udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
313
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-313
Névmutató:
Daczó Dénes
2006. január 6.
Csíkszereda tanácsánál vita van arról, hogy mennyi pénzt szavaznak meg a kultúrintézményeknek az idei költségvetésből. A városvezetés szerint a város e téren többletfeladatokat vállal, az érintettek azt állítják már évek óta nem követi a nekik kiutalt pénz az inflációt. Antal Attila alpolgármester szerint Csíkszereda olyan többletfeladatokat vállalt az anyanyelvi kultúra területén, amelyek próbára teszik anyagi lehetőségeit. A város három nagy kulturális intézmény fenntartását vállalta: a Csíki Játékszínét, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesét és a Csíki Székely Múzeumét. András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója szerint az intézmény költségvetése nem követte az éves inflációt. Az együttesnek jóváhagyott negyvenöt alkalmazott helyett harmincheten dolgoznak. A Hargita Együttes és a Csíki Játékszín összesen 150 ezer lejt próbál kialkudni magának a költségvetésből. Szederjesi Ferenc, a színház gazdasági igazgatója szerint a színháznak 750 ezer lejre van szüksége. A Csíki Székely Múzeumban Gyarmati Zsolt igazgató szerint az intézmény infrastruktúrájának fejlesztése a legfontosabb. /Daczó Dénes: Böjtölő intézmények. „Kulturálisan” túlvállalta magát Csíkszereda önkormányzata? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./2006. január 9.
Emelkedett a csíkszeredai kulturális intézményeknek városi költségvetésből juttatott támogatás – így vége szakad az intézményvezetők által kirótt „böjtnek”. A január 6-án tartott ülésen született döntés értelmében a Csíkszereda által fenntartott három nagy intézmény összesen 2 millió lejt költhet. A Csíki Székely Múzeum esetében az előző évi költségvetésben megállapított 465 ezer lejhez képest az idén 570 ezer lejt kapott az intézmény. A többletet az intézmény a zsögödi Nagy Imre festőművész galériájának és szülőházának rendbetételére köteles fordítani. A Csíki Játékszín és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 2005-ben 1,25 millió lejből gazdálkodott. Az idei költségvetési évre 1,37 millió lejt terveztek – ám ennél is többet szavaztak meg: 1,43 millió lejt kaptak. /Daczó Dénes: Vége szakadt a csíki kultúrböjtnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./2006. január 17.
„Önerőből a község nem tudta volna megoldani az iskola felújítását, hiszen saját bevétele 2,5 millió lejre tehető” – fejtette ki Máthé Edit madéfalvi alpolgármester a falu műemlék iskolájának felújításáról. A madéfalvi Zöld Péter Általános Iskola felújításának tervezése egy éve elkezdődött. Az 1885-ben épült régi iskolaépületet a tavalyi nyári árvíz során a megáradt Olt rongálta meg, a falak beáztak, így a felújítási munkákhoz sürgősen hozzá kellett kezdeni. Az árvíz utáni napokban a helyszínre látogatott Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Borbély László területrendezési miniszter, akik megígérték, hogy az iskola felújítását támogatni fogják. Végül az iskolának november folyamán kormányhatározattal 3 millió lejt utaltak ki. Az elkezdett munkálatok során megerősítik az épület alapzatát, kicserélik az iskola tetőcserepeit és részben a tetőszerkezet tartógerendáit. A Zöld Péter Általános Iskolában jelenleg 142 diák tanul. /Daczó Dénes: Műemléket mentett az árvíz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./2006. január 23.
A falu hétköznapi életébe nyújt betekintést az a fotókiállítás, amelyet Csíkszeredán, a csíki Mikó-vár bástyatermében nyitottak meg. P. Buzogány Árpád kultúrreferens a falu életét megörökítő képeket Orbán Balázs képeihez hasonlította. Az Etéd községhez tartozó falvakat is az elöregedés veszélyezteti. A 2005-ben készült felvételek az elmúlt század elején vagy közepén is készülhettek volna. /Daczó Dénes: Világmentések. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./2006. január 24.
„Az életjáradék bevezetése teljesen megváltoztatja a romániai, ezen belül a székelyföldi felaprózódott birtokrendszert, és hatékonyabb, versenyképesebb mezőgazdaságot kell eredményezzen” – nyilatkozta Csíkszeredában Tánczos Barna, az Állami Birtokok Ügynökségének vezérigazgatója. Január 23-tól Csíkszeredában is működik az életjáradék-iroda. A megyében Csíkszereda mellett hetente egy-egy alkalommal Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is fogadják majd az ügyfeleket. Antal István képviselő szerint az elkövetkező időkben arra is fény fog derülni, hogy az elmúlt években hamis statisztikai adatokról számoltak be a prefektúrák a birtoklevelek kibocsátásáról, hiszen ezeknek legfeljebb 30-40 százalékát adták ki. /Daczó Dénes: Átalakul a székely birtokrendszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./2006. február 17.
Negyvenkét EU-s témájú kézikönyvet tartalmazó csomagot adtak át Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen. Az adományokat Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nevében Szabó Béla, csíkszeredai magyar főkonzul nyújtotta át. Hasonló adományban részesül további harminc erdélyi, horvátországi és vajdasági közgyűjtemény. /Daczó Dénes: Főkonzuli könyvadomány. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2006. március 8.
Első falugyűlését tartotta a másfél évvel ezelőtt önállósult Csíkcsicsó község, melyen a volt szövetkezeti vagyon sorsát próbálták tisztázni. Csíkcsicsó ugyanis a különváláskor nem kérte az egykori szövetkezet vagyonának megosztását. Az egykori Madéfalva, Rákos és Csicsó falvak közös szövetkezete tizenhét taggal alakult újra, pedig 1989-ben ötszáznál is több csicsói tagja volt. Meghívták a falugyűlésre Antal István, Kelemen Hunor képviselőket és Borboly Csabát, a megyei tanács alelnökét, továbbá a megyei szövetkezet vezetőit. A település lakói a tisztségviselőktől vártak segítséget, mert nem szeretnék, ha az egykori közösségi vagyon most csupán néhány személy tulajdonát képezné. /Daczó Dénes: Újraalakult a csicsói Hangya. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2006. március 16.
Csíkszeredában a március 15-i ünneplésen nagy tapssal köszöntötték Szabó Béla magyar főkonzult. A megemlékezések Gál Sándor negyvennyolcas ezredes szobránál kezdődtek. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy kivívott jogaikkal éljenek. A csíkszeredaiak a hagyományokhoz híven a Vár-téren is összegyűltek, ahol Kelemen Hunor képviselő fogalmazta meg köszöntőjét. Constantin Strujan prefektus magyar kokárdát tűzött kabátjára. Beszédében hangsúlyozta: szeretné, ha a város minden polgára együtt ünnepelne. /Daczó Dénes: Csíkban magyar kokárdát viselt a román prefektus. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./2006. március 17.
Különös könyvet mutattak be a csíkszeredai Mikóvár kápolnatermében – fordítója, a háromszéki származású, ma Magyarországon élő, olasz szakon végzett Zágoni Zsolt bukkant rá a Széchenyi Könyvtárban. A Gál Sándor életrajza, avagy a székely ezredes, ki nem engedett a 48-ból című könyv a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadónál jelent meg. Benne az 1848-49-es szabadságharc székelyföldi eseményeiről maga Gál Sándor mesél. A csíki ezredes olasz nyelven megírt visszaemlékezéseiből 1861-ben Nápolyban állítottak össze könyvet, „de épp azok olvashatták a legkevésbé, akiknek szánták” – mondta Szőcs János történész. Zágoni Zsolt szakdolgozata készítésekor döntött a könyv lefordítása mellett. Amikor a Széchenyi Könyvtárban végignézte a Gál-katalógus 50-60-as jegyzékét, már tudta, hogy le fogja fordítani a művet – vallotta. Zágoni a könyv kilencven százalékát Gál Sándor saját írásának tartja. /Daczó Dénes: Székely ezredes – taljánul. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2006. március 21.
Szabó Béla csíkszeredai főkonzul szerint az igazi diplomaták a táncosok, akik itthon és a határokon túl is képviselik a magyar kultúrát. „Egyetemista koromban én is eljártam táncházba, azóta az idő egy kicsit megkoptatta a tudásomat, de mindig is érdekelt a népzene és a néptánc” – mondta Szabó Béla. A diplomata feleségével tett látogatást a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes otthonában, ahol betekinthetett a csíkszeredai hivatásos együttes mindennapjaiba. Rövid ideig a főkonzult és feleségét is táncra perdítették a hargitások. /Daczó Dénes: Táncos diplomaták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./2006. március 21.
Napba öltözött asszony címmel mutatják be július 1-jén Csíksomlyón Koltay Gábor és Koltay Gergely legújabb rockoperáját. Az ősbemutatón a Budapestről érkező közel kilencven személy mellett négyszáz helyi statisztát is felvonultatnak. Koltay Gábor Megfeszített című előadását a tavalyi Ezer Székely Leány Napja alkalmával láthatta itt a közönség. „A Megfeszített végén döntöttem el, hogy ha még egyszer az életben közöm lesz ehhez a helyszínhez, akkor a csíksomlyói Madonna történetét fogom színpadra vinni” – mondotta Koltay. A csíksomlyói búcsú és a Mária-szobor köré fonódó legendák, mondák képezik a mű gerincét. Koltay szerint a darab mondanivalója így foglalható össze: „a mai agresszív világban a szeretetnek kell győzedelmeskednie”. Főbb szerepeiben Bodnár Vivien, Varga Klári, Varga Miklós, Vikidál Gyula, Kalapács József és Makrai Pál látható. Az előadás zenéjét a Kormorán együttes írta. /Daczó Dénes: Somlyói Napasszony. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./2006. március 24.
Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul március 23-án személyesen nyújtotta át a diplomáciai képviseleten kiállított első vízumot a gyergyószentmiklósi Egyed Andrásnak. Eddig közel száz vízumkérést iktattak a konzulátus munkatársai. /Daczó Dénes: Kiadták az első vízumot Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./2006. március 27.
Nem akartam exportálni a magyar-magyar ellentétet Brüsszelbe, de volt vita – mondta az ÚMSZ kérdésére Tőkés László, az EMNT elnöke a hét végén tartott sajtótájékoztatón a közötte és Szabó Károly RMDSZ-es EP-megfigyelő között Brüsszelben lezajlott kisebb összeszólalkozásról. Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke, aki szintén tagja volt a delegációnak, elmondta: Tőkés annyit kért, hogy az RMDSZ-es megfigyelők hallassák jobban a hangjukat, hisz van lehetőségük rá. Ugyanakkor hozzátette: ezen az eseten kívül nem hangzott el bírálat az RMDSZ-szel szemben. „A kapocs szerepét töltöm be az RMDSZ és az azon kívüli szervezetek között” – jelentette ki Sógor Csaba szenátor, aki részt vett a brüsszeli delegációban. Véleménye szerint nem csak ebben a delegációban, de a hazai magyar közéletben is el kell kezdődnie a párbeszédnek. „Románia egységes nemzetállam, elmondtam ezt az MPSZ-elnökkel a jobbomon is” – nyilatkozta Traian Basescu államfő Brüsszelben, arra reagálva, hogy Tőkés László és az autonomisták is ott jártak, hogy lobbizzanak Székelyföld autonómiájáért. Tőkés a romániai kisebbségek helyzetét illető kijelentéseire az államfő annyit mondott, hogy mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, „de Tőkés nem EU-tagállam, ezért nem is befolyásolja Románia csatlakozását.” /Daczó Dénes, Pap Melinda: Autonomisták, megfigyelők és viták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./2006. március 28.
A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi ingatlanjának szerkezeti problémáiról tárgyalt a magyar költségvetésből fenntartott romániai egyetemet működtető Sapientia Alapítvány kuratóriuma. A koronkai campus alig három éve avatott épületénél ugyanis repedeznek a tartógerendák. A vétséget a tervezés és építés jogát 2001-ben tenderezők követték el. „Már az épület átvételekor Kiss Zoltán statikus professzor észrevett egy mikrorepedést az egyik tartógerendán – nyilatkozta Hollanda Dénes dékán. Kolumbán Gábor, a Sapientia Alapítvány kurátora mindössze annyit közölt: „ezt a kérdést az intézményen belül kell megoldani, nem a sajtónyilvánosság előtt”. „Ha egy építkezés során hiányosságok keletkeznek, meg kell állapítani, hogy az a tervező vagy a kivitelező hibája” – nyilatkozta Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Hozzátette, esetleg a megrendelőé, hogy nem figyelt oda, amikor az építkezést ellenőriztette. Komlós cáfolta azokat a híreket, hogy komoly problémák lennének a koronkai Sapientia épületével. /Bögözi Attila, Daczó Dénes, Guther M. Ilona: Repedezik a koronkai campus épülete. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./2006. április 3.
Kampányzáró nagygyűlést tartott az MSZP és a Fidesz. „A nemzet a szó, a köztársaság a tett”, a nemzet az akarat, a köztársaság a cselekvés – jelentette ki a szocialisták miniszterelnök-jelöltje április 1-jén, „a köztársaság barátainak nagygyűlésén.” Gyurcsány Ferenc szerint a szocialisták képesek összekapcsolni egymással két közös szándékot: egyfelől a gazdagabb, sikeresebb ország és erősebb gazdaság megteremtését, másfelől azt, hogy ez az erő és gazdagság milliókat, egy összetartó Magyarországot szolgáljon. A Hősök tere előtt felállított színpadon a Szocialista Párt vezetői, többek között Hiller István pártelnök, Lendvai Ildikó frakcióvezető, Medgyessy Péter és Horn Gyula volt miniszterelnök volt jelen. Megrendítő érzésnek nevezte Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pártja április 2-i, vasárnapi budapesti nagygyűlésén, hogy „még többen vagyunk, mint négy évvel ezelőtt.” Beszédében a Fidesz kormányfőjelöltje kitért arra, hogy a párt nagygyűlésével egy időben magyarok ezreinek otthonát fenyegeti az árvíz. Azt kérte a magyar szolidaritás nevében, hogy mindenki segítsen, ahol tud. Orbán Viktor beszédét megelőzően Áder János, a Fidesz frakcióvezetője; Pokorni Zoltán alelnök és Kövér László, az országos választmány elnöke együtt érkezett a színpadra a közönség nagy tapsától kísérve. A szervezők szerint mintegy másfélmillió ember vett részt a rendezvényen. Első alkalommal szavazhattak külföldi magyar diplomáciai képviseleteken azok a magyar állampolgárok, akik ezt nem tehetik meg otthon, a jövő hét végi magyarországi országgyűlési választásokon. /Daczó Dénes, Debreczeni Hajnal, Mihály László: Kampányzárók, külföldi voksok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ Április 1-jén Budapesten piros lángba borult, és Vörös térré változott az Andrássy út. A vörös lufidömping s a vörös egyentábla-rengeteg, a vörös trikók és pólók átfestették az utat. A kivonulás régi ideológiák újraszínezésére emlékeztetett, minden ,,a tartalom és forma egységének jegyében” történt: a szavak és lufik egyaránt könnyű gázzal töltötteknek bizonyultak, az IGEN, MSZP egyenfeliratok özöne: egyenlufik és egyentáblák egy vörös falanszter szabványosító képzetét keltették. A köztársaság barátainak nem volt, kitől megmenteniük a köztársaságot, írta Sylvester Lajos. Valakik ezekben a napokban robbantással keltettek félelmet. Másnap a Kossuth téren délben kelt fel narancssárga színben a nap. A Kossuth téri országos sereglet előtt a szónokok, a szó erejében bízva szólították az ország, a Kárpát-medence magyarságának egészét megjelenítő óriásgyülekezetet az április 9-i ,,választó vasárnapon” a változást hozó jelenlétre és voksolásra. A megszólított társadalmi kategóriák reprezentánsai generációk üzenetét-akaratát tolmácsolták, a nemzetiségek, az értelmiségiek, tudósok, alkotóművészek, sportolók jelenléte a nemzetegyesítés igényét vetítette ország-világ elé. Orbán Viktor beszédébe a kommunista szoborpark megszemélyesítéséről, a múlt új csomagolásba öltöztetett visszalopakodásáról beszélt, a kommunista diktatúrák ,,teljesítményét” is messze túlnövő ,,papírszoborról”, amelynek csak a füle háromemeletnyi, mert, amint mondta, ,,a legnagyobb szobrokat azok állítják, akik lélekben a legkisebbek”. A Kossuth téri nagygyűlés üzenete: az országépítő nemzetegyesítés s az ébresztő, Magyarország! /Sylvester Lajos: Ki húz bele, és ki húz el? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./ Orbán Gyurcsány Ferencnek egy kilencemeletes házat elborító arcképére célzott. 2006. április 6.
Az Új Magyar Szó munkatársa rossz néven vette, hogy gyimesfelsőloki gyerekek székely és csángó népviseletben megjelentek a Fidesz választási nagygyűlésén. A gyimesfelsőloki iskolát be kell fejezni, ki kell fizetni az esetleges tartozásokat, a lap szerint ezért voltak ott a tanulók. December 5-én „senkinek nem kellettünk”, tette hozzá az újságíró. /Daczó Dénes: Az első sorban tárcsával. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./2006. április 7.
Ideje van a szólásnak – ezzel a címmel tett közzé nyílt levelet Papp Előd, Csíkszereda volt alpolgármestere. A levél címzettje Ráduly Róbert, a jelenlegi polgármester. A levélíró rámutat: „Két éve tűröm az alattomos megjegyzéseket, a nagyhangú kijelentéseket, hallgatom az egyszerű emberek, az értelmiségiek, a vállalkozók, a közalkalmazottak panaszáradatát, a keserűség, a felháborodás hangjait. Tovább nem hallgatok.” Ráduly Róbert polgármester nem kívánta kommentálni a levelet, úgy vélte, ez „túlhalad minden politikai etikát”. /Daczó Dénes: A volt alpolgármester nyílt levélben támadja Ráduly Róbertet. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./2006. április 18.
Nagyfokú szakmai féltékenység rovására írható minden rosszindulatú megjegyzés a város és Makovecz Imre közötti együttműködés kapcsán – nyilatkozta Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester arra reagálva, hogy a napokban kifogás merült fel a városi önkormányzat és a magyar műépítész együttműködésével kapcsolatban. /Daczó Dénes: Konfliktust szül a városrendezési terv. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./2006. május 2.
Sikerül történelmet írnunk – jelentette ki Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Hargita Gaz Rt. és a OTP Bankcsoport között létrejött hosszú távú hitelszerződés aláírásakor. „Öt évvel ezelőtt Antal István képviselővel beszélgetve merült fel a Hargita megye egészére kiterjedő gázhálózat kivitelezésének gondolata” – mondta Nagy Gábor, a Hargita Gaz igazgatója. A székelyudvarhelyi székhelyű cég igazgatója hangsúlyozta: öt éves munka után, most már a 25 millió eurós beruházás forrásoldala nagyjából összeállt. A Hargita Gaz Rt. januári közgyűlésén döntött, hogy ebben az évben összesen huszonnégy községbe és városba vezetik be a gázt a megyében. Gyergyószentmiklós városában is elkezdik a városi hálózat kiépítését. /Daczó Dénes: OTP-eurómilliók gázhálózatra. Öt faluban indítja be a gázszolgáltatást a Hargita Gaz. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./2006. május 8.
Az európai uniós tisztségviselői állások iránt érdeklődőknek szerveztek felkészítőt Csíkszeredában. A felkészítőt a Sapientia Egyetemen tartották Baneth András és Cserey Gyula jogászok. A két jogász a The Ultimate EU Test Book szerzőpárosa. A két szerző ezerkétszáz kérdést tartalmazó kézikönyve a versenyvizsgára való felkészülésben segítheti az érdeklődőket. Csutak István államtitkár szerint a csatlakozással több mint 600 uniós tisztségviselői munkahelyet hirdetnek meg, amit versenyvizsgával lehet betölteni. A képzésre közel száz jelentkezőből sikerült kiválasztani azt a negyven hallgatót, akik az EU-s versenyvizsgák elvárásaival, ezek módszertanával ismerkedhetnek. Bíró Zoltán, a csíkszeredai Sapientia EMTE műszaki és társadalomtudományi karok kancellárja elmondta: az egyetem fontosnak tartja az uniós képzéseket, ezért is döntöttek úgy, hogy ennek a rendezvénynek helyt adnak. /Daczó Dénes: Az Európai Unióra készülnek Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./