udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 2491-2520 | 2521-2550 | 2551-2580 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
2004. április 9.
Borbély Zsolt Attila reagált Fey László cikkére /„Polgári" Válasz, Romániai Magyar Szó ápr. 7./, aki szerint a neptuni tárgyalók bölcs, megfontolt nemzetszolgálókká avanzsálnak. A szerző sajátos logikájú gondolatmenetére az teszi fel a koronát, hogy Frunda György módjára összemosta neptuni tárgyalást az atlantaival. A neptuni tárgyalás „alkalmat nyújtott a nyíltan magyarellenes román hatalomnak demokratikus, kisebbségbarát színben tetszelegni a Nyugat előtt az ország Európa Tanácsi csatlakozásának küszöbén”, állapította meg Borbély Zsolt Attila. A román politikum nem hajlandó tárgyalni az autonómiáról, ezért olyan fórumot kell keresni, mely azt rákényszerítheti a dialógusra. Az ország integrációs törekvése kiváló lehetőséget teremtett volna arra, hogy az erdélyi magyarság csatlakozási feltétellé tegye az erdélyi magyar autonómia megteremtését. Közben – hála a kormánykoalíciós- és paktum-politikának – a Romániáról szóló országjelentés meg sem említi a megoldandó problémák között az erdélyi magyarság ügyét. Borbély Zsolt Attila hangsúlyozta, hogy a neptuni trió mandátum nélkül cselekedett. Az SZKT akkori nyilatkozata kimondta, hogy a Neptun folyamat „jelentős politikai károkat okozott a Szövetségnek", s hogy „lehetőséget teremtett a hatalomnak arra, hogy belső RMDSZ-irányzatok preferálásával kísérletet tegyen szervezetünk megosztására. Olyan politizálási stílus állandósulásának veszélye jelent meg az RMDSZ-ben, amely eltekint a legitim képviselet szabályaitól, a belső döntéshozói illetékességektől." Tőkés László nem hiúságból bírálta a neptuni tárgyalókat (mint azt Fey állította), hanem azért, mert külpolitikai szempontból önsorsrontó volt ez az akció, másrészt pedig, mert az RMDSZ belső demokráciájának szabályait rúgták fel azok, akik az ügyvezető elnökség háta mögött tárgyaltak, s mellesleg elnöki mandátummal sem rendelkeztek. S éppen e két szempont miatt nem mosható össze Atlanta Neptunnal. /Borbély Zsolt Attila: Neptun és Atlanta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./2004. április 10.
Egyes budapesti ellenzéki források úgy vélik, hogy az ápr. 25-én a magyar és a román miniszterelnök jelenlétében leleplezendő Szabadság-szobor ára túlméretezett – írta az ápr. 9-i Népszabadság. Ezek szerint az újraállítás engedélyezéséért cserében a magyar kormány úgymond aránytalan kötelezettségeket vállalt volna Bukaresttel szemben a Gozsdu-vagyon sorsával kapcsolatban, illetve jogokról mondana le, még az újraavatás előtt. A fideszes Németh Zsolt képviselő kijelentette, hogy tájékozódás céljából Romániába utazik. /Szabadság-szoborért Gozsdu-vagyon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./2004. április 10.
Bársony András külügyi államtitkár egyelőre nem tudja megmondani, mikor kezdheti meg működését Budapesten a közös magyar-román Gozsdu Alapítvány. Hozzáfűzte: a Gozsdu-vagyon ügye Románia és Magyarország között jogi értelemben végérvényesen lezárult. Mircea Geoana külügyminiszter múlt heti budapesti tárgyalásait követően azt mondta, szeretné, ha a következő hónapokban a közös magyar-román Gozsdu Alapítvány megkezdhetné működését Budapesten. Bársony András kitért arra, hogy a Gozsdu Alapítvány létrehozója a két ország kormánya lenne, "azonban szó sincs arról, hogy a volt Gozsdu-vagyon bármilyen eleme az alapítvány induló vagyonához kerülhetne". /Gozsdu-ügy: Még bizonytalan az alapítvány indulásának időpontja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./2004. április 10.
Életveszélyesen megfenyegették Csorba Bélát, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) alelnökét: a politikus ápr. 9-én, nagypénteken temerini háza kapujánál konyhakéssel átszúrt papírlapot talált, amelyen "Legyilkolunk benneteket" üzenet állt. Csorba emlékeztetett arra, hogy immár 15 éve alelnöke a VMDP-nek, zajlottak körülötte a politikai események, ő mindig el szokta mondani véleményét. – Az elmúlt hónapok, évek során elég sok magyarellenes kilengés volt, amelyek ellen szót emeltem – közölte Csorba. Csorba Béla védelmet kért a rendőrségtől, egyelőre azonban nem kapott választ. A történtek miatt Ágoston András, a VMDP elnöke levéllel fordul a belgrádi illetékesekhez és a magyar politikai élet vezetőihez. A szerb radikálisok győzelmét hozó szerbiai parlamenti választások óta megszaporodtak a Vajdaságban a kisebbségellenes kilengések. /Életveszélyesen megfenyegették a VMDP alelnökét. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./2004. április 16.
Magyar és román költők találkozóját tartották meg Zilahon ápr. 14-én. Verseket olvastak fel a szilágysági Győrfi-Deák Erzsébet, B. Simon György, Kiss Lehel és a budapesti Hatházi Áron, illetve Daniel Stanca, Marcel Lucaciu, Viorel Tautan, Ion Pitoiu, Daniel Hoblea, Cristian Contras. A verseket magyarról románra és fordítva Győrfi-Deák Erzsébet fordította. A rendezvény meghívott vendége volt Kiss László, a Budapesten megjelenő Versmondó című folyóirat főszerkesztője és Popper Ferenc, a kiadó részéről, akik az 1992-ben alakult Magyar Versmondók Egyesülete tevékenységéről is beszámoltak. A művelődési központ tervében szerepel egy versantológia megjelentetése román, magyar és német nyelven. /Költők találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./2004. április 20.
Három évig tartó pereskedés után kedvező ítélet született a Herédi Zsolt és Füsy Katalin házaspár, valamint a városi tanács közötti perben. A kolozsvári fiatalokat Vasile Gherman, az anyakönyvi hivatal vezetője három évvel ezelőtt nem házasította össze, mert Herédi magyarul mondta ki a boldogító igent. Herédi szerint a bíróság mindent elkövetett, hogy elfektesse az ítéletet, és ne kapjon nyilvánosságot az ügy, ezért nem értesítették a károsultakat a kedvező ítéletről. A bíróság a házaspárnak 50 millió lejes kártérítést ítélt meg. A bírósági döntés már tavaly szeptemberben megszületett, azonban az érintettek tájékoztatását elmulasztotta a bíróság. Herédit kiábrándította esetük visszhangtalansága, hiszen egyetlen magyar fiatal házaspár sem követte példájukat. /Borbély Tamás: Három év után győzött a boldogító igen. Herédiéknek 50 millió lej kártérítést ítélt a bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./2004. április 22.
A Ziua c. napilap főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu, akit magyarpártisággal vádoltak, most azt írta, hogy a Szabadság szobor felállításánál nagyobb arculcsapás aligha érheti a román népet, mai hivatalosságai asszisztálnak az 1848-as „népirtás" 13 véreskezű gyilkosának rehabilitálásánál. Mérhetetlen pofátlanságnak titulálta az RMDSZ-nek tett gesztust az ún. megbékélési szoborparkkal. A főszerkesztő arra buzdította a honpolgárokat, Arad és Temesvár népét, hogy élő láncot álljanak a szobor körül, az aradi szörnyűség megakadályozására. A lapszám belsejében egészen mást olvashat az ember: Dan Berindei akadémikus, dr. Adrian Niculescu professzor, dr. Dinu Giurescu egyetemi tanár és Dinu Zamfirescu – szinte egybehangzóan leszögezték: a szobor visszaállítása teljesen normális dolog. /Cseke Gábor: Szobrok és gyilkosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2004. április 22.
A Magyar Polgári Szövetség aláírásgyűjtői szemrebbenés nélkül félrevezetik saját közösségük tagjait, írta a Romániai Magyar Szó. Az általuk „forgalmazott" űrlap nem felel meg a törvény által előírt szabványnak. /Szász Attila: Mit kell az embereknek mondani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2004. április 26.
- Az aradi Szabadság-szobor köztérre való visszahelyezésével és ünnepélyes leleplezésével ismét bebizonyosodott, hogy az RMDSZ következetes politikája eredményes, s hogy a szemléletváltás lassan Romániában is bekövetkezik – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Fél évvel ezelőtt politikai válság alakult ki az RMDSZ és a román kormánypárt között amiatt, hogy a Szabadság-szobor visszaállításának előkészületeit leállították. A hónapokig húzódó válságot csak az idei márciusi kormányhatározat elfogadása oldotta fel. Markó szerint igazolódott, hogy az RMDSZ ma már ilyen nehéz kérdést is képes megoldani. Lassan Romániában is elérhető a szemléletváltás. „A szoborvita pontosan arról szólt, hogy ki van otthon Erdélyben, kinek a történelme lehet otthon Erdélyben, s kinek a műalkotásai lehetnek ott erdélyi köztereken. S végül is annak, hogy eljutottunk egy ilyen megbékélési park jellegű megoldáshoz, ahol ott lesz a Szabadság-szobor, de vele szemben a román történelmet megörökítő diadalív is, az az üzenete, hogy egyazon térben, helyen és időben mindkét múlt megfér egymás mellett” – szögezte le. Nastase miniszterelnöknek komoly érdemei vannak abban, hogy a kormányhatározat megszületett. /Tibori Szabó Zoltán: Mindkét nemzet múltja megfér egymás mellett. Markó Béla: lassan Romániában is elérhető a szemléletváltás = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./2004. április 30.
Sepsiszentgyörgyön bemutatkozó rendezvényre invitálták az érdeklődők a civil szervezetek egyesítését célul kitűzők. A rendezvényen egyetlen civil szervezet képviselője sem jelent meg, helyettük igazgatók, intézményvezetők /zömük román anyanyelvű/ jöttek el. A bemutatkozók máris munkakönyves alkalmazottjai a Civil Társadalomért Parancsnokság (Comisariatul pentru Societatea Civila) sepsiszentgyörgyi irodájának. A megnyitóra a szervezet bukaresti vezetői is lejöttek, akik szép frázisokat mondtak a ,,haza egységéről”, a ,,románok adottságairól”, ,,fiatal demokráciánk rügyező hajtásairól”, ,,európaiságról” és közölték, hogy minden hazai civil szervezet érdekvédelmét kívánják ellátni szerződéses alapon, amiért már 32 irodát nyitottak szerte az országban. Az egészet PHARE-alapokból fedezik, honlapjuk is van. A jeles szervezet honlapja szerint az országos elnök Vasile Vlaicu ügyvéd, aki 1989-ig aktív katonatiszt volt, a főkomisszár Ioan Grigore Prodan, jogi oklevéllel is bíró ortodox lelkész, volt újságíró, a Kovászna megyei irodavezető, Vasile Marinescu volt hétfalusi párttitkár, jelenleg egy Brassó-pojánai cég műszaki igazgatója, helybeli szervező Ioan Maniga gépgyári vezető, és a jelenlegi gépgyári jogtanácsos, Constantin Maniga volt rendőrtiszt, a Suceava megyei iroda vezetője. /Demeter J. Ildikó: Civilek parancsnoksága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./2004. április 30.
Csibi István egyik védőügyvédje, Catalin Dancu szerint Csibit Verestóy Attila szenátor és Ioan Rus belügyminiszter közötti négyszemközti megbeszélése után vették őrizetbe, és mindkettőjüket kereskedelmi érdekek motiválják. „Mindketten érdekeltek az alkoholforgalmazásban. Sőt Verestóy Attila 2003 augusztusáig több cég társtulajdonosa volt Csibi Istvánnal együtt, ám az anyagiakból fakadó nézeteltérések miatt kapcsolatuk megszakadt.” – fogalmazott az ügyvéd. Verestóy Attila leszögezte: nem ismeri személyesen és soha nem állt üzleti kapcsolatban Csibi Istvánnal. „Ez a vállalkozó nem keresett meg, amikor nyerésben volt, hát ne kapaszkodjék belém most, amikor vesztésre áll.” – reagált az ellene felhozott vádakra. /Rostás Szabolcs: Védőbeszéd Csibi Istvánnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./2004. május 3.
Románia tárgyalásokat folytat Szerbiával, Montenegróval és Ukrajnával arról, hogy az illető államok polgárai milyen időponttól lesznek vízumkötelesek Románia EU-integrációja közeledtével, jelentette be Vasile Puscas, Románia uniós főtárgyalója. Az illető országok polgárai esetében még ebben az évben bevezetik a vízumkényszert, míg Moldova Köztársaság állampolgárai számára csupán a csatlakozás időpontjában. Románia vízumkényszert vezetett be a török állampolgárokkal szemben. /Máris a vízumkényszerről tárgyalnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./2004. május 3.
Szent-Iványi István Magyarország uniós csatlakozásával kapcsolatban úgy látja, hogy a határon túli magyarok számára általában nem lehet elmondani azt, hogy megszigorodtak a határátlépési feltételek. Nehezítés Szerbia és Ukrajna esetében történt, de bevezették, hogy ingyenesen, akár több évre szóló vízumot is kaphassanak azok, akik igazolni tudják, hogy rokonaik vannak, vagy más egyéb fontos szempontok kötik Magyarországhoz. Léteznek olyan, az EU külső határaira vonatkozó interregionális programok, amelyeket a Magyarországgal határos országok is igénybe vehetnek. Ezek a támogatások elsősorban infrastruktúrára, utak fejlesztésére használhatók, de környezetvédelmi projektekre is. /Sz. K.: Nem változik Magyarország támogatáspolitikája – nyilatkozta lapunknak Szent-Iványi István képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./2004. május 3.
Máj. 1-jén a román–magyar határon Nagylak város vezetősége köszöntötte a magyarországi Nagylak község küldöttségét Magyarország EU-csatlakozásának napján. Az eseményen jelen volt Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus is. /Kiss Károly: Közös ünneplés Európa kapujában. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./2004. május 4.
Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette, Domokos Gézát nagyra becsüli, igazi jó könyvesnek, jó kultúrpolitikusnak tartja. Legutóbb azonban éppen Domokos vallott arról, hogy miként törekedtek megakadályozni az autonómiapolitika kibontakozását, és hogy ezért neki köszönetet kellene mondania a magyarságnak. Tőkés László püspök szerint az RMDSZ vezetőségét kezdettől fogva megkörnyékezték, hogy eltérítsék a szervezetet vállalt politikájától. Erre nézve saját tapasztalatai vannak: őt is megkeresték, kezdve Iliescuval, és két másik vezető munkatársával, és arra akarták rávenni, hogy Tőkés tartson velük. Ő erre nem volt hajlandó, ezért kegyvesztett lett. Ahogyan őt megkeresték, nagy valószínűség szerint hasonlóan környékezték meg a Neptun-ügyben elhíresült két-három személyt. Tőkés úgy látja, hogy az 1996-os kormányba lépés idején a titkos megegyezés egyik alapfeltétele volt, hogy tőle és bizonyos személyektől szabaduljon meg az RMDSZ. Szerinte ez magyarázza, hogy az „akkori RMDSZ még köszönő viszonyban sincs a mostani elbürokratizált, hatalomcentrikus szövetséggel.” A püspök visszaemlékszik, az első mélyebb ellentétek idején az RMDSZ egyik parlamenti csoportosulása kiadott egy egységfelhívást. Nagyjából azok írták alá, akik most is az RMDSZ vezetőségében vannak. Tőkés László azt is látja, hogy az RMDSZ hivatalos vezetősége mekkora gondot fordít az egyes főpapok meggyőzésére. Amikor két vagy három éve Strasbourgba mentek az egyházi ingatlanügyek képviseletére, Jakubinyi György érsek elmondta, hogy őt felhívták, és meg akarták győzni arról, hogy ne jöjjön az egyházi küldöttséggel. Kató Béla is elmondta ezelőtt egy-két hónappal, hogy amikor Illyefalván az RMDSZ, elsőként az országban hajlandó volt az MPSZ-szel a választások ügyében tárgyalni, azonnal felhívta az RMDSZ egyik alelnöke, és a fejét csóválta. Előfordul, hogy egyes parlamenti képviselőknek a jóvoltából egyes lelkészek a megnyerés érdekében több pénzt kapnak, vagy pedig úgy kapnak pénzt, hogy az országos vagy a megyei hatóságok megkerülik az egyházi főhatóságot. – Az egyházvezetőket abban a formában, ahogyan az előző kormány tette, nem fogadta Medgyessy Péter miniszterelnök, illetve főmunkatársai sem. Azelőtt megszokott gyakorlat volt, hogy a püspökök találkoztak, ettől ódzkodott Medgyessy Péter. Egyszer fogadták az összes határon túli egyházi vezetőket egy konferencia jellegű összejövetelen, ahol azonban nem annyira az egyházak szükségéről, inkább műsoros együttlétről volt szó. – A kisebbségpolitikai fejezetet már lezárta Románia az integrációs tárgyalások rendjén, viszont hátra van még az eurorégiós problémakörnek a fejezete. Az autonómia, mint regionális kérdés, ebben a fejezetben talán jól érvényesíthető, hogyha kialakul az erdélyi összmagyar politikai egység. /Makkay József: Összmagyar egységet az autonómia körül! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 4./2004. május 4.
Két évig tartó per után báró Daniel Mihály és testvére, Polixéna visszaszerezte a család ősi fészkének számító vargyasi kastélyt és dendrológiai parkot. /(hecser): Újra a Danieleké a vargyasi kastély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./2004. május 10.
Máj. 9-én Aradon zajlott az RMDSZ Arad megyei szervezetének kampánynyitója, az első szavazók báljával. Az ismert énekesnő, a sepsiszentgyörgyi Dancs Annamari lépett fel, aki számos koncertet adott már Európában. Ezután az RMDSZ megyei és városi tanácsosjelöltjei – Balta János, Bognár Levente, Búza Gábor, Bölöni György, Cziszter Kálmán, Csepella János, Horváth Levente, Király András, Nagy István és Sipos György – léptek színpadra. Király András RMDSZ-elnök mondott beszédet. /(nagyálmos): RMDSZ kampánynyitó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./2004. május 12.
Máj. 1-jén, Magyarország európai uniós csatlakozásának napján indult útnak az az öt tagú, magashegyi túravezetőkből (Mályi József, Vámos László, Csima Mihály, Mocsári László – mindannyian a Magyarországi Kárpát-Egyesület tagjai, valamint Ratiu Krisztián, az Erdélyi Kárpát-Egyesület Gutin osztályának tagja) álló csoport, amely közel öt hónapon át a Kárpátok gerincén végighaladva, hét országot érintve 2500 km-t fog végiggyalogolni. Az expedíció a Kárpát-koszorú Nemzetközi Túramozgalom nevet viseli. Az útvonalon 6–8 naponként bárki csatlakozhat a gerinccsapathoz egy-két napra vagy akár több hétre is. Az indulás napján Orsován 25 turista (13 magyarországi és 12 erdélyi) csatlakozott a csapathoz. /Útnak indult a II. Kárpát-Koszorú expedíció. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2004. május 12.
Kilenc év után megszűnik a Samtel Rádió, Szatmárnémeti első rádiója, búcsúznak a magyar adás munkatársai, többek között Szilágyi Levente, Antal Márta, egykori főszerkesztő és Dancs Artúr. /Dancs Artúr: Samtel rádió – ennyi volt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ 2004. május 12.
Isten is megtekinti a költőket /Accordia Kiadó, Budapest, 2003/ címen jelent meg egy versgyűjtemény, amely hét kortárs költő munkáit tartalmazza. Közülük ketten erdélyiek: Halmosi Sándor /Szatmárnémetiben született és Kolozsváron tanult/, valamint Rozsnyai László, a kincses város szülötte. Mindannyian a legmodernebb nyelvezetet használják. /Sándor Boglárka Ágnes: Isten is megtekinti a költőket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./