udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
360
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 | 331-360
Névmutató:
Demeter János
2008. február 29.
Megdöbbenéssel vette tudomásul az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán, Demeter János megyeitanács-elnök kijelentését, melyből kiderül, nem készült el Székelyföld fejlesztési stratégiája. Demeter szerint fejlesztési stratégia összeállítása nem a megyei önkormányzat dolga, hanem szakemberek feladata. Gazda Zoltán kijelentette, Demeter János és a megyei tanács vezérkara ezúttal is bebizonyította, a nagyotmondáson túl tartalmi munkát gyakorlatilag nem végzett. /Farkas Réka: Nincs fejlesztési stratégia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./2008. február 29.
Átmenetileg visszavonta a Kovászna Megyei Tanács azt a tavaly elfogadott határozatot, amely a megye zászlajának és jelzőzászlajának használatáról szól. A prefektúra ugyanis kérte, hogy részben vonják vissza a határozatot, majd keresetet nyújtott be ellene. A kormányhivatal szerint a határozat elfogadása előtt nem tartották be a közvélemény tájékoztatására vonatkozó előírásokat. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: az ügy mielőbbi tisztázása végett átmenetileg visszavonják a határozatot, s meghirdetik, hogy mindenki hozzászólhasson, majd ismét napirendre tűzik határozatukat. /Farcádi Botond: Függőben a megyezászló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./2008. március 7.
Egy-egy tájegység sajátosságai is szerepelnek majd a megyehatárokon nemsokára elhelyezendő Székelyföld-táblákon, a központi motívum pedig továbbra is a székely kapu marad – közölte Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Felmerült az a lehetőség is, hogy a Hargita Megyei Tanács is hasonló pannókat állítson fel. /Farcádi Botond: Székelyföld-táblák helyi sajátosságokkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./2008. március 14.
A megyei tanács elnökének, alelnökeinek telefonszámlájáról, külföldi kiszállásaikról, a felvett napidíjakról, illetve a kőröspataki bányarehabilitációra folyósított költségvetési összegekről és a megye önrészéről kért részletes kimutatást az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán. Február 11-én iktatták kérését, és a jogszabály értelmében harminc napon belül kellett volna hivatalos választ kapnia.,,Válasz egyelőre nem érkezett, és a megyei önkormányzatnál dolgozók által kiszivárogtatott hírek szerint olyan riasztó értékek jöttek ki, hogy Demeter János tanácselnök zárolta az összeállított dokumentumokat, és megtiltotta azok kiadását” – mondta sajtótájékoztatóján Gazda. Kifejtette, ha nem kapják meg a kért információkat, élnek törvény adta jogukkal, és panaszt tesznek a prefektúrán. Az MPSZ az elmúlt négy esztendőre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát kérte. A múlt évről szóló, az intézmény honlapján is megtalálható jelentésből kiderül: a megyei tanács igen intenzív külföldi kapcsolatépítést folytatott. Az év 365 napjából 145-öt töltött határokon kívül egy kisebb vagy sokfős delegáció. Nagyon sok magyarországi út szerepel a beszámolóban, de több ízben jártak Brüsszelben, és a hivatalos küldöttségek Svédországtól Franciaországig, Olaszországtól Spanyolországig, illetve Svájcig számos európai államot beutaztak. /Farkas Réka: Elszámoltatják a megyei tanácsot (Nem érkezett válasz az MPSZ hivatalos kérésére). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./2008. március 15.
,,Székelyföld nem létezik. Esetleg az itt lakók lelkében, de valójában nincs is, irányíthatóság, fejleszthetőség szempontjából a mai politikai, közjogi helyzetben Székelyföld nem létezik” – jelentette ki Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke. Fazakas Tibor, az MPP sepsiszentgyörgyi alelnöke úgy véli, a Demeter által mondottak híven tükrözik a megyei tanács vezetőségének és az RMDSZ többségének álláspontját. Ilyen körülmények között természetesnek tekinthető, hogy kudarcra ítéltettek eddigi akcióik. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások (Csutak István vitaindító cikkét említette) Székelyföld megbüntetéseként is felfoghatók. Demeter János megismételte álláspontját: ,,Autonómiát csak jól fejlett gazdasági struktúrára lehet építeni”, és elmondta, nem a megyei tanács feladata gazdasági fejlődést produkálni. /Farkas Réka: Nem létező Székelyföld? (Fazakas Tibor vitatja Demeter János állításait) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./2008. március 18.
Nyilvános vitára hívta Demeter János Kovászna megyei tanácselnök Gazda Zoltánt, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének elnökét, miután Gazda számon kérte a külföldi kiszállások gyakoriságát, illetve ezek költségét. A Kovászna megyei tanácselnök szerint a vitán mindkét félnek a megyét érintő problémákról kellene kifejtenie véleményét. Az eseményt Demeter március 27-re tervezi. Gazda Zoltán a múlt héten kifejtette: panaszt emelnek a prefektúránál, mert nem érkezett válasz az MPSZ azon hivatalos kérésére, amelyben a tanács elnöke és alelnöke külföldi kiszállásainak költségéről, a telefonszámlákról, valamint a kőröspataki bányarehabilitációra folyósított összegekről érdeklődtek. Demeter elmondta: azért késett a válasz, mert a megyei tanács vezetői a magyarországi Mórahalomban tartózkodtak, ahol aláírták a szépmezői agráripari park létrehozásáról szóló megállapodást. A külföldi kiszállásokról, a telefonbeszélgetések költségeiről szóló minden információt közzétesznek a hivatal honlapján. A kőröspataki bányával kapcsolatban Demeter elmondta: az nem a megyei tanács hatáskörébe tartozik. /Farczádi Botond: Demeter vitára hívja Gazdát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./2008. március 26.
Nem tartja elfogadhatónak Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke azt a választ, amelyet a megyei önkormányzatnál iktatott kérésére kapott. Egy hónappal ezelőtt részletes kimutatást kért a megyei tanács elnökének, alelnökeinek telefonszámlájáról, külföldi kiszállásaikról, a felvett napidíjakról. A válasz egy oldalon, röviden összefoglalva tartalmazza, hogy az elmúlt négy esztendőben ki mennyit költött telefonra, kiszállásra, de hiányoznak a hivatalos dokumentumok. Demeter János tanácselnök telefonszámlája évi 18 800 és 21 868 lej közötti, azaz havonta 1500–1800 lej körüli összegre telefonált, Vajda Lajos alelnök körülbelül egyharmadát, Baka Mátyás pedig legfeljebb egytizedét költötte telefonálásra. A külföldi utak költségeinél az elnök az élenjáró, belföldi útjai a négy esztendő alatt 1782 lejbe kerültek (kevesebbe, mint egyhavi telefonszámlája), külföldi delegációi összesen 83 029 lejbe. Az alelnökök esetében a külföldi utak költségei jelentősen kisebbek. Gazda szerint sokkal nagyobb tételeket költöttek el, ugyanakkor úgy véli, az eredmények ismeretében még így is indokolatlanul sok pénz ment el a külföldi utazásokra és a telefonszámlákra. Demeter János egyébként nyílt vitára hívta ki Gazdát, elmondása szerint a nyilvánosság előtt tisztázhatnák az MPSZ vádjait. /Farkas Réka: Újabb dokumentumokat kérnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./2008. március 27.
Nagy várakozás előzi meg a két székely megyében az RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt megnevezését. Hargita megyében három politikus közül kell kiválasztani a legmegfelelőbb személyt. A csíkszéki és a gyergyószéki után ugyanis az udvarhelyszéki szervezet is jelezte, hogy igényt tart a tisztségre. Az udvarhelyszékiek jelöltje Bunta Levente volt, aki azonban inkább a székelyudvarhelyi polgármesteri széket pályázza meg. Az új jelölt személyéről a napokban döntenek. Csíkszék jelöltje Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács egyik alelnöke, Gyergyószéké pedig várhatóan Petres Sándor, a másik alelnök lesz. A három jelölt közül a három területi szervezet közötti egyeztető tanács választja ki, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltjét. Kovászna megyében mindkét területi szervezet nevezne jelöltet: az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi megyei tanács-elnököt, a felső-háromszéki pedig Tamás Sándor parlamenti képviselőt. Maros megyében gyakorlatilag eldőlt, hogy Lokodi Editet indítja jelöltként az RMDSZ a megyei önkormányzati testület elnöki tisztségéért. Szatmár megyében hárman iratkoztak fel az RMDSZ megyei tanácselnök-jelölt listájára. Csehi Árpád közgazdász-jogász, megyei elnök, Günthner Tibor műépítész, a megyei önkormányzat alelnöke és Kovács Máté közigazgatási szakember, a megyei ifjúsági igazgatóság igazgatója. A hivatalos jelölt személyéről a jövő héten dönt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kolozs megyében szintén hárman mérkőznek meg a jelöltségért: Máté András Levente képviselő, Boros János kolozsvári alpolgármester és Mátis Jenő megyei tanácsos. A hivatalos jelöltről az MKT dönt, titkos szavazással. Szilágy megyében egyetlen politikus jelentkezett a jelöltségre. Csóka Tibor jelenlegi megyei tanácsi alelnök indítására várhatóan rábólint a 31-én ülésező MKT, jelezte Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében szintén egyetlen jelölt van, Kiss Sándor jelenlegi megyei tanácselnök. Kovács Péter úgy tudja, a szórványmegyék is indítanak jelölteket: Máramaros megye Bónis István képviselőt, Temes megye pedig várhatóan Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt. /Kelendő elnöki tisztség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./2008. március 28.
Hetek óta folyik az egymásnak üzengetés az MPSZ vezetői és Demeter János megyei tanácselnök között. Gazda Zoltán, az ellenzéki szervezet sepsiszéki elnöke több ízben számon kérte a megyei önkormányzat általa eredménytelennek ítélt munkáját, költségeit, Demeter János nyílt vitára hívta politikai ellenfelét. A vitára március 26-án került volna sor, de Gazda Zoltán levelében azt javasolja, hogy vitatkozzanak a kampányban, ne befolyásolják a hétvégi RMDSZ-előválasztásokat. Demeter János erre adott válaszát közölte a lap. Kovászna megye számára a megyei tanács kidolgozta a fejlesztési stratégiát, továbbá az Agenda 21 nevű tényfeltáró dokumentumot, amely összegzi mindazon problémákat, amelyekre a következő időszakban önkormányzati eszközökkel lehet megoldást találni. Külön turizmusfejlesztési stratégiát is készítettek. Ezek a dokumentumok nyilvános vita tárgyát képezték. Gazda Zoltán és csapata egyikhez sem járult hozzá. Székelyföld fejlesztési koncepciójához létre kell hozni regionális és közjogi szempontból Székelyföldet. Gazda Zoltán és az MPSZ szerint pénzpazarlás, ha a megyei tanács képviseleti irodát szeretne nyitni Brüsszelben. Demeter szerint az EP-képviselők parlamenti munkát végeznek Brüsszelben, nem mást. Az MPSZ-nek és az MPP-nek nincs Kovászna megyét fejlesztő stratégiája, nincs elképzelése Székelyföld fejlesztéséről. /Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke: Egy elmaradt vita. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./2008. március 28.
Háromszorosan érdemes befektetni a megyében, hiszen hamarosan a közelben lesz autópálya és repülőtér, a háromszékiek befogadóak és jó szakemberek, jelentette ki Demeter János Kovászna megyei tanácselnök a 3Invest elnevezésű, kétnapos sepsiszentgyörgyi befektetői konferencián. /Kovács Zsolt: Megéri beruházni. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./2008. március 29.
Az RMDSZ megyei tanácsi listájára felkerülő alsó-háromszéki jelölteket rangsorolta március 28-án a Háromszéki Képviselők Tanácsa (HKT). Nem dolgozták még fel annak a közvélemény-kutatásnak az adatait, amely eldönti, hogy Demeter János vagy Tamás Sándor lesz az RMDSZ megyeitanácselnök-jelöltje. Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök megerősítette, amennyiben nem egyértelmű az eredmény, az RMDSZ felső döntéshozó szerve, az Állandó Tanács mondja ki a végső szót. A HKT rangsorolta, hogy a három, alelnöki tisztségre is jelentkező közül ki legyen a ,,biztos” alelnök. A legtöbb (39) szavazatot Demeter János kapta, Vajda Lajosra 32-en voksoltak, Klárik László a harmadik lett 19 szavazattal. /Farkas Réka: Továbbra is kérdés: ki lesz az elnökjelölt (rangsorolták a megyeitanácstag-jelölteket). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./2008. április 7.
Az RMDSZ központi vezetőségére, az április 8-án ülésező Szövetségi Állandó Tanácsra hárul annak eldöntése, ki legyen a szövetség jelöltje a Kovászna megyei tanács élére. Ez az egyetlen jelentősebb megválaszolatlan kérdés a jelöltállítás folyamatában, miután április 6-án országszerte lezárultak az előválasztások. Kovászna és Hargita megyében azért okozott gondot a jelöltállítás a megyei önkormányzat élére, mert a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek mindegyike igényt tartott volna a tisztségre. Kovászna megyében a felső-háromszéki szervezet Tamás Sándor képviselőt, az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi tanácselnököt indította volna a választásokon. Eredetileg közvélemény-kutatással kellett volna eldönteni, melyikük legyen a jelölt, azonban a felmérés igen szoros eredményt hozott, ezért a két szervezet alkotta Kovászna Megyei Egyeztető Tanácsra hárult ez a feladat. A testület azonban nem tudott dönteni a kérdésben, így a végső szó a SZÁT-é lesz. Megyeitanácselnök-jelöltek: Arad – Király András; Bihar – Kiss Sándor; Fehér – Komáromi Attila; Hargita – Borboly Csaba; Hunyad – Borbély Károly; Kolozs – Máté András Levente; Maros – Lokodi Edit; Szatmár – Csehi Árpád; Szilágy – Csóka Tibor; Temes – Halász Ferenc. Hargita megyében Csíkszék Borboly Csabát, Udvarhelyszék Benedek Árpád Csabát, Gyergyószék Petres Istvánt jelölte volna. Az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa végül Borboly Csabát, a Hargita Megye Tanács jelenlegi alelnökét jelölte a tisztségbe. Polgármesterjelöltek: Arad – Bognár Levente; Csíkszereda – Ráduly Róbert; Kolozsvár – László Attila; Marosvásárhely – Borbély László; Nagyvárad – Biró Rozália; Sepsiszentgyörgy – Antal Árpád; Szatmárnémeti – Ilyés Gyula. /Sojka Attila János: Egyetlen kérdőjel. Országszerte lezárult az RMDSZ-jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./2008. április 7.
Április 6-án ülésezett az RMDSZ Kovászna megyei egyeztetőtanácsa, dönteni kellett: Demeter János vagy Tamás Sándor legyen-e a szövetség megyeitanácselnök-jelöltje. A 21 leadott szavazatból 19 volt érvényes, 11-en Tamás Sándort, 8-an Demetert támogatták. Az RMDSZ Állandó Tanácsa nevesíti majd a háromszéki elnökjelöltet. /Tamás Sándor több szavazatot kapott (Függőben az RMDSZ tanácselnökjelöltje). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./2008. április 7.
A romák mindig a megélt autonómia példái voltak az olvasói levél írójának, Nagy Attilának. Náluk nem érvényesül az állandó öntisztázó magatartás, hogy jaj, mi nem akarunk koszovónyi függetlenséget, mi békések vagyunk, hogy már élni sem akarunk, mi székelyek, erdélyi magyarok. A szakértők mindig az autonómiatervezeteknél tartanak. Valójában azt kell nézni, hogy mire van szükség a fennmaradáshoz. A románoknak miért sikerült Erdélyt elvenniük? Mert még a Tiszáig sem szégyelltek követelni. Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök az anyagiakban látja a területi autonómia alapját. A területi autonómia alapja nem az anyagiak, hanem a vitalitás, amely, majd képes megteremteni az anyagiakat is. A magyarság megmaradásának alapja, a Kárpát-medencében, a Székelyföld területi autonómiájának alapja, a láthatatlan lélek ereje. /Nagy Attila, Kökös: Székely autonómia – roma autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./2008. április 8.
Kifogásolja a Kovászna megyei egyeztető tanács döntését Demeter János megyei tanácselnök-jelölt és Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök. A titkos szavazáson Tamás Sándor tizenegy, Demeter nyolc szavazatot kapott, egyikük sem érte el a szükséges kétharmados többséget, ezért az Állandó Tanács dönt arról, melyikük indulhat az RMDSZ színeiben. Tamás Sándor leszögezte, a közvélemény-kutatást nem ő értelmezte. A felmérés továbbra is titkos. Többen vitatják a sepsiszentgyörgyi előválasztási eredményeket is. /Farkas Réka: Ádáz harc a tanácselnöki székért (Belső viták az RMDSZ-ben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./2008. április 9.
Összesen tizenegy megyében indít saját megyei tanácselnök-jelöltet az RMDSZ. Markó Béla reméli, hogy legalább négy-öt megyei önkormányzati vezetői posztot sikerül megszereznie az RMDSZ-nek. Április 8-án ülésezett Bukarestben az RMDSZ Állandó Tanácsa, amelynek véglegesítenie kellett a jelöltek listáját. Kovászna megyében Tamás Sándor parlamenti képviselő és Demeter János jelenlegi megyei tanácselnök közül Tamás Sándorra esett a SZÁT döntése, ő lesz a megyei tanácselnök-jelölt. Az RMDSZ előválasztásán több mint százezer erdélyi magyar vett részt – jelentette be Markó. /B. T. : Tizenegyből ötöt remél az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./2008. április 22.
Április 22-e az önkormányzati jelöltek és jelöltlisták leadási határideje, az RMDSZ 21-én kézbesítette a dokumentumokat a helyi, illetve megyei választási irodáknak. Az RMDSZ mindenütt az előválasztásokon kialakult listákat adja le, az egyetlen számottevő módosulás az, hogy Borbély Károly informatikai miniszter visszalépett, s nem pályázza meg a Hunyad megyei tanácselnöki tisztséget. Maros megyében 55 polgármesterjelölt indul az RMDSZ-színekben, és 74 községben érdekelt a tanácsosi listákon – fogalmazott Kelemen Atilla megyei elnök. Háromszéken az RMDSZ jelöltlistáján az első Demeter János jelenlegi tanácselnök, a második Tamás Sándor – aki a megye tanácselnöki tisztségére pályázik –, harmadik helyen Baka Mátyás, a megyei tanács egyik alelnöke szerepel. A megyei tanácsosi listán 38 jelölt neve sorakozik. /Cs. P. T., I. J., L. I. : Jelöltiktatás: ketyegő óra. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2008. május 7.
Illyés Judit „Erős Székelyföldet, mosolygó Székelyföldet” feliratot tartalmazó pannóval fedték le május 6-án a Kovászna és Hargita megye határát jelző két úttáblát Tamás Sándor és Borboly Csaba megyei tanácselnök-jelöltek. „Autonóm, erős székelyföldet akarunk – mondta Tamás Sándor. Albert Álmos, illetve Demeter János, a Kovászna megyei tanács alelnöki tisztségeire pályázó RMDSZ-es jelöltek is ismertették céljaikat. /”Határmódosítás” Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./2008. május 15.
Az Új Magyar Szó és az RMDSZ közös konferenciát szervezett a román sajtó képviselői számára a gazdasági régiók újrafelosztásának RMDSZ-es javaslatáról. „A média pozitív viszonyulása nélkül egyetlen párt sem fogja támogatni az RMDSZ régiófelosztási javaslatát” – hangsúlyozta Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a hét végi árkosi konferencia célját. A rendezvényen jelen lesznek előadóként többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Borbély László fejlesztési és középítkezési miniszter, Winkler Gyula EP-képviselő. Az eseményre több rangos román sajtóorgánum is bejelentette részvételét. Csutak István különböző szempontok alapján kidolgozott egy új, lehetséges régiós felosztást. A felosztás 15 régiót képzel el, ezek egyike Kovászna, Hargita és Maros megye. /Isán István Csongor: Regionalizálás kommunikációval. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./2008. május 16.
Szakmai konferenciával és kiállítással kezdődött május 15-én a „Háromszéki turisztikai napok” rendezvénysorozata. A hivatalos megnyitón Albert Álmos polgármester a turizmus fontosságáról beszélt, Demeter János megyei tanácselnök pedig kiemelte, hogy idén a nemrég létrehozott Kovászna Megyei Turizmusért Egyesület a fő szervező. /Ferencz Csaba: = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./