udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
936
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 931-936
Névmutató:
2006. június 20.
Három hónapig tartó amerikai és kanadai turné után élményekkel gazdagon tért haza Temesvárra Fall Ilona színművésznő. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága köszönőlevelet küldött Clevelandból a temesvári Csiky Gergely Színháznak. Fall Ilona elmesélte, hogy 27 városban léptek fel, és sehol sem maradt el a “ráadás”. Az előadásokat rendszerint közös vacsora követte. Hárman léptek fel az amerikai turnén: Gáll Annamária, Fall Ilona és Péterffy Lajos. Mindhárman szavaltak, emellett Fall Ilona énekelt magyar nótákat, slágereket, operett részleteket. A temesvári nézők még emlékeznek Péterffy Lajos alakításaira, talán nem is gondolják, hogy milyen kitűnően énekel. Négy előadás volt a tarsolyukban, köztük egy emlékműsor az 1956-os forradalomról. Ennek bemutatója még a turné előtt, Békéscsabán volt. Amerikában mindenhol a magyar szervezetek képviselői várták őket. Általában 50 és 400 között volt a nézőszám egy-egy előadáson. Fall Ilona rádióriporter is, hozott sok érdekes anyagot. Kivételes emberekkel is találkozott, számolt be. A temesvári rádió magyar adásában majd megosztja élményeit. Az amerikai magyar közönség visszavárja őket. Fall Ilona a jövőben egy németországi meghívásnak szeretne eleget tenni. Zrínyi Ilonáról írt monodrámát Hrivnyák Billédy Ilona, Karlsruhéban élő magyar író. /Pongrácz P. Mária: Üzenet Erdélyből. Beszélgetés Fall Ilona színművésznővel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./2006. június 21.
Kisvárdán tizenhat társulat részvételével június 22-én kezdődik a Határon Túli Magyar Színházak 18. Fesztiválja. A július 1-ig tartó fesztiválon összesen 32 előadást láthat a közönség. A rendezvényen négy szomszédos országból, Romániából tíz, Szerbiából négy, Szlovákiából és Ukrajnából pedig egy-egy társulat vesz részt. Erdélyből a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Temesvári Csiky Gergely Színház, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzősei, a szatmárnémeti Északi Színház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a csíkszeredai Csíki Játékszín, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem színis növendékei lépnek fel. Dél-vidékről az Újvidéki Színház, a szabadkai Népszínház Magyar Társulata, a vajdasági Tanyaszínház és az újvidéki Művészeti Akadémia Társulata érkezik Kisvárdára. A felvidéki színjátszást a kassai Thália Színház, míg a kárpátaljait a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei képviselik. (MTI) /Kezdődik a határon túli magyar színházak fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./2006. június 26.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is ellátogatott június 24-én Kisvárdára, a Határon Túli Magyar Színházak XVIII. Fesztiváljára. Az elnök asszony megtekintette Csehov Három nővérét, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadásában (rendező Vidnyánszky Attila), valamint a temesvári Csiky Gergely Színház Christian Dietrich Grabbe Don Juan és Faust című produkcióját, Alexander Hausvater rendezésében. Szili Katalin részt vett a szakmai beszélgetésen is, amelyen a kritikusok és az alkotók szoktak gondolatokat cserélni az előző este látott előadásokról. A szakmai klub után a Fesztivál ötletbörze című kötetlen beszélgetésen a szervezők és résztvevők mondták el javaslataikat, ötleteiket. /Köllő Katalin: Szakmai klub a kisvárdai színházi fesztiválon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Ötödik napja zajlik Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja. A program sűrűnek mondható, a rendezvény tíz napja alatt harmincnál több előadást zajlik, ezeknek több mint fele versenyelőadás. A fesztivál szakmai fórum, de egyben a határ menti kisváros színházkedvelői számára szervezett színházi seregszemle is. Amivel a Kisvárdán fellépő színházaknak számolniuk kell, az a nem mindig alkalmas játék- és nézőterek. A rendezvénynek – szakmai jelentősége mellett – „nemzetmegtartó” szerepe is van, alkalmas játéktere azonban annál kevesebb. /Bartha Réka: Térgondok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ Vidnyánszky Attila Három nővér-előadása Oroszország pusztulásának, az új barbárság eluralkodásának apokaliptikus képét nyújtja. Vidnyánszky rendező ezt nagyon erőszakosan akarja megmutatni. Csehov szókimondása azonban más minőségű. A rendező darabokra töri a csodálatosan megkomponált művet, és saját érzése és indulatai szerint rakja újra össze. /Zsehránszky István: Négykezes. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2006. július 11.
Arad megyében kifüggesztették a vizsgaközpontokban az idei érettségi eredményét. Pellegrini Miklós helyettes főtanfelügyelő elmondta, hogy a megyei átmeneti arány 83,96%-os volt. Ennél valamivel magasabb a megye egyetlen magyar tannyelvű középiskolájában, a Csiky Gergely Iskolacsoportban, ugyanis a 110 jelentkezőből 94 sikeresen vette az erőpróbát, ami 85,45%-ot jelent – tájékoztatta a Nyugati Jelent Szakács Ferenc igazgató. A 16 elbukó román nyelv és irodalomból járt pórul. Javítási lehetőségük augusztusban lesz. Fehér megyében a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban a vizsgákra feliratkozott mind a 121 diák megjelent, 108 sikerrel vizsgázott. A magyar nyelven érettségizők közül 101 a Bethlen Gábor Kollégium diákja, közülük 9-en román nyelv és irodalomból kaptak elégtelent. A gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Szeminárium 20 érettségizője közül 4-en szintén a román nyelv és irodalom vizsgán buktak el. Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű középiskolájában, a dévai Téglás Gábor gimnáziumban az átlagosnál gyengébb eredmények születtek az érettségin. Egy kivételével mind az 52 beiratkozott megjelent a vizsgán, 39-nek sikerült átmenő jegyet elérnie. 12-en a román nyelv és irodalom tantárgyból buktak, így a magyar tagozaton csupán 76,47%-os átmenési arány született. Temes megyében a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Líceum magyar tagozatán 12-en érettségiztek, tízen mentek át. A Bartók Béla Elméleti Líceumból 77-en jelentkeztek a vizsgákra, négyen az előző évfolyamok végzősei voltak: utóbbiak egyikének sem sikerült, tájékoztatott Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes. A Bartók idei végzősei közül 73-an iratkoztak be, 72-en jelentek meg az érettségin. Átmenő jegyet kaptak 64-en, a nyolc bukott diákból ötöt románból, kettőt magyar írásbelin, egyet magyarból és pszichológiából vágtak el. /Érettségi 2006: pénteken végleges eredmény. A magyar diákok románból buktak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./2006. július 28.
Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban nem sikerült betöltetni mind a négy meghirdetett középiskolás osztályt. Az elektrotechnikai osztály 28 helyére csak öten jelentkeztek. Az Arad megyei VIII. osztályt végzett magyar tanulók záróvizsgáinak eredményei alapján azt hitték, sikerül a helyek betöltése. Azonban jó részük románul folytatja tanulmányait, mások viszont a szomszédos megyékbe távoztak, jelezte Szakács Ferenc, az egyetlen Arad megyei magyar középiskola, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója. /(Kiss): A Csikyben egy osztállyal kevesebb. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./2006. augusztus 8.
– A színházi évad szünetel, az élet azonban nem állt meg a temesvári magyar teátrumban: folyik a társulatépítés, a közönségszervezés, az új idény előkészítése – tájékoztatott Szász Enikő, a Csiky Gergely Állami Színház igazgatója. Az a terve, hogy minden városnegyedben fellép a társulat egy-egy kis előadással. Mátray László színművész vállalta egy vidám jelenetekből álló előadás összeállítását. Nemcsak Temesváron, hanem a megyében is terveznek kiszállásokat, az elképzelés szerint egy-egy térség központjába (például Lugosra, Nagyszentmiklósra, Dettára) várják majd a környékbeli színházkedvelőket. Szász Enikő szerint Arad, Déva, Petrozsény Vajdahunyad stb. magyar színháza is kíván lenni a Csiky Gergely társulata. /(pataky): A régió magyar színháza kíván lenni a Csiky Gergely. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./2006. augusztus 19.
Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban szeptember 15-én a tanév akadálymentesen kezdődik. A temesvári püspökség által elküldött bérleti szerződéstervezet elfogadhatatlan a városi tanács számára. Bognár Levente alpolgármeste hangsúlyozta, hogy a tervezetet a püspökség az iskola igazgatójának küldte. Az oktatási intézmények az önkormányzatok alárendeltségébe tartoznak, ezért a Csikynek nincs is joga azt aláírni. Emlékezetes, a bentlakásnál 49 évre szóló bérleti szerződés kötöttek, a Csiky iskolaépületére vonatkozó most kapott tervezet viszont csak öt esztendőre szól. Bognár Levente alpolgármester az érdekelt felekkel konzultálni fog. /(Irházi): A Csiky átadása az egyháznak. A szerződéstervezet elfogadhatatlan. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./2006. augusztus 21.
Aradon Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök és Bognár Levente aradi alpolgármester kijelentette, Szent István király előtt kívánnak tisztelegni, még hozzá hagyományteremtő szándékkal: az immár hagyományos majálisok mellett a nyári RMDSZ-tömegrendezvénye ezután az augusztus 20-ai lesz, az aradi magyarság számára. Sok aradi eljött az RMDSZ új székházának udvarán megtartott Szent István-napi sokadalomra. A Csiky Gergely Iskolacsoport ősztől tanító fiatal történelemtanára, Lehotszky Attila a Szent István-i államalapításról, illetve előzményeiről tartott előadást, majd a közönség az udvaron vetített István a király c. filmet tekintette meg. /Jámbor Gyula: A Szent István-nap jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./2006. szeptember 16.
A Pankotán született, lelkésznek készülő, majd az írói pályát választó Csiky Gergelyt a magyar drámairodalom egyik legsikeresebb szerzőjeként szokták emlegetni. Csiky Gergelyről valamennyi méltatója úgy ír, mint rendkívüli munkabírású, kivételes műveltségű, több nyelvet beszélő alkotóról. Van több mint harminc színműve, írt verset, elbeszélést, regényt, tanulmányt, több nyelvből fordított. Megszerezte a hittudományok doktora címet, szentszéki ügyész Temesváron, egyházjogot tanított. Lapot szerkesztett, a Nemzeti Színház dramaturgja, a Színiakadémia tanára, a Kisfaludy Társaság egyik vezető személyisége. Alig 49 évet élt. A színészként, újabban szépíróként és publicistaként ismert Jancsó Miklós ezúttal más műfajjal mutatkozott be: Csiky Gergely színpadi világa /Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2005./ című, Csiky Gergely színműveiről írott (doktori értekezésnek készült) kötetével. /Kozma Dezső: Csiky Gergely színpadi világa (Jancsó Miklós könyvéről). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./2006. október 6.
Az Aradi Napok keretében október 5-én Lehoczky Attila, a Csiky Gergely Líceum friss címzetes történelemtanára Kiemelkedő aradi személyiségek a XIX. század második felében címmel, dr. Bona Gábor, a Miskolci Egyetem professzora az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc végnapjairól tartott előadást az RMDSZ-székház zsúfolásig megtelt üléstermében. /(Kiss): Aradi napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./2006. október 9.
Az idén másodszor tető alá hozott Aradi Napok elnevezésű rendezvénysorozat az október 7-én, szombaton tartott egyházkerületi református ifjúsági találkozóval, illetve vasárnap az aradi evangélikus templomban ért véget. A Királyhágómelléki Egyházkerületi Református Ifjúsági Találkozó hangulata kicsit kesernyés volt, hiszen a nyolc egyházmegye közül csupán négy – az aradi, a nagybányai, a szilágysomlyói és a temesvári – képviseltette magát, jelezte Módi József egyházmegyei ifjúsági előadó, a rendezvény főszervezője. Ecsedi Árpád, a Királyhágómelléki Református Ifjúsági Szervezet elnöke a fiatalság szerepét hangsúlyozta az élet minden területén, a stafétabotot a fiatalságnak kell átvennie az előző nemzedéktől. Olasz Angéla, a Csiky Gergely Iskolacsoport történelemtanára öt évszázadon – az 1456-os nándorfehérvári diadaltól az 1956-os magyar forradalomig– átnyúló időutazását hallgathatták a résztvevők. A Kölcsey Stúdió tagjainak összeállítása után Bognár Levente aradi alpolgármester, majd Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. /Kiss Károly: Mécsesfények az Aradi Napok végén. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./2006. október 10.
Hagyományos vendége Aradnak október 6. táján a Csiky Gergely Iskolacsoport budapesti testvériskolája, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum küldöttsége. Idén dr. Horváth László igazgató vezetésével a tantestület 26 tagja, valamint 12 diák érkezett a magyar fővárosból Aradra. 6-án rész vettek az emlékünnepségeken, megkoszorúzták a Szabadság-szobrot, majd Nagyszalontára és Nagyváradra látogattak, végül Ujj János idegenvezetésével Arad-Hegyalját, az ottani 1848–49-es emlékhelyeket keresték fel. Dr. Horváth László elmondta, hogy eddig tankönyvekkel és laboratóriumi felszerelésekkel segítették az aradi Csikyt. /(Kiss): Testvériskolai kapcsolat – uniós távlatban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./2006. október 10.
Temesváron bemutatták Nagy András A Bang-Jensen ügy – ’56 nyugati ellENSZélben című könyvét. A szerző éppen a Csiky Gergely Állami Színházban volt, mert a magyar társulat bemutatta az ő darabjából színpadra alkalmazott A csábító naplóját. Az 1956-os magyarországi kommunistaellenes forradalomról és annak következményeiről érdekes adalékokat tudhattak meg a jelenlévők az író ismertetéséből. A dokumentumkötet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és a Nyugat felelősségét, illetve a magyar menekültekkel és az otthon maradottakkal szembeni közönyét tárja fel a világszervezet egyik munkatársának, Paul Bang-Jensennek az áldozatkészségén és tragikus sorsán keresztül. A diplomata rádöbbent arra, hogy a szovjet titkosszolgálat (KGB) kémei beépültek az ENSZ-be, s a menekültek és hozzátartozóik címeit próbálták megszerezni, ő viszont nem szolgáltatta ki azokat, így mentve meg százakat a megtorlástól; szembeszegüléséért az életével fizetett, máig tisztázatlan körülmények között halt meg. Magyarországon tavaly jelent meg Nagy András könyve. /(Pataky): Az ENSZ és a nyugati világ felelőssége 1956-ban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./2006. október 13.
Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban negyvenórás továbbképzés kezdődött a tanintézet 30 pedagógusa számára a budapesti 2P Bt. két munkatársa közreműködésével. A tanárok elméleti megközelítéssel és interaktív foglalkozással igyekeznek megtanulni a személyiségfejlesztés és a drogprevenció legkorszerűbb módozatait. /(Kiss): Körbe ültek, hogy lássák egymást... = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./2006. október 21.
A színház vezetősége fél évvel ezelőtt nyújtotta be az önkormányzathoz a kérést, hogy Temesváron a két testvérintézményhez (a román és a német színházhoz) hasonlóan a Csiky Gergely Állami Színház hivatalos elnevezése is tükrözze azt az etnikumot, amelyhez elsősorban szól. Az engedélyt megkapták, így az intézmény teljes neve a jövőben: Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. /P. L. Zs.: Nevében is magyar lett a magyar színház. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./2006. október 23.
Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban október 20-án rendeztek emlékestet a kommunistaellenes magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából ’56-ról (egy kicsit) másképpen címmel. A nézőket a kommunista hatalom megtorlásának áldozatául eső temesváriak közül Koczka György újságíró és Oberten János közíró, műfordító visszaemlékezésein keresztül avatták be az ötven évvel ezelőtti eseményekbe, a leszámolás módszerébe. Koczka évet ült börtönben Szamosújváron, és két évet töltött a baragáni kényszerlakhelyen, Oberten kiskorú politikai fogolyként kapott két esztendőt. /P. L. Zs.: Mosoly, még ha könnyes is. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./2006. október 28.
Október 27-én Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában adták át az idei Aradi Alma Mater Alapítvány ösztöndíjait. A szociális szempontok, illetve a tanulmányi eredmények alapján átnyújtott borítékok után bentlakó csikys aradi és vidéki néptáncosok léptek fel. Az ösztöndíjakat az alapítvány alelnöke, Hadnagy Éva kémiatanár adta át, az ünnepségen jelen volt Pálfi Sándor elnök is. Idén 48 bentlakó diák részesül támogatásban. Két diák a Budapesti Alma Mater Alapítványtól, Nagy György Gábor jóvoltából hasonló támogatásban részesül. Az Amerikai Connecticut Kulturális Egyesület húsz diáknak fejenként évi 300 dollárt utal ki. Ez ún. érdemösztöndíj, csak a magas tanulmányi átlaggal rendelkezőknek. /Sólya R. Emília: Ösztöndíjátadás néptánccal és bállal. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./2006. október 30.
Október 28-29-én Aradon tartották – országosan 1938 óta – első kongresszusukat a romániai és a határon túli román tanítók. A találkozó elsődleges célja a tanítók szerepének, összefogásuk hangsúlyozása volt, képviseltették magukat a határon túli – albániai, bulgáriai, macedóniai, magyarországi, moldovai, szerbiai, ukrajnai – tanítók is, akik más és más körülményekről számoltak be. Kiss Anna, a Csiky Gergely Iskolaközpont tanítója az RMPSZ – mint társszervező – országos és Arad megyei tevékenységét mutatta be. /(Kiss): Tanítók kongresszusa. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./2006. október 30.
Játék, móka és kacagás jellemezte a hét végén Szilágycsehben nyolcadik alkalommal megrendezett Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált. A Padif néven ismertté vált rendezvényre idén közel kéttucatnyi diákszínjátszó csoport jelentkezett. Aszalos Géza, a temesvári Csiky Gergely Állami Színház művésze ezúttal a Bartók Béla Gimnázium diákönkormányzati színjátszó körének vezetőjeként volt jelen a rendezvényen. „Az amatőr szó az utóbbi időben egyfajta pejoratív értelmet kapott, pedig szerintem az a legszebb benne, hogy ezek a gyerekek lelkesedésből teszik a dolgukat” – mondta a színművész. /Kulcsár Andrea: Szilágycsehben találkoztak a hétvégén a diákszínjátszó csoportok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./2006. november 1.
A határon átívelő forradalom című emlékestet tartották meg október 30-án Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. A beszélgetést Koczka György temesvári szerkesztő, egykori politikai elítélt vezette. Lassan György személyében 1956 októberének budapesti résztvevője mesélte el a történteket, aki fegyverrel harcolt – húszévesen – a szabadságért, s akinek a forradalom leverése után menekülnie kellett. Az Egyesült Államokban talált menedéket, abban az országban, amely cserbenhagyta annak idején Magyarországot. A dévai, nagyenyedi és aradi találkozók után Temesváron is bemutatták Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész 1956 Erdélyben című, a perekről és az elítéltekről részleteket tartalmazó adattárát. A Szoboszlay-perről annak kutatója és kötetbe foglalója, az aradi Jámbor (Péterszabó) Ilona, az In Memoriam 1956 Egyesület elnöke beszélt. Romániában a becsült adatok szerint közel harmincezren szenvedték el a megtorlás valamilyen formáját, amiért szimpatizáltak az 1956-os magyar forradalommal. /(pataky): Feloldani a kollektív félelmet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./