udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1030
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 1021-1030
Névmutató:
Farkas Réka
2007. július 11.
Nagykorúsodott, 18. születésnapjához érkezett a tusványosi szabadegyetem, és negyedik alkalommal szervezik meg a konkurens rendezvényként kitalált MIÉRT EU-tábort. A kilencvenes évek elején, amikor Bálványoson megrendezték az első szabadegyetemet, magyarországi és hazai magyar politikusok voltak az előadók. Mára ellenzéki táborrá változott, az anyaországból a Fidesz, Erdélyből pedig elsősorban az RMDSZ ellenzékének tekintett személyek, csoportosulások vesznek részt a rendezvényen, bár még mindig presztízskérdés az RMDSZ színeiben politizálók számára is, hogy meghívást kapjanak egy-egy előadásra. A MIÉRT EU-tábor az RMDSZ-es politikusok rendezvénye. Ezen a héten megfordul Tusnádon mindenki, aki számít a szövetségben, és jelen lesznek a magyarországi támogatók közül az MSZP képviselői. Többnyire a kérdések egyoldalú megvilágítására lehet számítani. A média és politika viszonyáról például kizárólag politikusok szólnak, ők tartanak előadást arról, hogy függetlenek-e a romániai magyar újságok. A jövő héten kezdődő tusványosi szabadegyetemen jelen lesz több RMDSZ-es politikus, és véleményt mondanak román elemzők, politológusok is. Érdekesnek ígérkeznek a társadalomtudományi előadások. Egyelőre nem szerepel a programban a Markó–Tőkés találkozó. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is tart majd előadást. Két tábor, melyben hasonló témaköröket vizsgálnak, de különböző időpontban. Éppen arra lenne szükség, ami a kilencvenes évek elején jellemezte a Bálványosi Szabadegyetemet, hogy egy asztalnál folyjon a vita, közösen keressék a megoldásokat. /Farkas Réka: Tábor és ellentábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./2007. július 12.
A legfontosabb erdélyi magyar prioritásnak nevezte Tőkés László és Markó Béla tervezett találkozóját Antal Árpád és Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-es képviselő. Kiadott közleményükben leszögezték: összefogásra és egységre van szükség. /Farkas Réka: Összefogást akarnak (RMDSZ-es képviselők állásfoglalása). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./2007. július 17.
Lesz-e Markó–Tőkés találkozó? Szükségességét mindkét fél felmérte, s míg Markó retorikája napról napra engedékenyebb, Tőkés egyre keményebb feltételeket szab. Markó Béla régóta emlegeti a tárgyalásokat, a magyar–magyar párbeszéd szükségességét, de komolyan csak a bukott népszavazási kampány óta gondolja. Az RMDSZ akkor szembesült először azzal, hogy a magyar szavazókra gyakorolt hatása már nem egyértelmű. Tusnádon Markó már úgy beszélt a megegyezésről, mint szükségszerűségről, igaz, kiemelte, az RMDSZ a tapasztalt, erős szervezet, amelynek tárgyalnia kell a gyenge, ,,súlytalan”, ,,más szervezetekkel”, ellenkező esetben ,,hiányozhat a szavazatuk”. Egy-két évvel ezelőtt az RMDSZ elnöke még hallani sem akart arról, hogy a szövetségen kívül is van élet. /Farkas Réka: A kiegyezés felelőssége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 17./2007. július 31.
Nem tilthatják ki az országból Eva Maria Barki nemzetközi jogászt – áll abban a válaszlevélben, amelyet Cristian David belügyminiszter írt Petre Strachinaru demokrata képviselő erre vonatkozó kérésére. A Bécsben élő nemzetközi jogász tavasszal Sepsiszentgyörgyön tartott, autonómiáról szóló előadása kapcsán fordult a szaktárcához Strachinaru, úgy értékelte, Barki erőszakra buzdította hallgatóságát, és veszélyeztette az ország egységét, területi integritását. A minisztérium értelmezése szerint azonban nincsenek erre utaló bizonyítékok. A demokrata képviselő elégedetlen a miniszter válaszával, és fenntartja korábbi állításait. /Farkas Réka: Nem tiltják ki Barkit. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./2007. augusztus 3.
A gyakorlatban aki itthon szeretne dolgozni külföldön megszerzett diplomájával, sokszor reménytelen harcba kezd, legyőzhetetlen akadályokba ütközik. Az ilyen fiatalok számára nem marad sok választási lehetőség, néhány év küzdelem után foghatják cókmókjukat, és visszaköltözhetnek az őket korábban befogadó országba, vagy sutba dobják nehezen megszerzett oklevelüket, és itthon, de más szakmában próbálnak boldogulni. Elkeseredett édesanya kereste fel a szerkesztőséget. Elmesélte, hogy családjuk Kanadába emigrált. Fia és lánya Torontóban járt iskolába, majd Vancouverben érettségizett, és felvették őket az ottani egyetemre. Úgy döntöttek azonban, hogy egyetemi tanulmányaikat magyar nyelvterületen folytatnák, édesanyjuk érdeklődni kezdett, megkereste a nagyváradi, kolozsvári, a budapesti és más magyarországi vidéki egyetemeket: hol ismernék el gyermekei kanadai felvételijét, melyik intézmény fogadná be őket? Egyedül az Eötvös Loránd Tanárképző Főiskolán mondták, hogy átveszik őket. A lány 2001-ben, a fiú 2002-ben végzett. A család időközben, 1996-ban hazaköltözött Sepsiszentgyörgyre. A fiú angol–testnevelés szakos diplomájával érkezett haza, tanárként kívánt elhelyezkedni. Ekkor kezdődött el a kálvária, azóta próbálják elismertetni magyarországi diplomáját, de sikertelenül. Az egyik aktatologató egyértelműen fogalmazott: ,,Mit akarsz itt, menj vissza a te országodba”. Nem adták fel, végül a hatodik-hetedik út után sikerült megszerezniük a papírt, de később kiderült, az értéktelen. A fiatalember versenyvizsgázni készült tanári állásra, azonban a tanfelügyelőségen elutasították jelentkezését, arra hivatkozva, hogy még a szakterülete sem szerepel a dokumentumon, így nem tudhatják, milyen posztra jelentkezhetne. Még helyettesítő tanári állásra sem pályázhat, mert kanadai érettségijét sem fogadják el.,,Hiába beszéli anyanyelvi szinten az angolt, az én fiamra nincs szükség” – mondja az elkeseredett anya. A megyei tanfelügyelőségen az is kiderült, az eset nem egyedi, többen jelentkeznek hasonló magyarországi főiskolai oklevéllel, melyet itthon nem fogadtak el. Az RMDSZ oktatási főosztályán több mint tíz éve foglalkoznak a diplomahonosításokkal. Átvállalták a teljes ügyintézést, ennek összes költségét, és eddig több mint 1900 külföldi oklevelet sikerült elismertetniük a román állammal. Hosszú évek alatt, úgy ahogy, gördülékennyé tettük az utat – mondja Miklós Eliza, az oktatási főosztály alkalmazottja. Elismerte azonban, hogy a magyarországi tanárképző főiskolákon szerzett oklevelek esetében ők is tehetetlenek. 1998 óta létezik a két ország között egyezmény a diplomahonosításról. Romániában szintén négyéves az oktatás, de egyetemi szintű, és nem főiskolai, így nem fogadják el azonosnak a szomszéd országban szerzett oklevelet. Csak a tanítók és óvónők esetében lehet honosítani a diplomát, ez a képzés Romániában ugyanis csak hároméves. /Farkas Réka: Elüldözzük a hazatérőket? (Diplomahonosítási kálvária). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./2007. augusztus 4.
Augusztus 9-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalában ül össze a két munkacsoport egyeztetni az együttműködési feltételekről. A Markó–Tőkés-találkozón kicserélt dokumentumok tartalmát igyekeznek közelíteni egymáshoz. Markó Béla és Tőkés László augusztus 24-ét szabta meg határidőként, eddig kell a munkacsoportoknak egyezségre jutniuk. Tőkés csapatát Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor képviseli majd, nem nevesítették a független jelöltként indulni szándékozó püspököt támogató szervezetek képviselőit. Az RMDSZ részéről ugyanazok vesznek részt az egyeztetésen, akik elkísérték Markót, a küldöttséget Kelemen Hunor ügyvezető elnök fogja vezeti. /Farkas Réka: Alsóbb szinten folytatják a tárgyalást (Egyeztet az RMDSZ és ellenzéke). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./2007. augusztus 20.
A nyugati és keleti végek közötti képzeletbeli híd az az emlékmű, amelyet szombaton avattak fel Ojtozban. A kilencven évvel ezelőtti események előtt tisztelegtek az egybegyűltek, 1917 augusztusában soproni és székely katonák védték itt a magyar határt. A Soproni Erdélyi Kör emlékplakettjét a katolikus templom udvarán helyezték el, ahol bensőséges ünnepséggel emlékeztek az elesett hősökre. Lomnici Zoltán, a Magyar Legfelsőbb Bíróság elnöke fontosnak és szimbolikus jelentőségűnek nevezte, hogy soproni bakák védték itt a határt, ,,hisz Magyarország nagyon sokat köszönhet Erdélynek, nagyon sok mulasztásunk van, s talán ebből valamit ők a vérükkel törlesztettek”. Dr. Sarkadi Sándor történész a kilencven évvel ezelőtti eseményeket idézte fel, a 18-as soproni gyalogezred a négynapos véres küzdelemben elveszítette tiszti állománya 75, legénysége 45 százalékát. Egy évvel később sziklába vésett emlékművet állítottak tiszteletükre Ojtozban, de az impériumváltás idején az ,,elvakult nacionalisták” felrobbantották azt. Sopronban 1934 augusztusában leleplezték ennek pontos mását, és egy sétány is Ojtoz nevét viseli. Most a Soproni Erdély Kör hozta el a domborművet (Sz. Egyed Emma szobrászművész alkotását), amelyet a már felállított hét és fél tonnás sziklatömbre helyeztek el.,,Mi, soproniak a nyugati végekről köszönjük székely testvéreinknek, hogy ezerszáz éve állnak itt őrt a keleti végeken, és az összetartozás soha el nem téphető kötelékével őrzik a soproni katonák emlékét is” – mondotta Sarkadi Sándor. Dr. Grezsa István, Hódmezővásárhely önkormányzatának képviselője fontos bejelentést tett: városa megvásárol egyet a 24-es határvadászok által egykor épített katonaházak közül, és finanszírozza majd egy katonamúzeum létrehozatalát, ,,amelybe összegyűjtve Háromszék katonai relikviáit felmutathatjuk, mi történt itt az elmúlt ezerszáz esztendőben” – mondotta. Végül Úri Előd, a Soproni Erdély Kör elnöke és Sylvester Lajos leleplezte a kősziklába illesztett plakettet. /Farkas Réka: Híd a nyugati és keleti végek között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./2007. szeptember 1.
Szappanopera-szerűen húzódik-halasztódik a romániai magyar megegyezés. Az RMDSZ-nek, bármennyire tagadják, jövője forog kockán. Ha megállapodnak, változtatnia kell eddigi diktatórikus politikáján, ha nem sikerül a kiegyezés, akkor megmaradása kerül veszélybe. A másik oldal sem kockáztat keveset, fennáll annak a veszélye, hogy nem tudja megvalósítani elképzeléseit. Ha Tőkés László függetlenként indul, megtörténhet, hogy győztesen kerül ki, de az is, hogy elveszíti a választásokat. A romániai magyarság számára ennél is nagyobb a tét. /Farkas Réka: Politikusaink szappanoperája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./2007. szeptember 8.
,,Elpuskázták a hatékony és értelmes munkamegosztás lehetőségét”– így kommentálta Antal Árpád képviselő azt, hogy nem jött létre megállapodás az RMDSZ és a Tőkést támogató szervezetek között. Véleménye szerint a legtöbbet az erdélyi magyarság veszített. /Farkas Réka: Elpuskázott lehetőség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./2007. szeptember 11.
Markó Béla SZKT-n tartott politikai beszámolójában kifejtette, hogy az RMDSZ vezetői tizenöt éve kompromisszumra készen őrködnek a romániai magyarság egysége felett, s ezt mindmáig sikerült megtartaniuk. Miért van akkor most szükség összefogásra? – tehető fel a kérdést. Markó és társai meghallani sem voltak hajlandóak a más véleményt. A szatmári kongresszuson pedig kirekesztették a másként gondolkodó Tőkést. Nem jött létre a megállapodás, fejtegette Markó. Ők munkamegosztást akartak, a másik tábor vagyonmegosztást – ironizált. Valójában annyit kívántak elérni, hogy a román és a magyar állam által az erdélyi magyar közösségnek – és nem az RMDSZ-nek! – folyósított pénzeket a továbbiakban ne klientúra-, pártérdekek szerint osztogassák, hanem együtt alakítsanak ki méltányos finanszírozási rendszert. /Farkas Réka: Egy beszéd, és ami a szavak mögött van. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./2007. szeptember 20.
Szeptember 18-án Gubcsi Lajos az erdélyi táncház-mozgalomnak szánt Árpád fejedelem díjat a Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnökének, Deák Gyulának adta át, a Háromszék Táncegyüttes bemutatója alkalmából, kiemelve az együttes hozzájárulását az erdélyi néptánc- és népzenehagyományok megőrzéséhez és továbbadásához. /Farkas Réka: Árpád fejedelem-díj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./2007. szeptember 25.
2004-ben, a parlamenti választások előtt, az októberi kampánynyitón Markó Béla Sepsiszentgyörgyön ígérte meg, hogy a választások után a regionális átszervezésről szóló törvényt terjeszt be az RMDSZ.,,Meg kell mozdítani Székelyföldet, hogy itt legyen tervezhető jövő” ― mondotta akkor a szövetségi elnök. Eltelt három év, és előrelépés nem történt. Markó azzal hárította az érdeklődést, hogy egyelőre az EU nem engedi az átszervezést. Utóbb kiderült, ez nem igaz, a regionális felosztás Románia belügye. A sokszor megígért székelyföldi fejlesztési stratégia, sem a megyék közti együttműködés nem jött létre. Egy évvel ezelőtt létrehozták a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet, de még a társulás hivatalossá tétele sem sikerült. Most ismét kampány van, így az RMDSZ újra ,,kiemelt célként kezeli a Székelyföldi önálló fejlesztési régió megteremtését”. Mindezt Markó Béla szeptember 22-én a kolozsvári önkormányzati konferencián jelentette ki, és ugyanott mondta el, hogy szorgalmazzák Székelyföld sajátos autonómiáját. /Farkas Réka: Be nem váltott ígéretek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./2007. október 2.
A két különböző helyszínen tartott tanévnyitón két, egymástól lényegesen eltérő helyzetelemzés hangzott el a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozata október 1-jei tanévnyitóján. Az egyetem csíki utcai székházában optimista hangvétellel szólt a főigazgató az öt szakot működtető tagozat jelenéről és jövőjéről, a megyei könyvtár Gábor Áron Termében a nehézségeket és hiányosságokat sem hallgatta el a közigazgatási szak vezetője. Dr. Fazakas József igazgató hangsúlyozta, hogy az 1300 hallgató (30–40 százaléka távoktatásban tanul) és a több mint ötven tanár egyértelműen jelzi, hogy az egyetem sokat fejlődött az 1997-es indulás óta. Az kérte a jelen lévő Sztakics Éva alpolgármestert, György Ervin kormányképviselőt, hogy biztosítsanak helyiséget az induló anyagkutatási programhoz szükséges, egyelőre a Csíki utcai székház udvarán rozsdásodó felszerelések számára. Dr. Cziprián-Kovács Loránd, a közigazgatási szak irányítója legnagyobb gondnak a szolgálati lakások hiányát nevezte, hiszen emiatt tehetséges, jól felkészült tanárok hagyják el Sepsiszentgyörgyöt. A második legnagyobb gondként a hallgatók nyelvismereti hiányosságait említette, szerinte nem csak angolul nem tudnak a fiatalok, pedig ez feltétele a licencvizsgának, hanem románból is gyengék. /Farkas Réka: Eredmények és hiányosságok (Egyetemi tanévkezdés, Sepsiszentgyörgy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./2007. október 15.
Megkezdődött a szavazatokért folyó harc. Október 13-án Marosvásárhelyen az RMDSZ bemutatta Románia regionális átszervezéséről készített tanulmányát. Markó Béla elnök a zárt ülést követő sajtótájékoztatóján nem is tagadta, kampánycéllal kezdeményezték a regionális újrafelosztást, amely az önálló Székelyföldi Fejlesztési Régió hivatalos elfogadtatásához vezethet. Kiemelte: az RMDSZ régi célkitűzését fogalmazták újra, gazdasági, földrajzi történelmi érvekkel alátámasztva igyekeznek elfogadtatni koncepciójukat. Markó hozzátette: az új felosztásnak nincs köze Székelyföld területi autonómiájához, de hosszabb távon elképzelhető a regionális parlamentek létrehozása is. Markó igen bátor kijelentéseit a kampány teszi hiteltelenné, írta Farkas Réka, a lap munkatársa. Volt már hasonló radikális beszéde a választások előtt, bukaresti román partnereik ilyenkor elnézőek, hisz ők is tudják, miről szól a játék. Egy nappal a jelentős RMDSZ-tervek bejelentése után egyetlen román reakciót sem lehetett hallani. Úgy látszik, az RMDSZ-vezető kijelentéseit senki sem veszi komolyan. /Farkas Réka: Esélytelen kampányötlet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./2007. október 15.
Telt házas előadást tartott október 13-án Sepsiszentgyörgyön Romsics Ignác magyarországi történész, egyetemi tanár. A Trianonhoz vezető útról, az akkori politikai helyzetről, a következő évekről szóló történelmi visszatekintő megvilágította azokat az eseményeket, amelyek jelentős változásokat hoztak, és elvezettek a jelenkori Magyarország kialakulásához. A történész célja a téveszmék lebontása volt.,,Mint minden nagy történelmi átalakulást, a trianoni békeszerződést sem lehet egyetlen tényezőre visszavezetni, különösen nem a meseszerű véletlenre” – hangsúlyozta Romsics. Érvelése szerint négy alapvető tényező találkozása vezetett egy vesztes háború végén a trianoni békeszerződéshez. Ezek közül a legmélyebben fekvő ok az Osztrák–Magyar Monarchia soknemzetiségű összetétele volt, az a tény, hogy ez a nagyhatalom nem tudta megfelelően kezelni az itt élő népek jogait és követeléseit. Második okként sorolta a környező kisállamok – Románia, Szerbia – egyre tágabb teret nyerő irredenta törekvéseit, harmadikként pedig, hogy kialakult a nagyhatalmak két, egymással szemben levő frontja. A háborúban részt vevő államok, nemzetiségi csoportok területi célokat fogalmaznak meg, és ezek a célok már pontosan előrevetítik azt, ami a világháború végén Magyarországgal történik – fejtette ki a történész. Romsics Ignác előadása a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja által Történetek Magyarországról címmel kezdeményezett előadás-sorozat első állomása volt. /Farkas Réka: Történelem és téveszmék (Romsics Ignác Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./2007. október 16.
Végleges ítéletet hozott a brassói bíróság: Szotyori Nagy Áron tízéves pereskedés után visszakapja a nagyapjától, dr. Fogolyán Kristóftól törvénytelenül, jogcím nélkül kisajátított ingatlant. A kommunista rendszer 1948-ban államosította azt a többszintes épületet, amelyet szanatóriumnak építtetett a neves sepsiszentgyörgyi orvos, és amely az akkori elkobzási dokumentumokban dr. Fogolyán ,,szülészházaként” szerepelt. Később a megyei pártbizottság, majd a megyei tanács irodái működtek benne. Szotyori Nagy Áron tíz évvel ezelőtt kezdte el harcát a családi vagyon visszaszerzéséért. Sorra nyerte a pereket, de a prefektúra és a megyei önkormányzat újra és újra megtámadta a bírósági határozatokat, a legfelsőbb bíróságról pedig visszautalták alapfokra, és kezdődött elölről a hercehurca. Visszakapta az épületet, amelyben egy kisebb lakást alakít ki magának, az eddig is ott működő irodák, intézmények méltányos bérleti díj ellenében maradhatnak. /Farkas Réka: Pert nyert a Fogolyán örökös. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./2007. október 18.
Első alkalommal fordul elő Romániában, hogy a pártok és jelöltek igyekeznek felhasználni a modern technika eszközeit is kampányukban. Az internet egyre több ember számára hozzáférhető, Tőkés László és az RMDSZ egyaránt elkészítette kampány-honlapját. Tőkés László oldala konzervatívabb, a jelölt életrajzát, írásait találhatjuk meg rajta, dokumentumokat mutatnak be, az őt támogató szervezeteket ismertetik, és szemléznek a sajtóból is. Ugyanitt értesülhet a látogató a független jelöltként induló püspök kampánykörútjának állomásairól, beszámolókat olvashat az eddigi eseményekről. Érdekes, kicsit meghökkentő az a játék, amely szintén a www.tokeslaszlo.ro vagy www.tokeslaszlo.eu honlapon letölthető. Az Új honfoglalás nevet viseli az RMDSZ honlapja, ez a www.rmdsz.eu világhálós címen található. Tőkésével ellentétben román nyelven is elérhetőek az információk. A jelöltek bemutatásán túl megtalálható az RMDSZ EP-programja is. /Farkas Réka: Kampány a világhálón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./2007. október 19.
A Székely Nemzeti Tanács mellett a Magyar Polgári Szövetség is kifogásolja az RMDSZ legújabb kezdeményezését, amely a Székelyföldi Fejlesztési Régió létrehozatalát célozza. Kampányfogásnak minősítik, és úgy vélik, ez az akció eltereli a figyelmet a lényegről. A történelmi Székelyföldön 76 százalékos a magyarság aránya, a Székelyföldi Fejlesztési Régióban ez alig 59 százalék lenne, megbillentené az egyensúlyt Maros és Hargita megye román vidéke, illetve Bodzaforduló környéke. A két szervezet leszögezi, Székelyföld végső közigazgatási határait és nemzetiségi összetételét népszavazás, és nem rögtönzött ötletek alapján kell eldönteni. /Farkas Réka: Csak népszavazás dönthet (Székelyföldi Fejlesztési Régió vagy autonómia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./2007. október 26.
Eddig 51 magyarországi és romániai magyar művész, közéleti személyiség, egyetemi tanár, politikus írta alá azt a felhívást, amelynek címe Temesvártól Brüsszelig, és amellyel Tőkés László EP-képviselővé választását támogatják. Felhívták a figyelmet, történelmi lehetőség előtt áll az erdélyi magyarság, ,,Tőkés László személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját”. A felhívás hangsúlyozta, hogy Tőkés bátor kiállása már alakított történelmet 1989 decemberében, a püspök azóta következetes szószólója az erdélyi magyar önrendelkezésnek.,,Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. ” – áll a felhívásban, melynek aláírói közt van Csoóri Sándor, Gál Kinga, Jakó Zsigmond, Jókai Anna, Lohinszky Loránd, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Nemeskürty István, Szőcs Géza és Vizy E. Szilveszter. /Farkas Réka: Történelmi lehetőség (Értelmiségi felhívás Tőkés támogatására). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./; A dokumentum szövege és történt aláírók névsora /október 25-ig/:Temesvártól Brüsszelig – értelmiségiek felhívása Történelmi lehetőség előtt állnak az erdélyi magyarok: Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját. Tőkés László bátor és következetes kiállása már alakított történelmet: 1989 decemberében rést ütött a hallgatás falán és megbontotta Közép-Kelet Európa legsötétebb diktatórikus rendszerét, esélyt teremtve Románia európai felzárkózásának és az erdélyi magyar feltámadásnak. Azóta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az erdélyi magyarok belső önrendelkezésének, ezen belül a Székelyföld autonómiájának következetes szószólója. Mindeközben folyamatosan szót emelt a romániai demokrácia megszilárdulásáért is, mind a demokratikus elvek posztkommunista korlátozásai, mind pedig az erdélyi magyar politika demokráciadeficites, torz szerkezete ellen. Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. Neki van leginkább esélye átlépni a dolgaink iránt sokszor közömbös vagy érzéketlen Európa politikai ingerküszöbét. Mi, alulírottak, a nemzetünk iránti felelősség jegyében ennek a történelmi esélynek a valóra váltásáért állunk Tőkés László mellé. Meggyőződésünk, hogy európai parlamenti jelenlétével az erdélyi magyar összefogáshoz is közelebb kerülünk, amely nélkül a közösségi autonómiák közjogi kereteinek megteremtése elképzelhetetlen. Hisszük, hogy – ahogyan egykor Temesváron – Tőkés László Brüsszelben is képes kovásza lenni olyan folyamatoknak, amelyek révén Európa visszatalál keresztény gyökereihez, nemzetei közötti szolidaritáshoz, és egy új – igazságosabb és méltányosabb – rend keretében az Unió esélyt teremt a nemzeti közösségek önrendelkezésének. dr. Ábrám Zoltán orvos, egyetemi tanár;Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár;Balázs Éva színművész, egyetemi tanár;Bánffy György színművész;Bíró András közgazdász, egyetemi tanár;Bodó Barna politológus, egyetemi tanár;Boros Zoltán szerkesztő, filmrendező ;dr. Brassai Attila orvos, egyetemi tanár;dr. Brassai Zoltán orvos, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csép Sándor közíró;Csetri Elek történész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csiki Sándor tanár, a Nagycsaládosok Szövetségének elnöke;Csíky Csaba zeneszerző;Csoóri Sándor költő, író;Demény Attila zeneszerző;dr. Dudutz Gyöngyi orvos, egyetemi tanár;Farkas Árpád költő;Földváry Attila építészmérnök, egyetemi tanár;Gábos Zoltán fizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Gál Kinga jogász, Európa parlamenti képviselő;Gazda József író;Geréb Zsolt teológus, egyetemi tanár, a PKE rektora;Gergely András történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, volt nagykövet;Gergely István szobrászművész;György Attila író;Hámori József kutató biológus, egyetemi tanár, az MTA alelnöke, volt oktatási és kulturális miniszter;Hankiss Ágnes pszichológus, író;Herczegh Géza jogász, volt alkotmánybíró;Jakó Zsigmond történész, egyetemi tanár, az MTA tiszteletbeli tagja;Jókai Anna író, költő;dr. Kincses Ajtay Mária orvos, egyetemi tanár;Kincses Elemér színházi rendező;Kincses Előd ügyvéd;Kovács Béla matematikus, egyetemi tanár, a PKE volt rektora;Kristófi János festőművész;Lászlóffy Zsolt zeneszerző, egyetemi tanár;Lohinszky Lóránd színművész, érdemes művész;Makkay József újságíró, főszerkesztő;Makovecz Imre műépítész;Martonyi János jogász, volt külügyminiszter;Melocco Miklós szobrászművész;Murádin Jenő művészettörténész;Nagy-Tóth Ferenc biológus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Neményi Ágnes szociológus, egyetemi tanár;Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész;Pálinkás József atomfizikus, egyetemi tanár, volt oktatási miniszter;Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Péterffy Lajos színművész;Pillich László közíró, a Heltai Alapítvány elnöke;Schöpflin György politológus, egyetemi tanár, Európa parlamenti képviselő;Somai József közgazdász, az RMKT elnöke;Szakáts Béla szobrászművész;Szilágyi Györgyi szociológus, egyetemi tanár, a PKE rektor-helyettese;Szőcs Géza költő;Szűrös Mátyás diplomata, volt köztársasági elnök;Tolnay István filológus, egyetemi tanár, a KREK tanügyi előadótanácsosa;Toró Tibor atomfizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Tőkéczki László történész, egyetemi tanár;Tőkés Béla fizikus, egyetemi tanár;Vizi E. Szilveszter orvos-biológus, az MTA elnöke/Temesvártól Brüsszelig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./2007. november 9.
Fordítani kell az erdélyi magyarság rossz irányba haladó szekerén, a hivatalos képviselet letért arról az útról, amelyen 1990-ben elindult. Erre lehetőség nyílik november 25-én, az európai parlamenti választások napján, hangzott el több ízben is Tőkés László sepsiszéki kampánykörútján. A püspök Komollón, Rétyen, Sepsiillyefalván és Málnáson találkozott az érdeklődőkkel. Olyan, mintha hazaérkeztem volna – mondotta Málnáson Tőkés László, ahol meglátogatta a nagyapja által építtetett és ma nevét viselő iskolát. Figyelmeztetett: rendkívül nagy a felelősség, mert hosszú időre eldől a magyarság sorsa, és ez a felelősség minden szavazót terhel. /Farkas Réka: Hiteles képviseletre van szükség (Tőkés László Sepsiszéken) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./