udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
15125
találat
lapozás: 1-30 ... 2641-2670 | 2671-2700 | 2701-2730 ... 15121-15125
Névmutató:
Dan, Vasile
2004. november 24.
Immár ötödik esztendeje Budapesten a Hilton Szállóban jótékonysági estet rendez a csángókért a Frater Julianus Alapítvány javára, amely a határon túli magyar kisebbségek megsegítését tűzte ki céljául. Nov. 21-én megtelt a terem. Mint ahogy 1999 óta minden esztendőben, ezúttal is kitüntette jelenlétével a rendezvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök, illetve Dalma asszony, aki az esemény fővédnöke volt. Idén első ízben meghívták a rendezvényre a szatmárnémeti Harag György Társulat színművészét, Bessenyei Istvánt is, aki fiával a több országos és nemzetközi irodalmi, illetve előadói versenyen díjazott Bessenyei Gedő Istvánnal lépett fel a közönség előtt. Nagy tapssal üdvözölték Tőkés László püspököt, illetve a politikai szférát képviselő Áder Jánost és Semlyén Zsoltot. /(Dancs Artur): Jótékonysági est a csángókért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./2004. november 24.
Nov. 20-án Bonyhán a tanfelügyelőség és a Tanítók Háza kezdeményezésére emlékeztek arra, hogy 250 éve jelent meg a helység egykori híres nagyasszonya, Árva Bethlen Kata Önéletírása. A Soós Katalin szaktanfelügyelő szervezte rangos megemlékezésen alig lehetett beférni a Kis-Küküllő Alapítvány igyekezete nyomán létesült szórvány oktatási központba. Dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllő Alapítvány elnöke előadását a bonyhai általános iskolások műsora előzte meg. Árva Bethlen Kata települése a magyar kultúra fellegvára volt hosszú időn keresztül, most meg a környéken végveszélyben a magyar anyanyelvi oktatás, figyelmeztetett az előadó. A rendezvény legmaradandóbb élményét Farkas Ibolya színművésznő nyújtotta, aki huszonöt évvel ezelőtt játszotta nagy sikerrel itthon és szerte Nyugat-Európában Kocsis István Árva Bethlen Katáról írt monodrámáját. Most tömörített változatban szólaltatta meg az író veretes szavait. Ezen a napon megnyílt Kolumbán Kántor Zita Bonyhán született fiatal marosvásárhelyi textilművésznő kiállítása. A pedagógusvendégek megismerkedhettek a bonyhai általános iskola nemrég felavatott dokumentációs központjával. /N. M. K.: Árva Bethlen Katára emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./2004. november 25.
Ritka összhangban buzdítják a romániai törvényhozási választásokon való részvételre a romániai magyarságot a legnagyobb magyar pártok, nov. 24-i nyilatkozatuk szerint nagyon fontos, hogy a romániai magyarság megőrizze parlamenti képviseletét Bukarestben. – Nagyon fontosnak tartom, hogy az erdélyi magyarság képes legyen megőrizni parlamenti képviseletét, mivel ez rendkívül fontos eszköze annak, hogy egyrészt folytatódhasson a határokat átívelő nemzetegyesítés Magyarország és az erdélyi magyarság között, beleértve a magyar állampolgárság kiterjesztésének kérdését, illetve az autonómia megadása előreléphessen – szögezte le Németh Zsolt (Fidesz). Hangsúlyozta, pártja semmilyen formában nem kíván beleszólni sem a romániai, sem pedig az erdélyi magyarságon belüli vitákba. A romániai belügyekbe az MSZP sem kíván beavatkozni, így a párt nem kívánja megmondani, hogy miként szavazzanak a romániai állampolgárok – hangsúlyozta Hárs Gábor (MSZP). "Természetesen vannak preferenciáink, s ezek között is a legfontosabbak közé tartozik az, hogy az RMDSZ a következő törvényhozási ciklusban is bekerüljön a román parlamentbe. Örömmel vennénk azt is, ha az RMDSZ tagja lenne a kormánykoalíciónak; bár a felmérések azt mutatják, hogy minderre most kevesebb a lehetőség" – mondta. Szintén az RMDSZ-re szavazás mellett érvelt múlt heti nagyváradi látogatása alkalmával Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke is. /Ritka összhang a magyarországi pártok között: RMDSZ-t a parlamentbe! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./2004. november 25.
Az utóbbi évek egyetlen hosszú életű nagyváradi kamarazenekara, a Varadinum kvartett tizenöt évvel ezelőtt alakult, 1989. novemberében, ebből az alkalomból nov. 24-én tartottak ünnepi koncertet Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában. A Varadinum vonósnégyes /Tokaji Ágnes, Costin Szabó Éva, Thurzó Sándor József, Marcu Sikes Ágnes/ a váradi művelődési élet aktív résztvevője: fennállása alatt mintegy ötszáz alkalommal koncertezett. A kvartett kiemelt figyelmet fordít a Nagyváradhoz kapcsolódó és a kortárs szerzők (Michael Haydn, Maczalik Alfréd, Csire József, Dan Voiculescu) műveinek népszerűsítésére. /Pengő Zoltán: Tizenöt év, ötszáz koncert. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./2004. november 26.
Erdély több nagyobb városában szervezte meg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) azt a gyertyás felvonulást, amellyel a kettős állampolgárság és az autonómia ügyét kívánta támogatni. Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön több százan gyűltek össze nov. 25-én este. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ képviselői is részt vettek az eseményen, ezzel fejezve ki, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság ügyét ők is támogatják. A Kossuth-szobornál Gazda Zoltán, a szervezet sepsiszéki elnöke olvasta fel az MPSZ Albert Álmos polgármesterhez intézett felhívását, amelyben a polgári szövetség azt kéri, a városi tanács tűzze napirendre az autonómia-referendumot. „Nem testvéreink ellen harcolunk, hanem szabadságunkért, magyarságunkért és boldogulásunkért. Mindannyiunkért, itt Székelyföldön” – hangsúlyozta beszédében Bereczki Kinga, az AP-képviselőlista vezetője. Szatmárnémetiben elmaradt a tervbe vett fáklyás felvonulás. Az MPSZ Szatmár megyei szervezete ugyanis nem kért időben engedélyt a hatóságoktól az utcai megmozdulásra, a rendőrség azzal fenyegette meg Hegedűs Pál megyei elnököt, hogy több millió lej pénzbírságot rónak ki a szervezetre, amennyiben mégis felvonulnak a város régi főterén. /Farkas Réka, Pesek Attila: Gyertyák égtek az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./2004. november 26.
Nov. 25-én Budapestre érkezett az RMDSZ busza, melyen 30 erdélyi fiatal két hét alatt 14 erdélyi városban próbálta felmérni, miért vándorolnak el a fiatalok szülőföldjükről a jobb megélhetés reményében. "A magyar közösségnek nagyon fontos Budapest támogatása, elsősorban kulturális és oktatási téren" – mondta Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A körút nem titkoltan kampánycélokat is szolgált. "Itt akarjuk elmondani az itt tanulóknak, illetve az itt dolgozó (erdélyi) fiataloknak, hogy van út hazafelé" – közölte a társaság budapesti programjával kapcsolatban Kovács Péter. A megszerzett tapasztalatok alapján az RMDSZ politikusainak átnyújtandó összefoglalóban főleg a kultúra, az oktatás, és az ifjúságpolitika területén szükséges reformokra hívják fel a figyelmet a túra résztvevői. /Úton hazafelé. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./2004. november 26.
Három államosított ingatlant sikerült visszaszereznie nemrég az Érszakácson a református egyházközségnek. Gál Sándor tiszteletes közölte: az épületekben az eddigiekben orvosi rendelő, üzlethelyiség működött, a harmadik – a volt egyházi iskola – pedig romos állapotban van. A romos, volt egyházi iskolát lebontják, és anyagát felekezeti óvoda építésére használják fel. A templom fala salétromos, és igen sürgető feladat lenne a rendbehozatala. A templom 1760–ban készült kazettás mennyezetét 1990–ben se szó, se beszéd, olajfestékkel lemázolták. Mindezt az akkori megyei műemlékvédelmi szakhatóság jóváhagyásával. Egy szakember szerint le lehet oldani az olajfestéket, és rekonstruálni lehet a műemlék mennyezetet, de ehhez pénz kellene. /Fodor István: Érszakácsi: visszaszolgáltatott egyházi ingatlanok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 26./2004. november 27.
Duray Miklós szerint, akik nemmel szavaznak a kettős állampolgárságra december 5-én, azok igent mondanak a trianoni békeszerződésre. „Akik a nemet propagálják Magyarországon, (...) azok vagy nem értik, vagy nem ismerik a magyarországi jogrendet, vagy pedig tudatosan félre akarják vezetni a magyarországi választókat" – mondta a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke nov. 25-i sajtótájékoztatóján Győrött. A politikus közölte: az állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak nem jár mással első lépésben, csak az útlevéllel. Duray kijelentette: a december 5-i népszavazás a kettős állampolgárságról nem csak a magyar választópolgárok ügye, hanem minden magyar ügye. „Ritkán volt az elmúlt 85 évben olyan helyzet, amely az egész magyarságot érintette. A népszavazás kettős állampolgárságra vonatkozó kérdése ilyen" – szögezte le. „Erről az ügyről nem szabadna népszavazással dönteni, (...) de nincs más választásunk" – jelentette ki Duray Miklós. (MTI) /Duray Miklós szerint: A nem szavazat igen Trianonra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./ 2004. november 28.
Böjte Csaba szerzetes hitvallását közölte a lap a népszavazásról: „Népünket csakis a szeretet, az önzetlen jóság s a tiszta erkölcs teheti jobbá. Az elutasítás, a kizárás, az elzárkózás sem egy pártot, sem egy nemzetet nem tehet erősebbé, gazdagabbá.” „Árpád vezér a vérszerződésben testvérként befogadott idegen törzseket, és létrehozta a magyar népet. A történelem azoknak a nagyjainknak a nevét őrzi, akik szeretettel fogadták az ajtónkon kopogtatókat. A bezárkózó, testvéreket elutasító, a nemzetet szétvágó politikusok felett nem kell ítéletet mondani, nem kell őket kirekeszteni, hanem imádkoznunk kell értük, hogy értéket, gazdagságot lássanak az egyszerű emberben.” „Én Erdélyben születtem, és Erdélyben akarok meghalni, gyermekeinket a szülőföld iránti szeretetre nevelem, arra, hogy becsülettel dolgozzanak és mindenkivel éljenek jószomszédi viszonyban.” /Böjte Csaba ofm: A határon „túlról" . = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 28./2004. november 29.
Ma a nemzeti radikalizmus és a bátor hazafiság küzd egymással – jelentette ki nov. 28-án Gyurcsány Ferenc kormányfő az MSZP baloldali tömörülésének budapesti tanácskozásán. Aki azt állítja, hogy Magyarországon egy nagy nemzeti kérdés van, az nem mond igazat. December 5-én nemcsak a szavazólapon szereplő kérdésre kell választ adni, hanem többek között arra is, hogy lesz-e elegendő munkahely, vannak-e még szegénységben élők, tisztességes nyugdíjból élnek-e az idősek, csökkentek-e a társadalmi különbségek, és a dilemmákat a politikai erők meg tudják-e oldani az arra hivatott intézményekben – mondta Gyurcsány Ferenc. Ezekre a kérdésekre a parlamentben kell választ adni, és nem az utcán – tette hozzá. „A mi tisztességünk próbáját nem Orbán Viktornak hívják" – mondta a kormányfő, aki elfogadta a határon túli politikusok nyilvános vitára szóló kihívását. A vitán valóban elválhat a szenny a víztől, és kiderül az is, mi a szenny, és mi a víz – mondta Gyurcsány Ferenc. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke arra buzdította a koalíciós pártok szavazóit, hogy pártállástól függetlenül két igennel szavazzanak a dec. 5-i népszavazáson. „Jó szándékkal fordulunk mások felé, hiszen szándékaink nemesek, és így őszintén fordulhatunk azok felé is, akikről tudjuk, hogy számos kérdésben nem értenek velünk egyet" – mondta a politikus. Dec. 5-én arról kell dönteni, hogy abból a szabadságból, ami „nekünk már megvan, adunk-e a határon túli magyaroknak is" – mondta a volt miniszterelnök. /Gyurcsány elfogadta a kihívást. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./2004. november 29.
15. alkalommal szervezték meg Zilahon, Ady Endre hajdani iskolájában, a költő születési évfordulójának szentelt versmondó-versenyt. 1990 óta hagyomány, hogy a volt Wesselényi Kollégiumban minden november vége előtt a költő nevével jelzett megyei versmondó- versenyt tartanak. Idén a vetélkedő rajzversennyel és énekműsorral bővült. A hagyományokhoz híven Szilágy megye középiskoláin kívül részt vettek testvértelepüléseinek versmondói, felvidékiek is. /Ady iskolája a nyertes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./2004. december 2.
Levelet intézett Mircea Geoana külügyminiszter magyar kollégájához, Somogyi Ferenchez, amelyben kifejtette a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontját. Geoana úgy véli, hogy az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha lemondanak román állampolgárságukról. A külügyminiszter a két kommunista állam által 1979-ben megkötött magyar–román egyezményre hivatkozott, azonban kiderült, a szóban forgó egyezményt Magyarország még 1990 februárjában egyoldalúan felbontotta. Geoana érvelését a magyar külügyminisztérium szakértői sem tekintik helytállónak. Geoana leszögezte: ha a magyarországi népszavazás pozitív eredményt hoz, Románia az európai intézményekhez kíván fordulni, hiszen Románia továbbra is úgy véli, hogy a kisebbségek igényeit Románia 2007-es uniós csatlakozása megoldja. Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke a Geoana-levéllel kapcsolatban kijelentette: a szóban forgó, 1979-ben megkötött magyar–román egyezményre 1990 után senkinek nem jutott eszébe hivatkozni. Az RMDSZ szerint 1990 után több tízezer személy szerzett a két ország viszonylatában második állampolgárságot, de egyik állam sem kérte tőlük, hogy az első állampolgárságukról lemondjanak. Az RMDSZ mindkét kormánytól az egyezmény hatályon kívül helyezését fogja kérni. Magyarországi források szerint a kettős állampolgárság biztosítása esetén a szlovák kormány is az Európai Uniónál tiltakozna, mivel szerintük az érvényes és pozitív népszavazási eredmény nemcsak hatályos magyar–szlovák egyezményekkel, hanem az 1997-es európai állampolgársági egyezménnyel is ellentétes lenne. /Románia kifogásolná a kettős állampolgárságot. Bukarest hatályon kívül helyezett egyezményre hivatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2004. december 2.
Dec. 1-jén összehívta az RMPSZ dévai szervezete a város aktív és nyugdíjas magyar pedagógusait. A Melite református gyülekezeti házban megtartott rendezvényen Máté Márta kisebbségi tanfelügyelő ismertette az épülő önálló magyar oktatási központ dokumentációját. Nincs még neve a létesülendő új tanintézménynek. A jelenlévők többsége dr. Téglás Gábor (1848–1916) hajdani középiskolai igazgató, jeles régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja mellett voksolt. A Segesvári Miklós Pál Egylet népi tánccsoportja örvendeztette meg előadásával az egybegyűlteket. /Gáspár-Barra Réka: Pedagógustalálkozó Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./2004. december 3.
A román külügyminisztérium kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint ma is érvényben van az az 1979-es magyar–román egyezmény, amely nem ismeri el a kettős állampolgárság fogalmát. Catalin Ionita, a külügyi tárca szóvivője szerint „nyilvántartásunkban nem szerepel, hogy bármelyik fél hatálytalanította volna az egyezményt, tehát az ma is érvényben van.” Magyar kollégájához még a hétvégi parlamenti választások előtt írt levelében Mircea Geoana azt bizonygatta: az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha lemondanak a románról. Válaszában viszont Somogyi Ferenc külügyminiszter közölte: a román partnere által idézett megállapodást Magyarország 1990-ben hatályon kívül helyezte, az erről hozott döntést törvényben kihirdette, sőt erről annak idején tájékoztatta Bukarestet is. Elítélte Geoana álláspontját Frunda György is. /R. Sz.: Mircea Geoanáék kötik az ebet a karóhoz. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./2004. december 3.
Az Európai Parlament néppárti politikusai rosszindulatúnak és értelmetlennek minősítették Adrian Nastase miniszterelnök kijelentését, amelyben őrültségnek nevezte a kettős állampolgárság intézményét. Az Európai Unió nem érintett abban, hogy tagországai kinek adják meg az állampolgárságot akár egy másik tagországban, akár azon kívül, ez a tagállamok kizárólagos illetékessége – jelentette ki Brüsszelben Ewa Klamt, az Európai Parlament néppárti csoportjának vezető képviselője a szabadságjogok, valamint a bel- és igazságügyi kérdések területén. A német EP-képviselő azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Schmitt Pál és Szájer József, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-delegációjának vezetői hívtak össze annak érdekében, hogy egyértelművé tegyék: minden alapot nélkülöznek azok a feltételezések, amelyek szerint az EU-nak bármiféle kompetenciája lenne az állampolgárság megadásával kapcsolatban. A határon túli magyarok kedvezményes honosításáról döntő népszavazással kapcsolatban mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra a kockázatra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon, más közép-kelet-európai államokhoz hasonlóan, nacionalista, populista világ lehet, mondta Gyurcsány Ferenc azzal kapcsolatban, mi történhet, ha a vasárnapi referendumon a kettős állampolgárságra leadott igen szavazatok lesznek többségben. Úgy fogalmazott: ,,én azt mondom, hogy nemet kell mondani, mert nem akarok Jugoszlávia sorsára jutni”. Mindenkinek a lelkiismeretére van bízva, hogy miképpen szavaz, senki sem tartozik elszámolni a voksával – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke dec. 2-án, eszéki látogatásán. Németh Miklós volt miniszterelnök elmegy szavazni, és igent mond a kettős állampolgárságra. Eljött a döntés pillanata, amikor választ adhatunk arra, hogy kik is vagyunk mi tulajdonképpen, kik is vagyunk mi, magyarok – mondta Orbán Viktor. ,,Az ami összefoglalja a válaszunkat erre a kérdésre, az nagyjából így hangzik; egymáséi vagyunk, és ennek az egymáshoz tartozásnak az elfogadása tesz minket, tehet minket egy egységes magyar nemzetté” – hangsúlyozta a Fidesz elnöke. /(MTI – mol): Brüsszelben rosszindulatúnak tartják. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./2004. december 3.
Dec. 2-án köszöntötték a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban 75. születésnapján dr. Egyed Ákos történészt és bemutatták legújabb könyvét. Cserey Zoltán történész dr. Egyed Ákosnak Erdély metamorfózisa a hosszú 19. században /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című kétrészes tanulmánykötetét ismertette. A reformkor erdélyi kihatásairól, a magyar reformmozgalom, majd a forradalom vezéralakjairól szóló írások gyűjteményében helyet kap néhány vallomás értékű interjú is. /(fekete): Érzem eleink mondanivalóját. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./2004. december 4.
A vasárnapi népszavazás mindenképpen érvényes lesz, hiszen a referendumnak nincs érvényességi küszöbe, de ha a népszavazáson több polgár szavaz egyformán, mint kétmillió nyolcezer, akkor eredménye kötelező erejű – mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Hangsúlyozta, hogy ha ennél kevesebben mondanak egybehangzó véleményt a referendumon, akkor vasárnap egy nagyon fontos véleményfelmérő népszavazás lesz. A népszavazásra feltett kérdések kapcsán Orbán Viktor az igen voksra biztatott. A kettős állampolgárság ügyében kiemelte: aki azt akarja, hogy a nemzeti összetartozás kérdése ne pártügy legyen, aki fontos nemzeti ügyben a Fidesz és az MSZP együttműködését szeretne látni, az szavazzon igennel. /Orbán: a népszavazás mindenképpen érvényes lesz. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Szerbia, Szlovákia, Románia és Horvátország megalkotta a kettős állampolgárságról szóló törvényt – hangoztatta Orbán Viktor, és úgy alkották meg, hogy erről vita, megosztó pártvita ezekben az országokban nem volt. Ők tudják azt, hogy az ember először román és utána szocialista, kereszténydemokrata, liberális, úgyhogy szeretném, ha vasárnap estére mi is megtanulnánk, hogy először magyarok vagyunk, utána szocialisták, kereszténydemokraták. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője dec. 3-án átadta Lendvai Ildikónak, az MSZP frakcióvezetőjének az RMDSZ Bihar megyei szervezete által összegyűjtött, a kettős állampolgárságot támogató aláírásokat. Herényi Károly hangsúlyozta: továbbadják az összegyűlt aláírásokat a legnagyobb kormánypárt frakciójának és frakcióvezetőjének ,,annak reményében, hátha még vasárnapig sikerül nemleges álláspontjukat megváltoztatni”. /Sorsdöntő népszavazás Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./2004. december 4.
A kettős állampolgárságról az írott sajtóban, sugárzott médiában, nyilvános vitában sokan elmondták véleményüket. Boros Péter – Antall József belügyminisztere, majd utódja a kormányfői bársonyszékben – kijelentette, igent kell mondani, mert ez egyértelmű üzenet a világ magyarságának, hogy az anyaország magáénak érzi, felelősséget érez iránta, s ezt nyíltan vállalja is. /Kiss Károly: Üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./2004. december 4.
A Háromszék részleteket közölt Duray Miklósnak, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnökének a Köztársaság téri, december elsejei kormányellenes tüntetés résztvevőihez intézett leveléből. „A nemzet akkor kerül veszélybe, ha belülről bomlasztják. Mert a nemzet szervezete ugyan képes védekezni a külső támadásokkal szemben, de megroskad a belső kórtól. Soha nem gondoltam volna, hogy tizenöt évvel a rendszerváltás után Magyarországon olyan véres vita alakulhat ki nemzeti közügyben, mint most az állampolgárság miatt. A magyar állampolgárság folytonossága belső jog szerint több mint ötven évvel ezelőtt, a kommunista puccs után szűnt meg, az akkori magyarországi parlament döntött így, ezért nem véletlen, hogy ma utódaik szeretnék megakadályozni helyreállítását. A nemzeti tudat elleni támadásaik ugyancsak régi gyökerűek. Leggyakoribb eszközük az érzelmek pénzre cserélése, a társadalom megosztása akár hazugság árán is, ám legújabban a lelkiismeret és az értelem szembeállításával próbálkoznak. Mert lássuk: szembeállították egymással a két, egy tőről fakadó érzelmet is, a hazafiasságot és a nemzeti érzést. Mert szerintük hazafi az, aki nemet mond a nemzetre.” „A határon túli magyarok azért vannak szülőföldjükön, mert szeretik szülőföldjüket, és a trianoni határok meghúzása ellenére ott maradtak, noha akkor több okuk lett volna az elhagyására, mint most. Vannak, akik azt terjesztik, hogy közülük több mint nyolcszázezren magyar állampolgársággal a zsebükben egyszerre felkerekednek, és vérszívó siserehadként ellepik Magyarországot. Sőt, mi több, mindannyian egyszerre felveszik a nyugdíjukat, a munkanélküli-segélyüket, a családi pótlékot, a szociális támogatást, a gyermeknevelési támogatást, mindegyikük ,,csak azért is” veseműtétet hajtat végre magán, és ugyanabban az időben igénybe veszik az összes utazási meg egyéb kedvezményt, sőt, még temetési hozzájárulást is. Ugyanis a több mint ötszázmilliárd forintot kitevő tehertétel és a húszezer forintos adóteher-növekedés csak ilyen feltételekkel lehet igaz.” „ Sokan a rendszerváltozás után kezdtek rádöbbenni, hogy magyarnak lenni többet jelent, mint magyarul beszélni vagy Magyarországon lakni, mert a magyar nemzet tagjai sokkal többen vannak, mint Magyarország lakossága. Ezt ma már egyre többen tudják. Ezért mondjunk nemet a nemre, hogy igen legyen belőle.” /A nemzet belső bomlasztása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./2004. december 4.
A temesvári püspökség és a Püspöki Levéltár szervezésében november 28–30. között első alkalommal került sor a római katolikus és görög katolikus egyházmegyék levéltárosainak országos találkozójára. Az értekezlet Roos Márton megyés püspök kezdeményezésére jött létre, a résztvevők a gyulafehérvári, a bukaresti, a iasi-i, a nagyváradi, a szatmárnémeti, a lugosi, a kolozsvár-szamosújvári, a máramarosi, valamint a temesvári egyházmegyét képviselték. A rendezvény célja az egyes archívumok tevékenységének bemutatása, egy állandó konferencia létrehozása és a működési statútum kidolgozása volt. A tanácskozáson a javasolt témák mellett szó esett a levéltári értekezlet egyházmegyei szinten történő összehívásáról, a levéltári javak megfelelő kezeléséről, az állami levéltárral létrejött kapcsolat ápolásáról, továbbá a görög katolikus egyház hajdan elkobzott irattárának visszaszolgáltatása érdekében tett lépésekről. A temesvári Püspöki Levéltár tevékenységét dr. Franz von Klimstein mutatta be. /Sipos Enikő: Archiváriusok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./