udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
718
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 691-718
Névmutató:
Popescu-Tariceanu, Calin
2006. június 30.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) vezetősége megbízta Teodor Atanasiu védelmi minisztert, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácstól kérje a román csapatok Irakból való visszavonását – jelentette be június 29-én a párt vezetőinek ülése után Calin Popescu Tariceanu kormányfő, az NLP elnöke. A pártok zöme meglepetéssel fogadta a hírt. Calin Popescu Tariceanu elmondta: az iraki és az afganisztáni akciókban való részvétel igen nagy anyagi megterhelést jelent Románia számára. Ha visszavonják Irakból a román katonákat, ezzel mintegy 90 millió dollárt lehet megtakarítani. Teodor Atanasiu védelmi miniszter tájékoztatása alapján összesen 890 román katonát vonnának ki Irakból. A Demokrata Párt (DP) elnöke, Emil Boc súlyos politikai hibának tartja a döntést, és úgy vélte, hogy ez veszélybe sodorhatja a koalíciós pártok együttműködési megállapodását. Az NLP javaslata elhamarkodott arculatakció, nyilatkozta Radu Berceanu közlekedési miniszter. Kelemen Hunor, az RMDSZ képviselője úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ támogatja a román katonák visszavonását Irakból. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke úgy látja: ki kellene dolgozni a román katonák visszavonásának pontos ütemtervét. Traian Basescu államfő elfogadhatatlannak tartja a liberálisok javaslatát. Basescu bejelentette, hogy június 30-ra összehívja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, amelynek hatáskörébe tartozik a visszavonásról szóló döntés meghozatala. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Nicholas Taubman meglepetését fejezte ki Tariceanu bejelentése kapcsán. Hozzátette: Románia egyike az Egyesült Államok legértékesebb és legmegbízhatóbb partnerének. Eddig csak Románia és Lengyelország nem fogadta el csapatai visszavonásának ütemtervét. Magyarország és Ukrajna már kivonta haderejét Irakból, Lettország pedig csupán mintegy 50 főre tehető jelképes alakulatot állomásoztat az arab országban. Legutóbb Olaszország jelentette be csapatainak visszahívását. /Visszavonnák a román katonákat Irakból. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./2006. július 1.
Románia Legfelső Védelmi Tanácsa (LVT) június 30-i ülésén elutasította Teodor Atanasiu védelmi miniszternek a liberális párt felhatalmazására tett javaslatát, hogy vonják vissza az Irakban állomásozó román katonákat. Traian Basescu államfő elsősorban a NATO-szövetségesi hűséggel indokolta a testület elutasító álláspontját. A liberális pártelnök, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ugyanis az előző napon azzal magyarázta a katonák hazahívásának fontosságát, hogy szerinte Romániának saját belső ügyeire kellene összpontosítania figyelmét. Calin Popescu Tariceanu az LVT-ülés után bejelentette: Románia miniszterelnökeként és az NLP elnökeként továbbra is fenntartja a román katonák visszavonására vonatkozó javaslatát. /Maradnak Irakban a román csapatok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./2006. július 6.
Tariceanu miniszterelnök tanácsosa, Marius Oprea, aki jelenkori történész is, azt állítja: Romániában legalább tízezer, de lehet, hogy húszezer olyan vezető van, aki hajdanán együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel, a Secutitatéval. (Hirszerzo.hu) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./2006. július 7.
Az RMDSZ javaslatára Calin Popescu-Tariceanu kormányfő július 6-án Pásztor Gabriella Bihar megyei tanfelügyelőt nevezte ki tanügyi államtitkárnak. Az új államtitkár kifejtette, számos feladata között kiemelten figyel majd a felsőoktatási intézmények akkreditációjára. Prioritásnak tekinti a kisebbségi törvény közoktatásra vonatkozó tételei is. Pásztor szeretné, ha mihamarabb összeállana egy szaktestület, amely megvitatná a magyar elemi, középiskolai és gimnáziumi román nyelv és irodalom tankönyvek tartalmi változtatását, hogy az anyanyelven tanulók ne legyenek hátrányban román társaikkal szemben. /S. J.: Új magyar államtitkárt neveztek ki az Oktatási Minisztériumban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2006. július 10.
Teodor Atanasiu védelmi miniszter a tévében elbüszkélkedett azzal, hogy beépítette embereit az államfő környezetébe: megfigyelik az államfőt és környezetét. A hadsereg titkosszolgálata szivárgott be az elnöki palotába. A kérdés: miért kell a hadseregnek megfigyelés alatt tartania az államfőt, aki a fegyveres erők főparancsnoka? Időközben Tariceanu miniszterelnök is tető alá hozta saját titkosszolgálatát. A miniszterelnöki kancelláriához tartozó Helyzetértékelő Központ hivatalosan a kabinet és a központi közigazgatási szervek kapcsolatát biztosítja, amúgy az államfő irányítása alatt álló Hírszerző Közösséget megkerülve juttat bizalmas hírszerzői információkat a kormányfőhöz. Basescu államfőt ismerve, biztosra vehető, hogy az ő emberei is ott ügynökösködnek a kormánypalotában. Mindez jelentős lépés lehet a mindenható Szekuritatéhoz hasonló, újabb struktúra felé. /Bogdán Ferenc: Lesen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2006. július 11.
– Nem teljesen igaz az az állítás, miszerint az EU-tagállamokban nincs olyan struktúra, mint a Legfelső Védelmi Tanács – állította Varga Attila képviselő, alkotmányjogász, aki a testület feloszlatását szorgalmazó NLP álláspontját kommentálta. A Nemzeti Liberális Párt egy vezető politikusa, Bogdan Olteanu képviselőházi elnök kifejtette: pártja egyet ért a tanács feloszlatásával. Varga elmondta: Magyarországon is, és más országokban is létezik valamilyen nemzetbiztonsági struktúra. Az viszont tény, hogy Romániában, egyedülálló módon a tanács egyfajta párhuzamos kormányként működik, olyan eszköz, amely által az államfő többlethatalomhoz jut. Mindazonáltal a képviselő úgy véli: egy esetleges alkotmánymódosítás elsőrendű feladata az lenne, hogy eldöntse: milyen köztársaság legyen Románia: parlamenti, félelnöki, vagy elnöki, a jelenlegi forma ugyanis egyik kategóriába sem sorolható egyértelműen. – Ion Iliescu a kezdeti egyetértés után összetűzött mind Petre Romannal, mind Adrian Nastase-val, ugyanúgy Emil Constantinescu sem tudott zöld ágra vergődni a miniszterelnökökkel, a Basescu-Tariceanu konfliktus pedig jelenleg is napirenden van – mondta Varga Attila. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Megszüntetnék a Legfelső Védelmi Tanácsot. Varga Attila: elsősorban a kormányzati szerepeket kellene tisztázni. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2006. július 11.
Kihallgatta az ügyészség Corneliu Turianut, a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS) volt elnökét, aki néhány hónappal ezelőtt azzal vádolta meg Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt, hogy együttműködött a volt politikai rendőrséggel. Turianut a tisztségével való visszaéléssel és a CNSAS működési jogszabályának megsértésével vádolják. A kihallgatáson igazságügyi források szerint Turianu aláírt egy nyilatkozatot a kormányfő esetleges besúgómúltjával kapcsolatban. Egy olyan listára is utalást tett, amelyen – másik hatvan politikus neve mellett – a kormányfőé is szerepel. Tariceanu mindvégig tagadta, hogy valaha is köze lett volna a Szekuritátéhoz, június 5-én ezt a CNSAS vezetőtestülete is megerősítette. /G.G.: Kihallgatta az ügyészség Corneliu Turianut. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2006. július 13.
A Demokrata Párt ismét úgy érzi, hogy szövetségese, a Nemzeti Liberális Párt csapdát állít neki. A liberálisok ugyanis eldöntötték: a kormányhivatalokban csökkenteni kell a köztisztviselők, magas rangú hivatalnokok számát, mégpedig 30 százalékkal. A rendeletet állítólag maga a miniszterelnök írta alá, anélkül azonban, hogy a két párt előzetesen konzultált volna. A csapdahelyzet abban áll, hogy ha a DP ellenkezik a „karcsúsítással”, akkor a reform akadályozásával vádolják meg, így aztán kénytelen beadni a derekát. Államtitkárok és intézményvezetők menesztését követeli a Tariceanu liberális párti kormányfő, ugyanakkor Traian Basescu elnök máris két elnöki tanácsadói hivatalt létesített. /Antalfi Imola: Csapda a demokratáknak? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./2006. július 14.
A Budapesten tervezett második román-magyar együttes kormányülésen a román kormány olyan együttműködési megállapodás aláírását reméli, amely az észak-erdélyi autópályának a magyarországi úthálózathoz való csatolásáról szól – jelentette be július 13-án Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A kormányfő a Kolozsvár melletti Tordaszentlászlón tett rövid látogatást, megszemlélte az észak-erdélyi autópályát kivitelező amerikai Bechtel cég építőtelepét. A munkálatok folytatását nemrég kezdték el, így jelenleg az építőtelepen nincs sok változás Tariceanu elődje, Adrian Nastase 2004-es látogatásához képest. Tariceanu emlékeztetett: azért látogatott el a Bechtel építőtelepére, mert az általa vezetett kabinet az elsőbbséget élvező területek közé sorolta a romániai infrastruktúra fejlesztését. /B. T.: Kormányfői látogatás az észak-erdélyi autópályánál. Megállapodást akar Tariceanu Budapesttel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./2006. július 17.
A román sajtóban újabban mind többen figyelnek föl rá, hogy miközben Basescu államelnök ellenséges a szövetségesekkel, bizonyos szociáldemokratákkal szemben nem csak elnéző, hanem sok szempontból egyenesen rájuk építi klientúráját. Basescu a jogállam legfontosabb intézményeiben sorra megerősítette a korábbi (Iliescu által jelölt) szociáldemokrata pártkatonákat. A legfőbb ügyész személyétől a titkosszolgálatok vezetőiig és a nép ügyvédjéig gyakorlatilag mindenki maradt a helyén. Az elnök a Szociáldemokrata Párt ellen kezdettől „kíméletlen harcot” folytatott. Megpróbált minden eszközzel megszabadulni a parlament két házának szociáldemokrata elnökétől, az Alkotmánybíróság összetételének megváltoztatását is latolgatta. Közben a Szociáldemokrata Párt az elmúlt hónapokban sorra elveszítette vezető személyiségeit. Nemrég még az ország leghatalmasabb politikai alakulata volt – néhány hónap alatt a politikai élet perifériájára szorult. Ma már Basescu elnök és a Demokrata Párt legfőbb ellenfele Tariceanu kormányfő és a Nemzeti Liberális Párt. S az ellenük folytatott harcban az elnöknek mindenre elszánt szövetségesek kellenek. Basescu elnök szeretne lenni a legfőbb hadúr, a főbíró stb. Az ellenfél embereinek megvásárlásával látványosabb eredményeket lehet elérni, mint támadásokkal. /Bíró Béla: Miként a mennyben... = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./2006. július 18.
Puccsízű bejelentést tett július 17-én Theodor Stolojan, Mona Musca és Valeriu Stoica, akik a Nemzeti Liberális Párt (NLP) belső ellenzékét képviselik. A három liberális politikus már közel egy éve szünet nélkül bírálja a Calin Popescu Tariceanu kormányfő vezette NLP-vezetőséget. A bírálatok azt követően erősödtek fel, hogy Tariceanu tavaly kétszer is meggondolta magát a kormányfői tisztségéből való távozás kapcsán. Előzőleg mindkét alkalommal nyilvánosan bejelentette lemondási szándékát. A második jelentős töréspontot az okozta, hogy a liberálisok visszautasították a Demokrata Pártnak az egyesülésre tett ajánlatát. Stolojan emellett úgy látja, hogy a demokratákkal és a Traian Basescu államfővel folytatott rivalizálás is hozzájárult a tekintélyvesztéshez. /B.T.: Hatalmi harcok miatt repedezik az NLP. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./2006. július 26.
Közigazgatási államtanácsosi funkcióba nevezte ki július 25-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Fekete Emőkét, az RMDSZ kolozsvári városi tanácsosát. Az államtanácsosi tisztség államtitkári rangnak felel meg. Összeférhetetlenség miatt az államtanácsosnak le kell mondania önkormányzati képviselői tisztségéről, helyét az RMDSZ előválasztási listája alapján várhatóan Csoma Botond veszi át. /Magyar államtanácsos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./2006. július 27.
Vitát váltott ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök motorkerékpár-balesete a miniszterelnök testőrei és a rendőrség között. Az 54 éves kormányfő júl. 25-én Harley Davidson motorkerékpárjával, testőrei kíséretében hazafelé tartott egy motoros találkozóról, amikor egy kanyarban áttért a szemközti sávba és nekiütközött egy vele ellenkező irányban haladó személyautónak. A rendőrség szóvá tette, hogy nem lehet megállapítani, milyen sebességgel haladt a kormányfő, mire ugyanis a rendőrök a helyszínre értek, a testőrök (SPP) eltávolították a motorkerékpárt. A rendőrség szerint a baleset csak a sebességkorlátozás jelentős túllépése mellett következhetett be. A kormányszóvivői iroda közleménye szerint a kormányfő csonttörtést nem szenvedett, az éjszakát kórházban töltötte, de másnap már részt tudott venni a kormány munkájában. A miniszterelnök vezetői engedélyét a jogszabályoknak megfelelően a vizsgálat idejére bevonták. /Eltüntette a bűnnyomokat a testőrség? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ A rendőrség sajtószóvivő cáfolta azokat a híreket, miszerint a Tariceanut kísérő kormányőrség (SPP) emberei még a rendőrség megérkezése előtt eltávolították a baleset helyszínéről a motorkerékpárt. Bal lábán gipszet viselt, és a kormányépületbe egy fém járókeretre támaszkodva érkezett a kormányfő, a kormányülést ő vezette. /Gujdár Gabriella: Kormányt vezethet, motort nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ A testőrök, az Őrző-Védő Szolgálat (SPP) az egyik titkosrendőség.2006. augusztus 1.
Tariceanu kormányfő bejelentette: ha a minisztereknek nincs bátorságuk véghezvinni a kormányátalakítást, elvégzi azt ő maga, úgy, hogy a koalíción belüli erőviszonyok nem fognak megváltozni. Tariceanu szerint alapos szerkezetváltásra van szükség: elsősorban az államtitkárok és a kormány szintjén működő hivatalok és ügynökségek számát kellene csökkenteni. Tariceanu javaslatának eredményeképpen számos tevékenység a megyei hatóságokhoz kerülne, ami növelné a közigazgatás hatékonyságát, és a csatlakozás utáni időszakban megkönnyítené a különböző uniós pénzalapok felhasználását. Főleg a Demokrata Párt miniszterei, nem értenek egyet a kormányfő szándékával. Monica Macovei igazságügyi miniszter például közölte: továbbra is igényt tart mindhárom államtitkárára. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke úgy véli: az átalakítás előtt feltétlenül tárgyalni kell a miniszterekkel is. A kormánykoalíció vezető politikusai tárgyaltak a kormányátalakításról, és egyetértettek abban, hogy a módosítás nyomán az államtitkárok száma a jelenlegi 82-ről 51-re csökkenjen, a DP-nek 14, a NLP-nek 20, az RMDSZ-nek és a KP-nek pedig 8–8 államtitkára legyen. A DP nem vett részt a megbeszéléseken. /Tariceanu bekeményít kormányátalakítás-ügyben. Egyetlen államtitkárukról sem mondanának le a DP-miniszterek állampolgárságért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./2006. augusztus 3.
A Tariceanu-kabinet mindaddig vár a nemzetbiztonsági törvények elfogadásával, amíg a civil szervezetek benyújtják módosító indítványaikat a kormány által kidolgozott kerettörvény-tervezethez, és a minisztériumok is megteszik javaslataikat, jelentette be Oana Marinescu szóvivő, válaszképpen az államfő sürgetésére. Traian Basescu államfő korábban kijelentette, nem nevezi ki a titkosszolgálatok lemondott vezetőinek utódait, amíg a parlament el nem fogadja az új nemzetbiztonsági törvényeket. A kormány már múlt heti ülésén megvitatta a miniszterelnök két bizalmasa – Radu Stroe kormányfőtitkár és Marius Oprea történész – által készített nemzetbiztonsági kerettörvény-tervezetet. A Tariceanu-féle jogszabály egyik legfontosabb újdonsága az, hogy két titkosszolgálatot – a Kormányőrséget (SPP) és a Különleges Távközlési Szolgálatot (STS) – a kabinet hatáskörébe utal. Eszerint a SPP és a STS vezetője a belügyminisztériumi, illetve a távközlési tárca egy-egy államtitkára lenne, akiket a miniszterelnök nevez ki. A jelenlegi törvények értelmében e két titkosszolgálat igazgatójára az államfő tesz javaslatot. A kormány változata emellett azt is előírja, hogy a SPP és a STS többé nem végezhet telefonlehallgatásokat sem. E tervezetet a kormányfő már május végén elküldte minisztereinek véleményezésre, kilenc tárcavezetőtől még nem kapott választ. Köztük Nagy Zsolt távközlési minisztertől sem, aki elmondta: június 24-ig kellett volna megtennie javaslatait a dokumentummal kapcsolatosan, de ezt végül nem tette meg. A tervezetet ugyanis elfogadhatónak tekinti. Traian Basescu államfő áprilisban öt jogszabályból álló nemzetbiztonsági törvénycsomagot terjesztett elő és bocsátott közvitára az elnöki hivatal internetes honlapján, ezekből Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök csak négyet vett át: a SRI, illetve a SIE működését szabályozó törvényt, a hírszerzési és kémelhárítási tevékenységet szabályozó tervezetet, illetve a titkosszolgálati alkalmazottak jogállására vonatkozó jogszabályt. A Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) májusi ülésén Basescu és Tariceanu bejelentették, hogy a kormány hamarosan elfogadja és a parlament elé terjeszti a jogszabálycsomagot, a tervezetek azonban eddig még csak nem is szerepeltek a kabinet üléseinek napirendi pontjai között. A Basescu-féle tervezeteket a liberálisok ugyanis elfogadhatatlannak tartották. Érvelésük szerint e jogszabályok túlzott hatalommal ruházzák fel a titkosszolgálatokat rendkívüli állapotok esetén. Az elnök törvényjavaslatait a civil szervezetek is sokszor bírálták. A Nyílt Társadalom Alapítvány szerint a tervezetek több előírása is sérti az emberi jogokat. Az elnöki hivatal által javasolt nemzetbiztonsági törvénycsomag rendelkezései szerint akár bíróság elé is kerülhet az az RMDSZ-es politikus, aki Románia területi-közigazgatási rendszerének módosítását javasolja, új régiók létrehozását szorgalmazza. Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának tagja korábban elmondta: így is értelmezhető a hírszerzési és kémelhárítási tevékenységet szabályozó törvénytervezet egyik passzusa, miszerint: a nemzetbiztonságot veszélyezteti az összes olyan „szeparatista” törekvés, amely az ország területi egységét és feloszthatatlanságát érinti. /Cseke Péter Tamás: A kormány csak alapos elemzés után fogadja el a nemzetbiztonsági jogszabályokat. A kormány megnyirbálta Basescu törvényeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./2006. augusztus 5.
A Legfelső Védelmi Tanács által elfogadott nemzetbiztonsági törvénycsomaghoz hasonlóan a kormány főtitkársága is azonos témakörű jogszabályt dolgozott ki, amely heves vitákat vált ki. A védelmi tanács tervezete a civil szféra felháborodását okozta, mert a tervezet túl nagy hatalmat biztosít a titkosszolgálatoknak. A jogszabály felhatalmazza a titkos ügynököket, hogy bírói engedély nélkül lehallgassák a gyanúsítottakat. A kormány tervezetét Calin Popescu Tariceanu kormányfő nemzetbiztonsági tanácsosa, Marius Oprea történész dolgozta ki. Ez az elképzelés sem nyerte el a civil szféra tetszését. A Jogforrások Központja szervezet azt kifogásolja, a törvénytervezet nem tisztázza, hogyan lehet ellenőrizni az információk titkosításának, illetve a titkosítási kötelezettség feloldásának törvényességét. A Nyílt Társadalomért Alapítvány szerint a tervezet csak kinyilatkoztatások szintjén foglalkozik az emberi jogok betartásával. /Kereszttűzben a nemzetbiztonság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./2006. augusztus 10.
Traian Basescu elnök augusztus 9-én Irakba látogatott és megerősítette: nem hívja vissza a katonákat. Állásfoglalása ellentétes Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökével, aki hetek óta az Irakban állomásozó román katonák kivonása mellett kardoskodik. A miniszterelnök pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) július elején aláírásgyűjtő akciót kezdett a csapatkivonás támogatása mellett, miután az államfő elnöklete alatt működő román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) elutasította a védelmi miniszter erre irányuló javaslatát. Eddig kétszázezren támogatták a kezdeményezést. Teodor Atanasiu védelmi miniszter jelezte, hogy a tanács következő ülésén ismét előterjesztést tesz az iraki csapatkivonásról. /I. I. Cs.: Az elnöknek tetszik a katonásdi. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./2006. augusztus 17.
A kormányban két volt szekus tiszt is van, jelentette ki Marius Oprea történész egy tévéműsor keretében. Calin Popescu Tariceanu kormányfő biztonsági szaktanácsadója két személyt nevezett meg: az egyik Silvian Ionescu, a Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője, a másik pedig Aurel Teodorescu, a Munkaerő Migrációs Hivatal igazgatója. A két demokrata párti tisztségviselő elismerte szekus múltját, amelyet – állításuk szerint – soha nem tagadtak. Előzőleg Emil Boc, Demokrata Párt (DP) elnöke, kijelentette, hogy kizárják a pártból mindazokat, akik együttműködtek a Szekuritátéval. Ionescu elmondta, hogy a DP-nek tudomása volt múltjáról, ennek ellenére támogatták, és tisztségekkel bízták meg. /Demokrata párti szekus tisztek a kormányban. A DP ismerte múltjukat, amikor kineveztette őket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./2006. augusztus 21.
Calin Popescu-Tariceanu kormányfő menesztette tisztségéből Dan Petrescut. Petrescuról bebizonyosodott, hogy szekustiszt volt, a miniszterelnök pedig saját hivatalában akarja a „morális reformot végrehajtani”. Hamarosan elbírálják Silvian Ionescu, a környezetvédelmi felügyelőség vezetőjének, valamint Aurel Teodorescu, a munkaerő közvetítő hivatal igazgatójának helyzetét, akik szintén szekusmúlt gyanújába keveredtek. Közben Brassó volt polgármestere, Ioan Ghise liberális képviselő is beismerte, hogy kötelezvényt írt alá a volt titkosszolgálattal. /Menesztés a szekusmúlt miatt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./2006. augusztus 26.
Nem zárja ki az előrehozott választásokat Calin Popescu Tariceanu kormányfő, amennyiben a jelenlegi hatalom elveszti a parlamenti többséget azzal, hogy megfosztja párttagságuktól azokat a képviselőket, szenátorokat, akikről bebizonyosodik, hogy együttműködtek a volt Szekuritátéval. Véleménye szerint az átvilágítás, bármennyire is megrázó következményekkel jár, jótékony hatással van a politikai életre. /Tariceanu: nem zárhatók ki az előrehozott választások. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./