udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 470 találat lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 451-470

Névmutató: Barra Réka

2009. május 21.

Megtörtént a hivatalos váltás a Hunyad megyei tanfelügyelőség élén is. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettest is leváltották, bár kiváló szakmai elismertségnek örvendett. Máté Mártát menedzsmenttel foglalkozó tanfelügyelővé nevezték ki. – Az a jó, hogy ebből a pozícióból is meg lesz a rálátásom a magyar oktatási hálózatra és bízom benne, hogy továbbra is támogatni tudom majd ennek fenntartását fejlesztését – fogalmazott Máté Márta. /Gáspár-Barra Réka: Hunyadi tanfelügyelőség. Leváltották Máté Mártát. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2009. május 23.

Május 21-én Déván megnyílt Fazakas Tibor, vajdahunyadi képzőművész, ismert grafikus és Ladar Valentin tárlata. Fazakas Tibor többnyire Hunyad megyei és barcasági tájakat megörökítő képei láthatók. /Gáspár-Barra Réka: Fazakas és Ladar közös tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

2009. május 27.

Déván a tanácsülésen arról döntöttek, hogy 100 ezer lejt fordítanak az egyházak támogatására. Az Opera parki ortodox templomnak 40 ezer lejt, további 40 ezret egy neoprotestáns egyházközség által építendő sportcsarnok(!) finanszírozására. A maradék 20 ezer lejt morzsaként szórták szét a többieknek. Ebből részesült 1000 lej erejéig a csernakeresztúri református templom is. A tavaly elnyert támogatások jó részét mai napig nem fizette ki az önkormányzat a magyar egyházaknak, civilszervezeteknek – tette szóvá Pogocsán Ferdinánd, RMDSZ tanácsos. Sokan már 8-9 hónapja remélik a támogatás átutalását. /Gáspár-Barra Réka: Támogatások Hunyadban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2009. június 5.

Romániában egyre kérdésesebbé válik a jogállam léte – állapította meg Winkler Gyula, EP-képviselő, a közel egy hónapos kampánykörútján tapasztaltakra utalva. Az egyik nagyon aktuális panasza az erdélyi magyarságnak az intézményvezetők körében történő etnikai „tisztogatással” kapcsolatos. Általánosabb, de hasonlóan súlyos probléma országszerte az igazságszolgáltatás sántikálása, a vállalkozót, mezőgazdászt egyszerű polgárt egyaránt fojtogató bürokrácia. /Gáspár-Barra Réka: Winkler megkérdőjelezte Románia jogállamiságát. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

2009. június 12.

Lecserélték az utolsó RMDSZ-es közintézmény-vezetőt is Hunyad megyében. Burján Gergely, a megyei vízgazdálkodó intézet (SGA) leváltott igazgatója a jelek szerint aligazgatói tisztségben maradhat. Hunyad megyében most már csupán a kórházak és iskolák igazgatóit kerülte el a politikai tisztogatás, de a jelek szerint lassan rájuk is sor kerül. /Gáspár-Barra Réka: Leváltották az utolsó RMDSZ-est is. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2009. június 16.

A szombathelyi képtárban ünnepélyes keretek között bontották ki a Hunyadi János nándorfehérvári bevonulását ábrázoló monumentális festményt, amely hosszas viszontagságok után kerül végre restaurálásra – számolt be Dézsi Attila, volt Hunyad megyei alprefektus, aki igyekezett mindent megmozgatni annak érdekében, hogy a Vajdahunyadon őrzött alkotás restaurálás véget kijuthasson Szombathelyre. A Hunyadi-festményt 1896-ban készítette Pataki Lajos, a magyar történelem jeles alakjait festve meg a hatalmas vásznon. A festményt eredetileg a vajdahunyadi vár lovagtermében állították ki, ahonnan Trianon után a dévai múzeumhoz került, majd raktárakban, átmenetileg magánszemélyek védelme alatt vészelte át a XX. századot. 1989 után a vásznat újra kiállították a vajdahunyadi várban. Feiszt György történész, levéltáros, aki a Vajdahunyad–Szombathely testvérvárosi kapcsolat egyik fő éltetője, felajánlotta, hogy Magyarországon restauráltatja a képet. /Gáspár-Barra Réka: Szombathelyen restaurálják a monumentális festményt. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

2009. június 30.

Idén kilencedik alkalommal szervezték meg kárpát-medencei magyar közművelődési civilszervezeteinek budakalászi találkozóját. Nyolc országból 68 civil szervezet képviseletében 56 küldött vett részt a tanácskozáson. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL), illetve a Magyar Kollégium által kilencedik alkalommal megrendezett budakalászi fórum idén is a kárpát-medencei magyar civilszféra közművelődési tevékenységének felmérésére, a kapcsolatrendszerek erősítésére és a sokszínűséget tiszteletben tartó, egységes jövőkép kialakítására helyezte a hangsúlyt. A rendezvényen bemutatták a Magyar nemzetstratégia című kötetet, melynek kapcsán vita volt a magyar nemzet helyzetéről, jövőjéről. A szekcióüléseken tárgyalt témákból állt össze a fórum zárónyilatkozata:. 1. Változatlanul ragaszkodunk az egységes magyar nemzethez tartozás jogához. 2. Fontosnak tartjuk a civil szervezeteink közötti együttműködés és információcsere bővítését, kiterjesztve a társadalom minden területére. Ebben az együttműködésben kiemelkedő feladat hárul a határokon átívelő régiókra és a határok menti kistérségekre. 3. Örömmel üdvözöljük, hogy folytatódik a magyar nemzeti kulturális stratégia kidolgozása. Fontosnak tartjuk magyarságunk vállalását, emberi, kulturális értékeink feltárását, megismertetését, és elfogadtatását. Mindenekelőtt saját közösségeinkben kell a magyarságtudatot fejleszteni, erősíteni, tartalommal megtölteni, hogy cselekvő, pozitív életszemlélet honosodjék meg a jelenlegi gazdasági és morális válság ellenére. 4. Kívánatosnak tartjuk a magyarságon belül a bizalom és a szeretet légkörének megteremtését. Ezt elsődlegesen a magyarságtudat erősítésével érhetjük el, melynek kiindulópontja a családon belüli és az intézményes nevelés-oktatás. A cselekvési programnak is a nevelésre és az oktatásra kell összpontosítania: fel kell építeni újra, amit elvesztettünk. 5. Magyarságtudatunk megőrzése szempontjából múltunk védelme állandó feladatunk. Ennek érdekében fontosnak tartjuk a magyar vonatkozású értékek számbavételét, őrzését és védelmét a köz- és magángyűjteményekben. Kiemelten fontos az épített örökség védelme, megjelölése. 6. Különösen oda kell figyelnünk a szórványban élők magyarságtudatára. Ebben a civil szervezeteknek, az egyházaknak, s a magyar államnak is szerepet kell vállalnia. 7. A civil szervezetek működéséhez szükséges források elosztásában alapelvként állapítjuk meg a támogatás odaítélésének politikamentességét. A forrásokról a civil szervezetek képviselőiből álló bizottságok döntsenek. A döntést értékorientáltság és a nemzeti kultúra fenntartása vezérelje. /Gáspár-Barra Réka: IX. Kárpát-medencei magyar civilszervezetek fóruma. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

2009. július 8.

A hajdani, híres Nopcsa báró alsófarkadini kastélya a jövőben a vidék élővilágának génbankjaként fog szolgálni. A távlati terv a Hátszegi medence és a Retyezát növény- és állatvilágának felmérését, konzerválását tűzte ki célul. A munkában közreműködő szakemberek főhadiszállása az Alsófakadinon álló Nopcsa kastély lesz. A ma már Berthelot nevét viselő település, eredetileg Alsófakadin, első írásos említése 1448-ból való. Trianon Alsófarkadint is a román állam kezére juttatja. /Gáspár-Barra Réka: Génbank lesz az alsófarkadini Nopcsa kastély. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2009. augusztus 5.

Két héten belül válságkezelő programmal készül előrukkolni az RMDSZ – közölte Winkler Gyula, EP képviselő, szakemberekből álló munkacsoportot alakítottak. Az RMDSZ a jelenlegi helyzetben igyekszik konstruktív ellenzéki szerepet folytatni, azaz nem csupán kritizál, de konkrét javaslatot is tesz a válságból való kilábalásra. Elsősorban az átalányadó szeptember elsejei hatállyal történő eltörlését szorgalmazzák, de fontos lenne az exportőrök támogatása és az infrastrukturális fejlesztés. Az RMDSZ kész válságkezelő program mentén készül majd tárgyalást folytatni egy esetleges koalícióalakítás érdekében. /Gáspár-Barra Réka: Válságkezelő csomagon dolgozik az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./

2009. augusztus 5.

Augusztus 6-án indul Déván a X. Carpatica nemzetközi folklórfesztivál. A rendezvény plakátján azonban hiába keresni az évek során mindig elsöprő sikert arató magyar fellépőket. Idén Ciprus, Török-, Görög- és Franciaország leszorította a színpadról a magyarokat. – A rendezvény főszervezője, Misu Lasconi a szűkös költségvetésre hivatkozott. A Carpatica folklórfesztivál, amint neve is sugallja, tíz évvel ezelőtt a Kárpát-medencei népek közötti kulturális párbeszédet szolgálta. És évekig valóban a magyar, szerb, ukrán, román illetve a szomszédos bolgár és lengyel együttesek voltak a fesztivál főszereplői. /Gáspár-Barra Réka: Carpatica folklórfesztivál. A magyarokat elspórolták. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./

2009. augusztus 13.

Egy hónapja új elnöke van az RMDSZ petrozsényi szervezetének: András József egyetemi tanár. A tisztújításon közel százan vettek részt. A több mandátumot maga mögött tudó Wersánszky Eduárd leköszönő elnök nem jelöltette magát, bejelentette, hogy nem vállal újra tisztséget. András József úgy látja, a helyi RMDSZ-ben a munkában mindenkinek felelősséget kell vállalnia. Szeretné bevonni a fiatalabb nemzedéket is. Petrozsényban a népszámlálás szerint 3500 magyar él, de közülük nagyon sokan csak névlegesen itteni lakók, mert minden szabadidejüket otthon, a Székelyföldön töltik. Rengetegen vállaltak külföldön munkát. A helyi RMDSZ-nek hatvan valahány fizető tagja van, de elég széles a szimpatizánsok tábora, azoké, aki a rendezvényekre, főleg bálokra eljönnek. Eddig a legfontosabb hidat az RMDSZ és a helyi közösség között az egyházak jelentették, de ez ma már nem elég. Hat hónap alatt szeretnék felkeresni az összes magyar nevű családot és elbeszélgetni velük. Petrozsényban a kilencvenes évek után líceumi szintről összevont elemivé süllyedt a magyar oktatás. A mai relatív jónak nevezhető állapot (önálló elemi és gimnáziumi osztályok) a Szent Ferenc Alapítványnak köszönhető. A helybeli szülők viszont most sem iparkodnak ide íratni gyerekeiket. /Gáspár-Barra Réka: Tisztújítás a petrozsényi RMDSZ-ben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./

2009. augusztus 19.

Kazinczy szellemi hagyatékára épült idén az immár 16. alkalommal megszervezett cseresznyéspusztai olvasótábor, melyben a paksi Közművelődési Kht. rendszeresen látja vendégül a határon túli magyar diákokat. Cseresznyéspusztán erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai és paksi diákok voltak együtt. A műhelyfoglalkozások mellett számos neves meghívott tartott előadást. /Gáspár-Barra Réka: Kazinczy emléke a cseresznyéspusztai olvasótáborban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

2009. augusztus 21.

Nemrégiben Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje is kirohant Nagyváradon a bevezetendő vizitdíj ellen, annak eltörlését követelve. Nagyváradon a helyi RMDSZ azonnal aláírásgyűjtésbe kezdett a szeptembertől érvénybe lépő intézkedés ellen. Emellett országszerte többfelé civilkezdeményezésre gyűjtik az aláírásokat ez ügyben. Bazac miniszter a vizitdíj mellett újabb két bejelentéssel rukkolt elő. Közölte, a Romániában jelenleg működő 435 kórház fenntartása az egészségügyi költségvetés 85%-át emészti fel. Ezért harmadára kell csökkenteni a kórházak számát. A miniszter szorgalmazza, hogy a decentralizáció során a kórházak kerüljenek át az önkormányzatok hatáskörébe. A miniszter másik bejelentése: az orvosoknak ezentúl nyolc óra munka kötelező, egy óra ebédszünettel. Jelenleg ugyanis a kórházi orvosok reggel 8 órától 13 óráig rendelnek, műtenek, stb. Délután van egy órás vizit, a fennmaradó napi egy órát levonják az ügyeletből. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Egyre betegebben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

2009. szeptember 15.

Kocsis Attila, a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport igazgatója szerint a sokfelé iskolaösszevonást és elbocsátást eredményező minisztériumi ukáz a Téglást minimálisan érintette: „Nem kellett megválnunk tanárkollégáktól, a diáklétszámunk pedig kitartóan pozitív tendenciát mutat” – jelentette be, a júniusban érettségizett 48 diák helyét pedig 66 kilencedikes veszi át. A harmadik kilencedik osztály engedélyeztetése még folyamatban van, de az iskolaigazgató megerősítette: az ügy rendezéséig a tanári kar akár ingyen is felvállalja a szóban forgó osztály 11 diákjának tanítását. Ez mutatja, hogy „iskolánk ötödik tanévnyitójára sikerült olyan összeforrt közösséggé kovácsolódni, amely már képes megküzdeni az ilyenfajta kihívásokkal is” – fogalmazott Kocsis Attila. A támogatók sorát gyarapította dr. Hauer Erich, aki ezúttal a Máltai Szeretszolgálat által felajánlott képzési lehetőséget tolmácsolta az iskola tanárainak, diákjainak. /Gáspár-Barra Réka: Téglás Gábor Iskolacsoport. Gyarapodó diáklétszám. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

2009. szeptember 19.

Vas megyei küldöttség érkezett Hunyad megyébe. A Vas megyei önkormányzat szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatait Hunyad megyével. A Vas megyeiek sorában jelen volt Mukics Kozár Mária, a szlovén kisebbség magyarországi önkormányzatának egyik vezetője is. Mint mondta, Vas megyében négy – német, horvát, szlovén és roma – kisebbség él, elég elenyésző számban. Ennek ellenére mindannyiuknak saját nemzetiségi önkormányzatuk van, megyei és országos szinten – ez biztosítja számukra az anyaországgal való kapcsolattartás lehetőségét illetve a nyelvi és kulturális identitás megőrzését. Mircea Molot Hunyad megyei tanácselnök nem értette ezen önkormányzatok fogalmát, feladatkörét, többször is rákérdezett, mire való ez egyáltalán?! Hunyad megyéről elmondta itt bányászták Európa legtisztább aranyát, továbbá ezen a helyen található a román nép bölcsője. A Vas megyeieknek, a román nép bölcsőjével való ismerkedés mellett alkalmuk lesz betekintést nyerni a megye magyar közösségének életébe is, meglátogatva a Téglás Gábor Iskolaközpontot és a Szent Ferenc Alapítványt. /Gáspár-Barra Réka: Vas megyei küldöttség Déván. A „román nép bölcsőjével” ismerkednek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

2009. szeptember 28.

Harmadik alkalommal rendezett Reneszánsz Kastélyfesztivált a dévai székhelyű Dél-Erdélyért Kulturális Társaság. A hagyományosan több helyszínen – kúriákon, kastélyokban, várakban – zajló rendezvénysor idén a vajdahunyadi várkastélyban kezdődött. A Hunyadiak, illetve még Zsigmond király korának felelevenítésével kezdték műsorukat az est meghívottai: a budapesti Musica Profana együttes. A neves budapesti előadók muzsikáltak nemcsak Vajdahunyadon, hanem a rendezvény másnapján Marosillyén is, majd a szászvárosi református vártemplomban. Marosillyén a szentmisét Leander ferences atya, dévai plébános celebrálta, felelevenítve a reneszánsz kor és eszme jótékony hatását az egyházra. Ebből az időszakból való a déli harangszó bevezetése is, amit Hunyadi János nándorfehérvári diadalának emlékhez kötünk. Marosillyén a rendezvényen a település nagy szülöttjére, Bethlen Gábor fejedelemre emlékeztek. Meghívták a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium képviselőit. A kollégium 1992-ben alakult reneszánsz táncegyüttese, a Collegium Gabrielense, olasz, francia, angol táncokkal örvendeztette meg a közönséget. Szeptember 27-én Szászvároson Fülöp Júlia, szászvárosi EMKE elnök, ismertetőt tartott a XIII. században épült, és az 1600-as években újraépített református templomról, illetve magáról a 700 éves városról, melynek számbelileg nagyon megcsappant szász illetve magyar közössége. Fellépett a baróti Kájoni Consort Régizene Együttes. /Gáspár-Barra Réka: III. Reneszánsz Kastélyfesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./

2009. szeptember 29.

Közel 100 millió lejes támogatásról szóló szerződést írt alá Déva önkormányzata a turisztikai minisztériummal, a régi városközpont és a vár idegenforgalmának fellendítése érdekében. Bemutattak sajtó képviselőinek egy 3000 példányban kiadott fényképalbumot. Ebben azonban szó sem esik, mondjuk Dévai Bíró Mátyásról, Dávid Ferencről, Tordai Sándor Andrásról, Téglás Gáborról, Salamon Ferencről, illetve jóformán egyetlen olyan magyar személyiségről sem, aki itt született, vagy akinek meghatározó szerepe volt a város életében. Pontosabban Decebal, Traianus és a mócföldi lázadók mellett említésre kerül Geszthy Ferenc is, mint az első iskola megalapítója, a mai Téglás Gábor Iskolaközpont azonban kimaradt a helyi tanintézmények felsorolásából. Akárcsak a magyar újságok a helyi sajtótermékek sorából. Az album kizárólag román és angol nyelvű szöveget tartalmaz. Annak ellenére, hogy Cosmin Costa polgármester közlése szerint Déva várát havonta közel 3000 turista látogatja, és ezeknek közel 80%-a (!) magyar. /Gáspár-Barra Réka: Százmilliós mese – öt nyelven. Magyarok kifelejtve. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

2009. október 6.

Déván a megyei könyvtárban a város okiratos említésének 740 éves évfordulója alkalmából rendeztek kiállítást. A kinagyított fotókon, régi képeslapokon végigkövethető a város XIX-XX. századi fejlődése. A kiállítás anyagát a harói születésű, Bukarestben élő Gyenge Gábor adományozta a megyei könyvtárnak. A város múltját bemutató képek gondos gyűjtője az elmúlt években képzőművészként és költőként bemutatkozott. /Gáspár-Barra Réka: A régi Déva képekben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

2009. október 6.

Szintézisek címen nyitotta meg évfordulós tárlatát a dévai Forma Galériában az 50 éves Balázs Tibor vajdahunyadi festőművész. Festményei mellett a szobrászattal is foglalkozott. 2002-ben ő készítette el bronzból, a vajdahunyadi református templom előtt felállított Petőfi mellszobrot. Jelenleg Hunyadi János szobrán dolgozik. /Gáspár-Barra Réka: Szintézisek a Forma galériában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

2009. október 8.

A Zsil völgyi születésű, nagy vadászati szakíró, katonatiszt Maderspach Viktor /1875 – 1941/ erdélyi vonatkozású könyveit mutatják be a napokban Hunyad megyében. A szerző Budapesten élő leszármazottai, Erdélyi Katalin, a Masszi könyvkiadó igazgatónője és Domonkos László, Duna TV-s szerkesztő társaságában érkeznek a megyébe. Maderspach Viktor könyvei mellett Domonkos László is bemutatja két, szintén erdélyi ihletésű kötetét. A könyvbemutatók október 8-án kezdődnek Déván, a Téglás Gábor Iskolában. /Gáspár-Barra Réka: Maderspach Viktor könyvei Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./


lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 451-470




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék