udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
504
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 481-504
Névmutató:
Bíró Rozália
2011. november 28.
Válasz a Partium Alapítványnak
A Partium Alapítvány Elnökségének Léda-házzal kapcsolatos közleménye a „tolvaj kiált tolvajt” tipikus esete – áll Tőkés László EP-alelnök sajtóirodájának közleményében.
Túl azon, hogy a Partium Alapítvány vezetősége által űzött „gyakorlatról” – az alapítvány vezetősége kis helycserével ugyanaz, mint a Mecénás Alapítványé – az Érmindszentről ellopott „Ady Endre Kulturális Központ” fedőnevű, torzóvá épített bálterem állít ki bizonylatot, a Léda-ház megszerzése közüli botrányt talán nem véletlenül vizsgálja a korrupcióellenes küzdelem érdekében létrehozott Országos Feddhetetlenségi Ügynökség(ANI).
Nézzük a tényeket: Nagyvárad Önkormányzata Diósyné Brüll Adél lakóházát, a Léda-házat 2005. december 30-án (!) meghirdeti egy bukaresti napilapban (!!!) úgy, hogy az gyakorlatilag még nem került vissza az önkormányzat tulajdonába.
Az eldugott, évvégi hirdetményt követően a 2006 januárjában tartott versenytárgyalásra két ajánlattevő jelentkezik csupán: egy ifjúsági szervezet, illetve a Partium Alapítvány. És – minő meglepetés! – a Partium Alapítvány teszi a „magasabb” ajánlatot, így a Fő utca 59. szám alatt található ingatlan tíz évre havi 150 lejért az akkor Lakatos Péter elnökölte Partium Alapítvány birtokába jut. A városháza részéről Biró Rozália alpolgármester írja alá a szerződést, aki tiszta véletlenül a Partium Alapítvány vezetőtanácsának is tagja. Akárhonnan nézzük, ez bizony átjátszás a javából, vagy ha úgy tetszik: mutyizás.
Megjegyeznénk, a 2006. február 14-én aláírt szerződésben több helyen (például 5. cikkely e pontjában) vállalt a nyertes fél kötelezettséget az ingatlan megjavítására és fenntartására – aki sokat markol, keveset fog.
Az ingatlan sorsa a továbbiakban mindannyiunk előtt ismeretes: Nagyvárad önkormányzata csak 2008-ban különített el pénzt a főjavításokra, amelyeket 2011-ben sikerült befejezni.
Talán jobb lenne, ha a „Piros-tó utcai” nyelvújítók inkább békén hagynák az Ady-kultuszt. Amihez csak hozzányúlnak, félresikerül, és egész biharországi magyarságunk szégyenére kudarccal végződik. „Perc-emberkék” kezébe nem illik a vakolókanál, mert „építésre kész köveinkből” nem tudnak „nagyot s szépet, emberit s magyart” végezni.
Valami hibázik. Talán az emberi. Talán a magyar.
erdon.ma2011. december 1.
Újraavatott emléktábla
Szerda délután négy órakor szép számú érdeklődő előtt avatták újra a nagyváradi Garasos hidon a már több izben negrongált emléktáblát.
Az ismételt táblaavatón Biró Rozália Nagyvárad alpolgármestere kifejtette, hogy nemcsak erős Magyarországra, de erős magyar közösségekre is szükség van az anyaországon kivüli államokban, és ez az újraavatás is egy lépés a megmaradás útján.
Gavrucza Tibor tiszteletes, a Garasos-hidi emléktábla állitásának ötletgazdája beszédében hangsúlyozta, hogy vannak erők, amelyek el akarják tüntetni az emlékeket, márpedig az emlékeinkért folytatott küzdelem a megmaradásért folytatott küzdelmet is jelenti egyben. Hangsúlyozta: akárhányszor fogják megrongálni, eltüntetni, mi mindig újra feltesszük ezt az emléktáblát. de reméljük, mostmár nem lesz szükség több táblaavatóra, mondta végül a tiszteletes.
Erdon.ro2011. december 14.
Átdolgozzák az alapiratot
Nagyvárad - Szerdán sajtótájékoztatót tartott Biró Rozália alpolgármester, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke. A város alapdokumentuma és egy szórvány cselekvési tervezet volt a téma.
Biró Rozália váradi alpolgármester arra hívta fel a figyelmet: közel tízévnyi „pihentetés” után idén januárban került az önkormányzati képviselő-testület asztalalára a város statutuma, mely végül az RMDSZ ellenkezésének köszönhetően kikerült a napirendi pontok közül. A dokumentum ugyanis számos hibával volt tele, hiányoztak belőle történelmi tények, illetve a magyarokat hátrányosan érintő, valótlan adatokat tartalmazott. Az RMDSZ ezért felkért különböző szakembereket, hogy fejezetekre lebontva dolgozzák át az iratot. A módosító javaslatokat aztán februárban terjesztették a városháza illetékes testülete elé. A legutóbbi tanácsülésen szerepelt megint a határozattervezetek közt, azonban az RMDSZ-sek azt tapasztalták, hogy a többségi tanácsosok által áttanulmányozott új verzió ismét hibákkal van tele. Például az olvasható benne, hogy Váradról 1658-ban lehetett hallani először, amikor a település elnevezése szerepelt Miron Costin krónikájában, illetve ugyanígy csak a román egyházak vannak megemlítve, a Szigligeti Színházról vagy a magyar nyelvű színjátszásról egy sort sem tartalmaz, a várról szóló fejezet is teljesen hiteltelen, a megyeszékhelyen működő közel hetven magyar civil szervezet közül pedig csak három van megemlítve benne, beleértve a Caritast is. Szerencsére az előterjesztés végül ismét kikerült a napirendi pontok közül, az RMDSZ-frakció pedig úgy döntött, hogy az ezzel foglalkozó bizottság munkálataiban Sárközi Zoltán és dr. Fleisz János tanácsosok fognak részt venni, akik január elejéig a civil szervezetek, az egyházak és a többi kisebbség véleményének a figyelembevételével igyekeznek majd érvényre juttatni az RMDSZ javaslatait és közös nevezőre jutni a többiekkel. „Csak egy olyan alapdokumentumhoz tudjuk a nevünket adni, mely hiteles, nem hamisítja meg a történelmet és elfogadható a Váradon élő valamennyi közösség számára”, hangsúlyozta az elöljáró.
Kezdeményező szórvány
SZKT-elnöki minőségében Biró Rozália ismertette a Kezdeményező szórvány: Minden magyar számít- az RMDSZ szórvány cselekvési terve című dokumentumtervezetet, melyet az országos RMDSZ főtitkársága dolgozott ki, és valószínűleg megszavazza majd a Szövetségi Képviselők Tanácsa december 16-17-i sepsiszentgyörgyi gyűlésén. A lényege, hogy több fejezeten keresztül, különböző projektek bemutatásával fogalmazza meg azokat a felépíthető akcióterveket, melyek erősíthetik a szórványközösségeket, illetve hozzájárulnak ahhoz, hogy sajátos arccal és kellő hanggal rendelkezzenek. Ennek megvalósítása érdekében Biró Rozália szerint fontos, hogy partnerkapcsolatok alakuljanak ki a számottevő magyar lakosságú és a kis lélekszámú települések közt, a konkrét programok és lépések pedig megyékre, illetve helységekre legyenek lebontva. Ezek a fejezetek a következőek: kultúra és társadalomszervezés (Magyar Napok; Fogadj örökbe egy műemléket program; tájházak, emlékházak, helytörténeti kiállítása hálózata, füzetek kiadása; Magyar Házak; Székelyföld-szórványtelepülések testvérkapcsolata; nagyvárosi szórvány; szórványgondnoki hálózat), oktatáspolitika (az erdélyi magyar oktatási tér továbbfejlesztése és kiterjesztése a szórványban; szórványkollégium-hálózat létrehozása; a munkaerő-piaci igényekhez gyorsan és hatékonyan igazodó anyanyelvű iskolahálózat érdekében megoldandó feladatok; várható kritikus helyzetek kezelése); ifjúság és sajtó.
Programok a Gyermekvárosban
Biró Rozália arra hívta fel a figyelmet: tekintettel arra, hogy az önkormányzat által a várad-rogériuszi Gyermekvárosban decemberben szervezett programok közt egy kivételével csupán román rendezvények szerepelnek, az RMDSZ úgy döntött, hogy két eseményt rendez a magyar gyermekek számára is a vakációban, közvetlenül karácsony előtt. Így december 23-án, pénteken 14-17 óra között Bartha Tímea és Nagy Ágota, 24-én, szombaton 11-14 óra között pedig Faragó Emese és Bátori Gyopár óvónők vezetésével zajlanak majd kézműves-foglalkozások és különböző játékok a létesítmény főépületében.
Ciucur Losonczi Antonius
Erdon.ro2011. december 15.
Magyar-román közös projektek
Kilenc pályázatot készített elő a nagyváradi önkormányzat Hajdú-Bihar megyei partnerekkel közösen a román-magyar határon átnyúló pályázati együttműködés keretén belül.
Nagyvárad bevételeinek jelentős részét képezik a különböző projektekre lehívott támogatási összegek, jelezte tegnapi sajtótájékoztatóján Biró Rozália, a város alpolgármestere, kiemelve azt, hogy az önkormányzat eddig 150 millió euró értékben nyert el pályázati összegeket. Egy fontos forrás a magyar-román határon átnyúló pályázati forrás, melynek következő, 2012 január-februári kiírására kilenc projektet nyújt be a váradi önkormányzat különböző Hajdú-Bihar megyei partnerszervezetekkel közösen, de minden esetben a váradi önkormányzat a projektvezető, ebből kifolyólag ő nyerheti el a magasabb összegű támogatásokat. A kilenc projekt összértéke 23.600.000 euró áfával együtt, ebből 16.430.000 euró a vissza nem térítendő támogatás, 3.227.000 euró pedig a város önrésze. Az előkészített pályázatok között szerepel kórház-, és templomfelújítási terv, egy gyorsforgalmi út építése a Teodoroiu és a Facliei utcák között, összehangolt villanyrendőr-rendszer kiépítése a nagyállomástól a szőlősi villamosvégmegállóig, automatikus hőenergia-fogyasztási mérőrendszer kiépítése, a rogériuszi piac modernizálása, valamint a Kálvária domb rehabilitációja. Biró Rozália megjegyezte, hogy nyilvánvalóan nem fog mind a kilenc projekt nyerni, de ha ezekből négyet elfogad a budapesti székhelyű elbíráló vegyesbizottság, az már nagyon jó eredménynek fog számítani.
Pap István
erdon.ro2012. január 10.
Csúsztatásokkal érvelő ortodoxok
A hétfői nagyváradi tanácsülésen a váradi Roman Ciorogariu Ortodox Líceum képviselői által felsorakoztatott érveket sorra cáfolta Biró Rozália, a város alpolgármestere.
A nagyváradi Roman Ciorogariu Ortodox Líceum képviselői több érvet sorakoztattak fel annak érdekében, hogy a nagyváradi helyi tanács ne szavazza meg a líceum átköltöztetésének tervezetét valamint az Aluminei utcai iskola alárendelését az Eminescu Főgimnáziumnak. „Az RMDSZ javaslata volt az, hogy az Aluminei utcai iskola az Eminescu líceumhoz kerüljön, mert abban az intézményben a magyar nyelvű oktatás elismert szinten zajlik. Így lehetőség nyílik a magyar szülők számára, hogy egy magas szinvonalú anyanyelvi oktatásban tudják gyermekeiket” – mondta a tanácsülés után lapunknak Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Megkérdeztük tőle, hogy mennyire helytálló az ortodox iskola képviselőinek az az állítása, mely szerint a kis létszámú magyar tannyelvű osztályok és a magyarul tanító tanerők miatt nagyok az iskola költségei. Biró Rozália erre válaszolva kifejtette: „Tekintettel arra, hogy magyar nyelvű oktatás folyik máshol is, ezért ez a költségekben azon iskolák esetében is meg kellene jelenjen, tehát az iskola képviselőinek érvelése, miszerint a magyar osztályok miatt van költségdeficitjük, nem állja meg a helyét. Egy magyar diák után mintegy harminc százalékkal több pénz jár, mint a román gyerekek után, ezért nem örül az ortodox líceumannak, hogy a magyar osztályok az Eminescuba kerülnek át” – fejtette ki az alpolgármester. Az ortododoxok sérelmezték azt is, hogy nem rendeltek hozzájuk óvodákat, miközben minden más váradi líceum úgymond kapott óvodát. „Nem igaz az az állítás, hogy minden líceumhoz hozzárendeltünk óvodákat, például az Ady Líceum sem kapott, mint ahogy a többi felekezeti oktatási intézménynek is megvan a saját felekezeti óvodája, így nem kellett azokhoz óvodát rendelni” – szögezte le Biró Rozália.
Pap István
erdon.ro2012. január 10.
Ortodox érdeket sért a váradi tanintézmény-átszervezés
A nagyváradi ortodox líceum és az egyház képviselői meg szerették volna tartani az Aluminei utcai ingatlant azok után is, hogy a líceum visszaköltözik saját, Fő utcai ingatlanába. Szerintük a líceum a magyar osztályok miatt működik deficitesen.
Felháborodást keltett a nagyváradi ortodox líceum tanárai és az ortodox egyház képviselőinek körében a nagyváradi önkormányzat által előterjesztett és a Bihar Megyei Tanfelügyelőség által jóváhagyott nagyváradi iskolarendszer-átszervezési tervezet. A helyi tanács által tegnap megszavazott átszervezés nyomán az eddigi 66 nagyváradi tanintézmény helyett 45 fog működni. Eddig 28 óvoda, 12 általános általános iskola valamint 26 líceum működött a városban, de az átszervezés után marad kilenc önálló óvoda, tizenegy iskola és huszonöt líceum. A jogi személyiségüket elveszítő óvodákat líceumok irányítása alá helyezik, és az Octavian Goga iskolát összevonják a Transilvania iskolával. Mivel az ortodox egyház visszanyerte a várostól a Dimitrie Leonida műszaki kollégium Fő utcai épületét, ezért a városvezetés úgy döntött, hogy az Aluminei utcai épületben jelenleg működő ortodox líceum beköltözik saját tulajdonú ingatlanába, és összevonják azt a Dimitrie Leonidaval, míg az Aluminei utcai épületben maradó osztályok az Eminescu Főgimnázium hatáskörébe kerülnek. A tanácsülés előtti sajtótájékoztatón Ilie Bolojan polgármester elmondta, hogy ennek az átszervezésnek köszönhetően állások nem, csak igazgatói tisztségek szűnnek meg, ami költségmegtakarítést jelent, továbbá egyes óvodák adminisztratív részlegén lehet leépítésekre szémítani.
Mindkettő kell
Mint nem sokkal később kiderült, az ortodox egyháznak nem felelt meg a város által felvázolt megoldás, melynek értelmében az ortodoxok nem tarthatják meg maguknak a Fő utcai ingatlan mellett az Aluminei utcai iskolát is. A sajtájékoztató utáni helyi tanácsülésen ugyanis megjelent az ortodox líceum tanári kara valamint az ortodox egyház képviselői is, hogy meggyőzzék a tanácsot arról, hogy ne szavazzák meg az előterjesztést. A napirendi pont vitáján szót kért Gheorghe Erdeli az ortodox líceum igazgatója, aki kifejtette: az Andrei Muresanu iskolát a szülők beleegyezésével vonták össze az ortodox líceummal, ugyanakkor ezzel a beolvasztással eleget tettek annak az előirányzatnak is, miszerint az általános iskolát olvasztották be egy középiskolába. Kifejtette, hogy az összevonás után nőtt az első osztályba iratkozó gyerekek száma, és a jövő évre máris 75 gyereket irattak be első osztályba oda. Elmagyarázta, hogy a költségdeficitük abból származik, hogy a magyar tagozatos osztályok a törvény által megszabott gyereklétszám alatti létszámmal működek, és a magyar tanerőknek is többet kell fizetniük. Kijelentette, hogy a tanári gárda egyöntetűen azt akarja, hogy ne változtassanak a jelenlegi struktúrán, és megítélése szerint a városvezetés döntése igazságtalan és diszkriminatív a tanintézménnyel szemben. Végezetül arra kérte a helyi tanácsot, hogy adjon egy kis időt a tanintézménynek arra, hogy átszervezze magát.
Magyar kártya
Carmen Butnaru a szülőbizottság nevében megismételte Erdeli érveit, kiegészítve azzal az utalással, hogy a helyi önkormányzat a nemzeti kisebbségek egyházi iskoláinak megadta a fejlődés lehetőségét, az ortodox líceumnak viszont nem. Radu Rus a nagyváradi ortodox püspökség vikáriusa felidézte az ortodox líceum történetét, elmondva, hogy a 2007-ben alapítottott tanintézmény a Muresanu iskolában kapott helyet, és egy idő elteltével úgy ítélték meg, hogy mindkét fél számára az lenne a legmegfelelőbb, ha az ortodox líceum magába olvasztaná a Muresanu iskolát. Rus nehezményezte azt, hogy az iskolahálózat átszervezése után minden líceumhoz mellérendeltek óvodákat, csak az ortodox líceum mellé nem, pedig mint mondta, a 10-es számú óvoda a Fő utcai épületük közvetlen közelében működik. Erdeli igazgatóhoz hasonlóan Rus is feltette a kérdést, hogy az Aluminei utcai iskola miért nem maradhat az ortodox líceum hatásköráben, miért kell azt az Eminescunak alárendelni.
Megszavazva
Válaszában Ilie Bolojan elmondta: a nagyváradi középiskolák közül az ortodox líceumnak van a legnagyobb hiánya, ami a tanintézménynek megszabott iskolai finanszírozási keret huszonhét százalékát teszi ki, miközben az összes többi líceumnak ebből a szempontból többlete van. A polgármester leszögezte: természetes dolognak tartja azt, hogy mindenki a saját tulajdonú épületében fejlessze iskoláit, és erre az ortodox püspökségnek is lehetősége van, miután megnyerte a város ellen indított, a Fő utcai Leonida Műszaki Kollégium épületének tulajdonjogára vonatkozó perét. Kifejtette továbbá, hogy a város oktatásszervezési koncepciójának része az, hogy a lakónegyedbeli iskolákat a központi nagy líceumokhoz utalják át, így kívánják elkerülni azt, hogy a gyerekek a lakóhelyüktől távol eső iskolákba járjanak, miközben a közelükben is működik tanintézmény. Ennek a koncepciónak az első lépése volt az, hogy az Aluminei utcai iskolát az Eminescuhoz utalták át. Elárulta azt is, hogy mivel a város anyagi helyzete ezt nem engedi meg, ezért nem tudnak minden ortodox projektet finanszírozni. A helyi tanács az önkormányzat által előterjesztett tanintézmény-átszervezési javaslatot megszavazta, a huszonöt jelenlévő tanácsos közül huszonnégyen igennel szavaztak, a demokrata-liberális Nicusor Lepadatu tartózkodott.
Magyar kártya 2
Az eredmény ellen tiltakozott Radu Rus, aki ismét szót kért és elismételte, hogy az iskola költségvetési hiánya a magyar osztályok miatt keletkezett, kijelentette továbbá, hogy ez a döntés merénylet a nagyváradi ortodox oktatási intézmény ellen, ami annál is inkább elfogadhatatlan, mert az ortodox egyház képviseli a többséget Nagyváradon. Dorel Luca helyi tanácsos, aki egyébként a Bihar Megyei Tanfelügyelőség vezetője is, erre reagálva elmondta, hogy nem a magyar diákok miatt van kevesebb pénze az iskolának, épp ellenkezőleg, ha a líceum törekedne arra, hogy magyar tagozatokat működtessen, akkor több pénzhez jutna. Hozzátette, hogy a Fő utcai ingatlan nagyon jól fel van szerelve, ami biztosítani fogja annak lehetőségét, hogy az ortodox líceum fejlődjön, az Aluminei utcán maradó tanárok pedig az Eminescu Főgimnázium címzetes tanárai lesznek. „Sokan szeretnének címzetes tanári állást az Eminescuban” – zárta beszédét Luca. A szavazás és a vita után a líceum tantestülete és az ortodox egyház képviselői csalódottan hagyták el az üléstermet.
Háttér
Az ülés után Biró Rozália alpolgármester az ügy kapcsán lapunknak elmondta: „Az RMDSZ javaslata volt az, hogy az Aluminei utcai iskola az Eminescu líceumhoz kerüljön, mert abban az intézményben a magyar nyelvű oktatás elismert szinten zajlik. Így lehetőség nyílik a magyar szülők számára, hogy egy magas szinvonalú anyanyelvi oktatásban tudják gyermekeiket. A magyar diák után mintegy harminc százalékkal több pénz jár, mint a román gyerekek után, ezért nem örül az ortodox líceum annak, hogy a magyar osztályok az Eminescuba kerülnek át.” Az ortodox líceum képviselőinek érveire vonatkozó kérdéseinkre válaszolva Biró Rozália elmondta: „Tekintettel arra, hogy magyar nyelvű oktatás folyik máshol is, ezért ez a költségekben azon iskolák esetében is meg kellene jelenjen, tehát az iskola képviselőinek érvelése, miszerint a magyar osztályok miatt van költségdeficitjük, nem állja meg a helyét. Az az állítás sem igaz, hogy minden líceumhoz hozzárendeltünk óvodákat, például az Ady Líceum sem kapott, mint ahogy a többi felekezeti oktatási intézménynek is megvan a saját felekezeti óvodája, így nem kellett azokhoz óvodát rendelni.”
Pap István
erdon.ro2012. január 19.
Májusra lesz kész a Holnaposok-szoborcsoport
Bár az eredeti határidő január közepe lett volna, valószínűleg csak májusban kerülhet leleplezésre a nagyváradi Holnap Irodalmi Társaság tagjait ábrázoló szoborcsoport. Benyovszky Tünde, a Nagyváradi Ingatlankezelőség aligazgatója megkeresésünkre elmondta: a bürokrácia volt az oka, hogy néhány hónappal csúszott a szerződés aláírása – hosszadalmas papírmunkára és az előírások szigorú betartására volt szükség, hiszen a szoborcsoport közpénzből készül.
„Eredetileg tavaly szeptemberben írtuk meg a közbeszerzési pályázatot, s akkor úgy számoltuk, január 15-e lehet az átadási határidő. A bürokratikus procedúra miatt azonban a kivitelezési szerződést csak december végén sikerült aláírnunk, így a négy hónapos periódus, amit a kivitelezésre szánunk, csak április végén jár le” – magyarázta el lapunknak Benyovszky Tünde.
A tenderre egyébként egyetlen képzőművész jelentkezett, Deák Árpád, akinek köztéri alkotásaival Nagyszalontán, Budapesten, de még Párizsban is találkozhatunk. Tervére öttagú zsűri bólintott rá: Biró Rozália alpolgármester, Jakobovits Márta képzőművész, a képzőművészek egyesületének nagyváradi reprezentánsa, Benyovszky Tünde, illetve a helyi önkormányzati testület két képviselője. A képzőművész a Krónikának elmesélte: feltétlenül szüksége van a négy hónapnyi időre, hiszen a bronzszobor különleges, úgynevezett viaszvesztéses technikával készül. Előbb az alakokat agyagból mintázza meg az alkotó, majd a mintákról viaszból készül levonat, amelyet kerámiával vonnak be, és ebbe öntik ki végül a bronzfigurákat.
A szoborcsoport egyébként maga is rendhagyó lesz: interaktív köztéri alkotásként tervezte meg alkotója. Az irodalmi alakok között ugyanis egy üres szék is lesz a kompozícióban, amelyre bárki leülhet majd, és a váradi irodalmi élet, egyben a magyar irodalom nagyságainak bronzalakjaival – Ady Endrével, Dutka Ákossal, Emőd Tamással és Juhász Gyulával – közös fotót készíthet. A kompozíció az Ady Endre Gimnázium bejáratának közelében áll majd.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)2012. január 24.
Díj az erdélyi kultúráért
Az RMDSZ döntést hozott egy Erdélyi Magyar Kultúráért díj létrehozásáról, amelyet első alkalommal 2013. január 22-én osztanak majd ki – jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök Nagyváradon, a Magyar Kultúra Napja ünnepségén.
Az RMDSZ döntést hozott egy Erdélyi Magyar Kultúráért díj létrehozásáról, amelyet első alkalommal 2013. január 22-én osztanak majd ki – jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök Nagyváradon, a Magyar Kultúra Napja ünnepségén. „Azokat a személyeket, intézményeket kívánjuk díjazni, akik az elmúlt évben a legtöbbet tették a magyar kultúra megőrzéséért, új értékek teremtéséért. Nekünk olyan intézményes kereteket kell megteremtenünk, ahol az alkotó emberek otthon érzik magukat. Ezért is van szükség egy ilyen ünnepnapra, ahol a számbavétel mellett a terveinkről is beszélhetünk” – szögezte le Kelemen Hunor a Szigligeti Színházban, a Csongor és Tünde-előadás előtt tartott ünnepi gálaműsoron. Az ünnepi eseményt az RMDSZ Bihar megyei és nagyváradi szervezetei már több mint 10 esztendeje minden évben megszervezik, ebből az alkalomból a térség kiválóságait is díjazzák. Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester köszöntője után a szövetségi elnök fővédnöki minőségében is mondott ünnepi beszédet. „Léteznie kell egy közös értékrendnek a családban, a nemzetben – ezt magyar kultúrának hívjuk. Döntéseink meghozatala előtt a magyar kultúra értékeihez nyúlhatunk vissza, ezekhez tudjuk viszonyítani terveinket, így tudunk jövőt építeni” – fogalmazott ünnepi beszédében Kelemen Hunor.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Bihar megyei RMDSZ tíz személynek adott át díjat kiemelkedő, kulturális tevékenységéért, majd bemutatták a Színház az iskolában, iskola a színházban nevű program keretében színre vitt Vörösmarty-drámát. A Csongor és Tündét középiskolások adták elő telt ház előtt. A hatalmas sikernek köszönhetően az előadást január 31-én, kedden 18 órától újra műsorra tűzi a Szigligeti Színház.
Kitüntetések Udvarhelyszéken is
Székelyudvarhelyen kilencedik alkalommal osztották ki az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat, az eseményre a Magyar Kultúra Napja tiszteletére szervezett egyhetes rendezvénysorozat záróakkordjaként került sor. Az eseményen Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere is jelen volt. „Kitüntetjük kiválóságainkat, így tisztelgünk azok előtt, akik tettek, cselekedtek, dolgoztak a kultúráért. Tisztelgünk az előtt, ami oly fontos számunkra” – mondta az elöljáró köszöntőjében. Idén összesen öt kategóriában adták át a rangos elismerést: post mortem életműdíjat Balogh József műkedvelő színjátszónak, rendezőnek, díszlettervezőnek ajánlották fel, a díjat gyerekei vették át. György László szentegyházi kultúrigazgató, művelődésszervező kapta az értékteremtésért járó díjat, míg az értékmentésért alapított elismerés Orosz-Pál József székelyudvarhelyi zenetanárnak, nyugalmazott karnagynak jutott. Értékközvetítés díjjal jutalmazták Both Aranka pedagógust, a Kékiringó néptáncegyüttes vezetőjét. A szervezetek számára létrehozott Udvarhelyszék Kultúrájáért díjat ezúttal a székelykeresztúri Polgári Fúvószenekar kapta. A díjazottak tevékenységét a rendezvénysorozatot záró gálaesten egy-egy kisfilm mutatta be. Az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjban részesülők oklevelet kaptak, ugyanakkor egy-egy Nagy Gábor udvarhelyi ékszerész által készített emlékplakettet is átvehettek. A rendezvény résztvevői a Vitéz Lelkek Diákszínpad Valahol Európában című musicaljét követhették figyelemmel az est hátralévő részében.
Megemlékezés a Szilágyságban
A szilágysági nagyközségben, Sarmaságon Kemény János szobránál, a 350 éve elhunyt erdélyi fejedelemre is emlékezve ünnepelték a Magyar Kultúra Napját. A szilágysági nagyközség művelődési centrumában tartott rendezvényen Horváth József, a helyi középiskola történelemtanára méltatta a nap jelentőségét és Kemény János sarmasági kötődését, majd a helyi fiatalok szi-lágysági, kalotaszegi, mezőségi és szatmári népi tánccal szórakoztatták a nagyérdeműt. Végül Fejér László, a zilahi Hepehupa folyóirat főszerkesztője és Sike Jajos, az ÚMSZ munkatársa itteni olvasóikkal találkoztak és felolvastak írásaikból.
Összművészeti magyar ünnep a román fővárosban
A fényképészet, költészet és zene találkozásával ünnepelték a Magyar Kultúra Napját Bukarestben – a magyar kulturális intézet a román és magyar fotóművészek VI. nemzetközi szalonjának adott otthont, az ünnepélyes megnyitó után pedig magyar költők megzenésített versei csendültek fel. „A magyar kultúra élő folyamat, amit az utca művészetét tematizáló fényképek is bizonyítanak” – emelte ki beszédében Fazekas Márta, az intézet vezetője. Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa rámutatott arra, hogy bár az Európai Unióban a gazdaság és a politika dominál, nem szabad szem elől tévesztenünk Robert Schuman, az EU alapító atyjának kijelentését, miszerint az egységes Európa alapja a kultúra. A nagykövetség tanácsosa elmondta: legutóbb 16 évvel ezelőtt nyitott meg fotókiállítást Bukarestben, Andrei Pleşu és Martonyi János akkori külügyminiszterek társaságában. Hangsúlyozta, a román és magyar fotóművészek VI. nemzetközi szalonja is élvezi a politikum támogatását, fővédnökei Schmitt Pál és Traian Băsescu államfők.
A kiállítás megnyitója után Borsos Edith énekművész, a Magyar Zene Fesztivál díjazottja, Béres Melinda hegedűművész és Horváth Edit zongoraművész, a Kolozsvári Zeneakadémia tanárai olyan ismert költők megzenésített verseit adták elő, mint Arany János, Weöres Sándor, Reményik Sándor vagy Csokonai Vitéz Mihály. A kiállítást január 31-től a Kolozsvári Művészeti Múzeumban, februárban pedig Nagyváradon tekinthetik meg az érdeklődők. (F. I.)
Új Magyar Szó (Bukarest)2012. január 31.
Eladták volna az Ady központot?
Tőkés László állítása szerint a Bihar megyei RMDSZ vezető politikusai 75 millió forintnak megfelelő értékben akarták eladni a nagyváradi Ady központ épületegyüttesét.
Tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László EP-képviselő elmondta, hogy nem hivatalos értesülései szerint a Bihar megyei RMDSZ vezető politikusai, név szerint Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália és Szabó Ödön egy Forró Tamás nevű, kétes hírű magyarországi üzletember közvetítésével el akarták adni 250 ezer euróért (mintegy 75 millió forint) a nagyváradi Ady-központot, mely létesítmény felépítésére a magyarországi költségvetősből 320 millió forintot utaltak ki. Tőkés László kijelentette, hogy ebből kiviláglik az is, hogy a magyar közpénzek egy részét másfelé is elcsatornázták a bihari RMDSz-esek, „és annak is ára volt, hogy a római katolikus egyház cinkosságot vállalt az ügyben”. Arra a kérdésünkre, hogy mikor történhetett ez az eladási kísérlet, Tőkés László azt válaszolta, hogy erről nincsenek pontos információi, de feltételezhetően tavaly kísérelték ezt meg, de az üzlet nem valósult meg, mert a politikusok nem kapták meg a kért összeget. Szabó Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a Tőkés László által elmondottakra reagálva lapunknak elmondta: „Tőkés László az elmúlt években egyre több olyan dolgot állít, aminek semmi köze a valósághoz. Én egyetlenegy ilyen dologról sem hallottam, egyetlen ilyenfajta megbeszélésen sem vettem részt. Tőkés László a választási kampányra készül, de én először is azt ajánlanám neki, hogy olvassa el a tízparancsolatot, és minden egyes parancsolatát tartsa be, azt a parancsolatot is, hogy ne hazudj!”
Pap István
erdon.ro2012. február 1.
Tőkés: a Bihar megyei „RMDSZ-négyesfogat” eladná a nagyváradi Ady-központot
Eladásra kínálta a nagyváradi Ady-központot a Bihar megyei RMDSZ vezetése – állította kedden nem hivatalos forrásokra hivatkozva Tőkés László. Az EP-képviselő nagyváradi sajtótájékoztatóján azt mondta: „a Bihar megyei RMDSZ négyesfogata” – Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália, Szabó Ödön – egy Forró Tamás nevű „kétes hírű üzletember” közvetítésével vált volna meg az Ady-központtól 75 millió forintért. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke hazugságnak nevezte Tőkés László értesüléseit.
A korábban Tőkés László vezette Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) által kidolgozott Ady-projektre 2002-ben 320 millió forintos támogatást ítélt meg a magyar kormány. Az összeget az időközben hatalomra jutott balliberális kormány megvonta, és a Kiss Sándor, az RMDSZ akkori választmányi elnöke által létrehozott Mecénás Alapítványnak ítélte oda. „A két összeg közötti szembeötlő különbözet okkal ébreszt gyanút a pályázati pénz felhasználása iránt” – hívta fel a figyelmet Tőkés László. Hangsúlyozta: az eset rávilágít arra, hogy a bihari RMDSZ miként „csatornázza el” a magyar közpénzek egy részét.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is: feltűnő, hogy a román politikai élet magyar képviselői mintha teljes mentességet élveznének a korrupció tekintetében. Az erre irányuló kezdeményezés ellenére a magyarországi pénzekkel visszaélők elszámoltatása sem halad előre.
Az EMNT országos vezető testületeinek, az elmúlt hétvégén lezajlott gyűléseivel kapcsolatosan Tőkés László elmondta: döntés született arról, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek annak reményében, hogy a magyar nemzeti közösség részére évente kiutalt támogatásokat méltányosan osszák el. „Az RMDSZ a tavaly 3,5 millió eurónak megfelelő összeget kapott adólejeinkből, idén pedig még ennél is többet, amelynek kétharmadát valószínűsíthetően saját célokra költik el” – hangzott el. Tőkés hangsúlyozta: „meg kell törni az RMDSZ pénzügyi monopóliumát, és kettős elszámoltatást kell szorgalmazni”.
Az EP-képviselő Tőkés László sajnálatosnak tartja, hogy lassan halad az anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata. Mint mondta: nehezíti a pénzügyi számonkérést, hogy újabb és újabb korrupciós esetek merülnek fel, ezek kivizsgálásában a magyar kormány hatóságainak is szerepet kell vállalniuk.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke hazugságnak nevezte Tőkés László értesüléseit. „Nem az első és nem az utolsó Tőkés László-tévedés ebben az életben az, amit elmondott. Nem is az első hazugság. Életemben nem hallottam arról az emberről, akinek a nevét említette a sajtótájékoztatón” – jelentette ki. Szerinte Tőkés nyilatkozatai mindössze azt jelzik, hogy a választási kampányra készül. Hozzátette azonban: Tőkés tisztességtelenül jár el. „Mielőtt az ember háborúba indul vagy kampányba kezd, azzal kezdi, hogy imádkozik. Azt ajánlanám, hogy először is olvassa el a Tízparancsolatot, ahol tételesen le van írva, hogy Ne hazudj” – fogalmazott az ügyvezető elnök.
Szabó azt is hangsúlyozta: Tőkés nemrég ugyanannak az RMDSZ-nek küldött együttműködési megállapodásra való felhívást és azzal kíván közös listát állítani a közelgő választásokon amelyet most bírál.
Nagy Orsolya, Lázár Lehel
Krónika (Kolozsvár)2012. február 1.
Fokozottabb átvilágítást, elszámoltatást sürget Tőkés
A titkosszolgálati átvilágítás és a gazdasági elszámoltatás témája került ismételten napirendre Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen meghívottként részt vett Antal János, az EP-képviselő egyházügyi tanácsosa is – közölte a politikus sajtóirodája.
Tőkés László szerint sajnálatos, hogy huszonkét évvel a Ceauşescu-diktatúra bukása után még mindig lassan halad az egyházi átvilágítás, és a posztkommunista időszakban elkövetett anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata. Hozzátette: ebben a 2010-ben megválasztott magyar nemzeti kormány hatóságainak is szerepet kell vállalniuk.
Az elszámoltatás szükségességét példázza az a korrupciós eset, amit Tőkés László ismertetett a sajtótájékoztatón, és amelyben szerinte az RMDSZ Bihar megyei szervezetéből Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália és Szabó Ödön érintettek. Az EP-képviselő nem hivatalos, de bizonyosnak nevezett értesülései szerint az RMDSZ bihari szervezete 250 ezer euróért kínálta eladásra a Nagyváradon felépített, Körös-parti Ady-központot. A Széchenyi-pályázaton „elorozott” összeg viszont 320 millió forint. A különbözet okkal ébreszt gyanút a pályázati pénz felhasználása iránt – hívta fel a figyelmet Tőkés László. A sajtótájékoztatón elhangzott: feltűnő, hogy a román politikai élet magyar – RMDSZ-es – képviselői mintha teljes mentességet élveznének a korrupció tekintetében, és a magyarországi pénzekkel visszaélők elszámoltatása sem halad előre.
Tőkés László beszámolt arról is, hogy az EMNT országos vezető testületeiben döntés született arról, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek annak reményében, hogy a magyar nemzeti közösség részére évente kiutalt támogatásokat méltányosan osszák el.
Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa, EP-képviselői tanácsadó, az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság vezető tagja arról számolt be, hogy a kutatóbizottság tagjai az elmúlt héten újabb dokumentumokat vettek át a bukaresti székhelyű Szekuritáté Irattárait Tanulmányozó Országos Tanácstól (CNSAS). Kifejtette: az egyházkerület katalizátorként működött a romániai magyar klérus titkosszolgálati átvilágítását illetően. Az evangélikus és az unitárius egyházzal együtt szakmai egyeztető fórumot alakítottak ki, katolikus vagy ortodox oldalon azonban az egyházi vezetés elzárkózott az átvilágítástól.
1998 óta több mint 150 iratcsomót kértek ki, ebből 70-et kapott kézhez az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság és 50 esetben született döntés. Hat esetben bizonyosodott be, hogy valamely lelkipásztor együttműködött a román titkosszolgálattal – közölte újságírói kérdésre válaszolva Antal János.
Tőkés László másodfokon pert nyert a Ghimpele de Bihor elnevezésű lappal, illetve Florin Budea újságíróval szemben, a nagyváradi hetilap egyik, 2010 januárjában megjelent, Tőkés, a Szekuritáté alkalmazottja című rágalmazó cikke ügyében. A lap főszerkesztője, Florin Budea 2010 januárjában, a Szekuritáté egy tisztjének visszaemlékezése alapján írta azt az 1989-es temesvári népfelkelés elindítójáról, hogy a titkosszolgálat nevezte ki egyházi szolgálatra Temesvárra. Bár Kincses Előd ügyvéd már elsőfokon tisztázta, hogy a CNSAS bizonylata alapján Tőkés László üldözöttje volt a titkosszolgálatnak, így a per tárgyát képező újságcikk állításai teljességgel alaptalanok, és az értesülés forrásaként megnevezett szekus tiszt tanúvallomásában tagadta, hogy ő erről nyilatkozott volna, a nagyváradi bíróság pedig 2011 márciusában elutasította a keresetet. Tőkés László fellebbezett, másodfokon pert nyert és 1000 lej kártérítésre jogosult. Ezt az összeget a politikus az erdélyi magyar sajtóból hiányzó tényfeltáró újságírás bátorítására ajánlja fel – a Krónika erdélyi napilappal közösen egy ilyen jellegű pályázatot hirdetnek, amelynek az első díját ez képezi.
Szabadság (Kolozsvár)2012. február 2.
Lakatos Péter: hazudik Tőkés László
Gúnyos közleményben reagált szerdán Lakatos Péter egykori RMDSZ-képviselő Tőkés László egy nappal korábban, az ő személyével kapcsolatban tett kijelentéseire.
Lakatos Péter szerint „hazugság” az a személyével kapcsolatos kijelentés, amelyet Tőkés László európai parlamenti képviselő tett keddi sajtótájékoztatóján, miszerint „a Bihar megyei RMDSZ négyesfogata” – Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália, Szabó Ödön – eladta volna a nagyváradi Ady-központot 75 millió forintért.
„Nem hivatalos értesüléseim szerint, a január 31.-i sajtótájékoztatóján Tőkés László saját szavahihetőségét próbálta eladni a közvéleménynek. Kísérlete meghiúsult, mi több, bár erről nincs pontos információm, a Fogyasztóvédelmi Hivatal eljárást kezdeményez ellene, lejárt szavatosságú, selejtes termék eladási kísérlete címén. Várják mindazok jelentkezését, akiket a képviselő az elmúlt években hasonló módon tévesztett meg” – írja Mit próbál eladni Tőkés László? című rövid közleményében Lakatos Péter.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke szintén hazugságnak nevezte Tőkés László értesüléseit.
Lakatos Péter egyébként 2011 szeptemberétől az Állami Számvevőszék tanácsosaként dolgozik, így elmondott parlamenti képviselői mandátumáról.
Mint korábban beszámoltunk, a magyar kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy elszámoltatja a nagyváradi Mecénás Alapítványt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Érmindszentre tervezett Ady-projektjének „eltérítése” miatt.
Az Ady-központ ügyében egyébként Tőkés László korábban tárgyalt a budapesti kormány illetékeseivel arról, hogy az elszámoltatást terjesszék ki Magyarország határain túlra is.
Krónika (Kolozsvár)2012. március 1.
Nemet mondtak Nagyváradon a magyar utcanevekre
Tovább húzódik a nagyváradi kétnyelvű utcanévtáblák ügye, miután a helyi tanács szerdai ülésén visszautasította az RMDSZ-frakció erre vonatkozó javaslatát. A tervezet az önkormányzat jogi igazgatóságának felülbírálása után már eleve úgy került a tanácsülés napirendjére, hogy az nem az utcanév-táblák kihelyezéséről, hanem az RMDSZ indítványának visszautasításáról szólt. A szavazás előtt Biró Rozália RMDSZ-es alpolgármester szólalt fel és kijelentette: a frakció fenntartja a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését illető kérését.
Az RMDSZ a tulajdonában lévő négy körzeti székházra is felszerelte az elnevezést és a házszámot románul és magyarul is jelző táblákat
Az RMDSZ javaslata értelmében Nagyvárad utcáira kétnyelvű, a hivatalos román elnevezést és annak magyar fordítását hordozó táblák kerülhetnek ki, és meggyőződése, hogy a jogi bizottság bírálata ellenére a kérés törvényileg megalapozott. Indoklásképpen az európai Kisebbségi keretegyezményt említette, amelyet Románia 1993-ban ratifikált, és amely világosan kimondja a hasonló kezdeményezések törvényességét. Emlékeztetett: Nagyváradon 2006-ban már született olyan tanácsi határozat, amely előírná, hogy a közterek típusát (utca, tér) magyarul is ki kell írni, ám ezt a mai napig nem ültették gyakorlatba, bár ezt a verziót az RMDSZ sem támogatja, ugyanis az akkori koalíciós partner, a Demokrata-Liberális Párt fogadtatta el eképpen az eredetileg is lefordított nevekről szóló javaslatot. Ahhoz, hogy a mostani javaslat átmenjen, tehát a kétnyelvű táblák ügye elbukjon, 14 tanácsos szavazatára volt szükség, ennél eggyel több is született, így a testület 15 szavazattal, hat ellenszavazattal és egy tartózkodással visszadobta az RMDSZ indítványát.
Történelmi nevek csak később
Biró Rozália a tanácsülés után emlékeztetett: a kétnyelvű váradi utcanévtáblák ügye évek óta húzódik, és mindmostanáig nem sikerült dűlőre jutni, pedig megjegyzendő, hogy a táblák kihelyezéséhez valójában nem is volna szükség tanácsi határozatra, elegendő volna egy polgármesteri rábólintás – vagyis politikai akarat, annak azonban jelenleg nyoma sincs. Mint elmondta, a mostani koalíciós partnerrel, a Nemzeti Liberális Párttal való egyeztetések alapján 2011 eleje óta megvan az ígéret arra, hogy a javaslat napirendre kerül, de mivel ez azóta sem történt meg, most az RMDSZ egyedül kérte a tervezet felvételét – ennek viszont az lett a következménye, hogy a koalíciós partner sem támogatta a magyar frakciót. Dr. Fleisz János RMDSZ-es tanácsos, helytörténész azért tartózkodott a szavazáson, mert ő maga nem támogatja a lefordított utcanevek kihelyezését, inkább a történelmi elnevezéseket szeretné viszontlátni a házfalakon. Ezzel kapcsolatban Biró Rozália azt mondja, ebben a formában lehetetlen átvinni a tervezetet, ám az Integrált Városfejlesztési Tervben szerepel a történelmi belváros utcáinak hagyományos magyar nevekkel való ellátása is.
Az alpolgármester azt ígéri, az RMDSZ minden törvényes lehetőséget meg fog ragadni, hogy a tervezet újra napirendre kerüljön. Első körben a prefektúránál próbálnak meg közbenjárni, amelynek tíz napon belül el kell bírálnia, hogy a tervezet törvényes-e vagy sem. Amennyiben a prefektúra törvényesnek nyilvánítja a visszautasítást, az RMDSZ közigazgatási bírósághoz folyamodhat. Ilie Bolojan polgármester kérdésünkre elmondta: az önkormányzat jogi bizottsága megállapította, hogy Romániában jelenleg a törvények nem teszik lehetővé a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését.
Lesz magyar honvédemlékmű
Pozitív előrelépés viszont, hogy új helyet találtak a világháborúkban elesett magyar honvédek emlékművének a nagyváradi Rulikowski temetőben. Az emlékgúla új helyét tegnapi ülésén fogadta el a városi közgyűlés, így remélhetőleg május végén, a Hősök Emléknapja környékén felavathatják a mintegy két és fél méter magas emlékmű. Mint Sárközi Zoltán RMDSZ-es önkormányzati képviselő felidézte: az előző helyszín, amelyet a magyar Honvédelmi Minisztérium illetékeseivel közösen jelöltek ki, állítólag azért nem nyerte el Ilie Bolojan polgármester tetszését, mert szerinte akadályozta volna a temető forgalmát. Az eredeti helyszín annak a parcellának a közvetlen szomszédságában lett volna, ahol valaha a Váradon eltemetett mintegy 2800 katona és hadifogoly nyugodott, s amelyet később a román hadi veteránok kaptak meg. A zsidó temetővel szemben lévő, 68 négyzetméteres új helyszín, bár nem helyezkedik el ilyen jelentős történelmi helyszínen, bizonyos értelemben jobb is, mint az előző, ugyanis nem parcellában, hanem sétányon terül el, véli Sárközi. A tervezett emlékgúla pontos mása lesz azoknak az emlékműveknek, amelyeket a háború után állítottak fel a Doberdó-hegyen, ahol számtalan Bihar megyei és nagyváradi honvéd vesztette életét.
Alakul a statútum is
Eközben lassan elnyeri végleges tartalmát Nagyvárad statútuma is. Sárközi, aki a több éve készülő dokumentumon dolgozó bizottság tagja, azt állítja: kiegyensúlyozott, az etnikumok felé megfelelő tiszteletet mutató munkát tárnak majd a helyi önkormányzati testület elé a soron következő, március végi ülésen. Mint beszámoltunk, a 2002-es, 53-as számú kormányrendelet alapján elkészítendő dokumentumot már többször is visszavonták a helyi tanács napirendjéről, általában azért, mert formai és tartalmi hibákban is bővelkedett. Legutóbb az RMDSZ-frakció egyebek közt azért kérte a halasztást, mert a statútumtervezetben nagyon kevés magyar vonatkozású adat jelent meg, a váradi vár története például kizárólag a turisztikai fejezetben szerepelt, a várostörténetiben nem, a magyar színházról pedig egy mondatnál több nem szerepelt. Az akkori tanácsülés után héttagú bizottság alakult a tervezet átdolgozására, amelyben a román pártok képviselői, illetve Sárközi és Fleisz János mellett Dukrét Géza és Péter I. Zoltán független helytörténészek is szerepet kaptak. Sárközi Zoltán azt mondja, a most kialakult tervezet nyugodtan magáénak vallhatja majd minden váradi magyar polgár. Ahhoz, hogy a statútumot elfogadják, még a város jegyzőjének, illetve a polgármesternek is ellenjegyeznie kell azt, ám ennek Sárközi Zoltán meggyőződése szerint semmi akadálya nem lehet.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)2012. március 1.
Magyar utcanevek: elutasítva
A román többségű Nagyváradi Helyi Tanács szerda délutáni ülésén ezúttal is elutasította azt a kezdeményezést, hogy a város utcaneveit magyar nyelvű fordításban is feltüntessék.
A magyar nyelvű utcanevekre vonatkozó határozatjavaslatot kezdeményezett a nagyváradi RMDSZ frakció. A javaslathoz szakjelentést is csatolt, melyben alátámasztják a tervezet törvényességét. A Polgármesteri Hivatal azonban ezt a szakjelentést kicserélte a saját szakjelentésével, amelyben törvénytelennek minősíti az RMDSZ beterjesztését, és ilyen formában is került a javaslat a tanácsülés napirendjére. A napirendi pont vitáján Biró Rozália kifejtette, hogy az általuk kezdeményezett tervezetet az RMDSZ törvényesnek tekinti, hiszen a 33/1995 számú törvénnyel ratifikált, a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretegyezmény biztosítja azt, hogy a nemzeti kisebbségek ilyen formában is élhessenek nyelvi jogaikkal. Megemlítette továbbá, hogy precedens is van már az országban erre, példaként említve a Szilágy megyei Kraszna település helyi tanácsi határozatát, melynek alapján kikerültek az utcákra a magyar utcanevek. Az érvek ellenére mind a koalíciós partner, a PNL tanácsosai, mind az ellenzéki Szociáldemokrata Párt tanácsosai, valamint két PD-L-s tanácsos is megszavazták az RMDSZ javaslat elutasítását. Hat RMDSZ-es képviselő az elutasítás ellen szavazott, és volt öt tartózkodás is, köztük Fleisz János RMDSZ-tanácsosé, aki az ülés végén lapunknak elmondta, hogy az utcanevek tükörfordításának kihelyezése nem európai megoldás: „Hogy lehet az, hogy a Szent László teret Egyesülés térnek hívják magyarul?” – tette fel a kérdést Fleisz.
Román nem a magyar nevekre
A tanácsülés után Biró Rozália a helyi magyar nyelvű sajtóval folytatott megbeszélés során elmondta, hogy az RMDSZ a 33/1995 számú törvényre és az országban már létező precedensre hivatkozva nyújtotta be határozattervezetét. A polgármesteri hivatal jogi bizottsága azonban ezeket a szempontokat figyelmen kívül hagyva a 215. számú közigazgatási törvény alkalmazására vonatkozó 1206/2011 és 1414/2002 számú törvényekre hivatkozott, amikor törvénytelennek minősítette az RMDSZ javaslatát. Csakhogy az említett törvények csak a helységnevek fordításaira vonatkoznak, utcanevekről nem tartalmaznak rendelkezéseket, így Biró Rozália véleménye szerint ezek alapján a jogszabályok alapján nem lehet törvényellenesnek minősíteni az RMDSZ javaslatát. „Mi kezdeményeztük a javaslat napirendre tűzését, de arra nem számítottunk, hogy törvénytelennek minősítik, hiszen számunkra egyértelmű, hogy a javaslatunk törvényes” – fogalmazott az alpolgármester asszony.
Ígéretszegés
Kérdésünkre válaszolva az alpolgármesterasszony elmondta, hogy 2011 januárja óta folyamatosan tájékoztatták a koalíciós partnert, vagyis a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) erről a tervezetről, és már hivatalosan is kérték a liberálisoktól, hogy tűzzék napirendre a javaslatot. „Mi ígéretet kaptunk arra is, hogy napirendre tűzik, és arra is, hogy megszavazzák a javaslatot, de azóta csak huzavona folyt, és mi most jutottunk odáig, hogy nincs már mire várni” – mondta Biró. Minden helyi tanácsi javaslatról, így erről is a prefektúrának tíz napon belül törvényességi láttamozást kell kibocsátania. Ha a prefektúra elutasítja a döntést, akkor azt a városi tanács vissza kell vonja, míg ha a prefektus törvényesnek mondja ki a határozatot, akkor az RMDSZ a közigazgatási bírósághoz fordulhat.
Az alpolgármesterasszony elmondta, hogy az RMDSZ és a PNL viszonyában következményekkel fog járni a tegnapi döntés. „Sajnos nem egyedülálló példa az, hogy egy koalíciós partnerünk ígéretet tesz, és azt megszegi. Ennek mindenképpen lesz következménye a következő hónapokban, de hogy konkrétan mi, az az adott helyzetektől függ majd. Mi a továbbiakban is bízunk abban, hogy talán jobb belátásra bírjuk őket” – fogalmazott Biró Rozália, aki nem tartotta kizártnak, hogy a helyi politikában ez az eset akár gyökeres változást is előidézhet, bár hozzátette: „nem szeretnénk, ha kenyértörésre kerülne sor, hiszen kisebbségben vagyunk”.
Európa nincs közel
Ezt követően Biró Rozália hozzátette: „Egyszer csak eljutunk odáig, hogy Európában érezhetjük magunkat, mert Európában az nem kérdés, hogy kétnyelvű feliratok legyenek. Ma meggyőződhettünk arról, hogy egy dolog az Európai Unió tagjának lenni, és más dolog, hogy akkor amikor a többség minimális nyitottságára van szükség, hiszen a törvényes keret létezik, akkor ezt a minimális nyitottságot megadják-e a magyar közösség számára.” Kérdésünkre válaszolva Biró Rozália kifejtette azt is, hogy az RMDSZ javaslata az utcanevek tükörfordításainak kihelyezésére vonatkozott, a történelmi utcanevek kihelyezésére még nincs az országban törvényes precedens. Az alpolgármesterasszony azonban hozzátette, hogy a Szent László és a Bémer tér felújítási tervébe belefoglaltatta azt is, hogy információs táblákat helyezzenek ki, és szerepel a tervben az is, hogy a történelmi városrészben helyezzék ki kronológiai sorrendben, mintegy emléktáblaként a történelmi utcaneveket. „Mivel ez a pályázat nagy valószínűséggel nyert, abba benne lesz a tábláknak a költségvetése is” – mondta, bár hozzátette, hogy a polgármester azt is megteheti, hogy az emléktáblákra előirányzott pénzt nem költi el. „Az utcanévtáblák kicserélésére a megyei tanácstól minden évben kapunk költségvetési kiegészítéseket, és minden évben meg is kaptuk a pénzt, csak éppen nem költjük el” – érzékeltette Ilie Bolojan polgármester hozzáállását az utcanevek kérdéséhez Biró Rozália.
Pap István
erdon.ro2012. március 6.
Nyolc éve folyik a küzdelem a magyar utcanévtáblákért Nagyváradon –
Nem akar magyar utcaneveket a nagyváradi román többségű önkormányzat. A testület februári ülésén elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) erre vonatkozó határozatjavaslatát. Nyolc éve folyik a küzdelem azért, hogy Nagyváradon magyar utcanévtáblákat és még mindig semminemű hajlandóság nincs a román pártok tanácsosai részéről arra, hogy ezt jóváhagyják. – Legutóbb, 2011. januárjában ígérte meg a Liberális Párt azt, hogy mint helyi koalíciós partner támogatja az RMDSZ kezdeményezését és megszavazza azt, hogy magyar utcanevek jelenjenek meg Nagyváradon. Benyújtottuk a határozati javaslat kérésünket, amelyet a polgármesteri hivatal szakapparátusa negatívan véleményezett, azt mondta, hogy nem törvényes az igény, holott tudjuk azt, hogy Krasznán 2002-től van tanácsosi határozat, ami érvényben van és, amit gyakorlatba ültettek. Maros megyében, Hargita megyében, Szilágy megyében példa van arra, hogy tanácsosi határozat nélkül is kitették sőt, közelebb jövök, Élesden is ott van a mindennapi példa, hogy román nyelv mellett magyar nyelven is ott vannak az utcanevek – mondta el Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Kossuth Rádió
Erdély.ma2012. március 12.
Összefogást hirdet az új zsidó szövetség
Húsz magyarországi és határon túli zsidó hitközség, illetve szervezet összefogásával Debrecenben megalakult a Közép- és Kelet-európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetsége.
A “Jövőnk az összefogás” üzenetével megalakult a Közép és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetsége; az alapító okiratot vasárnap Debrecenben, a Megyeházán tartott ünnepségen írta alá húsz itthoni és határon túli magyar zsidó hitközség, illetve zsidó szervezet képviselője.
Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a kultúra formálásában a zsidó szervezeteknek nemcsak a múltban volt jelentős szerepük, hanem a jövőben is, s ezt új keretek között tehetik meg a Debrecenben létrejött összefogással.
Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója is azt hangsúlyozta, hogy az a szövetség, amelynek alapító okiratát Debrecenben aláírták, nemcsak rögzíti a közös utat, hanem abból valami új és ösztönző mozgalom indítható el. A Mazsihisz-vezető azt mondta, hogy a “recesszió vihara tombol”, jelentős a munkanélküliség, s ilyen helyzetben “elképzelhetetlen, hogy a falainkon belül egymást marjuk”. Zoltai Gusztáv megfogalmazása szerint Debrecen – mint most is – példát mutatott az elmúlt években, amikor is évről évre megrendezik a hazai és a határon túli magyar zsidó hitközségek találkozóját.
Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség vezetője hozzátette: múlt évi találkozójukon döntötték el, hogy “a Kárpát-medence zsidóságának fennmaradása érdekében” szorosabbá teszik az együttműködést. A most megalakult szervezet nyitva áll minden zsidó előtt, nem tesznek különbséget a különböző irányzatú csoportok között – jegyezte meg.
Papp László (Fidesz), Debrecen alpolgármestere szerint “az együttműködéssel az összetartozás új korszaka kezdődik”, az aláírás kifejezi “a közösség erejébe vetett hitet, az egymás iránti elkötelezettséget”. Radu Tirle, a romániai Bihar Megyei Tanács elnöke megyéje lakói nevében megkövette a zsidókat a történelemben ért atrocitásokért, s kérte Istent, “adjon erőt számukra, hogy tudják megbocsátani azt a sok szörnyűséget”. Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere városa és a Partium magyar közösségének “tiszteletteljes üdvözletét” tolmácsolta, megjegyezve, hogy “a kisebbségi lét (...), de a mai nap is példa arra, hogyan lehet szövetségben építeni a jövőt”.
Támogatásáról biztosította az új szövetséget Szabó György, a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke, reményét fejezve ki, hogy az új szervezetet kellően tudják támogatni annak érdekében, hogy “a zsidó reneszánsz közélet újra tudjon fejlődni”.
A Közép és Kelet-Európai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Szövetségének húsz alapítója van, magyarországiak mellett felvidéki, erdélyi, partiumi és délvidéki magyar zsidó közösségek. Néhányuk képviselője nem tudott megjelenni az aláíráson, e szervezetek levélben biztosították a szervezőket csatlakozási szándékukról. Az aláírás után a Nagyváradi Zsidó Hitközség művészeti csoportjának közreműködésével megünnepelték a zsidók “legvidámabb ünnepét, a sorsvetés napját, a Purimot, majd az ünnep kapcsán Asher G. Ehrenfeld debreceni főrabbi mondott ünnepi beszédet.
Népszabadság2012. április 3.
Az EMNP még bízik az összefogásban az RMDSZ-szel
Visszautasítja Kelemen Hunor, „Lenin és Ceauşescu méltó utódjának” hadüzenetét az Erdélyi Magyar Néppárt – jelentette ki hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. Az EMNP és az EMNT hétfőn Nagyváradon tartott közös elnökségi ülést.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, Tőkés László és Toró T. Tibor a hétfői sajtótájékoztatónA pártelnök az RMDSZ elnökének hétvégi nyilatkozatára utalt, amelyben Kelemen úgy fogalmazott, hogy a két szervezet között nem jöhet létre egyszerre együttműködés és politikai versengés, ami a közelgő helyhatósági választásokat illeti. A szövetségi elnök ugyanakkor azt a kérdést is feltette, milyen lehet az a futballkapus, „aki a futballpályán együtt akar működni azzal, aki gólt rúg neki, abból milyen eredmény lesz?”
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke válaszképpen kijelentette: hidegzuhanyként érte ez a megfogalmazás, hiszen, mint mondta, az erdélyi magyar összefogás idején már azt hitte, megtört a jég, és a tisztújítást követően azt gondolta, újfajta, fiatalosabb, demokratikusabb politizálás kezdődik az RMDSZ-ben, de ennek nyomát sem látni.
„Ugyanaz a megcsontosodott egypártrendszeri felfogás uralkodik, mint azelőtt, ami itt, Erdélyben megengedhetetlen. A bolsevik típusú kirekesztő egységet hirdeti ez a felfogás” – utalt Tőkés Borbély László minapi kijelentésére, amely szerint „egységesnek kell lenni”. Ez az egység azonban Tőkés László szerint pusztán pártegység, holott Erdélyre mindig a sokszínű, befogadó típusú egység volt jellemző.
Toró T. Tibor bejelentette: az EMNP jelöltállítási folyamata április közepére ér véget, és ekkorra tisztulnak le az esetleges helyi megállapodások is. Kérdésünkre a pártelnök elmondta: Kézdivásárhelyen már be is mutatták jelöltjüket, Udvarhelyen is hamarosan sor kerül erre, Kolozsváron és Kolozs megyében pedig régóta körvonalazódik a közös jelöltállítás, s Toró a tárgyalásoktól eredményt vár.
Az elnök ugyanakkor kijelentette: az EMNP még mindig bízik benne, hogy Marosvásárhelyen is sikerül megegyezni az RMDSZ-szel, hiszen elmondása szerint az utóbbi három ciklusban világossá vált, hogy magyar pártjelölt nem tudja megnyerni a polgármesteri tisztséget az akár az autonóm Székelyföld fővárosa címre is jogot formálható, stratégiai fontosságú városban.
Toró T. Tibor ugyanakkor azt is kijelentette: pártja sem a többi politikai szereplőt, sem a román pártokat nem tekinti ellenségnek, csakis az egységes román nemzetállami szemléletet, és az ellen harcol. Ennek a harcnak lehet fontos állomása a helyhatósági választás. Hozzátette: azokon a településeken, ahol külön-külön listával mindhárom magyar pártnak sikerül bejutnia az önkormányzati testületekbe, a képviselőknek szövetkezniük kell egymással.
Újságírói kérdésre Tőkés László arra is reagált, hogy az RMDSZ szombaton bejelentette: Cseke Attila volt egészségügyi minisztert indítja a nagyváradi polgármesteri tisztségért. „A Bihar megyei RMDSZ jól tudhatta, hogy a különböző korrupciós ügyekbe keveredett, hitelét vesztett Biró Rozália helyett új embert kell jelöltként megneveznie” – mondta az EMNT elnöke. Toró szerint Biharban is biztosan külön listával indul majd a két párt, a polgármesteri és megyeitanács-elnöki tisztség esetében ezt még át kell gondolni.
Az EMNP hétfőn egy állásfoglalást is közzétett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétvégi kijelentésére reagálva. A párt úgy véli, hogy az RMDSZ tulajdonának tekinti az erdélyi magyar embereket; az elmúlt években folyamatosan felszámolta az erdélyi magyar demokráciát, végletesen megosztotta a magyarságot, és félmillió választót riasztott el a közügyekben való részvételtől.
„Kelemen Hunor hétvégi, marosvásárhelyi nyilatkozata azt mutatja, hogy Vlagyimir Iljics Lenin és Nicolae Ceaușescu méltó utódaként úgy gondolja, hogy aki nincs velük, az ellenük van: az RMDSZ tulajdonának tekint minden erdélyi magyar embert. A Néppárt ezzel szemben azt vallja, hogy gondolkodhatunk különböző módon, tevékenykedhetünk bármely szervezetben, mi mind együtt vagyunk, az erdélyi magyarság közös ügyét szolgáljuk” – áll az állásfoglalásban, amelyet Toró T. Tibor pártelnök írt alá.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)2012. április 23.
„Hagyományos” lista: jelenlegi tanácsosait indítja az RMDSZ Váradon
A következő mandátumban is alpolgármester lehet Biró Rozália Nagyváradon, miután idén is ő vezeti az RMDSZ helyi szervezetének tanácsosi jelöltlistáját – derült ki a pénteki küldöttgyűlésen. A gyűlést a városháza dísztermében tartották, ami, mint elhangzott, szimbolikus, hiszen a szervezet hisz abban, hogy Cseke Attila polgármesterjelöltnek sikerül elnyernie az elöljárói tisztséget.
A korábbi egészségügyi miniszter, jelenlegi szenátor már jelölti bemutatkozásakor világossá tette: nem fog a szervezet önkormányzati listáján szerepelni, csak a polgármesteri tisztségért száll versenybe. A rangsort eldöntő szavazás eredményeképpen egyetlen kivétellel ugyanazok a nevek kerültek a lista befutónak számító helyeire, akik eddig is a városi önkormányzati testület RMDSZ-frakciójában ültek, közülük Pásztor Sándor, a szövetség megyei szervezetének jelöltje a Bihar Megyei Tanács elnöki tisztségére pályázik, aki ebben a minőségében szavazás nélkül foglalta el a második helyet Biró Rozália, a városi szervezet elnöke után.
Az egyetlen változás a névsor első hét helyén (ennyi tanácsosa van az RMDSZ-nek Váradon) Fleisz János történész hiánya, ami nem számít meglepetésnek, hisz régóta nem ápol jó viszonyt a frakció többi tagjával. Helyét Ritli László Csongor, Ritli László egészségügyi miniszter fia veheti át, aki tavaly éppen emiatt a rokoni szál miatt nem foglalhatta el a megyei kórház igazgatói tisztségét, miután az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség vizsgálatot indított a versenyvizsgával kapcsolatban.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)2012. április 26.
Hétvégén rajtol a Festum Varadinum
A rendezvények ideje alatt több könyvet is bemutatnak, újra sor kerül a Civil Társadalom Napjára és a hagyományőrző mesterek Apáról fiúra elnevezésű találkozójára, emellett több váradi iskola is ez alatt az idő alatt szervezi meg iskolanapját, köztük idén először a Mihai Eminescu Főgimnázium is.
Immár 21. alkalommal rendezik meg Nagyváradon a Festum Varadinum kulturális rendezvénysorozatot április 28. és május 6. között – jelentette be tegnap Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Az eseménysor fővédnöke Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, illetve Halász János, a magyar Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára. Az idei Varadinumot mindkét tárca támogatja: az összköltségvetés nagyjából 50 ezer lej, ebből 5000-et a Communitas Alapítvány áll, 25 ezret a romániai művelődésügyi minisztérium, a többi fedezésében a magyarországi tárca segít. A költségvetés mintegy háromnegyede idén is a civil egyesületek által szervezett programok részfinanszírozására megy – tudtuk meg.
A hagyományokhoz híven a nyitó és a záró egyházi szertartást a református és a római katolikus egyház „váltogatja” egymás között, így idén a megnyitóra április 29-én, vasárnap a nagyvárad-újvárosi református templomban kerül sor. Igét hirdet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. A Varadinum ideje alatt a két másik történelmi egyház, az evangélikus és az unitárius is ünnepi istentiszteletet tart, szerdán, illetve csütörtökön. Biró Rozália az egy héten át tartó rendezvénysorozat csaknem negyven programja közül néhányat kiemelt, köztük Péter I. Zoltán történész április 30-ai, hétfői előadását, amely a Nagyvárad kávéházi élete a Monarchia idejében címet viseli, és az Ady Endre Gimnáziumban kerül rá sor.
A rendezvények ideje alatt több könyvet is bemutatnak, újra sor kerül a Civil Társadalom Napjára és a hagyományőrző mesterek Apáról fiúra elnevezésű találkozójára, emellett több váradi iskola is ez alatt az idő alatt szervezi meg iskolanapját, köztük idén először a Mihai Eminescu Főgimnázium is. A Festum Varadinum idén is díjkiosztó ünnepséggel zárul, amelyen a tavalyi legjobban sikerült rendezvények szervezői kapnak elismerést. Vasárnap, május 6-án kerül sor a hagyományos Szent László-körmenetre a római katolikus székesegyházban. n Nagy Orsolya
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)2012. április 26.
Kultúrfolyam Nagyváradon
Vasárnap kezdődik a Festum Varadinum
Vasárnap kezdődik a Festum Varadinum. A nagyváradi kulturális rendezvénysorozatot a Varadinum Kulturális Alapítvány és a négy magyar történelmi egyház jóvoltából huszonegyedik alkalommal szervezik meg – tájékoztatta tegnap a sajtót Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Az idei Festum fővédnökei Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, valamint Halász János, a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára. A sorozat vasárnap, április 29-én ünnepi istentisztelettel indul útjára a nagyvárad-újvárosi református templomban. Előrendezvényként április 28-án, szombaton a Diákokért Egyesület szervezésében a Könyv Napjára várják az érdeklődőket, az Ady Endre Líceum dísztermébe. A rendezvénysorozat gerincét alkotó, immár hagyományos programok mellett az idei rendezvénysorozatba új színt hoz, hogy Fényes Szabolcsra, az Erkel Ferenc-díjas, nagyváradi születésű zeneszerzőre emlékeznek. Május 6-án, vasárnap a nemzetközi Mamamérföld nevű séta 17 órától indul a Szent László térről. A Szülés Hete apropóján szervezett tájékoztató rendezvényen kismamáknak és családot tervezőknek nyújtanak információkat. A sorozat ugyanaznap 18 órától a Szakszervezetek Művelődési Házában sorra kerülő díjkiosztó ünnepséggel, majd az azt követő, Fényességes Csillag című, táncos misztériumjátékkal ér véget.
Totka László. Új Magyar Szó (Bukarest)