udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
611
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 601-611
Névmutató:
Bod Péter
2011. május 7.
(Erdélyi) magyar történetírók
Korunk, 2011. május
A nemzeti ábrándokat történetírásunkból zárjuk ki. (.) komoly küldetésû nemzetnek fõként a valóra kell törekednie, tudományban és mûveltségben szintúgy, mint a politikai és társadalmi életben. (.) míg történeteinek mesés hajdanán és mitológiai képeken kapkod valamely nemzet, nem illeti meg a férfiasultság díszes címe - hangzik gróf Mikó Imrének, a Magyar Történelmi Társulat elsõ elnökének a szervezet megalakulásakor, 1867-ben elhangzott intése, amely a 21. századra sem vesztett idõszerûségébõl.
A Korunk legfrissebb lapszámának súlypontját az (erdélyi) magyar történetírás képezi; az összeállítás megkísérli összegezni az erdélyi historiográfia évszázadait, a kezdetektõl a 20. századi történészek munkásságáig.
A felvezetõ tanulmányban Romsics Ignác a magyar - és ezen belül az erdélyi - historiográfia történeti elemzését adja, ezt követõen hazai és magyarországi szerzõk jóvoltából Szamosközy István, Cserei Mihály, Bod Péter, Mikó Imre, Kõváry László, Jakab Elek, Márki Sándor, Szádeczky Lajos, I. Tóth Zoltán, Makkai László, Pósta Béla és a Kolozsváron kialakult régészeti iskola, valamint Jakó Zsigmond történetírói tevékenységébe kapnak betekintést az olvasók.
Twitteratúra: klasszikusok 140 karakterben
Sokak számára a világirodalom egyet jelent vastag kötetekkel, emelkedett nyelvezettel és nagy szerzõkkel, most viszont már a Twitter közösségi portálon is olvashatók lesznek 140 karakteres bejegyzésekben a legjelentõsebb mûvek.
Minderre két chicagói diák vállalkozik. ?k nemcsak Szophoklész Oedipus király, Goethe Az ifjú Werther szenvedései, Shakespeare Hamlet címû klasszikusait, hanem modern kori slágereket, többek közt a Harry Potter-köteteket is feldolgozzák.
Az Alíz csodaországban például így kezdõdik: Oh! Egy fehér nyuszi, mint a Mátrixban. Menõ film, ha az ember drogokon él. Dosztojevszkij Bûn és bûnhõdése a Twitteren így indul: A fene ebbe a diákéletbe. Töméntelen munka, ócska szállás, és nekem van a legrondább kalapom az Urálnak ezen az oldalán.
Ízelítõ
2010. november 20-án a Kosztándi házaspár - Katalin és Jenõ - képeinek bemutatására, Hegedûs Ferenc vállalkozó kezdeményezésére állandó galéria nyílt Kézdivásárhelyen. A megnyitóra aktualizált közös album jelent meg az ?let-Jelek Pallas- Akadémia sorozatban, Vécsi Nagy Zoltán mûvészettörténész gondozásában. (Deák Ferenc) * ?rök igazság, hogy egy mûvészrõl teljes képet csak egy gyûjteményes kiállítás képes nyújtani. Még akkor is, ha az ott bemutatott munkák szinte mindegyike ismerõs. Egységükben azonban másként hatnak, mondhatni új minõséget képeznek. (...) A múzeum birtokában lévõ 80 metszet mellett Feszt László év elején, nagylelkû gesztussal, újabb 151 alkotását adományozta az intézménynek. (Németh Júlia) * Családi házuk közelében, a Szamos menti dombsághoz tartozó Csicsókeresztúron pár éve szobrot emeltek Torma Károlynak, a régésznek, a Magyar Tudományos Akadémia egykori tagjának, Aquincum föltárójának. (Murádin János Kristóf) * Miklóssy Gábor (1912-1999) festõmûvész Pogány ?. Gábor mûvészettörténésznek, a Magyar Nemzeti Galéria ny. igazgatójának írott levelét Zwikl András mûvészettörténész találta meg Budán, meglehetõsen különös, lomtalanítási körülményekben. (...) Keserû és õszinte látlelet, jeremiáda a levél. A késõi Ceausescu-korszak egy megmerevített pillanata, a valóság szinte szürreálisnak tûnõ elemekkel történõ átvilágítása, állapotrajza. (Sümegi György) * Tanárként távolságtartó volt, katonás, szigorú, de nem merev. Diákjai észrevétlenül szerették meg. Huszárkapitány volt - ahogyan Ioan Horváth Bugnariu emlegette, a szó legnemesebb értelmében. (Andrásy Zoltánról - Szuszámi Zsuzsa) * Goethe azt kérdezte, hogy melyik az a mûalkotás, amely van olyan fontos, mint egy fa. Valovits László erõteljes vonalaival, kompozícióival az ember és mûvének útját, az alkotás folyamatát tanulmányozza, az alkotó emberi jelenlét drámáját képszerûsíti. (Józsa István) * Az erdélyi kastélyok életében a vigasságnak nagy becsülete volt. Igen sok nagyúr tartott a XVI-XVIII. században udvari bolondot, markalfit, mint aminõt Bánffy György produkáltatott a gyalui menyegzõn. Báthory Zsigmondot az olasz léhûtõk, mimusok, udvari bolondok, tréfacsinálók, mágusok, szellemidézõk egész serege vette körül; Bethlen Gábor bolondját Mihály bírónak hívták, ki a fejedelem lakodalmán Balassi Ferenc cserkesz nevû bohócával tört kelevézt. (Biró József) * Erdélyi Mûvészet, 2011/1.
b.d.
Népújság (Marosvásárhely)2011. május 27.
Egyre kevesebben tanulnak magyarul a Fehér megyei Küküllõváron
Nemcsak a vegyesházasságban élõ szülõk körében szokás, hogy a gyereket román osztályba íratják gyermeküket. A szórványban a magyar szülõk sem tesznek meg mindent azért, hogy a magyar tannyelvû iskolák ne szûnjenek meg. A gyulafehérvári Bod Péter alapítvány által kezdeményezett, magyar iskolát minden magyar gyermeknek elnevezésû elõadássorozat erre az égetõ problémára irányítja a szórványban élõk figyelmét. azt mondják, ha ez így folytatódik, sokan már nem tudnak szótérteni az unokájukkal.
Ne hagyjátok a templomot, a templomot, s az iskolát! - figyelmeztetett Reményik Sándor, és félõ, hogy a szórványban megállíthatatlanul elterjed az a divat, miszerint a szülõk elkényelmesedtek, és nem tartják túlságosan fontosnak, hogy a magyar gyerekük magyar osztályban tanuljon. Ha a községben csak román osztály indul, akkor oda iratják a gyereket. Ezenkívül azonban több ok is van, amellyel fel kell venni a gyulafehérvári Bod Péter alapítványnak, A magyar iskolát minden magyar gyermeknek elnevezésû elõadássorozatában.
A Maros és Fehér megye határán fekvõ Küküllõváron a többség román anyanyelvû, õket a romák követik és a községben mára már a magyarok vannak a legkevesebben.
Gáspár Botond
Duna tv, Térkép
Erdély,ma2011. június 21.
Egy irodalomtörténész mûhelyében
Mély meggyõzõdésem, hogy egy magyar irodalom volt és maradt, mint ahogy egy magyar nemzet van - hangsúlyozta Pomogáts Béla irodalomtörténész tegnap délután a Magyar irodalom Erdélyben címû munkájának legújabb, 1968-1989 közötti idõszakát bemutató, ötödik kötetének sepsiszentgyörgyi bemutatóján, melyen részt vett Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet is.
A Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott találkozón Kozma Mária, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó fõszerkesztõje úgy vélekedett, a szóban forgó többkötetes munka Pomogáts fõ mûve, a szerzõ jelenléte a magyar köz- és irodalmi életben folytonos, és ennek súlya van. Pomogáts Béla elmondta, 1969 óta folyamatosan foglalkozik erdélyi írókkal, mûveikkel, a mostani a százegyedik saját könyve, mintegy harmincban errõl a témáról írt. Erdély veszélyeztetett területe a magyar kultúrának, ám ennek ellenére Erdélyben sokkal komolyabban veszik a magyar kultúra ügyét, mint Magyarországon - vélekedett. Szólt továbbá a két Forrás-nemzedékrõl, az irodalomtörténész csoportosítási kényszerérõl, noha Nagy László és Kányádi Sándor azért a mélyben rokonok. S bár létezik tájnyelv, székely mentalitás és irodalmi hagyomány, székely nyelv nincs, csak magyar nyelv - tette hozzá Pomogáts Béla.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. június 21.
Darabnyi Magyarország...
Két-három hete aggódva kaptuk fel fejünket a hírre: lakat kerül a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja sepsiszentgyörgyi irodájának ajtajára. Nem véglegesen, csak mintegy fél évnyire. Az ok Magyarország nem épp rózsás államháztartási állapota lett volna, hiszen néhány hónapnyi fizetés, lakbér is spórlás. De aztán megnyugtatott a mandátumát e hónap végén kitöltõ intézetvezetõ, Hadnagy Miklós: legújabb információi szerint nem szakad meg az intézet mûködése, legfennebb egy hónapnyi kényszerszünet áll be tevékenységében. Utódjáról korai még beszélni - az elmúlt öt-hét évet azonban nem árt felidézni. Mert onnan nézvést sikertörténet az iroda tevékenysége, amennyiben a Székelyföld számos kiemelkedõ kulturális rendezvényt fogadhatott az intézet mûködésének köszönhetõen, de hogy ide elérhessen, rögös utat kellett bejárnia.
A zászló maradt
Magyarországi kulturális intézet Székelyföldre telepítésének ötlete nem Budapesten fogalmazódott meg, és ugyanvalóst sok tárgyalást, lobbizást igényelt, míg 2004 õszén bekövetkezett a hivatalos megnyitó - hogy majd két évre lakat kerüljön a Bod Péter Megyei Könyvtár épületében helyet kapó iroda ajtajára. A hivatalos megnyitó idõpontjában ugyanis még nem volt Magyarország és Románia által ratifikált egyezmény, amely alapján mûködhetett volna az intézet, rá másfél évre, 2006 májusában bólintott rá a román parlament a kétoldalú egyezményre. Az év áprilisában már megérkezett Sepsiszentgyörgyre a kétfõs intézet Hadnagy Miklós az Illyés Közalapítványt, felesége, Portik Piroska a kulturális tárcát váltotta fel e küldetésre. Fél év elõkészítés után végül 2006. november 29-én elkezdhette mûködését a központ - bár ezt megelõzõen is volt még egy mélypont, a második Gyurcsány-kormány alakításakor olyan emberek kerültek pozícióba, akik nem igazán tudták, hová tenni ezt az intézményt. Terényi János akkori bukaresti magyar nagykövet magyarázta el a nemzetközi államtitkárnak, Bogyay Katalinnak, miért lényeges egy Erdélyben mûködõ magyar kulturális intézet, amelynek szimbolikáját aztán az államtitkár az irodaavatáson értette meg igazán, ahol Markó Béla arról beszélt, az erkélyen van egy darab Magyarország, és ez az ország nekünk, erdélyi magyaroknak mennyire fontos. Az akkor kitûzött piros-fehér-zöld lobogó persze téma lett a romániai nacionalista közbeszédben, aztán ez is lecsengett, a zászló maradt (azóta a Gábor Áron utca sokak, fõként idõsebbek kedvelt sétálóhelyévé vált), az iroda megkezdhette mûködését.
Közel négyszáz rendezvény
?rdemes számokban is felidézni ez utóbbi öt évet: 390 program Erdély harmincegy településén, 117 helyszínen. Túlnyomóan a Székelyföldön, de juttattak a szórványba is kisebb jellegû rendezvényeket, többnyire kiállítást. A nagyobb lélegzetûeket pedig értelemszerûen Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen - és persze Sepsiszentgyörgyön szervezték. Ami a programok szórását illeti: képzõmûvészeti és zenei rendezvény a legtöbb, mindkettõbõl 110-120, irodalmi 50-60, közmûvelõdési nagyjából ugyanannyi - a mûfaji megosztás, nyilván, tükrözi a programszervezõk érdeklõdési körét, de partnereikét is. Hadnagy Miklósék ugyanis az iroda mûködésének elsõ pillanatától a helyi mûvelõdési intézményekkel kialakított kapcsolatukat az egyenrangúságra alapozták, azaz ha felmerült egy ötlet, hogy kit, milyen rendezvényt hívjanak meg, arról kikérték a helyiek véleményét is - no meg anyagi támogatásukat. Így érhették el, hogy minden esztendõben költségvetésükhöz még kétszer annyit hozzá tudtak tenni, ami természetesen a rendezvények számát is jócskán megemelte. Mert azt is tudni kell, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja számára a bõségszaru szádát Budapesten mindig is szûkösen nyitogatták. A világszerte Magyarország által mûködtetett tizenkilenc kulturális intézetbõl öt Collegium Hungaricum, ezek mindig is kiemelt helyet foglaltak el a rangsorban, a Balassi Intézet - a kulturális intézetek felügyeleti szerve - ezekre figyel elsõként, másodsorban a nagyobb európai országokban mûködõ központokra, a harmadik kategóriába tartozik a sepsiszentgyörgyi iroda, olyan intézetek társaságában, mint amelyek Tallinban, Helsinkiben, Delhiben találhatóak. Egyértelmû tehát: rivalizálni nem is tudott volna e nagytestvérekkel a szentgyörgyi iroda - de nem is akart. Már az elején, néhány hónap után rájöttek munkatársai: nem Budapestnek, a Balassi Intézetnek kell megfelelniük, hanem a helyi közönségnek. ?s, nyilván, a helyi mûvelõdési intézmények szintúgy felismerték az iroda létében rejlõ lehetõségeket, ez a magyarázata annak, hogy jól mûködõ, nem csupán szervezési nehézségeket megosztó, de anyagi terheket is átvállaló partneri kapcsolatok alakultak ki. Mindezekért, vagy mindenek ellenére az intézetek 2009-es évértékelésekor a Balassi fõigazgatója a szentgyörgyi iroda nevét legaláb annyiszor említette, mint a nagy intézetekét - ekkortól mondható, hogy kivívta létjogosultságát.
Egy korszak vége
?pp ezért hatott oly lesújtóan a hír, hogy anyagi meggondolásból jegelnék az iroda mûködését. Hadnagy Miklós azonban megkeresésünkre elmondta, legfrissebb értesülése szerint csupán adminisztratív akadálya van a folytonosságnak, utódja, Lakatos Mihály kettõs - román és magyar - állampolgár, diplomáciai feladatkört csak akkor vállalhat, ha a románról lemond. Hogy mi lesz a jövõje a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának? Hadnagy Miklós szerint mindig is politikai döntés kérdése, hogy határon túli területen is mûködjék ilyen iroda, még ha nem is illeszkedik a klasszikus intézeti struktúrába. Bár - teszi hozzá - soha nem fog a klasszikus intézeti hálózaton belül kiemelkedõ szerepet betölteni. De nem is ez a feladata. Idén, a második negyedévre, a sepsiszentgyörgyi kulturális intézet költségvetését rendkívül szûkösre szabták. Jószerint csupán egyetlen kiadvány megjelentetésére futotta belõle. Ez az Egy darab Magyarország Erdély szívében címet kapta, nyolcvan oldalon bõséges képillusztrációval a kulturális központ öt évét mutatja be. A könyv Hadnagy Miklós hattyúdala egyféle köszönet is annak az Erdély-szerte mintegy száz partnernek, kikkel/melyekkel az elmúlt öt év során együtt dolgoztak. ?s ezzel le is zárult a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja létének elsõ korszaka.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. július 4.
Tömeges bukás az érettségin
Minden eddiginél gyengébb eredményt értek el a háromszéki diákok, a tegnapi előzetes kihirdetés szerint az érettségizők 55 százaléka megbukott a vizsgákon. Az átjutási átlag tíz százalékponttal kisebb az országosnál, az iskolák teljesítménye közötti különbség is hatalmas, a sikerességi arány 0,99–91,59 százalék között mozog.
A vizsgákon megjelent 1978 érettségizőből 876-on érték el a hatos általánost, a legnagyobb átjutási arányt (91,59 százalék) a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban jegyezték. Második a sorban a Székely Mikó Kollégium (89,91), a harmadik a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium (88,62). Még egyetlen iskolában, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Szakközépiskolában volt 80 százalék fölötti a siker (81,55), és csak két iskola (a bodzafordulói Mircea Eliade és a kézdivásárhelyi Református Kollégium) diákjai jutottak át 70–80 százalék közötti arányban. A megyeközponti Gámán János- és a Puskás Tivadar-iskolát egy-egy sikeres érettségizővel jegyzik, a Constantin Brăncuşi-iskolában kilencvenhétből ketten mentek át. Idén a legnagyobb meglepetést a Bod Péter Tanítóképző okozta csupán 58,18 százalékos átjutási arányával, de a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium sem érte el a 60 százalékot. Nem csak a bukottak száma nagy, alacsony jegyekből is csúcsot döntöttek az idei érettségizők, a megyében csupán hatvanhaton érték el a kilences általánost. A fellebbezéseket ma délig (12 óráig) lehet benyújtani, lapzártáig még nem derült ki, itthon vagy más megyében javítják újra a megóvott dolgozatokat. A végleges eredményeket pénteken függesztik ki.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. július 5.
Leváltani kényszerülnek a könyvtárigazgatót (Pert nyert a prefektúra)
Végleges és visszavonhatatlan ítéletben érvénytelenítette a brassói ítélőtábla a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói székére 2008-ban kiírt versenyvizsgát.
A döntés a hét végén született, vasárnap hajnalban e-mailben küldte szét a hírt a Spanyolországban élő Dan Tănasă. Hivatalos értesítés még nem érkezett.
2008 végén Dan Tănasă az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, kifogásolva, hogy a sepsiszentgyörgyi könyvtár igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgánál feltételként szabták meg a magyar nyelv ismeretét. A diszkriminációs ügyekkel foglalkozó testület 2008. december 16-án határozatban fogalmazta meg: hátrányos megkülönböztetés történt, korlátozták valamely román állampolgár jogát ahhoz, hogy egy közintézményben munkát vállaljon. Tamás Sándor megyeitanács-elnök bíróságon támadta meg a testület döntését, érvelése szerint ugyanis jogos elvárás a megyei könyvtár igazgatójával szemben, hogy beszéljen magyarul, hiszen Háromszék lakosságának háromnegyede magyar. A választások után, 2009 elején Codrin Munteanut nevezték ki Kovászna megye prefektusának, Dan Tănasă áprilisban hívta fel a figyelmét az általa diszkriminatívnak ítélt könyvtárigazgatói versenyvizsgára. Az új kormánymegbízott a Kovászna megyei törvényszéken kérte a vizsga és összes következményének érvénytelenítését. A megyei törvényszék elutasította a prefektúra kérését, de a brassói ítélőtábla elfogadta a kormányhivatal fellebbezését, és július elsején, pénteken meghozta az ítéletet: érvénytelenítette a versenyvizsgát. Dan Tanasă szerint a megyei önkormányzat kénytelen lesz felbontani Szonda Szabolcs könyvtárigazgató szerződését, és új versenyvizsgát kell kiírni. Tănasă azt is tudni véli, hogy Szondának vissza kell fizetnie az elmúlt majd három évben "jogtalanul" kapott bérét. György Ervin prefektus (aki "örökölte" a pert) elmondta: még nem kaptak értesítést a bírósági döntésről, furcsállta azonban, hogy a Spanyolországban élő Tănasănak hamarabb tudomására jutott az ítélet, mint a felperes intézménynek. Nem ismeri a bírói indoklást, így nem nyilatkozhat, de nem tartja elképzelhetőnek, hogy Szonda fizetését visszakérjék, hiszen megdolgozott azért a pénzért, a törvény védi őt – mondotta. Szonda Szabolcs sem akart nyilatkozni, hivatalos értesítést még ő sem kapott, így nincs, amit kommentálnia. Elismerte, rosszul érinti, ha felbontják szerződését, hosszú távú terveket készített, elindított egy munkát, melyet kár lenne megszakítani – vélte. A megyei tanács vezetői közül tegnap senkit nem sikerült utolérnünk.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. július 12.
Túlkínálat – felsőfokon
Megkezdődött tegnap az érettségizett diákok beiratkozása a hazai egyetemekre
Családias hangulatban zajlott az egyetemi beiratkozás első napja a marosvásárhelyi Sapientia EMTE koronkai épületében: az intézmény munkatársai tegnap délelőtt két irodában is várták a hallgatójelölteket, de csak egy jelentkezőt sikerült „rajtakapnunk” a beiratkozási ívek kitöltésén.
Családias hangulatban zajlott az egyetemi beiratkozás első napja a marosvásárhelyi Sapientia EMTE koronkai épületében: az intézmény munkatársai tegnap délelőtt két irodában is várták a hallgatójelölteket, de csak egy jelentkezőt sikerült „rajtakapnunk” a beiratkozási ívek kitöltésén. „Ma inkább csak érdeklődők jönnek, betelefonálnak a fiatalok. Abban bízunk, hogy a következő napokban megnő a beiratkozók száma” – magyarázta a felvételi adminisztrációt végzők egyike.
Ott jártunkkor a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum frissen érettségizett végzőse, Fehér Áron mutatta be a jelentkezéshez szükséges iratait. Mint elmondta, ismerősként tér vissza az egyetemhez, középiskolásként már az itt szervezett szakkör tagjaként barátkozott a légkörrel, ez az élmény tette vonzóvá számára a koronkai központot. „Többen érdeklődnek a középiskolából a Sapientia iránt, nagyon jó itt a hangulat” – magyarázta a fiatalember, akit édesanyja is elkísért.
Kollégium: a be nem váltott ígéret
„Sokat számít, hogy nem kell sokat utazni otthonról az intézményig, bár gondot jelent, hogy az egyetemnek nincs kollégiuma, albérletet fogunk keresni” – magyarázta a szülő, miért támogatta a család a fiú intézményválasztását.
Palkó Réka, a marosvásárhelyi Sapientia PR-menedzsere kérdésünkre megerősítette, valóban gondot okoz továbbra is az egyetemi bentlakás hiánya. „Tavaly októberben ugyan, marosvásárhelyi látogatása alkalmával Schmitt Pál köztársasági elnök úr letette a tervezett kollégium alapkövét, de pénzhiány miatt idén az ígéretekkel ellentétben mégsem kezdték el az építkezést” – magyarázta a közkapcsolatokért felelős szakember, aki bízik benne, hogy a jövőben sor kerül a sokak számára fontos beruházásra.
Bár a kollégium építése még el sem kezdődött, az egyetem igyekszik gondoskodni diákjairól: a hallgatók elszállásolásáról szerződést kötöttek a katolikus és a református egyház több intézményével, így a Deus Providebit házzal és a Bod Péter diakóniai központtal is. Palkó Rékától megtudtuk: a hallgatók fele-fele arányban érkeznek a Székelyföldről és Marosvásárhely vonzáskörzetéből.
Kolozsváron 71 szakon tanulhatnak magyarul a diákok
Nagyobb állami támogatás
A közkapcsolati referens tájékoztatása szerint az elmúlt években a humán szakok számítottak divatszakoknak, de félő, hogy az idei érettségi eredményei miatt ezeken is csökken idén a beiratkozók száma. Újdonság azonban, hogy a következő tanévben a fordító-tolmács szakon meghirdetett ötven helyből húsz államilag támogatott.
Ennek azért van jelentősége, mert itt a Sapientia többi szakán érvényes évi 400 eurós tandíj helyett 750 eurós „iskolapénzt” számítanak fel, tehát jelentős kiadás alól mentesül az, aki az államilag támogatott helyekre nyer felvételt. További újdonság, hogy az itt folyó pedagógiai képzés megszűnik, helyét az egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások szak váltja fel. Az egyetemi beiratkozás július 17-ig tart, az eredményeket július 19-én teszik közzé.
PKE: a bőség zavara
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem július 20-ig várja a beiratkozókat. Az immár akkreditált PKE az idei évben 16 alapszakra hirdet felvételit, 620 helyből 259 tandíjmentes. A PKE-n a humán tudományok kedvelői magyar, angol, román és német nyelvet tanulhatnak. „Személyre szóló” foglalkozást, szakkollégiumi ellátást, külföldi ösztöndíjakat ígérnek az intézmény működtetői a filozófia szakra jelentkezőknek, a felvételi ismertetőben pedig arra is kitérnek, hogy ezen a szakon lehetőség nyílik a „szövegértési képességek” fejlesztésére.
Ugyancsak a PKE-n lehet szociális munkás szakra jelentkezni, továbbá „gyakorlati munkatapasztalatot” ígérő szociológia is indul ugyanitt. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-tudományi karának kihelyezett tagozataként – levelező rendszerben – agrármérnöki diplomát is ígér a sikeres hallgatóknak a határ menti felsőoktatási intézmény, a közgazdaság-tudományi karon belül pedig több pénzügyi szakirány is megcélozható. Ugyanitt immár jelentős hagyományokkal működik a művészeti kar, amelyen zenepedagógiai és képzőművészeti képzés folyik.
Kolozsvár: magyarul szinte minden
Az egyetemi beiratkozás első napján Kolozsváron is csupán érdeklődtek a diákok a lehetőségek iránt, a Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) főépületében található felvételi központokban néhány fiatallal találkoztunk. „Az a tapasztalatunk, hogy a jelentkezők zöme az utolsó pillanatokra halogatja a beiratkozást, és a határidő lejártakor mozdulni se lehet a tömegtől” – tudtuk meg tegnap az Európai Tanulmányok Karán szolgálatot teljesítő adatrögzítőtől.
„Már eldöntöttem, hogy hova szeretnék felvételizni, de most beiratkozás előtt még egyszer a helyszínen is körülnézek. Az biztos, hogy mindenképpen itt, Kolozsváron és az állami egyetemen szeretnék továbbtanulni, ezt látom a legbiztosabb intézménynek” – nyilatkozta lapunknak egy csíkszeredai érettségiző. Idén a BBTE valamivel több, mint száz román nyelvű és hetvenegy magyar nyelvű szakra hirdet felvételit.
Magyari Tivadar rektorhelyettestől megtudtuk, mindenhol biztosítják az anyanyelvű képzést, ahol erre igény mutatkozott, és ahol ez megfelelő módon működtethető. Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári Természettudományi és Művészeti Karának dékánja lapunknak úgy nyilatkozott: reméli, hogy betelnek a meghirdetett egyetemi férőhelyek. Itt négy szakra, többek között a tavaly elindított jogra várják a jelentkezőket, államilag támogatott és költségtérítéses szakok is megpályázhatóak.
Januárra ígérik a Sapientia akkreditálását
Egy éve várat magára a Sapientia akkreditációja, noha az ehhez szükséges szakmai támogatást a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) már egy évvel ezelőtt megadta. Király András oktatásügyi államtitkár lapunk megkeresésére elmondta: „ha minden jól megy” 2012 januárjáig befejeződhet a rendkívül bonyolult, több minisztérium engedélyéhez, parlamenti szavazáshoz kötött akkreditációs folyamat.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)2011. július 29.
Strasbourgba viszik a könyvtárügyet
A brassói táblabíróságnak a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére 2008-ban kiírt versenyvizsgát megsemmisítő végzésével nem értenek egyet, de tiszteletben tartják azt, mondotta Tamás Sándor a megyei tanács tegnapi soros ülésén. Az elnök hozzátette, az ügyet a strasbourgi emberi jogi bíróságra viszik.
A román igazságszolgáltatás követelményeinek eleget téve, a testület többségi szavazattal tudomásul vette a Szonda Szabolcs igazgatói tisztségbe való kinevezését semmissé nyilvánító határozatot, ugyanakkor megbízta Hollanda Andrea osztályvezetőt az igazgatói teendők időleges ellátásával. Az intézményfenntartó önkormányzat új versenyvizsgát hirdet a tisztség betöltésére. A téma kapcsán mindhárom frakció képviselői kifejtették nézeteiket.
Az elnök ismertette a történteket, hogy Dan Tănasă és Codrin Munteanu volt prefektus megtámadta a tanácshatározatot, mert feltételként szerepelt a magyar nyelv ismerete. Hangsúlyozta, nem magyar nemzetiséget kértek, csupán azt, hogy egy 75 százalékban magyarok lakta megyében, egy 85 százalékban magyarok által látogatott, többségében magyar könyvállománnyal rendelkező könyvtár igazgatója ismerje a helyi többség nyelvét. Bosszantja, de nem lepi meg az állapot, hogy Románia mai napig nem érte el a demokrácia megfelelő szintjét. Említette, Románia 1995-ben aláírta a kisebbségi nyelvek európai chartáját, s a hazai könyvtárügyi törvény is megengedő. Eltévesztették a címezettet, ha azt gondolják, hogy meg fogunk hátrálni – hangoztatta Tamás Sándor. Kulcsár-Terza József, az MPP-frakció vezetője elfogadhatatlannak nevezte a táblabírósági döntést, jelesül azt, hogy Székelyföldön egy könyvtárigazgatónak nem lehet feltételül szabni, ismerje a magyar nyelvet. Párttársa, Fazakas Tibor egyenesen úgy fogalmazott, hogy durva támadás érte a székelyföldi, háromszéki magyarságot, s kíváncsi volt a román kollégák véleményére. Sabin Calinic szerint az igazságszolgáltatás helyesen döntött. Ő is úgy véli, a kitéttel diszkriminálták a magyar nyelvet nem ismerőket, mert ők eleve ki voltak zárva a vizsgáról. Ioan Solomon tanácstag furcsállta: hogy nem értik meg, ha az igazságszolgáltatás összes foka úgy vélte, hogy diszkrimináció történt, akkor ez a valóság. Értsék meg, ez a könyvtár romániai megyében van, és román állampolgárok látogatják! A tanácselnök ekkor jelentette be, hogy Strasbourgba viszik az ügyet. Baka Mátyás RMDSZ-es képviselő a román kollégáknak célozva mondta, a hazai igazságszolgáltatás minőségét mutatja az a rengeteg ügy, amely az európai bíróságra került.
Új versenyvizsga kiírásáról is döntött a testület. Az igazgatójelöltnek feltételül szabták, hogy egyetemi végzettsége, mesteri fokozata vagy egyetem utáni szakképesítése legyen, a művelődési minisztérium által elismert kulturális menedzseri képesítéssel rendelkezzék, legyen szakmai múltja, s ismerjen uniós nyelveket. Utóbbi kitét vitát váltott ki. Az előterjesztés szerint az Európai Unióban hivatalos három nyelv ismeretét követelték volna meg. Tamás Sándor azt javasolta, a követelményt a román és még két, EU-ban hivatalos nyelvre módosítsák, hogy ne adjanak felületet újabb támadásra. Pró és kontra vélemények hangzottak el. Többen említették, ha már diszkriminációról van szó, ez a kitét is diszkriminál, hiszen a versenyvizsgán az EU polgárai vehetnek részt, s jókora hányaduk nem ismeri a magyar nyelvet. Baka Mátyás azzal érvelt, hogy Craiován minden bizonnyal nem kérnék a román nyelv ismeretét, mert aki Romániában érettségizett, értelemszerűen vizsgázott az állam nyelvéből. Végül tizenegy tartózkodás mellett többségi szavazattal a román és két EU-s nyelv ismerete lesz kötelező.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. augusztus 1.
Nem nyugszik bele Szonda Szabolcs leváltásába Tamás Sándor
Kénytelen volt elmozdítani a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatói tisztségéből Szonda Szabolcsot a Kovászna Megyei Tanács. Év végéig a testület a strasbourgi bírósághoz fordul az ügyben.
Tegnap a Kovászna Megyei Tanács semmisnek nyilvánította azt a határozatot, amely révén Szonda Szabolcsot a Bod Péter Megyei Könyvtár élére helyezték ki. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a brassói Táblabíróság július elején jogerős ítéletben helyt adott a Dan Tănasă magyarellenes megnyilvánulásairól ismert sepsiszentgyörgyi lakos és Codrin Munteanu volt prefektus által a könyvtárigazgatói tisztség betöltésére vonatkozó kiírás kapcsán megfogalmazott kifogásoknak. Szonda Szabolcs a bírósági határozat miatt távozott a könyvtár éléről, a tegnapi tanácsülésen Hollanda Andrea osztályvezetőt bízták meg a megyei könyvtár ideiglenes vezetésével. A tanácsülésen a könyvtári igazgatói tisztség kapcsán egy újabb pályázat kiírásáról döntött a testület. A pályázóktól ezúttal nem kérik expliciten a magyar nyelv ismeretét, a kiírás szerint a román nyelv és két, uniós szinten hivatalos nyelv ismerete szükséges. Emellett egyetemi és magiszteri végzettséget, illetve kulturális menedzseri képesítést tanúsító, a szakminisztérium által elismert okleveleket is fel kell mutatniuk a pályázóknak, illetve szakmai régiséggel is kell rendelkezniük.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a tanácsülésen elmondta, elfogadják, ám nem értenek egyet a brassói Táblabíróság döntésével. Kijelentette, nem hagyják annyiban az ügyet, jogorvoslatot a strasbourgi emberjogi bíróságon keresnek. A két feljelentő egyébként diszkriminációra hivatkozva azt kifogásolta, hogy 2008-ban, a könyvtári vezetőségi tisztség betöltésére vonatkozó kiírásakor kritériumként jelölték meg a magyar nyelv ismeretét. A tanácsülésen Tamás Sándor továbbá kijelentette, a könyvtár egy kulturális intézmény, amelynek tevékenysége nem a könyvek kikölcsönzésében merül ki: Szonda Szabolcs igazgató mandátuma alatt számos kulturális eseményt szerveztek, rengeteg projekt vette kezdetét. Emellett hangsúlyozta, a kiírás világos volt: nem magyar nemzetiségű személyek jelentkezését várták, hanem olyanokét, akik ismerik a magyar nyelvet. Tamás a Transindexnek elmondta, a magyar nyelv ismerete elengedhetetlen egy olyan megyében, ahol a magyar lakosok aránya 75%-os, a könyvtár látogatói 85%-a magyar, és a 220 ezer példányt számláló könyvállomány zöme is magyar nyelvű.
Megkeresésünkre Szonda kijelentette, ismét megpályázza a tisztséget, hiszen mandátuma alatt megkezdett, jelen pillanatban befejezetlen vagy jelenleg zajló projektet kell lebonyolítania az intézménynek, ebben a munkában pedig részt szeretne vállalni. Elmondta, a versenyvizsgára benyújtandó menedzseri terve ezekre a projektekre is kitér: továbbra is folytatná a különböző életkorú és érdeklődési körű könyvtárlátogatóknak szánt differenciált foglalkozások szervezését.
Hozzátette, a mozgókönyvtár is egy fontos projekt, hiszen már nemcsak mozgássérültekhez, hanem iskolásokhoz és óvodásokhoz is könyveket juttatnak el. Folytatná ugyanakkor a könyvkelengye programot is, amely révén az újszülöttek szüleinek ajándékoznak könyvcsomagot, a köteteket három éves korú gyerekeknek szánják, így próbálják már a legkisebbeknek és szüleiknek jelezni a könyvtár fontosságát. Emellett digitalizálási munkába kezdtek, zajlik a Biblionet program is, aminek második fordulójában újabb pályázatot nyertek. „Ezek a programok szerves részét képezik annak a folyamatnak, amely útján fel tudunk zárkózni a tendenciákhoz. A ritmust tartani kell, bár most úgy látom, hogy a táblabírósági döntéssel ez a ritmus megtört” - mondta el megkeresésünkre Szonda.
Kertész Melinda. Transindex.ro2011. augusztus 6.
Miből lehetne magyar tanszék?
Molnár Szabolcs Zsigmond Mária és Zsigmond Győző társaságában
Dr. Molnár Szabolcs a Bihar megyei Mezőtelegden született (1943), apja református lelkész volt, ennek következményeit súlyában viselték gyermekei.
Aradon tanult. Ahhoz, hogy a szocialista diktatúrában egyetemre mehessen, nagybátyja vette örökbe a papi családból. A kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakon oklevelet (1966). Három éven át tanított a nagyiratosi általános iskolában. A bukaresti egyetemen tanársegéd, majd adjunktus, előadó tanár, professzor, katedrafőnök. Ő hozta létre a hungarológia tanszéket a bukaresti egyetemen.
A lexikális adatok mellett szólaljon dr. Molnár Szabolcs professzorról dr. Szonda Szabolcs, aki tanítványa volt, és nála doktorált. Jelenleg a Kovászna Megyei Bod Péter Könyvtár igazgatója. Óhatatlanul hozzá kell tennünk, hogy jelenleg, ugyanis a prefektúra megvétózta a versenyvizsgát és dr. Szonda Szabolcs igazgatói állását. Hogy mi végre, az világosnak látszik: miért nem román az igazgató? Szonda Szabolcs: Egyrészt szakmai mentorom volt dr. Molnár Szabolcs, nála írtam a magiszteri dolgozatomat, más jelentősebb munkáimat. Egyetemi tanulmányaim után a tanszéken marasztaltak, munkatársak is voltunk. Aztán mintegy tíz évig innen ingáztam az egyetemi tanszékre. Érdekes jelenség, hogy innen, magyar közösségből ingáznak többen, most már kevesebben Bukarestbe a hungarológiai tanszékre. Szerintem természetes lenne, hogy a Sepsiszentgyörgyön meglévő katedrák mellett működne magyar környezetben a magyar oktatás, mint Bukarestben. Volt is erről szó, ám ezt a változatot Bukarestben nem hagyták jóvá. Kezdetben a bukaresti egyetem zárkózott el mereven az átköltöztetéstől. Ma talán könnyebb lenne, ha a megye, a város is vállalná anyagilag az új tanszéket. Molnár Szabolcs irányította a figyelmem a régi magyar irodalomra és a verstanra. Lényegében minden dolgozatomat verstanról írtam. Molnár Szabolcs román környezetben is minden elismerést megkapott emberileg is. Ez az, ami megragadott mindenkit, és joggal, hiszen tartásában és tudásában nem mindennapi ember.
Mindezzel nem mondottunk sok rendkívülit, ha nem tesszük hozzá, hogy írónemzedékeket tanított, nála doktoráltak jeles emberek, valamint azt, hogy megpróbálta a lehetetlent is (mellesleg: miért volt lehetetlen?): áthozni a Kárpátokon a hungarológiai intézetet Sepsiszentgyörgyre, Székelyföldre, ahol számos kiváló és katedrán illetékes tanítványa állt volna méltó nemzeti szolgálatba. Nem sikerült végbevinnie ezt a tervét, noha városunk törekvéseivel egybeesik.
– Csíkszereda megelőzött, hamarább indult el ott a tárgyalás. Jelzem, akkor még nem volt ott Sapientia, ám készülőben voltak nagyon is. A mostani sepsiszentgyörgyi polgármester egyetemi város(-ká-)ban gondolkodik, ebben csak támogatni lehetne, kellene őt. Építkeznek, terveznek. Neked, mint egykori katedrafőnöknek, milyen elképzeléseid voltak, illetve vannak?
Molnár Szabolcs: Ott van a Bodok Szálloda lepusztult, elhanyagolt épülete, ott kellett volna szállást adni a Sapientiának, de elakadt ez is, talán pénz híján, talán a gáncsoskodó bukarestiek miatt. Megvolt az akarat, a szándék, pénz is volt hozzá magyarországi áldozatkészségből. De szerintem nem volt meg az az elszántság, a ha törik ha szakad merészség.
– Vajon végleg kútba esett ez az elképzelés? Hiszen magunkon akarunk segíteni. – Nem kell lemondanunk az egyetemről, hiszen vannak itt jól képzett tanítványaink, nem is kellene akkreditálni, itt élnek karnyújtásnyira azok, akik a bukaresti egyetemen tanítottak és tanítanak. A mostani tanügyi törvény is lehetővé teszi hungarológiai tanszék létesítését, viszont anyagiak híján ez valahogy nem sikerült még. De nem szabad lemondani róla, szerintem. Bukarestben a magyar tanszéket átminősítették magyar, cigány és zsidó tanulmányok tanszékévé. Ez így van.
– Érdekes összeállítás katedrán belül, a hungarológiai tanszék helyében. – Most Zsigmond Győző a tanszékvezető, neki adtam át a tanszéket, működik, élnek. Mondok egy példát az "áttűnésre". Teleormanból jött föl egy fiatalember, elvégezte az orosz–magyar szakot. Nagyon rendes hallgató volt, és olyan tanár is lett belőle. Szatmárra került, ott átvette a szatmári magyar tájnyelvet, a hanglejtést. Igen ám, de valahogy megtanulta a cigány nyelvet, rengeteget dolgozott, visszakerült Szatmárnémetiből Bukarestbe, megcsinálta a cigány ábécét, cigány nyelvészetből doktorált. Hogy kik előtt? A szanszkrit, a hindi, az általános nyelvészet no meg a román nyelv tudorai előtt védte meg disszertációját és kapta meg doktori címét. Nos, ő is ott van a közös tanszéken, nagyon ügyes egyébként, mert ő hívja le az európai uniós cigány támogatási pénzeket.
– Ezek a pénzek becsurognak-e a közös tanszék kasszájába?
– Hát ez az, hogy nem csurognak be. Azokat a pénzeket a cigányokra költik. Van cigány adjunktus is a katedrán, egy hölgy, vehemensen védi a maga ügyét, cigány öltözékben jár. És természetes módon védik és terjesztik, amennyire lehet, a cigány kultúrát, végzetteket helyeznek ki rendszeresen megyékbe, akik vállalják a saját feladataikat. Hatvankilencben létesítették a bukaresti egyetemen a magyar katedrát.
– Mindenképpen áldásos munka lehet. És hát bővül a tanszék, gondolom. – Épp az a gond, hogy szűkülnek a keretek. Tizenkilenc oktató tanár volt kezdetben, ma heten vannak.
– Nem mellékes kérdés, Aradon végezted az iskoláidat, majd Kolozsvárt szereztél diplomát, negyven bukaresti év után miért nem Arad felé irányultál, miért a Székelyföldre?
– Helyzet volt, apám esperes, négyen voltunk testvérek, nővérem úgymond szerencsés volt, mert úgynevezett vörös diplomával érettségizett, azzal felvételi nélkül jutott az orvosi egyetemre. A bátyám többször felvételizett, mindig a legjobb eredménnyel, mindig kiírták, hogy sajnos, hely híján nem vehetik fel. Hogy kinek jutott hely olyankor? Az elképzelhető. Ám az esperes fiának nem... Nyolcadszor aztán elfogadták a műegyetemen, fölvették. Engem már érettségi előtt örökbe vett a munkás nagybátyám, ne legyen gond a származásommal. Érettségi után tanítónak mentem, akkor adtak nekem is 25 ár földet, mint szokás volt az akkoriban falun. Ám a községi jegyző a termést egyszerűen elvitte haza magának. Aztán már az egyetemen meggyűlt a bajom azzal, hogy földbirtokosként jutottam be az egyetemre. Megadóztak, meg minden. Arad megyébe mentem vissza a diplomával, írásaim készültek vagy jelentek meg, ’69-ben megalakult a magyar tanszék Bukarestben, oda hívtak engem is.
– Nem is titok, nem is valami érdekesség, hogy a román papok gyermekeit minden további hercehurca nélkül vették föl még az ötvenes években is az egyetemekre. Magam is láttam ezt annak idején Kolozsváron.
– Megállapították egyszerűen, hogy az ortodox román egyház haladó, nemzetépítő, és a többi nem. Punktum. Szabó Zoltán hívott meg a tanszékre. Ingáztak sokan Bukarestbe Erdélyből, nagyszerű emberekkel dolgoztunk. Volt az úgynevezett A szak, azaz főszak, aztán a B. Lehetett választani angol, latin, kínai, arab szakok közt. És valóban gazdagabb volt a nyelvválaszték, mint a Babeş–Bolyain. Aztán egyre folyt a beolvasztás, végül már magyar és keleti nyelveket tanítottak, a szuahélitől kezdve... Szóval sorvadt mindaz, ami egykor sudár volt. – Hadd kérdezzem meg: ha már ilyen szépen fölfejlődött a tanszék egykor, milyen könyvtárhálózat állott a rendelkezésre?
– A Scânteia Ház pincéjében fedeztem föl egy könyvhalmazt. Az csodálatos volt, számtalan olyan könyvvel, amelyeket egyszerűen kitiltott, kiiktatott használatból a kommunista rendszer. Könyvritkaságokat találtam, nagyon értékes, több száz éves kiadványokat. Nos, ha nem is nyíltan, de hasznosítani tudtam azt a pincekönyvtárat a hallgatók meg a magam számára. A 68 éves egyetemi tanárnak még az elmúlt tanévben is voltak órái Bukarestben, doktorandusokat vizsgáztatni is be kellett járnia a fővárosba Sepsiszentgyörgyről. Ahol Molnár Szabolcs megtelepedett. Véle együtt nekünk is megfordul a fejünkben, milyen jó lenne errefelé hozni, át a Kárpátokon a magyar tanszék maradványait!
Czegő Zoltán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. augusztus 21.
Megalakult a Magyar Állampolgárok Klubja
Míg Magyarországon több százan tettek állampolgársági esküt augusztus 20-án, Marosvásárhelyen az ünnep alkalmából találkozóra hívták a jelenlegi és leendő magyar állampolgárokat, hogy megalakítsák a Magyar Állampolgárok Klubját.
Az EMNT Maros megyei szervezete augusztus 20-án a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központba hívta össze az érdeklődőket, hogy közösen ünnepeljenek, és megalakítsák a Magyar Állampolgárok Klubját. Mivel a rendezvény bográcsgulyásfőzésnek volt meghirdetve, az emberek különböző időközökben érkeztek, s bár a főzésről mégis a diakóniai központ szakácsai gondoskodtak, a felszolgált gulyáshoz már vagy 40 ember ült oda.
A beszélgetéseknek közösségformáló ereje is van
Még a közös étkezés előtt a résztvevők megünnepelték Magyarország nemzeti és állami ünnepét is, államalapító István királyunk szentté avatásának ünnepét, mégpedig egy Hunyadi László szobrászművész által készített falra akasztott Szent István dombormű alatt. „Ezt a domborművet a szobrászmestertől kértük kölcsön, s itt ünneplünk, mert még nincs olyan köztéri emlékművünk, ahol méltón lehetne ünnepelni Szent István ünnepét. De még lehet” – hangoztatta az ünnepen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács helyi elnöke, Jakab István. Elmondta azt is, hogy ez az ünnep tűnt a legalkalmasabbnak arra, hogy összehívják a Magyar Állampolgárok Klubjának első találkozóját.
„Az állampolgárság megszerzésével közösség is alakul, ezért mi a marosvásárhelyi, Maros megyei magyar állampolgárokat fognánk össze, ezért hoztuk létre a klubot, ahol terveink szerint havonta egyszer találkoznánk. A beszélgetéseknek ugyanis közösségformáló ereje is van” – tette hozzá Jakab István, majd Sebestyén Aba színművész felolvasta a Szózatot, az EMNT elnökségi tagja, Portik Vilmos pedig Szent István király Imre herceghez intézett intelmeiből olvasott fel a résztvevőknek.
A Magyar Állampolgárok Klubjának következő találkozója szeptemberben lesz, amelyen a tervek szerint a külügyminisztérium helyettes államtitkára is jelen lesz.
Január 3-ától zajlik az egyszerűsített honosítás
A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni egyszerűsített honosítási eljárásban, amelyet a Magyar Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul. A törvény az eddigitől eltérően a határokon túl élő magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
Szász Cs. Emese. Székelyhon.ro2011. szeptember 14.
Oltország fővárosában (Jövőképünk)
Jövőképünket láthatjuk Fogaras, Szeben, Vízakna magyar és szász népének sorsában. Amikor szóban és írásban mondjuk a magunkét, mint Cato a római szenátusban, amikor figyelmeztünk arra, hogy Erdély színmagyar nagyvárosait, magyar többségű régióit alig egy emberöltő alatt elrománosították, tulajdonképpen ébreszteni akarjuk Székelyföld őshonos népét, hogy kötelességünk megtartani szülőföldünket, szülőhazánkat utódainknak.
Évszázadokon át ezt tették elődeink is. Nekünk sincs jogunk arra, hogy a pénzhajsza miatt, valamint történelmünk, kultúránk ismeretének hiányában karba tett kézzel, ütődött gyermek módjára, bambán bámuljuk, amint nap mint nap szorítják vissza nyelvi és közösségi jogainkat. Hogyan nyomulnak a tőlünk idegen kultúra és nyelv bajnokai azon a földön, amely a miénk is! Nemrég néhány dél-erdélyi településen jártamban tapasztaltam, hogy a magyarság és a szászok felszámolása gyors, teljes beolvasztásuk, eltűnésük még néhány év, esetleg néhány évtized kérdése. Az említett városok rövid története, demográfiai változása arra int, hogy a székely megmaradás eszköze a határozott, következetes és nyílt küzdelem az autonómiáért.
Fogaras középkori toleranciája
Brassótól 67 km-re fekszik Fogaras. Besenyő nyelven Fagar šu, azaz kőris (fás) víz jelentésű, amelynek átvétele a magyar Fogaras név. Ez utóbbiból származik a német Fugerschmarkt és a román Făgăraş településnév is. Hajdanán a türk eredetű blakok (nem románok) és besenyők lakták a vöröstoronyi szorostól a tömösi szorosig húzódó határvidéket, ahol határvédő feladatkört töltöttek be. Fogaras várát 1310-ben Apor László vajda parancsára kezdték építeni, majd évszázadokon át állandóan bővíteni. A legjelentősebb várépítő Majláth István (XVI. sz.) erdélyi vajda volt. A fogarasi váruradalom központja Fogaras mezőváros. A váruradalmat 1368-tól kezdve Mátyás király uralkodásáig a havaselvi román vajdák hűbérbirtokként, vazallusi hűségükért kapták. Ez idő alatt Havaselvéről nagyszámú román telepedett ide.
A középkori Fogarason a tolerancia szellemében oldották meg a különböző vallású, nyelvű közösségek részvételét a város vezetésében. A fogarasi varga céh Bethlen Gábor fejedelem által 1622-ben kiadott privilégiuma (is) előírja: a "céhben lévő mesterek kölön-kölön nemzetségekből léjendenek, tehát mindenik nemzetség között ebben az céhben az céhmesterség és atyaság renddel jártassék, minden esztendőről esztendőre". A céhszabályzat egyértelműen arra utal, hogy a tisztségek betöltésében a nemzetiségek évről évre cserélődve képviseltetik magukat. De még az egyik legkorábban alapított román tannyelvű iskola felállítása is Fogarashoz kötődik. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony – I. Rákóczi György fejedelem felesége – alapította 1657-ben. A váruradalom a fejedelemség korában az erdélyi fejedelmek és fejedelemasszonyok birtoka lett. Így került az osztrák megbízásból Erdélyt (néhány hónapig) kormányzó Mihály vajda tulajdonába is, aki feleségének adományozta. 1661-ben a törökök foglalták el. I. Apafi Mihály uralkodása idején Fogaras vált az erdélyi fejedelemség fővárosává. Itt kötötték meg 1688-ban az osztrákokkal azt a híres fogarasi szerződést, amely alapján Apafi fejedelem halála után Erdély visszakerült a magyar koronához. A várban 1689-től császári őrség vert tanyát, 1715-től 1960-ig börtönként használták. 1892 és 1910 között Mikszáth Kálmán képviselte Fogarast a magyar parlamentben. Fogarason tanított 1908 és 1911 között Babits Mihály. Itt nyugszik Árva Bethlen Kata, a XVIII. század nagy erdélyi mecénása, akinek támogatásával a csernátoni Bod Péter nemcsak külföldön tanulhatott, de nagyszámú könyve is megjelenhetett. Az ő támogatásával építették Fogaras (1715–1740) mai református templomát.
Románosítás mindenáron
A kovásznai születésű írónő, Ignácz Rózsa gyermekként került Fogarasra. Az Ignácz család épp a hatalomváltás idején költözött a városba. Erre így emlékszik: "Mielőtt a románok bejöttek, még végiglátogatták a notabilitásokat, de a város előkelői már búcsúlátogatásként adják vissza a tisztelgő első vizitet". Jött a menekülés, megszüntették az állami magyar iskolát. Ennek helyébe Ignácz Rózsa édesapja, Ignácz László református lelkész a fogarasi magyarok anyagi áldozatvállalásával református gimnáziumot alapít. Azonban a magyarság lélekszáma a trianoni békediktátum utáni években rohamosan csökkent, így a református magyar gimnázium 1926-ban megszűnt. A hajdan magyar többségű városban a – huszonegyedik század első évtizedében – már az általános magyar iskola is bezárta kapuit!
A magyarság gyors fogyását a népszámlálások adatai tükrözik a legjobban. Amíg 1910-ben a magyarok (3359) és a szászok (1000) a népesség kétharmadát alkotják, és a románság alig egyharmad (2174), addig a 2002-es népszámlás már 1643 magyart és 332 szász nemzetiségűt vett nyilvántartásba, ami az összlakosság alig 4,5 százaléka.
Oltország fővárosában, Fogarason a hatalomváltás pillanatától beindult a románosítás. A húszas évek egyik nevezetes fogarasi élményét, amely nyíltan mutatja a helyi hatóságok románosításhoz kötődő gondolkodását, Ignácz Rózsa így meséli el: "A fogarasi nagypiacon beroskadt a föld. Barlang van a fogarasi nagypiac alatt. Barlang? Az is lehet, hogy temető." A hatóság azonnal kivonult. "Két napszámos ember csonka pléhvederrel meregette a sír tartalmát. Az archeológus ott állt a sír szélén, mellette a prefekt, a szigurancafőnök, a rendőrkapitány. Az archeológus azt az utasítást kapta a hivatali uraktól, hogy minden kétséget kizáróan állapítsa meg: ősrégi román temető volt e helyen, román temető, mit századok óta lezártak, s ami éppen ezért örökre eldönti a vitát, kié hát csakugyan Oltország fővárosa. Ki volt Fogarason a városalapító, az őslakó, kié, mely nemzeté a múlt." A sírgödörből azonban a hatóságok nagy csalódására egy XVI. századi magyar sírbolt maradványai kerültek elő. Semmi dák, semmi románságra utaló anyag. A csontok mellett aranyos, piros bársonymellény maradványa, görbe kard és több nyaklánc került a felszínre. A román prefektus és a román archeológus már beérte volna fogarasi szász őslakóval is, de az ásatás csak a magyarok ittlétét bizonyította. Természetesen, így sem volt eredménytelen, mert az ékszerek a prefektus házába kerültek, míg a csontok, a ruhadarabok a református temetőbe, Bethlen Kata ma is álló síremléke mögé. A három magyar egyház még működik, de már a fiatalok, ahogy Beder Tibor írta, az apadó fájdalom eredményeképp, egyre inkább "felekké" válnak, azaz vegyes házasság révén elrománosodnak. E város és e régió néhány, még magyarok által lakott települése megérdemelné, hogy bekerüljenek a szórványprogramba. Jó lenne, ha a két székely megye, Hargita és Kovászna kiterjesztené kapcsolatait Fogarasföld magyar településeire is.
Kádár Gyula. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. október 5.
Képzést szervez a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei középiskolásoknak
Ismét megszervezi Kárpát-medencei középiskolásoknak szóló, ifjúsági találkozóval egybekötött képzését október 7-9. között a Rákóczi Szövetség.
A szervezet MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a nyolcadik alkalommal, a fővárosban megtartandó rendezvény központi témája az érték és az ifjúság. A rendezvény célja a résztvevők kapcsolatépítésének, a diákvezetők képzésének és a szervezetek munkájának, hatékonyságának segítése.
A vezetőképzőre 40 Kárpát-medencei magyar középiskolából 120 diákot várnak.
A program szerint a rendezvényen előadást tart mások mellett Surján László néppárti európai parlamenti képviselő, Bod Péter Ákos közgazdász, Tőkéczki László és Szarka László történészek és Halzl József, a szövetség elnöke. A programot táncház, komolyzenei koncert és lovagi bemutató színesíti.
A Rákóczi Szövetség honlapja szerint a határon túl élő magyar közösségek nemzeti, kulturális, szellemi, közművelődési tevékenységét segíti, és részt vállal identitástudatuk megőrzésében, elsősorban az ifjúság megszólításával.
MTI2011. október 6.
Ismét Szonda Szabolcs a könyvtárigazgató
A Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére meghirdetett versenyvizsga lezárult, az egyetlen jelölt kitűnő eredményt ért el, tegnaptól ismét Szonda Szabolcs az intézményvezető – jelentette be tegnap Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, megismételve korábbi nyilatkozatait: egy 75 százalékban magyar lakosságú megyében, egy 85 százalékban magyarul olvasó közönség számára olyan igazgatóra van szükség, aki alaposan ismeri a magyar nyelvet és kultúrát.
Szonda Szabolcsot egy feljelentés nyomán indult hároméves pereskedés után kellett leváltani, a bíróság ugyanis igazat adott a külföldön főként nemzetféltéssel foglalkozó Dan Tănasă érvelésének, aki szerint diszkriminatív a magyarnyelv-ismeret megkövetelése Romániában. A könyvtárat a döntés után három hónapig ideiglenes megbízott ügyvezető irányította, a fenntartó megyei tanács pedig új versenyvizsgát írt ki, amelyre egyedül Szonda Szabolcs jelentkezett. Ezúttal a feltételeket úgy fogalmazták meg, hogy a románon kívül két, az Európai Unióban hivatalosan használt nyelvet is ismernie kell a pályázónak, Szonda pedig a magyar és az angol tudását igazolta oklevelekkel. Ezenkívül ötéves menedzseri tervet nyújtott be, amire 9,96-os értékelést kapott, a tegnap délelőtti szóbelin pedig 10-est, így újbóli kinevezése már támadhatatlannak látszik. Terveiről a tegnapi sajtótájékoztatón csak annyit mondott, hogy a könyvtár közösségi tér, és a közösség szolgálatában nem zárkóznak el semmilyen kulturális kezdeményezéstől. Eddigi munkáját – 2008 ősze óta áll az intézmény élén – Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester is méltatta, sok közös programot indítottak el, és további terveik is vannak, nem kell törődni a kutyák ugatásával, a karaván halad. A románoknak saját jelöltjük sem volt, egyszerűen csak meg akarták nehezíteni a magyar közösség helyzetét, mérgezni akarták a román–magyar viszonyt, és talán az sem tudatosult bennük, hogy a legtöbbet Romániának ártanak az ilyen mondvacsinált ügyekkel: csak azt bizonyítják, hogy a kisebbségi jogok nem biztosítottak, a másfél milliós magyarság még mindig másodrendű állampolgár – vélekedett. Sajnos, a kétnyelvűség errefelé még nem természetes, még messze vagyunk attól, hogy az állam a központi költségvetésből támogassa a kisebbségek nyelvhasználatát, mint Dél-Tirolban vagy Finnországban, de olyan megyében, régióban élünk, ahol saját elképzelésünk szerint alakíthatjuk a közéletet, és mi szeretnénk a magyar nyelvet minél szélesebb körben hivatalosítani Székelyföldön – tette hozzá Tamás Sándor, aki azt is elmondta, hogy az ügynek koránt sincs vége: Dan Tănasă és Dan Suciu (utóbbi a baróti polgármester tanácsadója) ellene is büntetőeljárást kezdeményezett, mert állításuk szerint Szonda háromévi fizetésével megkárosította az államot. A kivizsgálás folyamatban, de meghátrálni nem fognak – szögezte le. Kár, hogy a volt prefektus a provokátorok mellé szegődik, kár, hogy a román igazságszolgáltatás semmibe veszi a nemzetközi és hazai jogszabályokat – többek között az Európai Unió kisebbségi jogokra vonatkozó keretegyezményét, de a román könyvtári törvényt is –, és kár, hogy alkotó energiák vesznek el ilyen hadakozásokban, de mindez hiábavaló volt, nem ért célt az ijesztgetés – mondta végül. Szonda Szabolcs költő, író, műfordító 1974-ben született Sepsiszentgyörgyön, a bukaresti hungarológia tanszéken diplomázott, később ott is tanított. Több kötete jelent meg, kulturális lapok, mellékletek szerkesztőjeként is dolgozott.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. október 7.
Kopjafák az aradi vértanúknak
Újabb kegyhellyel gazdagodott Sepsiszentgyörgy. A Bod Péter Megyei Könyvtár mögötti téren állították fel tegnap az aradi vértanúk emlékét idéző tizenhárom kopjafát, Balázs Antal nyugalmazott tanító ajándék alkotását.
Több százan vettek részt az aradi vértanúk emléke előtt tisztelgő sepsiszentgyörgyi rendezvénysorozaton. Kezdetként az Erzsébet parkbeli ’48-as emlékműnél a rétyi Kováts András Fúvószenekar ünnepélyes zenéjére koszorút helyeztek el a megye és a város elöljárói, politikai pártok és civil szervezetek képviselői.
Ezt követően a tömeg felvonult a könyvtár mögötti térre, ahol Antal Árpád polgármester a kivégzett honvédtábornokok életének és áldozatának értelméről beszélt. Rab Sándor, a Székely Mikó Kollégium történelemtanárának kort idéző előadását követően az alkotó, Balázs Antal mesélt a kopjafák elkészítésének ötletéről, a Kárpát-medence különböző szegleteiből érkezett nyersanyag eredetéről. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kopjafákon nem csak a mártírhalált halt honvédtábornokok neve olvasható, hanem az alapanyagul szolgáló fa neve is magyarul és latinul. Köszönetet mondott az adományozóknak és segítőknek, majd aradi földdel töltött, nemzetiszín szalaggal díszített diókat osztottak szét a résztvevők között. A kopjafák lelkészi megáldását követően mikós diákok idézték fel a mártírok kivégzés előtti utolsó mondatait, majd a Himnusz eléneklése zárta a tartalmas megemlékező rendezvényt.
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. október 29.
Fiatal művészettörténészek fóruma
A gyulafehérvári székesegyház, a kolozsvári egykori Domonkos-rendi kolostor, a csíkszeredai Mikó-vár építéstörténetéről, az őraljaboldogfalvi falképeken megörökített női viseletekről, Kós Károly 1909-es művésztelep-programjáról, zsögödi Nagy Imre és id. Pieter Brueghel szülőföld iránti szeretetéről és még számos érdekfeszítő, erdélyi vonatkozású témáról értekeztek tegnap és ma a frissen diplomázott, mesterképzős, illetve doktorandus művészettörténészek a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban. A szakma fiatal képviselőinek tapasztalatcseréjére kétévente kerül sor, a konferenciát 2007-ben szervezte meg először a – Babes-Bolyai Tudományegyetem művészettörténész szakos magyar hallgatóinak háttérintézményeként működő – kolozsvári Entz Géza Alapítvány. 2009-ben a budapesti CentrArt Egyesület is csatlakozott a rendezvényhez, melynek második színhelye így az ELTE lett. Ekkor született meg az elhatározás, hogy az elkövetkező esztendőkben váltakozva szervezik meg Erdélyben és az anyaországban az ülésszakot. Idén a Maros Megyei Múzeum adott otthont a lassan hagyományossá váló eseménynek.
– A konferencia célja bemutatkozási lehetőséget adni, fórumot teremteni a fiatal művészettörténészeknek. Az ülésszakon mintegy negyven előadás hangzik el, a meghívottak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről, magyarországi felsőoktatási tanintézményekből – többek között a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről, a Gödöllői Református Líceumból –, erdélyi és anyaországi kulturális intézményekből, múzeumokból érkeztek, ugyanakkor vannak közöttük művészettörténeti tanulmányaikat Rómában, Svédországban folytató fiatalok is. Új kutatási eredmények kerülnek itt bemutatásra, amelyek reményeink szerint a továbbiakban egy kiadványban is megőrződnek – összegezte az előadások szünetében a konferencia lényegét Orbán János művészettörténész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)2011. november 8.
Háromszéki EMKE-díjazottak
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) háromszéki díjazottjainak, István Ildikónak és Tóth-Birtan Tinkának adta át az elismerő oklevelet tegnap a Bod Péter Megyei Könyvtárban Kiss Jenő, az EMKE háromszéki alelnöke.
Méltatásában elmondta, István Ildikó nemzedékeket ismertet meg a magyar népdallal és tánccal, elindítva azon a biztos alappal rendelkező úton, amelyen eljuthatnak a művelődés magas fokára. Külön kiemelte közszolgálatot teljesítő, nemzeti és egyházi ünnepeken való fellépéseit. "Tudatosan vállalja és viszi tovább azt a népi kultúrát, amit otthonról hozott, s amelynek értékeitől sem a divat, sem a fogyasztói társadalom nem tudta eltávolítani" – mondta Kiss Jenő. Tóth-Birtan Tinka a Míves Házban kifejtett szervezői tevékenységével, a gyermektáncház, a fazekasság, a nemezelés oktatásának megszervezésével ugyancsak a népi kultúra éltetését szolgálja, az EMKE díját ennek okán érdemelte ki.
Mindketten a háromszéki közművelődési élet sajátos, példamutató személyiségei, akik munkájukat úgy tudták megszervezni, hogy jelentős részben az államtól függetlenül is meg tudnak élni, ezzel is sok fiatal számára járható utat mutatva – zárta beszédét Kiss Jenő.
István Ildikó és férje, Mihály Pál tevékenységét méltatta Szilágyi Zsolt is, elmondva, olyan munkára vállalkoztak, mely nem tartozik a nagy érdeklődésnek örvendő foglalkozások közé, de melyre annál nagyobb a szükség a mindent taroló komputervilágban.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2011. november 14.
Élhető magyar élet, szórványban
Nem csak a kisebbségben, de a tömbben élő magyaroknak, így a székelyföldieknek is fontos, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a szórvány érdekvédelme – hangzott el a hétvégén Déván, az első alkalommal megrendezett Magyar Szórvány Napján.
Nem csak a kisebbségben, de a tömbben élő magyaroknak, így a székelyföldieknek is fontos, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a szórvány érdekvédelme – hangzott el a hétvégén Déván, az első alkalommal megrendezett Magyar Szórvány Napján. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: fordulatra van szükség a kisebbségi képviseletben.
„Itt kell megvetnünk a lábunkat annak érdekében, hogy a szórvány ne tűnjön el, hogy a tömb megerősödjön, és ne szórványosodjon el” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton Déván, a Magyar Szórvány Napjának megnyitóján. Az RMDSZ 10. kongresszusán november 15-ét, Bethlen Gábor születésnapját az összefogás jegyében a Magyar Szórvány Napjának nyilvánította az érdekképviselet: ennek megfelelően szerveztek hétvégén kétnapos rendezvénysorozatot Hunyad megyében.
„Új tervek kellenek”
„A többnemzetiségű környezetben élő magyar emberek sorsa továbbra is kiemelten fontos számunkra, ezért is fogadtuk el a nagyváradi kongresszuson a szórvány napjának megünneplésére vonatkozó javaslatot” – emlékeztetett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke párhuzamba állította az 1989 óta eltelt 22 évet a két világháború közötti 22 évvel, amelyről Mikó Imre készített felmérést.
„A mi 22 évünk nagyon gyorsan eltelt, számvetésre, új tervekre, célkitűzésekre van szükségünk. Az erdélyi magyar közösségen belüli kapcsolatok megerősödtek, ilyen szempontból példamutató a székelyföldi és a szórványmegyék közötti együttműködés.
Az összefogás újabb ékes bizonyítéka ez a kapcsolat, amellyel ismét megmutattuk, hogy képesek vagyunk legyőzni a kishitűséget. Nemzeti értékeink mellett közösségünk számára a legfontosabb a bizalom” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki hangsúlyozta: a népszámlálási kampány jelszava, a „Minden magyar számít” továbbra is érvényben marad, és ennek a szemléletnek különösen a szórványban nagy jelentősége van.
„Pozitív diszkriminációt!”
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy a szövetség tisztségviselői számára az egyik legnagyobb kihívás a szórványban élő magyar emberek sorsának, jövőjének mindenki által elfogadott rendezése.
Winkler házigazdaként vett részt a rendezvénysorozat megnyitóján, ahol Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke is köszöntötte a résztvevőket. Dézsi Attila Hunyad megyei prefektus végvári katonáknak nevezte a Hunyad megyei magyarokat.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök figyelmeztetett arra, hogy a szórvány „pozitív diszkriminációt” érdemel, a székelyföldi pályázóknak a jövőben le kell mondaniuk a Communitas Alapítvány támogatásáról az ezeken a vidékeken élők javára.
„Nem kell kongatni a vészharangot”
Böjte Csaba ferences szerzetes felszólalásában elmondta: húsz éve él Déván, és megtapasztalhatta, hogy a nehézségekkel együtt is élhető itt az élet. „Összesen 2300 gyereket nevelünk itt, Dél-Erdélyben, és soha nem ért sem engem, sem a gyerekeket bántódás amiatt, hogy magyarok vagyunk.
Ezek tények, amelyek biztonságot adnak. Nem a vészharangokat kell kongatni, hiszen élhető itt az élet magyarként. Közös célokon és ezek megvalósításán kell gondolkodnunk, partnerségben a helyi hatóságokkal” – osztotta meg gondolatait Csaba atya.
A múlt kötelez
A dévai prefektúra épülete előtt a résztvevők felavatták Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékoszlopát – ez Hunyad megye első köztéri magyar emlékműve. „Sokszor vádolnak minket, erdélyi magyarokat azzal, hogy a múlt felé fordulunk. Ám ahhoz, hogy tudjuk, mire építjük jövőnket, ismernünk és vigyáznunk kell múltunk értékeire” – mondta Kelemen Hunor az RMDSZ és Communitas Alapítvány által támogatott eseményen.
Háromszék is felvállalja a szórványt
Együttműködési szerződést írt alá a hét végén a nagyenyedi vártemplomban Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök a nagyenyedi Dr. Szász Pál Egyesület és a magyarigeni református Bod Péter Alapítvány vezetőivel a szórványmagyarok kulturális értékeinek támogatásáról.
„Belső egységünk erősítésére, pozitív jövőkép kialakítására kell törekednünk, ezért Hargita megyéhez hasonlóan, Kovászna megye is kiveszi részét e belső építkezésből” – mondta beszédében Tamás Sándor. Az ünnepségen felszólalt Krecsák Sz. Adalbert, Nagyenyed alpolgármestere, illetve Demeter László, a Kovászna Megyei Tanács kulturális bizottságának vezetője. (Tamás András)
Új Magyar Szó (Bukarest)2011. november 16.
Együttműködik Fehér és Kovászna megye
Ünnepélyesen szerződést kötöttek egymással Fehér és Kovászna megye képviselői november 13-án, vasárnap az enyedi református templomban, istentisztelet után. Előzőleg prédikációjában Pópa Tibor lelkipásztor is arra intett az igével és Pál apostol szavaival: Egymás terhét hordozzátok (Galatabeliekhez írott levél, 6, 2.). Szórvány terhet hordozni nem könnyű feladat, sem azoknak, akik élik ezt, sem azoknak, akik nem restek átvállalni a gondok egy részét. A kapcsolatok Háromszékkel igen régiek, hiszen hajdanában sok diák jött Enyedre a kollégiumba tanulni, és tanárok is érkeztek tanítani. Ma is nemes feladat iskolát segíteni, de itt most szélesebb körű megállapodás körvonalai bontakoztak ki.
Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke üdvözölte a vendégeket: Tamás Sándort, a Kovászna Megyei Tanács elnökét, valamint Demeter Lászlót, a tanács RMDSZ-es frakciójának vezetőjét és a szórványügyek felelősét. Részt vett az aláírási ceremónián Székely István, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese is. Kováts Krisztián történelmi időnek, benne jelentős pillanatnak nevezte ezt az alkalmat, hiszen közeledik Bethlen Gábor fejedelem születésnapja, és tavaly a székesegyházban felavatták a Bethlen Gábor emléktáblát is. Tamás Sándor tanácselnök válaszbeszédében elmondta: bárhol is járnak, Bukarestben, Budapesten vagy éppen Brüsszelben, mindig akadnak ennél fontosabb ügyek. Ezért úgy döntöttek, hogy az erdélyi magyar–magyar kapcsolatokat fogják erősíteni. Ennek szellemében született meg a Hunyad megyei kötődés, ahol már eddig is szép eredményekkel büszkélkedhetnek. Enyeden pedig olyan új szerződés született, amelyet a kovásznai önkormányzat 20 százalékos román kisebbsége is támogatott.
Rácz Levente, a Dr. Szász Pál Kulturális Egyesület elnöke megköszönte a háromszékieknek a lehetőséget, ami ezzel a szerződéssel jár. Mint elmondta, az egyik leghíresebb székely, aki hajdanában Fehér megyébe jött, Mikó Imre volt, aki a kollégium főgondnoki tisztségét is betöltötte. – Ebben a szerződésben a tömb és a szórvány találkozik. Jó adag optimizmus kell ahhoz, hogy mi itt pozitívan gondolkodjunk, de reménykedhetünk, hogy az új kapcsolat gyümölcsöző lesz – fejtette ki.
Gudor Botond, a Bod Péter Alapítvány elnöke a névadó gondolatát idézte: a hazának ártani nem szabad, de aki nem használ, az nagy vétket követ el. Véleménye szerint a szerződés egy kezdet, amelyből sokat lehet majd profitálni, a két közösség érdekében.
Tamás Sándor a megye kék-sárga zászlaját hozta ajándékba, amelynek szimbólumait ismertette az enyediekkel. Ezután a felek ünnepélyesen aláírták a Székelyföld–Szórvány partnerség elnevezésű együttműködési megállapodást, amelynek szövege szerint „Erdélyben minden magyar felelős minden magyarért. Tudnunk kell, hogy van segítség a bajban, és van, akivel osztozzunk az örömben. Összetartozunk, felelősséget kell egymásért vállalnunk.
BAKÓ BOTOND
Szabadság (Kolozsvár)2011. december 2.
Tisztújító közgyűlést tartott a Maros megyei EMNT
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete 2011. november 29-én tisztújító közgyűlést tartott. Az EMNT szabályzata értelmében az elnökséget egy éves mandátummal ruházza fel a közgyűlés.
A Bod Péter Diakóniai Központban tartott eseményen Jakab István elnök beszámolt az elmúlt egy év tevékenységéről, majd a szavazásra jogosult résztvevők 2012. november végéig szóló mandátummal ruházták fel: Jakab Istvánt (elnök), Portik Vilmost (politikai alelnök), Kali Istvánt (közigazgatási alelnök), valamint Szakács Júlia, Sütő Ágota, Tőkés András, Hegedűs Tivadar elnökségi tagokat.
A közgyűlés 25 Maros megyei küldöttet választott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos tisztújító küldöttgyűlésére, amelyet december 10-én Marosvásárhelyen tartanak.
marosvasarhelyi.info
Erdély.ma