták meg a jóváhagyandó cikkelyeknek. A meglévő 327 cikkelyből csütörtökig mindössze 64-ről sikerült megállapodni. Bokor Tibor, az oktatási bizottság tagja elmondta, hogy az ülések során a legnagyobb vitát az iskolai ciklusok, valamint a kisebbségi oktatás fejezeténél, a történelem és földrajz anyanyelven való tanítása okozta. A többórás csatározások mellett a bizottság elfogadott néhány olyan javaslatot, amelyek újdonságként szolgálnak az új tanügyi törvénytervezetben – tudtuk meg a szenátus RMDSZ-frakciójának tájékoztatásából.
Így például döntés született arról, hogy a felekezeti oktatás is részesülni fog az alapfinanszírozásból. Az új cikkelyek értelmében a gyerekek öt-hatéves korban egy úgynevezett előkészítő csoportban vesznek részt, hatéves kortól pedig kezdetét veszi a négyéves elemi ciklus. A gimnáziumi ciklust egy évvel hosszabbítják meg, ide kerül át a kilencedik osztály. Ezt követően két lehetőség közül lehet majd választani a tanulóknak: vagy jelentkeznek kétéves szakiskolai képzésre, vagy jelentkezhetnek négyéves líceumba, amely a tizenharmadik osztállyal ér véget. „Azért tartom fontosnak ezt a kezdeményezést, mert egyrészt így visszahozzuk a szakiskolai képzést, hisz komoly szakmunkás hiány van több területen, másrészt, ha egyszerűsíteni akarjuk a tanterveket, csökkenteni az óraszámokat, akkor a hároméves elméleti líceum pont az ellenkezőjét váltotta volna ki – nyilatkozta Bokor Tibor szenátor, aki a javaslat kezdeményezője is volt. – Tulajdonképpen a kisebbségi fejezetnél egyetlen kérdésben nem sikerült még megegyezni, ez a történelem és a földrajz magyar nyelven való oktatása; erről a jövő héten hozzuk meg a döntést.”
Egy másik fontos módosítás a testnevelés, zene, rajz és vallás tantárgyakat érinti. Szintén Bokor Tibor szenátor javaslatára, a törvény hatályba lépése után ezeket a tantárgyakat nem érdemjeggyel, hanem csak minősítéssel értékelik a tanárok, kivéve, ha szakosztályról (művészeti vagy sportiskolában) van szó. Megváltozik továbbá a képességi vizsga menete is, egyrészt, mert kilencedik osztály végén kerül majd sor erre; másrészt, mert a román, magyar és idegen nyelv írásbelin kívül lesz egy úgynevezett transzdiszciplináris felmérő is matematikából és természettudományokból. Szóbelit csak társadalomtudományokból kell tenni. Ezenkívül a diákoknak évközben még egy gyakorlati számítástechnikai vizsgán is túl kell esniük.
A szenátus oktatásért felelős bizottsága hétfőn folytatja ülését, és, a parlamenti vakáció ellenére, addig nem szűnteti be a munkát, amíg az összes cikkelyről nem születik megállapodás, illetve szavazás.
Pataky Lehel Zsolt
Nyugati Jelen (Arad)

2010. június 29.

Kettős könyvbemutató a Jelen Házban – Gazdagodott a város képzeletbeli magyar tékája
A budapesti 81. Ünnepi Könyvhéten már bemutatott két új aradi könyvvel ismerkedhetett meg közelebbről Arad irodalompártoló közönsége a Jelen Házban: Böszörményi Zoltán Halálos bűn című novelláskötetével (Ulpius Ház Kiadó) és Puskel Péter Aradi sikertörténetek című riport- és dokumentumkötetével (Irodalmi Jelen Könyvek-sorozat).
Előbbi szerzőt talán a Nyugati Jelen tulajdonosaként, dúsgazdag vállalkozóként ismerik a legtöbben, de ő előbb lett költő, mint sikeres üzletember, és ez érződik a valós történetekből merítő új könyvén, ami „lírai hangvétellel megírt próza” – méltatta a kötetet Jámbor Gyula újságíró, lapunk munkatársa.
A Puskel-könyvről már szerkesztőként mondta el, hogy a város 19. század végi lendületes ipari és infrastrukturális fejlődését összefoglaló kötetnek a szerző négy évtizedes újságírói dokumentálódása jelent szilárd alapot. Külön értéke – és érdekessége – a „sikersztoriknak”, hogy az aradi piroslámpás házak történetével is foglalkozik, persze, mellőzve a frivolságot. Címéből is látszik, hogy helytörténeti munkáról van szó, de Puskel Péter külön hangsúlyozta, hogy ő bár ízig-vérig lokálpatrióta, nem elfogult szeretett városával szemben.
Ritka pillanat, hogy két aradi író szinte egy időben gazdagítsa a város képzeletbeli magyar tékáját, ezért nem véletlen, hogy körülbelül százan voltak kíváncsiak a két új könyvre, amelyeket a távolmaradók a Jelen Könyvesboltban szerezhetnek be.
Pataky Lehel Zsolt
Nyugati Jelen (Arad)

2010. július 26.

A közös érdekekről beszélt Orbán és Băsescu „Tusványoson”
Igazságosság és egymással szembeni őszinteség
Az esemény fontosságára és az érdeklődésre való tekintettel a nagyszínpadon került sor a Közép-Európa Európa közepe?című fórumra szombat délelőtt Tusnádfürdőn, a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban.
Az Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Traian Basescu román államfő és Tőkés László Európa-parlamenti alelnök részvételével tartott előadás moderátora Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár volt, aki szerint a 21. „Tusványos” jelenti a 21. század igazi kezdetét, amikor a rendezvény mottójához híven nyílt lapokkal játszanak, amikor „nincs szükség hamiskártyásokra”, nem a rivalizálás, hanem a közös érdekeken alapuló és értékorientált együttműködés jellemzi az egyazon térségben élők viszonyát.
Orbán Viktor szerint a nyugati típusú kapitalizmus került válságba az elmúlt évtizedben; annak a rendszernek a válságáról van szó, amelyben a spekuláció került előnybe a tisztes munkával szemben. Az a felfogás, miszerint a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam meg tartsa távol magát a gazdaságtól, csődbe sodorta ezt a rendszert – mondta a kormányfő. „Magyarországon kétharmados forradalom történt, egy korszaknak vetettünk véget. Ez volt az a korszak, amikor a rendes, becsületes emberek állandó vesztesekké váltak. Olyan Magyarországot akarunk, ahol a tisztességes, becsületes ember jobban járjon, mint az, aki nem tartja be a törvényeket” – szögezte le.
Az érdeklődők tapssal fejezték ki a miniszterelnök szavai iránti tetszésüket, lassan elülő zúgolódás támadt viszont, amikor – a közönség soraiból érkezett kérdésre válaszolva, hogy mikor lesz Romániának egy Orbán-kaliberű kormányfője – az elismerés hangján szólt román kollégájáról, Emil Boc-ról.
Traian Băsescu szerint a román–magyar megbékélés a közép-európai térség egyik fő pillére. A román államfő kifejtette: a legfontosabb egy adott térség belső egyensúlya, illetve a két vagy több térség közötti egyensúly. Közép-Európa olyan régió, amely erősödik, és ebben szerepet játszik a román–magyar megbékélés. Különösen fontos ez a két ország területén élő magyar, illetve román kisebbség szempontjából – mondta. (Orbán – szintén kérdésre válaszolva – elmondta, hogy ő a megbékélésen az igazságosságot és az egymással szembeni őszinteséget érti.)
„Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem az ami konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor – fejtegette Basescu. – Nagyon fontos, hogy olyan térségben éljünk, amelyben az emberek zöme, valamint a többség és a kisebbségek közötti viszony kiegyensúlyozott.” Rámutatott: a románok és a magyarok Közép-Európában élnek, de számára a központ Brüsszel, és közös érdek az, hogy az Európai Unió megerősödjön. A két ország közös érdekeit megjelenítő projektként említette a Duna-stratégiát, és örömét fejezte, hogy ez a téma fontos lesz a jövő évi magyar EU-elnökség számára. Basescu szerint a romák felzárkóztatása is közös ügy, amelyre egész Európának közös programot kell kidolgoznia. Az energiabiztonságot említette még közös ügyként, és leszögezte, hogy Románia a Nabucco gázvezetéket támogatja.
Az értékezések végén kérdésekre is válaszoltak az előadók. Tőkés László szerint tanügyi autonómiára is szükség van Romániában, és hogy a romániai adófizetők pénzéből is finanszírozni kellene a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, nemcsak a magyarországi közpénzből. Az állami magyar egyetem kapcsán Băsescu azt mondta, hogy a még szenátusi vita alatt lévő tanügyi törvény a versenyképes, és eredményeket felmutató egyetemek finanszírozásáról beszél, függetlenül attól, hogy állami vagy magán, román vagy magyar az oktatás nyelve. A református egyházközségek Băsescut támogatták az elnökválasztáson, ezért Tőkés kérte az államfőt, hogy ne zárják ki az állami támogatásokból ezeket az egyházközségeket, és „adja meg nekünk az autonómiát”. Băsescu humorosra vette a „figurát”: elismerte, hogy a magyar választók 75 százaléka rá szavazott, de azt mondta, hogy „kissé sokan vannak, és mindenkinek nem tudom megköszönni”. Az autonómia kapcsán kitartott korábbi álláspontja mellett: annyi autonómiát kaphat egy székelyföldi, mint mondjuk egy piteşti-i – mondta –, és inkább a decentralizáció fontosságáról beszélt, elismeréssel szólva az RMDSZ-es miniszterek munkájáról ebben. „A külhoni románok identitásának és kultúrájának megőrzéséért síkraszáll a román állam, viszont egyik állam közigazgatási berendezkedésébe sem szól bele” – maradt hajthatatlan a román elnök
Pataky Lehel Zsolt. Nyugati Jelen (Arad)

2010. július 31.

Előrehozott választásokat akar a „magyar támadásról” beszélő KDNPP-elnök
Előrehozott választásokat követel a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt.
„A jelenlegi, Traian Băsescu államfő által manipulált kormánynak át kellene adnia a helyét egy új, hozzáértő kabinetnek, amelyik az adófizetőket, nem pedig a saját klientúráját szolgálja” – fogalmazott Radu Sârbu országos pártelnök tegnapi aradi sajtótájékoztatóján.
A parlamenti választásokat néhány ciklus óta rendre elbukó politikai alakulatnak bizonyára a malmára hajtaná a vizet a mostani gazdasági krízis, ezért sürgeti az idő előtti választásokat. A pártelnök szerint, ha ezt mind az ellenzéki, mind a hatalmon lévő pártok elutasítják, azt jelenti, hogy „a saját érdekeiket előbbre valónak tartják az ország ügyeinél”.
Sârbu kijelentette: a morális válság vezetett a gazdasági és politikai krízishez Romániában. Adócsökkentés helyett -emeléssel súlyosbítják a lakosság nehéz anyagi helyzetét, veszteséges állami vállalatokat tartanak fenn közpénzből, vezetőiknek és alkalmazottaiknak nagyobb béreket biztosítanak, mint amit a versenyszférában adnak, kritikán aluli a közszolgáltatások minősége, velejéig korrupt a közbeszerzési rendszer, indokolatlanul nagy a közalkalmazottak létszáma (1990-ben 800 ezer volt, most meg 1,37 millió). „A 15 miniszterből, 65 államtitkárból és 203 államtitkári rangú hivatalvezetőből álló kormányapparátus nem tesz mást, minthogy befolyásos pozíciókkal és zsíros állásokkal jutalmazza azokat, akik őket hatalomhoz juttatták. Ezekből a fizetésekből kellene lefaragni, nem a nyugdíjakból és az átlagos tisztviselők béréből” – mondta Sârbu.
A KDNPP egyébként beállt a hisztérikusan nemzet- és államféltő nacionalisták sorába azzal a közleménnyel, amelyben elítéli, meggondolatlannak és alkotmányellenesnek minősíti Tőkés László Európa-parlamenti alelnök kijelentését, miszerint „ha Koszovónak sikerült kivívnia függetlenségét, miért ne sikerülne Székelyföldnek kivívnia az autonómiát”. Sârbu – félreértelmezve Tőkés nyilatkozatát – közölte: elfogadhatatlan, hogy utcai megmozdulásra hívja a volt püspök a magyarokat, hogy erővel érvényesítsék autonómia-törekvéseiket (ilyesmit nem is mondott az EP-alelnök – a szerző), és hogy a román hatalom nem lépett fel erélyesen a „magyar támadás” ellen. Közbevetésünkre, hogy nem az 1990-es évek eleji nacionalista-kommunista hangvételét idézi-e a „magyar támadás” kifejezés, Sârbu elismerte, hogy „talán túlzott”.
A parasztpárt vezetősége azért érkezett Aradra, mert szombaton Somoskeszin részt vesznek az 1949-es kommunistaellenes lázongás áldozatainak tiszteletére tartott emlékünnepségen.
Pataky Lehel Zsolt. Nyugati Jelen (Arad)

2010. július 31.

Önkormányzati lakások jutányos áron eladók – Magyarországon
A Tornya–Battonya határátkelőtől mintegy húsz kilométerre lévő Mezőkovácsháza polgármesteri hivatala újsághirdetésben kínál értékesítésre egy tucat önkormányzati tulajdonban lévő lakást a Békés megyei településen.
De nemcsak magyarországi lapokban adott fel hirdetést, hanem például a Nyugati Jelenben is. A gazdasági válságban így próbálják növelni a város bevételeit, vagy reménykednek a romániaiak magyarországi ingatlanfelvásárlási lázában, hogy így hamarabb elkelnek ezek a lakások? Egyik is, másik is – derült ki a Bakos István mezőkovácsházi polgármesterrel folytatott telefonbeszélgetésből.
Az önkormányzati bérlakások fenntartása nem kifizetődő, egyre kevesebb lehetőségünk van ezek felújítására – mondta az elöljáró. – Sajnos nagyon sok bérlő, aki szociálisan rászoruló, lelakja ezeket, a közműszolgáltatásokat kikapcsolják, és tulajdonképpen fel kell mondanunk a bérleti szerződéseket. Ezért inkább azt választjuk, hogy értékesítjük a lakásokat. Nálunk a lakásvásárlási kedv nem túlzott, viszont lakás van jó pár darab.
Jellemző az, hogy romániaiak vesznek ingatlant Mezőkovácsházán, mint történt az Battonyán, ahol az elmúlt három-négy évben közel hatszáz ingatlant vásároltak meg román állampolgárok?
Ez ma Európában bevett szokás, és Mezőkovácsházán is jellemző. Több romániai magyar, vagy romániai román család költözött ide. Mezőkovácsháza a kistérségnek a központja, szép, rendezett kis város, termálvizes gyógyfürdővel, gimnáziummal, járóbeteg-ellátórendszerrel, aránylag jó szolgáltatási lehetőségekkel. Reméljük, a jövőben lényegesen gyorsabban fog fejlődni a térség kistelepüléseinél, mert adott az infrastruktúra. Én hiszek és bízok ennek a városnak a létjogosultságában és az életerejében. Hogyha Battonya hatszáz ingatlant tudott értékesíteni romániai vásárlók körében, akkor Kovácsháza ennél lényegesen jobb körülmények között lévő település.
Számottevő az ott letelepedett, ingatlant vásárolt romániai családok száma?
Igen, mert a helyhatósági választásokra készülve még a román kisebbségi önkormányzat is meg fog alakulni. Lakik itt vagy száz-százötven Romániából áttelepült ember.
Többnyire olyanok, akik ott élvezik a nyugdíjas éveiket?
Nem csak. Fiatalok és nyugdíjasok is vannak, nagyon vegyes a kép. Hasznos polgárai a városnak. Nincs különbözőség, de nem is tartjuk nyilván a különbözőséget. Egy társaság vagyunk.
Ezek az ingatlanárak – négyszázezer forinttól hét és fél millióig – milyenek a magyarországi ingatlanpiacon?
Az alsó régióban helyezkednek el. Nem az a célunk, hogy csak meghirdessünk valamit, hanem, hogy meghirdessük, és el is adjuk. Olyan áron kínáljuk, amilyenért Magyarországon is érdeklődnének utána.
Volt már érdeklődő a hirdetés alapján?
Most is van egy érdeklődő, és romániai.
Mezőkovácsháza rövid története
A település és környéke ősidők óta lakott terület, a 9. században már templomos hely volt. A város neve a hagyomány szerint Hunyadi János fegyverkovácsaitól származik, de egy másik származtatás szerint a török harcok után elnéptelenedő korból való; ezen a pusztán vezetett keresztül az út, amin a szarvasmarhákat hajtották a bécsi vásárokra, és az út mellett egy élelmes kovácsmester házat épített. Abban az időben a kovácsok a mesterségük mellett emberek és állatok gyógyításával is foglalkoztak, így érvágást is végeztek, sőt szállást, élelmet is biztosítottak az átutazóknak. A Bittó család – a puszta főbérlőjeként – 1814-ben, az akkori Észak-Magyarországról származó magyar és szlovák telepesekkel népesítette be Kovácsházát, mint szerződéses dohánykertész telepítvényt. Ez az újratelepítés képezi a mai Mezőkovácsháza alapjait. A mezőgazdaság mellett jelentős volt a juhtenyésztés. 1883-ban készült el az Arad–Csanádi vasútvonal, s ez Mezőkovácsházát is bekapcsolta az országos közlekedés vérkeringésébe. Forgalmas útállomásként tartották nyilván az Orosháza–Arad útvonalon, sőt – mivel akkoriban a Szárazér még dereglyékkel hajózható volt – hajóval akár Hódmezővásárhelyig vagy Szegedig is el lehetett jutni innen. Városi rangot 1986-ban kapott. Körülbelül hétezren lakják.
Pataky Lehel Zsolt. Nyugati Jelen (Arad)

2010. augusztus 31.

Sorvad a magyar oktatás
A huszonhat magyar, illetve magyar tagozatos Arad megyei iskola közül három megszűnik, vagy nem indíthat magyar osztályt a 2010–2011-es tanévben.
A nagyvarjasi elemi iskola román és magyar tagozata a községközpontba, Nagyiratosra költözik – a magyar osztályok tanulóinak ez nem újdonság, merthogy a múlt tanév második félévét is ott járták ki, mivel a varjasi tanítónő beteg-, majd szülési szabadságra ment. A varjasihoz hasonlóan sok pénzből újították fel a zimándközi iskolát is, amely hasonló sorsra jut – bezárja kapuit a diákok szüleinek minden ellenkezése ellenére. A magyar tagozatot a Zimándújfalui Általános Iskola veszi át. Az aradi mikelakai (12-es számú) általános iskolában megszűnik a magyar elemi tagozat, mivel csak három tanuló lett volna az I–IV. osztályban.
Az először a bezárásra ítélt tanintézmények közé sorolt bélzerindi magyar elemi iskola megmarad a tőzmiskei önkormányzat jóvoltából, és az aradi Mosóczy-telepi Aron Cotruş (volt 13-as) Általános Iskolában is indul még idén magyar elemi összevont osztályokkal. A gáji Neuman Fivérek (volt 10-es) Általános Iskola jogi személyisége megszűnik, és a szomszédos negyed, az Aurel Vlaicu (volt 21-es) Általános Iskola alárendeltségébe kerül. Gájban a magyar tagozat elemi osztályai maradnak, az 5–8. osztályokat átveszi a Vlaicu-iskola. „De ez nem jelenti azt, hogy minden gyerek hozzánk jön majd – mondta Szabó László magyartanár, a Vlaicu tagozatfelelőse. – A gáji negyven gyerekből körülbelül 15-en választottak minket, a többiek a Csiky Gergely Iskolacsoportba mennek. Létszámgondjaink így nincsenek a felső tagozaton. Igazából az alsón sem, bár ott kevesebb a diák. Ami a lényeg: minden évfolyamon indul önálló osztály. Gájban összevont I–IV. osztály lesz egy tanítónővel, és tíz diákkal. De felesleges a számokba bocsátkozni, mert minden évben csak az iskolakezdés napján derül ki, hogy pontosan hány diák lesz.”
Az Aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban egy első osztály indul, és eddig 19 gyerek van beíratva. Minden évfolyamon lesz önálló osztály, sőt az öt kilencedikes osztályt is biztosan útjára indítják – jelentette ki Hadnagy Éva aligazgató. A filológia és turizmus szakon még 21, illetve 16 szabad hely van, biztosra vehető, hogy a szeptemberi utolsó felvételi körben összejön a minimális létszámhoz szükséges diák. A matematika–informatika szakon egyébként még 8, az elektronika és automatizálás szakon 2 betöltetlen hely van még, egyedül a közgazdaságtani osztály telt meg.
Pataky Lehel Zsolt. Nyugati Jelen (Arad)

2010. szeptember 2.

Dióhéjban a Szövétnekről
Két centenáriumról is olvashatunk a Szövétnek legfrissebb, augusztusi számában: a százéves aradi közíró, filozófus, a mai aradiaknak a történelemhez élő kapcsot jelentő Kövér Gábor születésnapi köszöntőjén kívül (az ünnepeltnek egyik idei írása is megtalálható a folyóiratban) a vele egyidős aradi vashíd történetéről is ír Ujj János felelős szerkesztő.
A városvédő és -féltő írások mellett a nyár idei aradi – vagy Aradhoz kötődő – irodalmi terméseit is csokorba gyűjti az aradi kulturális szemle: egyebek mellett Böszörményi Zoltán Halálos bűn című novelláskötetéről, Puskel Péter Aradi sikertörténetek című helytörténeti könyvéről, Pávai Gyula kölcseys színdarabgyűjteményéről (Színről színre)és Sarusi Mihály Végig a Corvinkán című önéletrajzi művéről is olvashatunk recenziót, értékelést, méltatást. Kiemelnénk Csanádi János nyelvművelő dolgozatát és a békebeli magyar sajtó társasági rovatát idéző Puskel-cikket (Aradi nemesi családok és „fekete bárányaik”).
Az irodalmi-történelmi kuriózumok (Dinyés László: Aradi felségsértési per és Pávai Gyula: Egy kétnyelvű aradi írónő a századelőn) is azt bizonyítják, hogy a Szövétnek szerkesztői nem ismerik az uborkaszezont. Az Arad megyei paptanárokról szóló sorozatban dr. Gerinczy Pál prépostprelátust és Hutás Pongrác Zoltánt mutatja be Pásztai Ottó, Berecz Gábor és Sztoi Demeter pedig Fazekasvarsánd történelmi pecsétjének vadászati elemeit járja körül.
Dióhéjban ennyit a Szövétnekről, mindemellett számos tartalmas írást olvashatnak a helytörténet, az irodalom, a közművelődés iránt érdeklődők.
Pataky Lehel Zsolt. Nyugati Jelen (Arad)

2010. október 12.

Wetzel Tamás kolozsvári tájékoztatója az egyszerűsített honosítási eljárásról – Hogy minden magyar magyar állampolgár lehessen
Az egyszerűsített honosítási eljárásról, közismertebben a kettős állampolgárságról szervezett tájékoztatót Magyarország kolozsvári főkonzulátusa hétfőn este a kincses városban, a Báthory István Líceum dísztermében.
A körülbelül száz érdeklődő részvételével zajlott fórumon Wetzel Tamás, az illetékes magyar kormánybiztos adott kimerítő válaszokat az igényléssel kapcsolatos, az előnyökre, jogokra és kötelezettségekre vonatkozó kérdésekre.
Egyetemi hallgatók, középkorúak és nyugdíjasok egyaránt ültek a hallgatóság soraiban, ekként a kérdések is nagyon sokfélék voltak, a diákkedvezményektől az igénylés anyagi vonzatáig sok minden foglalkoztatta a jelenlévőket. Egyebek mellett megtudhattuk azt is, hogy a Kárpátokon túl, a csángóknak elég valószínűsíteni a magyar felmenőket, vagy hogy azért kérnek olyan személyi adatokat, mint például a házastársi viszony igazolása, mert a honosítással egyidejűleg anyakönyvezik is a kérvényezőt Magyarországon. Volt, aki azt kérdezte, hogy végeztek-e tanulmányt arról, hogy a kettős állampolgárság bevezetésével vajon „megnő”-e a határon túli magyarok száma – utalva arra, hogy a népszámlálásokkor egyesek megtagadták a származásukat, és románnak vallották magukat –, és volt olyan, aki kerek-perec feltette a kérdést: mi haszna származik a magyar állampolgárságból. A magyar kormánybiztos előrebocsátotta, hogy az ehhez hasonló rendezvények tájékoztató jellegűek, és senkire nem erőltetik rá a magyar állampolgárságot.
A Kolozs megyei státusiroda képviselője általános meglepetésre elmondta, hogy az Írországban vagy Spanyolországban munkát vállaló romániaiak egy része arról számolt be, hogy a magyarigazolvánnyal a zsebükben olyan állásokat is megkaphattak, amelyekre „csak” román útlevéllel vagy személyazonosságival esélyük sem lett volna.
Elhárítani az akadályokat
A magyar Országgyűlés május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. A törvény augusztus 20-án lépett életbe, és 2011. január elsejétől hatályos, vagyis akkortól lehet igényelni az állampolgárságot. A kolozsvári találkozó végén kiküldött munkatársunk kérte mikrofon elé Wetzel Tamást.
Aki január első munkanapján be szeretné nyújtani az állampolgársági kérelmét, milyen iratokat gyűjtsön össze addigra?
Születési anyakönyvi kivonatot, illetve a házastársi viszonyt igazoló okiratot: házasságlevelet vagy válási határozatot. Nyilván, aki hajadon, vagy nőtlen, annak nem kell ilyesmi. Szükséges a magyar felmenők igazolása, például apa vagy nagyapa anyakönyvi kivonata, hogyha a kérvényező nem, hanem csak az ősei voltak egykor magyar állampolgárok. De bármilyen más iratot is elfogadunk, legyen az lelkészi igazolás, vagy régi magyar időkből megmaradt munka- vagy katonakönyv. Ezenkívül a kitöltött nyomtatványt, egy arcfényképet és egy önéletrajzot kell csatolni, tehát a lehető legkevesebbet kérjük. A törvény szerint a magyar származást és a magyar nyelvtudást kell igazolni a kérelem benyújtásakor.
Ezeknek a feltételeknek egyszerre kell teljesülniük? Ha valaki nem tudja igazolni a magyar állampolgárságú felmenőket, de tökéletesen beszél magyarul, nem elég?
Egyszerre kell bizonyítani a magyar származást és azt, hogy legalább a saját ügyei elintézéséhez elegendő magyar nyelvtudással rendelkezik. Akinek az utóbbi még nem megy, addigra megtanulhat – de nyugalom, nem szavalóversenyt fogunk tartani.
A szükséges okiratok többsége román, szlovák, ukrán vagy szerb nyelvű, amiket le kell fordítani és közjegyző előtt hitelesíteni. Elfogadják a romániai fordítást, vagy Magyarországon kell ezt megtenni?
Hatalmas előrelépés – és mindenkinek sokkal kényelmesebb –, hogy minden Romániában hitelesnek tekintett fordítást elfogadunk. Tudomásom szerint jóval könnyebb és olcsóbb ez, mint Magyarországon. A muzeális értékű dokumentumokat, amelyek családi ereklyéknek számítanak, nem vesszük el, elég a hiteles másolat, valamint az eredeti bemutatása.
Kizáró ok, ha valaki büntetett előéletű, vagy nemzetbiztonsági veszélyt jelent. Ezek szerint kell erkölcsi bizonyítvány is?
Nem kötelező, mert a magyarországi büntetett előéletet nézzük, azt, hogy körözték-e Magyarországon az illetőt, hogy az ottani köz- és nemzetbiztonságra jelent-e veszélyt. De adott esetben, ha gyanú merül fel, a jogszabály lehetővé teszi, hogy a kérvényezőtől kérjünk erkölcsi bizonyítványt.
Ön mit tanácsol a magyar–román határ mentén élő érdeklődőknek: a magyar külképviseletet keressék fel, vagy inkább az egyik közeli magyar település anyakönyvi hivatalát?
Magyarországon nyújtsák be az igényüket valamelyik anyakönyvi hivatalban. Ott van kapacitás, közelebb is van, és valószínűleg sokkal kevesebben lesznek, mint a kolozsvári vagy a csíkszeredai konzulátuson. A belső-erdélyieknek természetesen a külképviseletek vannak közelebb, de ezeken biztosan hónapokkal előre kell majd időpontot kérni a kérelem benyújtásához, és kisebb a kapacitásunk is.
A temesvári tiszteletbeli konzulátuson benyújtható-e a magyar állampolgársági kérelem?
Nem, a tiszteletbeli konzul legfeljebb segítséget nyújthat, átnézheti, hogy helyesen van-e kitöltve a kérvény, megvan-e minden okmány, hogy ne kelljen majd hiánypótlásra várva hónapokig leállni az ügyintézéssel.
A magyar igazolványok kérvényezésére és kibocsátására jól működő hálózatot alakítottak ki. Használni fogják ezt a rendszert az egyszerűsített honosítási eljárás során is?
Nem. A magyar állampolgárság erősen kötődik a magyar állam szuverenitásához. Csak a Magyar Köztársaság területén lehet igényelni (a nagykövetségek, konzulátusok annak számítanak – a szerző),és már a magyarigazolvány – ami egy kedvezményeket megtestesítő okirat – kapcsán is nagy botrányok voltak. Hogy túlnyúljunk a Magyar Köztársaság területén, és irodahálózatot létesítsünk arra, hogy magyar állampolgársági kérvényeket vegyünk be, pláne, hogy utána ezekben az irodákban magyar állampolgársági esküt lehessen letenni, szerintem sok országnak nem tetszene, úgyhogy erre nem is vállalkozunk. Bizonyosfajta irodahálózatra azért szükség lesz, legalább olyanra, ami segít a kérvények átvételében, tanácsokat, információkat ad az igénylőknek.
A legtöbben kettős állampolgárságot mondunk, de a tulajdonképpen egyszerűsített honosítási eljárásról van szó. Mennyivel egyszerűbb, mint például „hagyományos” úton megszerezni a magyar állampolgárságot?
Tegyük fel, hogy egy angolszász ősökkel rendelkező amerikai állampolgárnak megtetszik Magyarország, és úgy dönt, hogy ott szeretne élni. Vízum nélkül beutazhat, szerez egy tartózkodási engedélyt, mert mondjuk Budapesten vállal munkát. Hároméves magyarországi tartózkodás után letelepedhet – a kérelem átfutási idejével együtt ez lehet három és fél év –, utána állandó magyarországi lakhelyet létesít, majd pontosan nyolc évet kell várnia, hogy benyújthassa az állampolgárság iránti kérelmét. Vagyis 12-13 év múlva magyar állampolgár is lehet, közben folyamatosan igazolnia kell, hogy a lakhatása, megélhetése biztosított, az országban életvitelszerűen tartózkodik, illetve állampolgársági vizsgát kell tennie alkotmányos alapismeretekből magyarul. Ezzel szemben az egyszerűsített eljárással – magyar származású emberek esetében –, mondjuk, hogy ennek az amerikainak van egy Erdélyből kivándorolt magyar szomszédja, aki nem magyar állampolgár. Benyújtja a kérelmét a konzulátuson, igazolja, hogy ő vagy a felmenői egykor magyar állampolgárok voltak, és hogy tud magyarul. Nem kell alkotmányossági vizsgát tennie, nem kell a lakhatását igazolnia, és három-négy hónap múlva értesítik, hogy be kellene fáradni, letenni a magyar állampolgársági esküt.
Az állampolgárság mellé jár a magyar útlevél is?
Azt külön kell igényelni, miután az illető megkapta a magyar állampolgárságot, de aztán ugyanolyan feltételekkel utazhat a tulajdonosa vele a világban, mint a magyarországi magyar állampolgárok.
Sok magyar család- vagy személynevet elrománosítottak a hivatalos okmányokban. Ezek hogy fognak szerepelni az állampolgársági levélben?
Tudom, hogy Sándor helyett Alexandru, vagy Tibor helyett Tiberiu van írva, és azt szeretnénk, hogy mindenki – aki ezt kéri, és tudja igazolni, mondjuk fordítói szakvéleménnyel, hogy nem Sabounak, hanem Szabónak hívták – visszakapja a magyar család- vagy személynevét. Ha kívánja, hogy a honosítási okiratában csak magyarul szerepeljen a születési helynek a neve, csak magyarul fog megjelenni. Az esetleges későbbi irataiban, útlevélben, magyar gépkocsivezetői jogosítványában, személyazonosító igazolványában is magyarul fog szerepelni a neve, de a nemzetközi jog értelmében a születési helyének a nevét zárójelben fel kell tüntetni azon a nyelven is, amelyik állam fennhatósága alá tartozott a terület a születésekor; például Nagyvárad, és zárójelben Oradea.
Vegyes házasságban élők közül a nem magyar fél is igényelheti a magyar állampolgárságot?
Ez nem olyan, mint a magyarigazolvány mellé járó hozzátartozói igazolvány. Az Országgyűlés döntése egyértelmű volt: magyar felmenőket és magyar nyelvtudást kell igazolni, ha valaki ezeknek nem felel meg, nem kaphatja meg.
Ezen a lakossági fórumon is elhangzott, és más körökben is felteszik a kérdést: „mi hasznom van a magyar állampolgárságból?” Valóban az előnyöket kellene csak szem előtt tartani? Vagy olyan ne is igényelje, aki nem érzi ezt szívügyének, érzelmileg nem kötődik a magyar nemzethez?
Kennedy mondta azt, hogy „ne kérdezd, mit tesz érted az állam, hanem azt, hogy te mit tehetsz Amerikáért”. Szerintem se kell mindent forintban vagy lejben mérni. Az Országgyűlés döntésének szimbolikus jelentősége volt… Nyilván, van, akinek ez előny, és egy fiatalnak mást jelent, mint egy idős személynek, egy kárpátaljai magyarnak megint mást, mint egy erdélyi magyarnak. A döntés alapja az volt, hogy az összmagyarságnak legyen egy összekötő kapcsa, ami közjogilag a magyar állampolgárság, aminek az útjából minden hátráltató tényezőt el kell takarítani, és nekünk az a feladatunk, hogy januártól semmi se akadályozza azt, hogy minden magyar a szülőföldjétől függetlenül magyar állampolgár lehessen.
Aki többet szeretne megtudni erről, menet közben adódnak kérdései, hol tájékozódhat? Létezik egy internetes oldal, vagy valamilyen fórum?
Tervezzük, sőt már a végső stádiumában van egy honlapnak a beindítása, amelyen az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos kérdésekre válaszolunk, a kérvényt is le lehet majd tölteni róla, rajta lesznek a tudnivalók és az, hogy milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár a magyar állampolgárság. Reményeim szerint október 20. után beindul ez az internetes oldal.
Pataky Lehel Zsolt, Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 | 301-309




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék