udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
644
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 631-644
Névmutató:
Bartók Béla
2007. október 13.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Sepsiszentgyörgyön élő ismert szobrászművész, számtalan köztéri szobra áll a tereken. Elmondta, hogy évek óta az Üregek című kisplasztikai sorozatán dolgozik. Ezek antropológiai jegyeket hordozó absztrakt alkotások. A cím kiüresedésre utal. Nemrég avatták Sepsiszentgyörgyön Arany János-szobrát, most László Ferenc, a nagy múzeumőr plakettje foglalkoztatja. Évtizedekig nem volt szabad magyar történelmi alakokról készült szobrokat közterekre kiállítani. Most lehet, be kell pótolni a hiányokat. Szomorú tény, hogy Sepsiszentgyörgynek nincs elég kiállítóterme. A képtár önmagában nem pótolhatja a hiányt. Műtermeket kell létrehozni, hogy a fiatalokat hazacsalogassák. Baász Imre bevallotta annak idején, azért jött ide, mert műtermet kapott, de ezért jött Hideg Margit, Koppándi és Tornai Endre is. Vargha Mihály /sz. Kézdivásárhely, 1961/ 1988-ban Iasi-ban diplomázott a Képzőművészeti Akadémia szobrászati szakán, számtalan csoportos és egyéni kiállítása volt itthon és külföldön. Köztéri alkotásai Sepsiszentgyörgyön: In memoriam 1956 – térplasztika, kő, bronz, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc, Szent István, Csereyné Zathureczky Emília, Arany János, Kós Károly – bronz mellszobrok, Jókai Mór, Málik József, Puskás Tivadar, Bartók Béla, Berde Áron – bronz domborművek. Szárazajtán: Mártírok emlékműve – kő. Bereckben: Gábor Áron, egész alakos bronzszobor, Csernátonban: Zámbler János, monumentális kőportré. Kovásznán: Ignácz Rózsa, bronz mellszobor, Gazdáné Olosz Ella, bronz dombormű, Sepsiillyefalván: Szabó Dezső, bronz mellszobor, Royal Oak, Detroit (USA): Együttes Lény. In memoriam Baász Imre – faplasztikák. Nagyatád (Magyarország): Halmok – faplasztika. Hojer (Dánia): Apa és fia – festett fa. Morges (Svájc): Fej – kő. Ószandec (Lengyelország): Szent Kinga – fa. Buenos Aires (Argentína): Czetz János – fa. /Bogdán László: Mindig is a fa izgatott. Beszélgetés Vargha Mihállyal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./2007. november 13.
Különleges irodalomórát tartottak Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumban Tácsi Erika tanárnő szervezésében, a temesvári kortárs prózaírás és költészet, valamint a műfordítás jeles személyiségeinek részvételével. Bemutatták Eszteró Istvánnak – az iskola volt magyartanárának – Serban Foartával közösen megjelent Concertino című verseskötetét, ami nemcsak azért egyedülálló, mert kétnyelvű, hanem mert a szerzőpáros egymás verseit fordította le. Az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ sorozatban megjelent Concertino szerkesztője, Pongrácz P. Mária is részt vett a találkozón, egyúttal felolvasott az általa kötetbe rendezett Temesvári kadenciák című könyvből (szerző: Hans Mokka), illetve egyik saját novelláskötetével (Arckép lepkékkel) ajándékozta meg az érdeklődőket. /P. L. Zs. : “Élő” irodalomóra. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./2007. november 20.
Temesváron a képzőművészeti fakultás magyar diákjainak hagyományos közös kiállításával, valamint a Székely Lend című előadással kezdődött meg november 19-én a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) egyhetes fesztiválja. November 20-án a Bartók Béla Elmélet Líceumban táncház-találkozót szerveznek, másnap karrier-tanácsadás lesz a Kós Károly Közösségi Központban. /TMD Fesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./2007. november 30.
A térségben alighanem egyedülálló tehetséggondozó módszert indított útjára a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum az internetes oktatás alkalmazásával, aminek eredményét bemutatták az iskolában, a PHARE-program révén uniós alapokból finanszírozott Tálentum elnevezésű projekt záró rendezvényén. Virginás-Tar Judit igazgató és Erdei Ildikó pszichológus, a projekt ötletgazdája és egyik szakmai irányítója egyaránt kiemelte, ezért hoztak létre egy “virtuális osztályt”. A 10–15 éves diákok a www.etanulas.bartok.ro internetes oldalon léphettek be ebbe az osztályba, egyénileg és csoportosan vetélkedhettek, és a természettudományi feladatok megoldására kapott pontok alapján alakult ki a rangsor. Egyénileg több mint 120, csapatokban több mint 150 diák vett részt ebben. A Bartók líceum partnere a Vajdaságból a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, valamint a temesvári Doszitej Obradovics szerb tannyelvű iskola voltak, ezenkívül az összes Temes megyei iskolát is bevonták a programba, amelyekben működik magyar tagozat. /P. L. Zs. : Jelképes tanévzáró a “virtuális osztályban” = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./2007. december 4.
A Kodály-emlékév jegyében Temesváron a belvárosi református egyházközség Újvárossy Ernő termében megemlékeztek a világhírű magyar zeneszerző születésének 125., illetve halálának 40. évfordulójáról. Ohanovics Miklós nyugalmazott temesvári egyetemi tanár tartott előadást Kodály Zoltán /1882-1967/ munkásságáról. Kiemelte, hogy a művész inkább az énekes, semmint a hangszeres zene iránt vonzódott, a legnagyobb magyar énekes-zeneszerző, és a zeneoktatásban, a nevelésben játszott nagy szerepet. Az emlékelőadáson közreműködött a Bartók Béla Vegyeskar és Mátray László színművész. /(pataky): Kodály – a legnagyobb magyar énekes-zeneszerző. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./2007. december 7.
Tizenhatodik alkalommal ajándékozta meg a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) Mikulása a gyerekeket. A Csiky Gergely Állami Magyar Színház nagytermét zsúfolásig megtöltötték a Télapóval találkozni akaró gyerekek. Ilonczai Zsolt TEMISZ-elnök elmondta, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket meghívták a rendezvényre, ezenkívül mindenki kapott ajándékot, aki írt levelet vagy rajzot küldött a Mikulásnak. A rendezvényen a színház művészei közül Tankó Erika, Aszalos Géza és Kiss Attila adott elő dalbetéteket a Mátyás király című mesejátékból, fellépett a Bartók Béla Elméleti Líceum Harmónia társasági táncegyüttesének kiscsoportja és az iskola kisdiákjaiból álló gitár- és énekegyüttes. /(Pataky): Idén sem volt üres a TEMISZ puttonya. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./2007. december 18.
Az 1989-es temesvári népfelkelés véres megtorlása során a legtöbb áldozatot követelő napot, december 17-ét nyilvánították gyásznappá Temesváron. Ilyenkor a közintézmények előtt félárbocra kellene ereszteni a lobogókat, de ez nem történt meg mindenütt; a városszerte található forradalmi emlékműveknél is évről évre kevesebben koszorúznak. Ezen a napon halt mártírhalált a temesvári kórusmozgalom lelkes vezetője, a Bartók Béla Vegyeskar egykori karnagya, Csizmarik László is. Idén maroknyi kórustag koszorúzta meg emléktábláját. A helyi hatóság és a különböző forradalmárszervezetek megemlékezési programjában nem szerepelnek a magyar érdekeltségű emlékhelyek, holott a magyarságnak Tőkés László volt temesvári lelkész és hívei révén elvitathatatlan érdemei vannak a rendszerváltozásban. A “forradalom bölcsőjének” is nevezhető Belvárosi Református Egyházközségben a vasárnapi istentisztelet után koszorúzták meg a bérpalota falán lévő emléktáblákat. Sem az RMDSZ, sem a Civil Tanács, sem valamelyik magyar civilszervezet – a Bartók-kóruson kívül – nem szervezett megemlékezést. Halász Ferenc megyei RDMSZ-elnök azt mondta: soha nem szerveztek önálló megemlékezést, mindig a református egyházzal közösen koszorúztak, amikor hívták őket. Idén nem hívták. /(pataky): Gyászos gyásznap. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./ December 17-én, Temesvár gyásznapján, a Bartók Béla Kórus tagjai megkoszorúzták az 1989. december 17-én meggyilkolt Csizmarik László zenetanár emléktábláját, az egykori zeneiskola falán. Tizennyolc esztendeje ezen a napon szedték első áldozataikat a gyilkos golyók Temesváron. /Az emléktáblán a neve így szerepel: Csizmarik Ladislau/ /Pataki Zoltán: Temesvár magyar mártírja. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2008. január 11.
A nagyszebeni magyar-román kormányülés eredményeként végre megalósulhat a Bartók-központ a bánsági Nagyszentmiklóson. A zeneszerző szülőfalujában Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke állt a kezdeményezés élére. Fuchs Sándor helyi amatőr szobrász Bartók-mellszobra áll Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastélyban berendezett emlékszobában Tamás Sándor elmondta, Demeter András kulturális minisztériumi államtitkár javasolta, hogy a Pro Bartók Társaságot alakítsák át közhasznú társasággá, és miután ez megtörtént, nyújtsanak be pályázatokat a két kormány által létrehozott kulturális alapítványokhoz. Ő beindította a közhasznú társasággá való alakulás folyamatát. Felújították és bővítették a Nákó-kastélyban 1969-ben berendezett Bartók-emlékkiállítást, anyaországi támogatással beszereztek egy koncertzongorát és Bartók Béla összes műveinek gyűjteményét digitális formában. Post mortem Nagyszentmiklós díszpolgárává avatták Bartók Bélát; szülőháza falán emléktábla, a város központjában Jecza Péter 1993-ban leleplezett mellszobra állít emléket a város legnagyobb szülöttjének. /Pataki Zoltán: Valóvá lett Bartók-álmok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./2008. január 23.
A múlt évben 18 új iskolabuszt kapott Temes megye, ami majdnem a fele a tanfelügyelőség által kért 39-nek. Erre az évre közel harminc szerepel az igénylistán. Újdonság: a kisebbségi oktatási intézményeknek, valamint a kisegítő iskoláknak külön kértek járműveket, mondta Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes. Négyet kértek a Bartók Béla Elméleti Líceumnak, a Lenau német és az Obradovics szerb tannyelvű iskolának, valamint a lugosi ukrán tagozatnak, további hármat a kisegítő iskoláknak. Mind olyan intézmények, amelyeknek nemcsak szűk vonzáskörzetükből, hanem távolabbi településekről is vannak diákjai. Az olyan települések közül, ahol létezik magyar oktatás, Lugos, Újvár, Igazfalva és Zsombolya kapott már új iskolabuszt az elmúlt két évben. /P. L. Zs. : Külön kértek buszokat a kisebbségi iskoláknak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./2008. január 29.
Szép számú közönség gyűlt össze Kolozsváron január 24-én, a Bartók Béla Gyermekeknek című zongoraciklus bemutatásán. Nem csupán egyszerű gyermek-hangversenyről volt szó. Kostyák Márta zongoratanárnő Bartók gyermekeknek írt zongoraminiatűrjeit évek óta példás kitartással tanítja. Növendékeivel 2003–2007 között a Gyermekeknek ciklus mind a négy füzetét előadatta, tanévenként egyet-egyet. Meglepetés volt a 2003–2007 között készült videó-felvételek vetítése. Jó volt visszanézni/visszahallgatni a néhány évvel ezelőtti produkciókat, mert így lemérhető volt a változás, a fejlődés. /Örömmuzsika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2008. február 18.
Ilonczai Zsolt, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum Sulirádió koordináló tanára elmondta, felújítják az iskolarádió, ezzel együtt a tanintézet hang- és fénytechnikai felszerelését a magyarországi Szülőföld Alap által megítélt vissza nem térítendő támogatásból. Sikerül felújítani az iskola kommunikációs rendszerét is, egy új telefonközpont vásárlásával. /Baruta Krisztina: Sulirádió-fejlesztés a Bartókban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./2008. március 6.
Március 1-jén tartották a budapesti Természet Világa tudománynépszerűsítő folyóirat által meghirdetett XVII. Természet-Tudomány Diákpályázat díjkiosztó ünnepségét, amelyre idén is meghívtak nagyenyedi diákokat. A Bethlen Gábor Kollégiumban működő Fenichel Sámuel Önképzőkör az elmúlt iskolaévben négy dolgozattal készült a pályázatra, ebből kettőt díjaztak. A kolozsvári, marosvásárhelyi, gyergyószentmiklósi diákok mellett ott volt a temesvári Bartók Béla Líceum diákja is. /Dvorácsek Ágoston: Nagyenyedi diákokat díjaztak a Magyar Tudományos Akadémián. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./2008. március 17.
Szente László, brassói műépítész nyilatkozta a sepsiszentgyörgyi Régió Rádiónak, hogy március 15-én Brassóban a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Bem József emléktáblát, helyez vissza a tanácstéren, a régi tanácsházával szemben. A csíkszeredai Julianus Alapítvány kuratóriuma, melynek Beder Tibor, nyugalmazott főtanfelügyelő az elnöke, Julianus-díjjal tüntette ki a sepsiszentgyörgyi Dan Manolachescu médiamenedzsert – aki anyanyelvi szinten beszéli a magyart. Dan Manolachescu, beutazta azokat a nyugat-európai területeket, ahol a területi autonómiának valamilyen szintű formái megtalálhatóak. Az ott szerzett tapasztalatok révén, népszerűsítette a területi autonómiát, a románok és a magyarok között. Nagy Attila cikkében hangoztatta, a Székelyföld tábla hirdette kizárólagossággal nem nyerünk, csak veszítünk. Szerinte Erdély, Székelyföld számára egy új kultúrát kell kialakítani, erre Bartók Béla életműve a példa. /Nagy Attila, Kökös: Dan Manolachescu és a székely területi autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./2008. március 29.
Majdnem két évvel azután, hogy a Lugos önkormányzata díszpolgári címet adományozott Kurtág György világhírű zeneszerzőnek, a kitüntetett március 31-én személyesen fogja átvenni az oklevelet. A város szülöttét 2006 májusában választotta díszpolgárnak a képviselőtestület. Kurtág György /sz. Lugos, 1926. febr. 19./ zenei tanulmányait 14 évesen kezdte Lugoson, majd Temesváron folytatta. A második világháború után Magyarországra települt, később a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola korrepetitora lett, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kamarazene-tanára volt. A művészt március 27-én díszdoktori címmel tüntette ki a kolozsvári zeneakadémia, és hasonló elismerésben részesíti a bukaresti egyetem is. /Pataky Lehel Zsolt: Kurtág György átveszi Lugos díszpolgára címet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./2008. április 1.
Március 30-án, a helyi Pro Bartók Társaság kezdeményezésére, nyolcadik alkalommal emlékeztek meg Nagyszentmiklós legnagyobb szülöttje, Bartók Béla születésnapjáról. A Nákó kastély dísztermében harmadik alkalommal, teltház mellett tartották meg a Szegedi Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny díjazottjainak gáláját. /Pataki Zoltán: Bartók Emléknap Nagyszentmiklóson. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./2008. április 11.
Április 6-ára a XXXII. Bárdos Lajos Zenei Hetek rendezvénysorozat nyitóhangversenyére, Budapestre hívták meg a szervezők a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kart. Kovács András karnagyot megtiszteltetésnek tartja a meghívást. Az együttes most énekelt negyedszer Budapesten. A Mátyás-templomban a szentmisén énekeltek a vendégkórusok társaságában, majd a Farkasréti temetőben megkoszorúzták Bárdos Lajos sírját és ellátogattak Kodály Zoltán, Bartók Béla síremlékeihez is. Este a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében a nyitóhangversenyen is nagy sikert arattak. /b. d. : Budapesten énekelt a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./2008. április 22.
A XIII. Bánsági Magyar Napok teltházas zárórendezvénye Temesváron, a Csiky Gergely Színház nagytermében volt. Csene, Zsombolya, Szapáryfalva és Igazfalva után, a Bartók Béla Líceum tánccsoportjai és citerazenekara bemutatta a Hagyománykeresőben című folklór-műsort. A Szabó Ferenc vezette, közel 100 tagú Bokréta, Kisbokréta és Morzsa-Bokréta tánccsoportokból, valamint a citerazenekarból álló temesvári hagyományőrző együttes ezúttal is elkápráztatta a közönséget. A kiemelkedő teljesítmény nem kis mértékben Szabó Ferenc tanítónak, a Bokréta együttes vezetőjének köszönhető, akinek a folklórgálán EMKE-díjat adott át Matekovits Mihály minisztériumi vezérigazgató. /Pataki Zoltán: EMKE-díj Szabó Ferencnek. Nézőcsúcs a Hagyománykeresőben folklórgálán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./2008. április 29.
Lehoczky Attila tanár szerint az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak nincs megfelelő önmagát népszerűsítő politikája. Hosszú ideig úgy gondolták, hogy a megye magyar diákjai úgyis a Csikybe jönnek, mert nincs más magyar tannyelvű középiskola. A valóság más. 2007-ben 206 nyolcadikos végzett, ebből mindössze három líceumi osztályt (84 diák) és két szakosztályt (33 diák) tudtak feltölteni, a hiány majdnem 90 fő! A temesvári Gerhardinum és a Bartók Béla Líceum Arad megyébe jött diákokat toborozni. Matekovits Mária aligazgatónő javaslatára két fordulóban az összes Arad megyei magyar iskolába járó nyolcadikost behozták az iskolába, körbevezették őket. Az elgondolás remek volt, az eredmény pedig plusz 30 diák eddig. /Lehoczky Attila: Iskola. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./2008. május 13.
Bartók-emlékplakettet avattak a marosvásárhelyi Kultúrpalota emeleti előcsarnokában. Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész alkotása a Maros Megyei Tanács és a Bernády György Közművelődési Alapítvány közös kezdeményezésére, Csíky Boldizsár zeneszerző ötletéből kiindulva készült el. Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, Nagy Miklós Kund, az alapítvány kuratóriumának vezetője, valamint Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke leplezte le a plakettet, emlékeztetve arra, hogy Bartók Béla többször is járt Marosvásárhelyen, ahol koncertezett is. A találkozón bemutatták a Határtalanul – a Kárpát-medence múzeumai, Bernády-gyűjtemény albumot is. /Antal Erika: Mindenki zeneszerzője. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./2008. május 19.
Lugos és az egész romániai magyarság egyik kiváló személyiségére, volt parlamenti képviselőjére, közösségszervezőjére emlékeztek meg május 17-én Lugoson. A mi Willerünk című szimpóziumnak az is apropója volt, hogy az 1884. május 22-én Kecskeméten született Willer József jogász-zenész száz éve telepedett le Lugoson, ahol hat évtizedet munkálkodott a város és a kisebbségi kultúra érdekében, védelmében. A rendezvényt felhasználták szellemi hagyatékának széleskörű ismertetésére – hangsúlyozta Bakk Miklós politológus. Megkoszorúzták Willer József sírját a lugosi római-katolikus temetőben (1972-ben hunyt el), majd temesvári és müncheni zeneszakértők méltatták zeneszerzői munkásságát, este hangversenyt tartottak a római katolikus templomban műveiből. Willer József többek között a Lugosi Magyar Dal- és Zeneegyesület karnagya, a Magyar Kisebbség című folyóirat egyik alapítója volt, de Brassóban és Bukarestben is létrehozott dalárdát, a két világháború között parlamenti képviselőként, az Országos Magyar Párt bukaresti irodájának vezetőjeként az egész romániai magyarságot szolgálta. Bárdi Nándor budapesti történész szerint példát mutathat a 21. század politikusainak abban, hogy a képviselőnek nem szabad elszakadni attól a közegtől, amelyből kikerült. Politikai hitvallása az volt, hogy a nemzetszeretetet ne más nemzetek kárára gyakorolja, és hogy mindent tapintatosan, de céltudatosan kell megmondani a többségi hatalom képviselőinek – fejtette ki Bárdi. Szekernyés János temesvári művelődéstörténész Willernek a kisebbségi kultúra védelmében és szolgálatában kifejtett tevékenységéről tartott előadást, Udvardy László ny. építészmérnök hely- és zenetörténész, Willer egykori tanítványa Lugos zenei életére gyakorolt hatásáról beszélt. A magyar zeneszerzők sorában Willer Józsefet együtt lehet emlegetni Arató Andorral, Konrád Pállal, vagy a szintén lugosi Kurtág Györggyel; kapcsolatban állt George Enescuval és Bartók Bélával. /Pataky Lehel Zsolt: Willer Józsefre emlékeztek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./