udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
381
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 361-381
NĂŠvmutatĂł:
GyĂśrgy ZoltĂĄn
2015. februĂĄr 12.
KĂĄszonmonostor
BĂĄkĂł megyei, Bereckkel szomszĂŠdos kĂśzsĂŠgkĂśzpont KĂĄszonmonostor (romĂĄnul MÄnÄstirea CaĹin). Onyesten kĂŠszsĂŠggel irĂĄnyĂtottak: balra tĂŠrjenek, nem lehet eltĂŠvedni, 25 kilomĂŠter. Ha egyenesen mennek tovĂĄbb, ĂĄtjutnak Vrancea megyĂŠbe, azok mĂĄr nem mi vagyunk, ez mĂŠg Moldva! NĂŠgy szĂŠtszĂłrt falu: LupeĹti, PârvuleĹti ĂŠs Scurtu, a negyedik KĂĄszonmonostor, a KĂĄszon-patak vĂślgyĂŠben. Arra nem is szĂĄmĂtottunk, hogy magyar szĂłt hallhatunk, sĹt, a megkĂŠrdezettek szerint magyarul beszĂŠlĹ nem ĂŠl a faluban, katolikus templom sincsen.
Nem ezt mondja a tĂśrtĂŠnelem: KĂĄszon egykor jelentĹs, magyarok ĂĄltal is lakott telepĂźlĂŠs volt. NevĂŠt 1410-ben emlĂtettĂŠk elĹszĂśr, 1697-ben 91 rĂłmai katolikus lakta: tĂśbbek kĂśzĂśtt Bartos, Dobos, GĂĄl, MiklĂłska, Szorka nevĹąek. Sajnos, ez mĂĄr a mĂşltĂŠ, a lepergett fĂŠl ĂŠvszĂĄzad alatt eredmĂŠnyes volt az asszimilĂĄciĂł. A telepĂźlĂŠs lakĂłi gĂśrĂśgkeleti hitben ĂŠlnek, a katolikusok Onyestre jĂĄrnak Ăźnnepi misĂŠre. Szinte hihetetlen, hogy magyarok nem ĂŠlnek a kĂśzsĂŠgben, ugyanis 1930-ban Monostor 1526 lakĂłjĂĄbĂłl 169 magyar anyanyelvĹą volt. A 2002-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄskor heten vallottĂĄk magukat magyarnak. Egy-kĂŠt szemĂŠly mĂŠg beszĂŠli a nyelvet â irĂĄnyĂtottak egy idĹs romĂĄn asszony, FÄrcaĹ Maria csalĂĄdjĂĄhoz, az 1047-es szĂĄmĂş portĂĄval szembeni hĂĄzhoz, aki elmondta, hogy fĂŠrje, FÄrcaĹ Gheorghe magyar csĂĄngĂł volt, a menye, sĹt, kĂŠt unokĂĄja is beszĂŠl magyarul, de BrassĂłban vannak, egyetemistĂĄk. Ez a csalĂĄd lenne a monostori magyar csĂĄngĂłk utolsĂł maradvĂĄnya? â latolgattuk. Egy hosszabb szomszĂŠdolĂĄs tudna errĹl biztos vĂĄlaszt adni.
Rendezettek, ĂĄpoltak az alacsony csalĂĄdi hĂĄzak, lĂĄtni, hogy nyĂĄron sok a virĂĄg. DĂszesek a nĂŠpi kapuk, a rĂŠgiek fĂĄbĂłl, az Ăşjabbak betonlĂĄbon ĂĄllnak, cirĂĄdĂĄs bĂĄdogtetĹvel fĂśdĂśttek. Van mĂĄr vezetĂŠkes vĂz, de a kutaknak ma is nagy a becsĂźlete. Duma AndrĂĄs szerint, amikor a csĂĄngĂł ember egy kĂşt mellett megy el, nyelvĂŠvel keresztet vet a szĂĄjpadlĂĄsĂĄra, Ăgy kĂśszĂśn a kĂştnak: DicsirtessĂŠk kĂşt forrĂĄsa! Hiedelmeik szerint a kutak, csorgĂłk kĂśrnyĂŠkĂŠn elhelyezett szobrok, szentkĂŠpek megvĂŠdik azokat a kiszĂĄradĂĄstĂłl. A kutas portĂĄk elĹtt, a hidak vĂŠdfalĂĄn ember- ĂŠs ĂĄllatfejek kĂśszĂśntik az ĂŠrkezĹt. NĂŠprajzkutatĂłnak jĂł alkalom nyĂlna itt egy csĂĄngĂłfĂślddel valĂł ĂśsszehasonlĂtĂł tanulmĂĄnyra. A helyiek tudatĂĄban meglehetĹsen kusza mĂłdon keveredik a szĂĄjhagyomĂĄny ĂŠs a histĂłria. âEz nagyon ĂŠrdekes hely â mondtĂĄk. â A tĂśrĂśk betĂśrĂŠskor a mi erdĹsĂŠgĂźnkben bujkĂĄlt Moldva fejedelme, Ĺtefan cel Mare. Gheorghe Ĺtefan fejedelem ĂŠpĂttette monostorunkat, a vĂĄrfalat is, s itt volt egy ideig szĂŠkhelye. Fenn a hegyek tetejĂŠn van egy szĂŠles nagy lapos kĹ, kĂśrĂźlĂśtte kisebb kĂśvek, Vajda asztala a neve. Van az erdĹben, kĂśzel SĂłsmezĹhĂśz, egy rezervĂĄciĂł, amelybe zergĂŠket telepĂtettek ĂŠs vadĂĄszhĂĄz, ahol CeauĹescu is tanyĂĄzott. KijavĂtottĂĄk, ma is hasznĂĄljĂĄk. MellĂŠ pisztrĂĄngtenyĂŠszetet lĂŠtesĂtettek. Az erdĹben a BuceaĹi-vĂzesĂŠs, azt mondjĂĄk rĂłla, BĂĄkĂł megye legnagyobb zuhanĂłja. A monostorudvaron kĹkapun Moldva cĂmere. Innen indult egy alagĂşt, mely ma mĂĄr beomlott. Ezen menekĂźlt a fejedelem ki az erdĹbe, amikor a tĂśrĂśkĂśk hajtottĂĄk, s ErdĂŠlybe futott.â A monostor ĂŠpĂźlete elpusztult, mellĂŠ a mai kolostortemplom ĂŠpĂźlt, amelyben csak nagy Ăźnnepkor tartanak istentiszteletet. VĂŠdĹszentje MihĂĄly ĂŠs GĂĄbor arkangyal. Az Ăşjabb kori helyreĂĄllĂtĂĄsok ellenĂŠre a mĹąemlĂŠk megĹrizte a moldvai ĂŠpĂtĂŠszet XVII. szĂĄzad vĂŠgi jellegzetessĂŠgeit. BĂĄstyĂĄk nĂŠlkĂźli falait is leromboltĂĄk 1717-ben, amikor Mihai RacoviĹŁa fejedelem hadakozott a MoldvĂĄt felprĂŠdĂĄlĂł nĂŠmetekkel ĂŠs magyarokkal. 1820-ban ĂşjraĂŠpĂtettĂŠk, jelenleg Ăşjra romos. A kĂŠt lelkĂŠsz hĂĄzon kĂvĂźl volt, de Apreotesei Gavril polgĂĄrmester szomszĂŠdkĂŠnt ĂźdvĂśzĂślt, ĂŠs elmondta, hogy a monostor elĹtt ĂĄllĂł felirat nĂŠlkĂźli emlĂŠkmĹą, az 1916-os verduni csata emlĂŠkmĹąvĂŠnek hasonmĂĄsa, feliratozĂĄsĂĄba beleszĂłlt az elsĹ vilĂĄghĂĄborĂş, amikor RomĂĄnia is hĂĄborĂşba indult. Az emlĂŠkmĹą azĂłta is Ăşgy ĂĄll. A kĂśzsĂŠgkĂśzpontnak kiĂŠpĂźlt az infrastruktĂşrĂĄja, virĂĄgzik az âĂşjszerĹąâ nĂŠpmĹąvĂŠszet (cĂŠlzott a giccsekre). KĂĄszonmonostor hĂres hely, az eltelt idĹkben jeles szemĂŠlyisĂŠgek lĂĄtogattak ide: Alexandru VlahuĹŁÄ, Nicolae Iorga, Mihail Sadoveanu.
KisgyĂśrgy ZoltĂĄn
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. mĂĄrcius 5.
KĂśkĂśsbĂĄcstelekre jobb idĹ kĂśszĂśn
Az 1968-as megyĂŠsĂtĂŠskor KĂśkĂśs kĂśzsĂŠghez csatoltĂĄk az addig ĂśnĂĄllĂł faluvezetĂŠssel rendelkezĹ kĂśzeli KĂśkĂśsbĂĄcsteleket. A telepĂźlĂŠs lakĂłi KĂśkĂśs lakossĂĄgĂĄnak egyharmadĂĄt teszik ki. Mondanunk sem kell: a lepergett ĂŠvtizedek alatt BĂĄcstelek minden gondjĂĄt-bajĂĄt KĂśkĂśs ĂśnkormĂĄnyzatĂĄnak kellett megoldania. Ezek kĂśzĂśtt kettĹ nagyon fontos volt: vĂŠdeni a telepĂźlĂŠs lakĂłit, hĂĄzait a FeketeĂźgy ĂĄllandĂł ĂĄradĂĄsai idejĂŠn, bekĂśtĹutat ĂŠpĂteni a faluig, mert a folyĂł ĂĄradĂĄsakor se ki, se be nem lehetett jĂĄrni a telepĂźlĂŠsrĹl. AzĂłta is a FeketeĂźgy bal partjĂĄn haladĂł vĂŠdĹgĂĄton lehet elĂŠrni a falut. â VĂŠgre megszĂźletett az Ăşj aszfaltozott bekĂśtĹĂşt ĂŠpĂtĂŠsĂŠrĹl szĂłlĂł szerzĹdĂŠs. Az Ăşt 4,7 kilomĂŠter hosszĂş, ĂĄtfogja az egĂŠsz telepĂźlĂŠst â tĂĄjĂŠkoztatott Silviu TÄraĹ kĂśkĂśsi alpolgĂĄrmester. RĂĄfĂŠr a bĂĄcstelekiekre â hangsĂşlyoztĂĄk a helyiek, mert a jelenlegi fĹutat megviseltĂŠk az ĂŠvtizedek, tele kĂĄtyĂşval. FolyĂł menti telepĂźlĂŠs, csupĂĄn kĂŠt kis mellĂŠkutcĂĄja van, ezekre folyami kavicsburkolatot hordat a kĂśzsĂŠgvezetĂŠs. BĂĄcstelket ĂŠvtizedekig fenyegette az ĂĄrvĂzveszĂŠly. IdĂŠn tavasszal felette alacsony a FeketeĂźgy vĂzĂĄllĂĄsa, amit elĂŠggĂŠ nehĂŠz megmagyarĂĄzni, annĂĄl is inkĂĄbb, mivel a falu keleti szĂŠlĂŠn a KĂĄrpĂĄt-kanyar terĂźletĂŠnek vizeit ĂŠs hĂłlevĂŠt hozza a FeketeĂźgybe az olykor hĂĄborgĂł Tatrang. Csakhogy nem volt nagyon vastag ĂŠs ĂĄllandĂł a hĂłtakarĂł ezen a tĂŠlen, a kevĂŠske csapadĂŠkot rĂŠszben beitta az Ĺsszel szĂĄrazon elalvĂł talaj, s vĂŠgĂźl azt sem kell elfelejteni, hogy a FeketeĂźgy vĂzgyĹąjtĹ terĂźlete csak kĂśzepes nagysĂĄgĂş. Ăvek Ăłta gond az is, hogy elĂŠggĂŠ megviselt ĂĄllapotban van a telepĂźlĂŠs kultĂşrotthona, melynek egyik szobĂĄjĂĄban a falu ĂłvodĂĄja mĹąkĂśdik. A tetĹzetĂŠn egy adott pillanatban becsorgott az esĹ, szĂŠgyen, nem szĂŠgyen, a szĂźlĹk kĂśltsĂŠgĂŠn tettĂŠk Ăşjra hasznĂĄlhatĂłvĂĄ a termet. A baj gyĂśkere, hogy a helybeli gĂśrĂśgkeleti egyhĂĄzkĂśzsĂŠg azt ĂĄllĂtja: a kultĂşrotthon ĂŠpĂźletĂŠt visszakaptĂĄk, ĂĄm a tulajdonjogrĂłl szĂłlĂł hivatalos okmĂĄnyt nem tudta felmutatni a csĂkszeredai kĂśzpontĂş KovĂĄsznaâHargita ortodox pĂźspĂśksĂŠg, mĂĄrpedig ezt kĂŠrte, kĂŠri ĂŠvek Ăłta a bukaresti egyhĂĄzi javakat visszaszolgĂĄltatĂł kĂśzponti bizottsĂĄg. A helyzet ilyetĂŠn alakulĂĄsa miatt sem az egyhĂĄzkĂśzsĂŠgnek, sem pedig a kĂśkĂśsi ĂśnkormĂĄnyzatnak nincsen joga, hogy befektessen az ĂŠpĂźlet felĂşjĂtĂĄsĂĄba. Ha az ĂłvodĂĄt ĂĄtteszik a helybeli IâVIII. osztĂĄlyos iskolĂĄba â ahol bĹven volna hely â, Ăśsszeomlik a kultĂşrotthon â ĂŠrvelt az egyik bĂĄcsteleki tanĂĄcstag.
MegoldĂłdni lĂĄtszik a falu mĂĄsik panasza is, a gyatra kĂśzvilĂĄgĂtĂĄs. Az izzĂłtestek mintegy felĂŠt gazdasĂĄgos ĂŠgĹkkel cserĂŠltĂŠk ki. A villanyvĂĄllalat a csalĂĄdi villanyĂłrĂĄkat kihelyezte a kapuk elĂŠ, s ezt kĂśveti hamarosan az egĂŠsz kĂśzvilĂĄgĂtĂĄsi hĂĄlĂłzat cserĂŠje.
A helybeli iskolĂĄban ottjĂĄrtunkkor nagy volt a csend. DermiĹek Rodica tanĂĄrnĹ fogadott. â Nincs kĂźlĂśnĂśsebb okunk panaszra â mondta. SzerencsĂŠre az ĂŠpĂźlet kĂśztulajdon, s ha valami baj van, a kĂśkĂśsi ĂśnkormĂĄnyzat azonnal intĂŠzkedik. A fĹątĂŠs is rendben volt. Itt is csĂśkkenĹfĂŠlben a tanulĂłlĂŠtszĂĄm, vannak Ăśsszevont osztĂĄlyaink is. A pedagĂłgusok zĂśme ingĂĄzik, mindenki Ăşgy oldja meg, ahogy tudja. KĂśkĂśsbĂĄcstelek kiterjedt legelĹi miatt jelentĹs ĂĄllatĂĄllomĂĄnnyal rendelkezik, a termĹfĂśld ĂŠs a jĂłszĂĄg tartja el a lakossĂĄg nagy rĂŠszĂŠt. Helyben, az egykori tĂŠesz terĂźletĂŠnek egy rĂŠszĂŠn sikeresen mĹąkĂśdik az Olteanu-fĂŠle pĂŠksĂŠg. A kĂśkĂśsi ĂśnkormĂĄnyzat olyan mellĂŠkgazdasĂĄg lĂŠtrehozĂĄsĂĄt tervezte BĂĄcsteleken â ĂŠs be is jegyeztette â, amelynek nyeresĂŠgĂŠbĹl kĂśzhasznĂş tevĂŠkenysĂŠget valĂłsĂtanĂĄnak meg a kĂśzeljĂśvĹben. BĂĄcstelek DobollĂłhoz tartozĂł nĂŠpes puszta volt, amely 1920-ig HĂĄromszĂŠk vĂĄrmegye Sepsi jĂĄrĂĄsĂĄnak rĂŠsze volt. BĂĄcstelek ĂŠs FarkasvĂĄgĂłtelep ĂśsszevonĂĄsĂĄbĂłl alakult ki, 1925-ben az ĂśnĂĄllĂł kĂśzsĂŠg. 2002-ben lakĂłinak 98,9 szĂĄzalĂŠka romĂĄn, 1,1 szĂĄzalĂŠka magyar volt. ElsĹ ĂrĂĄsos emlĂtĂŠse 1909-bĹl valĂł, tehĂĄt nagyon fiatal telepĂźlĂŠs. A helyi szĂĄjhagyomĂĄny szerint az 1700-as ĂŠvek legelejĂŠn egy Lungu nevĹą bĂĄcs (juhpĂĄsztor) telepedett ide juhaival HĂŠtfalu vidĂŠkĂŠrĹl, Ăgy lett a lassan nĂśvekedĂŠsnek indult lakĂłtelek neve BĂĄcstelek (BÄcel). A csalĂĄdok szĂĄma 1835-ben 48 volt. Az idĹ teltĂŠvel lakĂłi is szaporodtak, kĂśzvetlen kĂśzelĂŠben alakult ki az egy ideig hozzĂĄ tartozĂł MĂĄrkosrĂŠt (Lunca MÄrcuĹului) telepĂźlĂŠs. GĂśrĂśgkeleti temploma 1885-bĹl valĂł, azelĹtt az itteni kiskĂśzĂśssĂŠg KĂśkĂśs, Bikfalva vagy DobollĂł anyaegyhĂĄzainak filiĂĄja volt. A templomot 1893-ban szenteltĂŠk fel Szent MiklĂłs tiszteletĂŠre. 25 mĂŠter magas harangtornya messzire ellĂĄtszik a vidĂŠken. A bĂĄcsteleki romĂĄnsĂĄg gĂśrcsĂśsen ragaszkodik nĂŠpi hagyomĂĄnyaihoz. Figyelmet ĂŠrdemel a legĂŠnyek hajnalozĂĄsa, a karĂĄcsonyi kolindĂĄlĂĄs ĂŠs a verses ĂşjĂŠvkĂśszĂśntĂŠs.
KisgyĂśrgy ZoltĂĄn
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. mĂĄrcius 14.
EmlĂŠkmentĹ hĂĄromszĂŠki fiatalok
Nemes munkĂĄt vĂŠgez immĂĄr negyedik esztendeje a Magyar PolgĂĄri PĂĄrt cĂŠlkitĹązĂŠseivel szimpatizĂĄlĂł, SepsiszentgyĂśrgy ĂŠs a vĂĄroshoz tartozĂł telepĂźlĂŠsek fiataljaibĂłl verbuvĂĄlĂłdott Magyar ErdĂŠlyĂŠrt EgyesĂźlet (Mert). TemetĹinkben jeles negyvennyolcas szemĂŠlyisĂŠgek jobbĂĄra gondozatlan sĂremlĂŠkeit prĂłbĂĄljĂĄk felĂşjĂtani, menteni, a jeltelen, de hiteles adatok alapjĂĄn azonosĂtott hantokat megjelĂślik. JobbĂĄra a szabadsĂĄgĂŠrt kĂźzdĹ rangos negyvennyolcasok ĂŠs kĂśzhonvĂŠdek elhagyott sĂrjai szorulnak gondozĂĄsra.
2012-ben a sepsiszentgyĂśrgyi vĂĄrtemplomi temetĹben egy dĂsztĂślgy (ritka âcserejegenyeâ) ĂźltetĂŠsĂŠvel indult a tevĂŠkenysĂŠgĂźk. A sepsiszentgyĂśrgyi SzilĂĄgyi SĂĄmuel (1799â1857) 1848-as alezredes sĂrhalmĂĄhoz kerĂźlt a ritka fa, mely az aszĂĄly ĂĄldozata lett, Ăgy az Ăźnnepek elĹtt egy OlasztelekrĹl szĂĄrmazĂł pĂŠldĂĄnnyal cserĂŠlik ki.
EmlĂŠktĂĄblĂĄval jelĂśltĂŠk meg a sepsiszentgyĂśrgyi katolikus temetĹben a Nagy csalĂĄd sĂrboltjĂĄt, ahol az ĂśnĂŠletĂrĂł Nagy Elek (1799â1872) honvĂŠd alezredes porai pihennek, aki mĂşlhatatlan ĂŠrdemeket szerzett a szabadsĂĄgharcban.
A fiatalok a sepsiszentgyĂśrgyi vĂĄrtemplomi, majd a kilyĂŠni ĂŠs szotyori temetĹben is derĂŠk mentĹ munkĂĄt vĂŠgeztek. A vĂĄrtemplomi temetĹben emlĂŠkkopjĂĄt ĂĄllĂtottak Eimann KĂĄroly (1828â1902) honvĂŠd fĹhadnagy beazonosĂtott egykori sĂrhalma kĂśzelĂŠben. Ebben HajdĂş LorĂĄnd vĂĄrtemplomi ĂŠnekvezĂŠr volt segĂtsĂŠgĂźkre. Az emlĂŠkkopja Gazda ZoltĂĄn, Bodor JĂĄnos ĂŠs Ferencz Botond munkĂĄja. Ezekkel pĂĄrhuzamosan mentettĂŠk ĂŠs rendeztĂŠk ugyancsak itt hĂĄrom mĂĄsik negyvennyolcas szemĂŠlyisĂŠg sĂremlĂŠkĂŠt: GyĂĄrfĂĄs KĂĄroly honvĂŠdtizedes nyughelyĂŠt, GyĂĄrfĂĄs Lajos dĂźledezĹ sĂrkĂśvĂŠt ĂŠs SzabĂł JĂĄnos honvĂŠd sĂrjĂĄt.
â Az egyre fogyĂł honvĂŠdsĂrokra kĂźlĂśnĂśs figyelmet fordĂtunk â mondta Nagy GĂĄbor egyesĂźleti elnĂśk. â KĂłnya ĂdĂĄm egykori tĂŠrrajza alapjĂĄn akadtunk rĂĄ 2013 nyarĂĄn a kilyĂŠni unitĂĄrius temetĹben a KĂśkĂśsnĂŠl hĹsi halĂĄlt halt Incze Ferenc (1806â1849) kĂśzvitĂŠz ĂŠs Incze JĂłzsef (1828â1908) tizedes sĂrjaira, kiszabadĂtottuk az orgonabozĂłtbĂłl, ĂşjraĂrtuk a mĂŠg ĂĄllĂł sĂrkĂśvek feliratĂĄt. HasonlĂł mĂłdon jĂĄrtunk el Huszti MĂłzes (1816â1890) honvĂŠd sĂremlĂŠkĂŠvel is. TehĂĄt hĂĄrom negyvennyolcas harcos megĂşjĂtott emlĂŠkĂŠvel gazdagodott KilyĂŠn, ĂŠs ha a helyieknek gondjuk lesz ezekre, minden ĂŠv mĂĄrcius 15-ĂŠn hosszĂş ideig emlĂŠkeztetik az ott ĂŠlĹket, hogy e telepĂźlĂŠs fiai is rĂŠszesei voltak szabadsĂĄgharcunknak. Csoportunk ez ĂŠvben is elhelyezi mind a hĂĄrom felĂşjĂtott sĂrhalomra az emlĂŠkezĂŠs koszorĂşit. KilyĂŠni munkĂĄnkat ebben az ĂŠvben folytatni akarjuk, ugyanis KĂłnya ĂdĂĄm tĂŠrrajza szerint a SzĂŠkelyâPotsa csalĂĄdi kriptĂĄban nyugszik SzĂŠkely Gergely (1822â1897), a kĂśkĂśs-uzoni ĂźtkĂśzet sebesĂźltje, honvĂŠd huszĂĄr fĹhadnagy s testvĂŠrbĂĄtyja, SzĂŠkely KĂĄroly (1820â1879) is, akik kiemelten fontos szerepet tĂśltĂśttek be a szabadsĂĄgharcban. Ezt a csalĂĄdi kriptĂĄt emlĂŠktĂĄblĂĄval akarjuk megjelĂślni. A kĂśzelben sikerĂźlt azonosĂtani a szabadsĂĄgharcban rĂŠszt vevĹ, fiatalon elhunyt kilyĂŠni SzilĂĄgyi LĂĄszlĂł sĂrhelyĂŠt, rĂŠgi, pusztulĂł emlĂŠkkĂśve mellĂŠ Ăşjabb sĂrjelt akarunk ĂĄllĂtani. E sorok ĂrĂłja szerint SzilĂĄgyi LĂĄszlĂł (1829â1848) ifjĂş nemzetĹr szĂźleivel egy sĂrban nyugszik, ugyanis a SzilĂĄgyi-sĂrkĂśvĂśn, amelyet nĂŠhai SzilĂĄgyi Ferenc sepsiszentgyĂśrgyi lakossal azonosĂtottunk, mĂŠg most is kivehetĹ a Boga Jutzi nĂŠv. Az asszony adataink szerint SzilĂĄgyi LĂĄszlĂł ĂŠdesanyja volt, ĂŠdesapja pedig SzilĂĄgyi SĂĄmuel jobbĂĄgy. Itt jegyezzĂźk meg, hogy a SzilĂĄgyi-sĂr kĂśzelĂŠben van a restaurĂĄlt CzakĂł-kripta. TĂśbbek mellett itt pihennek halĂł porai a nemzetĹr hadnagy KilyĂŠni CzakĂł Ăronnak (1821â1900), aki VilĂĄgos utĂĄn bujdosott, majd vĂĄrfogsĂĄgot szenvedett. A âmozgĂł nemzetĹrĂśk hadnagyĂĄnakâ emlĂŠke azonban egyre halvĂĄnyul. Ĺsi kĂşriĂĄjuk ma is ĂĄll KilyĂŠnben.
â Szotyorban GidĂłfalvi LĂĄszlĂł (1820â1907) honvĂŠd fĹhadnagynak emlĂŠkkĂśvet ĂĄllĂtottunk â folytatta Nagy GĂĄbor â, mert a rĂŠgi sĂremlĂŠken csak a felesĂŠge neve szerepelt. FeltĂŠteleztĂźk, hogy fĂŠrjĂŠt is oda temettĂŠk. âGidĂłfalvi LĂĄszlĂł jogĂĄsz volt, negyvennyolcas fĹhadnagy â Ărta VĂĄrosom, SepsiszentgyĂśrgy cĂmĹą kĂśnyvĂŠben KisgyĂśrgy BenjĂĄmin (2004). â A szabadsĂĄgharcban Bem seregĂŠben harcolt, a piski csatĂĄban kitĂźntettĂŠk. VilĂĄgos utĂĄn apja kĂśzbenjĂĄrĂĄsĂĄra kapott kegyelmet. SepsiszentgyĂśrgyĂśn hunyt el, a szotyori temetĹben helyeztĂŠk ĂśrĂśk nyugalomra.â JĂł volna tudni, hogy ebben az esztendĹben ki lesz, aki egy szĂĄl virĂĄgot helyez Bem tĂĄbornok harcosĂĄnak emlĂŠkkĂśvĂŠhez. Szotyorban LĹrincz JĂĄnos (1818â1887) nemzetĹr ĂŠs honvĂŠd hadnagy sĂrkĂśvĂŠt is felĂşjĂtotta a Mert ĂśnkĂŠntes munkacsoportja, ĂşjraĂrtĂĄk a kĹ eredeti feliratĂĄt. Itt MiklĂłs AndrĂĄs helybeli lakos segĂtette Ĺket. LĹrincz JĂĄnos anyagiakkal tĂĄmogatta a sepsiszentgyĂśrgyi SzĂŠkely MikĂł KollĂŠgium fĹĂŠpĂźletĂŠnek ĂŠpĂtĂŠsĂŠt. A sĂrkĹ kĂśzelĂŠben ĂĄll a LĹrincz JĂłzsef (1820â1876) honvĂŠd Ĺrnagy emlĂŠkĂŠre tavaly elhelyezett emlĂŠkkopja, amelyet a csalĂĄd kĂŠsĹi leszĂĄrmazottja, LĹrincz KĂĄlmĂĄn nagyborosnyĂłi alpolgĂĄrmester ĂĄllĂttatott (Kiss IstvĂĄn munkĂĄja). Bem kedvenc hadsegĂŠde volt, ĂŠrdeme, hogy Ĺ mentette meg Bem napiparancsait. Nagyszebenben halĂĄlra ĂtĂŠltĂŠk, amit vĂĄrfogsĂĄgra vĂĄltoztattak. KĂĄlnok negyvennyolcas hĹseinek egyike volt Incze JĂĄnos honvĂŠdkatona is, aki vĂŠgigkĂźzdĂśtte a szabadsĂĄgharcot, s akinek a falu nyugati szĂŠlĂŠn elterĂźlĹ, de ma is hasznĂĄlt temetĹjĂŠben (PityĂłkĂĄs temetĹ) lĂŠvĹ sĂremlĂŠkĂŠre SzĂgyĂĄrtĂł AndrĂĄs ĂŠs VilikĂł Lajos kĂĄlnoki lakos, falukrĂłnikĂĄs hĂvta fel a figyelmet. ĂletĂŠrĹl nem sokkal tudunk tĂśbbet, mint amennyit sĂrkĂśvĂŠn olvashattunk: Incze JĂĄnos SzĂŠkely gyalogkatona, halĂĄlĂĄig volt hazĂĄjĂĄnak jĂł fia. ĂltĂŠben szĂĄmlĂĄlt 72 ĂŠveket s vĂŠgig tisztessĂŠgben tĂśltĂśtte ezeket. Mh.1880 nov. BĂŠke porĂĄnak. A nagyon elhanyagolt, gondozatlan sĂremlĂŠket elĹbb SzĂgyĂĄrtĂł AndrĂĄs a mezĹtĂşri fiatalokkal kĂśzĂśsen mentette, tavaly Ĺsszel pedig a Mert fiataljai keretbe foglaltĂĄk a hantokat, felĂşjĂtottĂĄk a sĂrkĂśvet, ĂşjraĂrtĂĄk a sĂrfeliratot.
â Az unitĂĄrius temetĹben nyugvĂł mĂĄsik kĂĄlnoki, Incze JĂĄnos (1817â1903) nemes szĂŠkely huszĂĄr sĂremlĂŠkĂŠt ĂŠs az azt ĂśvezĹ vaskerĂtĂŠst is mi tettĂźk rendbe â folytatta Nagy GĂĄbor. â MunkĂĄnkban rĂŠszt vett Vida SĂĄndor, Fekete Attila, Godra Attila, TĂłkos PĂĄl ĂŠs BenkĹ-BĂrĂł ZoltĂĄn. Ennek az Incze JĂĄnosnak az emlĂŠkĂŠt alapĂtvĂĄnya is Ĺrzi.
ĂletrajzĂĄbĂłl tudjuk, hogy kĂŠtszĂĄz koronĂĄt adomĂĄnyozott a kĂĄlnoki unitĂĄrius egyhĂĄzkĂśzsĂŠgnek, s meghagyĂĄsa szerint a kamatbĂłl vallĂĄsos tartalmĂş kĂśnyveket vĂĄsĂĄroltak jutalomkĂŠnt a legjobb eredmĂŠnyt elĂŠrt tanulĂłknak. A kamatbĂłl gazdagĂtottĂĄk az egyhĂĄzkĂśzsĂŠg kĂśnyvtĂĄrĂĄt is, ĂĄlltĂĄk a templom ĂŠs az ĂŠpĂźletek idĹnkĂŠnti tatarozĂĄsĂĄt. Ăsszes ingĂł ĂŠs ingatlan vagyonĂĄt az unitĂĄrius egyhĂĄzra hagyta. Mint Ărta: âA dicsĹ mĂşltban, midĹn a kardok hegye Ărta a tĂśrtĂŠnelmet, csalĂĄdunknak minden tagja fegyverrel kezĂŠben, ĂŠlete kockĂĄztatĂĄsĂĄval vĂŠdte a haza hatĂĄrait, szent ĂźgyĂŠt ĂŠs ĂŠrdekeit, tehetsĂŠge szerint hozzĂĄjĂĄrult a vitĂŠz szĂŠkely huszĂĄrsĂĄg fejĂŠt ĂśvezĹ hervadhatatlan korona kiĂŠrdemlĂŠsĂŠhez.â A Mert-csoport munkĂĄja azt bizonyĂtja, van mĂŠg menteni valĂł, pusztulĂł sĂremlĂŠk hĂĄromszĂŠki temetĹinkben. Mik az idei tervek? â kĂŠrdeztĂźk Nagy GĂĄbort. â A nyĂĄron Nagy SĂĄndor hidvĂŠgi reformĂĄtus lelkĂŠsz sĂrjĂĄhoz zarĂĄndokolunk HidvĂŠgre, GidĂłfalvĂĄn pedig Nagy Ferenc ottani lelkĂŠsz, Nagy SĂĄndor ĂŠdesapjĂĄnak sĂrjĂĄhoz, aki idĹs emberkĂŠnt ĂĄllt be a szabadsĂĄgharcba. BikfalvĂĄn PĂĄl AndrĂĄs ĂŠs PĂĄljĂĄnos AndrĂĄs 1848-as honvĂŠdek sĂrjait akarjuk rendezni. Demeter JĂłzsef fĹhadbiztos sĂrja a vĂĄrtemplomi temetĹ nyugati peremĂŠn van, az is gondozĂĄsra szorul. Fadgyas BĂĄlint honvĂŠd fĹhadnagy sĂrjĂĄra is figyelĂźnk, aki a szabadsĂĄgharc leverĂŠse utĂĄni ĂŠvekben a RikĂĄn BelĹli HonvĂŠdegylet elnĂśke volt. Ez ĂŠvi tevĂŠkenysĂŠgĂźnk egyik kiemelkedĹ emlĂŠkezĹ esemĂŠnye az Egyed Ăkos akadĂŠmikussal valĂł talĂĄlkozĂł ĂŠs kĂśnyvbemutatĂł, amelyet mĂĄrcius 14-ĂŠn 18 Ăłrai kezdettel tartunk a Bod PĂŠter Megyei KĂśnyvtĂĄrban.
â A Mert kiadĂĄsait pĂĄlyĂĄzati pĂŠnzbĹl ĂĄllja â tette hozzĂĄ Nagy GĂĄbor â, amit pĂłtolunk ĂśnerĹbĹl, fizikai munkĂĄval. A vĂĄrosi tanĂĄcs tĂĄmogatott, s a megyĂŠtĹl is vĂĄrjuk a segĂtsĂŠget. BĂĄrkit szĂvesen lĂĄtunk egyesĂźletĂźnkben, aki munkĂĄnkba szeretne bekapcsolĂłdni. ElĂŠrhetĹsĂŠgĂźnk: www.facebook.com/mertegyesulet.
KisgyĂśrgy ZoltĂĄn
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. mĂĄrcius 18.
Fogaras szĂłrvĂĄnyvilĂĄgĂĄban (Magunk keresĂŠse)
FogarasfĂśld kĂśzpontjĂĄban lĂŠpten-nyomon kĂsĂŠrt a magyar mĂşlt: vĂĄrĂĄnak megannyi magyar vonatkozĂĄsa, Ărva Bethlen Kata ĂŠs IgnĂĄcz LĂĄszlĂł sĂremlĂŠke, az AlpĂĄr IgnĂĄc tervei alapjĂĄn ĂŠpĂźlt egykori fĹgimnĂĄzium, a mostani Radu Negru LĂceum impozĂĄns ĂŠpĂźlete, ahol Babits MihĂĄly tanĂtott, avagy MikszĂĄth emlĂŠke, akit egykoron orszĂĄggyĹąlĂŠsi kĂŠpviselĹvĂŠ vĂĄlasztott a vĂĄros ĂŠs a kerĂźlet nĂŠpe, s aki MagyarorszĂĄg lovagvĂĄrai cĂmĹą, 1890-ben megjelent s azĂłta tĂśbb kiadĂĄst megĂŠrt kĂśnyvĂŠben mutatja be a Fogarasi vĂĄrat. MindkĂŠt jelessĂŠgnek emlĂŠktĂĄblĂĄt ĂĄllĂtott a vĂĄros magyarsĂĄga.
âA hagyomĂĄny szerint â Ărja MikszĂĄth â Apor LĂĄszlĂł vajda ĂŠpĂtette Fogaras vĂĄrĂĄt 1299-ben. Ugyanaz az Apor, akinek a lĂĄnyĂĄba beleszeretett OttĂł magyar kirĂĄly. A vĂŠn Apor odacsalogatta koronĂĄstul, aztĂĄn elfogatta, bezĂĄratta a vĂĄrĂĄba, a koronĂĄt pedig ott tartotta magĂĄnĂĄl. Mozgalmas tĂśrtĂŠnelmi esemĂŠnyek fĹązĹdnek ez Ăłdon falakhoz. FĂślelevenĂźl a mĂşlt, amint ide belĂŠp az ember. Ăme a nagy terem, ahol annyi nevezetes orszĂĄggyĹąlĂŠs folyt le. Amott, abban a szĂśgletszobĂĄban fekĂźdt a ravatalon I. Apaffy MihĂĄly 1690. ĂĄprilis 15-ĂŠn. A kĂĄpolna is ĂŠp mĂŠg. Ide jĂĄrtak imĂĄdkozni ErdĂŠly fejedelemasszonyai. Mert e vĂĄr sok ideig volt a fejedelemnĹk tulajdona. Ăszakkeleti rĂŠszĂŠn vannak a fĂśld alatti bĂśrtĂśnĂśk. Sok Ăşri lakĂł volt ezekben is. Itt senyvedt Haller JĂĄnos, Cserey JĂĄnos, a makacs BĂŠldi PĂĄl.â
InkĂĄbb anekdotĂĄnak szĂĄmĂt a magyarĂĄzat, amelyet KĹvĂĄry LĂĄszlĂł kĂśzĂślt kĂśzĂŠpajtai BenkĹ JĂłzsefre hivatkozva, miszerint a vĂĄr ĂŠpĂtĂŠsĂŠnĂŠl a munkĂĄsok fĂĄbĂłl kĂŠszĂźlt pĂŠnzjegyeket kaptak, amit aztĂĄn ĂŠtelre vĂĄltottak, s azokat a nĂŠp fagarasnak nevezte. Innen jĂśnne Fagaras, vagy mint ma mondjuk, Fogaras vĂĄrĂĄnak, sokkal kĂŠsĹbb pedig a vĂĄrosnak a neve. AggasztĂłan alakult azonban a lepergett szĂĄzadok alatt a magyarsĂĄg jelenlĂŠte. 1910-ben 6579 lakosĂĄbĂłl 3357 magyar, 2174 romĂĄn ĂŠs 1003 nĂŠmet volt, felekezet szerint 1409 rĂłmai katolikus, 1323 reformĂĄtus, 1262 gĂśrĂśg katolikus, 1003 gĂśrĂśgkeleti, 830 evangĂŠlikus, 514 izraelita, 229 unitĂĄrius ĂŠs 9 egyĂŠb. Az azĂłta eltelt kerek egy szĂĄzad szinte hihetetlen vĂĄltozĂĄsokat hozott. A 2011-es nĂŠpszĂĄmlĂĄskor a vĂĄros ĂśsszlakossĂĄga 30 700 volt, amelynek 83 szĂĄzalĂŠka gĂśrĂśgkeleti vallĂĄsĂş, 1,8 szĂĄzalĂŠka reformĂĄtus, 1,37 rĂłmai katolikus. Az unitĂĄrius ĂŠs evangĂŠlikus magyarokat a mĂĄs vallĂĄsĂşak kĂśzĂŠ soroltĂĄk.
Az ĂśnerĹbĹl felĂşjĂtott reformĂĄtus templomban Ăźnnepelte a vĂĄros mind a nĂŠgy felekezete a magyar szabadsĂĄg napjĂĄt. A jelen levĹ lelkĂŠszektĹl a gyĂźlekezetek lĂŠlekszĂĄma felĹl ĂŠrdeklĹdtĂźnk. Megtudtuk, hogy jelenleg 700 reformĂĄtus, 280 magyar katolikus, 83 unitĂĄrius ĂŠs 40 magyar evangĂŠlikus egyhĂĄztagot tartanak nyilvĂĄn, ĂśsszlĂŠtszĂĄmuk 1103. SzĂĄsz Tibor reformĂĄtus lelkipĂĄsztor szerint a valĂłsĂĄgban ez a szĂĄm elĂŠrheti az 1500-at.
Fogaras magyar szĂłrvĂĄnynĂŠpe fokozatosan apad. A vĂĄrosban nem mĹąkĂśdik magyar iskola, s az ĂłvodĂĄskorĂş kisgyerekeknek is a rĂłmai katolikus gyĂźlekezet adott helyet, vĂĄllalva az Ăłvoda mĹąkĂśdĂŠsĂŠnek kiadĂĄsait is â tĂĄjĂŠkoztatott TamĂĄs Barna plĂŠbĂĄnos, aki 280 romĂĄn anyanyelvĹą rĂłmai katolikus lelki gondozĂłja is. KĂŠt ĂŠve nincs ĂĄllandĂł papja a helyi unitĂĄrius kĂśzĂśssĂŠgnek, beszolgĂĄlĂł lelkĂŠszĂźk SzĂŠkely JĂĄnos tusnĂĄdfĂźrdĹi tiszteletes. A magyar evangĂŠlikus hĂvek lelki gondozĂłja IllyĂŠs SĂĄndor oltszakadĂĄti lelkĂŠsz.
MeghĂvottkĂŠnt Ăźnnepeltem mĂĄrcius idusĂĄn a szomszĂŠdos BrassĂł megye vĂĄrosĂĄban. Kisebb mĂŠretĹą plakĂĄton hĂvtĂĄk kĂśzĂśs megemlĂŠkezĂŠsre a fogarasi magyarokat. A templomban sepsiszentkirĂĄlyi Vida DĂĄnielre, a fogarasi harcok hĹsĂŠre emlĂŠkeztĂźnk, akinek az unitĂĄrius lelkĂŠszi hivatal elĹcsarnokĂĄban 2002-ben helyeztek el emlĂŠktĂĄblĂĄt. FellĂŠpett a fogarasi Ăśkumenikus dalĂĄrda, vezĂŠnyelt az ozsdolai szĂźletĂŠsĹą PalkĂł SĂĄndor katolikus kĂĄntor. KocsĂĄrdi Manyika mĹąvĂŠsznĹ VĂśrĂśsmarty SzĂłzatĂĄt adta elĹ.
KisgyĂśrgy ZoltĂĄn
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. mĂĄrcius 18.
Messze van a Putna tĂśve
MĂĄr csak azĂŠrt is messze, mert ott volt MagyarorszĂĄg ĂŠs RomĂĄnia hivatalos, kĂśzĂśs megegyezĂŠs alapjĂĄn kijelĂślt orszĂĄghatĂĄra. âOtt kell meghĂşzni a hatĂĄrt, ahol a szomszĂŠdos telepĂźlĂŠsek tulajdonjogi terĂźletei talĂĄlkoznakâ â hangzott az ĂĄltalĂĄnos vĂŠlemĂŠny a mĂĄr 1791-ben ĂĄllandĂłsult hatĂĄrokrĂłl. EnnĂŠl helyesebbet nem lehetett volna kitalĂĄlni.
Nem ezt tettĂŠk azonban politikus-geogrĂĄfusaink az 1968-as megyĂŠsĂtĂŠskor, amikor VrĂĄncsa ĂŠs BĂĄkĂł megye hatĂĄrĂĄt feltoltĂĄk a KĂĄrpĂĄtok fĹgerincĂŠre, s hatalmas erdĹket, legelĹket e kĂŠt megyĂŠhez csatoltak. IdegenvezetĹnk, PĂĄll IstvĂĄn ozsdolai kĂśzbirtokossĂĄgi elnĂśk egy ĂŠvtizede hadakozik a foksĂĄnyi tĂśrvĂŠnykezĹkkel, de sajnos talpalatnyi terĂźletet sem sikerĂźlt visszaszereznie a 2400 hektĂĄrnyi erdĹvagyonbĂłl. ĂtlĂĄthatĂł a ma ott ĂtĂŠlkezĹk akarata: telekkĂśnyv ide, telekkĂśnyv oda, kĂśzel negyedszĂĄzada taroljĂĄk Bereck, Ozsdola, Gelence ĂŠs a szomszĂŠdos kĂśzsĂŠgek hivatalos erdĹbirtokait. A Putna festĹi vĂślgye pedig hallgat. Ez jelĂślte a hatĂĄrt a GĂłr-havastĂłl a Putna tĂśvĂŠig, nyugati partjĂĄn egy hegyormon pedig avar takarja Putna vĂĄrĂĄnak sejtelmes romjait, amely hatĂĄrainkat Ĺrizhette. âKĂśnyvet lehetne Ărni mindenrĹl, ami itt rĂłlunk beszĂŠl â rĂŠszletezte PĂĄll IstvĂĄn. â A kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş emlĂŠkeirĹl, a KĂĄdĂĄr Ăşt nevĂŠrĹl, amelyen szĂŠkely kĂĄdĂĄrok vĂĄndoroltak GreĹuba ĂŠs Tulnici-ba, s hordĂłikban hoztĂĄk a szub-kĂĄrpĂĄti dombok levĂŠt zimankĂłs, hideg hazĂĄjukba.â Ha utunkat a LipsĂŠrĹl VrĂĄncsa megye irĂĄnyĂĄba lejtĹ mŹúton folytatjuk, dĂŠlkelet felĹl emelkedik a JĂĄhoros- ĂŠs Lipse-patak ĂĄltal kĂśzrefogott 1182 mĂŠter magas KovĂĄs- vagy KovĂĄcskĹ-tetĹ. A szĂĄjhagyomĂĄny szerint e hatalmas sziklĂĄban a szĂŠkely rovĂĄsĂrĂĄs jegyeit lehet felismerni. LeĂŠrkezĂźnk a vĂślgybe. Most is ĂĄll az egykori hatĂĄrnĂĄl a NyĂĄguly-fĂŠle hĂĄz, itt a dombocska, ahol a magyar hatĂĄrĹrbĂłdĂŠ (s a romĂĄn pichet) ĂĄllt, lent pedig a JĂĄhorosi borvizes feredĹ, amelyben ozsdolai pĂĄsztorok kĂşrĂĄltĂĄk lĂĄbukat. VrĂĄncsa megye Putna vĂślgyĂŠnek vĂŠdelme cĂŠljĂĄbĂłl Putna-VrĂĄncsa Natura 2000-es terĂźletet lĂŠtesĂtett, de mint lĂĄttuk, gyors Ăźtemben irtjĂĄk itt is az erdĹket, teherkocsik szĂĄzai szĂĄllĂtjĂĄk Tulnici felĂŠ a rĂśnkfĂĄt.
A tĂśrtĂŠnelemmĂŠ vĂĄnyolĂłdott rĂŠgi adatokrĂłl a Putna tĂśvĂŠtĹl hĂĄrom km tĂĄvolsĂĄgra lĂŠvĹ GreĹuban, egy kĂĄvĂŠ ĂŠs lĂŠlekerĹsĂtĹ mellett beszĂŠlgettĂźnk PĂĄll IstvĂĄnnal. NĂŠpes falucskĂĄvĂĄ fejlĹdĂśtt ez a hegyek kĂśzĂśtti szomszĂŠdtelepĂźlĂŠs, Ăşj szĂĄllodĂĄt, Ăşj gĂśrĂśgkeleti templomot emeltek az erdĹmunkĂĄsok egykori telepĂŠn. âA havasok vĂzvĂĄlasztĂł vonalĂĄn tĂşl, a magas, bĂźszke SzemerkĂŠs keleti oldalĂĄn ered a Putna vize, hol csak csempĂŠszek ĂĄltal ismert titkos ĂśsvĂŠnyeken lehet tovĂĄbbjutni... JĂĄhorosnĂĄl, a mostani hatĂĄrvonalon mĂĄr belĂźl, rĂŠgi erĹdnek lĂĄtszanak romtĂśredĂŠkei. A nĂŠp ezt most is PlĂĄjĂĄsok vĂĄrĂĄnak nevezi. Hogy vĂŠdmĹąvek voltak, mutatjĂĄk az ott nemrĂŠg nagy mennyisĂŠgben talĂĄlt fegyverek... Az ĂśsszeszĹąkĂźlĹ vĂślgy egy most csak alapjĂĄban felismerhetĹ fallal volt zĂĄrva, mi mutatja, hogy a szoros vĂŠdelmĂŠre egykor kivĂĄlĂł gond volt fordĂtvaâ â Ărta OrbĂĄn BalĂĄzs 1868-ban. ĂsatĂĄsok nĂŠlkĂźl nehĂŠz lenne megmondani, hogy a vĂślgyet elzĂĄrĂł falakat, az ott feltĂŠtelezett erĹdĂśket mikor ĂŠpĂthettĂŠk. ErdĂŠly ĂŠs a HavasalfĂśld kĂśzti hatĂĄr mentĂŠn a KĂĄrpĂĄtok tetejĂŠn lĂŠvĹ hegyi ĂĄtjĂĄrĂłknĂĄl nagyon rĂŠgi idĹktĹl fogva ĹrsĂŠg mĹąkĂśdĂśtt. L. I. Marienburg ErdĂŠly nagyfejedelemsĂŠgrĹl 1813-ban Ărt fĂśldrajzĂĄban a Keleti-KĂĄrpĂĄtokban negyedszĂĄz hegyi ĂĄtkelĹhelyet jelĂśl meg. A moldvai fejedelmek mĂĄr a kĂśzĂŠpkorban megteremtettĂŠk a plĂĄjĂĄsok szervezetĂŠt, melynek ĂŠppen a hatĂĄrok Ĺrizete volt a cĂŠlja. A hĂĄromszĂŠki ĹrjĂĄratok parancsnoka 1591-ben a lĂŠcfalvi VĂĄrhegy, 1672-ben pedig Bodza ĂŠs Ojtoz vĂĄrĂĄnak kapitĂĄnya volt. âOzsdola a VrĂĄncsai passusban lĂŠvĂŠn, mindenkor mind nĂŠmet ĂŠs magyar strĂĄzsĂĄkat terheltetettâ â Ărja egy 1690-bĹl szĂĄrmazĂł okmĂĄny. A Via Vrancha-rĂłl Apor PĂŠter jĂłvoltĂĄbĂłl mĂĄr 1431-bĹl Ărott okmĂĄny szĂłl, ezt a fontos ĂĄtkelĹhelyet nevezik ma KĂĄdĂĄr-Ăştnak a kĂśrnyĂŠkbeliek. Itt halad ĂĄt a KĂĄrpĂĄtok gerincĂŠn a FoksĂĄny felĂŠ tartĂł orszĂĄgĂşt, ebbĹl ĂĄgazik le a PutnĂĄt kĂśvetĹ erdĹipari Ăşt, amelyen â kĂśrĂźlbelĂźl hĂĄrom km tĂĄvolsĂĄgra â a nyugatrĂłl lefutĂł BĂĄbovics-patak tĂśvĂŠnĂŠl van a Putna festĹi ĂŠs sziklĂĄs vĂślgyszorosa, s az erdĹipari munkĂĄsok egykori ĂŠlelmiszerĂźzletĂŠnek alapfala. A Putna kĂŠt oldalĂĄn teraszosan kialakĂtott hegyoldalakon emberi kĂŠz nyomai lĂĄtszanak. Itt lehetett a szorost elzĂĄrĂł erĹd, a nĂŠp nyelvĂŠn a PlĂĄjĂĄsok vĂĄra. â SzĹcs IstvĂĄn berecki lakos 1915â1923 kĂśzĂśtt munkavezetĹ volt a PutnĂĄban. 1921-ben, egy vadĂĄszat alkalmĂĄval mĂŠsszel rakott romtĂśredĂŠkre bukkant a BĂĄbovics ĂŠs az Asztag-patak kĂśzĂśtti ĂŠles ĂŠs meredek hegyorron â kĂśzĂślte nĂŠhai BedĹ LĂĄszlĂł nyugalmazott tanĂĄr Bereckben. Itt kellene a szakembereknek keresni Putna-PlĂĄjĂĄsok vĂĄrĂĄnak romjait. Addig is, mikĂŠnt azt OrbĂĄn BalĂĄzs Ărta, a romok felett ânĂŠmĂĄn Ăźl a tĂśrtĂŠnelem mĂşzsĂĄja, legfeljebb csak a regĂŠknek csalĂŠkony tĂźndĂŠre beszĂŠl elĹttĂźnk ĂŠrthetetlen nyelvenâ.
KisgyĂśrgy ZoltĂĄn
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. mĂĄjus 27.
IsmĂŠt talĂĄlkozik a KanyĂł nemzetsĂŠg
ĂtĂśdik alkalommal tartjĂĄk meg a csalĂĄd nemzetkĂśzi talĂĄlkozĂłjĂĄt â tudtuk meg az Angyaloson ĂŠlĹ KanyĂł IstvĂĄntĂłl. A KanyĂł csalĂĄd egyre bĹvĂźlĹ tĂśrtĂŠnete, az azonos nevĹąek ĂŠs rokonok szorosabbra fĹązĹdĹ barĂĄtsĂĄga arrĂłl gyĹz meg, hogy felette nemessĂŠ ĂŠs hasznossĂĄ vĂĄlt az utĂłbbi ĂŠvekben HĂĄromszĂŠk- szerte is kibontakozĂł csalĂĄdi talĂĄlkozĂłk bĹvĂźlĹ sorozata.
Az elsĹ KanyĂł-talĂĄlkozĂłt a magyarorszĂĄgi HermĂĄnyszegen tartottĂĄk, a mĂĄsodikra a csalĂĄd fĂŠszkĂŠhez kĂśzelebb, MaksĂĄn gyĹąltek egybe. UtĂĄna az anyaorszĂĄgi Hasznoson ĂŠs GyĂśmrĹn talĂĄlkoztak. HagyomĂĄnyossĂĄ vĂĄnyolĂłdtak tehĂĄt ennek a csalĂĄdnak is a rendszeres talĂĄlkozĂłi, pedig ugyancsak szĂŠtszĂłrĂłdtak a KanyĂłk itthon ĂŠs a vilĂĄgban. Ălnek AmerikĂĄban, TĂśrĂśkorszĂĄgban, JapĂĄnban, SvĂĄjcban, AusztriĂĄban ĂŠs Londonban is. Tudtunk arrĂłl, hogy a hĂĄromszĂŠki KanyĂł csalĂĄd lĂŠcfalvi gyĂśkerĹą, ĂĄm a sors kĂźlĂśnĂśs fintora, hogy ĂŠppen LĂŠcfalvĂĄn nem ĂŠlnek jelenleg KanyĂł nevĹąek. Sajnos, a TagĂĄnyi-fĂŠle jegyzĂŠkben sem talĂĄltuk (1886), pedig ugyancsak rĂŠgi nemes csalĂĄd, mikĂŠnt azt mellĂŠkelt cĂmerĂźk is igazolja.
NehĂŠz lenne mĂĄr megfejteni, hogy a hibĂĄktĂłl sem mentes, mĂŠgis alapvetĹ munkĂĄnak szĂĄmĂtĂł PĂĄlmay JĂłzsef-fĂŠle mĹąben (1902) a szerzĹ miĂŠrt szentelt szĹąkĂśsebb teret ennek a csalĂĄdnak. Ott talĂĄljuk azonban a KanyĂłkat az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet 2005-Ăśs, a KirĂĄlyi KĂśnyveket ĂşjrakĂśzlĹ kiadvĂĄnyĂĄban, ĂŠs emlĂti a TĂśtĂśssy-fĂŠle (A magyar tĂśrtĂŠnelmi nemessĂŠg csalĂĄdneveinek listĂĄja, Kanada, 2010) elektronikus ĂśsszeĂĄllĂtĂĄs is. BizonyĂĄra ĂśrĂśmmel vesznek tudomĂĄst a csalĂĄd tagjai arrĂłl, hogy SepsiszentgyĂśrgyĂśn szĂŠkel az ErdĂŠlyi GenealĂłgiai TĂĄrsasĂĄg, melynek elnĂśke, Kocs JĂĄnos is tiszteletĂŠt teszi a jeles csalĂĄdi fĂłrumon.
â A sepsiszentgyĂśrgyi talĂĄlkozĂłt folyĂł ĂŠv jĂşlius 18-ĂĄra tĹąztĂźk ki â tĂĄjĂŠkoztatott KanyĂł IstvĂĄn, ĂŠs elmondta, hogy a reggel 9 Ăłrai regisztrĂĄciĂłt kĂśvetĹen a SugĂĄs ĂŠtteremben dr. KanyĂł BalĂĄzs neurolĂłgus szakorvos, a nemzetsĂŠg genealĂłgusa ismerteti a legĂşjabb csalĂĄdi hĂreket, a KanyĂłk szĂĄmbeli gyarapodĂĄsĂĄt. 13 Ăłrakor istentiszteleten vesznek rĂŠszt a belvĂĄrosi reformĂĄtus templomban, imĂĄdkoznak a KanyĂł nemzetsĂŠgĂŠrt ĂŠs azok leszĂĄrmazottaiĂŠrt. Az istentiszteletet barĂĄti kĂśzebĂŠd zĂĄrja, melyen a rĂŠszvĂŠteli dĂj 70 lej. A visszajelzĂŠseket Angyalos 145. szĂĄm alĂĄ vĂĄrjĂĄk jĂşlius 15-ĂŠig (telefon: 0267 317 615, 0722 446 916).
KisgyĂśrgy ZoltĂĄn
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. jĂşnius 22.
FaluĂźnnep emlĂŠkĂĄllĂtĂĄssal
Az emlĂŠkĂĄllĂtĂĄs kerĂźlt a szombati falunap kĂśzĂŠppontjĂĄba: SepsikĹrĂśspatakon emlĂŠktĂĄblĂĄt avattak a telepĂźlĂŠs jeles szĂźlĂśttĂŠnek, dr. BedĹ Albertnek, a magyar erdĹtĂśrvĂŠnyek megalkotĂłjĂĄnak, KĂĄlnokon emlĂŠkmĹąvet ĂĄllĂtottak az 1848â49-es magyar szabadsĂĄgharc hĹseinek ĂŠs a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş ĂĄldozatainak. A harmadik rendezvĂŠny az elsĹ vilĂĄgĂŠgĂŠs emlĂŠkkiĂĄllĂtĂĄsa volt MezĹtĂşr magyarorszĂĄgi ikertelepĂźlĂŠs Ăźnnepi ajĂĄndĂŠkakĂŠnt.
A kĹrĂśspataki unitĂĄrius parĂłkia homlokfalĂĄra elhelyezett emlĂŠktĂĄblĂĄt a magyar erdĂŠszutĂłkor kĂŠszĂttette, avatóßnnepsĂŠgĂŠn kĂŠpviseltette magĂĄt az erdĂŠlyi magyar erdĂŠszdinasztia, valamint SepsikĹrĂśspatak ĂŠs KĂĄlnok testvĂŠrtelepĂźlĂŠsei is. A nagyszĂĄmĂş rĂŠsztvevĹt KisgyĂśrgy SĂĄndor, a kĂśzsĂŠg polgĂĄrmestere ĂźdvĂśzĂślte, az Ăźnnep jelentĹsĂŠgĂŠrĹl AndrĂĄsinĂŠ Ambrus IldikĂł, az OrszĂĄgos ErdĂŠszeti EgyesĂźlet alelnĂśke ĂŠs az Ăsotthalmi ErdĂŠszeti SzakkĂśzĂŠpiskola igazgatĂł-mĂŠrnĂśke beszĂŠlt. Az unitĂĄrius dalkĂśr megszĂłlaltatta az erdĂŠszhimnuszt, ĂĄldĂĄst mondott Tordai ErnĹ unitĂĄrius lelkĂŠsz, majd elhelyeztĂŠk az emlĂŠkezĂŠs koszorĂşit.
Az ĂźnneplĹk innen SepsikĂĄlnokra mentek, ahol rĂŠszt vettek a HosszĂş ZoltĂĄn KultĂşrotthon elĹtt Ăşjonnan ĂĄllĂtott hĹsi emlĂŠkmĹą avatóßnnepsĂŠgĂŠn. A sepsibĂźkszĂĄdi termĂŠskĹbĹl ĂŠpĂtett emlĂŠkmĹąvĂśn az alig 400 lakosĂş KĂĄlnok tĂśbb mint negyven hĹsĂŠnek nevĂŠt mĂĄrvĂĄnytĂĄbla Ĺrzi. ImĂĄt mondott TĂłth Anna helybeli reformĂĄtus lelkipĂĄsztor, ĂĄldĂĄst SzabĂł AdĂŠl JĂşlia unitĂĄrius lelkĂŠsz, elhelyeztĂŠk a kĂŠsĹi emlĂŠkezĂŠs virĂĄgait. Az ĂźnnepsĂŠg hangulatĂĄt emelte a SzĂŠkely Virtus HagyomĂĄnyĹrzĹ EgyesĂźlet huszĂĄrfelvonulĂĄsa ĂŠs a kĂĄlnokâkĹrĂśspataki fĂşvĂłszenekar.
Az emlĂŠkezĂŠst kĂśvetĹ Ăźnnepi mĹąsor a mĂĄrĂłl szĂłlt. A megnyitĂłn felszĂłlaltak a testvĂŠrtelepĂźlĂŠsek â MezĹtĂşr, GĂĄrdony, Somogygeszti â ĂśnkormĂĄnyzatĂĄnak kĂŠpviselĹi, kĂśszĂśntĂśttĂŠk a 18. ĂŠletĂŠvĂźket betĂśltĹ fiatalokat, a kĂśzsĂŠg dĂszpolgĂĄrĂĄvĂĄ avattĂĄk a 102. ĂŠletĂŠvĂŠt tĂśltĹ nt. Nemes DĂŠnes egykori kĂĄlnoki unitĂĄrius lelkĂŠszt. Bemutatkozott a helybeli MorzsĂĄk ĂŠs KĹrĂśs gyerekegyĂźttes, a kĹrĂśspataki ifjak Zumba modern tĂĄncosai, a gĂĄrdonyi AranypĂĄva-dĂjas elĹadĂłk, a helyi nĹszĂśvetsĂŠgek. A gazdag mĹąsort lovastorna ĂŠs lovas-Ăjas bemutatĂł zĂĄrta.
KisgyĂśrgy ZoltĂĄn
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. jĂşlius 7.
LovasparĂĄdĂŠ GidĂłfalvĂĄn (FaluĂźnnep Oltfej kapujĂĄban)
Ăgy is mondhatnĂĄnk, hogy ismĂŠt dĂĄridĂł, mert a kĂŠtnapos rendezvĂŠnyt, a megszokott hangulatot, a nyugis nĂŠpĂźnnepet csak a lovasparĂĄdĂŠ mĂşlta felĂźl. NehĂŠz lenne rangsorolni, hogy HĂĄromszĂŠken szinte ĂŠszrevĂŠtlenĂźl hol nĹttek igazĂĄbĂłl naggyĂĄ a lovasversenyek, lovasbemutatĂłk, a fogathajtĂĄs, az erĹversenyek vagy azok a huszĂĄrbemutatĂłk, melyeket paripĂĄk nĂŠlkĂźl el sem lehet kĂŠpzelni.
DĂŠlutĂĄnba nyĂşlĂł munkĂĄt adott a zsĹąrinek a lovasbemutatĂłk levezetĂŠse, ĂŠrtĂŠkelĂŠse, s a nĂŠpes kĂśzĂśnsĂŠg vĂŠget nem ĂŠrĹ tapssal hĂĄlĂĄlta meg munkĂĄjĂĄt. Hogy GidĂłfalva a lovassport egyik hĂĄromszĂŠki kĂśzpontja, mi sem bizonyĂtja jobban, mint az, hogy a versenyre TusnĂĄdrĂłl ĂŠs GyergyĂłcsomafalvĂĄrĂłl is beneveztek. TizennĂŠgy fogat versenyzett kettesfogat-hajtĂĄsban, a harmadik helyet a tusnĂĄdi SzĹcs Levente, a mĂĄsodikat a helybeli MokĂĄn JĂĄnos, mĂg az elsĹt az angyalosi ifj. VĂĄncsa JenĹ nyerte. NĂŠpes volt az egyes fogatosok csapata is: a harmadik helyezĂŠst a sepsikĹrĂśspataki Ferencz Csongor, a mĂĄsodikat a helybeli Fazakas OszkĂĄr, az elsĹt pedig Bende PĂĄl kapta. Tapsvihar kĂśszĂśntĂśtte Bodor ZoltĂĄnt, aki az angyalosi VĂĄncsa-farm kĂŠpviseletĂŠben egy bemutatĂł jellegĹą parĂĄdĂŠs nĂŠgyes fogattal lepte meg a kĂśzĂśnsĂŠget.
A lovasbemutatĂłkat a lovas-erĹversenyek egĂŠsz sora kĂśvette, gondozott, szĂŠp ĂĄllatok vonultak fel s bemutattĂĄk, milyen az igazi âlĂłerĹâ, amely Ĺseinket, eleinket, az Ĺsmagyarokat is ĂŠvszĂĄzadokig szolgĂĄlta. Berde JĂłzsef polgĂĄrmester megnyitĂłbeszĂŠde utĂĄn a fotos-martonosi ĂŠs a helybeli versenyzĹ tĹązoltĂłk lĂŠptek szĂnre, majd a gidĂłfalvi Czetz JĂĄnos kĂśzponti iskola ĂŠs a hozzĂĄ tartozĂł tanodĂĄk gyerekei, ĂłvodĂĄsai ĂŠs iskolĂĄsai vettĂŠk birtokukba a szĂnpadot, a nĂŠpes kĂśzĂśnsĂŠg pedig meggyĹzĹdhetett gyermekeik tehetsĂŠgĂŠrĹl. Kis tarka pĂłnilovon lovagoltak mĂŠg a legkisebbek is. IdĹkĂśzben ĂłriĂĄsĂźstben rotyogott a vadastokĂĄny, szĂłlt a nĂłta-mĹąsor, zenĂŠt szolgĂĄltatott az EHP egyĂźttes, az esti tĂĄbortĹąz mellett az iskolĂĄsok ĂŠnekeltek, gitĂĄron kĂsĂŠrt Zsigmond ZoltĂĄn KĂĄroly. GidĂłfalvĂĄn hagyomĂĄny az ĂśkĂśrsĂźtĂŠs, amely alĂĄ mĂĄr vasĂĄrnap kora reggel bekerĂźlt a parĂĄzs. DĂszes huszĂĄrbemutatĂł is volt, melyet a kĂśzismert SzĂŠkely Virtus HagyomĂĄnyĹrzĹ EgyesĂźlet vitt tĂśkĂŠlyre. NĂŠpes kĂśzĂśnsĂŠget csalogatott a sportpĂĄlyĂĄra a SĂĄndor SĂĄndor FĂşvĂłsÂegyesĂźlet ifjĂşsĂĄgi karĂĄnak fellĂŠpĂŠse, felvonultak a helybeli motorosok, zenĂŠlt a Fun ĂŠs a Toto Band. VasĂĄrnap tĹązijĂĄtĂŠkkal ĂŠs utcabĂĄllal vĂŠgzĹdtek a falunapok.
NĂŠpszerĹąsĂŠgnek Ăśrvendett a kĂźlĂśn sĂĄtorban mĹąkĂśdĹ sepsiszentgyĂśrgyi ĂśnkĂŠntes Salvatore EgyesĂźlet fiatalokbĂłl ĂĄllĂł, ĂĄprilisban megalakult egĂŠszsĂŠgĂźgyi csoportja, akik rĂŠsen voltak, ha valakit elsĹsegĂŠlyben kellett rĂŠszesĂteni, vĂŠrnyomĂĄs- ĂŠs cukorszintmĂŠrĂŠssel kedveskedtek bĂĄrkinek, hasznĂĄltĂĄk a szĂvmĹąkĂśdĂŠsi rendellenessĂŠgeket jelzĹ korszerĹą kĂŠszĂźlĂŠkĂźket is. ElsĹsegĂŠlyben rĂŠszesĂtettek egy alacsony vĂŠrnyomĂĄs miatt rosszul lett szemĂŠlyt, ĂĄllapotĂĄt stabilizĂĄltĂĄk, ĂŠs bekĂźldtĂŠk a megyei kĂłrhĂĄzba. Buna Hunor elmondta, hogy Berde JĂłzsef polgĂĄrmester meghĂvĂĄsĂĄra ĂŠrkezett a csoportjuk. Ebben az ĂŠvben mĂĄr tizenkĂŠt nĂŠpes kulturĂĄlis ĂŠs sportrendezvĂŠnyen lĂŠptek kĂśzbe az ĂźnneplĹk alkalmi bajainak orvoslĂĄsĂĄban, cĂŠljuk, hogy munkĂĄjukkal emeljĂŠk KovĂĄszna megyĂŠben is a szĂves balesetek ugyancsak alacsony tĂşlĂŠlĂŠsi arĂĄnyĂĄt.
KisgyĂśrgy ZoltĂĄn
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. jĂşlius 17.
A KĂŠtpĂşpĂş-hegy alatt
BizonyĂĄra azok is Sepsi-szĂŠkelyek voltak, akik a letelepedĂŠs idejĂŠn a KĂśveshegy ĂŠs a Magyarhegy kĂśzĂśtti vĂślgyet, a KĂŠtpupĂş-hegy alatti terĂźletet âtalĂĄltĂĄk ĂŠlni valĂł alkalmatos helykĂŠntâ, mert nincs mĂŠg egy ilyen szĂŠp vĂślgy kerek e vidĂŠken â mutatta be LisznyĂł ĂŠs LisznyĂłpatak kĂśrnyĂŠkĂŠt nĂŠhai Kese GĂŠza. IgazĂĄbĂłl csak azok tudnĂĄnak LisznyĂł fehĂŠr foltjairĂłl mesĂŠlni, akik mĂĄr rĂŠg kinn pihennek a Magyarhegy alatti temetĹben. Ilyen pĂŠldĂĄul a falu ĂŠs SepsimagyarĂłs kĂśzĂśtti Kuruchalom nevĹą hely, amelynek tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl semmit sem tudunk.
A telepĂźlĂŠs mĂşltjĂĄrĂłl, de jelenĂŠrĹl is tĂśbbrendbĂŠli ĂśsszefoglalĂł jelent meg. Tudtunkkal OrbĂĄn BalĂĄzst a falu tanĂtĂłja, kĂśpeci GĂĄspĂĄr JĂłzsef kĂśvette, aki az 1950-es nehĂŠz esztendĹk szorĂtĂĄsĂĄban nem beszĂŠlhetett arrĂłl, hogy mit mutat az ĂŠrem mĂĄsik oldala. KĂŠzirata torzĂłban maradt. RĂŠszletesebbek ĂŠs a mĂşltra emlĂŠkeznek az itt iskolĂĄskodĂł, jelenlegi torontĂłi magyarâangol nyelvĹą folyĂłiratot szerkesztĹ TelchnĂŠ Dancs RĂłzsa ĂŠs az uzoni nyugalmazott nyelvszakos tanĂĄr, AmbrusnĂŠ Imreh Anna ĂrĂĄsai. Pontot Derzsi Eszter, a nagyborosnyĂłi N. Bartha KĂĄroly-iskola tĂśrtĂŠnelem-fĂśldrajz szakos tanĂĄra falufĂźzete tett az Ărott emlĂŠkezĂŠsre (2012).
â Mi maradt a mĂĄra, mi a gondja LisznyĂłval-LisznyĂłpatakkal? â kĂŠrdeztĂźk RĂĄduly IstvĂĄn uzoni polgĂĄrmestert. â Drukkolok, hogy sikeresen ĂŠs idĹben befejezzĂŠk a megyei rangĂş Ăştnak azt a szakaszĂĄt, amely ĂŠrinti a kĂśzsĂŠgkĂśzpontot, ĂŠs LisznyĂł kĂśzelĂŠben is elhalad, ugyanis ez megkĂśnnyĂti falunk ĂŠs Bikfalva elĂŠrĂŠsĂŠt. KĂśnnyen meglehet, hogy a vĂŠgsĹ szakasza, ami BrassĂł megye hatĂĄrĂĄig tart, nem kĂŠszĂźl el az idĂŠn, ez szĂĄmunkra elĹny is, mert idĹkĂśzben befejezzĂźk Bikfalva szennyvĂzhĂĄlĂłzatĂĄt. LisznyĂłban mindenĂźtt lefektettĂŠk a fĹvezetĂŠket, befejeztĂŠk az ĂźlepĂtĹbeÂrendezĂŠst, hamarosan ĂĄtvesszĂźk. A csalĂĄdi udvarokra valĂł bekĂśtĂŠseket kĂźlĂśn ĂŠs sikeresen pĂĄlyĂĄztuk meg a tavaly, hamarosan kiĂrjuk a versenytĂĄrgyalĂĄst. LisznyĂłban 220â230, BikfalvĂĄn pedig 200â210 hĂĄz csatlakozik a vezetĂŠkre. EgĂŠszĂŠben a vilĂĄgbank finanszĂrozza, az ĂśnkormĂĄnyzatnak csak a terveket kellett fizetnie. Teher volt ez is kĂśltsĂŠgvetĂŠsĂźnknek, melyet 1,3 milliĂł jogos lejĂźnkkel szĹąkĂtett meg a kormĂĄny, ĂŠs fennĂĄll a veszĂŠly, hogy jĂşlius vĂŠgĂŠn fizetĂŠskĂŠptelennĂŠ vĂĄlunk. BĂzom benne, hogy aki elvett, segĂteni is fog, mert nem csak mi vagyunk ebben a veszĂŠlyben.
A falu ĂśsszehĂşzza a bagariĂĄt
â JĂł, hogy a csatornĂĄzĂĄsi munkĂĄkkal megsĂŠrtett Ăşt ĂŠs utcaszakaszok mellĂŠ kavicsot hordatott a kĂśzsĂŠgvezetĂŠs a kivitelezĹvel, s maga is kĂźldĂśtt sĂłdert, hogy eltĂźntessĂŠk a sebeket â az Ăşt mellettiek, utcabeliek. A megĂşjulĂł bikfalvi kultĂşrotthon Ăşj bĂştorzatot kap, az innen kimenthetĹ berendezĂŠseket â ĂśnrĂŠsz gyanĂĄnt â a lisznyĂłi kultĂşrhĂĄzban helyezik el. LisznyĂłpatakot nem felejtettĂŠk el, sokĂŠves ĂĄlmot szeretnĂŠnek itt kivitelezni: az egykori iskola ĂŠs kultĂşrotthon ĂŠpĂźletĂŠt szĂĄndĂŠkoznĂĄnak, mint egysĂŠges ingatlant, felĂşjĂtani ĂŠs iskolĂĄs tĂĄborrĂĄ alakĂtani a Leader Progressio-akciĂłcsoporthoz benyĂşjtott pĂĄlyĂĄzatbĂłl. Van igĂŠny egy tĂĄborhelyre Uzon kĂśzsĂŠgben, a festĹi LisznyĂłpatakon ĂŠrtĂŠk a tĂĄj, jĂł a vĂz ĂŠs a levegĹ, van lĂĄtnivalĂł a kĂśrnyĂŠken (vĂĄrromok, gyĂłgyforrĂĄs, turistautak a SzeredĹ-ponk felĂŠ stb.). Az elĂśljĂĄrĂł kijelentette: a szĹąk anyagiak miatt ebben az ĂŠvben sehol sem rendeznek kimondott falunapokat, ĂŠs a testvĂŠrtelepĂźlĂŠsekkel valĂł kĂśzvetlen kapcsolatok is szĂźnetelnek. Helye lesz azonban, mikĂŠnt Uzonban is a mĂşlt hĂŠten, a kulturĂĄlis hĂŠtvĂŠgĂŠnek, minden olyan helyi kezdemĂŠnyezĂŠsĹą kulturĂĄlis-szĂłrakoztatĂł rendezvĂŠnynek, amely nem igĂŠnyel jelentĹsebb anyagi befektetĂŠst. Ăssze kell hĂşzniuk a bagariĂĄt.
NekĂźnk az aprĂł dolgok is fontosak
NĂŠmet JĂĄnos falufelelĹs nyugtĂĄzta, hogy mĂĄr a faluban a kivitelezĹ galaci cĂŠg csapata, a kanĂĄlisrendszer aknĂĄival foglalkoznak, amelyekbe szerelik a szennyvĂz keverĹszivattyĂşit, sepsiszentgyĂśrgyi vĂĄllalat vĂŠgzi az ĂĄrambekĂśtĂŠseket, a fĂśldelĂŠssel legtĂśbb helyen mĂĄr kĂŠszen vannak. A derĂtĹĂĄllomĂĄshoz egy ĂĄramfejlesztĹt szereltek, ami biztosĂtja majd a folytonossĂĄgot abban az esetben, ha elveszik a kĂśzponti ĂĄramot.
â Megkaptuk a beĂgĂŠrt kavicsot, ĂŠs egy rĂŠszĂŠt mĂĄr el is terĂtettĂźk a Hegy alatt ĂŠs a PĂŠt utcĂĄban â folytatta a falufelelĹs. Az aszfaltos utat kivitelezĹ sepsiszentgyĂśrgyi cĂŠg nem tett korlĂĄtot a Bikfalva felĹli Ăşt melletti sĂĄncra â panaszolja NĂŠmet â, ezen a helyen kĂśnnyen baleset tĂśrtĂŠnhet. Arra hivatkoztak, hogy nem volt benne a tervben. KĂŠrtem az ĂśnkormĂĄnyzat kĂśzbelĂŠpĂŠsĂŠt. KĂśzhely, de el kell mondanom: nem szabad hagyni, hogy a tehĂŠncsorda menet-jĂśvet a kapuk elĹtt legeljen, betapodjĂĄk a sĂĄncokat, lefolyĂłkat. KĂŠt kĂśzĂśs ĂŠs kĂŠt magĂĄncsordĂĄnk van. FalugyĹąlĂŠseken elmondtuk, ez kĂśzÂsĂŠgi hatĂĄrozat, ĂŠs tiszteletben kell tartani. Sajnos, egy itatĂłvĂĄlyĂşnĂĄl isznak a tehenek ĂŠs a kĂŠt juhsereg is, s a kĂĄnikulĂĄban megtĂśrtĂŠnt, hogy elapadt a vĂz a Szurduk-kĂştjĂĄbĂłl. FizetĂźnk azĂŠrt a vĂzĂŠrt, nem beszĂŠlve arrĂłl, hogy a kĂśzsĂŠgnek nincsen legelĹje. MagĂĄnszemĂŠlyektĹl kell vĂĄsĂĄrolnunk, 1500 lej hektĂĄrja, ĂśnerĹbĹl kell takarĂtani, s szĂŠgyen, de nehezen lehet Ăśsszeszedni a falubĂłl legelĹtakarĂtĂĄs cĂŠljĂĄra tĂśbb embert, gyenge a vĂĄllalkozĂĄsi kedv. CsupĂĄn Ăśt szociĂĄlis segĂŠlyesĂźnk van, velĂźk kaszĂĄltatjuk a sĂĄncok szĂŠlĂŠt, gyĹąjtetjĂźk Ăśssze a szemetet, s innen elszĂĄllĂttatjuk. KitakarĂtottuk a temetĹt, segĂtett a romĂĄn gondnok is, mert a polgĂĄrmester besegĂtett az Ăşjabbik romĂĄn templom kĂźlsĹ megvilĂĄgĂtĂĄsĂĄba. AprĂł dolgok ezek, de szĂĄmunkra nagyon fontosak.
Az Ăźnnepek ĂŠs a lelkiek a tiszteletesĂŠ
Derzsi GyĂśrgy lisznyĂłi lelkipĂĄsztor rĂśvidre fogta beszĂŠlgetĂŠsĂźnket ĂŠs elmondta, hogy a mĹąemlĂŠk templomban ĂźnnepeltĂŠk a magyar szabadsĂĄg napjĂĄt, mĂĄrcius 15-ĂŠt. KĂśzĂśs mĹąsor volt az iskolĂĄsokkal ĂŠs az ĂśnkormĂĄnyzattal, felvontĂĄk a mĂŠretes szĂŠkely zĂĄszlĂłt, zsĂşfolĂĄsig telt a templom. Ăkumenikus jellegĹą volt az Ăźnnep, minden felekezetĹą az Ăśreg templomba jĂśtt. LisznyĂłba is ellĂĄtogattak a huszĂĄrtoborzĂłk hat frissen belĂŠpĹ fiatallal, ami kiemelten emlĂŠkezetes esemĂŠny volt. Ki tudja azt megmondani, hogy igazi toborzĂł mikor volt mĂŠg ezen a tĂĄjon a lepergett rĂŠgi szĂĄzadok idejĂŠn? LĂĄtogatĂĄsunkkor kĂŠszĂźltek a konfirmĂĄciĂłra. KĂŠt kislĂĄny van soron, de ha csak egy lenne, LisznyĂłban akkor is tartunk konfirmĂĄciĂłt, s hagyomĂĄnyosan a jubilĂĄlĂł konfirmĂĄltak talĂĄlkozĂłjĂĄt â mondotta. Ez alkalommal a lisznyĂłi gyĂźlekezet Ăşj palĂĄsttal kĂśszĂśnti Derzsi tiszteletest papi szolgĂĄlatĂĄnak 29. ĂŠve alkalmĂĄbĂłl. Ărdekes mĂłdon stagnĂĄlni lĂĄtszik a 290 lelkes gyĂźlekezet, ugyanis nĂśvelik a lĂŠtszĂĄmot a be- ĂŠs hazakĂśltĂśzĹ csalĂĄdok.
KisgyĂśrgy ZoltĂĄn
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. jĂşlius 20.
Falunap Ăşj szĂŠkely kapuval (DĂĄlnok)
A szombaton tizenegyedik alkalommal megtartott dĂĄlnoki falunap kĂŠt legkiemelkedĹbb esemĂŠnye a dĂszpolgĂĄr- ĂŠs szĂŠkelykapu-avatĂĄs volt. EzenkĂvĂźl falumonogrĂĄfia-bemutatĂłt ĂŠs fĹzĹversenyt is tartottak. Az Ăźnnepen a Balaton nyugati partjĂĄn fekvĹ Cserszegtomaj ĂŠs az EgertĹl tĂz kilomĂŠterre talĂĄlhatĂł Noszvaj testvĂŠrtelepĂźlĂŠs kĂźldĂśttsĂŠge is rĂŠszt vett Bartha GĂĄbor ĂŠs BĂłta GĂŠza polgĂĄrmester vezetĂŠsĂŠvel. Az esemĂŠny 6 Ăłrakor a gidĂłfalvi fĂşvĂłszenekar ĂŠbresztĹjĂŠvel kezdĹdĂśtt, majd a dĂĄlnoki ĂśnkormĂĄnyzat nevĂŠben BartĂłk Ede OttĂł polgĂĄrmester nyitotta meg a rendezvĂŠnyt, a kĂŠt magyarorszĂĄgi testvĂŠrtelepĂźlĂŠs lakĂłinak ĂźdvĂśzletĂŠt azok polgĂĄrmesterei tolmĂĄcsoltĂĄk, ĂŠs ĂĄtadtĂĄk a Cserszegtomajt ĂĄbrĂĄzolĂł nĂŠgy nagymĂŠretĹą mĹąvĂŠszfotĂłt, illetve egy cĂmeres magyar lobogĂłt. A kĂŠt testvĂŠrtelepĂźlĂŠs kĂźldĂśttsĂŠge szokĂĄsĂĄhoz hĂven bort is hozott a faluĂźnnepre.
Az istentisztelet utĂĄn sor kerĂźlt a dĂszpolgĂĄravatĂĄsra. A kĂśzsĂŠgĂŠrt, az itt ĂŠlĹ polgĂĄrokĂŠrt kifejtett kimagaslĂł tevĂŠkenysĂŠgĂŠĂŠrt a kĂśzsĂŠg kĂŠpviselĹ-testĂźlete elismerĂŠse ĂŠs tisztelete jelĂŠĂźl dĂszpolgĂĄri cĂmet adomĂĄnyozott Gocz Elvira ny. betegĂĄpolĂłnak ĂŠs Balogh SĂĄndor ny. nyelvtanĂĄrnak. A jelenleg KovĂĄsznĂĄn ĂŠlĹ Gocz Elvira anyai nagyszĂźlei voltak dĂĄlnokiak, ezĂŠrt gyermekkorĂĄban sok idĹt tĂśltĂśtt itt. VĂŠgleges hazatĂŠrĂŠse utĂĄn felkarolta a nehĂŠz sorsĂş gyermekeket, ĂŠs jelentĹs Ăśsszegekkel segĂtette hajdani iskolĂĄjĂĄt, a DarkĂł JenĹ-iskolĂĄt, legutĂłbb 2014-ben az Ĺ adomĂĄnyĂĄbĂłl sikerĂźlt kicserĂŠlni az iskola Ăśsszes nyĂlĂĄszĂĄrĂłjĂĄt â hangzott el tĂśbbek kĂśzĂśtt a laudĂĄciĂłban. Balogh SĂĄndor betegsĂŠge miatt nem lehetett jelen a dĂszpolgĂĄravatĂĄson, de megĂźzente, amint felĂŠpĂźl ĂŠs DĂĄlnokba jĂśn, szemĂŠlyesen veszi ĂĄt az oklevelet. HabĂĄr nem szĂźletett e vidĂŠken, Budapesten ĂŠl, de Ĺsei rĂŠvĂŠn szĂŠkely szĂĄrmazĂĄsĂş, ĂŠvtizedek Ăłta hazajĂĄr DĂĄlnokba, ĂŠs ĂśnzetlenĂźl segĂti a falukĂśzĂśssĂŠget. 1991-ben nĂŠmet ĂĄllampolgĂĄrkĂŠnt telepedett vissza MagyarorszĂĄgra, mĂĄr abban az ĂŠvben ErdĂŠlybe lĂĄtogatott, ĂŠs lakĂĄst vĂĄsĂĄrolt magĂĄnak SepsiszentgyĂśrgyĂśn, ahonnan hetente tĂśbbszĂśr is DĂĄlnokba lĂĄtogatott, ahol nemcsak tĂĄvoli rokonait, hanem szegĂŠny sorsban ĂŠlĹ dĂĄlnoki csalĂĄdokat is messzemenĹen segĂtett â hangzott el a rĂłla szĂłlĂł laudĂĄciĂłban.
A dĂszpolgĂĄravatĂĄs utĂĄn a jelenlevĹk a reformĂĄtus mĹąemlĂŠk templomba vonultak, ahol a sorozat, illetve a kĂśtet szerkesztĹi â Nagy BalĂĄzs nĂŠprajzkutatĂł, TĂłth Szabolcs BarnabĂĄs tĂśrtĂŠnĂŠsz ĂŠs Zsigmond GyĹzĹ nĂŠprajzkutatĂł, tanszĂŠkvezetĹ egyetemi tanĂĄr â bemutattĂĄk a SzĂŠkelyfĂśld telepĂźlĂŠsei sorozat ĂśtĂśdik kĂśtetĂŠt, a kĂŠtszĂĄz pĂŠldĂĄnyban megjelent DĂĄlnok falumonogrĂĄfiĂĄjĂĄt. A falumonogrĂĄfia tĂĄrsszerzĹi: Bara SĂĄndor, CsĂĄki ĂrpĂĄd, Cserey ZoltĂĄn, Kicsi SĂĄndor, PethĹ Ibolya, KisgyĂśrgy ZoltĂĄn, KisgyĂśrgy Blanka, PolgĂĄr ErzsĂŠbet, SzĂŠkely Zsolt, Zsigmond GyĹzĹ ĂŠs Zsigmond JĂşlia. ĂtletkĂŠnt felvetĹdĂśtt, hogy jĂł lenne, ha a sorozat kĂśtetei digitĂĄlis formĂĄtumban a vilĂĄghĂĄlĂłra is felkerĂźlnĂŠnek. KisgyĂśrgy ZoltĂĄn, lapunk fĹmunkatĂĄrsa, a kĂśtet tĂĄrsszerzĹje a dĂĄlnoki gyĂłgyvizekre hĂvta fel a jelenlevĹk figyelmĂŠt.
A kĂśnyvbemutatĂł ĂŠs a dĂŠli harangszĂł utĂĄn a dĂĄlnokiak ĂŠs meghĂvottjaik, ĂŠlĂźkĂśn a gidĂłfalvi fĂşvĂłszenekarral, a falu bejĂĄratĂĄhoz felĂĄllĂtott, 9,5 mĂŠter szĂŠles ĂŠs 6,5 mĂŠter magas szĂŠkely kapuhoz vonultak. A kapun az ErĹt, egĂŠszsĂŠget, ĂĄldĂĄst, bĂŠkessĂŠget! kĂśszĂśntĹ szĂśveg olvashatĂł. A falukaput egy XVIII. szĂĄzadi dĂĄlnoki szĂŠkely kapu motĂvumainak felhasznĂĄlĂĄsĂĄval a torjai PethĹ SĂĄndor fafaragĂł kĂŠszĂtette. Marti Orsolya tanulĂł ZĂĄdori GĂĄbor A mi szĂŠkely kapunk cĂmĹą versĂŠt szavalta el, majd BartĂłk Ede OttĂł polgĂĄrmester elmondta: a dĂĄlnokiak rĂŠgi ĂĄlma teljesĂźlt. A kaput Kedves Tibor csernĂĄtoni rĂłmai katolikus plĂŠbĂĄnos, beszolgĂĄlĂł lelkĂŠsz szentelte meg.
A falunap elmaradhatatlan esemĂŠnye a fĹzĹverseny volt, melyre idĂŠn hĂŠt csapat â a helyi ĂśnkormĂĄnyzat, a DarkĂł JenĹ-iskola, az RMDSZ nĹszervezete, MĂĄr SĂĄndor ĂŠs csalĂĄdja, a Vad TermĂŠszet VadĂĄszegyesĂźlet, CserÂÂszegtomaj csapata ĂŠs a dĂĄlnoki vadĂĄsztĂĄrsasĂĄg â nevezett be. A zsĹąri elnĂśke Daragus Attila mesterszakĂĄcs, Torja kĂśzsĂŠg polgĂĄrmestere volt. A csapatok pityĂłkatokĂĄnyt, csĂźlkĂśs ĂŠs zalai babgulyĂĄst, szĂŠkelygulyĂĄst, muflonpĂśrkĂśltet, bĂĄrĂĄnypaprikĂĄst ĂŠs vaddisznĂłpĂśrkĂśltet kĂŠszĂtettek, amelyeket a zsĹąrizĂŠs utĂĄn a jelenlevĹk is megkĂłstolhattak. Az idei fĹzĹverseny fĹdĂjĂĄt Cserszegtomaj csapatĂĄnak ĂtĂŠltĂŠk oda. EzutĂĄn megkoszorĂşztĂĄk a mĹąvelĹdĂŠsi kĂśzpont homlokzatĂĄn tavaly felavatott DĂłzsa-emlĂŠkplakettet, majd a nagyteremben megtekintettĂŠk a helyi asszonyok kĂŠzimunka-kiĂĄllĂtĂĄsĂĄt.
Iochom IstvĂĄn
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. jĂşlius 21.
Tizenegyedik DĂĄlnok-nap
ĂrtĂŠkteremtĹ kĂśnyv- ĂŠs textilkiĂĄllĂtĂĄs
Szombaton ĂźnneplĹbe ĂśltĂśzĂśtt DĂĄlnok apraja-nagyja, ĂŠs nem hiĂĄba, a tizenegyedik alkalommal rendezett egynapos faluĂźnnepre mĂŠltĂĄn lehetnek bĂźszkĂŠk. Nemcsak a kulturĂĄlis ĂŠs gasztronĂłmiai kĂnĂĄlat gazdagsĂĄga volt lenyĹągĂśzĹ, hanem a mindenkor jellemzĹ csalĂĄdias hangulat is. A jelenlĂŠvĹk jĂłllakottan, ĂŠlmĂŠnyekkel gazdagon tĂĄvoztak, ahogyan a krĂłnikĂĄs is, aki az alĂĄbbiakban a rĂŠszletekbe avatja be az olvasĂłkat.
A 6 Ăłrai ĂŠbresztĹt âmegĂşsztukâ, amikor a gidĂłfalvi fĂşvĂłsok kimuzsikĂĄltĂĄk a kĂŠsĹn ĂŠbredĹket az ĂĄgybĂłl, hogy le ne kĂŠssĂŠk a nemsokĂĄra kezdĹdĹ fĹzĹversenyt, amelyre 7 csapat sorakozott fel: a helyi ĂśnkormĂĄnyzat, a DarkĂł JenĹ-iskola, az RMDSZ nĹszervezete, MĂĄr SĂĄndor ĂŠs csalĂĄdja, a Vad TermĂŠszet VadĂĄszegyesĂźlet, Cserszegtomaj, valamint a helyi vadĂĄsztĂĄrsasĂĄg csapata.
FalumonogrĂĄfia-bemutatĂł
Az ĂźnnepsĂŠget BartĂłk Ede OttĂł polgĂĄrmester nyitotta meg, nĂŠv szerint megkĂśszĂśnve a rendezvĂŠny szĂnvonalĂĄt biztosĂtĂł helyi ĂśnkĂŠntesek munkĂĄjĂĄt. Bartha GĂĄbor, Cserszegtomaj ĂŠs BĂłta GĂŠza, Noszvaj polgĂĄrmestere ĂĄtadtĂĄk ajĂĄndĂŠkaikat, majd FejĂŠr LĂĄszlĂł ĂdĂśn kĂŠpviselĹ mĂŠltatta a helyiek ĂśsszefogĂĄsĂĄt.
EzutĂĄn dĂszpolgĂĄrrĂĄ avattĂĄk Gocz ElvirĂĄt ĂŠs Balogh SĂĄndort, laudĂĄciĂłjukban hangsĂşlyozva a helyi kĂśzĂśssĂŠget ĂŠs a rĂĄszorulĂłkat tĂĄmogatĂł gesztusaikat. Sajnos, Balogh SĂĄndor egĂŠszsĂŠgĂźgyi gondjai miatt nem lehetett jelen az ĂźnnepsĂŠgen, neki a kĂŠsĹbbiek sorĂĄn szemĂŠlyesen adjĂĄk ĂĄt a megtisztelĹ cĂmet.
A kĂśzsĂŠgben mĂĄr hagyomĂĄnya van a telepĂźlĂŠs tĂśrtĂŠnetĂŠt feldolgozĂł kĂśnyvek kiadĂĄsĂĄnak, ezĂşttal a sorban ĂśtĂśdik kĂśtetet, DĂĄlnok monogrĂĄfiĂĄjĂĄt Nagy BalĂĄzs, TĂłth Szabolcs ĂŠs Zsigmond GyĹzĹ mutatta be a reformĂĄtus templomban, kiemelve azokat a tĂŠnyeket, amelyek a telepĂźlĂŠst egyedivĂŠ tettĂŠk mind a mĂşltban, mind a jelenben. A kĂśtet tĂĄrsszerzĹi: Bara SĂĄndor, CsĂĄki ĂrpĂĄd, Cserey ZoltĂĄn, Kicsi SĂĄndor, PethĹ Ibolya, KisgyĂśrgy ZoltĂĄn, KisgyĂśrgy Blanka, PolgĂĄr ErzsĂŠbet, SzĂŠkely Zsolt ĂŠs Zsigmond JĂşlia. A bemutatĂłn elhangzott, az elkĂśvetkezĹkben nagymonogrĂĄfiĂĄt is kiadnĂĄnak a telepĂźlĂŠsrĹl.
SzĂŠkelykapu-avatĂĄs ĂŠs dĂnomdĂĄnom
A tovĂĄbbiakban az ĂśnkormĂĄnyzatisĂĄg tĂzĂŠves jubileumĂĄt megtisztelĹ falukaput avattĂĄk fel a telepĂźlĂŠs bejĂĄratĂĄnĂĄl. A 9,50 m szĂŠles ĂŠs 6,5 m magas, 18. szĂĄzadi helyi dĂszĂtĹmotĂvumok felhasznĂĄlĂĄsĂĄval kĂŠszĂźlt mestermĹą a torjai PethĹ SĂĄndor faragĂłmester munkĂĄjĂĄt dicsĂŠri. Az avatĂĄs ĂźnnepĂŠlyes pillanataiban BartĂłk Ede OttĂł felkĂŠrĂŠsĂŠre az egybegyĹąltek egy perc megemlĂŠkezĹ csendet tartottak Veres IstvĂĄn nĂŠhai tanĂĄcsos emlĂŠkĂŠre, aki ĂŠvek Ăłta szĂvĂźgyĂŠnek tekintette a kapuĂĄllĂtĂĄst. Az avatóßnnepsĂŠg hangulatĂĄt a gidĂłfalvi rezesbanda ĂŠs a kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi mazsorettek bemutatĂłja, valamint Marti Orsolya szavalata fokozta. A falu Ăşj bĂźszkesĂŠgĂŠt Kedves Tibor csernĂĄtoni rĂłmai katolikus plĂŠbĂĄnos, beszolgĂĄlĂł lelkĂŠsz szentelte meg.
Ezt kĂśvetĹen folytatĂłdott a dĂnomdĂĄnom, csapra vertĂŠk a testvĂŠrtelepĂźlĂŠsek ĂĄltal hozott boros hordĂłkat, jĂłllaktak az ĂźstĂśkben kĂŠszĂźlt finomabbnĂĄl finomabb ĂŠtelekbĹl. KĂŠsĹbb a meghĂvott elĹadĂłk mellett FĂŠsĹąs AdĂŠl, AndrĂĄsi Ăgota, Balogh Erika ĂŠs Nyircsa KlĂĄra pedagĂłgusok, valamint FakĂł AlpĂĄr tĂĄncoktatĂł irĂĄnyĂtĂĄsĂĄval a helyi ĂłvodĂĄsok ĂŠs iskolĂĄsok nĂŠpi gyerekjĂĄtĂŠkokkal, valamint modern ĂŠs nĂŠptĂĄncokkal szĂłrakoztattĂĄk a rĂŠsztvevĹket.
Az RMDSZ helyi nĹszervezete eredeti Ăśtlettel rukkolt elĹ, a faluban kĂŠszĂtett tĂśbb szĂĄz textil kĂŠzimunkĂĄt gyĹąjtĂśttĂŠk Ăśssze, feltĂźntetve a tulajdonos vagy ĂŠppen a kĂŠszĂtĹ nevĂŠt, valamint a kĂŠszĂtĂŠs ĂŠvĂŠt. A falu asszonyainak jĂłvoltĂĄbĂłl a kultĂşrotthon nagytermĂŠt zsĂşfoltsĂĄgig megtĂśltĂśttĂŠk szebbnĂŠl szebb darabokkal, amelyeket Barna JolĂĄn MĂĄria szakszerĹąen ĂŠrtĂŠkelt, mi tĂśbb, egyes kĂŠzimunkĂĄk kapcsĂĄn szemĂŠlyes ĂŠlmĂŠnyeket, tĂśrtĂŠneteket is felelevenĂtett.
Ezt a kiĂĄllĂtĂĄs kĂśvetendĹ pĂŠldakĂŠnt ĂŠrdemes emlegetni, lĂĄm, mennyi kincs rejlik mĂŠg a lĂĄdafiĂĄkban, amelyeket ily mĂłdon a nagyvilĂĄg elĂŠ lehet ĂŠs ĂŠrdemes tĂĄrni, ezzel is ĂśregbĂtve a telepĂźlĂŠshez kapcsolhatĂł ĂŠrtĂŠkek tĂĄrĂĄt.
SzĂŠkely HĂrmondĂł (KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely)2015. augusztus 11.
ZarĂĄndoklat SzejkefĂźrdĹn
NĂŠpviseletbe ĂśltĂśztetett fiatal lovasok felvonulĂĄsĂĄval nyitottĂĄk az unitĂĄriusok talĂĄlkozĂłjĂĄnak ez ĂŠvi ĂźnnepsĂŠgĂŠt az udvarhelyi SzejkĂŠn. âEz a hely sokak szĂĄmĂĄra lelki erĹt adĂł kĂştforrĂĄsâ â mondta megnyitĂł- ĂŠs kĂśszĂśntĹbeszĂŠdĂŠben BĂĄlint-BenczĂŠdi Ferenc, a Magyar UnitĂĄrius EgyhĂĄz pĂźspĂśke, a vilĂĄgiak ĂŠs a hĂvek mellett kĂśszĂśntve a magyarorszĂĄgi ĂŠs az amerikai unitĂĄriusok kĂŠpviseletĂŠt is.
âSzĂĄmunkra â folytatta â SzejkefĂźrdĹ tĂśbb mint mĂĄsfĂŠl ĂŠvtizede kĂźlĂśnĂśs jelentĹsĂŠggel bĂr. Ăgy ĂŠrezzĂźk, itt kĂśzelebb van egymĂĄshoz az ĂŠg ĂŠs a fĂśld, elzarĂĄndokolhatunk, virĂĄgot helyezĂźnk a legnagyobb szĂŠkely, az unitĂĄrius OrbĂĄn BalĂĄzs sĂrhalmĂĄra. Az idei talĂĄlkozĂĄs jeladĂĄs gyĂźlekezeteink rĂŠszĂŠrĹl, mert bĂĄrmennyire idegen erĹk is dolgoznak szĂŠtforgĂĄcsolĂĄsunk feladatĂĄn, mi azon vagyunk, hogy ha gyĂŠrĂźlnek is soraink, jobban kinyĂşjtsuk kezĂźnket egymĂĄs felĂŠ, mert a hit ĂŠs a lelkiismereti szabadsĂĄg gyermekei vagyunk. A vallĂĄs ĂŠs a hit ugyanis erĹt ad az ember szĂĄmĂĄra ĂŠlete minden pillanatĂĄban. SzĂźntelen rĂĄgalmazĂĄsoknak vagyunk kitĂŠve, kĂŠtsĂŠgbe vonjĂĄk mĂşltunkat, tĂśrtĂŠnelmĂźnket, tulajdonjogainkat, nyelvĂźnket, sorvasztjĂĄk iskolĂĄinkat, s itt kĂśzĂśs imĂĄval igazoljuk, hogy ĂŠlĂźnk, dolgozunk, ĂŠrtĂŠkeket valĂłsĂtunk meg, hitĂźnk ĂŠs tehetsĂŠgĂźnk szerint Isten dicsĹsĂŠgĂŠt munkĂĄljuk. SzĂźksĂŠgĂźnk van arra, hogy hallassuk szavunkat a nagyvilĂĄgban, hogy megmutassuk, nem csak a templomok csendes falai kĂśzĂśtt tudunk imĂĄdkozni, mert a vallĂĄs eleven valĂłsĂĄg, ami az emberi ĂŠletet erĹssĂŠ ĂŠs gazdaggĂĄ teszi. EzĂŠrt zarĂĄndokoltunk ide, ĂŠs ezutĂĄn is ide jĂśvĂźnk, hogy folytassuk munkĂĄnkat egyhĂĄzunk, hitĂźnk, nĂŠpĂźnk ĂŠs nemzetĂźnk megmaradĂĄsĂĄĂŠrt ĂŠs felemelkedĂŠsĂŠĂŠrt.â Az Ăźnnepi istentiszteleti szolgĂĄlatot MĂĄtĂŠ evangĂŠliumĂĄnak alapjĂĄn Kedei MĂłzes szĂŠÂkelyudvarhelyi lelkĂŠsz vĂŠgezte, kiemelve a hit ĂĄltal gyakorolt kitartĂł ĂśsszetartozĂĄs ĂŠrzĂŠsĂŠnek meghatĂĄrozĂł fontossĂĄgĂĄt: âMert ahol ketten vagy hĂĄrman egybegyĹąlnek az ĂŠn nevemben, ott vagyok kĂśzĂśttĂźk (Mt.18:20). A szejkei szĂŠkely kapuk ĂĄllandĂłan tĂĄrva vannak minden igaz zarĂĄndok elĹtt. VelĂźnk vannak itt nemzeti ĂŠs vallĂĄsi nagyjaink, magunk kĂśzĂśtt ĂŠrezzĂźk Istent, itt van kĂśzĂśttĂźnk pĂŠldaadĂłnk ĂŠs nagy tanĂtĂłmesterĂźnk, a NĂĄzĂĄreti JĂŠzus. MeggyĹzĹdĂŠsem, hogy minĂŠl nagyobb a nemzetisĂŠgek elleni tĂĄmadĂĄs, annĂĄl jobban erĹsĂśdik Szejke szelleme, ĂŠs itt leszĂźnk ĂĄltala is erĹsebbĂŠ lenni az elkĂśvetkezĹkben.â A prĂŠdikĂĄciĂłt kĂśvetĹen az Ăşrvacsorai elĹkĂŠszĂtĹ beszĂŠdet nĂŠhai kĂśltĹnk, Magyari Lajos versĂŠt idĂŠzve, kĂśzismert szĂłnoki pĂĄtoszĂĄval KovĂĄcs IstvĂĄn sepsiszentgyĂśrgyi unitĂĄrius lelkĂŠsz, egyhĂĄzi kĂśzĂźgyigazgatĂł mondta, mindenki szĂĄmĂĄra ĂŠrthetĹvĂŠ tĂŠve a szent jegyek, a kenyĂŠr ĂŠs a bor egyhĂĄzi szimÂbolikĂĄjĂĄt, majd szabadtĂŠri sĂĄtÂrakban elsĹ alkalommal szĂĄÂÂzaknak osztottak ĂşrvacsorĂĄt a HĂĄromszĂŠkâfelsĹfehĂŠri UnitĂĄrius EgyhĂĄzkĂśr lelkĂŠszei. A szeretet, a hĂĄla ĂŠs a kĂśszĂśnet szavait kĂśzvetĂtette beszĂŠdĂŠÂben a talĂĄlkozĂłt szervezĹ egyhĂĄzkĂśr esperese, TĂśrĂśk IstvĂĄn olthĂŠvĂzi lelkĂŠsz, kiemelve, hogy a SzejkefĂźrdĹk is szĂźksĂŠgesek ahhoz, hogy magyarsĂĄgunk talpon tudjon maradni. A zarĂĄndokok vĂŠgelĂĄthatatlan sora kĂgyĂłzott a szĂŠkely kapuk alatt OrbĂĄn BalĂĄzs sĂremlĂŠkĂŠhez. A virĂĄgkoszorĂşk ĂĄltali kegyeletadĂĄs utĂĄn Nemes Levente, a sepsiszentgyĂśrgyi TamĂĄsi Ăron SzĂnhĂĄz szĂnmĹąvĂŠsze adta elĹ mĂŠly ĂĄtĂŠrzĂŠssel ĂŠs pĂĄtosszal Tompa LĂĄszlĂł LĂłfĂźrĂśsztĂŠs cĂmĹą versĂŠt. A talĂĄlkozĂł zĂĄrĂĄsakĂŠnt az elĹadĂłsĂĄtorban MĂĄrk Attila ĂĄrkosi unitĂĄrius ĂŠnekvezĂŠr a hĂĄromszĂŠki orgonĂĄkkal kapcsolatos kutatĂĄsainak eredÂmĂŠÂnyeiÂrĹl beszĂŠlt, majd e sorok ĂrĂłja geolĂłguskĂŠnt ĂŠs helyismerĹkĂŠnt SzejkefĂźrdĹ szellemĂŠt idĂŠzte. A mĹąvĂŠszi zenĂŠs-ĂŠnekes mĹąsorban fellĂŠpett IstvĂĄn IÂldikĂł, a nagyajtai citerazenekar, ÂVarga RĂŠka ĂŠs BorbĂĄth Szilveszter. A sĂŠtĂĄnyok mellett sorakoztak az unitĂĄrius asszonyok kĂŠzmĹąvesstandjai, az ĂĄrkosi MĂĄrknĂŠ PĂĄl TĂźnde ĂŠs Nagy IrĂŠn festett nĂŠpmĹąvĂŠszeti darabjai.
KisgyĂśrgy ZoltĂĄn
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. augusztus 11.
Az ĂśsszefogĂĄsnak megvan az eredmĂŠnye
A szombaton tartott SzejkefĂźrdĹi UnitĂĄrius TalĂĄlkozĂłn tĂśbb mint hetven lelkĂŠsz ĂŠs hĂĄromezer hĂvĹ lĂŠlek sereglett Ăśssze az ĂşrvacsorĂĄval egybekĂśtĂśtt istentiszteletre.
FĹtisztelendĹ BĂĄlint BenczĂŠdi Ferenc pĂźspĂśk Ăşr arra biztatott, hogy merjĂźnk megmaradni identitĂĄsunk mellett, merjĂźnk hĂvĹ keresztĂŠnyek ĂŠs jĂł magyarok lenni â olvashatĂł a Magyar UnitĂĄrius EgyhĂĄz FĹhatĂłsĂĄga kĂśzlemĂŠnyĂŠben. Ne engedjĂźk, hogy a globalizĂĄciĂłt elĹsegĂtĹ pĂŠnz olvasztĂłtĂŠgelyĂŠbe kerĂźljĂźnk, hanem szeressĂźk szĂźlĹfĂśldĂźnket, anyanyelvĂźnket. KeressĂźk azokat a lĂŠnyegi vonĂĄsokat, melyek minket ĂśsszekĂśtnek, ĂŠs ne engedjĂźk, hogy ĂŠket verjen kĂśzĂŠnk a hitetlen ĂŠs erkĂślcstelen hatalomvĂĄgy.
A JĂŠzus-lelkĂźletĹą, hĂvĹ ĂŠs erĂŠnyes elĹdĂśkrĹl beszĂŠlt Kedei MĂłzes szĂŠkelyudvarhelyi lelkĂŠsz, biztatva a jelenlevĹket, hogy az ĂŠletpĂŠldĂĄk keresĂŠse kĂśzben Ĺket tartsuk szem elĹtt, Ĺket tartsuk kĂśvetendĹ pĂŠldĂĄknak. Legyen olyan erĹs hitĂźnk, mint JĂŠzusnak volt, olyan elszĂĄntsĂĄgunk, mint DĂĄvid Ferencnek, olyan nĂŠpszeretetĂźnk, mint Kriza JĂĄnosnak.
ĂrvacsorĂĄt venni azt jelenti, hogy elfogadjuk azt az ĂŠletvezetĂŠst, melyet a nĂĄzĂĄreti JĂŠzus hatĂĄrozott meg evangĂŠliumĂĄban. Isten jĂłnak teremtette az embert, ĂŠs arra hĂvta el, hogy itt a fĂśldĂśn megvalĂłsĂtsa az Ĺ orszĂĄgĂĄt, Isten orszĂĄgĂĄt. Betartani a jĂŠzusi aranyszabĂĄlyt, szeretni Istent ĂŠs a felebarĂĄtot, megbocsĂĄtani ellensĂŠgeinknek ĂŠs mindekĂśzben mĂŠltĂłsĂĄgteljes ĂŠs boldog ĂŠletet ĂŠlni nehĂŠz feladat. ErrĹl a nehĂŠz, de gyĂśnyĂśrĹąsĂŠges igĂĄrĂłl beszĂŠlt KovĂĄcs IstvĂĄn sepsiszentgyĂśrgyi lelkĂŠsz, kĂśzĂźgyigazgatĂł az ĂşrvacsorĂĄra elĹkĂŠszĂtĹ beszĂŠdĂŠben. Ugyanakkor kiemelte, hogy a szabadtĂŠri istentiszteletnek ĂŠs ĂşrvacsoravĂŠtelnek fontos Ăźzenete Isten teremtett vilĂĄgĂĄnak megbecsĂźlĂŠse, ĂłvĂĄsa. A fĂśldet, a szĂźlĹfĂśldet nem eladni ĂŠs nem letarolni kell, hanem megmunkĂĄlni, tisztĂĄn tartani, ĂĄtmenekĂteni utĂłdainknak.
MindhĂĄrom szĂłnok OrbĂĄn BalĂĄzs nagysĂĄgĂĄra hĂvta fel a figyelmet, aki a szĂŠkelyek lakta terĂźleteket felkutatta ĂŠs megĂśrĂśkĂtette, ĂŠs aki ĂśrĂśkĂśsĂŠnek a szĂŠkely nĂŠpet tette meg, hogy az mĹąvelĹdjĂśn, tudomĂĄnyĂĄban ĂŠs erkĂślcsĂŠben, hitĂŠben ĂŠs kitartĂĄsĂĄban erĹsĂśdjĂśn. OrbĂĄn BalĂĄzs felnĹtt fejjel tĂŠrt ĂĄt az unitĂĄrius vallĂĄsra, mert ebben talĂĄlta meg a hit ĂŠs a cselekedet egysĂŠgĂŠt, a lelkiismereti szabadsĂĄgot, a szerĂŠnysĂŠggel pĂĄrosulĂł nĂŠpszolgĂĄlatot.
A HĂĄromszĂŠk-felsĹfehĂŠri EgyhĂĄzkĂśr jĂłvoltĂĄbĂłl friss hĂĄzikenyĂŠr volt az Ăşrvacsorai darabka kenyĂŠr, ĂŠs Ăzletes korty bor a szĂĄzados kelyhek szentsĂŠgĂŠbĹl. A szolgĂĄlatvĂŠgzĹ tizennyolc lelkĂŠsznek, valamint a kĂłrustagoknak ĂŠs gondnokoknak a pĂźspĂśk Ăşr, a kĂśzĂźgyigazgatĂł Ăşr, valamint TĂśrĂśk IstvĂĄn esperes osztotta az ĂşrvacsorĂĄt, akik aztĂĄn a tĂśbbezres ĂşrvacsoravevĹ sereget szolgĂĄltĂĄk ki. Ăreg ĂŠs fiatal ĂĄhĂtattal ĂŠs ĂśrĂśmmel vette magĂĄhoz az Ăşrvacsorai szent jegyeket, emlĂŠkezve JĂŠzusra, a mi tanĂtĂłmesterĂźnkre ĂŠs megvĂĄltĂłnkra, valamint mindazokra, akik elĹttĂźnk jĂĄrtak istenszeretetben ĂŠs emberi mĂŠltĂłsĂĄgban.
Nemes Levente sepsiszentgyĂśrgyi szĂnmĹąvĂŠsz Tompa LĂĄszlĂł LĂłfĂźrĂśsztĂŠs cĂmĹą versĂŠt szavalta el OrbĂĄn BalĂĄzs sĂrjĂĄnĂĄl, ahovĂĄ a tiszteletadĂłk koszorĂşkkal vonultak a szĂŠkely kapuk alatt. Imre szorĂtja, ĂŠs Ăron nem hagyja magĂĄt, hallottuk a kitartĂĄs, az emberi tartĂĄs, a meg nem alkuvĂĄs ĂźzenetĂŠt, ĂŠs Ăşgy ĂŠreztĂźk, igen, mi is hozzĂĄjuk hasonlĂłak vagyunk, mert ĂŠgetĹ napkĂŠnt perzsel minket is a kinti szorongatĂĄs ĂŠs a benti jellembeli gyengesĂŠg. Szorongat a beolvadĂĄs, felszĂĄmolĂłdĂĄs veszĂŠlye ĂŠs szorongat a pĂŠnz ĂŠs hatalom utĂĄni hajsza erkĂślcstelensĂŠget szĂźlĹ izzadtsĂĄga.
MĂĄrk Attila ĂĄrkosi ĂŠnekvezĂŠr ĂŠs KisgyĂśrgy ZoltĂĄn ĂşjsĂĄgĂrĂł az elĹadĂłsĂĄtorba sereglett embereknek a HĂĄromszĂŠk-felsĹfehĂŠri EgyhĂĄzkĂśr orgonĂĄirĂłl ĂŠs OrbĂĄn BalĂĄzs fĂśldjĂŠrĹl tartott ĂŠrdekfeszĂtĹ elĹadĂĄsokat. Varga RĂŠka vargyasi ĂŠnekvezĂŠr, BorbĂĄth Szilveszter vargyasi ifjĂş ĂŠs IstvĂĄn IldikĂł nĂŠpdalĂŠnekes szĂvet gyĂśnyĂśrkĂśdtetĹ dalokkal ajĂĄndĂŠkoztak meg. VĂŠgĂźl a nagyajtai ifjĂşsĂĄgi Ăfonya citerazenekar pengetett szĂŠp nĂŠpdalokat a hallgatĂłsĂĄgnak.
Isten erre a fĂśldre teremtett minket, ezt a fĂśldet adta nekĂźnk, ezt a nyelvet ĂŠs ezt a hitet. Isten irĂĄnti hĂĄlĂĄval kĂśszĂśnjĂźk, hogy egyĂźtt imĂĄdkozhattunk, egyĂźtt ĂŠnekelhettĂźnk zsoltĂĄrokat ĂŠs egyĂźtt vehettĂźk magunkhoz az Ăşri szent vacsorĂĄt â zĂĄrul a kĂśzlemĂŠny.
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)2015. augusztus 18.
A falu, ahol tojĂĄsbĂłl ĂŠpĂźlt a kultĂşrhĂĄz (KiadvĂĄny ĂrkosrĂłl)
SzĂźlĹfalujĂĄrĂłl Ărt kĂśzsĂŠgismertetĹt KisgyĂśrgy ZoltĂĄn, a HĂĄromszĂŠk fĹmunkatĂĄrsa, helytĂśrtĂŠnĂŠsz, geolĂłgus ĂŠs genealĂłgus. A barĂłti Tortoma KiadĂłnĂĄl megjelent szĂnes kĂśnyvecskĂŠt az ĂĄrkosi falunapon mutatjĂĄk be, de mĂĄr kaphatĂł a Tortoma KĂśnyveshĂĄzban, ĂĄra 18 lej.
KisgyĂśrgy ZoltĂĄn azt az elvet vallja, hogy egy helytĂśrtĂŠneti ismertetĹt nem csupĂĄn szĂĄraz adatokkal kell megtĂślteni, hanem a helyhez, mĹąemlĂŠkeihez, nagyjaihoz, lakĂłihoz kĂśtĹdĹ ĂŠrÂÂdekessĂŠgekkel is kell fĹąszerezni. Ezt tette ez esetben is. A gazÂdag kĂśnyvĂŠszeten alapulĂł munkĂĄt a szerzĹ kutatĂĄsai egĂŠszĂtik ki, ĂŠs kĂśzel nyolcvanĂŠves szemĂŠlyes ĂŠlmĂŠnyei, tapasztalatai, gyĹąjtĂŠsei kerekĂtik teljessĂŠ. Hogy miĂŠrt is van szĂźksĂŠg erre a kiadvĂĄnyra? KisgyĂśrgy ZoltĂĄn megvĂĄlaszolja: olvassa az ĂĄrkosi ifjĂş vagy idegen, bĂĄrki ĂŠrdeklĹdĹ, hadd okuljon belĹle, hadd gyĹzĹdjĂśn meg arrĂłl, mire volt kĂŠpes a mĂşltban ĂŠs mire kĂŠpes a jelenben is ez az egĂŠszsĂŠges, ĂŠlni-alkotni akarĂł falukĂśzĂśssĂŠg, amely megkĂźzd a 21. szĂĄzad kihĂvĂĄsaival, akĂĄr az elĹdĂśk.
A szerzĹ felelevenĂti: Ărkos 1968-ban elvesztette ĂśnĂĄllĂłsĂĄgĂĄt, SepsikĹrĂśspatak kĂśzsĂŠghez csatoltĂĄk, ĂĄm 2004-ben sikerĂźlt azt visszanyernie. A legutĂłbbi nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄsi adatok szerint 1527-en ĂŠlnek Ărkoson, kĂśzĂźlĂźk 1469 szĂŠkely-magyar.
Az olvasĂł megtudhatja, hogy Ărkos elsĹ, ĂrpĂĄd-kori temploma a SzentegyhĂĄza neÂvĹą helyen ĂĄllt. Ma kĹtĂśmbĂśs kopjafa ĂŠs mĂĄrvĂĄnytĂĄbla Ĺrzi emlĂŠkĂŠt. 1602-ben 11 lĂłfĹ, 19 szabad szĂŠkely, egy darabont ĂŠs egy jobbĂĄgy ĂŠlt csalĂĄdjĂĄval a faluban. Az 1848â49-es szabadsĂĄgharcbĂłl Ărkos nĂŠpe derekasan kivette rĂŠszĂŠt. A hĹsĂśk emlĂŠkĂŠt 2003-ban emelt obeliszk Ĺrzi. MegismerhetjĂźk a telepĂźlĂŠs templomait â kĂśztĂźk az unitĂĄrius vĂĄrtemplomot, melynek egytonnĂĄs harangja a mĂĄsodik legnagyobb HĂĄromszĂŠken â ĂŠs iskolĂĄit, no meg neves lelkĂŠszeit ĂŠs iskolamestereit. A kĂśnyvecske kitĂŠr a mĹąvelĹdĂŠsi ĂŠletre, elmesĂŠli, hogy a VĂŠgh BĂŠniĂĄm nevĂŠt viselĹ kultĂşrhĂĄzat tojĂĄsbĂłl â azok ĂĄrĂĄbĂłl â ĂŠpĂtettĂŠk. A zĂĄgoni bĂĄrĂł Szentkereszty csalĂĄd ĂĄrkosi tĂśrtĂŠnetĂŠrĹl ĂŠs kastĂŠlyĂĄrĂłl is szĂłl egy fejezet. KisgyĂśrgy ZoltĂĄn tĂśbb helybeli idĹs ember vallomĂĄsĂĄt idĂŠzi, melyekbĹl kiderĂźl: a Szentkereszty bĂĄrĂłk jĂł emberek voltak. A mĂşlt emlĂŠkeit Ĺrzi a BĂĄlint ZoltĂĄn ĂĄltal alapĂtott, mĹąkĂśdtetett tĂĄjmĂşzeum, mely idĂŠn immĂĄr 17 ĂŠves.
A faluismertetĹt tanulmĂĄny zĂĄrja a Szentkereszty-kastĂŠlyt ĂśvezĹ dendrolĂłgiai parkrĂłl, annak ĂŠrtĂŠkes fĂĄirĂłl ĂŠs cserjĂŠirĹl a szerzĹ lĂĄnya, KisgyĂśrgy Blanka tollĂĄbĂłl.
Szekeres Attila
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. augusztus 20.
Szent IstvĂĄnra emlĂŠkezik HĂĄromszĂŠk nĂŠpe
Szent IstvĂĄn kirĂĄlyra, az ĂĄllamalapĂtĂłra emlĂŠkezik tĂŠrsĂŠgĂźnk nĂŠpe ma ĂŠs a hĂŠt vĂŠgĂŠn. SzentmisĂŠk, templombĂşcsĂşk, szentbeszĂŠdek, protestĂĄns igehirdetĂŠsek ĂŠs szĂłszĂŠki szolgĂĄlatok elevenĂtik fel az Ăźnnep ĂźzenetĂŠt. A hĂŠt derekĂĄn ĂŠs vĂŠgĂŠn szĂĄmos oltĂĄron gyĂşjtjĂĄk meg az emlĂŠkidĂŠzĂŠs gyertyalĂĄngjĂĄt, szĂĄzak ĂŠs ezrek Ăźnnepelnek, kĂźlĂśnĂśskĂŠppen ott, ahol a templom nĂŠvadĂłja Szent IstvĂĄn: a kĂŠzdiszentlĂŠleki PerkĹ-hegyen, KovĂĄsznĂĄn, Mikóújfaluban, SepsiszentkirĂĄlyban ĂŠs Ărkoson.
IsmĂŠt zeng a PerkĹ
HĂĄromszĂŠk oltĂĄra ez a hegy, a bĂşcsĂşjĂĄrĂłk talĂĄlkozĂłhelye. IdĂŠn a bĂşcsĂş ma 10 Ăłrakor kezdĹdik a kĂŠzdiszentlĂŠleki Szent IstvĂĄn-szobornĂĄl. Ha esik az esĹ, elmaradhat az Ăźnnepi mĹąsor, akkor csak koszorĂşzĂĄs lesz, ĂŠs vĂĄrhatĂłan nem kerĂźl sor a bĂşcsĂşs kĂśrmenetre sem, a dĂŠli harangszĂłkor kezdĹdĹ Ăźnnepi szentmisĂŠt az erĹdtemplomban tartjĂĄk. Az Ăźnnep szĂłnoka BodĂł Imre tb. fĹesperes, szentszĂŠki tanĂĄcsos, plĂŠbĂĄnos. A mise utĂĄn, 16 Ăłrakor hagyomĂĄnyĹrzĹ nĂŠptĂĄncfesztivĂĄl kezdĹdik, idĹkĂśzben bĂĄrki ellĂĄtogathat a kĂśzeli KiskĂĄszonba a BĂşcsĂşjĂĄrĂłk emlĂŠkhĂĄzĂĄhoz, ahol a vidĂŠk egyetlen szakrĂĄlis tĂŠmĂĄjĂş gyĹąjtemĂŠnyĂŠt Ĺrzik, ĂŠs azt az egyedi Szent IstvĂĄnt-ĂĄbrĂĄzolĂĄst, amelyen IstvĂĄn felajĂĄnlja a Szent KoronĂĄt MĂĄriĂĄnak. Estbe hajolva, 20 Ăłra utĂĄn zenekari koncertekkel ĂŠr vĂŠget a rĂŠgi hagyomĂĄnyokra visszatekintĹ bĂşcsĂşs Ăźnnep.
KĂśzĂśs ima KovĂĄsznĂĄn
OrbaiszĂŠk tĂśrtĂŠnelmi kĂśzpontjĂĄban, az 1922-ben Szent IstvĂĄnra felszentelt templomban augusztus 16-ĂĄn, vasĂĄrnap mĂĄr kigyĂşltak a gyertyĂĄk az ĂźnneplĹbe ĂśltĂśztetett oltĂĄron, amelyet a Szent KirĂĄly szobra dĂszĂt Szent Margit ĂŠs ĂrpĂĄd-hĂĄzi Szent ErzsĂŠbet tĂĄrsasĂĄgĂĄban, ekkor tartottĂĄk az IstvĂĄn-napi templombĂşcsĂşt. Az Ăźnnepi szĂłnok SzabĂł Lajos kanonok sepsiszentgyĂśrgyi plĂŠbĂĄnos volt, ĂŠs ez alkalommal ĂźnnepeltĂŠk a KovĂĄsznĂĄhoz kĂśtĹdĹ Bartos KĂĄroly egykori sepsiszentgyĂśrgyi segĂŠdlelkĂŠsz 25 ĂŠves jubileumĂĄt â tĂĄjĂŠkoztatott KovĂĄcs GĂĄbor plĂŠbĂĄnos, cĂmzetes esperes, ĂŠs elmondta, hogy Szent IstvĂĄnra emlĂŠkezĹ szentmisĂŠket tartanak a megszokott idĹben a barĂĄtosi ĂŠs a kommandĂłi filiĂĄkban is. A hĂvek a helybeli Szent GellĂŠrt Lovagrend szervezĂŠsĂŠben kĂśzĂśsen vesznek rĂŠszt a mai perkĹi bĂşcsĂşn.
Búcsú Mikóújfaluban
Az Oltfej e telepĂźlĂŠsĂŠn is hagyomĂĄnyosan nyĂşlik vissza az IstvĂĄn-napi templombĂşcsĂş, ugyanis a jelenlegi templom vĂŠdĹszentje is Szent IstvĂĄn. A bĂşcsĂşs mise 17 Ăłrakor kezdĹdik, de ezt megelĹzĹen zajlik a gyermekek rĂłzsafĂźzĂŠr-mondĂĄsa. A kerĂźlet papsĂĄga ĂŠs a hĂvek jelenlĂŠtĂŠÂben mondja el a szentbeszĂŠdet BilibĂłk GĂŠza Ăşj tusnĂĄdfĂźrdĹi plĂŠbĂĄnos, a szentmise fĹcelebrĂĄnsa pedig HajdĂş JĂĄnos, a sepsi-barcasĂĄgi fĹesperesi kerĂźlet fĹesperese, sepsiszentgyĂśrgyi plĂŠbĂĄnos lesz. Ebben az ĂŠvben az augusztus 20-ai bĂşcsĂşs Ăźnnepet szombaton ĂŠs vasĂĄrnap a tizedik falunapi ĂźnnepsĂŠgekkel zĂĄrjĂĄk. Szombaton bemutatjĂĄk Mikóújfalu monogrĂĄfiĂĄjĂĄt, amelyet a HĂĄromszĂŠk VĂĄrmegye KiadĂł jelentetett meg, s amelyben a mikóújfalusi katolikus egyhĂĄz tĂśrtĂŠnete is olvashatĂł. A mai bĂşcsĂşt a MĂĄria RĂĄdiĂł a helyszĂnrĹl kĂśzvetĂti.
Falu Ĺrzi Szent IstvĂĄn kirĂĄly nevĂŠt
SepsiszentkirĂĄlyban a helybeli rĂłmai katolikus kiskĂśzĂśssĂŠg kĂĄpolnĂĄjĂĄban a Szent IstvĂĄn-napi bĂşcsĂşs mise augusztus 22-ĂŠn, szombaton 11 Ăłrakor kezdĹdik. HagyomĂĄny mĂĄr, hogy a misĂŠn rĂŠszt vesznek a falu protestĂĄns lelkĂŠszei is. Ănnepi szĂłnoknak Benedek KĂĄrolyt, a sepsiszentgyĂśrgyi Krisztus KirĂĄly-templom Ăşj kĂĄplĂĄnjĂĄt kĂŠrte fel KacsĂł SĂĄndor, az illyeÂfalvi mater plĂŠbĂĄnosa. Ezt kĂśvetĹen vasĂĄrnap ugyancsak 11 Ăłrakor a helybeli reformĂĄtus templomban KacsĂł plĂŠbĂĄnos, Bustya JĂĄnos reformĂĄtus ĂŠs AdorjĂĄni Levente unitĂĄrius lelkĂŠsz mĂŠltatja a SepsiszentkirĂĄly szĂĄmĂĄra kĂźlĂśnĂśsen fontos Ăźnnep ĂźzenetĂŠt.
Szentmise Ărkoson
Ărkos katolikus kĂśzĂśssĂŠge lĂŠlekszĂĄmĂĄban megnĂśvekedett. KĂĄpolnĂĄjĂĄt a bĂĄrĂł Szentkereszty csalĂĄd ĂŠpĂttette 1824â25-ben Szent IstvĂĄn tiszteletĂŠre. A filia a sepsikĹrĂśspataki anyaegyhĂĄzhoz tartozik. A hĂvek ĂĄldozatkĂŠszsĂŠge, kĂśzmunkĂĄja rĂŠvĂŠn ebben az ĂŠvben bĹvĂtettĂŠk, templommĂĄ nagyĂtottĂĄk az egykori kĂĄpolnĂĄt. A bĂşcsĂş augusztus 23-ĂĄn, vasĂĄrnap 16 Ăłrakor lesz â tĂĄjĂŠkoztatott Duka Antal gondnok â, az Ăźnnepi szentbeszĂŠdre T. GĂĄbos ZoltĂĄn mĂĄlnĂĄsfĂźrdĹi plĂŠbĂĄnost kĂŠrtĂŠk fel. Az ĂĄrkosi bĂşcsĂş szeretetvendĂŠgsĂŠggel zĂĄrul.
A megye tĂśbbi katolikus templomĂĄban is Ăźnnepi szentmisĂŠn emlĂŠkeznek az ĂĄllamalapĂtĂł kirĂĄlyra.
Ănnep SepsiszentgyĂśrgyĂśn
A Szent JĂłzsef belvĂĄrosi templomban ĂŠs az azt ĂśvezĹ templomkertben tartjĂĄk az ĂĄllamalapĂtĂł mellszobrĂĄnĂĄl. A szentmise 18 Ăłrakor kezdĹdik, ezt kĂśvetĹen megszentelik ĂŠs kiosztjĂĄk az Ăşj kenyeret. ProtestĂĄns templomainkban augusztus 23-ĂĄn, vasĂĄrnap a dĂŠlelĹtti istentiszteleteken beszĂŠlnek a lelkĂŠszek augusztus 20-a jelentĹsĂŠgĂŠrĹl, kĂśzvetĂtik hĂveiknek annak messzirĹl ĂŠrkezĹ, de egyre idĹszerĹąbb ĂźzenetĂŠt, ĂŠs rĂŠszt vesznek a Szent JĂłzsef-plĂŠbĂĄnia esti szertarÂtĂĄsĂĄn.
KisgyĂśrgy ZoltĂĄn
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. augusztus 24.
KettĹs falunap Oltfejben
Az ĂŠv hĂĄromszĂĄzhatvanĂśt napjĂĄbĂłl kettĹt csak megĂŠrdemel e kĂśzsĂŠg kikapcsolĂłdni akarĂł lakossĂĄga, hogy megĂźljĂśn egy hĂŠtvĂŠgi nĂŠpĂźnnepĂŠlyt, kĂśzsĂŠgĂźnk napjĂĄt â hangsĂşlyozta NyĂĄguly Vilmos, Mikóújfalu polgĂĄrmestere szombati falunapi megnyitĂłbeszĂŠdĂŠben. A rendezvĂŠny a testvĂŠri barĂĄtsĂĄg hangulatĂĄban pergett, MikĂłfalva, BĂĄlvĂĄnyos ĂŠs BalĂłszĂśg testvĂŠrtelepĂźlĂŠs elĂśljĂĄrĂłi-szĂłszĂłlĂłi mint rĂŠgi barĂĄtokat kĂśszĂśntĂśttĂŠk az eltelt ĂŠvekben is szĂĄllĂĄst adĂł Ăşjfalusi barĂĄtaikat, s az egybegyĹąlteket ĂźdvĂśzĂślte Csige SĂĄndor ZoltĂĄn, MagyarorszĂĄg csĂkszeredai vezetĹ konzulja ĂŠs MĂĄrton ĂrpĂĄd parlamenti kĂŠpviselĹ.
Ahol otthon van a fĂşvĂłsmuzsika, ott nem gond sem a hajnali zenĂŠs ĂŠbresztĹ, sem a vasĂĄrnapi fergeteges fĂşvĂłskoncert, melyet a helyi NagykĂźrt â95 fĂşvĂłszenekar meghĂvĂĄsĂĄra nyolc kĂśrnyĂŠkbeli rezesbanda â Ărkos, KĂĄlnok-KĹrĂśspatak, GidĂłfalva, SepsibĂźkszĂĄd, Nagybacon, BarĂłt ĂŠs MagyarhermĂĄny â szolgĂĄltatott. S mert Ăjfaluban hĂşsz esztendeje hagyomĂĄny a fogathajtĂĄs, ezzel vette kezdetĂŠt a szombati program. Nyolc egyes, kettĹs fogat ĂŠs egy hintĂł versenyzett a kupĂĄĂŠrt. A zsĹąri elnĂśke, BĂłdi Zsolt mikĂłhĂĄzi polgĂĄrmester, aki maga is lovasszakember, tapsvihar kĂśzepette adta ĂĄt a vetĂŠlkedĹ nagydĂjĂĄt a helybeli Victor Popnak. Negyven jubilĂĄlĂł hĂĄzaspĂĄr Ăźlt a meghĂvottak padjaiban: a 30, 40, 50, sĹt, 60 ĂŠve hĂĄzassĂĄgra lĂŠpĹk, akiket ebbĹl az alkalombĂłl emlĂŠklappal, jubilĂĄris ĂŠremmel, feliratos mĂŠzespogĂĄcsĂĄval ĂŠs egy szĂĄl virĂĄggal kĂśszĂśntĂśtt a polgĂĄrmester, s dĂjazta azokat a helyi ĂŠs mĂĄshol ĂŠlĹ, de a telepĂźlĂŠshez valamikĂŠpp kĂśtĹdĹ intĂŠzmĂŠnyvezetĹket, magĂĄnszemĂŠlyeket, akiknek anyagi vagy termĂŠszetbeli adomĂĄnyai-tĂĄmogatĂĄsai nĂŠlkĂźl nem jĂśhetett volna Ăśssze a falunap.
KĂśzponti esemĂŠnye volt a rendezvĂŠnynek Mikóújfalu moÂnogrĂĄfiĂĄjĂĄnak bemutatĂłja, amelyet a HĂĄromszĂŠk VĂĄrmegye KĂśnyvkiadĂł jelentetett meg a SzĂŠkelyfĂśld telepĂźlĂŠsei sorozat rĂŠszekĂŠnt. A kĂśtet szerzĹit Demeter Ferenc helyi tanĂĄcstag, a falu jelenkori ĂŠletĂŠt ĂŠs nĂŠpessĂŠgĂŠt ĂśsszefoglalĂł tanulmĂĄny tĂĄrsszerzĹje mutatta be. A 160 oldalra terjedĹ kiadvĂĄny inkĂĄbb tanulmĂĄnygyĹąjtemĂŠny, mintsem egy ĂĄtfogĂł monogrĂĄfia ismĂŠrvei szerint szĂźletett meg, s Ăgy csak a tĂśrtĂŠnĂŠsz Cserey ZoltĂĄn utalt a telepĂźlĂŠs lĂŠtrejĂśttĂŠben fontos helyi ĂźvegmĹąvessĂŠg kezdeti esemĂŠnyeire. A kĂśtet szĂźletĂŠsĂŠrĹl SepsiszĂŠki Nagy BalĂĄzs szerkesztĹ ĂŠs nĂŠprajzkutatĂł-szerzĹ beszĂŠlt. A helyieknek megĂŠlhetĂŠst biztosĂtĂł fĂśldtani kincsekrĹl, az ĂŠpĂźletkĂśvekrĹl, a mĂŠg rejtĹzkĂśdĹ ĂŠs kevĂŠsbĂŠ kihasznĂĄlt ĂĄsvĂĄnyvĂztartalĂŠkokrĂłl e sorok ĂrĂłja, a rĂŠgmĂşltrĂłl a bemutatĂłn rĂŠszt vevĹ rĂŠgĂŠsz, SzĂŠkely Zsolt, a telepĂźlĂŠstĂśrtĂŠnetrĹl Nagy SĂĄndor, a FejĂŠr Ăkos-iskola igazgatĂłja, tĂśrtĂŠnelem szakos tanĂĄra ĂŠs Ferencz MĂĄria helybeli nyugalmazott magyartanĂĄr szerzĹkĂŠnt beszĂŠlt. Ărdeme a szerkesztĹknek, hogy a kĂśtetben helyet kapott olyan helyi adatszerzĹ is, mint BalĂł G. JĂłzsef kĂśzbirtokossĂĄgi elnĂśk. TĂśbb archĂv fotĂł emeli a kiadvĂĄny ĂŠrtĂŠkĂŠt, a fotĂłillusztrĂĄciĂłkat a sorozatszerkesztĹ TĂłth Szabolcs ĂŠs S. Nagy BalĂĄzs, NyĂĄguly Vilmos, Lunguly Levente ĂŠs IllyĂŠs AndrĂĄs Zsolt kĂŠszĂtette. Az Ăźnnepi mĹąsoron fellĂŠpett a GĂĄspĂĄr Attila tanĂtotta helyi MurgĂł gyerek-nĂŠptĂĄnccsoport, a minifoci-bajnoksĂĄgot szervezĹ IKU EgyesĂźlet. Szerepelt Opra BalĂĄzs ĂŠs a helybeli Bartos Barna zongoraâĂŠnekes duĂł, majd LĂĄszlĂł Attila koncertjĂŠvel ĂŠs tĹązijĂĄtĂŠkkal vĂŠgzĹdĂśtt a faluĂźnnep.
KisgyĂśrgy ZoltĂĄn
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. augusztus 25.
Letette ĂrĂłkĂŠsĂŠt (BĂşcsĂş MĂĄthĂŠ Ferenc IlonkĂĄtĂłl)
ĂtvenĂśt ĂŠvvel ezelĹtt lettĂźnk munkatĂĄrsak az EbhĂĄt-hatĂĄr tetejĂŠn. Lent a mĂŠlyben ĂĄstĂĄk a belszinti szĂŠnbĂĄnya lejtĹsaknĂĄjĂĄt, s mi, Veled egyĂźtt, Isten szabad ege alatt a szĂŠntelep mĂŠlysĂŠgĂŠt kerestĂźk egy autĂłra szerelt fĂşrĂłgĂŠppel.
Sok mindenhez ĂŠrtek, mondtad, de gĂŠppel fĂşrni mĂŠg nem fĂşrtam, szeretem s csinĂĄlom, mert megfizetik, s ez becsĂźletes-fĂŠle fĂşrĂĄs! Itt ismertelek meg.
Te mesĂŠltĂŠl sokat szeretett Vargyas szĂźlĹfaludrĂłl, a SĂrĂłkĂşt- ĂŠs TatĂĄrhĂdja-mondĂĄrĂłl, a LĂĄtĂłhegyrĹl, alakĂtottad hĂĄzi mĂşzeumodat, beszĂŠltĂŠl az ĂĄgas-bogas vargyasi MĂĄthĂŠ csalĂĄdokrĂłl, s ĂŠdesanyĂĄddal, Ilonka nĂŠnivel, Esztike testvĂŠreddel s GĂşzs Sanyi sĂłgoroddal bĂĄmultuk, ahogy kezed-vĂŠsĹd alĂłl pattognak szerteszĂŠt a cserefaforgĂĄcsok, ĂŠs szĂźletnek szebbnĂŠl szebb emlĂŠkkopjĂĄid, sulyokjaid. ĂdesanyĂĄd megsĂşgta: ne ellenkezzen vele semmiben sem, mert erĹst ĂĄkĂĄciĂłs termĂŠszete van! Megtudtam, megtudtĂĄk sokan, de ebben benne volt, hogy magyarsĂĄgtudatodbĂłl egy fikarcnyit sem engedtĂŠl. Addig faragtad mintĂĄiddal ĂŠkĂtett dĂszsulyokjaidat, hogy 1977-ben MĂĄthĂŠ Ferenc ĂrĂłkĂŠse cĂmmel RĂłlad Ărtam bemutatĂł tanulmĂĄnyt a NĂŠpi mesterek cĂmet viselĹ megyei rangĂş kiadvĂĄnyban. HuszonkĂŠt dĂszsulykod dĂśrzsmĂĄsolatĂĄt kĂśzĂśltem, s ezekrĹl ismerhettĂŠk meg mĂŠrtani ĂŠs indadĂszes mintĂĄidat az akkori hĂĄromszĂŠki, pĂĄlyĂĄra lĂŠpĹ fiatal faragĂłk. AzĂłta Te mĂĄr a bĂştorfestĂŠssel is ĂśsszebarĂĄtkoztĂĄl, s lassacskĂĄn gyĹąjtĂśgetted a rĂłlad szĂłlĂł ĂrĂĄsokat, elismerĹ okleveleket. Csak nagyot nĂŠztĂŠl s nagyot nĂŠzett mindenki, amikor A megye dĂszpolgĂĄra okleveled ĂĄtadĂĄsakor magam mondtam laudĂĄciĂłdat. LĂĄsd, milyen sok szĂĄllal kĂśtĹdtĂźnk egymĂĄshoz. HalĂĄlod elĹtt dossziĂŠdba tetted az Ăletfa-dĂjadrĂłl szĂłlĂł okleveledet, de ĂśrĂśkre letetted ĂrĂłkĂŠsedet.
IdĹsebb voltĂĄl nĂĄlam, s mĂŠgis Ăgy bĂşcsĂşzom: NyugodjĂĄl bĂŠkĂŠben, FerikĂŠm!
KisgyĂśrgy ZoltĂĄn
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. szeptember 1.
Ărkosi talĂĄlkozĂĄsok
âOtthon az, ahovĂĄ hazatĂŠrszâ â idĂŠzte Wass Albertet MĂĄthĂŠ ĂrpĂĄd polgĂĄrmester a tizenegyedik alkalommal tartott ĂĄrkosi falunap szombati megnyitĂłjĂĄn. IgazĂĄn otthon ĂŠrezhettĂźk magunkat KisgyĂśrgy ZoltĂĄn szemĂŠlyes hangĂş kĂśnyvbemutatĂłjĂĄn, gyermekek mĹąsorait csodĂĄlva a szĂnpad elĹtt, szeretteinkkel beszĂŠlgetve vagy hangosan ĂŠnekelve a kĂśzismert dalokat a magyar kĂśnnyĹązene egyik meghatĂĄrozĂł jelentĹsĂŠgĹą szerzĹjĂŠvel ĂŠs elĹadĂłjĂĄval, BrĂłdy JĂĄnossal.
Asztalitenisz-bajnoksĂĄggal kezdĹdĂśtt ĂŠs tĂĄbortĹązzel, valamint kĂŠsĹ ĂŠjszakĂĄba nyĂşlĂł zenĂŠs vigalommal ĂŠrt vĂŠget az idei ĂĄrkosi faluĂźnnep, mely sorĂĄn kĂśnyvbemutatĂł, a helyi polgĂĄrmester ĂŠs a testvĂŠrtelepĂźlĂŠsek meghĂvottjainak Ăźnnepi szĂłnoklatai, az ĂĄrkosi Dr. Gelei JĂłzsef ĂltalĂĄnos Iskola kisebb ĂŠs nagyobb diĂĄkjainak szĂnjĂĄtszĂł- ĂŠs tĂĄncmĹąsorai, az ĂĄrkosi fĂşvĂłszenekar Ăźnnepi tĂŠrzenei koncertje, a sepsiszentgyĂśrgyi ĹszirĂłzsa DalkĂśr mĹąsora, a kĹrĂśspataki fiatalok KĹrĂśs tĂĄnccsoportjĂĄnak tĂĄncai, majd a kĂĄlnoki fiatalok ĂŠs a kĹrĂśspataki Limited TĂĄncegyĂźttes zumba- ĂŠs moderntĂĄnc-bemutatĂłja vĂĄrta az ĂŠrdeklĹdĹket, fĹmeghĂvottkĂŠnt pedig BrĂłdy JĂĄnos lĂŠpett fel. BrĂłdy JĂĄnos koncertje utĂĄn a hagyomĂĄnyos tĂĄbortĹąz is fellobbant a VĂŠgh BĂŠniĂĄm KultĂşrotthon kertjĂŠben. A rendezvĂŠny alatt az Ărkosi TĂĄjmĂşzeum tĂĄrlata ĂŠs festmĂŠnykiĂĄllĂtĂĄs is vĂĄrta az ĂŠrdeklĹdĹket a kĂśzpontban.
KisgyĂśrgy ZoltĂĄn Ărkos cĂmĹą kismonogrĂĄfiĂĄjĂĄnak bemutatĂłjĂĄra zsĂşfolĂĄsig megtelt a kĂśzÂsĂŠghĂĄza dĂszterme. LĂŠlekben hazatĂŠrve egymĂĄssal ĂŠs egykori Ăśnmagukkal is talĂĄlkozhattak a jelenlĂŠvĹk, felidĂŠzve az egykori Ărkost, annak termĂŠszeti kincseit, ĂŠpĂtett ĂśrĂśksĂŠgĂŠt ĂŠs azokat az itt ĂŠlĹ ĂŠs alkotĂł szemĂŠlyisĂŠgeket, akikre mĂŠltĂĄn lehetnek bĂźszkĂŠk a helyiek. TĂśbbek kĂśzĂśtt szĂł esett a monogrĂĄfiaĂrĂĄs nehĂŠzsĂŠgeirĹl, gyerekkori sĂŠtĂĄkrĂłl ĂŠs csĂłkolĂłzĂĄsokrĂłl, patakban valĂł fĂźrdĹzĂŠsrĹl, hĂĄborĂşrĂłl, Zoli bĂĄcsi szĂźletĂŠsĂŠrĹl, Ărkos alatti fĂśldtani leletekrĹl, Imreh Domokos tanĂtĂł bĂĄcsi kulcscsomĂłjĂĄrĂłl, Luxemburgi Zsigmond kirĂĄly parancsĂĄrĂłl, a kĂśzsĂŠghĂĄza erkĂŠlyĂŠrĹl, a kurĂĄtor sziklĂĄjĂĄrĂłl, tulokszarvakrĂłl, furcsa nevĹą kĂśvĂźletekrĹl, egy kĂźlĂśnleges cserĂŠppipĂĄrĂłl, elĂĄsott kincsrĹl ĂŠs ennek keresĂŠsĂŠrĹl, szabadsĂĄgharcrĂłl, genealĂłgiĂĄrĂłl, harangokrĂłl, Gelei tanĂĄr ĂşrrĂłl, a Szentkereszty bĂĄrĂłkrĂłl ĂŠs mĂĄs neves ĂĄrkosi szemĂŠlyisĂŠgekrĹl is. MĂşltmentĂŠs volt igazi egyĂŠni produkciĂłban, mely azon tĂşl, hogy tartalmas ĂŠs tanulsĂĄgos, annyira ĂŠlĹ, friss ĂŠs szĂłrakoztatĂł volt, hogy tanĂtani lehetne ĂĄltala a stand up mĹąfaj sztĂĄrjait. Zoli bĂĄcsi nemcsak ezzel a munkĂĄjĂĄval, de egĂŠsz ĂŠletĂŠvel mutatja, mikĂŠnt kell ĂŠpĂtĹ tagja lenni egy kĂśzĂśssĂŠgnek, hogyan kell a mĂşlt ĂĄtĂśrĂśkĂtĂŠsĂŠben megtalĂĄlni az igazĂĄn ĂŠrtelmes ĂŠlet lehetĹsĂŠgĂŠt ebben a korban, amikor az erĹltetett globalizĂĄciĂł egyre inkĂĄbb elmossa a kis kĂśzĂśssĂŠgek ĂŠrtĂŠkeit, feloldja a civilizĂĄciĂłk kĂśzĂśtti hatĂĄrokat, anyagi ĂŠrdekeknek rendelve alĂĄ tĂśrtĂŠnelmet ĂŠs hagyomĂĄnyokat egyarĂĄnt.
A BrĂłdy JĂĄnossal valĂł talĂĄlkozĂĄs is fontos rĂŠsze volt a rendezvĂŠnysorozatnak, kivĂŠtel nĂŠlkĂźl mindegyik dala rĂŠgi ismerĹsĂźnk volt, mely valahol fiatalsĂĄgunk, gyermekkorunk legmĂŠlyĂŠn ivĂłdott belĂŠnk, kitĂśrĂślhetetlenĂźl. ĂlĹ legenda ĂĄllt az ĂĄrkosi kis szĂnpadon, ĂŠs ĂŠlĹben pengette azokat az akkordokat, melyekre elĹszĂśr fogtunk gitĂĄrt a kezĂźnkbe.
A tĂĄbortĹąz hatalmas lĂĄngjait nĂŠzve a vĂĄrosnapok tĹązijĂĄtĂŠka jutott eszembe. Vajon mitĹl szebb, hangulatosabb, ha ĂĄgyĂşdĂśrgĂŠseket hallunk, ĂŠs csillog fĂślĂśttĂźnk az ĂŠgbolt? A tĹąz pattogĂĄsa nem annyira hivalkodĂł, de talĂĄn mĂŠlyebben megĂŠrint, mert nemcsak a jelen, hanem a mĂşlt gazdagsĂĄgĂĄt is idĂŠzi. Az ĂŠgbolt pedig Ăgy is csilloghat fĂślĂśttĂźnk az augusztusi ĂŠjszakĂĄban. A tĂźzet nĂŠzve vĂŠgigpĂśrgettem magamban a nap esemĂŠnyeit. PĂĄr dologrĂłl nem szokĂĄs Ărni, de ezek is ugyanolyan fontosak szĂĄmomra: ismerĹs arcok, vidĂĄm kĂśszĂśntĂŠsek, meleg kĂŠzfogĂĄsok... JĂłl esik ĂŠrezni, hogy befogadott ez a kĂśzĂśssĂŠg.
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. szeptember 12.
BarangolĂĄs Ărkoson
Nem nagy dĂśrrenĂŠs â ezekkel a szavakkal jellemezte a szerzĹ, KisgyĂśrgy ZoltĂĄn, lapunk fĹmunkatĂĄrsa Ărkos cĂmĹą kismonogrĂĄfiĂĄjĂĄt a sepsiszentgyĂśrgyi Tortoma KĂśnyveshĂĄzban tartott szerda esti kĂśnyvbemutatĂłjĂĄn, de alighanem csak a szerĂŠnysĂŠg hangja szĂłlt belĹle.
Ezt bizonyĂtotta az is, hogy jĂłllehet szĂźlĹfalujĂĄban az augusztus vĂŠgi falunapokon mĂĄr ismertettĂŠk a kiadvĂĄnyt, a megyeszĂŠkhelyen zajlott talĂĄlkozĂłra is sokan elmentek.
Ăs nem is kellett csalĂłdniuk, hiszen Demeter LĂĄszlĂł, a barĂłti Tortoma KiadĂł vezetĹjĂŠnek kĂśszĂśntĹszavai utĂĄn KisgyĂśrgy ZoltĂĄn egyfajta barangolĂĄsra hĂvta az ĂŠrdeklĹdĹket. SzemĂŠlyes hangvĂŠtelĹą elĹadĂĄsĂĄban beszĂŠlt ĂĄrkosi gyermekkori ĂŠlmĂŠnyeirĹl, helyeket, emÂbereket, Szentkereszty bĂĄrĂłt, szomszĂŠdokat, tanĂĄrokat idĂŠzett meg, szĂłlt azokrĂłl a sorsfordĂtĂł esemĂŠnyekrĹl, amelyeket gyermekkĂŠnt, fiatalkĂŠnt megĂŠlt, ĂŠrdekessĂŠgekrĹl, a helyi kĂśzĂśssĂŠgben ĂŠlĹ legendĂĄkrĂłl. SzĂŠp volt, mondta, vagy az idĹ szĂŠppĂŠ varĂĄzsolta, mondjuk, mindegy is, mert azt mindenki ĂŠrezte: csak szĂźlĹfalujĂĄrĂłl tud ekkora szeretettel beszĂŠlni az ember. S hogy miĂŠrt, mi szĂźksĂŠg e kismonogrĂĄfiĂĄra? Maga adta meg a vĂĄlaszt: mĂŠg a kĹ is elporlad, fĂśldbe sĂźllyed, az Ărott szĂł viszont megmarad. Ha valaki majd arra lesz kĂvĂĄncsi, kik ĂŠs mikĂŠnt ĂŠltek e telepĂźlĂŠsen, mit lehet tudni mĂşltjĂĄrĂłl, nevezetessĂŠgeirĹl, fĂśldrajzĂĄrĂłl vagy ĂŠppen a kastĂŠly arborĂŠtumĂĄrĂłl, talĂĄn leemeli majd a kĂśnyvespolcrĂłl ĂŠs belelapoz.
FarcĂĄdi Botond
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)2015. szeptember 21.
SzĂŠkfĂśldi Magyar Napok ErĹsdĂśn
EgĂŠsz napos mĹąsora volt szombaton a KovĂĄszna Megye TanĂĄcsa ĂĄltal kezdemĂŠnyezett idei szĂŠkfĂśldi rendezvĂŠnynek is. AkĂĄrcsak tavaly, ErĹsd volt ebben az ĂŠvben is a kezdĹ, hamarosan kĂśvetkezik Ărapatak ĂŠs HidvĂŠg.
A dĂŠlelĹtti toborzĂłt a kĂĄlnok-sepsikĹrĂśspataki fĂşvĂłsok fĂşjtĂĄk. A rendezvĂŠny kezdĹ helyszĂne a reformĂĄtus templom volt. KettĹs Ăźnnep ez szĂĄmunkra â hangsĂşlyozta RĂĄduly-Baka Zsuzsanna helybeli lelkipĂĄsztor a megnyitĂł istentiszteleten â: emlĂŠkezĂŠs a gyĂźlekezet egykori lelkipĂĄsztorĂĄra ĂŠs kĂśzĂśs egyĂźttlĂŠt. A templom udvarĂĄn ĂĄllĂtott emlĂŠkkopjĂĄt az egyhĂĄzkĂśzsĂŠg nĂŠhai lelkipĂĄsztorĂĄnak, ErdĂŠlyi Lajosnak (1920â1970) csalĂĄdja ĂŠs leszĂĄrmazottjai. A lelkipĂĄsztor ĂŠletĂŠrĹl, munkĂĄssĂĄgĂĄrĂłl Kozma Csaba tanĂĄr tartott rĂśvid elĹadĂĄst. A lelkĂŠsz tizennyolc ĂŠvet szolgĂĄlta az erĹsdi magyarsĂĄgot az egyhĂĄz szĂĄmĂĄra nehĂŠz, 1952-ben kezdĹdĹ idĹszakban, amint az kiderĂźl az elĹadĂł ĂĄltal az eklĂŠzsia tizennyolc ĂŠvĂŠrĹl ĂśsszeĂĄllĂtott tanulmĂĄnybĂłl is. A leleplezett emlĂŠkkopja SzĹcs Levente sepsiszentgyĂśrgyi sporttanĂĄr munkĂĄja. A koszorĂşzĂĄssal egybekĂśtĂśtt emlĂŠkezĂŠsen beszĂŠdet mondott KovĂĄcs LĂĄszlĂł, ElĹpatak kĂśzsĂŠg polgĂĄrmestere ĂŠs GrĂźman RĂłbert, az RMDSZ ĂźgyvezetĹ elnĂśke. Az Ăźnnepi mĹąsor sorĂĄn fellĂŠpett a sepsiszentgyĂśrgyi Pitypang vegyes kar (karvezetĹ zenetanĂĄr: SebestyĂŠn Lajos), a KincskeresĹk nĂŠptĂĄncegyĂźttes (tĂĄnckarvezetĹ: TĹkĂŠs Zsolt), szavalt RĂĄduly-Baka BĂborka ĂŠs Kozma Orsolya. Az ĂźnnepsĂŠg szeretetvendĂŠgsĂŠggel ĂŠs tĂĄnchĂĄzzal zĂĄrult. A vasĂĄrnap sem telt el esemĂŠny nĂŠlkĂźl a faluban, ugyanis meglĂĄtogatta ErĹsdĂśt a DiakĂłnia AlapĂtvĂĄny fogyatĂŠkosokkal foglalkozĂł csoportjĂĄnak motoroskaravĂĄnja, s a bĂĄtorkodĂł fogyatĂŠkkal ĂŠlĹk meggyĹzĹdhettek arrĂłl, milyen is kivĂĄlĂłan szĂŠp idĹben motorbiciklivel utazni. Az alkalmi vendĂŠgek rĂŠszt vettek a vasĂĄrnapi istentiszteleten.
KisgyĂśrgy ZoltĂĄn
HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy)