udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1218
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 1201-1218
Névmutató:
Nastase, Adrian
2000. december 27.
Dec. 28-án dönt a román parlament arról, hogy bizalmat szavaz-e a Nastase-kormánynak, vagy sem. Egyelőre még folynak a tárgyalások Nastase és a demokratikus ellenzék pártjai között azokról a feltételekről, amelyek szavatolása nélkül a liberálisok, a demokraták és az RMDSZ képviselői nem szavazzák meg a kisebbségi kormányzásra vállalkozó csapatot. Nastase miniszterelnök dec. 22-én nyilvánosságra hozta kormánya programját, valamint annak a megállapodásnak a tervezetét, amelyet az Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja szerdán íratna alá a liberálisokkal, a demokratákkal és az RMDSZ-szel. Ebben a parlamenti támogatásért cserébe a Nastase-kormány - többek közt - kötelezi magát az egyeztetésre a demokratikus parlamenti pártokkal a fontosabb bel- és külpolitikai kérdésekben. Várható az is, hogy az RTDP ″átcsábítja″ a Nagy-Románia Párt parlamenti képviselőinek egy részét, és ilyen módszerrel biztos parlamenti többséget szerez. Nastase és pártja a posztkommunistákban kételkedő Nyugatot akarja megnyugtatni. Ezt bizonyítja a kormányprogram is, amely a gazdasági, társadalmi és intézményi reform folytatására, a privatizációnak a törvényesség jegyében történő felgyorsítására, az európai integrációs folyamat sürgetésére, a belügy, és a közigazgatás decentralizációjára, a szociális védelem erősítésére, az alkotmány, a választási és a párttörvény módosítására tett ígéretet. - Eddig mind a liberálisok, mind a demokraták hangot adtak fenntartásaiknak: nem elégszenek meg a kormányprogramban megfogalmazott szándékokkal, és konkrét tervet követelnek. Így van ezzel az RMDSZ is. A szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a kormánypárt és az említett ellenzéki pártok közt aláírandó dokumentum mellett köttessék meg egy kétoldali egyezmény is, amelyben a romániai magyarságot illető konkrét kérdésekről esik szó. - Adrian Nastase kijelentette: az RMDSZ, és a romániai magyarság hiú ábrándokat kerget, ha arra számít, hogy majd ellenzékből fogja megvalósítani azt a magyar nyelvű állami egyetemet, amit kormánypozícióból nem sikerült. Ilyen összefüggésben tehát a romániai magyarság hiába is kéri számon az RTDP-n az RMDSZ ígéreteit. - Azt viszont maradéktalanul be kell hajtani, ami iránt Nastaséék kötelezik el magukat. /Székely Kriszta: Remények és kételyek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./2000. december 28.
Dec. 27-én Bukarestben az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /RTDP/ aláírta az egyezményt. A felek megegyeztek abban, hogy az egyezménybe foglalt vállalások teljesítését negyedévenként felülvizsgálják. A kisebbségi kormányt alakító RTDP a kormányprogram támogatása fejében a reformfolyamat felgyorsítását, a tulajdonviszonyok rendezését illetve méltányos kisebbségpolitikát ígért. Az egyezményt Adrian Nastase kormányfő és Markó Béla szövetségi elnök írták alá. A dokumentum a gazdasági reformfolyamat folytatását, valamint az euroatlanti integrációs folyamat felgyorsítását irányozza elő. Az egyezmény szerint a közigazgatási törvényt azzal a kitétellel véglegesítik, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségek részaránya eléri a 20%-ot, azok anyanyelve a közigazgatásban is használható. Az RTDP vállalja a földtörvény alkalmazásának felgyorsítását, az ingatlantörvény véglegesítését illetve a kisebbségi egyházaktól elkobzott ingatlanok esetében az egyházi tulajdonjog visszaállítását. A kabinet az előző kormány kisebbségpolitikájának folytatását ígéri. Az egyezmény szerint a Nastase kabinet folytatja a kisebbségvédelem törvényes kereteinek bővítését, ösztönözni fogja a nemzetiségek aktív részvételét a döntéshozási folyamatban, a multikulturális együttműködést. Vállalja a nemzetiségi oktatás fejlesztését minden szinten, beleértve az egyetemet is. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonalának bővítése mellett más egyetemeken is magyar nyelvű oktatás bevezetését ígéri abban az esetben, ha van rá igény. - Kollektív jogokról és önálló, állami magyar egyetemről nem tesz említést a dokumentum. Az RTDP vállalja, hogy sarkalatos bel- és külpolitikai kérdésekben egyeztet a magyar érdekvédelemmel. Mindezek fejében az RMDSZ, abban az esetben, ha az egyezmény előírásait tiszteletben tartja a kormánypárt, nem fog a Nastase- kabinet ellen bizalmatlansági indítványt kezdeményezni vagy támogatni. /Aláírták az RMDSZ-RTDP egyezményt. Kisebbségpolitikai folytonosságot ígér Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ Ugyancsak protokollumot írtak alá a Nemzeti Liberális Párt és az RTDP vezetői. Ebben a liberálisok kötelezték magukat arra, hogy megszavazzák a Nastase-kormányt, egy évig nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt. Cserébe azt várják, hogy az RTDP minden fontos bel- és külpolitikai kérdésben konzultáljon a liberálisokkal, és folytassa az Valeriu Stoica leköszönő igazságügyminiszter által megkezdett reformot az igazságügyben. A dokumentum szerint 2001 február elsejétől különbizottság jön létre, amelynek feladata az alkotmány, valamint a párttörvény, és a választási törvényre vonatkozó módosító indítványok kidolgozása. - A demokratikus ellenzék pártjai közül egyedül a Demokrata Párt nem volt hajlandó kétoldali megállapodást kötni az RTDP-vel. Petre Romanék döntésüket azzal indokolták: ez elkötelezné a pártot az RTDP-vel szemben, márpedig a DP ellenzékben kíván maradni. =Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./2000. december 28.
Dan Pavel politológus hogy nem fogadta el a felkínált kisebbségügyi kapcsolatokkal foglalkozó államtitkári posztot. Adrian Nastase felkérése után Pavel néhány napos gondolkodási időt kért, majd arra hivatkozva utasította vissza a hivatást, hogy független akar maradni, meg akarja tartani újságírói állását, és több időt akar szentelni könyveinek és alapítványtervezeteinek. /Pavel nemet mond. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./2000. december 29.
Dec. 28-án a parlament együttes ülésén 314:145 arányban a képviselők bizalmat szavaztak a Nastase-kabinetnek. A parlament összesen 479 tagja közül 459 szenátor és képviselő vett részt a szavazáson. A parlamenti pártok közül egyedül a Nagy-Románia Párt (NRP) és a Demokrata Párt (DP) szavazott az RTDP-kormány ellen. Az NRP részéről felszólaló Corneliu Ciontu alelnök beszédében a parlament plénuma előtt bejelentette: az alakuló kormány ellen voksolnak. A DP azzal magyarázta álláspontját, hogy ″valakinek tisztának kell maradnia az ellenzékből″ is, ezért nem szavaznak bizalmat a Nastase-kabinetnek. Az RMDSZ az RTDP-vel kötött megállapodásához híven támogatta a kisebbségi kormány beiktatását. A Nastase-kabinet dec. 29-én összeül. Napirendjén szerepel azoknak a kormányrendeleteknek a megvizsgálása, amelyeket az előző kormány bocsátott ki, de a parlament még nem hagyta jóvá. A jogszabályok értelmében, az újonnan megalakult kormánynak jogában áll felfüggeszteni mindazokat a rendeleteket, amelyeket a parlament még nem tárgyalt meg. Ezek száma körülbelül 220-ra tehető. Kónya-Hamar Sándor elmondta: az említett jogszabályok között bőven akadnak olyanok, amelyek a romániai magyar kisebbség érdekeit érintik. Ilyen például az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról rendelkező kormányrendelet is, amelyet a parlament mai napig nem vitatott meg. /Parlamenti igen a Nastase-kabinetnek. A demokraták és a nagy-romániások ellene szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Adrian Nastase a parlament dec. 28-i kormánybeiktató ülésén kijelentette, hogy az új kormány 4,5-6 százalékos éves gazdasági növekedést szeretne elérni, valamint azt, hogy a minimálbér összege fokozatosan emelkedjen, hogy 2004-ben legalább 50 százalékkal magasabb legyen, mint 2000 végén. Nastase hozzátette, hogy a gyermektámogatás összege a nettó átlagbér 10 százalékára emelkedik. Adrian Nastase szerint a gazdasági növekedés támpillére a ″tulajdonjogi formák szerkezeti módosítása″ lesz, úgy, hogy a magánszféra szolgáltassa a nemzeti össztermék (GDP) 75 százalékát. Kijelentette: az új kormány nyugdíjkiigazítást is tervez egy három éves program alapján, amely a 2001. esztendő utolsó harmadévében kezdődne. Megjegyezte, hogy a nyugdíjakat harmadévente emelnék, a ″vásárlóerő megőrzése″ érdekében. /Optimista előrejelzés. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29 / Adrian Nastase miniszterelnök 1950-ben született Bukarestben. Jogot végzett, majd szociológiát, a jogtudományok doktora. 1973-1974 között külügyminisztériumi tanácsos. 1974-1990 a Román Tudományos Akadémia Jogi Intézetének kutatója, eközben pedig előadótanár a bukaresti közgazdasági és jogi egyetemeken. 1994-ben vendégtanár a Sorbonne-on. Politikai karrierje 1990-ben indul, amikor képviselőnek választják a Nemzeti Megmentési Front színeiben. 1990-1992 között külügyminiszter. 1992-1996 között a képviselőház elnöke, 1996-tól az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a román delegáció tagja. /Adrian Nastase miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./2001. január 10.
A román törvényhozás jan. 8-án megnyitotta jan. 19-ig tartó rendkívüli ülésszakát. A képviselőházban viszont már a napirendi program megszavazásánál elakadt az ülés. A Nagy-Romániai Párt képviselői ugyanis indokolatlannak tartották az 1945 után igazságtalanul elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására, valamint a helyi közigazgatásra vonatkozó törvénytervezetek megvitatását e rendkívüli ülésszakon. A képviselők végül 168 vokssal 114 ellenében megszavazták e két tételt tartalmazó napirendi programot. Lucian Bolcas, az NRP parlamenti csoportjának elnöke azzal érvelt, hogy e két törvénytervezet rendkívül fontos, ezért nem alkalmas rá a rendkívüli ülésszak, továbbá - véli Bolcas - vannak égetőbb kérdések is. Jan. 8-án Adrian Nastase kormányfő kijelentette, hogy a parlament várhatóan márciusban fogadja el a 2001. évi költségvetés tervezetét, amit kormányszinten február elejére kívánnak véglegesíteni. Ezzel párhuzamosan egyeztetések folynak a nemzetközi szervezetekkel, hogy a kormány a későbbiekben ne kényszerüljön utólagosan módosítani a költségvetés tervezetét. /(Szász Attila): Máris akadozik a parlament kereke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./2001. január 17.
Jan. 16-án a parlament alsóházának plénuma elfogadta az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt. Márton Árpád képviselő plénum előtti felszólalásában kifejtette az RMDSZ állásfoglalását: az RMDSZ-frakció megszavazza az ingatlantörvényt, annak ellenére, hogy az hiányos - mivel nem rendezi az egyházi és közösségi javak helyzetét. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 16. - 887. sz./ Az RMDSZ, mint korábban is, kifogást emelt a törvény 16. szakasza ellen, amely azoknak az ingatlanoknak a sorsáról rendelkezik, amelyekben állami intézmények működnek, és amelyeket nem szolgáltatnak vissza volt tulajdonosaiknak, hanem csupán kárpótlást próbálnak jóváhagyni, tájékoztatott Kónya-Hamar Sándor képviselő. Adrian Nastase miniszterelnök elmagyarázta, hogy valójában egy jogi keretet akartak létrehozni annak érdekében, hogy a tulajdonosok visszakaphassák javaikat. Székely Ervin Bihar megyei képviselő ismertette a törvényt: mindazok a magán-, valamint jogi személyek, akiktől 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között elkobozták az ingatlanjaikat, visszakaphatják ezeket, vagy méltányos kárpótlásban részesülnek. A törvény szabályozásai nem vonatkoznak az egyházi ingatlanokra. Ezek jogi helyzetét ugyanis külön törvényben fogják szabályozni, mindaddig azonban az érintett ingatlanok rendeltetésén nem lehet módosítani, és nem lehet ezeket elidegeníteni sem. Ami a jogi személyeket illeti, ezek csak akkor tarthatnak igényt elkobzott ingatlanjaikra, ha az elkobzástól a mai napig megszakítás nélkül működtek. Ez lehetetlenné teszi esetükben a visszaszolgáltatást, hiszen a diktatúra ezeket a jogi személyeket megszüntette - mondta Székely Ervin. Itt az a lehetőség adódik csupán, hogy a volt egyesületek tagjai magánszemélyként kérjék vissza a saját ingatlanrészüket. Megszorítás az is, hogy azok a bérlők, akik az 1995-ben életbe lépett, az állam tulajdonába átvett lakások visszaszolgáltatásáról szóló 112. számú törvény alapján jóhiszeműen megvásárolták az általuk bérelt lakást, megtartják ezeket a lakásokat, a volt tulajdonosok pedig csak kárpótlásban részesülhetnek, természetbeni visszaszolgáltatásban már nem. Ha az ingatlanokban intézmények, pártszékházak, civil szervezetek székelnek, szintén csak kárpótlásra számíthat a tulajdonos. Abban az esetben, ha állami tőkével működő gazdasági társaság, vagy állami intézmény által működtetett kereskedelmi társaság, szövetkezet tevékenykedik egy valamikor elkobzott ingatlanban, a volt tulajdonosok csak akkor részesülhetnek a természetbeni visszaszolgáltatásban, ha az illető gazdasági társaság ilyen értelemben dönt. A törvényt egy ideig az is alkalmazhatatlanná teszi, hogy a kárpótlás értékét külön jogszabályban fogják szabályozni, illetve egy ezután létesített minisztériumközi bizottság döntheti el az ehhez való jogot. Székely Ervin szerint ez egy visszás helyzetet idéz elő, hiszen egy alanyi jogon járó kárpótlást nem dönthet el egy politikai alapon szervezett bizottság. Az RMDSZ úgy gondolta, hogy ez a kezdete lehet az igazságszolgáltatásnak, és remélik, hogy rövidesen módosíthatják a törvényt. /Elfogadták az államosított ingatlanokról szóló törvényt. Kezdete lehet az igazságszolgáltatásnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2001. január 17.
Megoldódni látszik az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) között nemrég kirobbant konfliktus, amely az alprefektusi tisztség igénylése során kialakult nézeteltérés miatt állt elő. Kónya-Hamar Sándor megyei elnök elmondta: jan. 16-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfővel, Viorel Hrebenciuc-kal, a képviselőház alelnökével, és Miron Mitrea szállításügyi miniszterrel, akik egyetértettek azzal, hogy az RMDSZ Kolozs megyében tíz, a kormány hatáskörébe tartozó közintézmény vezetői tisztségét kapja meg. Kónya-Hamar tájékoztatása szerint a nevesítés már megtörtént, a jelöléskor elsősorban szakmai és nem politikai feltételeket vettek figyelembe. /Rendeződhet az RTDP és az RMDSZ helyi szervezetei közötti konfliktus. Tíz vezetői tisztség jutna a szövetségnek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2001. január 19.
Adrian Nastase miniszterelnök szerint az RTDP és az RMDSZ helyi szervezetei között kialakult együttműködés tette lehetővé a két politikai alakulat országos szintű megállapodását. A miniszterelnök a bukaresti Adevarul című román lap jan. 18-i számában megjelent interjújában úgy vélekedett, hogy ez az együttműködés nem szül olyan elégedetlenséget az RTDP táborában, ami a tagság egy részét a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt irányába vinné. Natase szerint az a felhívás, amelyet nyolc Kovászna és Hargita megyei román civil szervezet tett közzé a napokban az ott élő románokat fenyegető veszélyről, csak az ″ottani közösség egy szegmensének véleményét tükrözi, nem az egész közösségét″. - Nastase hozzátette, hogy a két szervezet között egyezség született bizonyos helyi posztokról is, de az RTDP már a választások előtt meghirdette, hogy bizonyos posztokat a nemzeti kisebbségek képviselőinek szán. /Az RMDSZ-RTDP közötti együttműködés a helyi szervezeteknek köszönhető. Nastase: Bukarestben másképp látszott... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./2001. január 23.
Jan. 23-25-ke között Adrian Nastase kormányfő Strasbourgba és Brüsszelbe látogat. A munkalátogatás során találkozni fog: Romano Prodival az Európai Bizottság elnökével, Günther Verheugenel, az EU bővítéséért felelős biztossal, Javier Solanaval, az ET főtitkárával és George Robertson NATO-főtitkárral. A kormányfő munkalátogatása során ismerteti a román kabinet euro-atlanti integrációs elképzeléseit, valamint gazdasági programját. /RMDSZ Sajtófigyelő, jan. 23. - 13. sz./2001. január 24.
Adrian Nastase kormányfő felszólította a prefektusokat és a megyei tanácsok elnökeit, hogy mielőbb csökkentsék 30%-kal a közigazgatási apparátus létszámát. /Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./2001. január 24.
Az ET parlamenti közgyűlésén felszólaló Adrian Nastase román miniszterelnök elmondta a kisebbségügyi raportőr kérdésére, hogy Románia elegendő jogot biztosít a magyar kisebbségnek, beleértve az oktatási jogokat. /Adrian Nastase a kisebbségi jogokról. = RMDSZ Sajtótájékoztató, jan. 24. - 14. sz./2001. január 25.
Adrian Nastase miniszterelnök első kormányrendeleteinek egyikével a Kisebbségvédelmi Hivatalt lefokozta főosztállyá és a Tájékoztatásügyi minisztérium hatáskörébe utalta. Ez ellen az RMDSZ vezetősége egy árva szóval sem tiltakozott. Eckstein Kovács Péter szenátor, volt kisebbségvédelmi miniszter volt az egyetlen, aki sajtóértekezletén tiltakozott a döntés ellen. A Brassói Lapoknak elmondta, hogy erre a döntésre még az RMDSZ-szel megkötött protokollum előtt került sor, az RMDSZ megkérdezése nélkül. A hivatalt tulajdonképpen megszüntették azzal, hogy eltűntek a legfontosabb osztályok az új struktúrából. - Egy tavalyi kormányrendelet szentesítette a Kisebbségi Kutatóintézet létrehívását. Az intézmény létrehozása pénzügyi akadályokba ütközik, ezzel hárította el a rendelet életbe lépését a volt pénzügyminiszter, Decebal Traian Remes. /Béres Katalin: Lefokozva. Kisebbségvédelmi Hivatalból - Főosztály. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 25./2001. január 26.
Romániának esélye van arra, hogy még ebben az évben lekerüljön a ″fekete listáról″ - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő, aki Antonio Vitorino igazságügyi európai biztossal folytatott megbeszélést. A találkozón szó volt arról, hogy Romániát mielőbb levegyék a vízumköteles országok listájáról. /Lekerülhetünk a ″fekete listáról″? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2001. január 26.
Az Etnikumközi Hivatalt nem érinti a kormányfő által kezdeményezett létszámcsökkentés. Adrian Nastase miniszterelnök több ízben hangsúlyozta, hogy a közeljövőben harminc százalékkal csökken a kormányapparátus és a minisztériumok alkalmazottainak száma. Markó Attila államtitkár-helyettestől viszont közölte, hogy a hivatal új formájában is megőrzi húsznál több munkatársát. /Nem lesz létszámcsökkentés az Etnikumközi Hivatalnál. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./2001. január 29.
Adrian Nastase miniszterelnök kifejtette, hogy kormánya egyetértene a ″self management″-tel, tehát a magyar tagozat saját szenátussal és anyagi autonómiával rendelkezne. Szerinte az állami magyar egyetem kérdése már csak azért is összetett, mert míg a federációs országokban működnek kisebbségi egyetemek, a nemzetállamokban ezek nem honosodtak meg. /Önrendelkezést kaphat a BBTE magyar tagozata. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./2001. január 30.
Elképzelhető, hogy az RTDP törvénytervezetet terjeszt a parlament elé, amely az elkobzott erdők és termőföldek visszaszolgáltatásáról szóló jogszabály módosítására lenne hivatott - jelentette ki jan. 29-én Adrian Nastase kormányfő. Hangsúlyozta: a módosítás nem érinti a visszakért földterületek hektárainak számát. Nastase közölte: az ügyben egyeztetni fognak a Nemzeti Liberális Párttal és az RMDSZ-szel is. - Valeriu Stoica, az NLP-alelnök kijelentette: amennyiben az RTDP valóban módosítani akarja a földtörvényt, a liberálisok újragondolják a kormánypárttal kötött együttműködési egyezményt. Markó Béla szerint az RMDSZ nem ismeri, hogy az RTDP módosító indítványai mit céloznak, s csak akkor tud érdemben is nyilatkozni az ügyről, amikor konkrét formát öltenek ezek a javaslatok. Petre Roman, a DP elnöke szerint a demokraták egyetértenek abban, hogy a földtörvény módosításokra, kiegészítésekre szorul, a földvisszaszolgáltatás ugyanis nem társult megfelelő erdővédelmi intézkedésekkel. /Nastase egyeztetni kíván földtörvény-ügyben az RMDSZ-szel és a liberálisokkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./2001. február 1.
Az Európa Tanács januári parlamenti közgyűlésén Frunda Györgyöt újraválasztották a jogi bizottság alelnöki tisztségébe. Frunda György szenátor az egyedüli, aki több mint hét éve folyamatosan tagja ennek a küldöttségnek. Megállapította, hogy szakmai szempontból a mostani román küldöttség jóval gyengébb a korábbinál. Viorel Hrebenciuc a jelenlegi román küldöttség elnöke. Frunda György dokumentumcsomagot készített Vadim Tudor kijelentéseiből, a Nagy-Románia Párt cikkeiből, amelyet letett az ET jogi bizottságban és az ET elnökségénél. - Adrian Nastase kormányfő búcsúlátogatáson vett részt /azelőtt az ET román küldöttségének tagja volt./ A miniszterelnök elmondta, hogy az új kormány vállalja azokat a kötelezettségeket, amelyeket '93-94-ben is vállalt, és teljesíteni is fogja azokat. A kérdésre, hogy mi lesz a magyar egyetem sorsa, Nastase azt mondta, a kormány úgy érzi, hogy tovább kell fejleszteni a jelenlegi helyzetet új magyar fakultások létrehozásával, és meg kell oldani, hogy a Babes- Bolyai Egyetem magyar tagozatán a magyarok döntsenek a menedzsment, illetve beiskoláztatási kérdésekben. Adott autonómiáról beszélt. Ezt az Európa Tanácsnak ígérte. - Frunda beszámolt arról, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésében több javaslatot sikerült átvinnie az ET-ben jogi bizottsági szinten. - Az ET kérte a tagországokat, alkalmazzák a keretegyezményt, alkalmazzák a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Frunda javaslatára elfogadták, hogy a kisebbségeket képviselő legitim szervezetek is az Európai Bírósághoz fordulhassanak. Végül ez az ajánlás két melléklet elfogadását javasolja az Európa Tanácsnak. /Mózes Edith: Elmúlt az ígéretek órája. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./2001. február 3.
A polgármesterek felfüggesztési lehetőségéről szóló tervezetet az előző kormánykoalíció dolgozta ki: a prefektus csak az ügyész indokolt kérésére függesztheti fel a polgármestert. Mindez összhangban áll a román törvényekkel, illetve az Európa Tanács elvárásaival és gyakorlatával - mondta Cosmanca közigazgatási miniszter. Szerinte a törvénytervezet elfogadásáért nem a mostani RTDP-s képviselőket és szenátorokat kell vádolni, a felelősség a volt kormánykoalícióé. - Kolozsvár, Temesvár és Jászvásár polgármestere tiltakozó találkozót szervezett febr. 3-ra Brassóban ezen törvénytervezet ellen. Gheorghe Funar polgármester úgy nyilatkozott, a találkozót követően "Európát sokkoló" tiltakozó akcióra kerülhet sor. - Adrian Nastase kormányfő kijelentette, hogy kérte a közigazgatási minisztériumot, állítsa össze a helyi közigazgatási törvényt módosító törvénytervezetet, amely változtatna ezen a szövegen. - Gheorghe Funar polgármester nyílt levelet intézett Adrian Nastase kormányfőhöz, amelyben többek között arra kéri, rendelje el, hogy minden megyében számolják össze a román nyelvet nem ismerő különböző nemzeti kisebbségekhez tartozó felnőtteket. Ugyanakkor azt szeretné, ha a kormány román nyelvtanfolyamokat tartana "azon román állampolgároknak, akik nem ismerik az állam nyelvét". Funar szerint az RMDSZ kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó "követelése" nem felel meg az európai normáknak. /Kiss Olivér: A kormány a volt koalíciót vádolja a közigazgatási törvény miatt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./2001. február 7.
Febr. 5-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Adrian Nastase kormányfő a földtörvényről egyeztetett. A találkozóról Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezető elmondta: Nem hivatalos megbeszélés történt, szó esett az ingatlantörvényről, a helyi közigazgatási törvénytervezetről, illetve a Lupu-féle földtörvényről. Megállapodtak abban, hogy a földtörvény esetében két, RTDP- és RMDSZ-szakértő csapat elemzi a kérdést. Az RMDSZ részéről Kelemen vezeti a csapatot. A helyi közigazgatási törvényt illetően az RTDP egy része más irányba akarja elmozdítani a dolgokat. Kelemen remélte, hogy ezt a próbálkozást is sikerül kivédeniük. /Kelemen: Az RTDP számára nem elég világos a közbirtokosság kérdése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./2001. február 9.
Gheorghe Funar polgármester nagyszabású tiltakozó népgyűlés szervezését kezdeményezte Kolozsváron. Febr. 8-i sajtóértekezletén elmondta: a megmozdulásra, amelyre február 17-én vagy 18-án délben kerül sor, meghívta Ion Iliescu államelnököt, Adrian Nastase kormányfőt, az RTDP elnökét, Nicolae Vacaroiut, a szenátus elnökét, Valer Dorneanut, a képviselőház elnökét is. Funar 100 ezer résztvevőre számít, és reméli, hogy "a román nyelv védelmére" összegyűlt tömeget Corneliu Vadim Tudor is megtiszteli jelenlétével. Szerinte az RMDSZ-nek azért sikerül zsarolnia a mindenkori román kormányfőt és államelnököt, mert háta mögött a Nemzetközi Valutaalap áll. A polgármester levelet intézett Ion Iliescu államelnökhöz és Adrian Nastase kormányfőhöz, amelyben arra kéri őket, hogy február 12-ig közöljék vele a népgyűlés számukra megfelelő időpontját. "Ugyanakkor arra kérjük Önöket, szólítsák fel a prefektúrákat, megyei tanácsokat és a Vatra Romaneasca Egyesületet arra, készítsék elő és biztosítsák a szállítást Kolozsvárra mindazoknak a románoknak, akik részt akarnak venni a román nyelv védelmére összehívott történelmi megmozduláson" - áll a levélben. Funar nem tart attól, hogy a népgyűlés során incidensekre kerül sor. - Nem kell félni az 1990-es marosvásárhelyi események megismétlődésére. Ezt még 1918-ban készítették elő. A románoknak nem lesz szükségük védelemre, mi itthon vagyunk és nem tartunk semmitől - mondta Funar. /Kiss Olivér: Kisebbségellenes nagygyűlésre készül a polgármester. Számít a kormányfő és az államelnök részvételére is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./