udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
489
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 481-489
Névmutató:
Melescanu, Teodor
1995. október 18.
A kormány okt. 18-i ülésén Iliescu elnök javaslatára úgy határozott, hogy új szervet hoz létre, az európai integrációval foglalkozó testület mellett az Egyesült Államokkal való kapcsolatok ápolására, Melescanu külügyminiszter vezetésével. A döntés előtt Iliescu elnök beszámolt amerikai tapasztalatairól és új politikai, gazdasági és katonai stratégia kidolgozását javasolta, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./1995. október 18.
Teodor Melescanu külügyminiszter okt. 18-án fogadta az Antony Cragg főtitkárhelyettes vezetésével Bukarestben tartózkodó NATO-küldöttséget. - Melescanu az Azi lapnak nyilatkozott: két-három héten belül várja a magyar fél reagálását a javasolt történelmi megbékélésre. /Magyar Nemzet, okt. 19./1995. október 24.
Okt. 24-én az Országgyűlés ülésén Németh Zsolt /Fidesz/ bírálta a kormányt, amiért késik a román megbékélési indítványra vonatkozó válaszadással. Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy Melescanunak jelezte: Budapest üdvözli a kezdeményezést, azonban a két ország közötti vitás kérdések rendezéséhez nem elegendő a politikai nyilatkozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./1995. november 1.
Mircea Geoana külügyi szóvivő nov. 1-jei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Marcel Dinu és Somogyi Ferenc külügyi államtitkárok nov. 2-án Budapesten találkoznak. Ez lesz az első államtitkári szintű találkozó a megbékélési javaslat óta, hangsúlyozta. A Luxemburgból okt. 31-én hazaérkezett Teodor Melescanu külügyminiszter elmondta, hogy az EK-külügyminiszterek összejövetelén találkozott Kovács László külügyminiszterrel. Az államtitkári találkozóról megjegyezte: nem érdemi tárgyalásokról van szó, csupán előzetes tájékozódó megbeszélést folytatnak a megbékélési dokumentumok tartalmáról, e dokumentumok és az alapszerződés viszonyáról. /Népszabadság, nov. 2./ 1995. november 8.
Pozitívan alakulnak a magyar-román kapcsolatok, állapította meg Mircea Geoana külügyi szóvivő, nov. 8-i sajtóértekezletén. Teodor Melescanu külügyminiszter a kormányülésen szintén aláhúzta a pozitív irányzatot. /Népszabadság, nov. 9./ 1995. november 15.
Iliescu elnök nov. 15-én Párizsban tárgyalt Jacques Chirac köztársasági elnökkel. Iliescu elmondta, hogy a gazdasági partnerséghez vezető közös stratégiáról és közös programról volt szó, megállapodtak egy munkacsoport létrehozásában. Iliescu nagyra értékelte, hogy az Európai Unió bővítése kapcsán Franciaország egyenlőkként és diszkriminációtól mentesen kezeli a közép-európai országokat. A tárgyaláson részt vett a két külügyminiszter, Melescanu és Hervé de Charette is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./ 1995. november 18.
A Román Szellemiség III. kongresszusán nem jelent meg Iliescu elnök, csak üzenetet küldött, kifejtve, hogy a kongresszus történelmi esélyt jelenthet a románság világméretű érvényesüléséhez. Hangsúlyozta, hogy Románia fokozott érdeklődése a határain túl élő románok iránt abban a példás kisebbségpolitikában gyökerezik, ami európai szintű jogokat biztosít a területén élő etnikumoknak. Teodor Melescanu külügyminiszter kifejtette, hogy Románia a jövőben fokozottabban törődik a szomszédos országokban élő románok helyzetével. A kongresszusra 33 országból érkeztek, 50 ligát, egyesületet, alapítványt és szövetséget képviselő küldöttek körében megjelent Gheorghe Funar, akit újraválasztottak a Román Nemzeti Egységpártja élére. /Magyar Nemzet, nov. 20./ 1995. december 1.
Iliescu államelnök részvételével avatták fel dec. 1-jén a román televízió műholdas stúdióját, amely ezentúl egész Európában vehető lesz naponta három és fél órán át, 21,30 és hajnali 1 óra között. A TVR International főszerkesztője Felicia Melescanu, a külügyminiszter felesége. /Népszava, dec. 2./1995. december 6.
Teodor Melescanu külügyminiszter egy parlamenti interpellációra adott válaszában kijelentette: amennyiben a Kígyó sziget ügyében nem sikerül megállapodni Ukrajnával, akkor Románia a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul. Hennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter megütközésének adott hangot Melescanu kijelentése kapcsán: ezt úgy értékeli, hogy Romániának területi követelései vannak Ukrajnával szemben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Népszava, dec. 7./1995. december 8.
A magyar-román viszony különösen gazdasági téren erősödik, nyilatkozta Teodor Melescanu a Magyar Nemzetnek, politikai téren is pozitív fejleményeket remél. Januárban újabb szakértői tárgyalások kezdődnek, mondta, reálisnak látszik, hogy nyárig aláírják a megbékélési dokumentumokat és az alapszerződést. /Magyar Nemzet, dec. 8./1995. december 9.
Teodor Melescanu külügyminiszter a Bosznia-konferencia idején, dec. 9-én Londonban tárgyalt Gennadij Udovenko ukrán külügyminiszterrel, hogy tisztázzák a Kígyó szigettel kapcsolatos vitát. Megállapodtak abban, hogy a két ország kormányfője a közeljövőben találkozik, hogy egyeztessen ebben a kérdésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12., Magyar Nemzet, dec. 11./1995. december 20.
Dec. 20-án Melescanu külügyminiszter is fogadta az ET jelentéstevőit, akik ezzel befejezték romániai látogatásukat. - Frunda György RMDSZ-szenátor az Adevarul (Bukarest) dec. 20-i számában megjelent nyilatkozatában kifejtette: Románia alig teljesített valamit a megszabott feltételekből, különösen az igazságszolgáltatás és a hatalom szétválasztása terén, de a kisebbségi, emberi jogi, vallásügyi kérdésekben is adós maradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22., Új Magyarország, dec. dec. 21./ 1996. január 18.
Max van der Stoel, az EBESZ főbiztosa jan. 18-án kijelentette, hogy az oktatási törvény "önmagában nem sérti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvén folyó oktatással kapcsolatos jogok nemzetközi normáit". A főbiztos szerint sok függ a végrehajtástól. Elképzelhetőnek tartja, hogy néhány éven belül újra megvizsgálja a kérdést. Melescanu örömmel fogadta a főbiztos megállapítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20-21./ 1996. január 18.
Melescanu külügyminiszter jan. 19-én "magánmegbeszélésen" fogadta Surján Lászlót, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnökét, aki a román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kongresszusának vendégeként érkezett Bukarestbe. /Új Magyarország, jan. 22./1996. január 18.
Ion Iliescu államfő megbeszélést folytatott Max van der Stoellal, az EBESZ kisebbségi főbiztosával, aki kétnapos vidéki útjáról érkezett vissza Bukarestbe. A főbiztos a sajtót elkerülve távozott a megbeszélésről. Traian Chebeleu elnöki szóvivő a találkozó után elmondta, hogy a főbiztos a parlament által elfogadott és az RMDSZ által "az ismert módon" bírált oktatási törvény alkalmazásáról kívánt tájékozódni romániai megbeszélésein. Max van der Stoel nem nyilvánított véleményt a tapasztaltakról, véleményét az EBESZ elé terjesztendő jelentésében fogalmazza majd meg. - Mina László brassói RMDSZ-elnök többek között azt említette meg, hogy a tanfelügyelőségen hat magyarból csak egy maradt főállásban. /Jóakarattal meg lehet oldani. Befejezte látogatását az EBESZ kisebbségi főbiztosa. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./ Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosa megerősítette szeptemberi nyilatkozatát, miszerint a román parlament által elfogadott oktatási törvény "önmagában nem sérti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvén folyó oktatással kapcsolatos jogok nemzetközi normáit". A főbiztos szerint sok függ a törvény végrehajtására meghozandó intézkedésektől. A főbiztos elképzelhetőnek tartja, hogy néhány éven belül újból megvizsgálja a kérdést és néhány újabb javaslatot tesz az általa a lehetséges javításokra vonatkozóan tett kezdeményezéseken túl, de érzése szerint a törvény megfelel a nemzetközi szabványoknak. Teodor Melescanu külügyminiszter kijelentette: hatodik alkalommal találkozott Max van der Stoellal. Örömmel nyugtázta, hogy a főbiztos megerősítette a kormány véleményét, miszerint "a törvény megfelel a legmagasabb szintű nemzetközi normáknak". /Max van der Stoël és Melescanu az oktatási törvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./1996. január 22.
Románia külpolitikai prioritásai 1996-ban az euroatlanti integrációra és az Ukrajnával tervezett alapszerződés megkötésére vonatkoznak, fejtette ki Melescanu külügyminiszter. Magyarország elfogadja Iliescu elnök történelmi megbékélésre vonatkozó kezdeményezését, de a Magyarországról érkezett javaslatok maximalisták, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./1996. január 31.
Teodor Melescanu külügyminiszter Németországba utazott, jan. 31-én Bonnban tárgyalt Klaus Kinkel külügyminiszterrel. Kinkel elismerően szólt a romániai német kisebbség helyzetének rendezéséről. Kijelentette, hogy a német kormány továbbra is jelentős anyagi eszközökkel segíti az erdélyi német kisebbség életkörülményeinek javítását. Melescanu közölte, hogy készek közreműködni a németországi román bűnbandák elleni küzdelemben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./ 1996. február 2.
Külügyi szóvivői sajtóértekezleten ismertették a február elején sorra kerülő román-magyar diplomáciai találkozókat. Marcel Dinu külügyi államtitkár meghívására febr. 12. és 14. között munkalátogatást tesz Bukarestben Somogyi Ferenc, magyar külügyminisztériumi közigazgatási államtitkár. A megbeszéléseken a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos dokumentumokról lesz szó, közölte Sorin Ducaru szóvivő. Febr. 1-2-án román-magyar konzultációkra kerül sor Bukarestben az 1995. márciusában államtitkári szinten aláírt Emlékeztető megvalósításáról. Az Emlékeztető 55 pontban rögzítette a román-magyar kapcsolatok különböző területein kitűzött feladatokat, célokat. - A külügyi szóvivő "rendkívül érdekesnek" nevezte a bukaresti ukrán nagykövet nyilatkozatát a Kígyó-szigettel kapcsolatos román-ukrán vitáról. Sorin Ducaru üdvözölte azt, hogy az ukrán fél elismeri a vita jogi jellegét és annak lehetőségét, hogy közösen a hágai bírósághoz forduljon a két ország. /Külügyi tájékoztató a román-magyar és a román-ukrán alapszerződésről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ Az ukrán-román alapszerződés megkötése elé akadályok tornyosulnak, Kijev ugyanis ragaszkodik a jelenlegi határok sérthetetlenségének kimondásához, Bukarest viszont a Molotov-Ribbentrop paktum elítélését akarja belevenni a szerződés szövegébe. További vitát jelent a Kígyó-sziget hovatartozása. Amennyiben nem sikerül megegyezni, akkor a sziget ügyét át lehet adni a hágai nemzetközi bíróságnak, Melescanu felvetésének megfelelően, jelentette ki Volodimir Vaszilenko, az ukrán küldöttség vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./1996. február 7.
Románia egyértelműen elkötelezte magát a nyugati integráció mellett - nyilatkozta febr. 6-án a The Washington Times című lapnak Teodor Melescanu külügyminiszter. Melescanu elutasította, hogy Bukarest engedjen bármilyen moszkvai nyomásnak és beérje valamiféle korlátozott NATO-tagsággal. Melescanu szerint nem lehet és nincs is értelme a NATO-n kívüli biztonsági rendszert létrehozni /ezt néhány éve Nastase javasolta/. A külügyminiszter szerint a nem szláv Románia mindig is a nyugati értékrend felé vonzódott. Az ukrán-román vitákról elmondta: Románia a Kígyó-szigetet nem követeli vissza, de mivel azt az egykori Szovjetunió jogtalanul szerezte meg, a gazdasági hasznosítást rendezni kell. Bukarest ragaszkodik ahhoz is, hogy Ukrajna ítélje el a Besszarábiát neki ítélő Molotov-Ribbentrop paktumot. /Teodor Melescanu Washingtonban Bukarest nem enged a nyomásnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Arra a kérdésre, hogy amerikai nyomásra szakított-e a kormány az antiszemita és magyarellenes pártokkal, a külügyminiszter kijelentette: Alfred Moses nagykövet csupán azt mondta ki, "ami valamennyiünk fejében motoszkált. Egyetlen ország sem akar olyan színben feltűnni, hogy azt mondhassák rá: antiszemita vagy idegengyűlölő erőkre támaszkodik." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./1996. február 8.
Hans van der Broek, az Európai Unió biztosa romániai látogatása során Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, találkozott a pártok képviselőivel. Útját febr. 8-án sajtóértekezlettel zárta. Elismerően szólt arról, hogy a román törvényhozás meg akarja hozni az EU követelményeivel harmonizáló törvényeket. Politikai téren fontos a demokratikus intézmények működése, a kisebbségek jogainak és az emberi jogoknak a tiszteletben tartása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10-11./